Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam, 86. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1959. április 14., kedd VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Déli pihenő Munkások az élen A pari Központi Bizott­ságának március 6-i hatá­rozata nagy feladatokat ad az ország népének. E fel­adatok megvalósításával hazánkban lényegesen meg­gyorsul a szocializmus épí­tése, s az alkotó, teremtő munkával egyre magasabb­ra ível dolgozó népünk élet- színvonala. A munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, a nép ügyét szolgáló értel­miség örömmel és meg­nyugvással vette tudomá­sul és fogadta el pártunk javaslatát a szocializmus gyorsabb ütemű építésére. Ez az állásfoglalás ma már a konkrét termelő munka eredményeiben nyilvánul meg. A megnövekedett felada­tok az élet minden terüle­tén hatnak. Különösen sok tennivaló hárul ipari mun­kásságunkra. A párt Köz­ponti Bizottságának határo­zata azt irányozza elő, hogy 1959. végére érjük el nép- gazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának ■— a szocialista ipar terme­lésének, a termelési költsé­geknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. A munkásosztály vállalta és vállalja ezt a nem kis erőfeszítést kívánó felada­tot. A munkások tudják: ha követik a párt helyes politikáját, ha mindent meg­tesznek, hogy ez a politika az élet valóságává legyen, akkor azt elsősorban saját maguk életszínvonalának emelkedésében, és az egész dolgozó nép egyre szebb, gazdagabb életében látják gyümölcsözni, Az ellenforradalom fegy­veres leverése utáni eltelt két és fél esztendő gazdag munkasikerekben. E sike­reknek egyik alapköve az, hogy' a párt és a kormány hathatós intézkedéseket tett a munkásosztály és vele együtt minden dolgozó ré­teg életkörülményeinek megjavítására. Nem kétsé­ges, hogy ezek az intézke­dések voltak eredői annak, hogy üzemeinkben újra bontogatni kezdte szárnyát a munkaversenymozgalom, s éppen most terebélyese­dik és szélesedik nagy mér­tékben, amikor a párt őszre meghirdetett kongresszusá­ra készül az ország. Nap mint nap jönnek je­lentések a kongresszus tisz­teletére megindult nagyará­nyú munkaverseny esemé­nyeiről és eredményeiről. Nézzünk szét bányáinkban, a gyöngyösi, hatvani üze­mekben, a selypi medence üzemeiben —, mindenütt látható, tapasztalható a munkaverseny pezsgése. Igazi verseny ez, amelynek anyagi, technikai alapjait a munkások, műszakiak, ve­zetők megteremtették, s ez a biztosítéka annak, hogy a kongresszus napján igazi, nagy eredményekről számolhassanak majd be. Olyan eredményekről, ame­lyek ténylegesen magunk mögött hagyott mérföldkö­vek lesznek a szocializmus gyorsabb ütemű építésében, s ennek útján a dolgozó nép életszínvonalának gyor­sabb ütemű emelésében. Ülést tartott a megyei operatív bizottság A kongresszus tiszteletére indított munka verseny össze­fogására, segítésére, a verseny szervezése folytán felmerült problémák megoldására ope­ratív bizottságot alakítottak a párt- és tömegszervezetek ve­zetőiből. A bizottság tegnap délben tartott ülésén a mun­kaverseny szervezésének ed­digi eredményeit és hibáit tárgyalták meg, különös tekin­tettel a műszaki tervek ki­dolgozására. Megtárgyalták a szocialista munkabrigádokkal kapcsolatos kérdéseket is, s határozatot hoztak, hogy ülé­seiket ezentúl minden két hét­ben megtartják és brigádvizs­gálatokkal is elősegítik a munkaverseny jó tapasztala­tainak népszerűsítését, ter­jesztését = 250 KÉPBŐL álló kiál­lításon mutatják be eddigi munkájukat az egri Szakszer­vezeti Székház öntevékeny képzőművészeti szakkörének tagjai. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitották meg a Szakszervezeti Székház föld­szinti klubtermében. NEMZETKÖZI SZEMLE Gvurkó Géza: A PÉLDA EREJE ★ AZ ÜJ ORVOSI RENDTARTÁSRÓL ★ AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA TÖRTÉNETE ÉS MAI PROBLÉMÁI ★ EGRI MOZAIK ★ ÜLÉST TARTOTT HEVES MEGYE ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTJA ★ HÍREK — SPORT Megbeszélés a családi házak építéséről és tervezéséről A megyei építési és műsza­ki állandó bizottság egy hó­napja alakult műszaki albi­zottsága ma tartja első ülé­sét. Az ülésen, — amelyet a megyei tanács épületében tar­tanak meg — a családi nazak építkezésének tervezési és ki­vitelezési problémáival, vala­mint az országos tervezői névjegyzékbe felvett tervezők ■feladataival foglalkoznak. Két napirend a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén í'őAAAAAAANV/AWWN^AAW Olasz szakszer?ezeti küldöttség érkezett hazánkba A SZOT meghívásara há­romtagú olasz szakszervezeti küldöttség érkezett szombaton hazánkba. Ventureli Giuseppe, az Olasz Általános Munkaszö­vetség központi vezetősége tagjának vezetésével. A küldöttség két hétig szán­dékozik Magyarországon tar­tózkodni, amely idő alatt a ma­gyar szakszervezetek munká­ját és a magyar dolgozók élet- és munkakörülményeit fogja tanulmányozni. — TÖBB MINT 40« hol­den ültették el a krumplit az elmúlt héten a pélervá- sári járásban. A kedvező idő hatására megkezdődött a kukorica vetése is. Ma délelőtt 9 órakor ülést tart a Megyéi Népi Ellenőr­zési Bizottság. Az ülésnek két napirendi pontja lesz. Az el­sőn a kisipari szövetkezetek­nél végzett ellenőrző munka összefoglaló jelentését tárgyal­ják meg, másodikként a megyei népi ellenőrzési bi­zottságok 1958-ban végzett munkáját értékelik. Nagyjelentőségű úfitás az erdészetben: Kétszázezer helyett kétmillió fenyőfacsemetét nevelhetnek egy hektáron Az erdőgazdaságok csemete­kertjeiben elvetett fenyőmagot rendszeresen pusztítják a ma­darak és a pajorok. Mohácsi János, a ládi csemetekert ve­zetője arra a gondolatra ju­tott, hogy a magot csávázni kellene, úgy, hogy a csíraké­pességben ne essen kár, de a madarak és a pajorok ne fo­gyasszák. Több mint négy esztendős kísérletei sikerre vezettek. Mész, rézgálic és ag- ritox-keverékkel csávázza a fenyőmagot és ezután veti el. Az így kezelt magot a mada­rak nem eszik és a pajorok sem pusztítják. Újítását 15 er­dőgazdaságban próbálták ki, sikerrel. Ez a módszer lehető­vé teszi, hogy egy hektáron a korábbi kétszázezer helyett kétmillió fenyőfa-csemetét ne­veljenek fel. Kilencezer mázsa műtrágya Megyénk termelőszövetke­zeteiben fokozott érdeklődés nyilvánul meg a műtrágyák iránt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ez évben ez ideig kilencezer mázsa műtrágyát használtak fél. Az őszi vetések 80 száza­lékát fej trágyáznák és jelen­tős mennyiséget használtaK fel vetés alá is. A következő hónapokban még több műtrá­gya felhasználására számítha­tunk. — A BOLDOGI négytan­termes iskola építői vállal­ták. hogy a kitűzött határidő előtt két hónappal átadják rendeltetésének az épületet. Egészségügyi szobái kapott a bükkszentörzséin;ti Petőfi Esz ✓ Kedves, rögtönzött ünnepség színhelye volt pénteken dél­után Bükkszenterzsébet. A fa­lu egyik házában gyűltek ösz- sze a község vezetői, a helyi Petőfi Tsz elnöke, s néhány tagja, hogy dr. Ábrányi István országgyűlési képviselőtől, a Kékestetői Állami Gyógyinté­zet igazgatójától átvegyék Ké­kestető egészségügyi dolgozói­nak ajándékát, egy szépen be­rendezett egészségügyi szobát. A termelőszövetkezeti község lakói nevében Kovács Sándor, a tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke köszönte meg keresetlen, közvetlen szavak­kal a kékestetőiek odaadó fá­radozását, s a $zmte meglepe­tésszerűen érkezett ajándékot A Kékestetői Állama Gyógy­intézet dolgozóinak jókívánsá­gait dr. Ábrányi István tolmá­csolta. Elmondotta, hogy amennyiben a Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai kérik, orvo­sokat, szakképzett ápolónőket küldenek Kékestetőről Bükk- szenterzsébetre, hogy megtanít­sák az érdeklődőket az első­segélynyújtás ismereteire, s időnként szűrővizsgálatokat is végezzenek a falu lakosai kö­zött. — Szeretném, ha ezt a kis szobát a termelőszövetkezeti község lakói közül minél ke­vesebben használnák, de ha mégis akadnának a jövőben betegek, egyetlen kívánságunk az, hogy ajándékunk hasznos legyen —■ mondotta a gyógyim tézet igazgatója. A község Ve­zetői, a termelőszövetkezeti tagok ezután megtekintették az egészségügyi szoba beren­dezését, a kis, gyógyszerekkel teli, s könyvekkel zsúfolt szek­rénykéket, a ragyogó tiszta hu- zatú ágyakat, s a többi felsze­relést, majd az esetleg szük­ségessé váló gyógyítás érdeké­ben még néhány fontos kis műszert, felszerelési tárgyat kértek a kékestetői gyógyinté­zettől. A termelőszövetkezeti tagok azzal búcsúztak az égészsés- ügyi szobát átadó igazgató fő­orvostól, hogy a kékestetőiek ajándéka egy majdan^ egész­ségház alapjait vetette meg itt, Bükkszenterzsébeten. (Totó: Kiss) V'vVV\AVWVWVSA'Wv\\NVsAWAVvAA\\AWWWy/WAV/iAAA/VlW^V I Bélapátfalvi Cementgyár segíti a termelőszövetkezeteket A Bélapatfalvi Cementgyár dolgozói elhatározták, hogy rendszeresen patronálják az egerfarmosi termelőszövetke­zeteket. A gyár dolgozói egyébként már hathatós se­gítséget adnas a helybeli ter­melőszövetkezetnek is. A kő­bányászok például az építen­dő ’ istállóhoz szükséges összes követ lerobbantják a bányá­ban, a mészüzem összegyűjti a mészport, ugyancsak az épít­kezéshez. A gyár műszaki dolgozói pedig a tervezés munkáját végzik el a terme­lőszövetkezet építkezése szá­mára. A Bélapátfalvi Cement­gyár segítsége pénzben jóval meghaladja az 50 ezer forin­tot. As időn több mint harmincezren üdülnek a Mátrában és a Blikkben A Mátra es a Bükk üdülőit évről-évré bővítik, csinosít­ják. Az elmúlt évben negyven hellyel bővítették a mátrahá­zi turistaházat. Ezenkívül az IBUSZ fizető-vendégszolgála- táhan mintegy hétszáz szoba áll a vendégek rendelkezésé­A ......tavaszra megszépített má trai és bükki üdülőkben az év végéig több mint harminc­ezer dolgozó tölti Kéthetes pi­henését, az IBUSZ vendég­szobái pedig ugyancsak har­mincezer vendéget várnak. Hús?naai nveresé irés?esed ésl fizettek ki az Egri Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál Az elmúlt szombaton tartot­ta nyereségrészesedési ünnep­ségét az Egri Vágóhíd és Hús- feldolgozó Vállalat a városi tánács kultúrtermében. Az ünnepségen a vállalat dolgo­zóin kívül megjelentek a me­gyei tanács ipari osztályának és a városi tanács ipari-mű­szaki osztályának képviselői is. Az ünnepséget Bodó Ferenc, a vállalat igazgatója nyitotta meg. Röviden vázolta az 1958. évi eredményeket és azokat a körülményeket, amelyek a jó eredmény eléréséhez vezették. A vállalat 92 ezer forintot osz­tott ki a nyereségből dolgozói között, sőt, a nyereségrészese­désen túl is többen részesültek jutalomban. Ennek alapján kaptak pénzjutalmat azok. akik az elmúlt esztendőben váltak kiváló munkássá és akik 1958-ban élenjártak a termelésben; így Csányi Gyu­la, Kovács András, Lakatos Sándor, Gyenes Béla, Gállá Imre ás Vrbanovics László. A vállalat adminisztrációs dolgozói közül hárman kaptak jutalmat. Az üzem vezetősége nevében a jutalmakat Jászbe­rényi Jánosné, a vállalati párt alapszervezet titkára adta át. A megyei tanács ipari osz­tálya nevében Jenes Pál szak­előadó mondott ezután rövid beszédet, majd jő munkájuk elismeréséül Bodó Ferenc vál­lalati igazgatót és Runyai Ká ­roly főkönyvelőt jutalmazta meg. 2£7 /2 —• AZ EGERCSEHI szénbá­nya szakszervezeti bizottsága gyorssegély címén majdnem 15 ezer forintot osztott szét a rá­szorulók között az 1959-es év első három hónapjában. Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. Ezt £ a jó közmondást e sorok írója is ismeri, s csak egy­szer nem gyakorolta az utóbbi időben. Arabusul próbált beszélni a Népúj­ság március 20-i számában, azt kifogásolva, hogy miért kell az ÜVÉRT Vállalatnak érettségihez ragaszkodni, ha árukihordót keres felvétel­re hirdetés útján. Azóta, ha \ nem is tanulta meg az „ara- bus” nyelvet, egyet azonban — ha későn is — megtanult: az üvegárukkal, porcelá­nokkal való foglalkozás rá­termettséget, tudást igé­nyel, még az árukihordó számára is, aki nem egysze­rűen kihordja, hanem szak­értő módon átadja és kivá­logatja a rendelt árut. Olyan szakma ez is, amely­hez ma már bizony érett­ségi szükséges. Amikor ezt elismeri és az illető válla­latot a nyilvánosság előtt is megköveti e sorok írója, egyben fogadalmat is tesz: csak akkor beszél arabusul, ha majd tud is. Ez a legkevesebb, amit megtennie kötelessége! (gy-.. ó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents