Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-28 / 98. szám
4 N&PCJSAG 1959. április 28-, kedé Lelkei haugillatban zajlott le az Lneklő lijúfeág hangversenye Egerben ' TANÁCS KÖZTÁRSASÁG 40. évfordulója tiszteletére, a Hámári Kató kulturális seregszemle keretében az egri általános és középiskolák, valamint áz MTH iskola énekkara^ hangversenyt adtait vasárnap délelőtt az egri Művelődési Házban. A csaknem háromórás műsor a mozgalmi indulódtól a madrigálokig változatos anyagot fogott egy csokorba. Külön nyeresége a hangversenynek az, hogy a Haydn-évfordulóra utalással két kisebb alkotásával együtt Az évszakok című oratóriumból kapott hatásos részletet a hangverseny közönsége. A hangversenyt Geibinger Sándor. az Egri Zeneiskola igazgatóm nyitotta meg A műsort a' leldesseg és, a lelkesedés jellemezte. Az egyes kórusok — számaik előadása után — nem oszlottak szét, hanem .. a közönség soraiban elvegyülve hallgatták és élvezték „ellenfeleik1’ sikerét. És ez a lelkes ültség önmagában véve is kiváló bizonyítván''. Jólesett hallgatni, amint a sok-sok fiatal leány és fiú önfeledten és finoman énekelt: a karvezető felfogásának megfelelően igyekeztek kibontani a hangokból a nemes művészetet és azt az átélést, amit magukkal hoztak a hangversenyterembe a próbákról. Az éneklés örömén túl a második nagy nyeresége ennék az énekes seregszemlének, hogy a kórusok teljesítménye nagy szorgalomról és a tavalyi méretekhez képest örvendetes' fejlődésről tanúskodik. Ügy érezzük, nem vagyunk igazságtalanok, amikor a karvezető pedagógusnők teljesítményét kihangsúlyozzuk. Mintha az általuk hozott kórusművek mondanivalóiban is összetettebbek lettek volna. , Űj színt jelentett az éneksarok versengésében az ifjúmunkás énekkar (MTH-iskola tanulói) Nyírt József vezetésével. Önálló számaikon túl a III. sz. álííilános iskola énekkarával kiegészítve, a SZOT Megyei TaSécsának szalonzenekarának kíséretével indulókat adott elő nagy sikerrel.. Szálkái Miklós határozott egyénisége meglátszott a III. sz. általános iskola énekkarán NAGY SZERETETTEL. ás sok tapssal jutalmazta a közönség az I. sz. Zenei általános iskola kórusát, amelyet Moskővszki Vincéné vezényelt Az előadott számokat a gondos kidolgozottság jellemezte. ' Alagyi Jánosné, a VIII. és a IX. sz. általános iskola énekkarát vezényelte. A nem nagy létszámú két kórus a Tanács- köztársaság 40. évfordulójára összeállított műsorukat adták elő. A XI. sz. általános iskola kórusa egy ír népdalt és .kánonokat adott elő. Nagy hatást ért el H. Berton: Dob peregjen című forradalmi dalával. Cseritíczky Dénesne vezényelte a X. sz. általános iskola énekkarát. Műsora értékes, előadása kimunkált volt. Külön meg kell dicsérnünk a Bartók Béla gyűjtéséből vett magyar népdalok előadásáért. Az V. sz. általános iskola énekkarát Korsós Nándor vezényelte. A teljesítmény szorgalmas munka eredménye. Dienes Tibomó vezette a II. sz. gyakorló általános iskola énekkarát. Műsorát a Tanács- köztársaság idejéből vett dalokkal nyitotta, majd Grabócz: Úttörők a réten kórusa után Haydn: En néked szép hazám című kánonja következett. Az ő műsorán is szerepelt Bartók Béla Senkim a világon című szerzeményével. Nagy sikert aratott az I. sz. általános iskola nagy létszámú énekkara. Pogány Ferencné vezetésével. Különösen a Nép- daicsokor megszólaltatása sikerült és hatott a közönségre Az általános iskolák kórusai után a Szilágyi Erzsébet gimnázium leánykara lépett a színpadra. Három számot adtak elő dr. Valétin Kálmán vezényletével. Különösen sikerült számuk Kodály: Túrót eszik a cigány című vidám kó- •usművének bravúros előadása. A lengyel népdal sem tévesztette el hatását, mert meg kellett ismételniök, A kórusban kitűnő hanganyag van, szorgalmas munka mellett sokat fejlődhet és sok sikert arathat ez az együttes. adottságainál fogv a és teljesítményét tekintve is a műsor befejező csúcspontjaként kell említenünk a "Gárdonyi Géza tanítóképző énekkarának a szereplését, Jurányi József né vezetésével. A két kisebb Haydn alkotás mellett (kisebb kórusok énekeltek) a tanítóképző vállalkozott arra, hogy bemutassa Haydn: Az évszakok című oratóriumából a Tavasz nyitó kórusát Élményt jelentett. Ugyancsak hatásos volt Ránki—Weöres: Dal a népek egyetértéséről című alkotása is a kar tolmácsolásában. Az egyes számok zongorakí- Séretét Huszthy Zoltán látta el. Meg kell dicsérnünk a rendezés munkáját, mert a részvevő kórusokat zökkenőmentesen mozgatta és a műsor- összeállítás segítette az egyes művek élvezését: a hálás kórusművek mellett ritkán hallott kompozíciók is megszólaltak. A hangverseny során az érdeklődés fokozódott és a befejező számoknál érte el a kórusok találkozója az érzelmi és a művészi csúcsot. Öröm volt látni ezt a daloló ifjúságot. Reméljük, hogy ez a seregszemle a város fiatal dalosait csak újabb munkára serkenti és az eddiginél is elmélyültebb szorgalommal hódítják meg maguknak u kórusművészet technikailag nehezebb remekeit is. A hangverseny kapcsán mondjuk el javaslatunkat: célszerű és hasznos lenne a kitűnő hanganyagból a legértékesebbek egyéni képzése is. Úgy tudjuk, hogy az Egri Zeneiskolában jelenleg az énekesek egyéni képzésére megvan a lehetőség. REMÉLJÜK, HOGY az egri Iskolák következő hangversenyén valamennyi iskola bemutatja kórusa tudását és magasabb fejlettségi fokon, mint azt most hallottuk. Bár az eddigi eredmények is igen megnyugtatóak. (f, a.) A fán történt I u sár tut p tartották hf Ctfürő kulturális versenyek megyei döntőit Vasamap. április 26-án délelőtt zajlottak le az úttörők kulturális versenyeinek megyei döntői. Az érdeklődik igen szép és színvonalas számokban gyönyörködhettek ezen a versenyen, amit a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére írt ki az Országos Elnökség. A szavatoknál volt a legnépesebb a mezőny, ök a Tisztiklubban mutatták be művészetüket. Helyezéseket az alábbi pajtások értek él: I. Petrán Valéria, 62. sz. II. Rákóczi F. úttörőcsapat, Eger. II. Morvái Magdolna, 63. sz. Balázs Ignác úttörőcsapat, Eger. III. Nagy Edit, 62. sz. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat, Eger. IV. Dózsa Éva, 66. sz. Mek- osei I. úttörőcsapat, Eger. V. Deli Mária, 62. sz. II. Rákóczi F. úttörőcsapat, Eger A hangszerszóló verseny a városi tanács kultúrtermében folyt le. Igen figyelemre méltó, hogy a vidéki csapatok milyen nagy létszámmal jelente kezte'k erre a számra, és a verseny eredménye szerint igen színvonalas előadással jelentkeztek. 1. Margit Magdolna, Csány, 3114. sz. Petőfi S. u cs. 2 Hatfaludi László, Csány, 3114. sz. Petőfi S. u. cs. 3. Dobó István, Novai, 826. sz. Petőfi S. u. cs. 4. Császi Éva. Eger, 62. sz. II. Rákóczi F. u. cs. 5. Szűcs László, Egercsehi, 3088. sz. Zrínyi I. u. cs. ök a Vasutas Székházban mutatták be tudásukat. A mesemondók az idén jelentkeztek először a versenyben. 1. Sándor Mária, 62. sz. Rákóczi F. u. cs. Eger, 2. Benve- nuti Mária, 62. sz. II. Rákóczi F. u. cs. Eger, 3. Kollár Szilvia, 62. sz. II. Rákóczi F. u. cs. Eger, 4. Patófalvi Mária, 63. sz. Balázs I. u. cs. Eger, 5. Sallai Aranka, 3088. sz. Zrínyi I. u. cs. Egercsehi. A Szakszervezeti Székház olvasótermében gyűltek össze az énekszóló versenyen induló pajtások. Műsorukban mozgalmi-, nép-, és-'ldassziíEus mii- dalok szerepeltek 1. Hankó Gizella, 3318. sz. Petőfi S. u. cs. Ostoros, 2. Mandula Ilona. 357. sz. Petőfi S. u. cs, Bélapátfalva, 3. Galló Katalin, Petőfi S. u. cs. Hatvan, 4. Szabó Mária, 3114. sz u. cs. Csány, 5. Sümegi Zsuzsa, Petőfi S. u. cs. Hatvan. A pajtások általában igen alapos felkészül tségről tettek tanúbizonyságot. Reméljük, hogy az országos döntőben jó munkájukkal öregbíteni fogják megyénk úttörőinek hírnevét. Szabó Mária esányí pajtás az utcán elhagyta oklevelét, kériük. aki megtalálta, adja le az Űttöróbázba. 1959. április 28, kedd: 1920. Azerbajdzsánban kikiáltották a szovjet hatalmat. 1794-ben született Jósika Miklós író. . v? Névnap O Ne feiedjük, szerdái. PÉTER tupcli — TEGNAP ülést tartott a nuszvajl községi tanács. A tanácsülésen az Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke számolt be a termelőszövetkezet helyzetéről és az előttük álló feladatokról. — FELNÉMET községben — a rendelkezésre ál ó felújítási alapból hozzák rendbe, tatarozzák ki az általános iskolát. A munkálatokra mintegy nyolcezer forintot költenek. — HARMINC HOLDON végeztet vegyszeres gyomirtást a detki legeltetési bizottság a község legelőjén. A munkát a növényvédő állomás dolgozói végzik el. — TÖBB EZER forintos költséggel hozzák rendbe az andor- naktályai szociális otthont. A munkálatok során kisebb átépítéseket végeznek és bővítik a vízvezeték-hálózatot is. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár tanácstermében 24- én délután újító ankétot rendeztek, amelyen a gyár többszörös újítói vettek »-észt. — KÖZSÉGFEJLESZTÉSI alapból egy mélyfúrású kutat létesítenek a nágytályai legelőn. A fúrási munkálatok már előrehaladott állapotban vannak, s remélhetőleg hamarosan pitiét: tartalmazó réteghez érnek. — A BÉL APÄTF AL VI mészüzem dolgozói a kongresszusi munkaversenyben vállalták, hogy a tervezett 50 százalék helyett 60 százalék elsőosztályú meszet termelnek. mtiHorts Egerben este y„ 8 óraműt. NEM VAGYUNK ANGYALOK (Arany J. bérlet) Szűcsiben este. y. 8 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM Ott ültünk a fán, Amálka és én, édesen csücsörítve egymásra és azon tanakodtunk, hozzálássunk-e az emberi faj létrehozásához. Az egysejtű őstől mostanáig tizennégy és fél milliárd esztendő telt el és poleolit karórám épp azt az időt mutatta, amikor egyes tudósok szerint a pithecantrophus megjelent a fák tövében. Szikrázó tollú arheopteri- xek szálldostak a levegőben és akkora bogarak, hogy riadság volt nézni őket. Kék volt az ég, szőrös mellünk alatt vidáman dobogott a szívünk, és kisűr- méterü koponyánk alól vidáman pislogtunk bele a miocén-világba. Megvakartam a fülem tövét, négy és fél mélyet makogtam, amire Amálka három egynegyedet válaszolt: döntöttünk. Már éppen indulni akartunk, hogy teljesítsük ama kötelességünket, amelyet a biblia szerint bizonyos csupasz Adámra és Évára várt volna, amikor hangos csörtetés- sel elémdobbant Burbulya... — Ehe! — mondta. — Csak nem zavarom a fiatalokat? Csak arra akarlak megkérni, adjál tanácsot: érdemes-e már felfedezni a tüzet? Rendkívül fontos ez számomra, egyrészt, mert nem alkarom a történettudósokat később zavarba hozni, másrészt, mert ha nem fedezem én fel, felfedezi más, s akkor oda a dicsőség... Udvariasan kiegyenesedtem és igyekeztem rövid és tömör mako- gással megmagyarázni, hogy a térivé bolondság, hisz a tűz az ember dolga, s mi Amálkával még csak most akarunk hozzálátni az ember teremtéséhez, ha magunkra hagyna... Várjon néhány millió évet, annyit megér ... Burbulya is kiegyenesedett, így köszönte meg a szíves felvilágosítást és elcsörtetett. Amálkával boldogan felziháltunk és indultunk volna, amikor újabb csörtetés és a majomnak is csúnya Csiperke toppant elénk. — Pardon — mondta, mert különben nagyon udvarias volt. — Nem akarok zavarni, csak a filozófiai tanulmányomhoz volna szükségem nagyobb űrméretű koponyádra Mondd, kérlek, szerinted mi volt előbb, a tojás, vagy az arheopte- rix? Rendkívül fontos volna, ha megmagyaráznád — és úgy nézett rám mind a két szemével, mintha már tényleg homo sapiens lennék. Kicsit idegesen próbáltam fejtegetni, hogy az idealista filozófusok ostoba szellemi mesterkedése ez, kár ilyenen töprengeni, mert filozófiája előbb zsákutcába kerül, mintsem hogy mi a földre szálljunk ... Különben is, ha vár 18 millió évet, valamelyik újság tudományos rovata biztosan választ ad erre a kérdésre. Csiperke megköszönte és filozé* fushoz illő szórakozottsággal a kezén távozott. Mi Amálkával újra felziháltunk és elindultunk, hogy..« — Elnézést __elné zést — hallottam Koc.ogi hangját — csak egy pillanatra zavarom a fia falókat... Csak egy pillanatra... Gondoltam, benézek hozzátok — fér csegett, mint valami ember és mi tikkadtan kuporogtunk le egy exportágra. — Mondd, mit gondolsz, a barlanglakuk, vagy az ágonlakók győznek a pihenő napon? Nagyon fontos, tudod, a mocsári totón két esélyre játszottam, s nagyon kellene néhány új kókusz már... .4 belseje nagyszerű táplálék, a feleségem pedig, tudod, mennyire flancol, kalapot csináltatna magának.. Azt mondja, ez a legújabb neandervölgyi divat! Rövid és tömör káromkodás köze-: pette biztosítottam Kocogit a barlanglakók győzelméről, amire 6 hálálkodva elvi- harzott... Minek mond járt} tovább ? A tudósok végül ia megállapították, hogy az élő ember tízmillió éves. Tehát nyolcmillió évet kellett várnom nekem és Amálkának, hogy teljesítsük azt a kötelességet, amelynek teljesítésére oly lelket sen vállalkoztunk. Nyolcmillió évet vesztett az emberiség a felesleges fecsegők, tolako* dók, kellemetlenkedők miatt... (egri) Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Haláltánc EGRI BRÖDY Calabuig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Makrancos feleség GYÖNGYÖSI PUSKIN Az utolsó felvonás Volt idó, amikor Egert, ezt a régi és nagymúltú várost, hajdani urai igyekeztek megtartani elmaradottságában, hogy annál jobban „kézben tudják tartani”. Em’ékezetes. hogy milyen elmaradott volt ipara, mily későn kapott vasutat, vízvezetéket, vágj» rpilyen harc árán létesült az egri strand. Nagy elmaradottságot kell most nemcsak behozni, hanem lépést tartva a fejlődéssel: megszabni nagy vonatokban Eger város rendezési tervét. Még évtizedekkel ezelőtt is egy-egy város fejlesztése csak a pillanatnyi ötletekhez, illetve tőkés érdekekhez igazodott, és nem vázolta fel időben és térben, széles perspektívában, konkrét terv keretében a városfejlesztés irányát. Ma a helyzet merőben megváltozott. A szocia'izmus megköveteli, hogy a város fejlesztése is előre meghatározott tervek és keretek között történjék. Az elmúlt hét kimagasló jelentőségű volt és lesz Eger város jövője szempontjából, ui. ebkor tárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága a város általános rendezési tervét, me'yet hosszú és fáradságos munka, vizsgálat és tárgyalások előztek meg. Ennek keretében a Városépítési Tervező Vállalat elkészítette a város általános rendezési tervét. A tervezésnél a földrajzi viszonyokból adódó nagyszámú nehézséget kellett áthidalni, A Milyen lesz Eger városa a jövőben? (A váró*. általános rendezési lepve) város ui. egy viszonylag keskeny völgyben terül el, mely, mint tudjuk, a várnál csak néhány száz méter széles. így tehát Eger város már ma is észak-déli irányban elnyúlt, s ebben az irányban való fejlesztést tette magáévá a rendezési terv is. Kézenfekvő, hogy a ke’etre és nyugatra húzódó magaslatok az ipari üzemek részére alkalmatlanok, nagy kiterjedésű lakótelepek részére pedig csak nagyon korlátozottak. Szükséges megemlítenünk, hogy a tervezést nagymértékben megnehezítette az a jelentős tényező, hogy a törvényes védelemben részesített műemlékekben gazdag belvárosban nagyobb arányú szanálás, a fejlesztéshez szükséges bontás nem hajtható végre. Úgy hisszük, hogy érdeke'ni fogja olvasóinkat Eger város általános rendezési tervezete — amint azt Hevesy Sándor főmérnök a város végrehajtó bizottsága előtt ismertette —, ^ ezért azt most — köny- nyebb áttekinthetőség végett — célszerű csoportosításban fogjuk ismertetni. Mindjárt elöljáróban meg kell jegyeznünk azt, hogy a városrendezési tervezet megvalósítása nem valami távoli, ködös jövőbe van vetítve, hanem a felvázolt célokat 15 év alatt kívánja zömében elérni! Lakóterület A város birtokában levő területből (mintegy 6200 hektárból) csak 750 hektárnyi (azaz kb. 12 százalék) a beépített terület. Jelenleg 34—36 ezer főre tehető a város lakossága, mely — a rendezési terv 15 esztendeje alatt — mintegy 40—42 ezerre fog növekedni. A beépített temet 800 hektárra fog növekedni, miáltal a jelenlegi egy hektárra eső 46,5 fő 52,5 főre fog emelkedni. Mivel a jelenlegi ritkán lakottság nem kívánatos, — nem is kívánja a terv a beépítendő területet jelentősen növelni! A tervezet a város perifériális részein nem tartja kívánatosnak a magas beépítésű lakó- terü’etek létesítését! Noha ez egyesek részére kecsegtető, mert mint ún. „szűz területek”, ott nem kell szanálni, likvidálni lakásokat, házakat, azonban a lakótelepeknek közművesítése, út-, villany-, viz- és csatornahálózattal való e’látása a város részére szinte leküzdhetetlen nehézségeket jelentene! A lakosság részére négy elhelyezési lehetőség'áll fenn: l. emeletes, kol ektív-házas lakó területek. 2. foghijjak beépítése, 3. családi-házas lakóterületek, végül 4. a szanálásra (lerombolásra) megérett háztömbök újjáépítése. A rendezési terv az első két pontban jelöli meg elsősorban a lakosság legcélszerűbb elhelyezési lehetőségeit. A tervezetnek egy érdekes része az, amely a város délnyugati részén el terű’ő, az Árpád, Pacsirta, Grónay utcák és a Szovjethadsereg (volt Szvorényi) út által bezárt térti’ et közepén — hol zömében csak kertek vannak — javasolja egy új lakótelep felállítását, mely meglehetősen könnyűszerrel megvalósítható lenne. Kösintéxmónyi terület Eger város igazgatási, felsőoktatási intézményekkel vato ellátottsága eléggé kielégítőnek mondható. A városnak azonban észak-déli irányban való erős elnyúlása Icövetkez- tében, a rendezési terv ún. „város-alközpontokat” javasol felállítani. Az északi, a Ráckapu téren, a déli oedig a Széna tér környékén létesülne. E területek egyúttal kulturális (mozi, kultúrház) és kereskedelmi (vá tozatos és kulturált üzletek) vonalon is kiépülnének. HATVANT VÖRÖS CSILLAG Fecske küldetése HATVANI KOSSUTH Értük éltem PÉTERVASARA Amiről az utca mese, FÜZESABONY Félkegyelmű Az új általános iskolák, óvodák és bölcsődék a bővített és új lakóterületeken épülnének fél. Az 1. sz. kórháztól északra, a Tűzoltó térig elterülő rész egészségügyi célokra fog szolgálni. Itt kerül majd pavilon- szerű fejlesztésre a kórház és itt kapna méltó elhelyezést az SZTK is. Igen jelentős része a tervezetnek a fürdőkömvék fejlesztési elgondolása is. Ennek keretében kerül betervezésre egy új tisztasági fürdő, a strand bővítése, korszerű strand-étterem, az orvosi igényeknek megfele'űen egy gyógyszálló, fürdőkórház és gyógyfürdő (mozgástherápiai intézet), a Park Szálló mögött egy reprezentatív, idegenforgalmi szálloda, a Népkert nyugati részében az amfiteatralis kiképzésű szabadtéri színpad Esetleg egy SZTK-üdülő is ebben a rajon- ban kerül felépítésre. A város egy, még konkrét tonnában meg nem határozott részén egy új és korszerű turistaszállás létesül. A bolthálózat két új centruma lesz az északi és déli város alközpont. Emellett az új lakótelepek is el lesznek látva korszerűen berendezett üzletekkel. A piactéren fedett vásárcsarnokrész fog kiépülni. A nagykereskedelmi üzletházak majd a város déli területé- ' , elyet. SUGAR ISTVÁN o atjuk)
