Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-03 / 78. szám
NÉPÚJSÁG 1959. április 3.. péntek * a Köztisztasági őrjáraton Egerben Az utóbbi időben kevés dologról írtak, beszéltek és vitáztak annyit országszerte, mint a köztisztasági problémákról. Egyben mindenki egyetért Egerben is: a köz- tisztaság bonyolultan komplex problémáján múlhatatlanul segíteni kell! Ez sarkallta az egri városi tanács elnökhelyettesét, Kristóf László elvtársat is, amikor a napokban egy un. köztisztasági őrjárat keretében valóságos „mozgó ankét”-ot szervezett. A köztisztasági szemlében részt vett ár. Ecsé- dy János közegészségügyi felügyelő, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás részéről dr. Özekkel Ferenc, a Vörös- kereszt városi titkárnője, a rendőrség, valamint az újság megbízottja, hogy a széles nyilvánosság is megkapja a kellő tájékoztatást és OKULJON BELŐLE. Kora délelőtt indul a csoport kőrútjára. Az első állomásunk a Dobó tér 3. szám, ahol a földszintet a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ, az emeletet pedig lakások foglalják el. A kép, ami elénk tárul, igen lesújtó: az épületet negyedkörben övező patak partja szolgál mindenféle szemét és salak gyűjtésére, tárolására. Itt-ott már egész dombnyi a hosszú idő alatt felgyülemlett szemét! Megtudjuk, hogy a MÉK-nek itt 13 irodahelyisége van, amihez még a lakások jönnek. Bár a MÉK részéről erősítgették, hogy mintegy háromhetente el szokták szállítani a szemetet és salakot — ami már magában is szabályellenes, — viszont, hogy addig hol gyűjtik a 13 irodából kikerülő szemetet, elfogadható választ nem kapunk, hiszen a szemétgyűjtő befogadóképessége olyan kicsiny, hogy az télen mintegy 3 nap alatt megtelik, sőt, pillanatnyilag is tele van. A patak szemben levő partján is jókora szemétdombok éktelenkednek, csak sejthető személyek és szervek bűnös hanyagsága révén. A piactér a következő állomásunk. A hátulsó részén, ahol a tejesek árusítanak, hosszú napok óta összegyűlt szemét fedi az aszfaltot. A piac utcafelőli frontális részén ugyan itt-ott apró kupacokba összesöpört szemét dicstelen- kedik, melyeket részben a szél és a közönsév máris széthordott. Joggal kifogásolják a bizottság orvos tagjai, hogy miért nem helyezik a már összesepert szemetet nyomban a zárt taligába. Sajnos, a piactéri úttisztító munkásnak csak egy viharvert ósdi fataligája van. A két, részben már használhatatlan szemétgyűjtő láda is teljesen üres és semmi jelét nem mutatja, hogy ott szokták volna gyűjteni a szemetet. A piac nyugati részét kocsibeállásra használják a városba jövő falusiak, s ezt a területet vastagon borítja a már napok óta nem tisztított takarmányhulladék, trágya és szemét. Megemlítendő, hogy a baromfipiac jelentős elszennyeződéséhez is hozzájárulnak az ott is ácsorgó lovaskocsik! Egyébként a piac köztisztaságának gondja, egy magát 80 évesnek mondó bácsira van bízva, akiről később a Városgondozási Vállalatnál megtudjuk, hogy már nyugdíjas, de jobb megélhetésének támogatására alkalmazzák csupán. Maga a főkönyvelő is beismeri, hogy en- nekelőtte a piac tisztogatását - két tetterős munkással végeztették. Ecsédy doktor meg is állapítja, hogy a város köz- tisztaságilag egyik legexponáltabb helyére agilisabb, munkabíróbb embert kell állítania a vállalatnak. A kis bizottság előtt később a Vöröskereszt kiküldötte helyesen fejti ki, hogy az idős emberen, ha segíteni akar a vállalat, akkor támogassa őt egy szociális otthonba való jutásban. A Csiky Sándor utca 4. sz. alatt egy cipész kisiparos többszörös érvényes határozat ellenére is sertést tart. Amikor megkérdezzük egy otthon tartózkodó asszonyt, hogy miért nem szünteti meg az állattartást, akkor a legnagyobb lelkinyugalommal letagadja, hogy sertést tart, noha előzőleg már felfedeztük az ólba zárt állatot. A Széchenyi utcai „Vörös Csillag” mozi és a MOKÉP irodahelyiségei előtti járda is régen látott seprűt! A főkönyvelőnő komolynak lá'.szó ígéretet tesz, hogy a jövőben rajta tartja a szemét a dolgon. A Bródy utca 5. sz. alatti magánfuvaros is lovat tart oly területen, melyen az tilos! A már birtokában levő érvényes határozat szellemében megfogadja, hogy az előírt időpontig megszünteti a lótartást. A Bródy utca felső részében van a MÉK tartósító üzeme, ahol a savanyítást végzik. Bizony itt is egy egész hordó rothadt káposzta illatozik az udvaron. Az üzem vezetője úgy nyilatkozik, hogy nem tudja biztosítani a romló-bom- ló anyagoknak naponkénti elszállítását. Meg is jegyzi Czekkel doktor, hogy most már tudja, hogy miért érzett sokszor a környéken oly kellemetlen szagot. Az illetékeseknek rajta kell lenniök, hogy a meleg idő beálltával a romló-bomló anyagot naponta szállítsa el az üzem. A savanyító üzem felett és alatt húzódó magán pincesor előtti terület sem válik dicséretére tulajdonosaiknak! A szeminárium pincéje környékén rothadó almakupacok, egy másik előtt még tavalyról visszamaradt törköly mutatja, hogy gazdáik fittyet hánynak a város köztisztaságára! Lesújtó látványt nyújt az a kép is, hogy a savanyítóból kifolyó víz hosszú szakaszon teljesen nyílt kifolyóban csordogál! Ecsédy doktor Ígéretet is tesz, hogy a kérdést iparkodik megoldani! A Jezsuita utca 2. sz. alatti magánházból, — a környékbeli megfigyelés szerint — a Heves megyei Nyomda Vállalat, vele szemben levő oldalbejárója mellé hordják a szemetet, salakot. Már jókora domb kerekedett az illegálisan tárolt szemétből. Bár a ház lakói tagadják tettüket, de egy, az önkényesen létesített szemétdombon megtalált Jezsuita utca 2. sz. alá címzett levélboríték világosan beszél és mindent elárul! A nyomda vállalat kertjében is nem kevesebb, mint egy vagon mennyiségű salak és szemét gyűlt már össze. Mint a nyomda, de a Város- gondozási Vállalat is beismerte: megállapodás folytán onnan csak akkor történik a szemét elszállítása, mikor már jelentős mennyiség gyűlt ösz- sze. Ez a rendelkezés-ellenes magánmegállapodás a város szívében hatalmas szeméttelepet jelent. Meglátogattuk a Városgondozási Vállalatot is, annál is inkább, mert nemcsak ő az egyik legilletékesebbje a kérdésnek, de mert egy utóbbi végrehajtó bizottsági ülésen az egészségügyi osztály vezetője állapította meg: „A Város- gondozási Vállalatnak van egy igazgatója, 3 részlegvezetője, 6 adminisztrátora, 2 egyéb tisztviselője és 26 utcaseprője. Úgy látszik, ilyen apparátussal mégis meg lehetne oldani az utcák és járdáktisztításának problémáit”. Sajnos, a 26 úttisztító munkás közül 23 ötvenen felüli, nagy részben erősen csökkent munkaképességű ember, akikkel nehéz jó munkát végeztetni. Megígérték, hogy a piaci 80 éves bácsinak más, könnyebb körzetbe való beosztásának lehetőségét meg fogják vizsgálni. Nem kaptunk kielégítő választ arra, hogy miért nem helyezik az úttisztítók a már összeseprett szemétkupacokat nyomban taligába — annál is inkább, mivel nap mint nap azt látjuk városszerte, hogy még délutáni 1—2 órakor is kis szemétkupacokkal van tele az utca. Mire elszállítják, széjjelhordja a szél és' a tömeg egy részét. Arra nézve viszont megnyugtattak, hogy valószínűleg hamarosan üzembe helyezik a locsolóautót, ami jelentősen fogja csökkenteni a városi port. Csak így is történjék! Jártunk az Egri Ingatlankezelő Vállalatnál is, ahol megtudtuk, hogy a kb. 500, kezelésükben álló ház közül csak 32- ben van házfelügyelő, 80-ban pedig egy-egy lakó szerződéses alapon vállalta a járdatisztítást. Viszont sem a házfelügyelőknek sem a szerződéseseknek ebbéli munkáját nem ellenőrzi rendszeresen senki sem. A főkönyvelő elmondja, hogy most 10 munkás beállításának anyagi fedezetéről tárgyalnak, ezzel szeretné ugyanis megoldani az Ingatlankezelő a házaik előtti járdaszakaszok rendszeres tisztogatását. Kötelességünk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ezzel a módszerrel esetleg akkor fogják a munkások a szemetet a járdáról lesöpörni, mikör az úttestet a városgondozás emberei már megtisztították. A „mozgó-ankét” után a következő tanulságokat szűrhetik le az illetékesek: 1. Kérlelhetetlen szigorral gátat kell vetni az utcai szemetelésnek, mert hiszen a kérdés társadalmi probléma és nem oldható meg csak tanácsi, vagy vállalati vonalon. Reméljük, hogy el fogja nyerni a város a szemetelökkel szembeni helyszíni bírságolás jogát. Ennek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Kossuth Lajos utca járda melletti szakaszát a vállalat valóban gondosan kitakarította, a lakosság fegyelmezetlensége folytán azonban ismét eldobált papírokkal, hulladékkal szemetelte tele. 2. Az utcákon tereken és egyéb nyilvános helyen felhalmozott szemetet a szemetelő terhére el kell szállítani. 3. Meg kell szüntetni, hogy a város szívében, a piacokon, lovaskocsik állomásozzanak. Az illetékesek erre a célra alkalmas helyet jelöljenek ki. 4. A Városgondozási Vállalat jobb munkaszervezés, tökéletesebb műszaki vezetés révén kell, hogy megoldja a jó úttisztító munkát és a súlyponti helyekre a munkabíróbb, jobb munkájú dolgozóit helyezze. A piacokon ne tároljon szemetet és különösen nyári meleg időben naponta gondoskodjék a könnyen bomló szemétnek onnan való elszállításáról. 5. Az Ingatlankezelő Vállalat saját keretén belül ellenőrizze, hogy a házfelügyelők és a szerződéses lakók valóban eleget tesznek-e kötelezettségüknek és valami módon igyekezzék megoldani a házaik előtti járdaszakaszok rendszeres takarítását. 6. A járdatisztogatás során összegyűjtött szemetet ne söpörje senkii se az úttestre, hanem a háziszeméthez vegyítve, azzal együtt szállíttassák el. Ügy látjuk és érezzük, hogy a városi tanács aktívan foglalkozik a kérdés megoldásával, sajnos azonban egymaga tehetetlen, ehhez a lakosság őszinte közreműködése szükséges! NE CSAK BESZÉLJEN A KÖZTISZTASÁGRÓL MINDENKI, DE TEGYEN IS ÉRDEKÉBEN VALAMIT! Kristói elnökhelyettes elvtárs, a tapasztalatok kiértékelése után kijelentette, hogy ezeket a tisztasági őrjáratokat a jö.őben rendszeresen meg fogja ismételtetni. Mi a magunk részéről szeretnénk hinni hogy már ez az első mozgó ankét is kézzel fogható eredményeket fog szülni. SUGAR ISTVÁN ■rai»Ldruii ii ■i.i.i.. Suszter helyett önkiszolgálás Egy olasz cipész találmánya lehetővé teszi, hogy mindenki saját maga talpalhassa meg cipőjét, méghozzá pillanatok alatt. Az általa készített cipő- modellen a talpbélés és a talp között keskeny vezetőléc fut a peremen. Ha a talp kiszolgált, egyszerűen ki kell húzni a vezetőlécből és be kell tolni helyette az új talpat, amelyet két kis kapocs is rögzít A múló percek művésze Az Egri Sütőipari Vállalat figyelmébe! A vállalathoz tartozó 5. számú sütöde hetek óta dohos lisztből süti a péksüteményt. Néhány héttel ezelőtt érdeklődtünk a sütöde vezetőjénél, aki elmondotta, hogy valóban dohos a liszt, így kapják már dohosán, de kénytelenek megsütni. Kérdésünkre, hogy: ismeri-e ezt a problémát a központ?, válasza az volt, hogy valószínű. H/b, pedig ismeri, s tud róla, miért nem intézkedik a vállalat vezetősége? A vásárlók kérését tolmácsoljuk az illetékeseknek: szolgáltassanak kifogástalan minőségű lisztből készült péksüteményt a dolgozóknak. | T. J. Tudja-e, hogy... ... az első fényképet Oroszországban, 1840-ben készítették? A férfinak, akit lefényképeztek, húsz percig kellett mozdulatlanul ülnie. ..; a XVI. században kedvelt ital volt a csokoládé, amelyet borssal ízesítettek. s.. a moszkvai Kreml tornyait díszítő öt rubin-csillagnak egyenként körülbelül egy tonna a súlya. Az ágak végei közötti távolság három méter. egy leningrádi lakásépítő telepen az egyik tömbháznak először a fedele került a helyére. A vasbetonból készült fedelet a helyszínen készítették el és hidraulikus emelőkkel húzták fel az előre felállított masszív vasbeton- oszlopok tetejére. A falakat, lépcsőket, stb., ezután szerelték fel, szintén előregyártott elemekből. Ez a módszer csökkenti az építkezés önköltségét. ...a kapron-harisnylt kőszénből készítik. A kőszénkátrányból fenolt vonnak ki, abból pedig fehér port, — úgynevezett kaprunlaktamot nyernek. Ez a kapronszál alapanyaga. ...a legrégibb, mai napig is használatos hangszerek a hárfa és a furulya — 6000 évesek és a régi Egyiptomból származnak. — 11 napi Átlagbérnek megfelelő összegű nyereségrészesedést fizettek ki a napokban az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pince- gazdaság dolgozóinak. „HŰNYT SZEMMEL bérceken futunk, mindig csodákra vár szívünk, legjobb, amit nem tudunk, legszebb, amit nem hiszünk.” — Babits írta ezt. Valóban. Az emberben haláláig él a vágy, hogy valami bámulatost, hihetetlent lásson, mégha ezerszer tudja is, hogy szemfényvesztés. Illúzió ez. A játékos ember — homo ludens — szárnyaló képzeletű illúziója. Mostanában — ha moziba megyek — gyakran olvasom a táblát: artista-műsor. Az érdekfeszítő híradó, s drámai film között egyesek örömére, mások bosszúságára felgyúl- nak a villanyok, s egy szikár, rokonszenves arcú ember lép a vászon elé: a bűvész, az artista. Ha a film jó, a sajtó dicséri, ha gyönge, megbírállak, de róla senki sem ír. A drámai hős a lövészárkokban kúszik órákon át, a színpadi halál drámája ott lebeg napok múlva is körülöttünk, ha az esti utcán ballagunk. De az ő „élete” csak tízperces, amit nyújt, csak annyira a mienk, mint egy-egy pohár sör a szünetben, vagy egy perec, amit gépiesen fogyasztunk el, nem vele törődve, hanem kitárulva a várt élmény, a nagylélegzetű művészet felé. Színes palackok repülnek, kígyóember tekeri végtagjait, egy cilinderből fehér selymeket varázsol a kesztyűs kéz, s mi szórakozottan tapsolunk; S mégis, kedves ez a tíz perc. Felüdít. Kedvesen, közvetlenül fojtogató drámák előszelében, emberi derűvel. Hal- lay Istvánnál beszélgetek, aki az országot járó 12 bűvész egyike, s a hazai artista élgárda tagja is. Trükkjeit — főleg a 0 kislabdás ügyességét — nagyon értékeli a közönség. Mit mond a hivatásáról. — 1940 ÓTA, 20 ÉVES koromtól csinálom; Táncosnak készültem. De egyszer megláttam Korcdinit, az akkori idők leghíresebb bűvészét, s azóta e pálya szerelmese vagyok. Persze, nem ment egyik napról a másikra.- Éveidg tanultam, ,s végre 1950-ben az MSZT pesti klubjában bemutatkoztam. A modem művészet célja, s nyílván gyakorlatai is mások, mint a régieké Ma a szputmyik, televízió, űrrakéták korában minden kisgyerek tudja, hogy élve elifűŰjzélandban él az úgynevezett „harang-madár”, melynek éneke hasonlít az ezüstharangok csillingeléséhez. A madár részelt, eltüntetett emberek nincsenek. Mi tehát az úgynevezett ügyességi mutatványokat tanuljuk. Én legszívesebben kártyákkal dolgozom, » labdákkal. Az itt is bemutatott labdagyakorlatom a tavalyi bécsi bű vész kongresszuson (itt hazánkat feleségemmel mi ketten képviseltük) nagy sikert aratott. 24 nemzet 600 bűvésze jött össze Bécs* ben, Ausztráliából, Amerikából, Indiából. Koreából, a világ minden tájáról. Kongresz- szusunk valóságos világbajnokság volt. A hollandok bámulatos dolgokat mutattak. A hágai Siemens gyárfiók főmérnöke lett pl. az amatőr- világbajnok, egy olyan gyakorlattal, ami szakmai körökben is osztailfin csodálat -t keltett. A szünetekben nersze folyt a tapaszta'atcser° s mi is igen soka* tanult'”-1 A Kongresszus abszolút “-»'"lénye az volt. hoev m°"‘ -,ul- tuk: célunk legfonto'-’-’- ka a szórakoztatás a mosnlv gondtalan percek kicsiholása. — Nagyon sajnáltuk hogy a szovjet bűvészek nen voltak velünk Becsben. P°f> « egy néhány nagyságuk viláo’-iasz- szis. Itt van például Kió! Hetvenfős segédlettel utazik át a hatalmas országon s a cirkuszok egyik legnépsze-űbb száma. Kevesen tudják .irigy ikerpárokkal dolgozik, = így adódik aztán, hogy az .elővarázsolt” emberek egyike hol itt, hol ott jelenik meg egyidejűleg. Nagyon szeretik Kiót, és szakberkek előtt is nagy tekintélye van. — Mi azt hittük, hogy a magyar bűvészek lemaradtak a világ klasszisai mögött. Örömmel tapasztaltuk, hogv korántsem. Az egyre élénkülő külföldi szerződésajánlatok pedig azt bizonyítják, hogy országunk szereti, s megbecsüli munkánkat, mert nemcsak nem gördít akadályokat külföldi utaink elé, de minden eszközzel elősegíti. CSENGETNEK, vége a híradónak, Hollay mester készül. Még néhány „félkezes" keverés a kártyákkal, bemelegítő mozgások, mint egy tornász- versenyen. Aztán mosoly, ajtónyílás, s a kedves, rokonszenves bűvész ámulatkeltő titkokkal zsebében, kezében, fejében, ott hajlong a mozi közönsége előtt. — p —i azonban sohasem énekel egyedül., csak ugyanahhoz a madárfajtához tartozó társaival „kórusban”. A% űjxélandi ,,harang-madár“ Erőmű fűti majd a hatvani Petőfi melegágyait GYAKORI VENDÉG volt az elmúlt hónapokban a hatvani Petőfi Termelőszövetkezetben Artner Géza, a Nagygombosi Egyetemi Tangazdaság főag- ronómusa. Mint a szövetkezet patronálója, ismerte a szövetkezet minden gondját, baját, sokszor adott segítséget a munkákhoz. Részben szakmai segítséget, hogyan végezzék a munkákat, — részben gyakorlati segítséget, vetőmagot, gépeket. amikor a gazdaság nélkülözhette azokat. A patroná- lásból barátság lett, s amikor a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet a tél végén kétezer holdas gazdasággá nőtt, a szövetkezet tagjai egységes elhatározással meghívták maguk -közé Artner Gézát, hogy ezentúl ne csupán mint patronáló, hanem, mint a szövetkezet ag- ronómusa, közvetlenül segítse, irányítsa a szövetkezet munkáját. Artner Géza szívesen tett eleget a kérésnek, s noha még a gazdaság főagronómu- sá, idejének nagy részét máris a szövetkezetben tölti — itt tölti most szabadságát Is, — terveket készítenek, részt vesz a munka irányításában. HOSSZÚ MUNKÁSÉLET van máris a Petőfi Tsz agro- nómusa mögött: 32 esztendő munkájának gazdag tapasztalatait gyümölcsöztetheti majd a következő években a szövetkezet javára. Mint mondja, szívesen vállalta a munkát, s jől.Js esett az a bizalom, ahogyan a szövetkezet tagjai maguk közé hívták. Terve: minden eddigi tapasztalatának felhasználásával, nagy kertészkedő szövetkezetté fejleszteni a hatvani Petőfit. Erre meg is van a lehetőség. A hatvani emberek többsége évtizedes gyakorlattal rendelkező kertész, — bizonyítja ezt a szövetkezeti kertészet eddigi eredménye is. Ezt a gyakorlatot, hozzáértést, és szakmaszeretetét tovább akarják fejleszteni. Ahogy Artner Géza már számolgatta is, három esztendő leforgása alatt olyan kertészetet lehet létesíteni a 2000 holdas szövetkezetben, amelyik képes lesz arra, hogy nemcsak a selypi iparmedencét lássa el zöldségárukkal, hanem még Miskolcra is nagy mennyiséget szállíthat. Igaz, hogy a távolság elég nagy, de a szállítási lehetőségek jók és sokkal hamarabb tudnak primőr-árut szállítani a miskolciaknak is, mint a M-skolc környéki kertészetek, A munka természetesen nagy. Első lépés ehhez, hogy megfelelő mennyiségű trágyát biztosítsanak a kertészethez: az állattenyésztés fejlesztése. Már most, a közeljövőben hízóba állítanak 25—30 szarvas- marhát, ezt a meglevő takarmánnyal hizlalják meg. S ezzel egy időben már most a tavaszon takarmánynövénnyel vetették be a tanácstól kapott tartalékterületet, hogy őszre újabb, mintegy 100 marhát állítsanak hízóba. Ez a jövedelem szempontjából is fontos lesz, s nem kevésbé fontos a kertészet területének növeléséhez. TERVÜK AZ, — az új agronómus javaslatára —, hogy az üvegházakban nevelt palántákat minél korábban kiültethessék a szántóföldre, hogy nagy mennyiségű primőrárut tudjanak termelni; Ehhez természetesen üvegházakra is szükség lesz, hiszen a tervezett 150—200 holdas Kertészethez kevésnek bizonyul a meglevő. Már folytattak tárgyalásokat a Mátravi- déki Erőmű vezetőivel, hogyan lehetne megoldani, hogy az Erőmű melegvíz-évei fűtsék a szövetkezet új üvegházát. A tárgyalások eddig kedvezőek voltak a szövetkezetre nézve, s remélhető, hogy a terv, amiről már esztendők óta beszélgetnek, két-három év múlva meg is valósul. A szövetkezet új terveihez tartozik az építkezés is. őszre itt is fel akarnak építeni egy új istállót. SZEp és NAGY, de mindenesetre reális tervekkel kezdi meg munkáját a szövetkezetben Artner Géza agronó- mus, aki egy modem, — országos viszonylatban is az egyik legjobban felszerelt és gépesített gazdaság vezetését cserélte fel, hogy segítsen egy szövetkezetei virágzóvá, nagy- gyá tenni. Szép feladatra vállalkozott. Csak sok sikert kívánhatunk hozzá, d. s.
