Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

Pélyen is közösen

Egy évvel ezelőtt beszámoltunk arról, hogyan dolgozik a pélyi rizstermelő szakcsoport. Elmondottuk, miként javították meg a község határában levő szikes földeket. A múlt év folyamán kialakult közösségi munka meghozta a gyümölcsét, mivel a termésátlaguk holdanként meghaladta a 18 mázsát. Több közös beruházást valósítottak meg, gépeket vásároltak a közös alapból.

A közös vonás azonban kevés volt ahhoz, hogy még jobb eredményeket érjenek el. Éppen ennek megvalósítására határozta el a szakcsoport tagsága, hogy termelőszövetkezetbe tömörülve javítják gazdálkodásukat. A község ma már teljes egészében a szocialista gazdálkodás útjára lépett. A régi szakcsoportból Dózsa és Béke néven két termelőszövetkezet alakult. Ma — ha még nem is minden munkát, de — a rizstermelést már közösen végzik.

Eltelt egy év. A szakcsoportból termelőszövetkezet lett. A belépett tagok az őszön kezdik meg a munkát, de már most is azon dolgoznak, hogy kialakítsák az új gazdálkodási formát. Mi sem lehet nagyobb élmény, mint egy év után beszámolni az eredményekről. Látogatásom alkalmával hiába kerestem az új tsz vezetőségi tagjait a faluban, sajnos, csalódnom kellett, mert itt már nem a faluban tartózkodnak, hanem kint a rizsföldeken, a közös területen.

A községi tanács földrendezési irodájában találkoztam össze a két termelőszövetkezet elnökével. A földrendező bizottság már befejezte munkáját és így büszkén újságolták, hogy megtörtént a község, illetve a termelőszövetkezet tábláinak kialakítása.

Korács Lukács, a volt rizstermelő szakcsoport elnöke, ma már a Dózsa Termelőszövetkezetet vezeti. Nagy lelkesedéssel beszél a szervezésről és a jövőbeni terveikről. Láttam azért, hogy mégis bántja valami.

— Képzelje, reggel óta várjuk az Álilatforgalmi Vállalatot — mondotta. — Nagyon sok borjú van a faluban és nem tudunk nekik férőhelyet biztosítani. Ha nem viszik el sürgősen, nem tudjuk hová elhelyezni.

Sorstársa is akadt, hiszen Kalmár Jánosnak, a Béke Tsz elnökének is ezért fő a feje.

— Ezek csak olyan kis problémák, amit könnyen meg lehet oldani — nyugtatom meg őket. Vannak ettől fontosabbak is, mint például a közös gazdálkodás beindítása.

— A közös gazdálkodás — kap a kimondott szón Kovács Lukács bácsi —, hát végeredményben mi már azt beindítottuk. Az év elején 350 méter új árasztó-csatomát építettünk, mivel most már gravitációsan árasztunk. A Tisza- sülyi Állami Gazdaságtól kapjuk a víziét és megjavult így a rizstelep vízellátása is.

Megváltozott a termelés és így változik meg az életük is. Már most, a kezdésnél is megmutatkozik államunk segítsége és gondoskodása. Érződik már a tavaszi munkálatoknál.

— Szerződést kötöttünk a gépállomással egyéves időtartamra. Most a tárcsázást végezték el. A tavalyi 48 forint helyett idén már csak 24 forintot fizettünk holdanként. Olcsóbb a nagyüzemi munka és így nemcsak az állam, de mi is jobban járunk.

A közös szövetkezeti munka teljes egészében csak az ősz folyamán indul be, de már most gondoskodnak az alapok lerakásáról. Az állatállomány takarmányának biztosítására közösen 51 hold lucernát és vörösherét, valamint 30 hold takarmánykeveréket vetettek. Tanyaközpontjuk van, ahol majd elhelyezik az állatokat, de a férőhely még így sincs biztosítva.

— A beindulás — kapcsolódik bele Kalmár elvtárs is, — nem lesz könnyű feladat. Mi a Békében úgy határoztunk, hogy az őszi magvakat mindenki behozza a földterülete után.

— Igen ám, de vannak olyanok is, akik kevés földet, vagy egyáltalán semmit sem vittek be, azokkal mi történik?

— Ez még vita alatt áll. Mindenesetre az látszik a legjobb megoldásnak, hogy ők is hozzák be a rájuk eső átlagot, így tehát később senki nem mondhatja a másikra, hogy nem hozott be vetőmagot.

A jövő kialakulóban van. Mindenki erről beszél a faluban. A szakcsoportból alakult termelőszövetkezeti tagok már próbálták a közös munkát. Most már azonban ez a munka minden tag érdeke, hogy közösen még jobb terméseredményeket érjenek el. Ma még sok probléma, gond és intézkedni való ügy vár az új tsz vezetőire, de az első lépéseket már megtették. Ebben a tevékenységükben szükség van minden tsz-tag becsületes munkájára és támogatására, Szükség van a támogatásra azért is, mert most rakják le a jövő gazdaságuk alapjait, ami egyúttal az új, megváltozott élet kezdetét is jelenti.

Sz...a

i——'

Egyéves a nova fi vízrendező társulat

Egy éve annak, hogy megyénkben elsőnek Novaj községben megalakult a vízrendező társulat. A munkájukban elért eredményekről a község dolgozói már sok szépet tudnak mondani. A napokban felkerestük Papp János elvtársat, a vízrendező társulat elnökét, aki elmondotta, hogy az utóbbi években már megszokottá vált, hogy a hegyekből lezúduló víztől megduzzadva, kiönt a novaji patak. Aki nem lakik a környéken, talán el sem hinné, hogy ilyen kis patak mennyi gondot és bajt okoz tavasszal a falu lakóinak.

— Az elmúlt évben aztán a Bovaji patak medrének ásása

teljes mértékben befejezést nyert — válaszolta érdeklődésünkre Papp elvtárs. — Közel 7 kilométer hosszúságban ástunk új medret, illetve hoztuk a követelményeknek megfelelően rendbe.

Megtudtuk, hogy a munkálatok elvégzésénél 55 000 köbméter földet mozgattak meg. A munkálatokat a Miskolci Vízügyi Igazgatóság irányításával végezték. Csupán az 1958. évben 530 000 forinttal járult hozzá a Vízügyi Igazgatóság a novaji vízrendező társulat által biztosított 26 000 forinthoz. Igen jelentős az a munka is, amit a község dolgozói társadalmi munkában végeztek el. Mintegy 7000 köbt

17/ gépelt segítsége a mezőgazdaságban

méter földet ástak ki a mederből.

Az új meder ásása közben a régi, megrongálódott hidakat is kicserélték, illetve egy részének kicserélése még folyamatban van. A megnövekedett forgalom megkívánta az új hidak megépítését. A közelmúltban két híd építését fejezték be, mintegy 100 000 forint értékben. Ezenkívül rendbehozták a község szélén levő gátakat, valamint felújítottak több lefolyót is. Az eddig végzett munkák értéke több mint 1 millió forint.

— Milyen tervek várnak megvalósításra a közeljövőben? — kérdeztük.

— Először is — válaszolja a vízrendezö társulat elnöke — a múlt évi költségvetésből kimaradt egy híd építése, és azt szeretnénk minél előbb befejezni. Tervük között szerepel még 4 vízmosáskötő-gát építése, amely egyenként 70 köbméter lesz, s erre a munkára 105 000 forintot akarnak fordítani. A későbbiekben pedig

Ezekben a napokban foly-| nak megyénk földművesszövetkezeteiben a vásárlási és értékesítési, valamint a részjegyek utáni visszatérítések kifizetése. Ez a jelenség ma már szinte megszokottá válik a földművesszövetkezetek életében. A jó gazdálkodás magával hozza a nyereséget, aminek eredménye, hogy a földművesszövetkezet tiszta jövedelméből visszatérítéseket fizet a tagjainak.

így van ez a hevesi földművesszövetkezetben is. A múlt évi jó gazdálkodás után 22 000 forint visszatérítést oszt szét a tagjai között. Mutatja ezt az a tény is, hogy sokan a visszatérítések kifizetésénél már újabb részjegyeket jegyeznek. Mihály Béla és Nagy János a kifizetett összegből egv-egy 50 .forintos részjegyet váltott.

Van miből jegyezni, hiszen nem kevés az olyan tag, mint Keresztes Sándor, aki 303, Nagy János 357, özv. Ollári Mihályné 200, és Sallai János 200 forint visszatérítést kaptak. Nemcsak azért jegyeznek újabb részjegyeket, mert van miből, hanem látják mindazt a fejlődést, amelyen átment a hevesi földművesszövetkezet

úgynevezett befutókat fognak építeni és karbantartási munkálatokat végeznek.

A munka nehezén már túljutottak, de szívesen emlékeznek vissza egy-egy nehezebb feladat megoldására. 1958-ban végezték a legnehezebb munkát, a Körtvélyesi patak építését. Itt valóban szükség volt a kitartó, szorgalmas munkáskezekre. Példamutató munkájukért Kádár János és Farkas László dolgozók megérdemelten kaptak dicséretet.

A novaji vízrendező társulat egy év alatt igen eredményes munkát végzett. Ennek bizonyítéka az is, hogy a társulat tagjainak száma eléri a 380 főt, amely háromszorosa az elmúlt évinek. Jó munkát végzett Papp János, a társulat elnöke és úgyszintén Jánosi József vezetőségi tag is. Nagyon sok köszönhető a Miskolci Vízügyi Igazgatóságnak és a MESZÖV-nek, ahonnan a legnagyobb segítséget és támogatást kapták a novajiak.

DARAGÓ ISTVÁN

I az utolsó két év alatt. Látják azt, hogy önkiszolgáló bolt létesült, esténként neonfény világítja meg a teret és átépítés alatt áll a vendéglő. A múlt év folyamán új boltot nyitottak az újtelepen, de látják azt is, hogy a földművesszövetke- zet boltjai kellő mennyiségű áruvaj rendelkeznek, ahol minden igényüket kielégíthetik.

A kulturált szórakozásért is mindent megtesznek. Üj televíziós készüléket vásároltak, hogy esténként a földművesszövetkezeti tagok szórakozni tudjanak. A szűk, kis cukrászdát átépítik, és még soksok olyan dolgot valósítanak meg, ami mind a dolgozók — a földművesszövetkezeti tagok — életének jobbá tételére irányul. Amint látjuk, a befizetett forintok nem vesznek kárba, közvetve visszatérülnek a lakossághoz.

Jó munkát végeznek a hevesi földművesszövetkezet igazgatóságának tagjai. Dicséret illeti őket. Mindemellett ki kell emelni Nagy Jánosnét és Mikii« Kálmánt, akik már eddig több mint 7000 forint értékű részjegy-befizetést gyűjtöttek.

Megyénk területén nagy ütemben megindult és folyik a tavaszi mezőgazdasági munka. A gépek hangos zaja veri fel a falvak csendjét. Ma már ez a jelenség nagyon természetes és hozzátartozik egy- egy falu életéhez. Az emberek megszokták, hogy nehéz munkájukban hűséges segítő társuk legyen a gép.' Meggyőződtek a gépi munka előnyéről, a terméseredmény növelő hatásáról és most már igénylik gépállomásainkon keresztül a munkásosztály segítségét.

Megyénkben több termelőszövetkezet már saját traktorral és egyéb munkagépekkel rendelkezik. A szocialista mezőgazdaság egyik előnye éppen abban rejlik, hogy a kulturáltabb és jobban jövedelmező munkát elsősorban gépekkel végezzük. Ehhez a munkához pártunk és kormányunk minden segítséget megad.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy raktáraink felkészülve várják a mezőgazdasági gépeket igénylő termelőszövetkezeteket és ízelítőül csak annyit, hogy a belföldön gyártott gépeken kívül a Szovjetunióból tejgazdasági gépeket, Lengyel- országból széna- és szalmafúvógépeket, a Német Demokratikus Köztársaságból permetező- és porozógépeket kapunk. Ezek a gépek mind a szocialista gazdaságok munkáját segítik elő. A régi termelőszövetkezetek mellé az év elején újak alakultak. Országos viszonylatban a földterület megművelését mintegy 61 százalékban szocialista szektor végzi.

cukorrépa — — — — — kukorica — — — — — szálastakarmány — — — silókukorica — — — — paprika — — — — — —

Ezenkívül gyümölcsösökben fagyveszély esetén fagyvédelmi célokra is kiválóan alkalmazható.

A jó példa és a tapasztalatok alapján a felnémeti Petőfi, az atkári Micsurin és a mezőtárkányi Petőfi termelő- szövetkezetek ebben az évben ilyen öntöző-berendezést vásárolnak. A MEZÖSZÖV Vállalat dolgozói örömmel

Az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagsága a jövőbe vetett törhetetlen hittel és bizakodással tervez és munkálkodik az új élet kialakításán. Ma már egy-egy istálló építésének megkezdésénél figyelembe veszik a korszerű gépesítés lehetőségeit is. Olyan istállókat terveznek és építenek. amelyekben a takarmányozást és a trágyázást megkönnyítő kisvasúti szállítókocsikat és önitató berendezéseket lehet majd elhelyezni. De nem utolsósorban gondolnak a fejőgépek bevezetésére is, amely 25 ember munkáját végzi el.

A talajelőkészítés, takarmányfeldolgozás és szállítás gépein kívül egyéb tényező is kell a termelési eredmények növeléséhez. A növénytermesztés terméshozamának növekedése nagymértékben attól függ. hogy a teljes beéréshez megkapják-e a szükséges csapadékot. A kertészeti növénytermesztés esetén a mindenkori vízmennyiség biztosítására mindinkább tért hódít egy új öntözési mód, az úgynevezett „esőszerű öntözés”. Ezt az öntözési módot egyformán lehet alkalmazni talajelőkészítés nélkül takarmányok és kapások viszonylatában is. Megyénkben elsőnek a mezősze- merei Űj Világ Tsz és a tar- nabodi zöldségtermelő szakcsoport üzemeltetett ilyet, a tagság legteljesebb megelégedésére a múlt évben.

A tudományos mérések alapján az alábbi terméstöbblet érhető el esőszerű öntözéssel:

szárazon öntözéssel kát. holdanként:

135 q

300 q

12 q

40 q

25 q

80 q

200 q

400 q

50 q

210 q

tesznek eleget a szállításoknak és mindenben segítik a termelőszövetkezetek munkáját, mert ezen keresztül is el akarják érni a szocialista mezőgazdaság fejlesztését és gépekkel váló korszerű felszerelését.

Joó Imre,

a MÉSZÖV Vállalat igazgatója.

22000 forint visszatérítés Hevesen

Szállítási kedvezmény a vándorméhészeknek

A szövetkezeti kirakatverseny eredménye

Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ előterjesztésére a Pénzügyminisztérium 25 457/1959. II. c. rendelete értelmében az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek méhészszövetkezetek és szakcsoportok tagjait 1959. május 1 és szeptember 1 között végzett méhszállítás esetén fuvarkedvezmény illeti meg. A kedvezmény kizárólag az autó- közlekedési vállalatok és a SZÖVOSZ alá tartozó önálló gépjármű közlekedési vállalatok által végzett fuvaroknál alkalmazható.

A kedvezmény mértéke 100 kilométeren belüli vándorlás esetében 20, 100 kilométeren túl pedig 30 százalék. A kilométer-határok alatt az elindulás helyétől a vándortanyáig megtett távolság értendő.

A kedvezmény a méhen: vándoroltatásával kapcsolatban este 18 óra után megkezdett fuvarokra vonatkozik, tekintet nélkül azonban arra, hogy a fuvar befejezése mikor történik.

Kedvezményben azos a méhészek részesülhetnek, akik tagjai a méhészszövetkezetnek, (vagy az fmsz-ek keretén belül

működő szakcsoportoknak és 1959. évre mézszállítási szerződést kötöttek.

Ez a fuvardíjkedvezmény visszatérítés útján érvényesíthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fuvarozást végző vállalat a jelenleg is érvényben levő fuvardíjat számítja fel a fuvaroztatónak.

A méhész a díjkedvezményt csak az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ útján érvényesítheti, olyképpen, hogy a méhészszövetkezettel, vagy a földművesszövetkezettel igazoltatja, hogy tag és 1959. évre mézszállítási szerződést kötött és ezeket az igazolásokat a fuvarlevéllel együtt ajánlott levélben megküldi az OMSZK részére. (Budapest. IX. Bakáts u. 8.) Az OMSZK a kedvezmény összegét a szerződtető szövetkezet útján folyósítja a méhész részére. Fuvarlevél és az igazolások nélkül díjkedvezményt érvényesíteni nem lehet.

Fentiek szerint kizárólag szervezett méhészek kaphatnak kedvezményt és visszaélés esetén a szövetkezetét vagy a szakcsoportot minden további kedvezményből ki kell zárni.

A MÉSZÖV még ez év februárjában felhívást bocsátott ki a szövetkezetek felé, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának .40. évfordulója és a magyar—szovjet barátsági hónap, valamint április 4-e, hazánk felszabadulásának 14. évfordulójának tiszteletére rendezett kirakatversenyre nevezzenek be.

A versenynek az volt a célja, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelmi dolgozók az ünnepi kirakatok rendezésével a boltokat ünnepélyessé tegyék, az áruellátás jobb és kulturáltabb bemutatásával fokozzák a dolgozók vásárlási kedvét és ezen keresztül is fedezzék ki tiszteletüket a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója iránt.

Első helyre a gyöngyösi földművesszövetkezet ruházati boltjának ünnepi kirakata jogosult, mert mind politikai mind kereskedelmi vonalon a versenyszempontoknak teljes mértékben megfelelt.

Második helyre a hatvani földművesszövetkezet- áruházának kirakata került, kiváló politikai tartalmával,

A harmadik helyre javasolta a bizottság a parádi ruházati szaküzletet, mely púi i ti kai és kereskedelmi szempontból is megfelelt a bizottság véleményezésének.

Az ivádi vegyesbolt kirakata is megnyerte a bizottság tetszését.

A MÉSZÖV igazgatósági ülésen foglalkozott a kirakatverseny értékelésével és a bizottság kiértékelő javaslatát magáévá tette és e szerint osztotta ki a díjakat. A gyöngyösi kirakatrendező az első díjért 600, a hatvani a második díjért 500 és a harmadik díjra érdemes parádi kirakat- rendező 400 forint összegű készpénzjutalomban részesült, az ivádi vegyesbolt rendezője dicsérő oklevelet kapott.

A kiértékelő bizottság egyébként megállapította, hogy a kirakatverseny a kitűzőt! célt elérte. Azt is megállapította a bizottsáa. hogy az évente megismétlődő kirakatversenyek színvonala folyton nő és erősödik. bebizonyítva azt. hogy a szövetkezet5 kereskedelem a szocialista fejlődés útját járja;

Bérces Skodát