Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1859. április 15., szerda BíEPÜ JSÄG a Hogyan lehet jelentkezni az Egyesített Tisztiiskolára ? i8§znsi m unka verseny alapos ése — ma elsőrendű feladat Az MSZMP március 6-i ha­tározata, , amely elemezte a népgazdaság helyzetét és el­határozta a népgazdaság fej­lesztésének gyorsítását, ked­vező fogadtatásra talált a me­gye munkásainál, műszáki dolgozóinál is. Lelkesedéssel csatlakoztak a párt felhívásá­hoz, miszerint gyorsabb ütem­ben haladjunk előre a szocia­lizmus építésében, s a kong­resszusi munkaverseny segít­ségével ez év végére érjük el az 1960-ra tervezett színvona­lat. A párt határozata alapján a megyében is meghatározták, hogy a dolgozók termelési kedvét, az ország szükségletét figyelembe véve, a termelő- szövetkezetek gazdasági meg­szilárdítására és az ipar gaz­daságosabb termelésének meg­valósítására mennyivel kell többet tenni az eddigieknél. A megye iparának többek között 650 vagon cementtel kell többet termelni az elő­irányzottnál, s a megyében levő téglagyáraktól 5 millió téglát várnak terven felül a termelőszövetkezetek épít­kezéseihez. A kőbányákra, az építkezési vállalatokra is komoly feladatok hárulnak, de a bányászoknak, vasipari munkásoknak is igen sok tennivalója akad majd az anyagmegtakarításban, a selejt csökkentésében, álta­lában a termelés gazdasá­gosabbá tételében. A fenti célok elérésére in­dult a kongresszusi munka­verseny megyénkben is? En­nek a versenynek az összefo­gására, segítésére operatív bi­zottság alakult a megye párt- és tömegszervezeti vezetőiből. Ez a bizottság értékelte a na­pokban a munkaverseny szer­vezésében eddig elért ered­ményeket, előforduló hibákat és megállapította, hogy a szo­cializmus építését meggyorsí­tó irányszámok teljesítésére, illetve túlteljesítésére nemes versengés indult meg a megye üzemeiben, s_ a verseny kü­lönböző formái alakultak ki. Több szocialista és ifjúsági brigád alakult Egercsehi bá­nyánál, az építőiparban, a Mátravidéki Erőműnél, me­lyek hathatós segítséget kí­vánnak adni a kongresszus tiszteletére indított munkaveré senvhez. A vállalatok vezető szer­vei — a műszaki dolgozók­kal közösen — több üzem­ben kidolgozták már a vál­lalások irányszámait, a mű­szaki intézkedési terveket, hogy reális alapot teremtse­nek a kongresszusi munka­verseny vállalások teljesité- séhez. A Váltó- és Kitérőgyárban, a Mátravidéki Erőműben, a Selyp! Cementgyárban műsza­ki tanácskozásokon is megbe­szélték az intézkedési terveket. Több üzemiben elkészítették a párt- és tömegszervezetek mozgósító terveit is, amelybe meghatározták, hogy a külön­böző tömegszervezetekre mi­lyen feladat vár a verseny se­gítésében, hogy miként vitas- sáK meg a vezetőség és a mű­szakiak által kidolgozott irányszámokat a dolgozókkal. Ezek a feladattervek azt is tartalmazzák, hogy a verseny- vállalásokat milyen időközön­ként értékelik, s hogyan hoz­zák nyilvánosságra. Mindezek azt bizonyítják, hogy a kongresszusi munka­verseny szervezése, a feladat­tervek kidolgozása megkezdő­dött és több üzemben biztató­an halad, azonban megállapí- tótta azt is az operatív bi­zottság, hogy a pártszerveze­tek több üzemben igen gyen­gén fogják össze a gazdasági vezetés és a tömegszervezetek munkáját. A gazdasági veze­tők és műszakiak több helyen még nem dolgozták ki a mű­szaki intézkedési terveket, lehetőségeit, s a feladatokat nem osztották el üzemrészek­re, munkahelyekre. Mivel nem dolgozták ki az intézkedések ütemtervét, a vállalások nem eléggé megalapozottak ezek­ben az üzemekben, s a fel­ajánlások szervezése a spon­Jól sikerült előadáson mu­tatta be Kápolnán a Tarnazsa- dányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Szigligeti Ede a Vén bakancsos fia, a huszár című háromfelvonásos színművét. A szereplők jó felkészültségükről tettek tanúbizonyságot, meg­látszott rajtuk, hogy szíwel­taneitásra van bízva. Ez vonat­kozik a III-as számú Kőbá­nya Vállalatra, a gyöngyösi Szerszán»- és Készülékgyárra, a helyiipari vállalatok egy részére, és néhány minisztéri­umhoz tartozó vállalatra is. Ezekben az üzemekben sürgősen pótolni keli a le­maradást, és a műszaki in­tézkedési tervekkel egy idő­ben ki kell dolgozni a párt, a gazdaságvezetés és a tö­megszervezetek közös fela­dattervét is, megjelölve az üzemi bizottság és a KISZ feladatát. A megyei operatív bizottság megállapította azt is, hogy több helyen tervszerűtténség és kapkodás tapasztalható azoknak a tanácskozásoknak a szervezésénél, melyen a vál­lalásokat megbeszélik a dol­gozókkal. Ezeknek a tanács­kozásoknak előkészítése nem eléggé alapos, sem műszaki­lag, sem politikailag nem ki- elégítőek. A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél megtartott termelési tanácsko­záson például szó sem esett a Központi Vezetőség márciusi határozatáról, vagy a szocia­lizmus építésének meggyorsí­tásáról. A korábbi tervek alapján ezeket a termelési tanács­kozásokat és munkásgyülé- seket — a tervek előzetes kidolgozása után — április 15 és 25-e között tartják meg az üzemekben és 30-áig az üzemi tanácsok is megtár­gyalják a dolgozók által megvitatott, s elfogadott versenyvállalásokat. Ezzel zárul le a kongresz- szusi munkaverseny előészítő szakasza, s ez az alapos előké­szület lesz egyik biztosítéka e reális célok megvalósításá­ért indított szocialista munka­versenynek? K. E. lélekkel azon voltak, hogy ki­érdemeljék a közönség elisme­rését, ami nem is maradt el, de az egyesület kultúrcsoport- ja az előadás alkalmával na­gyobb közönséget, jobb szerve­zést érdemelt volna. Pólyák Pál, Kápolna. A középiskolák elvégzése után számtalan fiatalban fel­vetődik az a kérdés, milyen pályát válasszon. Van aki fő­iskolára, egyetemre iratkozik be, van aki gyárba, üzemibe megy ipari tanulónak, hogy szakmát tanulva alapozza meg jövőjét. Van olyan fiatal is, aki a katonatiszti pályát vá­lasztja. Az elmúlt napokban felkerestük a Megyei Kiegé­szítő Parancsnokság illetékes osztályát s megkértük T. J. százados elvtársat, tájékoztas­son bennünket a tisztiiskolá­ra való jelentkezéssel kapcso­latban. Hogyan lehetnek hallga­tói az Egyesített Tisztiiskolá- nak a most érettségiző diá­kok? — A Magyar Népköztársa­ság művelődésügyi minisztere, a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség központi bi­zottsága és a magyar néphad­sereg honvédelmi minisztere pályázati felhívást adott ki az Egyesített Tisztiiskolára tör­ténő jelentkezésekre. Jelent­kezhetnek mindazok a 22 év­nél nem idősebb munkás, pa­raszt, vagy értelmiségi szár­mazású ifjak,-akik az 1958/59. iskolai évben fejezik be, vagy az azt megelőző években fe­jezték be középiskolai tanul­mányaikat és dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatá­suknak érezve a magyar nép­hadsereg hivatásos tisztjei kí­vánnak lenni. A jelentkezés­hez több feltétel szükséges: erkölcsi, politikai megbízható­ság; hivatásérzet; magyar ál­lampolgárság; középiskolai érettségi; nőtlen családi álla­pot; büntetlen előélet; és ka­tonai szolgálatra való fizikai alkalmasság. Hová kell fordulni a je­lentkezésekkor? — Azok a fiatalok, akik a fent felsorolt követelmények­nek megfelelnek, a követke­zőképpen jelentkezhetnek: Akik az előző években érett­ségiztek, a lakhely szerinti il­letékes kiegészítő parancsnok­ságtól kapnak felvételi lapot. A most érettségiző fiatalok az iskola igazgatójánál jelentkez­hetnek, s kérhetnek felvételi la­pot. A kérelemhez csatolni kell egy sajátkezűleg írt önéletraj­zot, születési anyakönyvi ki­vonat-másolatot, a negyedik osztály első félévéről szóló ta­nulmányi értesítő kivonatot, illetve az érettségi bizonyít­ványt. Jelentkező fiatalok mind­járt a tisztiiskolára kerül­nek? — Azok a jelentkező fiata­lok, akik felvételt nyernek a tisztiiskolára, egy évig csa­patnál teljesítenek szolgálatot, majd két évig a tisztképző is­kola növendékei lesznek. Az egyéves csapatszolgálat beszá­mít a tisztiiskola hároméves idejébe. A csapatszolgálatra azért van szükség, hogy a tisztje­löltök megismerkedjenek az­zal a munkakörrel, amelyben majd tisztté való avatásuk után dolgoznak. A tapasz­talat azt mutatja, hogy voltak olyan jelentkezők, akik a csapatszolgálat ideje alatt jöttek rá, hogy nem érzik hi­vatásuknak a katonai pályát. Ezek a fiatalok letölthetik a katona idejüket (két év) ■ és utána elhelyezkedhetnek a polgári életben. Azok a fiata­lok, akik a tisztiiskola nö­vendékei lesznek, a csapat­szolgálatnál gyakorlati tapasz­talatokat szereznek, melyeket kétéves iskolán eredményesen hasznosíthatnak és a felava­tásuk után a gyakorlati mun­kában is felhasználhatnak. Milyen fegyvernemi tago­zatokra lehet jelentkezni? A jelentkezők pályázhatnak az Egyesített Tisztiiskola lö­Az egri Vörös Csillag Diák­otthon hosozű folyosója kong az ürességtől. Lakói most tá-> voli városokban, falvakban töl­tik a tavaszi szünidő gyorsan múló napjait Mégis — talán valamilyen véletlen folytán — itt találunk Hórvölgyi Lajos most érettségiző Dobós diákra, aki az Egyesített Tisztiiskolára nyújtotta be felvételi kérel­mét. — Régóta vonzódom a kato­nai pálya iránt — válaszolja érdeklődésünkre. — Már kis­diák koromban arról álmodoz­tam, hogy katona leszek... — Nyolc éve lakom kollé­giumban — válaszolja. — Sze­retem a rendet, a fegyelmet. Úgy megszoktam a közösségi életet, hogy már nehezen tud­nék ettől megválni. Nagy ha­tással volt rám az április 3-i honvédségi látogatás, amikor is az egri Dobó István lakta­nyába vittek el bennünket. vész (összfegyvememi) tüzér, légvédelmi tüzér, páncélos, műszaki és híradó tagozatára. Milyen kedvezményekben és ellátásban részesülnek a tisztiiskola növendékei? — Csapatszolgálat után az iskolára áthelyezett növendé­kek teljes ellátásban részesül­nek. A kiképzéshez szükséges tanszereket, könyveket, segéd­leteket az iskola parancsnok­sága adja. A növendékek, kul­turális és sportigényeinek ki­elégítéséről ugyancsak a pa­rancsnokság gondoskodik. A teljes ellátáson kívül évfolya­monként növekvő összegű zsebpénzt kapnak.. Meddig lehet felvételre jelentkezni? — A jelentkezési határidő 1959. április 22-én telik le. A jelentkezni szándékozó a je­lentkezési iveket a szükséges okmányokkal együtt úgy. ad­ják be, hogy az még a határ­idő előtt jusson el az illetékes helyre. A jelentkezők 1959, május 20 és 31-e között'egész­ségügyi vizsgálaton, valamint testnevelési vizsgán vesznek részt. A megjelenésre vonat­kozóan valamennyi jelentkező névreszóló idézést kap. Akik a felvételi vizsgákon megfe­lelnek, ez év novemberében kapják meg behívójukat. (K. B.) Megnéztük itt a katonák életét, és ezután döntöttem végleg a katonai pálya mellett. Hórvölgyi Lajos bízik abban, hogy meg tudja állni helyét a jövő tisztjei között. Mint meg­tudtuk, az egri Dobó István Gimnázium KlSZ-szervezeté- nek egyik aktív tagja, osztály- sejttitkár. Az elmúlt évben részt vett a Hanság lecsapolá- sában és az idén is szeretne a Dobós küszistákkal valamelyik termelőszövetkezet építkezé­seiben segíteni. — Hogy milyen alakulathoz szeretnék menni? — Páncélo­sokhoz, vagy a híradókhoz. A víg kedélyű Hórvölgyi Lajos tehát — mint megannyi fiatal — döntött a jövőjéről... Katona lesz! Bizalommal te­kint a felvételi vizsga elé, ahol majd bebizonyíthatja tudását és helytállását a dolgozó nép mellett! — daragó — Kápolnán szerepelt a tarnazsadányi önkéntes Tűzoltó Egyesület Ä tiszti hivatást választotta A**A/\AAA/\AAA/VWWWWWWWWWS*yVWSAA/WWk/WWSAAA/WVWWW\AA/WWW\A/W^^ Egy asszonyt kizártak Egy asszonyt kizártaik ä szelek futkároznak be, s csak pártból. Erről szól a történet, aztán ül le nyugodtan. Most amely lehet tanúság és tanul- már nem hallja senki, amit ság is egyaránt. Tanúság a elmond nekem. Egyébként egy párt józan és emberi mérle- lélek sincs az utcán. Az az gelése mellett, és tanulság érzésem, hogy túloz, megint mindazok számára, akik ha jó- túloz egy kicsit, talán sokat szándékból is, de néha mégis is, de az is lehet, hogy nem elhamarkodottan ítélnek és éppen egészséges ember lé- azok számára is, akik' ha jó- vén, a kezdeti tudatos túlzás, szándékból is, de mégis nem most már a vérévé vált. meggondoltan, a pártnak aka- Nagyvisnyón született. Most ratlanul is kárt okozva, forró 30 éves. Szülei parasztok vol- fejjel cselekednek, mikor ép- tab, már csak édesanyja él. pen higgadt főre volna szűk- Népi kollégiumban, diákott- ség. Egy asszonyról szól a tör- honban, ösztöndíjon nevelő- ténet? Nem; két ítéletről, dött, még falujában vették amelyből az egyik egy asz- fel a pártba. Férje is itt ta- szonyt lesújtott, s egy má- nít a községben, az is párttag: síkról, amely ugyanezt az asz- főiskolás koruk szerelme vált szönyt büntetve is felemelt. házassággá. Itt élnek és dol­goznak most már jó hét esz­Még mindig kicsit riadt sze- tendeje Bélapátfalván, soha mű asszony Kalászi Pálné, senkivel nem volt bajuk, — bélapátfalvi pedagógus. Be- amíg... szélgetünk az „ügy”-ről, amely ... Egy kis kerülőt. A köz­számára nem ügyet, hanem ség tanácselnökét becsületes, sorsát jelentette. Szavaiban jószándékú, párthoz hű em- kapkod, kicsit zavart, bocsá- bemek tartják a községben is. natot kór, hogy egyik monda- Bíró Miklós, így hívják a iában az is szócskát rossz tanács elnökét, a tanácsvá- helyre tette. lasztások előtt is< már a ta­— Vigyázni kell a szava- nács élén állt... imra — mondja és hiszi is, Hogyan hogyan nem, ezt most hogy vigyáznia kell. már nehéz volna teljes igaz­Később ezt mondja: ságában kikutatni, szembeke­— Egyszerű, röngy ember va- rült egymással Kalásziné, a gyök! pedagógus s Bíró Miklós, a Van ebben egy kis erőlte- tanácselnök. Közelebb az tett, hivatalos önmarcangoló igazsághoz: ebben a szembe- túlzás, de benne van az át- kerülésben kétségkívül része élt események felkorbácsolt iz- volt a tanácselnök feleségé- galma, reménytelen csüggedé- nek is. ‘se és fellángoló bizalma. A Néhány állomást mégis, a szoba ablakai nyitva. Az ut- sok közül,, amelyeken keresz- cáról, amely szinte belefut a tül haladva, egészen elmér- Bélkőbe, behallatszik a kő- gesedett a helyzet a két em- bánya életének mindennapi za- bér, a két család között. A ja. Feláll, becsukja az abla- pártátigazolások idején a ta­tot. ahonnan jóillaitú tavaszi nácselnök és felesége nem m gr n SZÓI. J050S"C, TlOHl jO'gOo; -riZl a ltáPfitáS ma mar neh®z volna eldön­BJdl Iliül teni. Sok öregember, akkor is sérelmet vél felfedezni — javasolta, hogy egyáltalán de még fiatal is —, amikor a megvitassák Bársony H. Máté tanács elnöke a törvény ér­és feleségének átigazolását, isimében, az egész közösség Kalásziné felállt, s a jobbára érdekében jár el. idős falusi kommunisták előtt Kalásziné, aki csak magán azt követelte, hogy tegyék vi- keresztül méri le a tanácsel- tára, szavazásra Bársony Má- nők munkáját, úgy érzi, hogy téék ügyét, akiknek semmi ezek a panaszok őt igazolják, bűnük nem volt az ellenfor- hogy a tanácselnök „elvesz- radalom ideje alatt. A tagság tette a tömegek bizalmát”, döntött és nem a tanácselnök- hogy ezen segíteni kell. Teszi nek adott igazat. Bársonyékat ezt két héttel a választások átigazolták. előtt, amikor a jelölőgyűlése­Ülést tart a nőtanács. Ki le- ken a falu dolgozói újra je­gyen a nőtanács helyi vezető- lölték Bíró Miklóst, tanács- je? A vita ismét Kalásziné és tagnak. ívet köröz, a pana- az elnök felesége között csat- szosok között - hogy majd el- tan ki, s a vita hevében első- juttassa a járáshoz —, mint sorban Bíró Miklósné, nem ép- mondja, azért, nehogy őt vá- pen a legkulturáltabb érveket dolják személyeskedéssel, — használta fel. Kalásziné, asz- mert ím az ívet_ aláírták má- szony lévén, ha nem is hasanló sok is, nem az ő baja, pana- hangnemben, de hasonló éles- sza ez, hanem a falué. Be- séggel válaszolt... szélgetés közben már arról is A falu felfigyel s mint ilyen- sz°t eit, hogy a község ré- kor lenni szokás, viszik-hozzák Scbbi, most már más község- a híreket, amelyeknek jó ha dolgozó tanácselnököt je- fele igaz, de arra mindenkép- löljék. pen jó, hogy tovább mérge- Az ügy azonban feleűton sítse a helyzeteit. Olyan híre- kipattan s a taggyűlés össze- ket szállítanak, amelyben már' ül: és 1958. decemberében Ka- falopás is szerepel, olyat, hogy 1 ászinét kizárja a községi a tanácselnök fogadalmat tett partszervezet tagjai sorából, Kalásziék életének megkeserí- leváltják, mint úttörővezetőt, tésórc. Ha Kalásziné felszólal nem sokkal később férjét is valahol, akkor a tanácselnök leváltják, mint pártvezetőségi kimegy a teremből, hogy ne tagot, hallja. Ha aj .tanácselnökről « van szó, Kalásziné mély hall- Eddig a történet első része, gatással mond véleményt... A folytatás: Kalásziné fel­ilyen körülmények között lebbez, a járási bizottsághoz, közeledik a falu a tanácsvá- Az elvtársak alaposan meg- lasztásokhoz. Kalásziné jár vizsgálják az ügyet, alapo- házról házra, agitál, szervezi san, de nem reálisan mérle- a választás munkáját, közben gelve és a kizárást jóváhagy- emberekkel beszélget, meg- ják. Kalásziné nem nyugszik hallgatja becsületes módon a bele az ítéletbe, kétségbe van panaszokat. Mert hol nincs esve, úgy érzi, hogy nincs panasz ma még? A panaszok már célja így az életének, el egy része a tanácselnök ellen akar menekülni még a faluból is. Üjból fellebbez, most már a megyei pártbizottsághoz... A megyei pártbizottság még ala­posabban megvizsgálja Kalá­sziné ügyét, mérlegeli a kö­rülményeket, újra beszél az asszonnyal, akit kizártak a pártból és dönt: Kalásziné szigorú pártbüntetést kap, de a párt tagja maradhat. ★ Amikor Kalászaiéval be­széltem, még csak sejtette, de nem tudta, hogy mit döntött a megye legfelsőbb pártszerve. De ez a sejtés is olyan bol­doggá tette, hogy húszszor és ötvenszer elmondta, mégis mi­lyen jó dolog élni, dolgozni, bízni és hinni. — Mindig sírtam, higgye e! nekem, hogy mindig sírtam... A kétségbeeséstől. De ott, Egerben, amikor a fegyelmi bizottság előtt voltam, akkor a meghatottságtól sírtam... Nem tudom, érti-e, mit aka­rok mondani, de akkor, ott éreztem, hogy én is számítok, hogy rám is szükség van, hisz annyi ember foglalkozott a sorsommal — magyarázta ki­csit szeles mozdulatokkal, de szeme csillog, telve van való­ban hittel és bizalommal. ★ Köznyelven, úgy mondják ezt: ostobaság. S e sorokat ol­vasva, Kalászi Pálné bizony­nyal nem sértődik meg, ha azt mondom, ostobaság volt, amit tett. A tanácsválasztások ide­jén ívet körözni, ezen saját érvei ellen is agitálni, sem­mibevenni a jelölőgyűlések döntését, semmiképpen sem volt okos ás kommunistához méltó cselekedet. Kalászné rá­szolgált a pártbüntetésre, mert személyes érzései alá rendelte a párt. az egész nép érdekeit. De meg kell azt is monda- i.i, hogy az egri járási párt­bizottság sem döntött helye­sen. Senki sem vitatja, hogy a vizsgálatot végző elvtársak nem voltak alaposak, lelkiis­meretesek, — de nem mérle­geltek helyesen. Nem vették figyelembe, hogy hosszú évek óta dolgozik és becsülettel mind a két kommunista peda­gógus — férj és feleség — 8 pártért, nagy céljainkért, fa­lun, százakat és ezreket ne­velve kommunista szellemben. Nem vette figyelembe, hogy a dolgokban kétségkívül sze­mélyi okok is közrejátszottak és a személyeskedés nemcsak Kalászinét terheli. Kalászinét, aki nem a tanácsválasztások ellen körözött ívet, hanem meggyőződéséből — s ez volt hibás, meg a módszer — egy ember ellen, aki ugyan két­ségkívül a község által jelölt tanácstag, az elnök volt. ★ Kalásziné ügye, úgy vélem, lezáródott. Tanul belőle az asszony, akit kizártak a párt­ból. tanultak azok, akik köz­rejátszottak egy ember majd­nem beteljesült tragédiájában, s tanultak azok is, akik el­jártak, ítéltek ebben az ügy­ben. Felmerülhet a kérdés: ha döntöttek, ha Kalásziné ügye lezáródott, minek akkor erről írni? Egyszerű a válasz: ne csak az ügyben szereplők, minden­ki tanuljon belőle, a kalászi- nék éppen úgy, mint a bíró- miklósok, s mindazok a ve­zetők, akik emberi sorsokért felelősek. Mert a legkényesebb virág az ember. Nagyon szak­avatott, nagyon óvatos kéz kell hozzá. De ha ilyen ke­zek ápolják a rájuk bízott emberi szíveket, csodálatos vi­rágok nyílnak szerte e hazá­ban. Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents