Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

1959. április 11., szombat wbpOjsäg 3 Egri áruk a világpiacon Egyre izmosodó népgazdasá­gunk sikereiben igen jelentős «szerepet töltenek be azok az üzemek és vállalatok, amelyek részt vállalnak az ország ex­portfeladatainak teljesítésé­ben. Ügy hisszük, hogy érde­kelni fogja olvasóinkat, hogy miként kapcsolódnak be a je­lentős értékű külföldi valutát szerző gazdasági tevékenység­be az egri üzemek és vállala­tok. Az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság szala- béli pincészetébe vezet első utunk, amely talán a legtipi­kusabb egri vállalat. Dancz Pál, az egri pincészet vezetője elmondja, hogy a klasszikus borok közé számító bikavér mellett, jelentős mennyiségű leánykát is exportálunk. Hogy hol isszák azután dombjaink, hegyeink tüzes nedvét? Svájc­ban, Angliában, Nyugat-Né- metországban, Svédországban és a tengeren tálon. A pince­gazdaság eredményes tevé­kenységét mi sem mutatja jobban, minthogy a legutóbbi nemzetközi borversenyen 12 arany- és ezüstérmet nyert! Amikor az egri borok köz­vetlen tapasztalt sikerei felől érdeklődünk, — Dancz Pál el­mondja, hogy amikor kint járt a brüsszeli világkiállításon, és a rendkívülien exkluzív „Vi­dám Belgium” étteremben tar­tózkodott, arra lett figyelmes, hogy az egyik közeli asztalnál egy dúsgazdag tengerentúli vendég egri bikavért kért. Amikor pedig megízlelte, a télies megelégedettség tükrö­ződött az arcán. — „Jólesett ott, a távoli idegen országban látni, — mondotta — miként jakad a siker az egri föld ter­mékei. s az egri munkáskezek nyomán.” A Finomszerelvénygyár, ez az Eger mellett meghúzódó egyik legjelentősebb ipari üze­münk. Országszerte ismert ma már e gyár egyik legsikerül­tebb konstrukciója a „BER- VA” moped. Dénes igazgató elvtárs elmondja, hogy ebben az évben már 15—18 000 mo­pedet gyárt az üzem! Tavaly még jóformán sehová sem szállítottak külföldre, de az idén már megindult az export is! Már eddig is 2500 darab mopedra van külföldi megren­delése a gyárnak. A Jugoszlá­viába exportálandó negyedévi 500 kis „Berva” motor máris szállítás, alatt áll. Megegyezés történt már a bolgárokkal is mojtedek szállítására. Egyip­tommal pedig most vannak folyamatban a tárgyalások. — „Mi nemcsak mopedeket gyártunk exportra, — mondja Dénes igazgató. Az orvosi mű­szerek közül az injekciós fecs­kendők terén értünk el szép sikereket! Eddig évi 150 000 darabot készített a gyár, de 1959-re már 400 000-re van rendelési Ebből a nagy meny- nyiségből természetesen szép számmal kerül exportra is! Eddig már szállított a Finom­szerelvénygyár orvosi fecsken­dőket Koreába, a Szovjetunió­ba és Kínába is! A közeljövő­ben a Szovjetunióval kezdőd­nek tárgyalások egy több évre terjedő szállítás megszerzésé­re!” A gyár jó munkáját dicséri az is, hogy április 3-án 12 sze­mély „kiváló dolgozó” jelvényt s a velejáró kétheti, 24 személy pedig „kiváló dolgozó” okleve­let és a velejáró egyheti fize­tést kapott. A közelmúltban pedig, 1958-beli jó munkáju­kért mintegy 150 dolgozó kö­zött 50 000 forint jutalmat osz­tottak ki. A Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Szövetkezeti Központban a gyümölcsexpor­tunkról tudunk meg érdekes részleteket. A paradicsomból, melyet a hevesi járás termelt, került bőven Ausztriába, Csehszlovákiába és az NDK- ba. Szőlőből Svájc, mindkét Németország, Ausztria és Cseh­szlovákia polgárai is fogyasz­tottak. Az erdőtelki görög­dinnye'csehszlovákok és ke­Három hónappal a iagkönyvkiosziás után Még elevenen é! a novaji fiatalok emlékezetében a he­lyi KISZ-szervezet ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlése. Most, három hónappal a tagkönyvkiosztás után, újból felkerestük a novaji fiatalo­kat: vajon élnek-e már a szá­mukra biztosított lehetőségek­kel? Megtudjuk, hogy a taggyűlés határkövet jelentett a szerve­zet életében. Az új vezetőség elsőrendű feladatának tartot­ta a szervezeti élet megerősí­tését politikai és kulturális téren. Tóth András, a KTSZ- szervezet titkára elmondta, hogy legtöbbet talán kulturá­lis téren fejlődtek. Az első bi­zonytalan lépések után már eljutottak odáig, hogy far­sangra két és fél órás műsort rendeztek önállóan. Az elmúlt hetekben pedig két vendég- szereplésük is volt. A társadalmi munkából Ugyancsak kivették részüket a kiszesek. A Gálkúti utca javí­tásában munkájukkal kivívták a falu dolgozóinak elismerését. Különösen jó munkát végzett Nagy Sándor, Káló Ferenc, Koós István és Hegyi József, aki még betegen is vállait munkát. Vállalták még, hogy facsemetéket ültetnek el és azokat gondozzák, de sajnos, még eddig sem kaptak facse­metéket. Tervük között szere­pel még a község egy részének parkosítása, utak javítása, va­lamint az autóbuszmegálló környékének a rendbehozása Szeretnék mielőbb berendezni a földművesszövetkezet által biztosított helyiségeket, de ehhez anyagi fedezetük nincs Később pedig, ha a szükséges pénzük együtt lesz, lemezját­szót vásárolnak. Kovács Ibolya, a KlSZ-szer- vezet leánytanácsának elnöke újságolja, hogy készülnek a Hámán Kató kulturális sereg szemlére. Előreláthatóan az idén tánccsoportjuk is szere­pelni fog. A sportmunkáról úgy nyi­latkozott a szervezet titkára, hogy a KISZ irányítása alatt álló FSK-ban folynak az elő­készületek a nyári spartakiád- versenyekre, s sor kerül a sportpálya rendbehozására is. Egyszóval, az újonnan meg­választott vezetőség eddigi munkájában is jó eredményt ért el, de ezzel az eredmény­nyel nem elégszenek meg, ha­nem erejükhöz mérten, igye­keznek jobban és többet dol­gozni. Daragó István letnémetek asztalára is került. A felnémeti, ivádi és kiskörei almáért értékes valutát és csereárut kaptunk Csehszlová­kiából, a Szovjetunióból és Ausztriából. Örömmel nyugtázzuk azt a szép eredményt, mely szerint 1958-ban mintegy 2000 vagon gyümölcs került az egri MÉK révén a horti, csányi, káli, gyöngyösi és erdőtelki rakodó­állomásokról exportra! A két­ezer vagon minden számnál szebben beszél! Az egri Finommechanikai és Vasipari Vállalatról talán sen­ki sem sejti, hogy milyen ko­moly és érdekes exportot tel­jesít. A tavalyi félévtől kezdő­dően folyamatosan építi ki fi­nom műszaki, elektrotechni­kai részlegét. Itt 7 szakmunkás és 3 tanuló nagy munkaigé­nyes műszaki berendezéseken dolgozik. A jó szakmunkás gárda a magas elektrotechni­kai szakismeretekkel és gya­korlattal rendelkező rádiórész­legből került ide. Ez a csekély számú szakember máris, mint­egy havi 100 000 forint értékű árut termel! A készítmények zöme exportra kerül. Eddig is elkerültek a gyártmányok Ju­goszláviába, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, sőt a messzi Indiába is! Miket gyárt e ter­melékeny kis részleg? Pár példa az elénk teregetett sok megrendelés közül: zsilipeme­lő, kábelgyári húzógépek, vízi- erőművek, villamos berendezé­se. forgácsérzékelő berende­zés vezérlő része. Indiába pél­dául a NIKEX-en keresztül emelődaruk villamosberende­zését szállították. Most folynak a tárgyalások, amelyek való­színűleg egy hétmilliós meg­rendelést juttatnak az életre való üzemnek. Ez egy Indiába szállítandó villamos berende­zést foglal magában. A négy egri üzem, illetve vállalat, meglátogatása után az a jóleső érzés kelt ben­nünk, hogv a kisebb és na­gyobb üzemek és vállalatok,., az ipariak éppen úgy, mint a mezőgazdasági érdekeltségűek, egyaránt iparkodnak rátérni arra a helyes útra, amely a ha­zai szükségletek kielégítésén felül, igyekszik minél nagyobb részt vállalni a népgazdasá­gunkat szilárdító export szál­lításokból. SUGÁR ISTVÁN Hírek — humorral... A nevetés egészséges — mondja dr. Alois Hotzelein svájci orvos. A vidám embe­rek szerinte jobban mozgat­ják rekeszizmukat, javítják vérkeringésüket. Állítólag az is bebizonyosodott, hogy az emberek manapság elégedet­lenebbek, mint régen. Az asszonyoknak közel 30 száza­léka, a férfiaknak pedig több mint 20 százaléka a hirtelen- haragúak, gáncsoskodók és okvetetlenkedők közé tarto­zik. i Szóval nevetni kell. Haha- ha! Máris nevetek. Főleg azon, hogy nevetni kell. De min! Hát van egy épkézláb humoreszk, amin szívből le­het kacagni? Én például már nem is merek humoreszket írni, mert ha utólag elolva­som azokat, sírógörcsöt ka­pok és búskomorság száll rám napokig. Dr. Hotzelein szerint, aki sokat nevet, nem kap gyomorbajokat. Lehet. De az is lehet, hogy aki ne­vet, azért nevet, mert nem gyomorbajos és nem azért mentes a gyomorbajtól, mert nevet. Apropos! Most jut eszem­be, hogy a rekeszizmot köhö­géssel is lehet mozgatni. Ha tehát csak az kell, ám le­gyen. Fázzunk meg alaposan és máris hosszú életűek le­szünk e földön. Aki pedig mégsem, az forduljon rekla­mációival dr. Hotzeleinhez.-P­Fotokiáliitás nyílik Gyöngyösön A gyöngyösi Hazafias Nép­front és a városi kultúrotthon rendezésében Nemecz József, 1919-es hős mártír emiéKére nagyszabású fotókiállítás nyí­lik a városi kultúrotthon ter­meiben. A kiállításon mintegy 120 kép szerepel, amelyeket a Heves megyei fotoklub tag­jaiból alakult zsűri bírált fe­lül. Ä kiállítás ünnepélyes megnyitója szombaton lesz. Hatvan város anvaNőnyvéből Születtek: Ma&u János, Seres Ilona, Csikós Béla, Bangó Irén, Sípos Edit, Varga Éva, Molnár Mária, Berki Mária. Nánai Erika, Váradi Ilona, Nagy Jenő. Házasságot kötöttek: Soós László és Krézlő Borbála Anna, Lovász Sándor és Zana Ilona, Kugyela György és Barna Erzsébet, Pallag Attila és Borbély Ilona Anna* Meghaltak: Kékesi Mihály. Pi­lisi Ferencné (Cserven Terézia), Bérezés Gyuláné (Kis Rozália), Hu- linai Béla, Oláh József né (Hipszki Mária). Giessen tiltakozik Giessen, ez a nyugatnémet város tiltakozik. A tiltakozás helye Bonn, ott is közelebb­ről Strauss hadügyminiszter, a tárgya pedig a 340. zászló­alj. Ez a zászlóalj földet fog­lal a maga számára, jé út mellett, meglehetős nagy te­rületet, s ez még a kisebb baj. A nagyobb baj ott kez­dődik, bogy a zászlóalj raké­takilövő állomások céljára foglal földet, pedig „őrültség lenne rakétaegységeket olyan város közelében elhelyezni, ahol rendkívül nagy számban van kórház, egyetemi klinika és más egészségügyi berende­zés” — idézi a Frankfurter Rundschau a giesseniek til­takozását. A tiltakozás helyes és jo­gos: őrültség olyan helyen ra­kétakilövő állomásokat létesí­teni, ahol nagy számban él lakosság, ahol sok az egész­ségügyi és kulturális intéz­mény. Olyan helyen kell, ahol senki sem lakik, ahol nincs kórház és egyetem. Ezt köve­teli meg az emberi humá­num! Ilyen helyről aztán nyugodtan lehet rakétával lőni olyan helyeket, ahol esetleg, va.gy nagyon is biz­tosan nagyszámú a lakosság, sok az egészségügyi és kultu­rális intézmény A giesseniek tiltakoztak, mert a város környékén akartak rakétakilövő állomá­sokat létesíteni. Ez is valami. De ha már tiltakozásról, hu­mánumról esett szó, sokkal több lett volna, kedves gies- seni polgármester, kedves vá­rosurak, ha általában a raké­tafegyverek. általában a há­ború. általában a fegyverke­zés ellen tiltakoztak volna! (gy... ó) Egy panaszos levél nyomában Kilenc börzét — kilenc orvon Nagy fejlődés mutatkozik az elmúlt évhez viszonyítva egészségügyi vonalon a péter- vásáxi járásban. Kilenc orvosi körzete van, melyből a múlt évben csak négy körzetnek volt állandó orvosa. A továb­bi öt körzetet helyettesítések­kel kéllett megoldani. Ez' év­ben már valamennyi körzet orvost kapott, többek között Tamalelesz is. A tervek sze­rint — mivel Tamalelesz kör­zete még mindig nagy — Bükkszenterzsébet és Fedémes községek is kapnak orvosi rendelőt. Nagytálya községből kap­tunk a napokban levelet. Író­ja elpanaszolja, hogy falu­jukban a földművesszövetke­zeti italbolt „tűrhetetlen” ál­lapotban van. Mint Írja, az italbolt vizes, nedves falán csigák mászkálnak, természe­tesen nem kímélik az árut sem és éppen ezért ételfélét, péksüteményt nem lehet tar­tani az üzletben. Panaszos levelében olva­sónk azt is elmondja, hogy földművesszövetkezetük a makiári szövetkezethez tar­tozik, ahol már két egymás­utáni esztendőben is komoly beruházást kapott a szövet­kezet és nemrégiben szerel­ték fel a neonvilágítást a makiári italboltbah, ami nem is lenne hiba. sőt igen ör­vendetes jelenség lenne, ha a szomszédos „testvérszövet­kezet” nem volna ilyen „si­ralmas állapotban”. Eddig a levél. És a levél nyomában kimentünk Nagy- tályára megnézni a „csiga­járta” italboltot. Levélírónk­nak igaza volt, valóban a csigák kényük-kedvük szerint mászkálhatnak a falon, a pul­ton, a sörös üvegek oldalán, maguk után hagyva jellegze­tes fényes csíkjukat. Ezen túlmenően, sajnos, szomorú képet nyújt az egész helyi­ség. A víztől penészes fala és elrothadt padlója alatt ege­rek, bogarak tanyáznak. A községi tanácsnak az a véleménye, hogy az „italbol­tot” egészségügyi szempont­ból be kell záratni, mert az tovább nem méltó arra, hogy emberek szórakozási helyéül szolgáljon. A tanácsnak igazat adunk. De ugyanakkor ezúttal is kérjük a Makiáron székelő igazgatóságot, hogy sokkal többet gondoljanak az eddi­gieknél „testvérboltjukra”, és ha nem is neonfényt, de legalább elfogadható állapo­tot és emberi körülményeket igyekezzenek biztosítani Nagytályán is. Ne legyen mostohagyermek Nagytálya! Ha a két község derék dolgo­zó parasztsága együtt lépett a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás útjára, akkor halad­jon együtt a kultúrában, a felemelkedésben is. sz . . ,y Cserbenhagyta a súlyosan sérült áldozatát az ittas vezető Csütörtökön este hét óra után Fülöp Ferenc 55 éves földműves és fia — mindket­ten egri lakosok — kerékpáron hazafelé tartottak. A tihaméri malom előtt szabályosan a Kertész utcába akartak kanya­rodni, amikor a közeli vasút­állomás felől nagy sebességgel, lámpa nélkül egy 125-ös Cse­pel motorkerékpáron ülő férfi nekirohant az első kerékpá­rosnak, Fülöp Ferencnek. Az idős ember súlyos fejsérülést szenvedett, de a motoros ezzel mitsem törődve, a malomnál folyó rakodást ellenőrző éjjeli­őr kezei közül kitépte magát, s a figyelmeztetés ellenére, is­mét motorjára ugrott, majd el­száguldott a Sas út irányába, cserbenhagyva áldozatát. Fülöp Ferencet a mentők kórházba szállították. Az isme­retlen motorost pedig a szem­tanúk leírása alapján a rend­őrség üldözőbe vette, s rövid idő után meg is találta a la­kásán, erősen ittas állapotban. A,lelkiismeretlen motorvezető, amint ez kiderült, Mészáros András, egri motorszerelő. Az üzemi demokrácia története és mai problémái I. RÉSZ. \ magyar munkásmozga- lom történetében nem újkeletű az a törekvés, hogy a munkások küzdenek az üzem irányításában, ellenőrzé­sében való részvételükért. Mar az első világháború előtt ki­alakult a magyar üzemekben a bizalmi és a főbizalmi rend­szer. Ezek a szervek eleinte csak a magasabb bérért, a jobb munkásellátásért küzdöt­tek, de az első világháború éveiben már kezdtek beleszól­ni az üzem általános kérdé­seibe is. A főbizalmiak tilta­koztak a gyermekek tömeges alkalmazása ellen, felléptek az asszonyok védelmében, a gya­kori balesetek éllen, és egyre több beleszólásuk volt az üzemek mindennapi kérdései­be. 1918-ban, az októberi polgá­ri forradalom után a Szovjet­unió példájára Magyarorszá­gon is megalakultak az üzemi munkástanácsok. Ezek a mun­kásellenőrzés valódi élve alap­ján dolgoztak, a munkásde­mokrácia megvalósítóivá kezd­tek válni. Felléptek a tőkés szabotázs ellen, amikor a gyá­rosok ügyüket veszni látván, szabotáltak, s nehezítették a munkáshatalom kialakítását. A m a magyar burzsoázia hallatlanul tanulékony volt. Mikor megalakultak a munkástanácsok és kezdték hangoztatni az üzemek álla­mosítását, nem azt mondották, hogy „le a munkástanácsok­kal’“, hiszen azok nagyon nép­szerűek voltak, hanem kiad­tak egy rendeletet, amely sze tint kommunista nem lehel tagja a munkástanácsoknak. (Ez Kísértetiesen hasonlít ahhoz az eljáráshoz, amikor az 1956-os ellenforradalmi munkástanácsok kiadták a a jelszót, hogy „pártbürokrácia nélküli, szakszervezeti szervek nélküli munkástanácsok mű­ködjenek”.) A munkásosztálynak az r kívánsága, hogy beleszóljon . gyárak ügyeinek rendezésébe tehát nem újkeletű. A két vi­lágháború között azonban ke­vésbé érvényesülhetett a mun­kásosztálynak ez a kívánsága mert a fasizmus minden mun­kásszervezetet tűzzél-vassal ir­tott, gátolta munkájukat, ül­dözte a szervezett munkásokat A második világháború kö­zeledte, a fasizmus behatolása De annál is inkább sike­rülhetett az üzemi bizottságok tekintélyének csökkentése, mert a munkásosztály összeté­tele ezekben az években fo­kozatosan felhígult. Egyrészt úgy. hogy a régi uralkodóosz­tály tagjai a gyárak államosí­tása után kénytelenek voltak munkát vállalni, s ezzel igen sok ellenséges érzületű ember került a gyárakba, akik gyen­gítették a munkásosztály szer­vezeteit ellenséges aknamun­kájukkal — másrészt, mert a munkások legjobbjai vezető ál­lásokba kerültek. Az üzemi bizottságok lejáratására irá­nyuló agitációjukat elősegítet­te a Szabad Európa Rádió is, s mindezek közrejátszottak ab­ban, hogy az 50-es években csökkent az üzemi bizottságok tekintélye s akadtak olyanok, akik tehetetlen szervezeteknek nevezték, amely elsősorban nem a munkásosztály érdekeit képviseli, amely csak a fe­gyelem és a termelés érdeké­ben tud tevékenykedni. Tlyen helyzetben érte az üzemi bizottságokat az 1956 évi magvarországi ellen­forradalom, amikor az üze­mekben, hivatalokban egy új munkásszervezet jelent meg: a munkástanács. (Folytatjuk.) szervezetekbe s már az első közgyűlésen meg kellett álla­pítani: „a reakció gyorsan fel­ismerte az üzemi bizottságok jelentőségét, támadása többé- kevésbé sikerrel járt, mert az üzemi bizottságok egyes üze­mekben nem a magyar dolgo­zók, hanem a tőkések érdekeit szolgálják”. Az üzemi bizottságok abban az időben éles fegyverei vol­tak a munkásosztálynak, azért támadta oly dühödten a bur­zsoázia. Nagy szerepük volt a tőkések feletti ellenőrzésben, a termelés megszervezésében, a gyár megőrzésében, általá­ban a párt politikájának meg­valósításában. tT étségtelen, hogy a koráb­AV biakhoz képest az 1948— 49-es évek után az üzemi bi­zottságok tekintélye valame­lyest csökkent a munkások előtt. Ez azért következett be. mert az akkori pártvezetés nem biztosított megfelelő jog­kört a munkásosztály szerve­zeteinek, másrészt, mert az üzemi bizottságok tekintélyét az ellenséges elemek tudato­san rombolták. még szorosabb kötőféket ra­kott a munkásosztályra. A szervezett munkások megfé­lemlítése mellett olyan durva eszközöket is igénybe vettek, mint a munkásszázadok szer­vezése, amelyek többsége szer­vezett munkásokból, bizalmi­akból, szakszervezeti vezetők­ből állt és nagy részük elpusz­tult a háborúban. \f ikor 1945-ben a fasizmus, bukása után a magyar nunkásosztály előtt is megnyílt az út a hatalom felé, ennek a harcnak tevékeny részesei vol­tak az üzemi bizottságok, amelyek az üzemi demokrá­ciáért való harcot, a munkás­ellenőrzést tűzitek zászlajukra. A magyar munkásmozgalom krónikája hálával emlékezik meg ezekről az üzemi bizott­ságokról, akiknek tagjai ki­váló munkát végeztek a hábo­rútól feldúlt üzemekben. Az üzemvezetésben akkor még eljesen gyakorlatlan munká­sok bátran vették kezükbe a gyárak ügyeinek intézését. De mint 1918-ban, úgy a felsza­badulás után is megpróbált a burzsoázia beépülni a szak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents