Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

1959. április 14., kedd NEPÜJSAtS a A példa ereje Van egy ember Petervásá- rán, Ivádi Lászlónak hívják. Ő a községi tanácselnök. Kom­munista. Ezt az embert hat községben ismerték meg a ter­melőszövetkezeti mozgalom nagy koratavaszi fellendülése idején, ő maga legalább fél­száz családot győzött meg a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről. Ha valahol, hát most, az ő esetére érvényes a mon­dás: se éjjele, se nappala nem volt. Van egy másik ember, Bélapátfalván. Blaskovics Sán­dornak hívják, művezető a kő­bányában, alig 32 éves. Mű­vezető, tekintélye van, szeretik és becsülik a kőbányászok, akik között pedig nem egy öreg szakmunkás akad, s a kő bányászai amúgysem holmi vi­rágszirom lelkű emberek. Ez a Blaskovics kommunista. S ezt nem onnan lehet tudni, hogy mondja, hanem onnan, hogy 6 az, aki a legutóbbi taggyű­lésen is javaslatot tett a kong­resszusi munkaverseny fel­ajánlására, aki szívén viseli a szövetkezeti mozgalom tá­mogatását, aki foglalkozik az emberek gondjaival, aki érti a szakmáját, és érti az embere­ket is. Van. egy harmadik ember Gyöngyösön, és egy negyedik Egerben, ■ van egy ötödik He­vesen, és egy hatodik, tizedik, századik...: mindenütt ott ta­lálhatók a kommunisták leg­jobbjai, akik példaadásukban, munkájukban is megtestesítik a párt vezető szerepét, akik életükkel is példázzák, mit je­lent kommunistának lenni. Azt állítani róluk, hogy valami­féle különleges hősök ők, akik minden reggel úgy kelnek fél, hogy na máma „hősi tettet” hajtok végre, naívság lenne. Egyszerű emberek, akik az élet legkülönbözőbb területén dolgoznak: műhelyben, trak­toron, kinn a földeken, vagy éppen a tervező asztalnál. De éppen az, hogy a nép sűrűjé­ből valók, hogy ott élnek és dolgoznak, ahol él és dolgozik százezer és millió, csak éppen jobban, lelkesebben, a célokat alaposabban ismerőén — ez a titka hősiességüknek. S még egy: nem elégszenek meg az­zal, hogy maguk dolgoznak, hogy maguk látják a célt, amely nagy és magával raga­dó, hanem igyekeznek ezt a célt másoknak, dolgozó tár­saiknak is megmutatni, e cél elérésére lelkesíteni. Az ellenforradalom eszmei előkészítésének időszaíkában — ki ne emlékezne rá? — meg­jelent többek között egy cikk az Irodalmi Üjságban, amely perbe szállt a megfogalma­zással: a kommunisták külö­nös vágású emberek. Ez a cikk, írója szándékától függet­lenül, hall alit jelentett a kommunisták ellen, harci ria­dót a kommunisták lejáratásá­ra, jelszót lényegében a kom­munista mozgalom ellen. Kü­lönös vágású emberek? Ügy és ahogyan — sajnos — egye­sek hangoztatták az elmúlt években, ez semmiképpen sem áll, de úgy, ahogyan a cikk és írója és nyomában a „sajátos magyar demokrácia” hívei hangoztatták, még inkább nem. A kommunisták nem abban különösek, hogy valamiféle titkos nyelvű szekta tagjai, hogy hátat fordítva az élet egészének szemeiket, mint va­lami középkori szerzetesek a brossurákra és termelésre sze­gezik... A kommunisták igen­is különös vágású emberek, mert tekintetük az egész éle­tet fogja át, mert tudják, hogy a munka életünk, jövőnk alap­ja, mert tudják, hogy munka nélkül nincs élet, mert tisz­teletet követelnek és tisztelet­re nevelnek a munka iránt. A kommunisták abban „kü­lönös vágású” emberek, hogy nem riadnak vissza semmi ne­hézségtől, ha az igazság ki­vívásáról, ha a népről, ha nagy céljaink megvalósításáról van szó. Öreg, reumával, száz nya­valyával küszködő veteránok álltak fegyverbe az ellenfor­radalom leverésére 1956. no­vemberében... A kommunisták voltak azok, akik szerte az országban, a mi megyénkben is, szóval és tettel küzdöttek, hogy meginduljon a termelés, az ellenforradalom bénító sztrájkja után... A kommunis­ták voltak .azok, akik szemé­lyes példájukkal sorakoztatták fel a dolgozók millióit a kon­szolidáció megteremtésére, és sorakoztatják fel ma is három­éves tervünk határidő előtti teljesítésére. S éppen ezért van tekintélye és becsülete a kom­munistáknak, akiknél a szó és a tett egyet jelent, akik megtanulták, hogyan bánja­nak az ellenséggel, hogyan a barattal, szövetségessel és ho­gyan, aki még nem ismerte fel, mi az igazság, hol a he­lye... * Ki merné mindezt tagadni? Senki! Olyan igazságok ezek, ame­lyeket a tények már ezerszer bebizonyítottak, s mindennap csak újabb ténvekkel gyara­pítja a bizonyítás erejét. Ezek a tények az egykor még két­kedők előtt szétszaggatták az ellenforradalmi hazugság szö­vevényét, s választ adtak a kérdésre, hogyan és mennyi­ben különös vágású emberek a kommunisták. Nein állítjuk, hogyan is ál­líthatnánk, hogy minden kom­munista, aki zsebében hordja a piros tagsági könyvet, példa­adó, tömegeket lelkesíteni és vezetni tudó ember. De egyet állíthatunk: minden kommu­nista az akar lenni, s ezt el­sősorban munkájával, maga­tartásával kívánja elérni, az­zal a példával, amely már ed­dig is milliókat sorakoztatott fel a párt zászlaja alá. Nagy céljaink meg is köve­telik, hogy mindennapi mun­kánkban, terveink megvaló­sításában az élen járjanak a kommunisták, hogy vitorlái le­gyenek annak a hajónak, amely egy egész országot visz mind nyugodtabb, békésebb vizek, egyre gazdagabb tájak felé Gyurkó Géza fkiktoM üzenetek^# ötvös Lajos, Petöfibánya: A nyugdíj emelésével kapcsolatosan közöljük, hogy legyen türelemmel még egy kis Ideig, hiszen nagyon sok nyugdíjas van az országban és idő kell ahhoz, hogy az emelt nyugdíjakat folyósítsák. A családi pótlék ügyében pedig az a vála­szunk, hogy csak 18, illetve 19 éves korig jár családi pótlék. Az emelés viszont csak a két gyerek­nél több gyerekesek kapják, vagy az egyedülálló asszonyok, akik maguk tartják el gyermekeiket. P. Géza, Eger: Levelének egy részét a „Levelezőink írják" rova­tunkban használtuk fel. A másik részét próbálják orvosolni a ház­mester munkaadójánál, ahol uta­síthatják a munkakör rendes el- látására H. Lajos, Eger: levelét megkap­tuk, s aranak egyik részét felhasz­náltuk. A többivel is egyet értünk, s alkalomadtán azt is feldolgozzuk lapunkban. 300 év alatt egy másodpercet siet... A Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizikai intézetének egyik laboratóriumában há­rom egyforma készülék áll: molekuláris generátorok. Ezek­ben a készülékekben ammó­niák molekulák rádióhullámo­kat sugároznak ki. Ha a vil­lanyórát nem váltóáramú ve­zeték működtetné, hanem ez az újfajta generátor, akkor há­romszáz év alatt legfeljebb egy másodpercet késne, vagy siet­ne. A molekuláris generátorok felhasználásával szervezik meg a jövőben a pontosidő-szolgá- latot, segítségükkel pontosab­bá lehet tenni a rádiónavigá­ciót, javítani lehet a rádió- állomások munkáját, új, töké­letesebb alapot lehet terem­teni a fizikai és műszaki mé­résekhez. YA 94—92 ... Ez volt a rendszáma an­nak a pótkocsis teherautó­nak, amely április 10-ének délutánján volt szerencsés majdnem súlyos balesetet okozni a Szarvaskőbe vezető kanyargós országúton. A te­herautó vezetője látta, hogy ne látta volna, hogy egy Pob- jeda személykocsi szabályo­san, hosszú ideig kürtőivé előzni akarja, utat is nyi­tott a személykocsi számára, de amikor az mellé ért, egy fordítás a kormányon: csak a személykocsi vezetőjének lélekjelenlétén- és a féke» múlt, hogy a Pobjeda nem szaladt neki az országút kor­látjának. „Minek nevezzelek?” — kérdi Petőfi kedvesétől. Mi­nek nevezzelek — kérdezték magukban a személykocsi utasai, a teherautó sofőrjét, akit aligha illet meg a ked­ves jelző. Illemből nem írjuk ide, hogy minek... Űgyis sejti mindenki! A nők nevében férfi szól. . . ...az egri kozmetika ügyé­ben. Az ügy, mint ahogy egy ügyhöz illik, két éve húzó­dik, mint ahogy két éve h ú- zó dik meg a részlegvezető albérleti szobájában az egri szövetkezet kozmetikája. — Igénylés volt millió és egy, igényelt helyiség is akadt volna, akadna ma is, csak vajh’ ki tudja, mi miatt és főleg, ki miatt kiutalás nem akad. Az igényelt volt ideig­lenes játékbolt ma is üres, de a kozmetikai részleg nem kapta meg. A főutcán, a Textilnagy­kereskedelmi melletti üzlethe­lyiség igényeltetett, de ma sem utaltatott ki. Egy másik helyiség, amit egy maszek kisiparos kapott a város bel­területén. ma sem ürült meg, pedig a szövetkezet cserehe­lyiséget is felajánlott érte.. És így tovább... és így to­vább... És így ne tovább! A nők nevében férfi szól, legyen végre modern, kor­szerű kozmetikai szalon Egerben is — megérdemlik a férfiak, hogy csinos nőkben és a nők. hogy önmagukban gyönyörködhessenek. Ugye igaz, kemény szívű városi tanácsi férfiak? f-ő) Ä Magyar Rádió felvételei az egri Gárdonyi Géza Színházban A Magyar Rádió zenei ősz- évadban eddig bemutatott ze- tálya hétfőn felvételeket ké- nés műveket s mindegyikből szitett az egrj Gárdonyi Géza Színházban. Ez alkalommal néhány részlet került a mag- sorravették az 1958—59-es netofonszalagra. Jubilált az ÉMÁSZ — Tizedszer is élüzem — SZOMBAT ESTE, az egri Városi Művelődési Ház nagy­termében ünnepségre gyüle­Jó, hu est is tud juh* Az új orvosi rendtartásról Az ingyenes gyógykezelésre jogosult betegtől az orvos nem kérhet és nem fogadhat el pénzt, ajándékot vagy egyéb juttatást Társadalmi és gazdasági életünkben a felszabadulás óta végbement alapvető vál­tozások következtében a dol­gozóik egészségügyi ellátása állami feladattá vált. Nálunk a dolgozókat magas színvona­lú, díjtalan egészségügyi ellá­tás illeti meg. Ez a körül­mény nagy mértékben meg­növeli az orvosi hivatás je­lentőségét és egyben fokozza az orvosok felelősségét is. Orvosaink túlnyomó többsé­ge a szocialista erkölcsi fel­fogásnak megfelelő tevérceny- ségével a közérdeket szolgál­ja. Viszont egyes orvosoknak ezekkel az elvekkel és célok- kal ellentétes magatartása — fizető betegektől túlzott díja­zás követelése és főleg olyan köztudat kialakítása, hogy in­gyenes orvosi kezelésre jogo­sított beteg megfelelő kórházi ápolást, orvosi ellátást és si­keres műtétet csak úgy vár­hat, ha megfizeti az orvost, a szülésznőt és az ápolót _ — a dolgozók jogos bírálatát és elégedetlenségét váltotta ki. Az orvos köteles rendelési idejében az orvosi ellátás vé­gett nála jelentkező beteget megvizsgálni és amennyiben a beteg azonnali orvosi segít­ségre szorul, őt a szükséges orvosi ellátásban részesíteni. Hívás esetében meghatározott körzetében az orvos köteles a betegnél megjelenni és őt a szükséges orvosi ellátásban részesíteni. Életveszély és el­sősegély esetében az orvosnak a rendelés idején és helyén kívül is orvosi ellátásban kell részesíteni a beteget. A díjta­lan orvosi ellátásra jogosult beteget az új törvényerejű rendelet szerint magas szín­vonalú gyógykezelésben (ellá­tásban) kell részesíteni: Nincs szükség arra, hogy külön megfizesse az orvost, ajándékot és juttatást helyez­zen kilátásba a díjtalan orvo­si ellátásra jogosült azért, hogy a legmegfelelőbb gyógy­kezelésben részesüljön. Ezt a tudatot az orvosnak magatar­tásával erősítenie kell. Az orvosnak • tilos a beteg­től vagy hozzátartozójától pénzt, vagy bármilyen jutta­tást kérni abban az esetben, ha a beteg díjtalan gyógyke­zelésre (ellátásra) jogosult. Ti­los az orvosnak személyes vagy vagyoni előnyt, ajándé­kot elfogadni azért, hogy a beteg részére a legmegfele­lőbb színvonalú gyógykezelést (ellátást) biztosítsa vagy a be­teget megkülönböztetett ellá­tásban, előnyben részesítse. A magánbetegek kezelése. A magánorvos fi íjazása A gyógyító megelőző mun­kakörben alkalmazott orvos magánbetegként (fizető beteg­ként) nem kezelheti azt, aKit hivatalos munkakörében díj­talanul köteles ellátni. Az al­kalmazásban álló, de magán- gyakorlatot is folytató orvos­nak elsődleges feladata a díj­talan ellátásra kötelezett be­tegnek gxógykezelése. Kórház­ban, gyógyintézetben, körzeti és szakorvosi rendelőben az orvos ma ángyakorlatot nem teV'.athat, vagyis fizetést vagy .. ,t betegeitől nem fogadhat el. Ezen rendelkezés alól az egészségügyi miniszter kivételt engedélyezhet. A munkaviszonyban nem álló orvos kizárólag abban a községben (városban) folytat­hat magángyakorlatot, ahol állandó lakóhelye van. A munkaviszonyban álló orvos — választása szerint — vagy abban a városban (községben) folytathat gyakorlatot, ahol állandó lakóhelye van, vagy ahol munkahelye van. 'röbb községet ellátó körzeti orvc# a köraetáiieB míam vaj. nyi községben folytathat ma­gángyakorlatot. Két vagy több orvos közös magánorvosi ren­delőt tarthat fenn, de orvos fekvőbetegek ápblására (keze­lésére) szolgáló helyiségetnem tarthat fenn. A magánorvos díjának meg­állapításánál figyelemmel kell lenni az orvos szakképzettsé­gére, a vizsgálat vagy orvosi beavatkozás jellegére, vala­mint a beteg (hozzátartozói) személyi és anyagi körülmé­nyeire. A körzeti orvos által a körzetében lakó fizetóköte- les személyek gyógykezelésé­ért felszámítható díjazás mér­tékét az egészségügyi minisz­ter rendelettel állapítja meg. Fegyelmi vétséget követ el a most megjelent törvényere­jű rendeletet megszegő orvos, és ezért a következő , bünteté­sek szabhatók ki: szóbeli fed­keztek az Észafemagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Egri Üzletigazgatóságának dolgozói. A tizedik élüzem ünnepséget tartották az elmúlt év máso­dik felének eredményei alap­ján. Lányai Géza ü. b.-elnök üd­vözölte e nagy esemény alkal­mából a vállalat dolgozóit, a meghívott vendégeket, majd Simon Antal igazgató tartott ünnepi beszédet. Beszédében hangoztatta Si­mon elvtárs, hogy a vállalat dolgozói derekas munkát vé­geztek: villamosítottak 12 ter­melőszövetkezetet, öt községet és egy állami gazdaságot. Ezenkívül jelentékeny villany­hálózat-bővítést is végeztek. Az elmúlt év második félévi tervét 102,5 százalékra telje­sítette a vállalat, s ezen belül megépítettek 51,3 kilométer hosszúságú, nagy feszültségű vonalat, 52,3 kilométernyi köz- világítási hálózatot s jelen­tősen csökkentették a villa­mosenergia elosztási kéltségeit Simon elvtárs hangoztatta, hogy nagyobb eredményeket is el tudtak volna érni, ha a vállalat dolgozói több felelős­séget éreztek volna a termelés iránt és kevesebb hiba fordult volna elő a munkafegyelemnél. Ismertette, hogy a többi üz­letigazgatósággal folytatott versenyben azért maradtak le, mert }gen sok volt a balesetek száma. Ezért felhívta a ö" gyeimet a baleseti oktatás fon­tosságára, majd az évi fel­adatokról beszélt. „MUNKÁNK LESZ bőven, 18 termelőszövetkezetet és négy községet kell villamosítani. Ez annál is inkább fontos, mert a termelőszövetkezetek tagjai, a községek lakói nagyon vár­ják a villamosenergiát” — mondotta Simon elvtárs, majd hozzáfűzte, „minden lehető­ség megvan a tervek teljesí­tésére.” _Az ünnepi bestéd után ke­rült sor a jutalmak és kitün­tetések átadására. Orosz János körzeti szerelő, aki 25 éve dolgozik a vállalatnál, egyhavi fizetésének megfelelő pénzju­talomban részesült, 19-en kap­ták meg a kiváló dolgozó ok­levelet a velejáró pénzjuta­lommal s az ünnepségen adták át a kiváló dolgozó jelvényt és a minisztériumi kitüntetést a vállalat legjobb dolgozóinak. A TIZEDIK ÉLÜZEM avató ünnepségen 33 ezer forint ju­talmat osztottak ki. Az ün­nepségen részt vettek a mező- tárkányi termelőszövetkezetek küldöttei is. Az üzemi demokrácia története és mai problémái dés, írásbeli megrovás, 10 ezer forintig terjedő pénzbírság, 3 hónaptól egy évig terjedhető időre az orvosi magángyakor­lattól való eltiltás, Az új rendelet intézkedik az orvosetikai bizottságokról, az orvosok fegyelmi felelős­ségéről, a gyógyító tevékeny­séggel kapcsolatosan ajándék tiltott elfogadása miatt indít­ható büntető eljárásról és a fegyveres erők orvosainak magángyakorlatukkal kap­csolatos tevékenységéről. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról és egyes kér­dések részletes szabályozásá­ról a Minisztertanács fog gon­doskodni. (A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 8. sz. törvényerejű rendelete. Meg­jelent a Magyar Közlöny 1959. március 28-i számában.) nak munkáját is. Az üzemi tanács sokat se­gített a munkásosztály veze­tési stílusának javításában, ess azért is fontos, mert a prole- tárhatalom azt is jelenti, hogy a vezetést állandóan erősíteni kell, jól képzett, osztályhű, vezetésre alkalmas munkások­kal. Az üzemi tanácsokban foglalkoztatott több mint két­ezer dolgozó a gyakorlatban valósította meg a vezetés el­sajátítását. Az üzemvezetés demokrati­zálásának eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az üze­mi tanácsok működése segí­tett abban is, hogy a szocia­lista embertípus kiművelése­ben előbbre léphessünk. Ez különösen azért volt nagyje­lentőségű, mert a munkásosz­tályra még ma is bizonyos hatással van a kapitalista ne­velés, s nagy szükség "olt ar­ra, hogy a munkásosztály so­raiba beáramló kispolgári gondolkodású embereket a haladó eszméknek megnyer­jék, helyes kollektív szel emet alakítsanak ki, (Folytatjuk) lyen bizottságot hoztak létre az üzemi tanács tagjaiból, akik a részesedés elosztásának alapelveiről megfelelő felvilá­gosítást adtak. Amennyiben a bizottság nem tudott intézked­ni, úgy az üzemi tanács dön­tött a vitás kérdésekben a következő ülésen. Ezeken a fontos feladatokon kívül még jónéhány más gaz­dasági természetű kérdés meg­oldásában segítettek az üzemi tanács tagjai. Eddigi tevé­kenységükből azt a következ­tetést lehet levonni, hogy erő­sítették a szocialista öntuda­tot az elmaradottabb munká­soknál, mely igen jelentős a dolgozók nevelése szempont­jából. Munkájukat dicséri, hogy fokozták a munkások aktivitását, s munkamódsze­rük állandó javításával haté­konyabbá tették nemcsak az üzemi tanács tagjainak, de az üzemek, vállalatok ddgozói­allast ezekben a gazdasági ügyekben, pedig a munkaru­hákra fordított összeg lénye­gesen kisebb volt, mint az előző években. Bár a munka­ruha elosztása nem tartozik a legnépszerűbb feladatok kö­zé, ' az üzemi tanács tagjai mégis sikerrel oldották meg feladatukat. A nyereségrészesedés el­osztás fontos ügyét úgy ol­dották meg az üzemi tanács tagjai, hogy megjelölték, mennyi jut egy dolgozóra, meghatározták milyen ténye­zők növelhetik, vagy csök­kenthetik egy-egy dolgozó nyereségrészesedését. Megha­tározták azt is, hogy a kiváló dolgozók, újítók nyereségré­szesedése hány százalékkal emelkedhet, mivel ők többe) járultak hozzá a nyereség anyagi alapjának megteremté­séhez. Az esetleges reklamá­ciók meghallgatására több be­ül. RÉSZ. Az üzemi tanácsok fennál­lása óta eltelt rövid idő kevés ahhoz, hogy mindenre kiter­jedő véleményt lehetne mon­dani tevékenységéről, de a legfontosabbat máris meg le­het állapítani: a szocialista gazdaság vezetésének alkotó élemévé váltak, bennük kon­krétabb, mélyebb értelmet ka­pott az üzemi demokrácia. Megyénkben több mint két­ezer üzemi tanácstag vesz részt a gazdaságvezetés előtt álló problémák megvitatásá­ban és javaslataikkal, észre­vételeikkel segítik az üzemek előtt álló fontos feladatok megoldását. Rövid fennállása óta az üze­mi tanács jónéhány feladatot sikerrel oldott meg. Közte a munkaruhák és a nyereségré­szesedés elosztását, s az a ta­pasztalat, hogy az üzemi ta~ a tagjai helyesen foglaltak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents