Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-18 / 90. szám
A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA f # Uj beruházásaink Földművesszövetkezeteink évről évre gyarapodó anyagi bázisa lehetővé teszi, hogy a felújítási és tatarozás! mun- • kák mellett, nagyobb összegeket fordítsanak új beruházásokra, a meglevő egységek korszerűsítésére, új kereskedelmi formáknak a dolgozók érdekében történő bevezetésére. A földművesszövetkezeti üzlethálózat modernizálódása, új létesítmények felépítése az 1959. évben több mint 10 millió forintot igényel. Ez a hatalmas összeg bizonyítéka a földművesszövetkezeti tagság jó munkájának. A szövetkezeti tagság is nagy mértékben veszi ki részét a beruházások megvalósításából. Abasáron például a folyó építkezéshez a tagság 100 000 forint körüli részjegyet vállalt, Nagyrédén pedig 65 000 forint összegű részjegyből a szövetkezeti dolgozók részére zuhanyozó fürdő fog elkészülni. — Besenyőtelken már eddig több mint 30 szövetkezeti tag vállalt társadalmi munkát az építkezésnél. Az 1959. évi be ruházások kivitelezésére több mint 1 millió forint összegű részjegy vállalása áll rendelkezésre. Az új kereskedelmi formák mindinkább nagyobb te :t nó- dítanak a kereskedelemben. A hevesi önkiszolgáló bolt nagy sikerén felbuzdulva, ez évben még töbu földművesszövetkezet alakítja át egyes élelmiszer-boltjait önkiszolgáló bolttá, ruházati és cipőboltokat önkiválasztó bolttá'. Folyamatban vem 12 önkiszolgáló bolt létesítése 1959. május 1. tiszteletére. Űj üzleteket is szép számmal építenek a földművesszövetkezetek. Mezőtárkány és Márkáz községek részére tervezett új boltokon túl, hatalmas iparcikk-szaküzlet önki- szo'gálási formában épül Abasáron. Korszerű nagy önkiszolgáló egységet létesít a gyöngyösi Földművesszövetkezet Gyöngyöstarjánban. Besenyő- telek termelőszövetkezeti községben az egész hálózatot újjászervezik a tőépítkezéssel és ezzel megoldódik a község régóta vajúdó problémája: korszerű kisvendéglő építése. A továbbiakban mindenekelőtt a vendéglátóiparban beállott kedvező változást: a falusi szövetkezeti cukrászdák sikerét kell külön kiemelnünk. Ezt a kedvező változást most további új cukrászdák létesítésével kívánjuk fokozni, különös tekintettel a termelőszövetkezeti községeinkre. Űj cukrászdát létesít a földművesszövetkezet tagsága Poroszlón és Komlón. Folyamatban van Hatvanban és Hevesen a cukrászda átépítése, modernizálása korszerű berendezésekkel. A cukrászdái létesítmények szaporodása nagy hatással van megyénk falusi lakosságának életére. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a cukrászdák erkölcsi nevelő látással is vannak a falu ifjúságára. Az alkohol fogyasztására alkalmas italboltok helyett az ifjúság mindinkább a cukrászdák felé vonzódik és azokat látogatja Ezt az egészséges irányzatot támogatjuk akkor, amikor a lehetőségeket kihasználva, megyénk területén növeljük a földművesszövetkezeti cukrászdák számát, vagy az eddigieket megnagyobbítjuk és korszerűsít i ük az igények széleskörű kielégítésére. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödése és a várható gazdasági eredmények már most azt a feladatot vetik fel, hogy foglalkozzunk a felvásárlótelepek, szállítási raktárak számának, befogadóképességének növelésével. Ilyen nagy telepek létesülnek a MÉK részére Egerben és Gyöngyösön, ahol az export- termékek részére egy hatalmas, minden modem igényt kielégítő, körülbelül 50 vagon befogadóképességű hűtőházat, szállítóteleppel és félvásárló- teleppel ellátva, építtet a szövetkezet. Atkáron, Domoszlón, Markazon és Ecséden korszerűsítik a földművesszövetkezetek igazgatóságai a meglevő felvásárlótelepeket. Bérces Sándor kapcsolódik a beszélgetésünkbe Képes Mátyás, hogy nagy szükség lenne gépüzemre is. A nagy forgalom magával hozza ennek szükségességét. Kisüzem ez az ostorosi szeszfőzde, de annál nagyobb forgalmat bonyolít le. Bartók László elvtársnak elég sok gondja van az irányítással és vézetéssel. ő mégis teljes odaadással, szorgalommal vezeti már 12 éve a szeszfőzdét. Daragó Mi úgy dolgozunk, hogy már most lerakjuk a jövő alapjait Beköszöntöttek a meleg tavaszi napok. A falvak dolgozóit ma már csak a szántóföldeken lehet megtalálni. Mindenfelé serényen folyik a munka, javában vetik a tavasziakat. így van ez itt Adácson is. A község dolgozói kinn a földeken dolgoznak. A kukorica és burgonya ültetése folyik. Van, ahol már a hagymát kapálják a szorgalmas kezek. A tanyában sem pihennek. Éppen a melegágyak védőtakaróját szedték le a szép zöld palántákról. Gulyás Jó- zsefné és Lőcsei József, a kertészeti brigád tagjai különös gonddal kezelik a gyenge növényeket. Itt elmondhatjuk, hogy még a fújó széltől is óvják. Itt találkoztam össze Bessenyei Lászlóval, az új tsz elnökével. A rajta levő szénaszálak elárulták, hogy valami ta- karmányos munkát végzett. Régi ismerősként üdvözöltük egymást, hiszen már a szervezés idején is találkoztunk. Látogatóban az ostorosi szeszfőzdénél A község szélén, a pincék közül kiválik egy fehérre meszelt, borházhoz hasonló épület. Előtte lovaskocsik sorakoznak, rajtuk hordók. Valahogy így néz ki a látogatóba jött idegennek az ostorosi földművesszövetkezet szeszfőzdéje. Bartók László elvtárs, a szeszfőzde vezetője, szívesen áll rendelkezésünkre. — 1950. óta működik szeszfőzde a földművesszövetkezet irányításával — mondja Bartók elvtárs. — Berendezésünk eléggé régi, egy 240 literes üsttel dolgozunk. Naponta átlagosan 110—120 liter pálinkát főzünk ki, de nemcsak az ostorosi gazdáknak, hanem a környező községek lakóinak is. Sokan járnak ide Novajról és még Andornaktályáról is hozzánk jönnek főzetni. Ezek szerint a dolgozók meg vannak elégedve munkájukkal. Többször előfordult már az is, hogy nem vittek elegendő űrtartalmú edényt. Például az egyik esetben 35 literre számított a főzető és 61 liter pálinkát kapott. Az elmúlt évben Kakuk Gyula, novaji dolgozó paraszt 6 mázsa törkölyből 61,7 liter pálinkát kapott, míg Marcis János ostorosi. 16 mázsából 143,6 litert. — Ilyen nagyobb mennyiségnél nincs ft minőség rovására a főzés? — | tudakozódunk. — Korántsem ... Elsősorban a főzető kívánságát vesszük figyelembe — válaszolja a főzde vezetője —, de általában 50 fokos pálinkát szolgáltatunk. A főzdében öt munkást foglalkoztatnak, de jelenleg betegség miatt csak hárman dolgoznak. Különösen ki kell emelnünk jó munkájáért Hegyi Sándor és Vass János dolgozókat. — Milyen terveik vannak a jövőt illetően? — Szeretnénk áz igényeknek megfelelően a főzdét korszerűsíteni. Jelenleg nem tudjuk zavartalanul lebonyolítani a forgalmat, mert nálunk nincs uborkaszezon, megállás nélkül dolgozunk. Amint mondottam már. berendezéseink régiek, elavultak. Tervbe van véve egy új szeszfőzde létesítése, amelyet a MÉSZÖV jóvá is hagyott. Csupán a biztosított ösz- szeg mutatkozik kevésnek. Szeretnénk, ha ebben segítségünkre lennének az illetékes szervek, és a község dolgozói is. Az ostorosi szeszfőzdében készített pálinka után literenként 32 forintot, kell fizetni. Ugyanakkor nem kell tüzelőt vinni. Tehát már ennyivel is előnyösebb. — Azt is írják meg, elvtárs, m-, BESSENYEI LÄSZLÖ, az „Ezüstkalász” Tsz elnöke — A takarmány szecskázását végeztük — mondja, miközben szénatörmelékes sapkáját a lábához ütögeti. — Kell a takarmány a lovaknak. így beszélgettünk, miközben elsétáltunk a melegágyak közé. — Nézze, hogy milyen fej lettek már a paradicsom-pa lántáink — mutatja a melegágyból kihúzott kb. 15 cm hosszú növényt. — Igyekeztünk a vetéssel, hogy mielőbb kiültethessük őket. Ez jó palánta, látja — és a kezében levő palántát háromszor körülcsavarja az ujján. Kérdő tekintetem észrevette, s gyorséin hozzátette: — Mert amelyik eltörik, és nem lehet körülcsavami, az már nem biztos, hogy kibírj^ a kiültetést. Körülnézünk a melegágyak között. Mindegyik tele van zöld veteménnyel. — Mennyi területen termelnek zöldségféléket? — kérdeztem. — Az idén még csak .38 kh- on. Ebből 7 kh-at öntözünk. Azért kell ennyi paradicsom- palánta, mert 8 kh-on ültetünk. De az uborka területünk még ennél is több. Ezen a vidéken jól fizet a zöldségféle. Ügy gondoltuk, hogy 13 kh-on uborkát termelünk. Nem nagy terület ez, de jövőre minden a duplájára emelkedik. Itt, a tanya végében folyik a patak. Jövőre már az egész pataki rész a miénk lesz. Lehet öntözni bőven. Most még csak egy öntöző motorunk van, de jövőre már szeretnénk még hármat beállítani. Elindult egy új gazdaság a jövő felé, hogy jobb életet teremtsen a falunak. Az Ezüst kalász Tsz-ben azonban nem csak kertészettel akarnak foglalkozni. Másik jó jövedelmi forrás az állattenyésztés. Ezt is kihasználják. Már az alapjait le is rakták. A múlt héten végezték el 50 kh vörösherével való felülvetését. Lesz tehát takarmány jövőre. — De vajon hol helyezik el az állatokat? — Nem kell megijedni mondja Bessenyei elvtárs. — 26 tanyánk van. Bőven áll rendelkezésünkre férőhely. Csak ezen a tanyán — mutat a legközelebb esőre — 50 darabot tudunk elhelyezni. Emellett azonban kisebb létesítményeinket már most, ebben az évben megvalósítjuk.. A sertés- állomány fejlesztésére 50 férőhelyes sertéshizlaldát, a baromfitenyésztésre fokozottabb gondot fordítunk és ezért már a nyár folyamán 2000 férőhelyes baromfiólat építünk. Vannak kisebb létesítményeink, mint pl. 100 m- területű üvegházat, 400 m3 silót és 5 vagon befogadóképességű kukorica- górét építünk. Ezek az idei tervek. A jövő. Jövőre még többen leszünk és többet valósítunk meg. Mi úgy dolgozunk, hogy már most lerakjuk a jövő alapjait. Vannak tervek, melyek megvalósításra várnak. A tsz még új, az első lépéseket teszi. Ezek a lépések azonban már a jövőbe vezetnek. Zöldülő vetések között járunk. Minden az új tavaszt, kikeletet és a boldogabb élet kezdetét jelenti. Palántaneveles új módszerrel Szabó Lajos A „Bástyasétány 77“ Kaiban Amint már hírül adtuk, szombaton és vasárnap tartotta meg bemutató előadását a káli földművesszövetkezet színjátszó csoportja. A „Bástyasétány 77” című operett előadását a község lakossága nagy örömmel fogadta. Ez megmutatkozott a hosszantartó tapsokban és egyes énekés táncszámok ismételtetésében. A kultúrcsoport hosszú, fáradságos munkájának meg lett 'az eredménye. Szép előadást nyújtottak, amit a közönség nagy elismeréssel fogadott. Ügy tervezik, hogy a környező községeket is meglátogatják előadásaikkal. Ezzel a színdarabbal vesznek részt a Hámán Kató kulturális seregszemlén Reméljük, hogy a község elismerése mellé megnyerik a bírálóbizottság tetszését is. Dicséret illeti a darab szereplőit és rendezőjét. A jövőben még több ilyen előadást vár a kultúrcsoporttól a község lakossága. Megyénk igen fontos szerepet játszik az ország zöldség- termelésében mind a belföldi, mind a külföldi piacok, jvala- mint az ipar ellátásának tekintetében. A kiváló talaj és éghajlati adottságok, valamint a termelők által alkalmazott fejlett termelési módszerek következtében emelkedett zöldségtermelésünk' a mai fokára. Termelési módszereinket az országot járó csányi dinnyéseken keresztül ma már az ország több részén elsajátították és sok helyen nálunk kedvezőbb éghajlati viszonyok között hasznosítják. Ahhoz, hogy a korai és így legjobban kifizetődő zöldségtermesztés vonalán eddigi helyzetünket megtarthassuk, a régi termelési módszereink tökéletesítése mellett új, másutt már bevált módszereket is alkalmaznunk kell. Megyénkben a melegágy] üvegfelület aránylag nagy. Zöldségféléinkből a paprikát paradicsomot, dinnyét, uborkát; stb. melegágyban nevelt palántás módszerrel termelik. A kiváló termelők nagy gondot fordítanak a korai vetésre, a palánták tűzdelésére. illetve uborkánál, dinnyénél a gyepkockák minőségére Korai vetésnél a palántanevelés kelés utáni kezdeti időszakában az ablakkeretek és a melegágyi rámák pontos összeillesztésével nyújtanak védettséget a palántáknak. Vigyázni kell a melegágyi ablakok üvegeinek tiáztántartására, mert a sáros ablaküveg a nélkülözhetetlen napfényt zárja el a növénytől. Fontos, hogy a palánták ne legyenek Megnevezés: O) 130 > C8 M N messze az üvegtől és így fel ne nyurguljanak. Az üvegfelületnek a palántáktól való távolságát a melegagyi keretdeszkák megfelelő emelésével lehet szabályozni. Később fokozatosan, kellő levegőzéssel kell edzetté tenni a kiültetésre kerülő palántákat. Az idő felmelegedésével a melegágyi ablakokat előbb nappalra, később éjszakára is leszedjük. Az eléggé edzett palántákat — mihelyt az idő engedi — kiültetjük, de kellően gondoskodjunk a fagy elleni védekezésről. Legjobb eredményt érhetünk el a tápkockákba áttűzdelt palántákkal, amelyeket gyökérsérülés nélkül ültethetünk át. Ez a fejlett gyökérzetű palánta legjobban ellenáll a fagynak és korábbi — így értékesebb — termésével az ügyes termelő jövedelmét megkétszerezheti. A Könnyűipari Minisztérium Talajtani Laboratóriuma hosszas tanulmányozás mellett kikísérletezte az egyes növényfélék részére a legmegfelelőbb összetételű tápkockákat. Egyik legjobb keverékük a 18-as, amely kiválóan alkalmas a paradicsom és a paprika korai termesztésének elősegítésére. A Kertészeti Kutató Intézet adatai szerint a vetési időponttól függően paradicsomnál 3—7000 Ft/kh., zöldpaprikánál 7—10 000 Ft/kh. többlet- jövedelmet hozott a korai tápkockás nevelés. A 18-as típusú tápkockát összehasonlítva a csányi és erdőtelki gyepkockákkal az alábbi elemzési adatokat kapjuk: Csányi-gyepkocka 15 12,6 Erdőtelki-gyepkocka 15 13,6 18-as tápkocka 15 44 Megyénkben a Szervestrá- gyagyűjtő Vállalat egri és gyöngyösi telepe rendezkedett be tápkocka gyártásra, ahonnan az érdeklődők a tápkockákat megrendelhetik. Nagyobb igény esetén a tápkocka gyártását a megfelelő tápkeverékből a helyszínre szállított géppel is legyártják. Igen fontos, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek jövőben a tájtermelő községekben nagyüzemileg kell a zöldségtermesztéssel foglalkoznunk, a jövőben ezzel a módszerrel dolgozzanak. A korai zöldségtermelést elősegíti a műtrágyák közül a foszfor és a kálisó, míg a pétisó az előző két műtrágya £ # > s N W 73 « 'CJ g 1 A 1,03 ny. 6,7 0,69 10 8.0,81 7,5 7,3 nélkül inkább késlelteti az érést. A szabadföldbe való kiültetésnél a palánták sor- ás tő- távolságát úgy kell megválasztani, hogy a sorközök gépi művelése biztosítva legyen, s e mellett a tőtávolság arányos csökkentésével a területegységre szükséges növényszám ne csökkenjen. Igen felfokozhatjuk terméseredményeinket, ha terültünket öntözésre rendezzük be. A megyénkben bevált ex- pressz-kutak nagyobb munkák, vagy befektetések léikül bőséges és olcsó öntözés’ lehetőséget biztosítanak. Holló Géza mg. mérnök. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ közgyűlése Tegnap tartotta meg a MFK központ a közgyűlését. Kollár Lajos igazgató beszámolt az 1958. évi felvásárlási munkáról. Ismertette az eredményeket és a még fennálló hibákat. Ezen a közgyűlésen nagyobb mértékben részt vettek a tsz-ek képviselői. -Meghivtaic mindazokat, akik érdekeltek a felvásárlás területén. A még szélesebbkörű együttműködés kiépítésére az ez évi feladatok jó megoldására a tsz-ek képviselői mellé meghívták a zöldségtermelő községek számos egyéni termelőjét. A meghívottak elmondották véleményüket, javaslataikat, hogy ezzel is hozzásegítsék a szövetkézetet a még körültekintőbb. gazdaságosabb kereskedelmi munkához.
