Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. április 11., péntek WEPÜJS.4© # As egri lakásgondok enyhítésére — Beszélgetés egy új állandó bizottság elnökével — november 16-i A sok előtt nem szerepelt az állandó bizottságok között a közületeket elhelyező és la­kásügyi állandó bizottság. Csupán néhány hónap óta működik tehát ez a fontos bi­zottság, s mint Vermes István elnök, a Textilnagykereske- delmi Vállalat vezetője mond­ja, már ilyen rövid idő alatt is mozgalmas, eseménydús múltra tekinthetnek vissza.-— Mi volt a legelső tenni­valónk? — kérdezi, — aztán már kész is a felelettel: — Először is erőnkhöz, te­hetségünkhöz mérten rendbe- tenni a város lakásügyeit. Na­gyon nehéz munka, hisz Eger­ben új építkezésekhez elég körülményes területet találni. Az állandó bizottság elnöke csak László főmérnök nevét említi, amikor az emeletráépí­tések ötletéről került szó. Pe­dig kettőjük érdeme, ők ku­tattak lehetőségek után, ők terjesztették elő a javaslatot, s e pillanatban lelkiismerete­sen bábáskodnak az első 30, ráépítésből készülő lakás épí­tésénél. — Sok a munkánk, — foly­tatja a beszélgetést Vermes István — a lakásproblémák­kal küzdők például nemcsak a hétfői fogadónapokon Keres­nek fel gondjaikkal, panasza­ikkal, hanem még itt a Tex­tilnagykereskedelmi Vállalat helyiségében is megtalálnak. Ez azonban egyikünket sem riaszt vissza, mert szívesen foglalkozunk a vállalt feladat­tal. Segíteni pedig, ahol lehet, mindig segítünk. Már kinéz­tünk egy telekcsoportot, a 30 éves hitellel készülő tíz, négy­lakásos családi ház építkezé­séhez, s beszéltünk a Gyön­gyösi Építőipari Vállalattal is, amelynek vezetője megígérte, hogy ebben az évben be is fe­jezik ezeket az épületeket. Ez 40 lakást jelent olyan kisfize­tésű családoknak, akik a rész­leteket rendesen tudják azért fizetni. Néhány hét múlva megtörténik az első Kapavá­gás, az alapkőletétel, s teljes erővel megindulhat a munka. A következő esztendőre az a tervünk, hogy az ez éviek folytatásaként még 40 ilyen házat, azaz 160 lakást építünk az OTP segítségével. Közben a megyei tanács, a városig ta­nács és több más illetékes szervünk hathatós támogatá­sával tovább épülnek az eme­letes lakóházak is. A közeljö­vőben elkészülő Egészségház utcai épület lakásait már csak­nem teljes egészében elosztot- I. I. A POLGÄRI demokratikus kormányzat csődje 1919. már­ciusára Heves megyében is be­következett. Az egyesült koa­líciós polgári és szociáldemok­rata pártok vezetése megmu­tatta, hogy nem képesek to­vább ilyen módon a hatalmat fenntartani, mert nem tudják kielégíteni a néptömegek kö­veteléseit, ugyanakkor ahhoz is gyengék, hogy a népmoz­galmakat erőszakos eszközök­kel nyomják el. A próletárfor- radalom győzelme, s a prole­tárdiktatúra kikiáltása így örömmel töltötte el a Heves megyei dolgozó tömegeket isi Egerbe március 22-éii érke­zett meg a proletárdiktatúra kikiáltásának a híre, s Ko- lacs kovszky Lajos jelentette be az egybegyűltek öröm- újjongása közben a munkás­tanács ülésén. A forradalmi helyzetre való tekintettel a gyűlés mindjárt meg is válasz­totta a megye és város új ve­zetőségét. A megye kormány- biztosának Lájer Dezsőt vá­lasztották meg, alispánnak pe­dig Kolacskorsszky Lajost, aki erélyesen felvette a küzdelmet a megye reakciós elemeivel. A néptömegek felvilágosítása cél­jából állandóan cikkei jelen­tek meg az Egri Újságban. Március 24-én ismét . ülést tartott a Munkás- és Katona- tanács, ahol megalakították a megye háromtagú direktóriu­mát, melynek tagjaiul Lájer Dezsőt, Németi Lajost és Fi­scher Manót nevezték ki. A város és megye ügyeinek in­tézésére szakosztályokat szer­veztek, melyeknek élén nép­választá- tűk. Huszonhármat kapnak a közületek, 11 pedig azok szá­mára jut, akik eddigi körül­ményeiket, rászorultságukat tekintve igényjogosultak. — Ma még az állandó bi­zottság tagjai közül jóformán senki sem tud végigmenni, úgy az utcán, hogy ne állít­sák meg lépten-nyomon a lakásügyekkel bajlédók. A kö­vetkező év végére azonban, — ha minden tervünk sikerül — nagy vonalakban, megold­juk Eger lakásproblémáit, hisz ahány új lakás elkészül, annyi fel is szabadul a város­ban. — A lakásproblémák inté­zése mellett természetesen van más dolgunk is. A közé­letek elhelyezése. Itt van mindjárt a Textilnagykereske- delmi Vállalat. Végre megszü­letett a határozat, hogy a rak­tárakat, irodahelyiségeket kite­lepítik a vasútállomás közelé­be. A mi gondunk az, hogy a felszabaduló helyiségeket, ho­gyan osztjuk el az egyes szer­vek körött. Annyi már bizo­nyos, hogy az Országos Ta­karékpénztár költözik majd ezek egy részébe. A további tervek szerint a Kiskereske­delmi Vállalat is kap egy kor­szerű üzlet számára helyisé­get, s vagy itt, vagy a másutt felszabaduló területekből a Vendéglátóipari Vállalat szá­mára is jut egy szép üzlet építésére. Ez annál is sürge­tőbb, mert Eger idegenforgal­ma egyre növekszik, s bebizo­nyosodott, hogy ha sok a ven­dég, a Vendéglátóipari Válla­lat képtelen lebonyolítani a forgalmat. A beszélgetés lassanként be­fejeződik. A Textiln,agykeres­kedelmi Vállalat irodái ugyanis a munkaidő végén csaknem mindennap az ál­landó bizottság tagjainak gyü­lekező helyévé válik. Térképek kerülnek elő, nézegetik az építkezési lehetőségeket, újabb tervek, javaslatok születnek mindenkiben. Vermes elvtárs is a már vitatkozókhoz siet. Búcsúzóul még csak ennyit: — E pillanatban úgy látjuk, hogy a lakásgondok megoldá­sánál is nehezebb a közületek problémája. Mi nagyon sokat kitelepítenénk a város köz­pontjából, de ha erre meg is születik a • határozat, hirtele- nében jóformán egyik helyen sincs pénz, azok végrehajtá­sához. Megoldatlan dolog azonban nincs, s mint a la- kásfrontom, úgy ezen a téren is lassanként rendet terem­tünk Egerben; — ger. Elsőnek az Egei Gépállomás dolgozói csatlakoztak a kongresszusi versenyhez Ä kongresszus tiszteletére megyénk üzemeinek dolgozói is felajánlásokat tettek. A Bélapátfalvi Cement- és Mész- mű dolgozói például terven felül ötezer tonna cement ter­melését vállalták. A mezőgaz­daság segítésére a gyöngyösi Szerszám^ és Készülékgyár dolgozói — csatlakozva az EMAG munkásainak vállalá­sához — kombájn Hajtóművé­nek terven felüli elkészítését vállalták. A kongresszus tiszteletére hirdetett versenyben megyénk mezőgazdasági üzemei sem akarnak lemaradnia Az Egri Gépállomás dolgozói a szerdán tartott üzemi ta­nácskozáson elhatározták, hogy — megyénkben elsőnek — ők is csatlakoznak a felhíváshoz. Gápel elvtárs, a cséplőgép­javító részleg vezetője brigád­ja nevében elvállalta, hogy május 31-re kijavítják a még hátralevő tíz cséplőgépet és azok festését is soronkívül el­végzik. A gépállomás KISZ- brigádja nevében Albert László brigádvezető tervük 110 száza­lékra való teljesítését, s anyag­csökkentést vállaltak. Sok sikert kívánunk felaján­lásaik teljesítéséhez! / ­-------------------------------------------­Uj borhézat, sértési; aztatót építenek Gyöngyösoroszíban G yöngyösoros zi ban is nagy építkezési tervei vannak a ter­melőszövetkezeteknek éppúgy, mint a megye többi szövetke­zetedben is. A Február 24 Ter­melőszövetkezet sertésfiaztató építését tervezi, a régit vissza­alakítják lóistállóvá. Az épít­kezési tervek körött szerepel egy új borház építése is. Pedagógus szakszervezeti bizottság választás volt Egerben Április 15-én Egerben zajlott le a Pedagógus Szakszervezet egri járási—városi bizottsága választási küldöttközgyűlése. Dargai Lajos elvtárs meg­nyitójában hangoztatta, hogy milyen nagy jelentőségű ese­mény ez a választás az érintett pedagógusok életében. Jelen­tőségét sokszorosan aláhúzza az a tény, hogy a szakszerve­zet ma már egyre komolyabb helyet foglal el az iskolákban, s tekintélyét ma már senki nem vitatja. Tóka János elvtárs beszá­molója arról tett tanúságot, hogy a szakszervezet járási- városi bizottsága szerteágazó munkát végez tagjai érdeké­ben. Az elmúlt év egyik leg­fontosabb feladata az volt, hogy támogatást adjon a szak- szervezet a pedagógusok ideo­lógiai és szakmai továbbkép­zéséhez. Sikerrel lebonyolítot­ta a bizalmiak választását, s a tagságot jó] mozgatta a no­vemberi választások idején. Nem utolsósorban közremű­ködött a szakszervezet abban, hogy a mezőgazdaság átszerve­zéséért folytatott munkában a pedagógusok eredményesen vették ki a részüket. Kürti Erzsébet elvtársnő — a Pedagógus Szakszervezet Or­szágos Központjának küldötte — hozzászólásában elismerően nyilatkozott arról az országos érdeklődésnek örvendő mun­káról, melyet a nyugdíjas pe­dagógusok végeznek szakmai tapasztalataik feldolgozásával. Igen érdekes problémával foglalkozott többek között Brózman János elvtárs, ami­kor arról beszélt, hogy Eger­ben hiányzik a pedagógus kö­zösségi élet. Erre egyértelmű „igennel” válaszoltak a küldöt­tek, mert, sajnos, Egerben va­lóban a pedagógusok nagy ré­sze másutt leli meg baráti kö­rét, nem pedig pedagógus tár­sai körött. A továbbiakban kifejtette Brózman elvtárs: „A szakszer­vezeti munka pártmunka, akár párttag, akár pártonkívüli végzi azt. S ez a munka akkor pártszerű, ha azzai a nép ér­dekeit szolgáljuk. S ne feled­jük el, hogy a szakszervezet kezdeményezései mögött min­dig ott áll a támasz, a Magyar Szocialista Munkáspárt.” A küldöttek hozzászólásai tolmácsolták az egyes %lap- szervezetek kéréseit, bírálatait, javaslatait. Ezek elhangzása után az 1955-ben választott bi« zottság lemondott, majd titkos szavazással tezajlott az új bi­zottság megválasztása. Dargai Lajos elvtárs záró- szavaiban kihangsúlyozta: — A béke szolgálatát nem le­het elválasztani a pedagógiai munkától. A kultúra harcosai­hoz szólunk, amikor arra kér­jük a pedagógus társadalmat: védjék meg a kultúrát, az emberi haladás bizonyítékait, emlékeit a pusztítástól és mun­kálkodjanak a béke érdekében. Azért lettünk pedagógusok, mert szeretjük az embert, s ezért végezzük új, megnöve­kedett feladatainkat fokozot­tabb lelkesedéssel, igaz peda­gógus szívvel. Ádám Éva A Hazafias Népfront megyei elnökségének kibővített ülése A Hazafias Népfront megyei elnöksége ma délelőtt az egri Szakszervezeti Székház elnöki szobájában kibővített ülést tart. Az ülésen megvitatják az ;ed- dig végzett munka eredmé­nyeit, és a jövőbeni feladato­kat. A takarékossági albizott­ság munkájának értékelése után a Béke Világtanacs tíz­éves évfordulójával kapcsola­tos tájékoztatást beszélik meg. A kibővített elnökségi ülésen részt vesz nyolc tsz termelő­szövetkezeti község népfront­elnöke is, akikkel a községben folyó népfrontmunkát beszélik meg. Az üzemi demokrácia története és mai problémái VI. Tgen helyes módszer az, í hogy *a pártszervezetek időközönként beszámoltatják a kommunistákat az üzemi tanácsban végzett munkájuk­ról. A másik alapvető feltétel az üzemi tanácsok munkájának megjavításában, hogy a szak- szervezetek nagyobb felelős­séget éreznek az üzemi de­mokrácia : fejlesztésében, az üzemi tanácsok munkájának segítésében. Az üzemi taná­csok részére a legmesszebb­menő segítséget kell adni a szakszervezeteknek, hogy a dolgozók mind szélesebb réte­ge mondhasson véleményt a vezetésben és konkrétan elő­segíthesse a vezetés helyesebb módszereinek kialakítását. Igen jelentős segítséget ad annak a helytelen gyakorlat­nak a felszámolása is, mely szerint az üzemi bizottságok általános határozati javasla­tokat kapjanak, s aztán akár elfogadják, akár nem, határo­zattá emelkedik. A Petőfi al- tárónál megtartott üzemi ta­nácsülés elé, például néhány pontból álló határozati javas­latot terjesztettek, bár ezt nem fogadták el a tanács tag­jai, jelenleg is úgy szerepel, mint az üzemi tanács határo­zata. Azt a helytelen gyákorla- ■ tot is meg kell szüntet­ni, — ha a demokratizálás el­vének tényleg érvényt aka­runk szerezni, — hogy a dol­gozók elmondják javaslatai­kat, véleményüket, de ezek nem mindig kerülnek be az üzemi tanács határozatába. Mert az értekezlet megtartá­sára nagy gondot fordítanak ugyan, de az értekezlet befe­jezése után úgy érzik az üze­mi tanács tagjai, mindent megtettek, s a következő ülé­sig nincsenek különösebb ten­nivalóik. Ezt a módszert nem 0 Tanácsköztársaság Heves megyében A Tanácsköztársaság kikiáltása ján épült, gyalázatosán össze­omlott. Helyébe a kollektiviz­mus lép, kizárólag a munká­sok társadalma, amelynek alapelve, csak az eszik ebben a társadalomban, aki akár eszével, akár két keze munká­jával keresi kenyerét.” A to­vábbiakban a rendelet felhív­ja a megye lakosságát a mun­ka további folytatására, a rend és nyugalom megőrzésé­re. A proletárforradalom győzel­mekor a két párt egyesülése a kommunista párt programja alapján ment végbe és kétség­telen, hogy a szélső jobboldali szociáldemokraták nem kerül­tek be az új pártba. Az egye­sülés szükségszerű volt, mert a kommunista párt 1919. tava­szán, bár igen nagy tömegbe- foiyással rendelkezett, szerve­zetileg gyenge volt és március 21-én nem tudta volna egyedül átvenni a hatalmat. A két párt egyesüléséből mégis komoly bonyodalmak keletkeztek. A szociáldemokrata párt 1918 novembere után feltöltődött polgári és kispolgári elemek­kel és jelentős mértékben el­vesztette proletárjellegét. Az aránylag csekély létszámmai rendelkező kommunista párt viszont lényegében beolvadt ebbe a vegyes összetételű párt­csoportosulásba. s így a kom­munisták nagyobb eszmei tu­dása és proletár öntudata sem tudott teljes mértékben érvé­nyesülni. A HEVES MEGYEI mun­kásság közé lényegében úgy ment ki a két munkáspárt egyesülésének a ténye, hogy a kommunista párt lényegében belátta, hogy „helytelen” poli­tikát folytatott, s most ezen változtatott. Az Egri Újságban egy szó sincs az egyesülésről, viszont a március 27-i szám egy rövid kis közleményt hoz, mely arról számol be, hogy „a volt kommunista párt összbi- zalmi testületé tegnap este ér-, tekezletet tartott, amelyen ki­mondotta a párt likvidálását és a Szocialista Pártba való beolvadását.” „Kun Béla kije­lentette, hogy a változott hely­zetben változtatni kellett a harc eszközein is.” Az egyesülés után létrejött új párt, nemcsak proletárjelle­gét veszítette el, hanem lénye­gében formálissá vált éppen akkor, amikor a párt vezető és irányító szerepének külö­nösen ki kellett volna dombo­rodni. Ennek a veszélye igen korán megmutatkozott. Helyi viszonylatban a párt- és állami vezetés szinte az első perctől összefolyt és a párt vezető szerepe meglehetősen elhomá­lyosult. A szociáldemokrata pártvezetőség, amelyben a kommunisták még nem voltak képviselve, például a március 24-i munkástanácsülésen mon­dott le és ugyanez a gyűlés választotta meg az új pártve­szabad tartósítani, mert ha a dolgozók nem is mondják él mindig, nem értenek egyet vele. Minden munkás azt tart­ja a legjobb javaslatnak ame­lyet ő maga tesz, s annak a határozatba való bedolgozásét és végrehajtását figyetanmel kíséri. Ezért fontos, hog^ ezek a javaslatok, vélemények helyt kapjanak az üzemi tanács ha­tározatában, s ezeknek a ha­tározatoknak végrehajtásáról a következő üzemi tanácsülé­sen számot kell adni. A dolgozók elvárják, hogy az üzemi tanács tagjai hívják össze a csoportjukhoz tartozó embereket, számoljanak be az üzemi tanácsülés eseményei­ről, arról, hogy milyen hatá­rozatokat hoztak, "s milyen módon akarják végrehajtani azokat. Milyen kérdésekkel foglal­kozzék még az üzemi tanács, hogy valóban beváltsa a hoz­zá fűzött ígéreteket, s a ren­deletek alapján végezze mun­káját? A nyereségrészesedés és a munkaruha-elosztásán , kívül igen helyes, ha sor kerül a beruházások céltudatos fel- használásának, az üzem fej­lesztési . tervének megtárgya­lására. Igen hasznos, ha elő­zetesen az üzemi tanács meg­vizsgálja ezeket, a kérdéseket, s minden tagjának van hasz­nos^ elképzelése a feladat meg­oldásával kapcsolatban. Alapos vizsgálat után igen helyes az igazgatói alap fel­használását, az újítási feladat­tervek kidolgozását is az üze­mi tanács elé tűzni, valamint a műszaki intézkedési és a fejlesztési terveket, a takaré­kossági mozgalommai, kapcso­latos problémákat. Azon kell dolgozni, hogy minél előbb kialakuljanak az üzemi tanácsok ‘helyes mun­kamódszerei, s ebben igen nagy sesítséget ad a kormány és a SZOT rendeletének is­merete. T gén fontos annak a biz­tosítása, hogy az üzemi tanácsok tagjai ne csak joga­ik gyakorlásával éljenek, de kötelezettségeiknek is becsü­lettel tegyenek eleget, a ta­nácsülések előtt kérjék a dol­gozók véleményét, az® egyes napirendi pontokhoz, s a vita után' számoljanak be arról, milyen döntést hoztak, s mi­ként szervezik meg azok vég­rehajtását. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nagymértékben elősegíti az üzemi demokrá­cia szélesítését, elősegíti hogy a dolgozóknak nagyobb bele­szólásuk legyen az üzem ve­zetésébe, az üzemi tanácsok tevékenysége alapján. biztosok álltak. Egyelőre a kö­vetkező néjRóiztosokat nevez­ték ki: megyei népbiztos Lá­jer Dezső, városi népbiztos Né­meti Lajos; közélelmezési Fi­scher Manó; pénzügyi Lipov- niczky István és Kovács Jó­zsef; igazságügyi Káló Miklós; kuitúrügyi dr. Kalovits Alajos és karhatalmi népbiztos Ko­vács Domonkos. Ezek közül lényegében csak Németi Lajos és Kovács Domonkos tartozott a kommunistákhoz. A megvá­lasztott új városi és megyei vezetőség azonnal munkához látott. KOLACSKOVSZKY Lajos alispán, megyei hivatalfőnök már március 24-én közzétette valamemiyi városi és községi direktóriumnak szóló rendele­tét. A rendelet így kezdődött: „A magyar állam új címe: Magyar Tanácsköztársaság, mert a proletárok, a munká­sok, a katonák és szegénypa­rasztok akarata érvényesül most ebben az országban. Ma­gyarország külpolitikailag meghasonlott a nyugati impe­rialista rablókkal és a nemzet­közi vörös lobogó alatt test­véri kezet nyújtott a bolsevik proletariátusnak. Ezen nagy lépés folytán a tőke és a mun­ka, a kizsákmányolás és ki­zsákmányoltak több évszázad­ra visszanyúló elkeseredett harca az utolsó stádiumba ju­tott. A polgári társadalom, mely a kizsákmányolás tala­zetőséget is. A pártvezetősé­get tehát a munkástanács vá­lasztotta meg. Több község­ben előfordult, hogy a járási direktórium nevezte ki a párttitkárt. Mindez kezdetben nem volt feltűnő és hatását is csak ké­sőbb éreztette. A munkásság és a dolgozók nagy lelkesedés­sel csatlakoztak a proletárdik­tatúrához. Még a szociálde­mokrata pártban levő nem proletárelemek csatlakozása is többnyire őszinte volt, hiszen aki nem értett egyet a prole­tárdiktatúrával, az minden nehézség nélkül félreállhatott, mint ahogy Gyöngyösön Horo- vitz Alfréd tette, vagy Eger­ben Fischer Manó április ele­jén. NEMCSAK EGERBEN, ha­nem a megye többi városában és községeiben is kitörő lelke­sedéssel fogadta a lakosság a proletárdiktatúra hírét. A pol­gári demokratikus kormány­zat határozatlansága és gyen­gesége után határozott intéz­kedéseket vártak a proletár­kormánytól mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. A nem proletárelemek főleg azt vár­ták a kormánytól, hogy az orosz vöröshadsereggel szö­vetségben megvédi az ország határait a szomszédos országok követeléseivel szemben. Már­cius végén és április elején a földosztáson túlmenőleg, He­ves megye számos községében az képezte a beszédtémát, hogy hol fognak találkozni az orosz hadsereggel és hogy lobbantják lángra a világfor­radalmat. (Folytatjuk.) ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents