Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

Pélyen is közösen Egy évvel ezelőtt beszámol­tunk arról, hogyan dolgozik a pélyi rizstermelő szakcsoport. Elmondottuk, miként javítot­ták meg a község határában levő szikes földeket. A múlt év folyamán kialakult közös­ségi munka meghozta a gyü­mölcsét, mivel a termésátla­guk holdanként meghaladta a 18 mázsát. Több közös beruhá­zást valósítottak meg, gépeket vásároltak a közös alapból. A közös vonás azonban ke­vés volt ahhoz, hogy még jobb eredményeket érjenek el. Ép­pen ennek megvalósítására határozta el a szakcsoport tag­sága, hogy termelőszövetkezet­be tömörülve javítják gazdál­kodásukat. A község ma már teljes egészében a szocialista gazdálkodás útjára lépett. A régi szakcsoportból Dózsa és Béke néven két termelőszövet­kezet alakult. Ma — ha még nem is minden munkát, de — a rizstermelést már közösen végzik. Eltelt egy év. A szakcsoport­ból termelőszövetkezet lett. A belépett tagok az őszön kezdik meg a munkát, de már most is azon dolgoznak, hogy kiala­kítsák az új gazdálkodási for­mát. Mi sem lehet nagyobb él­mény, mint egy év után beszá­molni az eredményekről. Láto­gatásom alkalmával hiába ke­restem az új tsz vezetőségi tagjait a faluban, sajnos, csa­lódnom kellett, mert itt már nem a faluban tartózkodnak, hanem kint a rizsföldeken, a közös területen. A községi tanács földrende­zési irodájában találkoztam össze a két termelőszövetkezet elnökével. A földrendező bi­zottság már befejezte munká­ját és így büszkén újságolták, hogy megtörtént a község, il­letve a termelőszövetkezet tábláinak kialakítása. Korács Lukács, a volt rizs­termelő szakcsoport elnöke, ma már a Dózsa Termelőszö­vetkezetet vezeti. Nagy lelke­sedéssel beszél a szervezésről és a jövőbeni terveikről. Lát­tam azért, hogy mégis bántja valami. — Képzelje, reggel óta vár­juk az Álilatforgalmi Vállala­tot — mondotta. — Nagyon sok borjú van a faluban és nem tudunk nekik férőhelyet biztosítani. Ha nem viszik el sürgősen, nem tudjuk hová elhelyezni. Sorstársa is akadt, hiszen Kalmár Jánosnak, a Béke Tsz elnökének is ezért fő a feje. — Ezek csak olyan kis prob­lémák, amit könnyen meg le­het oldani — nyugtatom meg őket. Vannak ettől fontosab­bak is, mint például a közös gazdálkodás beindítása. — A közös gazdálkodás — kap a kimondott szón Kovács Lukács bácsi —, hát végered­ményben mi már azt beindí­tottuk. Az év elején 350 méter új árasztó-csatomát építet­tünk, mivel most már gravi­tációsan árasztunk. A Tisza- sülyi Állami Gazdaságtól kap­juk a víziét és megjavult így a rizstelep vízellátása is. Megváltozott a termelés és így változik meg az életük is. Már most, a kezdésnél is meg­mutatkozik államunk segítsége és gondoskodása. Érződik már a tavaszi munkálatoknál. — Szerződést kötöttünk a gépállomással egyéves időtar­tamra. Most a tárcsázást vé­gezték el. A tavalyi 48 forint helyett idén már csak 24 fo­rintot fizettünk holdanként. Olcsóbb a nagyüzemi munka és így nemcsak az állam, de mi is jobban járunk. A közös szövetkezeti munka teljes egészében csak az ősz folyamán indul be, de már most gondoskodnak az alapok lerakásáról. Az állatállomány takarmányának biztosítására közösen 51 hold lucernát és vörösherét, valamint 30 hold takarmánykeveréket vetettek. Tanyaközpontjuk van, ahol majd elhelyezik az állatokat, de a férőhely még így sincs biztosítva. — A beindulás — kapcsoló­dik bele Kalmár elvtárs is, — nem lesz könnyű feladat. Mi a Békében úgy határoztunk, hogy az őszi magvakat min­denki behozza a földterülete után. — Igen ám, de vannak olyanok is, akik kevés földet, vagy egyáltalán semmit sem vittek be, azokkal mi törté­nik? — Ez még vita alatt áll. Mindenesetre az látszik a leg­jobb megoldásnak, hogy ők is hozzák be a rájuk eső átlagot, így tehát később senki nem mondhatja a másikra, hogy nem hozott be vetőmagot. A jövő kialakulóban van. Mindenki erről beszél a falu­ban. A szakcsoportból alakult termelőszövetkezeti tagok már próbálták a közös munkát. Most már azonban ez a mun­ka minden tag érdeke, hogy közösen még jobb termésered­ményeket érjenek el. Ma még sok probléma, gond és intéz­kedni való ügy vár az új tsz vezetőire, de az első lépéseket már megtették. Ebben a tevé­kenységükben szükség van minden tsz-tag becsületes munkájára és támogatására, Szükség van a támogatásra azért is, mert most rakják le a jövő gazdaságuk alapjait, ami egyúttal az új, megválto­zott élet kezdetét is jelenti. Sz...a i——' Egyéves a nova fi vízrendező társulat Egy éve annak, hogy me­gyénkben elsőnek Novaj köz­ségben megalakult a vízrende­ző társulat. A munkájukban elért eredményekről a község dolgozói már sok szépet tud­nak mondani. A napokban fel­kerestük Papp János elvtár­sat, a vízrendező társulat el­nökét, aki elmondotta, hogy az utóbbi években már meg­szokottá vált, hogy a hegyek­ből lezúduló víztől megduz­zadva, kiönt a novaji patak. Aki nem lakik a környéken, talán el sem hinné, hogy ilyen kis patak mennyi gondot és bajt okoz tavasszal a falu la­kóinak. — Az elmúlt évben aztán a Bovaji patak medrének ásása teljes mértékben befejezést nyert — válaszolta érdeklődé­sünkre Papp elvtárs. — Közel 7 kilométer hosszúságban ás­tunk új medret, illetve hoztuk a követelményeknek megfele­lően rendbe. Megtudtuk, hogy a munká­latok elvégzésénél 55 000 köb­méter földet mozgattak meg. A munkálatokat a Miskolci Vízügyi Igazgatóság irányítá­sával végezték. Csupán az 1958. évben 530 000 forinttal járult hozzá a Vízügyi Igazga­tóság a novaji vízrendező tár­sulat által biztosított 26 000 forinthoz. Igen jelentős az a munka is, amit a község dol­gozói társadalmi munkában végeztek el. Mintegy 7000 köb­t 17/ gépelt segítsége a mezőgazdaságban méter földet ástak ki a me­derből. Az új meder ásása közben a régi, megrongálódott hidakat is kicserélték, illetve egy ré­szének kicserélése még folya­matban van. A megnöveke­dett forgalom megkívánta az új hidak megépítését. A közel­múltban két híd építését fe­jezték be, mintegy 100 000 fo­rint értékben. Ezenkívül rend­behozták a község szélén levő gátakat, valamint felújítottak több lefolyót is. Az eddig vég­zett munkák értéke több mint 1 millió forint. — Milyen tervek várnak megvalósításra a közeljövő­ben? — kérdeztük. — Először is — válaszolja a vízrendezö társulat elnöke — a múlt évi költségvetésből ki­maradt egy híd építése, és azt szeretnénk minél előbb befe­jezni. Tervük között szerepel még 4 vízmosáskötő-gát épí­tése, amely egyenként 70 köb­méter lesz, s erre a munkára 105 000 forintot akarnak fordí­tani. A későbbiekben pedig Ezekben a napokban foly-| nak megyénk földművesszövet­kezeteiben a vásárlási és érté­kesítési, valamint a részjegyek utáni visszatérítések kifizetése. Ez a jelenség ma már szinte megszokottá válik a földmű­vesszövetkezetek életében. A jó gazdálkodás magával hoz­za a nyereséget, aminek ered­ménye, hogy a földművesszö­vetkezet tiszta jövedelméből visszatérítéseket fizet a tag­jainak. így van ez a hevesi földmű­vesszövetkezetben is. A múlt évi jó gazdálkodás után 22 000 forint visszatérítést oszt szét a tagjai között. Mutatja ezt az a tény is, hogy sokan a vissza­térítések kifizetésénél már újabb részjegyeket jegyeznek. Mihály Béla és Nagy János a kifizetett összegből egv-egy 50 .forintos részjegyet váltott. Van miből jegyezni, hiszen nem kevés az olyan tag, mint Keresztes Sándor, aki 303, Nagy János 357, özv. Ollári Mihályné 200, és Sallai János 200 forint visszatérítést kap­tak. Nemcsak azért jegyeznek újabb részjegyeket, mert van miből, hanem látják mindazt a fejlődést, amelyen átment a hevesi földművesszövetkezet úgynevezett befutókat fognak építeni és karbantartási mun­kálatokat végeznek. A munka nehezén már túl­jutottak, de szívesen emlékez­nek vissza egy-egy nehezebb feladat megoldására. 1958-ban végezték a legnehezebb mun­kát, a Körtvélyesi patak épí­tését. Itt valóban szükség volt a kitartó, szorgalmas munkás­kezekre. Példamutató munká­jukért Kádár János és Farkas László dolgozók megérdemel­ten kaptak dicséretet. A novaji vízrendező társulat egy év alatt igen eredményes munkát végzett. Ennek bizo­nyítéka az is, hogy a társulat tagjainak száma eléri a 380 főt, amely háromszorosa az elmúlt évinek. Jó munkát vég­zett Papp János, a társulat el­nöke és úgyszintén Jánosi Jó­zsef vezetőségi tag is. Nagyon sok köszönhető a Miskolci Vízügyi Igazgatóságnak és a MESZÖV-nek, ahonnan a leg­nagyobb segítséget és támoga­tást kapták a novajiak. DARAGÓ ISTVÁN I az utolsó két év alatt. Látják azt, hogy önkiszolgáló bolt lé­tesült, esténként neonfény vi­lágítja meg a teret és átépítés alatt áll a vendéglő. A múlt év folyamán új boltot nyitot­tak az újtelepen, de látják azt is, hogy a földművesszövetke- zet boltjai kellő mennyiségű áruvaj rendelkeznek, ahol minden igényüket kielégíthe­tik. A kulturált szórakozásért is mindent megtesznek. Üj tele­víziós készüléket vásároltak, hogy esténként a földműves­szövetkezeti tagok szórakozni tudjanak. A szűk, kis cuk­rászdát átépítik, és még sok­sok olyan dolgot valósítanak meg, ami mind a dolgozók — a földművesszövetkezeti tagok — életének jobbá tételére irá­nyul. Amint látjuk, a befize­tett forintok nem vesznek kárba, közvetve visszatérülnek a lakossághoz. Jó munkát végeznek a heve­si földművesszövetkezet igaz­gatóságának tagjai. Dicséret il­leti őket. Mindemellett ki kell emelni Nagy Jánosnét és Mi­kii« Kálmánt, akik már eddig több mint 7000 forint értékű részjegy-befizetést gyűjtöttek. Megyénk területén nagy ütemben megindult és folyik a tavaszi mezőgazdasági mun­ka. A gépek hangos zaja veri fel a falvak csendjét. Ma már ez a jelenség nagyon termé­szetes és hozzátartozik egy- egy falu életéhez. Az emberek megszokták, hogy nehéz mun­kájukban hűséges segítő tár­suk legyen a gép.' Meggyőződ­tek a gépi munka előnyéről, a terméseredmény növelő hatá­sáról és most már igénylik gépállomásainkon keresztül a munkásosztály segítségét. Megyénkben több termelő­szövetkezet már saját traktor­ral és egyéb munkagépekkel rendelkezik. A szocialista me­zőgazdaság egyik előnye éppen abban rejlik, hogy a kulturál­tabb és jobban jövedelmező munkát elsősorban gépekkel végezzük. Ehhez a munkához pártunk és kormányunk min­den segítséget megad. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy raktáraink felkészülve várják a mezőgazdasági gépe­ket igénylő termelőszövetkeze­teket és ízelítőül csak annyit, hogy a belföldön gyártott gé­peken kívül a Szovjetunióból tejgazdasági gépeket, Lengyel- országból széna- és szalmafúvó­gépeket, a Német Demokrati­kus Köztársaságból permetező- és porozógépeket kapunk. Ezek a gépek mind a szocia­lista gazdaságok munkáját se­gítik elő. A régi termelőszö­vetkezetek mellé az év elején újak alakultak. Országos vi­szonylatban a földterület meg­művelését mintegy 61 száza­lékban szocialista szektor vég­zi. cukorrépa — — — — — kukorica — — — — — szálastakarmány — — — silókukorica — — — — paprika — — — — — — Ezenkívül gyümölcsösökben fagyveszély esetén fagyvédel­mi célokra is kiválóan alkal­mazható. A jó példa és a tapasztala­tok alapján a felnémeti Pető­fi, az atkári Micsurin és a mezőtárkányi Petőfi termelő- szövetkezetek ebben az év­ben ilyen öntöző-berendezést vásárolnak. A MEZÖSZÖV Vállalat dolgozói örömmel Az újonnan alakult terme­lőszövetkezetek tagsága a jö­vőbe vetett törhetetlen hittel és bizakodással tervez és mun­kálkodik az új élet kialakítá­sán. Ma már egy-egy istálló építésének megkezdésénél fi­gyelembe veszik a korszerű gépesítés lehetőségeit is. Olyan istállókat terveznek és építe­nek. amelyekben a takarmá­nyozást és a trágyázást meg­könnyítő kisvasúti szállítóko­csikat és önitató berendezé­seket lehet majd elhelyezni. De nem utolsósorban gondol­nak a fejőgépek bevezetésére is, amely 25 ember munkáját végzi el. A talajelőkészítés, takar­mányfeldolgozás és szállítás gépein kívül egyéb tényező is kell a termelési eredmények növeléséhez. A növénytermesz­tés terméshozamának növeke­dése nagymértékben attól függ. hogy a teljes beéréshez megkapják-e a szükséges csa­padékot. A kertészeti növény­termesztés esetén a minden­kori vízmennyiség biztosításá­ra mindinkább tért hódít egy új öntözési mód, az úgyneve­zett „esőszerű öntözés”. Ezt az öntözési módot egyformán le­het alkalmazni talajelőkészí­tés nélkül takarmányok és ka­pások viszonylatában is. Me­gyénkben elsőnek a mezősze- merei Űj Világ Tsz és a tar- nabodi zöldségtermelő szak­csoport üzemeltetett ilyet, a tagság legteljesebb megelége­désére a múlt évben. A tudományos mérések alap­ján az alábbi terméstöbblet érhető el esőszerű öntözéssel: szárazon öntözéssel kát. holdanként: 135 q 300 q 12 q 40 q 25 q 80 q 200 q 400 q 50 q 210 q tesznek eleget a szállítások­nak és mindenben segítik a termelőszövetkezetek munká­ját, mert ezen keresztül is el akarják érni a szocialista me­zőgazdaság fejlesztését és gé­pekkel váló korszerű felszere­lését. Joó Imre, a MÉSZÖV Vállalat igazgatója. 22000 forint visszatérítés Hevesen Szállítási kedvezmény a vándorméhészeknek A szövetkezeti kirakatverseny eredménye Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ előterjesz­tésére a Pénzügyminisztérium 25 457/1959. II. c. rendelete ér­telmében az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek mé­hészszövetkezetek és szakcso­portok tagjait 1959. május 1 és szeptember 1 között végzett méhszállítás esetén fuvarked­vezmény illeti meg. A ked­vezmény kizárólag az autó- közlekedési vállalatok és a SZÖVOSZ alá tartozó önálló gépjármű közlekedési vállala­tok által végzett fuvaroknál alkalmazható. A kedvezmény mértéke 100 kilométeren belüli vándorlás esetében 20, 100 kilométeren túl pedig 30 százalék. A kilo­méter-határok alatt az elindu­lás helyétől a vándortanyáig megtett távolság értendő. A kedvezmény a méhen: vándoroltatásával kapcsolat­ban este 18 óra után megkez­dett fuvarokra vonatkozik, te­kintet nélkül azonban arra, hogy a fuvar befejezése mikor történik. Kedvezményben azos a mé­hészek részesülhetnek, akik tagjai a méhészszövetkezetnek, (vagy az fmsz-ek keretén belül működő szakcsoportoknak és 1959. évre mézszállítási szer­ződést kötöttek. Ez a fuvardíjkedvezmény visszatérítés útján érvényesít­hető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fuvarozást vég­ző vállalat a jelenleg is ér­vényben levő fuvardíjat szá­mítja fel a fuvaroztatónak. A méhész a díjkedvezményt csak az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ útján érvényesítheti, olyképpen, hogy a méhészszövetkezettel, vagy a földművesszövetkezet­tel igazoltatja, hogy tag és 1959. évre mézszállítási szer­ződést kötött és ezeket az iga­zolásokat a fuvarlevéllel együtt ajánlott levélben meg­küldi az OMSZK részére. (Bu­dapest. IX. Bakáts u. 8.) Az OMSZK a kedvezmény össze­gét a szerződtető szövetkezet útján folyósítja a méhész ré­szére. Fuvarlevél és az iga­zolások nélkül díjkedvezményt érvényesíteni nem lehet. Fentiek szerint kizárólag szervezett méhészek kaphat­nak kedvezményt és vissza­élés esetén a szövetkezetét vagy a szakcsoportot minden további kedvezményből ki kell zárni. A MÉSZÖV még ez év feb­ruárjában felhívást bocsátott ki a szövetkezetek felé, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának .40. évfordulója és a magyar—szovjet barátsá­gi hónap, valamint április 4-e, hazánk felszabadulásának 14. évfordulójának tiszteletére rendezett kirakatversenyre ne­vezzenek be. A versenynek az volt a cél­ja, hogy a földművesszövetke­zeti kereskedelmi dolgozók az ünnepi kirakatok rendezésével a boltokat ünnepélyessé te­gyék, az áruellátás jobb és kulturáltabb bemutatásával fokozzák a dolgozók vásárlási kedvét és ezen keresztül is fedezzék ki tiszteletüket a di­csőséges Magyar Tanácsköz­társaság 40. évfordulója iránt. Első helyre a gyöngyösi föld­művesszövetkezet ruházati boltjának ünnepi kirakata jo­gosult, mert mind politikai mind kereskedelmi vonalon a versenyszempontoknak teljes mértékben megfelelt. Második helyre a hatvani földművesszövetkezet- áruhá­zának kirakata került, kiváló politikai tartalmával, A harmadik helyre javasol­ta a bizottság a parádi ruhá­zati szaküzletet, mely púi i ti kai és kereskedelmi szempontból is megfelelt a bizottság véle­ményezésének. Az ivádi vegyesbolt kiraka­ta is megnyerte a bizottság tetszését. A MÉSZÖV igazgatósági ülésen foglalkozott a kirakat­verseny értékelésével és a bi­zottság kiértékelő javaslatát magáévá tette és e szerint osz­totta ki a díjakat. A gyön­gyösi kirakatrendező az első díjért 600, a hatvani a máso­dik díjért 500 és a harmadik díjra érdemes parádi kirakat- rendező 400 forint összegű készpénzjutalomban részesült, az ivádi vegyesbolt rendezője dicsérő oklevelet kapott. A kiértékelő bizottság egyéb­ként megállapította, hogy a kirakatverseny a kitűzőt! célt elérte. Azt is megállapította a bizottsáa. hogy az évente meg­ismétlődő kirakatversenyek színvonala folyton nő és erő­södik. bebizonyítva azt. hogy a szövetkezet5 kereskedelem a szocialista fejlődés útját járja; Bérces Skodát

Next

/
Thumbnails
Contents