Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

4 Jí E P Ü J S A ü 1959. április Ü., csütörtök A Rigoletto — Egerben — \ debreceni Csokonai Színház operaegyütieséneli vendégjátéka — Az egi’i közönségnek — saj­nos — igen ritkán van alkal­ma egy-egy operaelőadásban gyönyörködni. Az opera élve­zete feltétlenül magasabb ze­nei igény, amelyet Egerben is egyre többen és többen érnek el. Ezért is érthető az egri kö­zönség hálája: ha megjelenik egy-egy operaelőadás hirdet­ménye. néhány napon belül elfogynak a jegyek a színház pénztárában; az előadás nap­ján zsúfolásig megtelik a né­zőtér, s amikor felcsendül a nyitány, megkezdődik az elő­adás, az arcok mind-mind át­szellemülve fordulnak a szín­pad felé, s a szívek-lelkek megtelnek az áradó zenével... Kedden este — az idei szín­házi évadban, immár másod­szor (és sajnos, csak má­sodszor) — ismét szép és ma­radandó élményben volt része Eger operakedvelő közönségé­nek. A színházban Verdi is­mert és szép operáját, a Rigo- lettot mutatta be a debereceni Csokonai Színház opera-gárdá­ja. Magasszinvonalú, szép, és valóban gyönyörködtető elő­adás volt! —- s ezt nemcsak mi mondhatjuk, hanem a közön­ség is, amely a felvonások kö­zötti szünetekben a színház előcsarnokában kisebb­nagyobb csoportokban beszél­getett az előadásról. Voltak, akik még nem látták — és még nem is láttak 1— az ope­rát, s a műsorfüzetből ismer­kedtek a Rigoletto tartalmá­val. Voltak, akik rádióból is­merték már, s most, a közvet­len látás és hallás élvezetébe merülve mondták: nagyon szép... Voltak, akik már látták a fővárosban, Szegeden, vagy más alkalommal Debrecenben, vagy éppen néhány évvel ez­előtt a Gördülő Opera előadá­sában itt, Egerben, — s most összehasonlítást tettek. S a felvonások alatt és után felcsattanó tapsok a sikert mutatták. Osztatlan sikert, mert, akik csak most látták először, azoknak új élmény volt; akik pedig már máskor is hallották és látták, s így vi­szonyítani is tudtak, a felújho- dott élmény hatása alatt — tu­datosan, vagy éppen nem tu­datosan — áthidalták érzel­meikben az ide, vagy oda vo­natkozó. ilyen, vagy olyan kü­lönbségeket... A Rigoletto — Verdi egyik legismertebb és legnépszerűbb operája — talán soha sem ke­rül le az opera-színpadokról. A mantuai herceg, a másokat ki­gúnyoló, de egy szerencsétlen­né tett apa által megátkozott, lányát, Gildát féltő Rigoletto története — elmúlhatatlan; el- múlhatatlanná teszi Verdi gaz­dag, szívet-lelket gyönyörköd­tető, megrázó és felemelő mu­zsikája. A debreceni Csokonai Szín­ház operatársulata valóban, s ismételten szépet hozott most is Egerbe a Rigoiettovaf. Nem kritika a célunk, csu­pán az, hogy méltatva köszö­netét mondjunk az előadásért A mantuai herceg szerepét Bartha András énekelte. Fi­gyelemre méltó teljesítményt nyújtott, amit jól kiegészített könnyed játéka. Rigoletto, az udvari bolond szerepében Vi­rágos Mihályt hallottuk és láttuk; mélyről áradó hangja, játékának drámaisága, a lánya becsületét féltő apa szerepé­ben őszintén megragadta az előadás közönségét. Gildát, az Egerből a debreceni opera- társulathoz elszármazott, őszintén nagy reményekre jo­gosító fiatal művésznő: Ágos­ton Edit énekelte. Bájos, légie­sen könnyed alakja, csillinge- lő kedves hanggal, aki telje­sítményével — noha a szerep egyébként is hálás lett volna — művészi értékű élményt adott a hálás egri közönség­nek. De a sikerben méltán oszto­zott az opera minden szerep­lője: Tóth József — Sparafu- cile, Varga Magda — Madda- lena, Gazsó János — Montero- ne, T»ssényi János — Marulló, Bán Elemér — Borsa, Tréfás György — Ceprano gróf. Majo­ros Ilona — Ceprano grófné, Tibay Kriszta — Giovanna, Bán Judit —■ az apród, Kovács István — a porkoláb szerepé­ben. A közönség — többek kö­zött— nagyon várta a negye­dik felvonás Rigoletto és Gil­da — a mantuai herceg és Maddalena kvartettjét. A vá­rakozást nem követte csaló­dás. A Rigoletto előadásában a debreceni MÁV Filharmoni­kus Zenekar működött közre Rubányi Vilmos karnagy ve­zényletével. A zenekar híven tolmácsolta Verdi muzsikáját. AS opera díszleteit Csányi Árpád tervezte A díszletek — eltekintve a második felvonás kissé szegényes kiállításától — jók voltak. A jelmezekért Gre- guss Ildikót, a maszkokért Za- kar Istvánt illeti elismerés. A Horváth Zoltán rendezé­sében Egerben bemutatott Ri­goletto — ismételjük — mara­dandó élményt adott a város operakedvelő közönségének. Á siker — úgy érezzük — feljo­gosít bennünket arra, hogy' több hasonló előadást kérjünk és várjunk a debreceniektől. Hisszük: erre lehet módot és lehetőséget teremteni. Köszönjük a szép előadást, s azzal búcsúzunk a debreceni Csokonai Színház operatársu­latától: a mielőbbi viszontlá­tásra! Dér Ferenc EGRI VÖRÖS CSILLAG Üdülés pénz nélkül EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Őfelsége kapitánya GYÖNGYÖSI PUSKIN ötlábű birka HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az árban HATVANI KOSSUTH Mindhalálig PETERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Ott a végállomásija. HEVES Ember született íHúsur.«, Egerben este fél 8 orakor: ILYEN NAGY SZERELEM 1959. április 3, csütörtök: z—26-ig: 1849-ben megkezdődött a szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjárata. 1819-ben halt meg Festetich György, a keszthelyi Georgicon alapítója. v? Névnap *0 Ne feledjük, pénteken: ZSOLT tálast- VILLANYPÁSZTORT és öntözőmotort vásárol a legelte­tési bizottság részére a tarna- őrsi tanács. A vásárlásra 14 000 forintot fordítanak a községfej­lesztési alapból. — A HATVANI járási ta- uács végrehajtó bizottsága mai ülésén a 3004/1-es kor­mányrendelet végrehajtását, valamint a termelőszövetke­zetek megszhárdításával kap­csolatos feladatokat értékeli.- SZÁZEZER forintos költ­séggel 2500 négyzetméter jár­dát építettek az elmúlt eszten­dőben Viszneken. Az idén két­ezer méter járda építését ter­vezik, amelyre 80 ezer forintot irányoztak elő. A község lako­sai tízezer forint értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel. — A 32-ES AKÖV holnap az egri Városi Művelődési Házban filmvetítéssel egybe­kötött baleseti oktatást ren­dez a vállalat dolgozói szá­I mára.- A GYÖNGYÖSI járás köz- I ségi tanácsai a saját erőből j való útépítés megkönnyítésére j kőzúzógépet és úthengert vásá- 1 róttak. Az atkári tanács tízezer forinttal járult hozzá a közös beruházáshoz. — AZ1 EGRI Faipari Válla­latnál jelentős összeggel ju­talmazták meg a munkaver­senyben jó eredményt elért brigádokat A Béke-brigád 2100 forint jutalmat kapott. cAkafcd kJjdhe, Akarat kérdése az egész. S én férfi va­gyok, nem hitvány, szürke báb, kit Nu­bia nyula szült, mi­kor vajúdtak a he­gyek. Akarni kell, ennyi az egész. Az akarat minden ne­hézségen átvisz, egyes indiai fakírok állító­lag, pusztán akara­tuk erejével ^ léglö­kés nélkül — a leve­gőbe emelkedtek. Az akarat teszi az em­bert emberré. Nein igaz? Akarni, akarni kell, s ez is csak aka­rat kérdése. Kicsit bonyolult így a do­log, de a példák ere­je mindjárt világossá teszi ezt az egész akarat-komplexumot, amelyet most el aka­rok mondani, hogy megértsék, miért aka­rat kérdése az egész. Teszem azt, ha el­ső ősünk nem akart volna lejönni a fáról, akkor mi most nem ismernénk az atom­energiát, s hexaméte- rekben makognánk. Ha Brutus nerm- akar­ta volna megölni Caesart, akkor ma nem mondhatná sen­ki ezt a szállóigét, hogyaztmondja: Te is fiam, Brutus... S ha ugyanez a Caesar nem akarta volna Kleopátrát, akkor most talán másként tanulnánk az ókor történelmét. Ha Pösz- TQéte Tihamérhoz nem akart voltul fe­leségül menni Tak­sony Amália, akkor most Tihamér foga­lomalkotásra is kép­telen volna a házas­ság gyönyöreit, szép­ségeit illetően. Most fogalma van, csak akarata nincs... És így tovább az aka­ratról. Nos, tehát e rövid példák is igazolják, hogy akarat kérdése az égész. Egyszerű: férfi vagyok, tehát akarok. Csak azt tudnám, hogy mii akarok? Jimdd kö-zőti a pmla .., tán hét országon is át, az óceánon keresztül, bizonyos Simon Károlytól. akit Charles Simonnak hívnak, ha egyál­talán hívják valahová. Leve­let hozott a posta Waupunból, Wisconsin államból, a 431-es boxból, amelyet kórháznak neveznek, pedig csak láger, abból az országból, amelyet az „igazi szabadság” hazájá­nak neveznek egyesek, s ahol a Szabadság-szobor árnyéká­ban szabad lágerbe zárni em­bereket. Ezek a lágerek akkor is intemálótáborok, ha kór­házaknak nevezik őket, mint ahogy ma az Egyesült Álla­mok akkor se a szabadság hazája, ha az a bizonyos szo­bor, ott a New York-i kikötő­ben ezt akarja elhitetni a gyanútlan idegenekkel. Annál is inkább, mert ezek az idegenek rövid időn belül megszabadulnak gyanútlarír- ságuktól, s egyben a szabad­ság illúziójától. Igaz, hogy előbb ff munkától szabadul­nak meg, aztán a lakásuktól, s csak harmadsorba attól a szabadságtól, amely addig is csak anatolfrancei szabadság volt: szabad volt a híd alatt aludniok. Mindezt nem e sorok Írója találta ki, akit egyrészt azzal lehetne megvádolni, hogy el­fogult, ami lehet igaz is, meg nem is; másrészt azzal, hogy mit irkái össze-vissza, hisz még nem is volt az USA-ban, ami viszont teljességgel igaz. Mindezt Simon Károly húsz­egynéhány éves egri (faisko­la) fiatalember találta ki, aki­nek az Egyesült Államokban volt ideje és van ma iá, hogy ilyeneket kitaláljon, mert munkája nincs, lakása nincs, s miután úgy gondolta, hogy eleget tanult ahhoz, hogy visszajöjjön hazájába, gon­doskodtak arról, hogy szabad­sága se legyen. ... „itt, Amerikában, az in­ternált lágerek hamis néven szerepelnek — írja levelében o többek között —, hogy kór­ház. Ezek azonban nem kór­házak, hanem a menekültek, munkanélküliek internáló lá­gerei” .,. Majd így folytatja levelét: „Sokan visszatértünk volna Magyarországra, csak nem tudunk, mivel itt inter­náló lágerekben tartanak bennünket.. Nem tudom, erről hogyan is lenne statisztika, hány ilyen levél'érkezik a csodála­tos Nyugatról, ahol saját autóján jár a munkás (nem mintha ez már olyan nagy dolog lenne nálunk), még oda is, ahová a Habsburgok ide­jén Ferenc József is gyalog járt, ahol a revü-filmek káp- rázata sem tudja eltakarni a déli államokban dúló fajüldö­zést, a Ku-Klux-klan áldásos­nak aligha nevezhető tevé­kenységét, ahol növekszik a munkanélküliség és a profit... Mondom, nem tudom, hány ilyen levél érkezik azoktól, akik annak idején hittek ab­ban, amiben már nem hisz­nek, s végső elkeseredésük­ben tán’ semmiben sem hisz­nek. De egyet tudok: könnyen kommunista-gyanús lesz, aki- néhai Washington György, vagy Lincoln Ábrahám elveit merészeli hirdetni ott, ahol Hitler hangját lemezen viheti haza bárki. Simon Károly 1958. május 2-töl van internáló lágerben. Azóta még néhány okosnak hirdetett szó elhangzott Ca­bot Lodge úr szájából is hol­mi emberi szabadságjogokról és rettenetes terrorról. Mon­dani sem kell, hogy a terror nálunk van, az emberi sza­badságjogok pedig Ameriká­ban. Tisztelem Cabot Lodge urat, mint egy hatalmas or­szág képviselőjét, aki min­den bizonnyal jobban tudja, az angol helyesírást, mint Si­mon Károly a magyart, de a baj ott van, hogy az igazság nem attól lesz igazság, hogy ezt a szót „zs” helyett „s"-el írják... Kénytelen vagyok számos tény összevetésével, az imperializmus jelenlegi tevékenységének ismeretében mégis inkább Simon Károly volt egri lakosnak igazat ad­ni, mintsem a tisztelt ENSZ- képviselő úrnak. Nem én tehetek erről: ők, maguk. Gyurkö Géz* A kozmikus sugárzás hatásai Szergej Bemov és Alek- szandr Csudakor, a szovjet kozmikus rakéta tudományos eredményeiről szólva, a követ­kező jelentős tudományos el­méletet fejtették ki: Semmi ok sincs arra, hogy más égitestekre repülő utasok sugármegbetegedéstől félje­nek. Ha a Nap úgynevezett nyugalmi állapotban van, — vagyis nem játszódnak le rajta halálthozó kozmikus sugara­kat előidéző robbanások —, ak­kor az űrhajósok útja ilyen szempontból veszélytelen. A tudósok megállapították, hogy amíg a repülési magas­ság el nem éri Földünk rádiu­szának 9-szeresét, addig a su­gárzás erőssége gyakorlatilag nem változik. Habár a Föld körül 50 000 kilométer magas­ságig elektronok keringenek, energiájuk — a kozmikus ra­kétán elhelyezett műszerek tanúsága szerint — jelenték­telen, 30—100 ezer elektron volt. Nagy magasságokban egy négyzetcentimétemyi terüle­ten másodpercenként két elektron repül keresztül. A szputnyikok és a kozmi­kus rakéta műszerei azt jelez­ték, hogy a Földet sajátos ko­szorú övezi, amelyet a maxi­mális sugárzás zónáiénak, ne­vezhetünk. Míg 400 kilometer magasságban a repülő részecs­kék száma viszonylag kicsiny. A város egyes részein eddig; igen komoly problémát okoz-; tak a felgyülemlett és leve-; zetetlenül maradt belvizek. A; belvíz levezetés eddig is folyt; ugyan, de ebben az évben; különösen előtérbe került. A; munkákra elsősorban a Far-: kas Imre, a Zrinyi, a Székely,! a Szabadság, a Horváth Mi-! hály, a Martinovics és a Nagy­sándor utcákban kerül sor. Belvízilevezetésre a város-; fejlesztési alapból nem keve-: sebb mint 50 ezer forintot: költenek, de a munkákból ki-: veszik részüket az utcák lakói: is és mintegy 16 ezer forint értékű társadalmi munka: végeznek majd el. A munkát előreláthatólag ez év novem­ber 1-re fejezik be. EZEK A TERVEK, —meg­valósításukra ezután kerül sor, azaz: egy részük már a megvalósulás útján jár. A vá­rosfejlesztési állandó bizott­ság tagjai élénk figyelemmel; kísérik a munkák folyását S; ha egy-egy tanácstagi beszá-; mólón, vagy tanácsülésen, ta-; nácstagi fogadóórán arról esik; szó, hogy ez, vagy az a terv már megvalósult, ez a hír az; állandó bizottság tagjainak jó; munkáját is dicséri, f— r.) addig tovább folytatva htun­kat a kozmikus térségben, a részecskék száma egyre növek­szik. Tizenötezer kilométer magasban számuk már 700- szorosóra emelkedik. Ezek az elektronok már nagy energiá­val rendelkeznek, amely meg­haladja a több százmillió elektron voltot. Itt a sugárzós 100-szorosan ártalmasabb, mint az égitestek közötti tér­ségben. Kis magasságokban a kozmikus részecskék száma alacsony, energiájuk jelenték­telen. Ma ülést tart a gyöngyösi városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az ülésen elsőként Trepper Endre a Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tója az 1958. évi munkáról szá­mol be, majd ismerteti az ez. évi feladatokat. Második napi­rendi pontként a végrehajtó bizottság tagjai értékelik a Kertészeti és a Köztisztasági Vállalat munkáját. A hatvani városfejlesztési állandó bizottság terveiből vítóse és korszerűsítése mel­lett az elmúlt évben igen nagyarányú járdaépítés is .megindult a városban és ez az idén még nagyobb ütem­ben folytatódik. Ez év május 1-től szeptember 5-;g bezáró­lag nem kevesebb, mint 16 ut­cában — köztük a Szabadság, Bányász, Kossuth, Tanács, Vasút, Bajza utcákban ■— építenek járdákat, mintegy 12 és félezer folyóméter hosz- szúságban. Az építkezésekre előirányzott készpénz összeg — a városfejlesztési alapból •— 250 ezer forint. A felaján­lott társadalmi munka értéke mintegy 200 ezer forintot tesz ki, úgyhogy ezen utcák járda­építésére csaknem félmillió forintot fordítanak ebben az . évben. Ezen túl október 30- ig több makadám utat is épí­tenek. Portalanítják a forgal­mas Zrínyi utcát, s erre — az elvégzendő társadalmi munka értékével együtt — 160 ezer forintot fordítanak. Feljavítják a Hegyalja utcai úttestet, — erre 35 ezer fo­rintot irányoztak élő. azonban nem lenne elegendő a munka elvégzésére. S hogy csak ennyi készpénzt biztosí­tottak, azt az tette lehetővé, hogy az érintett utcák lakói jelentős mennyiségű társadal­mi munkát ajánlottak fel a villanyhálózat bővítésének megvalósításához. A felaján­lott társadalmi munka értéke — az összesítések szerint — mintegy 14 ezer forintot tesz ki. A „villamosítási program” keretébe tartozik az is, hogy több utcában — a közvilágí­tás megjavítása érdekében — lámpahely sűrítést végeznek. Erre mintegy négyezer forint költséget irányoztak elő. Az esti világítás korszerűsítését szolgálja az az elgondolás, hogy a Mészáros utcában, a Bajcsy-Zsüinszky úton, va­lamint a Tolbuchin és a Hor­váth Mihály utcák egyes sza­kaszain a közvilágítási lám­pákat az út fölé, középre he­lyezik. Erre a célra mintegy 26 ezer forintot használnak fel a városfejlesztési alapból. A VILLAN YU ÄI OZ A1 bó­ják vinni a város fejlődését, a dolgozók legsürgősebb kí­vánságainak kielégítését Fe­lelős munka ez, hiszen senki­nek sem közömbös, hogy a fejlesztési hozzájárulásból összegyűlt száz és százezer fo­rintokat mire használják fel. MILYEN FELADATOK megvalósítására vállalkozott ebben az évben a hatvani vá­rosfejlesztési állandó bizott­ság? Már az elmúlt évben is je­lentős villanyhálózat bővíté­seket valósítottak meg a vá­rosban. Nagyon kellett ez, hi­szen egészen az utóbbi évekig Hatvan város számos külke- rületi utcája megfelelő közvi­lágítás nélkül volt. A villanyhálózatot az idén is jelentősen bővítik. Ez év június 1-ig az Elefánt József utcában, a Bercsényi úton és a Határ úton valósítanak meg hálózatbővítést, összesen mint­egy 250 méter hosszúságban. A befolyt városfejlesztési alapból erre a célra mintegy 20 ezer forintot fordítanak. Ez a pénzösszeg egymagában A TANÁCSOK állandó bi­zottságai — hatékony társa­dalmi szervek az adott város vagy község fejlesztésében. Munkájuk felöleli az élet min­den területét, legyen bár szó a város, vagy község egész­ségügyéről, művelődéséről, ipari, műszaki vonatkozásai­ról, a város-, vagy községfej­lesztésről. Munkavégzésük so­rán szoros kapcsolatba kerül­nek a lakossággal, első kézből fogják fel a lakosság igényeit, észrevételeit, s adandó alkal­makkor, — tanácsüléseken, megbeszéléseken — ezeken hangot is. tudnak adni, s ha helyesek, meg is tudják olda­ni, meg is tudják valósítani azokat. Munkájukon igen sok múlik: bizonyos értelemben rajtuk keresztül is mérhető, hogy maga a város, vagy köz­ség vezetését ellátni hivatott tanács milyen munkát végez. Hatvan városfejlesztési ál­landó bizottsága is nagy mun­kát végzett az elmúlt eszten­dőben, s végez el az idén is. A bizottság tagjainak felada­ta az hogy a lakosság köré­ből felszínre került javasla­tok. észrevételek ezrei és ez­rei közül kiválasszák azokat a tennivalókat, amelyeknek megvalósításával előbbre tud-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents