Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-16 / 88. szám

1958. április 16., csütörtök NGPCJSAG 9 Megnövekedett szövetkezet — megnővekedett gondjairól Alig több mint ötszáz holdas kis gazdaság volt az elmúlt esztendőben az atkári Petőfi Termelőszövetkezet, az idén az új belépésekkel majdnem más­fél ezer holdra növekedett a közös terület. A földdel együtt megnőttek a feladatok is, s nem kis munka úgy dolgozni ebben az évben, hogy megala­pozzák a jövő esztendei nagy­üzemi gazdálkodást. Tervük már megvan erre, jóváhagyta a járási tanács is, s most már a szövetkezet régi és új tagjain múlik, mennyit valósítanak meg belőle. A szövetkezet tervében a legnagyobb változást az épít­kezés jelenti. Terveztek ők is­tállóépítést a télen, de ez a nö­vekedéshez viszonyítva, kevés­nek bizonyult. A földet alapul véve, a szarvasmarha-állo­mányt még ebben az évben legalább 120-ra kell növelni, részben vásárlásból, részben a behozott állatokból, részben meg a szaporulatból. Nagy gond az állatok elhelyezése, de nagyjában már ezt is meg­oldották. Épül egy 100 férőhe­lyes és egy 50 férőhelyes te­hénistálló. A munkákat a gyöngyösi Építőipari Ktsz dol­gozói végzik. Márciusban fog­tak hozzá, s az ötven férőhe­lyes istálló már falegyenesben van, csak a tető és a tetőszer- kezet hiányzik. Május 1-re a 100 férőhelyes istálló falait is felhúzzák. Jó és gyors munkát végezve, nagy segítséget adtak ezzel a ktsz dolgozói a szövet­kezetnek. Az építkezési terv azonban ebben még nem merül ki. A gond találékonnyá tette a szö­vetkezeti vezetőket, s a növen­dékek elhelyezését például úgy oldják meg átmenetileg, hogy egy 20 méteres, csővázas szint szabadszállássá alakítanak át. Növelni akarják a sertésállo­mányt is, ezt a tervet szolgálja az, hogy egy régi tehénistállót átalakítanak, s 20 férőhelyes fiaztató lesz belőle. Az állattenyésztés fejleszté­séhez és egyben a jövedelem növeléséhez tartozik az a terv is, hogy jövőre 10 ezer darabos baromfitenyészetet létesítenek. Természetesen erre is fel kell készülni már az idén. Az idei jövedelem növelését pedig az szolgálja, hogy a közeli napok­ban hízóba állítanak 200 ser­tést. A hizlalást olcsóvá teszi, hogy szerződést kötöttek a Tej­ipari Vállalattal fölözött tej és savó szállítására. A következő esztendőben nagyobb lesz az állatállomány, s erre nem csupán a férőhe­lyek, hanem kellő mennyiségű takarmány biztosításával is gondolnak. A tervezett 85 hold­dal szemben 215 holdon végez­tek felülvetést, ennek egy ré­sze lucerna, egy része lóhere. Az építkezésbe, a közös vetés­be bekapcsolódtak az új tagok is, akik búzájukat még az idén egyénileg takarítják be ugyan, de azért már részt kérnek a közös gondokból. Az építkezé­sek egy részét — rakodást, fu­varozást — társadalmi munká­ban végzik, s hogy ne legyen egyenetlenkedés abból, ki vé­gez több, nagyobb társadalmi munkát, úgy határoztak, hogy a régi tagok a gépeket adják, az újak a gyalogmunkát. Sok olyan módosítás is sze­repel a tervben, aminek jövőre látják igazán hasznát. Ilyen például az, hogy a tervezett 10 hold helyett harminc holdon fordíttatnak szőlő alá, ennyivel növelik a közös szőlőterületet. Már most felkészülnek arra is, hogy jövőre 10 holdas kerté­szetük legyen. Az új belépők között két nagy gyakorlattal és szakértelemmel rendelkező kertész van, Forgó Géza és Szarka Miklós, ők vezetik majd a kertészetet, amelyhez munkaerő is kerül ezután ele­gendő. A kertészet fejlesztésé-1 jék. hez tartozik, hogy már az idén felépítik a 2000 négyzetméteres üvegház egy részét. Ugyancsak az új tagok között akadt mes­tere az oltványkészítésnek is, ezért már az idén előkészíte­nek 2 holdat oltványiskolának. Rudas István már a télen hoz­záfog többedmagával az olt­ványkészítéshez, amely az aba- sári és nagyrédei szövetkeze­teknek olyan nagy jövedelmet hoz minden évben. Előkészítik még ezen az őszön azt a min­tegy 50—60 holdat is, melyen szántóföldi kertészetet akar­nak. A tervek elkészítésénél arra is gondoltak, hogy mór az első évben növekedjék a jöve­delem, s a következő eszten­dőkben mindig magasabb le­gyen. Ezt a célt szolgálja, hogy mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben sokkal belterjesebbé akarják tenni a gazdaságot, mint az előző esztendőkben volt. A tervek egy része ma még csak terv, de egy része már a közeljövőben megvalósul, bi­zonyságául annak, hogy min­den lehetőséget felmérve ter­veztek, — s annak, hogy nem­csak beszélnek jövőjükről, ha­nem kemény munkával meg is tesznek mindent azért, hogy ami ma még csak papíron van, a közeljövőben valósággá vál­Otven kombájn hajtóművének tervenfelüli elkészítését vállalták Az elmúlt napokban a gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyárban is megbeszélték a párt március hatodiki határozatát és úgy döntöttek, hogy csatla­koznak az országosan kibonta­kozó kongresszusi munkaver­senyhez. Elhatározták, hogy segíteni fogják az EMAG munkásainak vállalását, amely szerint augusztusra ötven da­rab arató- és cséplőgépet ad­nak terven felül a mezőgazda­ságnak. A Szerszám- és Ké­szülékgyár dolgozói ehhez úgy csatlakoztak, hogy ugyancsak terven felül határidőre elké­szítik az ötven kombájnhoz szükséges hajtóműveket. Ezen­kívül az exportra kerülő arató- és cséplőgépek hajtóműveit is határidő előtt szállítják le. A gyár dolgozói kidolgozták takarékossági térvüket is, mely szerint az év végéig ösz- szesen mintegy háromnegyed­millió forintot takarítanak meg. Tervük szerint a műszaki fejlesztés érdekében forgó­darukat és homokfúvó gépe­ket állítanak üzembe, tíz szá­zalékkal csökkentik a selejtet és mindenütt betartják az elő­írt anyagnormákat. Baráti segítséggel Egyre több üzemből érkezik olyan hír, hogy mindég ere­jükkel segítik az új és a meg­növekedett termelőszövetke­zetek különböző gondjainak megoldását. Különösen sok segítséget ad a szövetkezetek­nek Petőfibánya. A bánya mérnökei többek között, ezek­ben a napokban készítették el a nagykökényesi Rákóczi Ter­melőszövetkezet építési ter­veit. VjJ KlSZ-szervezet alakult Egerben Kedden este tartották meg az Eger—Gyöngyösvidéki Ál­lami Pincegazdaság fiataljai alakuló KISZ-gyűlésüket. Marosvölgyi Ignác párt titkár­helyettes bevezető beszéde után Madarast Gyula, az egri városi KISZ-bizottság munka­társa ismertette a jelenlevő fiatalok előtt az újonnan ala­kuló KISZ-szervezet felada­tait, valamint a KISZ-tagok jogait és kötelességeit. Ezután megválasztották az öttagú ve­zetőséget, melynek során Nagy Lajost jelölték a szervezet tit­kárává. Az újonnan alakult új vezetőség úgy határozott, hogy a 42 KISZ-tag tagkönyv- kiosztó és zászlóbontó ünne­pélyes taggyűlését a jövő hét folyamán tartják meg. — ÁPRILIS 19-ÉN tartja végrehajtó bizottsági ülését a halmajugrai községi tanács. Az ülésen az állategészség­ügyi kérdéseket vitatják meg. A dolgosok kényelméért ? I Mivel nem dolgozhat min­denki a lakóhelyén, ezért az idők folyamán kialakult egy dolgozófajta, a „kijárók” leg­kevésbé sem irigyelt csoport­ja. Ezek az emberek részben vonaton, részben autóbuszon közelítik meg munkahelyü­ket. S mint állandó utasok­nak — kedvezményes bérle­tük van, amit általában he­tenként kell újítani. Eddig ez úgy történt, hogy az ember előkészítette pén­teken a — mondjuk Eger— Egerszólát vonalon — a 34 forintot, a kalauz 2 perc alatt „megfejelt” egy hetijegyet, cseréltünk, és ezzel kész. Most azonban a MÁVAŰT mást gondolt. Itt is bevezet­ték azt a rendelkezést, hogy a kalauz nem adhat már heti­jegyet, hanem a pénztárnál kell megváltani. Miért? Nem tudjuk. Azt azonban tudjuk és érezzük, hogy ennek a rendelkezésnek ezer hátrá­nya van. A vidéken dolgozó ember úgy is több időt tölt el, mint a helybeli, hiszen utazik, jóval munkakezdés előtt ér munkahelyére, ké­sőbb távozik. Sajnos, napon­ta fejbe, hátba, oldalba taszi- gálják, míg végre elfoglalhat­ja féltalpalatnyi helyét e buszon. Nem beszélve az időnkénti deféktről, téli ké­sésekről, amiről ugyan a vál­lalat nem tehet, mégis ké­nyelmetlen az utazónak. S mindehhez most még hozzájön az. hogy kezdjük el a pénztárnál való ácsorgást, tolongást, vagy aki közbeeső megállónál szokott felszállni, időnként az is jöjjön be je­gyet váltani? Szóval ez semmiképpen sem egy olyan rendelkezés, amely arra irá­nyulna, hogy a dolgozók munkakörülményeit megja­vítsák. S ha lehet — és miért ne lehetne? — változtassanak rajta! Ezt kérik a bérletesek! (ádám) A szovhozok a hétéves tervben AZ SZKP KB 1958. decem­beri plénumán Hruscsov elv- táns hangsúlyozta, hogy a párt nagy figyelmet fordít a szovhozok fejlesztésére. Külön kiemelte, hogy ebben a mun­kában a pártot az a lenini útmutatás vezérli, amely a szovhozok jelentőségéről és a mezőgazdaság átszervezésében betöltött forradalmi szerepük­ről szók Ilyen értelmű hatá­rozatot hozott az SZKP XXI. kongresszusa. Jelenleg a Szovjetunióban 6000 szovhoz van. Földterüle­tük 168 millió hentár, ebből 58 millió hektár szántóföld. Á Szibériában, Kazahsztánban, a Volga-melléken és az Uraiban Létesített új szovhozok rövid idő alatt 14 millió hektárnyi szűz- és parlagföldet hódítot­tak “meg. ' A szovhozok mind nagyobb és nagyobb arányban vesznek részt az árugabona termesz­tésében. Míg 1953-ban a szov­hozok 225 millió púd gabonát adtak a népgazdaságnak, ad­dig 1958-ban már 1 371 000 000 pudot. A nagyobb szovhozok, amelyeket százával találha­tunk az országban, 1,5—2 mil­lió púd gabonát szállítottak az állami raktárakba; Az utóbbi öt évben jelentős fejlődést figyelhettünk meg a szovhozok állattenyésztésében is. Ez idő alatt állatállomá­nyuk 2,5 szeresére emelkedett és nőtt a produktivitás is. Megyénk ipari üzemeinek munkásai érdeklődéssel tárgyalják a XXI. pártkongresszus anyagát A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa nem múlt el észrevétlenül. A számokat, a hétéves terv győ­zelmét, boldogabb életet su­gárzó számait nem feledték el az emberek. Az esztergapadok­nál, vagy lent, a sötét bánya­üregben cigarettaszünetekben csak felvetődik a kongresszu­son elhangzott beszédekből, határozatokból valami érdekes rész, ami megmaradt a mun­kások emlékezetében. Mint olvadó vas a Martin mélyén, úgy forrong az embe­ri gondolatokban állandóan új erőre kapva, a Szovjetunióból érkező kezdeti munkasikerek­től a XXI. pártkongresszus perspektivikus jelentése. Megyénk ipari üzemeiben most újra vizsgálgatják, ta­nulmányozzák a kongresszus anyagát. A munkások elmond­ják saját véleményüket, javas­lataikat, mert úgy érzik, hogy ez a kongresszus nekik is irányt mutatott a helyes mun­kavégzésre. A gyöngyösi XII-es akna bányászai és műszaki vezetői szabad pártnapon találkoztak nemrégen, hogy a kongresszus bevezető előadásával foglal­kozzanak. A bányászklub nagytermében 85-en gyűltek össze és nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót. A hozzászólók mindnyájan arról beszéltek, hogy a szov­jet munkamódszereket hogyan lehetne átvenni, a helyi adott­ságokat figyelembe véve. Horváth Sándor lakatos cso­portvezetőnek az volt a véle­ménye, hogy a karbantartó la­katosok között alakítsanak szocialista munkabrigádot, amelynek tagjai védnökséget vállalnak kettő Hidasy-féle rakodógép, kettő F 4-es kom­bájn és egy Dombasz-kombájn felett. A 27-es fronton dolgozó Szarka István csapatvezető vá­jár versenyre hívta a 23-as fronton dolgozókat. A felszólalók között lehetett látni Vona Jánost, akinek ezen a gyűlésen adták oda a „Ki­váló vájár” kitüntetést. Kiss András, a 23-as front vájára helyeselte az új bá­nyászgépek beszerzését és munkába állítását. S mint mondotta: — Az acéltámos frontfejtés bevált. Jó lenne a többi fron­tokra is beszerelni — nem kell idegenkedni az újtól, erre ta­nít a kongresszus is. Ezeket mondották a bányá­szok lelkes szavakkal, őszinte mércével mérve a vállalások teljesíthetőségét. A XXI. pártkongresszus bevezető része adta meg hangját ennek az értekezetnek. A bányászok a hallottak alapján már úgy gondolkoztak, hogy mi az ő tennivalójuk, hogyan dolgozza­nak az MSZMP kongresszusá­ig. A gyöngyösi XII-es akná-' nál az idősebb bányászokon kívül nagy érdeklődés ta­pasztalható a fiatalság köré­ben is az SZKP kongresszusá­nak anyaga iránt. A sikeresen működő KISZ politikai kör soron következő előadásán elég szép számmal gyűltek össze, hogy meghallgassák Garam­hegyi József üzemvezető be­számolóját a Szovjetunió hét­éves tervéről. A bányászok és a KISZ-fia- talok érdeklődését mi sem mu­tatja be jobban, mint hogy a negyven — a XXI. pártkong­resszus anyagát közlő — könyv perceken belül elfogyott. Most újabb előadásra ké­szül Miskei László, a gyön­gyösi XII-es akna párttitkára. Beszámolót tart a bányász­klubban a Szovjetunió hétéves tervéről. A gyöngy ösi Váltó- és Kitérőgyárban ... a gyöngyösi XII-es akna szomszédságában április 6-án megtartották a bevezető elő­adást. Kopcsó Béla és Faragó Sándor tájékoztatta a munká­sokat a XXI. pártkongresszus bevezető anyagáról, de a mű­szaki osztály nagyobb szobájá­ban megtartott előadásokon a meghívottakon kívül kevés ér­deklődő vett részt. — Sokkal nagyobb volt az érdeklődés a kongresszus nap­jaiban, mint most — mondja Herczeg elvtárs, a gyár párt­titkára. Akkor szinte egymás kezéből kapkodták ki az újsá­got és ezt tárgyalták a rövid pihenők alatt is. Az első, nem eléggé sikeres előadás után most arról ter­vezgetnek, hogy bevonják munkába a csoportbizalmiakat és foglalkoznak — nagyon he­lyesen a szabad pártnap meg­rendezésével is. A gyár munkásainak többet kel lene ~beszé 1 n i erről az ese­ményről. A hétéves terv fon­tosabb számait szemléltető tábla nagy segítséget nyújtana az érdeklődéskeltésben. A vál­tógyár dekoratőrei eddig szá­mos jól sikerült plakáttal po­litizáltak helyesen. Most is meg lehetne csinálni. Ezt lehet elmondani az első előadásról. A második előadás­ra már jobban készülnek a pártvezetők és biztos, hogy si­keresebbek lesznek a rendez­vények, mint az elsők voltak. Kovács János Irta: SZ. BIKOV Míg 1953-ban a szovhozok 637 000 tonna húst állítottak elő, addig 1958-ban majdnem 2-szer annyit, 1 240 000 tonnát. Tavaly a szovhozok 4 900 000 tonna tejet adtak a népgazda­ságnak vagyis több mint 3 millió tonnával többet, mint 1953-ban. A fenti időszakban csaknem megháromszorozó­dott a gyapjútermelés is. A KŐVETKEZŐ HÉT ÉV­BEN, a szovhozok szerepe nőttön nő. Nagy mennyiségű újtípusú traktorokat, kom­bájnokat, gépkocsikat, talaj­megmunkáló berendezése­ket, s gépkomplexumokat kapnak. Mindez lehetővé teszi, hogy növeljék a ter­méshozamot, kivált a sze­mesterményekből. A terv elő­írja, hogy 1965-ben — 1957- hez viszonyítva — a szovho­zok az alapvető mezőgazdasá­gi termékekből 2—2,5-szer többet termeljenek; A szovho­zok az állami raktárakba be­gyűjtött szemestermény mint­egy 40 százalékát, a hús mint­egy 32 százalékát, a tej kb. 26 százalékát és a gyapjú kö­zel egyharmadát állítják majd elő. Nagy feladatok állnak a szovhozok előtt a zöldség- és burgonyatermesztésben. A nagy városok és ipari közpon­tok lakosságának ellátása ér- deliében szakosított szovhoz- hálózat alakult ki. Ezek a gazdaságok nagy területen, korszerű gépekkel, kiváló mi­nőségű és olcsó zöldségféléket és burgonyát termesztenek. A Mcszkva-területi szakosított szovhozok pl. az idén 427 000 tonna zöldségfélét és burgo­nyát szállítanak majd a fővá­rosba, jövőre pedig már 659 000 tonnát. Másszóval te­hát a szovhozok a moszkvai lakosság legnagyobb éléskam­rái lesznek; Látogassunk el a Moszkva- területi „Bolsevik” szovhoz- hoz, amely tavaly 870 hek­tárnyi területen hektáronként 400 mázsa zöldségfélét ter­mesztett. Egyedül ez a gazda­ság több mint 30 000 tonna friss zöldséggel látta el a szovjet fővárost. Most célul tűzték ki, hogy 1300 hektárra növelik a zöldségfélék vetés­területét és 45 000 tonna kü­lönféle terményt szallitanar, Moszkvába. Burgonyából az idén 6500 tonnát adnak a népgazdaságnak, vagyis 2500 tonnával többet, mint 1958- ban. TOVÁBB sorolhatnám a hasonló példákat. A szverd- Lovszkiak a szakosított kolho­zokból 100 000 tonna, a lenin- grádi lakosok pedig 180 000 tonna burgonyát és zöldségfé­lét kaptak. Nem feledkezhetünk meg arról' sem, hogy a szovhozok szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek példát mutatnak a kolhozoknak a helyes munkaszervezésben, a gépek ésszerű felhasználásá­ban, a munka termelékenysé­gének növelésében, s az ön­költség csökkentésében. Sok ezer kolhozparaszt tanulmá­nyozza és veszi át a szovho­zok kiváló tapasztalatait, s ezekben a gazdaságokban ta­nulja meg a nagyüzemi me­zőgazdaság módszereit, for­máit; A szovhozok megalakulásá­nak első percétől kezdve kü­lönféle módon segítették és segítik ma is a kolhozokat. Nemesített vetőmagvakat, ki­váló tenyészállatokat adnak el a kolhozoknak, megjavít­ják a gépeiket, s ha kell trak­torokat küldenek a kolhoz­földekre. A 2 OSZSZSZK szov- hozai tavaly mintegy 9000 te- nyészmarbát, 58 000 növendék tenyész-sertést, és 73 000 te- nyész-juhot adtak el a kolho­zoknak; A Szovjetunió minden ré­széből gyakran látogatják meg a „Lesznije Poljani” szovhozt, amelynek alakításában Vla­gyimir Iljics Lenin is közvefr; lenül részt vett. A szovho2 kiváló tenyészállatairól híres, s a kolhozparasztok sokat tanulnak a szovhoz állatte­nyésztési tanasztalataiból. MOST MÄR VILÁGOSÁN láthatjuk a szovhozok nagy jelentőségét a mezőgazdaság fejlesztésében, s ezekután érthető, miért kell korszerű gépekkel dolgozó, tudományos módszereket alkalmazó, fej­lett, szocialista nagyüzemek­ké válniok. Unkában a halma’ugrai szövetkezetek Halmajugra a megye egyik legfiatalabb termelőszövetke­zeti községe, de nem marad el a többi községek kezdeménye­zései mögött. A község dolgo­zóinak egy része a már meg­levő Béke Termelőszövetkezet­be kérte felvételét, a másik része Üj élet néven, új szövet­kezetei alakított. A Béke Tsz ***************************** \ Olvasd í | | Terjeszd? 1 a NEPDISAGO! új és régi tagjai közösen 156 holdon vetettek aprómagot, hogy a téli takarmányszükség­letet biztosítsák, példájukat hamarosan követte az új tsz tagsága is, közösen 120 holdon vetettek aprómagot, ebből 16 hold szarvaskerep. Az előre­látó gazdák úgy jelölték ki fe- lülvetésre a területet, hogy a kalászosok betakarítása után egy tagban marad az apró- magvetés. A két tsz ilyen irányú mun­kája arra enged következtetni, hogy a jövőben nagy súlyt akarnak fektetni az állat- tenyésztés fejlesztésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents