Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
4 KÉPÚJSÁG 1959. április 1., szerda Szociális intézkedések Egerben, a Tanácsköztársaság idején a tanácsköztArsasAg rövid', fennállása alatt bár külső és belső ellenséggel küzdött, igen nagyméretű szociális tevékenységet fejtett ki. Megvalósította a nyolcéra, munkanapot, egyenlő munkáért egyenlő bért biztosított a nőknek, 30 százalékkal emelte a munkabéreket. Különös gonddal védte az anyákat és a gyermekeket, ezer sebtől vé- rezve, a világháború súlyos örökségét hordozva gondoskodott a dolgozók gyermekeinek ingyenes fürdőztetéséről, nya- raltatásáról, új játszóterek felállításáról stb. Biztosította a dolgozók részére a fizetett szabadságot és gondoskodott a kórházak és szanatóriumok társadalmi tulajdonba vételéről. Kisajátította a sokszobás lakásokat, s egyedül Budapesten 30 ezer proletárcsaiádot helyezett el a nyomortanyákról, a volt kizsákmányolok fényűző otthonaiba és ötezer családnak juttatott rendes bútort. Az árdrágítók és spekulánsok éllen igen erős rendszabályokat hoztak. Ezen felül a Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt megtette az első lépéseket az új, szocialista munkaerkölcs kialakítása félé. Ha figyelembe vesszük a háború okozta nehézségeket, s az egri proletárság proletár- diktatúra előtti sanyarú helyeiét, s ezt összevetjük a Tanácsköztársaság alatti fejlődéssel, azt mondhatjuk, hogy a dolgozók szociális helyzetének javításában jelentős eredményeket érteik el. A gazdasági nehézségek mellett legsúlyosabb problémát jelentette az egri direktóriumnak a lakáskérdés megoldása és a közellátás kielégítő biztosítása. A PROLETÁRDIKTATÚRA kikiáltása után a helyi,,direktórium radikálisan kezébe vette, a közellátás ügyét. A direktóriumon belül létrehozták a közellátási szabályt, s a közellátás nagyméretű reformját dolgozták ki. Eger város közellátási szakosztálya nagyszabású tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy eltüntesse a közellátás terén az eddigi fejetlen, korrupt rendszer tüneteit. Ilyen terv volt, «a lakosság összes élelmiszereinek összeírása. Elhatároztál!, hogy felkutatják a magánosok házait és minden felesleget, amit a fejadagon felül találnak, elvesznek. Minden fontosabb élelmiszerre bevezetik a jegyrendszert. Az élelmiszerelosztást a közellátási szakosztály a „Hangya” Szövetkezetekben fogja végeztetni. Nagyfontosságú * intézkedés lesz mindezeken felül a pék- üzemak hatósági üzemekké való átalakítása. (ENU IV. 16.1 Ezek a tervek azonban nem maradtak csali tervek, hanem hozzáfogtak megvalósításukhoz. A városi lakosság ellátásának- egyik legfontosabb tényezője a tej. Összegyűjtötték az egri tehéntartó gazdák tejfeleslegét. A falukról összegyűjtött tejet egy központi tejelosztó helyre vitték. Egy tejeiosztó azonban a tejellátást nem tudta biztosítani, ezért július elején a tejellátás decentralizálását határozták él. A húsellátás igazságossá tétele céljából április végén bevezették a húsjegyet. Egy húslégyre egy személy 75 dekagramm húst kaphatott. A jegyek zöld és fehér színűek voltak. Zöldszínű jegyet az kapott, aki tudta igazolni, hogy apró gyermekei vannak, fehéret pedig az, akinek volt ideje hosszabb időt eltölteni a vásárlással. A proletárok hússal való jó ellátását szolgálta a hatósági húsüzemek felállítása. A lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátására zöldség központok felállítását tervezték, amelyeknek feladata lett volna, hogy zöldségféléket a közönség olcsóbban szerezhessen be, leküzdve ezzel a kofák túlkapásait. A zöldség központok nem valósulhattak meg a tervezett formában, de hosszas előmunkálat/ k* után hatósági zö’.dség- elesztő helyeket állítottak fel. A LAKOSSÁG KÖZEI,LÁTÁSÁNAK javítását szolgálta a kereskedelem korlátozása, az üzleti élet rendezése is. Ennek érdekében a pénzügyi direktórium már március 26-án értekezletre hívta össze az összes egri kereskedőket, hogy közölje velük azokat pz intézkedéseket, amelyek , az üzleti élet rendezéséhez szükségesek. A kereskedőket felszólították arra, hogy áz áruforgalmat továbbra is kötelesek akadálytalanul lebonyolítani. Az árukat nem tarthatták vissza, s az eladott árukról kötelesek pontos kimutatást vezetni. Felszólították továbbá Őket arra, hogy a legnagyobb odaadással illeszkedjenek bele az új rendbe és a kormányzótanács rendeletéihez igazodjanak. Az egész országban mutatkozó ruházati cikkek és egyéb cikkek hiánya miatt szükségessé vált, hogy az áruk szabad vásárlását megtiltsák és létrehozzák az árukiutaló bizottságokat. Az árukiutaló bizottság április végén Egerben is megalakult. Ennek feladata volt annak biztosítása, hogy az árukat olyan egyének kapják meg, kiknek arra okvetlenül szükségük van. Az árukiutaló bizottság adta ki az árubeszerzési engedélyeket, melyeket a kereskedő köteles volt megőrizni és bizonyos időközökben felmutatni a kereskedelmi szakosztálynak. Áruikat csak 20 százalékos nyereséggel adhatták el, ebbe beleszámították az önköltséget is. (ENU IV. hó 26.) " A Közellátás területén is bevezették a bizalmi rendszert. Például június végén az egri konnányzótanécsosi biztos megbízza 1 Polgár Lajosnét, hogy a közellátás kiutaló helyein mint bizalminő mindebbe betekintést nyerjen, az árukiadásnál ellenőrzést gyakoroljon és az esetleges rendellenességeket saját belátása; vagy az arra illetékes tényezők bevonásával azonnal megszüntesse. Igyekeztek megindítaná a kereskedelmet á falusi lakossággal is. Itt először rekvirá- lással próbálkoztak, azonban a kulákak, de még a parasztok is ellenálltak. A kulákság mellett a volt uralkodó osztály tagjai ugyancsak szembeszálltak a proletárdiktatúrával és szabotálták minden rendelkezését. A közellátási cikkekben mutatkozó nagy hiány ellenére hatalmas áru- mennyiségeket vásároltak össze. Például a kutató bizottságok az Eger közelében levő Noszvajon, a Barta-ma- jori Gallassy-kastélyban nagy mennyiségű élelmiszert (bort, lisztet, pezsgőt), nagy meny- nyiségű • fegyvert és ékszert találtak. Ezenfelül a kastélyban nagyértékű régi bútorok és festmények voltak felhalmozva. Az elrejtett értékeket 10 teherautóval hozták be Egerbe. A városi direktórium felvette a harcot az árdrágítók és a spekulánsok ellen Is. A lelketlen üzérek, árdrágítók, lánckereskedŐK az egész háború alatt szemérmetlen könnyű pénzszerzésükkel megnehezítették a dolgozók megélhetését. A proletáruralom ezen is változtatott. Szigorú törvényt hozott az árdrágítók és üzérek ellen. Leleplezésükre Eger város közrendészeti szakosztálya külön nyomozószervet működtetett. A spekulánsok elleni harcba bevonták a vörösőrség kerületi parancsnokságát is, NEM FELEDKEZTEK meg a város vezetői a szegényekről és a régi rend fennmaradt támasznélküli egzisztenciáiról sem. Ebben a városiban körülbelül kétezer szegény élt ekkor, a fényűző papilaKok árnyékában. A szegények (árvák, hadirokkantaik, kbldúsoK) többször részesültek gyors-segélyben. (Pl. május elején.) Nagy segítség volt a szegényeken az is, hogy a 100 koronán aluli zálogtárgyakat ingyen visszaadták. A régi világ letűht egzisztenciái közül az Egerben levő számos apácáról és feles számú papról kell még megemlékeznünk. Az Egerben levő apácáknak ékkor ellátásukon kívül más jövedelmük nem volt. Ruhájuk elrongyolódott, s másikat nem tudtak venni. Mivel általában betegápolással foglalkoztak, s így valami hasznot csak hajtottak, a direktórium elhatározta anyagi helyzetük rendezését. Sokat vitatkozott a direktórium az Egerben levő papok helyzetéről is. Végül a kormányzótanács javaslatára úgy döntöttek, hogy egy részüket külön erre a célra felállított intézetbe helyezik el és kellő ellátásukról is gondoskodnak. A többit pedig a budapesti tanárképző tanfolyam elvégzése után tanári állásba kívánták elhelyezni. Természetesen ez teljesen helytelen lett volna, mert igen kevés valószínűsége lett volna annak, hogy a volt papok az új világ szellemében oktassanak. A KÖZELLÁTÁS MELLETT másik súlyos megoldásra váró kérdés a lakásikérdés volt. A régi rend felszámolása után a Tanácsköztársaságnak első teendője volt, hogy a dolgozókat. akik eddig ..nyomorult vackokban, összezsúfolva tengődtek” kényelmesebb, egészségesebb lakásokba helyezze. Már az első pillanatban köztulajdonba vette a burzsoá lakásokat és ezeket igyekezett a dolgozók között szétosztani. Megtett minden megtehető t, de az elmúlt rendszer által teremtett rossz lakásviszonyokat még így sem tudta teljes mértékben felszámolni. Egerben a nagy lakáshiány enyhítésére igénybe vettek a kanonok! házakat is. A kanonokoknak csak egy szobát hagytak meg. Lefoglalták az üresen álló nagypréposti palotát is, és itt helyezték el a munkásbiztxkító pénztárt és rendelőintézetet. Igyekezett a direktórium azáltal is segíteni a dolgozók lakáshelyzetén, hogy tervbe vette a proletár- lakások tatarozását. Annál is inkább szülesegvoiTeÍTe, mert az egyes proletárcsaládok la- kasba helyezése alkalmával különféle sürgős természetű javításokra volt szükség, hogy a házak lakhatókká váljanak. Ezen költségek fedezésére a városi munkás—katona és paraszt-tanács 200 ezer korona kölcsönt vett fel a város terhére. A forradalmi kormányzati tanács rendelete értelmében Egerben is megalakították az építési direktóriumot. Ez öt tagból állt, Lájer Lajos elnökkel az élén. A direktórium négy tagja az építési szakmához tartozó Szakcsoportokból került ki, egy tagot pedig a munkástanács delegált. Az építési direktórium igen nagy serénységet mutatott a lakások tatarozásánál A lakásokon kívül tatarozták az erre rászoruló egri üzemeket is. így az Egri Dohánygyár javítási munkálataira a munkáskatona- és paraszt-tanácstól -a költségek fedezésére 30 ezer korona hitel folyósítását kérte. MIVEL A LAKÁSHIÁNY enyhítésére a lefoglalt lakások nem voltak elegendők országos méretekben sem, ezért a forradalmi kormányzótanács új munkásházak építéséről hozott határozatot. A határozat Egerre vonatkozó részét a forradalmi intéző szervek minden igyekezettel végre akarták hajtani. Hosszas tárgyalások előzték meg a munkásházak tervének elkészítését s azok részletes kidolgozásával az építési direktórium lett megbízva. A városlakói közül 700-an jelentették be igényüket új lakásokra. A direktórium erre való tekintettel 800 ház építését határozta el. A tervek megvalósítását nemcsak Egerben, de az. egész országban is az építési anvagdk hiánya miatt el kellett halasztani. Gátló körülmény volt az is. hogy a külső imperialista államok önző érdeke megakadályozta az építési anvagok behozatalát. Ha nem lett volna nagy építőanyag h’ánv. akkor a házak még a Tanácsköztársaság bukása előtt felépülhettek volna mivel az építkezésekhez volt munkaerő. Szecskö Károly i Krúdy Gyulai Április 1959. április 1, szerda; 1924-ben megjelent a „Bolsevik4' első száma (1952-től „Kommunyiszt”.) 1809-ben született N. V. Gogol orosz író. 1939-ben halt meg A. Sz. Makarenko orosz pedagógus. 1859-ben született Vikár Béla költő és népdalgyüjtő. 1814-ben született Erdélyi János költő és író. V Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: ÁROIV- A HÉZAGNÉLKÜLI vágányfektetésről készült oktatófilmet akarják megszerezni a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár vezetői, hogy a munkafolyamatok tökéletesítésénél hasznosítani tudják a látottakat. — A MAGYAR Vöröskereszt Heves megyei szervezetének elnöksége április 2-án, délelőtt 10 órai kezdettel kibővített ülést tart Egerben, a II. sz. kórház kultúrtermében. Az ülésen a kongresszusi hónap előkészületeit beszélik meg.- EGERCSEHI bányatelep legényszállója konyhájának bővítésére 280 000 forintot költenek a bánya vezetői. Az átalakítást a nagyarányú létszámemelkedés tette szükségessé. — kétszázötven libát akar vásárolni a tavasz folyamán továbbtenyésztésre az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet.- A KARÁCSONDI négytantermes iskolát a tervezett határidő; július Sí1, helyett június 1-én átadják. ' — HATSZÁZ HOLD legelőt műtrágyáznak az idén az egri járás legeltetési bizottságai. A legelőgazdálkodásra általában mindenütt nagy gc.”dot fordítanak.- A PÉTERVASÁRI Vegyes Kisipari Szövetkezetben 23 taggal építőbrigádot alakítottak, hogy a járás termelőszövetkezeteiben segítsék a gazdasági épületek felépítését.- Áprilisban érkezik a szeplő és a fecske, a sarjú és a piroslábú gólya, az első falevél a verejtékező fatetőre és az első szerelem a tegnap még gyermekesen játékos szívbe. Áprilisban tanulja meg első nótácskáját a hallgatag madárka és ugyanakkor kötik a felhők ezüst fonalaikat a rétekhez; a gyalogúiról mind többen hajolnak le, tyogy további útjaikra társul vegyenek magukhoz egy virágot és a hajfürtöket nem csak a szellő fodrozza, hanem a röpködő érzelem is. Áprilisban sóhajtás felel a magasból és a földről A FÖLDKÖZI - TENGER partjain címmel színes, érdekes filmriportot készített Ilja Kitanov szovjet operatőr, * WALTER FELSENSTEIN megfilmesítette Beethoven FIDELIO című operáját. A filmben az énekhangokat és a szereplőket különböző művészek tolmácsolják. $ BROMBERGER rendezésében készült az ASZFALT című francia film Francoise Ar- noul és Massimo Girotti főszereplésével. * A CSODAGYEREKEK renüezS- jének, Kurt Hoffmannak új filmje AZ ÁNGYÁÉ. A kritika elismerően ír a film művészi rendezéséről és a szereplők kiváló alakításáról. * A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALMAT követő háború eseményeit örökíti meg a kijevi filmstúdió EGRI VÖRÖS CSILLAG 39-es dandár EGRI BRODY Tájfun Nagaszaki felett GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bűn GYÖNGYÖSI PUSKIN Régi Idők mozija HATVANI VÖRÖS CSILLAG Gyermekb íróság HATVANI KOSSUTH Egy kerékpáros halála az emberi sóhajtásokra; nem 5 hangzik el vágyó ének, ame-\ lyet meg ne hallgatnánk, bár l a szó oly gyönge, mint a tá-.? vaszi szitakötő: csillogni ( ilyenkor szokott legszebben, l ha szívtől szívhez száll. Ap- ( rilisban a komor, egyedülva- j lóság sem járkálhat többé £ anélkül, hogy itt-ott egy nia- £ dár rá ne kiáltana, a szél ) meg ne libbentené a begom- > bolt magány-köpenyeget és ( egy ugrándozó kutyácska > meg ne szagolná nedves or- > rával az ökölbe szorított ke- > zet. ) VIHAR A MEZŐK FELETT c. új filmje, amely Siján: Vihar c. regénye nyomán készült. * ROBERT HOSSEIN és felesége, Marina Vlady ismét együtt játszanak a KÉMEK c filmben, amelyet Hossein rendezett. A művészházaspár egy másik közös filmjének címé: LEGYEN NEKI KÖNNYŰ A FÖLD. * AZ ELSŐ AMERIKAI—JUGOSZLÁV koprodukció» film Gogol BULYBA TARASZ című regénye nyomán készül. * A KÉT NEVES KOMIKUS, Toto és Louis de Funes a főszereplői a TESSÉK FELÖLTÖZNI cíjnü filmnek, amelyben két festőt alakítanak, akik elárasztják a világot harnisí- tott Goya-festményekkel.' FÜZESABONY A világ teremtése .HEVES Ember született PÉTERVÁSARA Nincs előadás Egerben este fél 8 órakor; ILYEN NAGY SZERELEM (Bérletszünet) Milyen lesz a gyöngyiisi aulóbusz-megállá? Épül az új gyöngyösi autóbusz-megálló. Végre — mondja a sokat utazó ember, s a város lakójával együtt — akit érdekel Gyógyös fejlődése — egyszerre teszi fel a kérdést: milyen lesz. ha elkészül? Egy szó is elég lenne válasznak. Annyi, hogy korszerű. Ez azonban mégsem fejez ki mindent. A tervezők ugyanis ezen kívül sok körülményt vettek figyelembe. Azért került sor felépítésére a volt búzapiacon, mert nem csupán a fő közlekedési útvonalakhoz lesz közel, hanem mert innen mindössze 300 méter a vasútállomás és 200 méter a mátrai vasút végállomása is. A másik fontos tény az, hogy Gyöngyös nemcsak az ország legnagyobb autóközlekedési vállalatát mondhatja magáénak, hanem a legforgalmasabb autóbusz- csomópontot is. Naponta 120 NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3. Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger. Bajosy-Zsilinszky utca L sz. Telefon: 24-44 szám. Postások: 23. Heves megyei Nyomda V.. Eger. Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetésben a megyei postahivatalok terjesztik Előfizetési díj egy hőnapra 11 forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. járatot indítanak a jelenleg korszerűtlen megállótól, ahová ha öt, nem is a legnagyobb autóbusz beáll, megállítja a keskeny fő-tér egyirányú forgalmát. Ezek közé még nincsenek beszámítva a helyi- és ipari munkás szállítójáratok. Érthető hát, hogy a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium több mint kétmillió forintot, Gyöngyös város tanácsa pedig 430 ezer forintot adott a már régóta szükségessé vált építkezésre. Ebből a pénzből készül a hatvan méter hosszú és 19,5 méter széles modem épület. A megálló főrésze a hatalmas, csaknem V- alakú tetőszerkezetű várócsarnok lesz. Az eredeti terv szerint ezt a helyiséget kettéválasztották volna, külön a helyi és távolsági utasok számára. A költségkímélési szempontok figyelembe vétele után végül azonban mégis a közös csarnok megoldásnál maradtak Mellette kap helyet egyik oldalon a poggyász raktár, a mosdó, a pénztár, egy másik raktár, a másik oldalon az IBUSZ iroda, a posta, a pihenő, leszámoló főpénztár, for» galmi iroda. Az épület hosz- szában mindkét oldalon előtetős peron húzódik majd. Az illetékes szervek még nem tudtak abban megegyezni, hogy az Utasellátó Vállalat vagy a Földművesszövetkezet építsen-e az új állomáson vendéglátóipari üzemet. A terveket azonban már úgy készítették el, hogy ennek helyét is biztosítják az épület egyik végében. A városi tanácsra az új létesítmény elkészülése után. nagy feladat vár. Ügy kell kialakítani az autóbusz-megálló környezetét, hogy ez a modem épület rövid időn belül beleilleszkedjen a városképbe. Ennek- tervét már kidolgozták. Az állomástól északra műemlék-jellegű házsor van. Ezeket az esztendők folyamán fokozatosan rendbehozzák. A déli oldalon meg ezzel egy időben több házat lebontanak, s modem magas épületeket hoznak létre, méltó keretet adva ezáltal a város leendő, valóba reprezentatív autóbusz-rr állójának. AKAR ÖN JÖL SZÓRAKOZNI? Akkor keresse fel a Mátravidéki Vendéglátói! zenés, táncos szórakozó he Szabadság Étterem Gyöngyös Mátra Étterem Mátrafüred Park Étterem Hatvan Búzavirág Étterem Hatvan Kitűnő zene, meleg és hideg ételek, italkiüönlegesf Tánc. — Felszabadulásunk ünnepén szeretettel vár vés vendégeinket és jó szórakozást kívánunk A Mátravidéki Vendéglátóipar) vezetősége és dolgozói.
