Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

1 as SIPÜISÍ0 19S9. március *5., vásárnál* „Osztrolenka véres csillaga66 BEM JÓZSEFNEK, a hős lengyel tábornoknak ezt a dí­szítő jelzőjét a XIX. század 30 —40-es éveiben úgyszólván Európa minden országában is­merték. Bem tábornok dicső­séges múltjára utal e díszítő jelző, olyan eseményekre, ame­lyek jóval megelőzték szabad­ságharcunkat, s a lengyel nép nagy függetlenségi megmozdu­lásához kapcsolódnak. „Osztro- lenka véres cs’llaga”, a székely nép szeretett „Bem apója” nem a magyar szabadságharc­ban kezdte katonai szereinek útját. Katonai pályájának út­ja messziről vezetett hozzánk. Az erdélyi hadjárat 8 hónapja csak dicsőséges betetőzése volt katonai sikereinek. Az erdélyi hadiárat haditettei a magyar szabadságharc kimagasló ese­ményei közé tartoznak. Bem nagyságának ezek a legfénye­sebb bizonyítékai. Kossuth lelkesedett érte, Petőfi meg valósággal rajongott „Bem apóért”, kinek — mint írta — „apjánál is többet köszönhet, hiszen apia csak az életet ad­ta neki, de Bem a becsüle­tet”. De nézzük meg röviden, ki volt Bem József? Honnan szár­mazott és hogyan került 1848—49-ben az erdélyi hon­védsereg élére? Bem József 1794. március 14-én született Tarnovban. In­nen Krakkóba került, ahol középiskoláit végezte el. Már ekkor rendkívüli fogékonysá­got árult el a matematika iránt. Szívesen olvasta a nagy hazafiak hősi harcairól szóló történeteket. Tizenötéves ko­rában katonai pályára lép. 1810-ben már alhadnagy, 25 éves korában pedig kapitány- nyá léptetik elő. 1822-ben a varsói tűzériskola tanára lesz. Eimé’etileg és gyakorlatilag is foglalkozik a modem hadi- technikával. Tanulmányt ír a gyujtórakétáról, otthon pedig a maga kis laboratóriumában kísérletezésekkel is foglalko­zik. Egy ilyen kísérletezés köz­ben a mérges gázok majdnem megölik. Életben maradt, de arcát a sebek egész életre megjelölték. Ugyancsak 1822-ben kapcso­latba került egy Lengyelor­szág felszabadítására irányu­ló forradalmi összeesküvéssel. E Lukasinski-féle összeeskü­vés célja az orosz cári uralom lerá’ása volt. Az összeesküvés kitudódik, Bemet letartóztat­ják és haditörvényszék elé állítják. Lefokozására és egy­évi börtönre ítélik. A börtön­ből kiszabadulva elhagyja Varsót és vidéken él. AZ 1830-31-1 LENGYEL felkelésben ismét részt vesz a cári önkényuralom megszün­tetése érdekében. Őrnagyi be­osztással,, a híres 4. lovas-üteg parancsnoka lesz. 1831 május 26-án az osztrolenkai ütközet­ben cs'llogtatja meg ragyogó hadvezéri képességeit. A Na- rev folyó hídját 80 ellenséges áffvú goly' 'r órával szemben védte kis „legével. Az ellen­séget bátor kiállásával abba a tévhitbe ejtette, hogy a híd mögött még tekin*éVes len­gyel erők állnak. Pedig való­jában a lengyel front már szétzüllött és époen Bem bá­tor helytállása te+*e lehetővé a lengyel sereg úiiá való szer­vezését. Marx és Fnge's err"l a had;tÁttérői írják később, hogy „Bem a^zal a katonai képességgel és keménvsé«eel amellyel a sokkal nagyobb számú 'ellenséges ütegek ellen harcolt”, va’óhan k’érdemeue az „Osztrolenka véres csilla­ga” íelzőt. 1831. július 22-én tábornok­ká nevezték ki. de ekkor már a lengvel felkelés hanvatlóban volt. A felkelés vezető’ súlyos hibát követtek el akkor, ami­dőn egész akcióiukból „kife- leijették” a lengyel parasztság széles tömegeit. A lengyel fel- ke’ésnelc. — nén’ömegek nél­kül — szükségszerűen el kel­lett buknia. Bem nem volt hajlandó megadni magát Varsó eles'e után sem. TnkáKb vállalta a keserű em!«rá’ás kenyerét, mintsem karv+uláljon a cári ura'om előtt. Beiária 1834 és 1348. között: Belgiumot, Hol­landiát, Franciaországot, Por­tugáliát, Spanyolországot, Né­metországot és Angliát. Ekkor ismerkedik meg a felsorolt or­szágok had:technikájával és társadalmi viszonyaival. Az 1848-as forradalmak ha­tására Ga1 iciába utazik, ahol a lengyel földalatti összeeskü­vést szervezi. A rendőrség fel­figyel munkájára és 1848. ok­tóberében menekülnie kell. Ekkor, október 14-én jelentke­zik Becsben a nemzetőrség parancsnokánál, hogy kés? megvédeni Bécset Windisch- Graetz támadásával szemben. Bem a bécsi proletariátus büszkeségét, a „Csillag barri- kádot” védte rettenthetetlen bátorsággal és hősi kitartás­sal. De Becs elesett, mert: óriási volt a túlerő; — a bur­zsoázia gyáva, megalkuvó ma­gatartást tanúsított, és a ma­gyar sereg, mely az osztrák határszélen állott, nem segí­tett Bées forradalmi lakossá­gának. Bem utolsónak hagyja el a Csillag barrikádot. Álru­hába öltözve egyenesen Kos­suth pozsonyi szállására indul és továbbfolytatja a reakciós, zsarnoki osztrák uralom elleni harcot. KOSSUTH HAZÄNK legne­hezebb rés-ét, Erdélyt jelöli ki Bem haditénykedéseinek színteréül. Ekkor már az oszt­rák haderők egész Erdélyt megszállták, a magyar hon­védsereg az utolsó magyar fa­lunál, Csúcsánál táborozott. Ä magvar seregben a fe’bomlás jelei mutatkoztak. A felszere­lés hiányos, az ellátás gyenge és a sereg kiképzetlen volt. Ugyanekkor az osztrák sereg jól felszerelt és kiképzett ez- redekből állott. Puch.ner, oszt­rák tábornoknak 28 000 kato­nája volt, valamint számítha­tott a román és szász nemzet­őrség (195 000 román és 40 000 szász nemzetőr) támogatására. Ugyanekkor a magyar sereg 11 000 gyalogosból és 1400 lo­vasból állott. Czetz János, — Bem későbbi vezérkari főnöke — a követke­zőképpen írta le Bem tábor­nok december 15-i, szilágy- somlyói bemutatkozását a se­reg tisztikarának: „Uraim! A kormány engem a hadsereg teljhatalmú főparancsnokának nevezett ki. Én önöktől feltét­len engedelmességet követe­lek. Aki nem engedelmeske­dik, agyonlövetem. De fogok tudni jutalmazni is. A múltról nem beszélek. A parancsokat rögtön kiadom. Elmehetnek.” Bem a demoralizált hadse­regből rövid idő alatt fegyel­mezett, ütőképes hadsereget szervezett, amellyel 3 hónap a’att kiűzte az ellenséeet Er­délyből. December 25-én már elfoglalta Kolozsvárt, január elején Erdély egész északi ré­sze szabad lett, február 9-én Piskinnél verte meg az osztrá­kokat, március 15-én bevette Nagyszebeni, március 19-én Fekete-halomnál verte meg az os-trák sereg utóvédiét Már­cius végére meg+iszto*ta Er­délyt az ellenséges osztrák csapatoktól. Ekkor írja Petőfi, — ki Bem katonája volt — ragyogó di­csőítő verseit az ősz hadvezér­ről: (Négy nap dörgött az ágyú.... Az erdélyi hadsereg... stb.) Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka’ Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga. Bauer őrnagy, aki az egész erdélyi harcok során melierte volt, azt írja Bemről naplójá­ban: „Szilárd, pénzvágy és hiúságnélküli, szigorú, hajtha­tatlan, vakmerőén bátor, kö­rültekintő, a helyzetet rögtön felfogó, minden körülmények között megrendíthetetlen, s azonnal határozó férfi volt. Egyszóval: megtestesült, képe egy valódi verőrnek”. Sikeré­nek fő titka: a gyors támadás volt. Az ellenséget addig ül­dözte, míg meg nem semmi­sült. AZ 1848-AS 49-ES szabad­ságharc az ellenséges túlerővel szemben elbukott. Nem célom most a bukás okait részletez­ni. Az biztos, hogy Bem a vég­sőkig harcolt Lugos, Déva és Hunyad fe’é hátrálva 1849 augusztus 18-án lépte át a ma­gyar határt. Az osztrák kor­mány, m’nt az 1848. október 6-i forrada'om leverése után most is ha’á’ra íté’te. Bem kí­sérőivel Törökországba megy A török hatóságok V’ddinbe. maid innen Sumlá.ba és vésüi Szíriába irányítják. Bem át­tért a mohamedán hitre, hogy szervezni tudja a török sere­get a cári Oroszország ellen Bízott egy orosz—török hábo­rúban, amely ki is robban* 1853-ban, de ő ezt már sajnos, nem érhette meg. 1850. decem­ber 10-én A’eopóban halt meg. Utolsó szavai ezek vol­tak: „Lengvelország, én már nem szabadít!ak fel!” Utolsó gondo’ata is leigá"ott lengyel hazáiáé volt, me’vnek szabad­ságáért á’doz+a fel egész éle­tét, s amelyért még aleppól magányában is harco'ni ké­szült. Bem tábornok egész pá’ya- futása hűen pz'dázza, hogy egy forradalmi harcos életé­ben nem következhet be olvan helyzet, hogy elveszítse a bol­dogabb jövendőbe vetett hitét és lemondjon arról a harcró1, mely a szabadság kiví­vásának a feltéte’e. Megmutatta. ho°y a fizikai fárada’mak eltörrnFnek a nagy célok mellett és hogv a győze­lem tudata, mi'yen nagyszerű eredményeket hoz a csatában. A magyar szabadságharc nagy­szerű katonai erényei a legjel­legzetesebben az ő hadveze­tésében nyi'atkoznak meg a mai magyar néphadsereg szá­mára. BEM APÓ NEMES .alakja összeköt bennünket a lengyel nénnel és ártMa is mélyül — a közös nagy történe’mi hagyo­mányok ereiével — a két nép barátsága azon az úton. meiv na'w barátunk, a Szovjetunió vezetésével, a szoc’el’.mw.s és a komrmv-'-mus megvalósítá­sához vezet. Dr. Molnár József TIT tag. n kcreliharaszti k'sfsták tervsibSI Néhány hónappal eze’őtt még úgv emlegették a kerek­haraszti KTSZ-szervezetet, hogy az csak volt, de teljesén szét­esett. Üj fiatr/’ok kerültek azonban a vezetőségbe, s meg­indult a munka. November 7-én, november 16-án, a tanács­választások alkalmából már hallatott megáról az a kés cso­port fiatal, amely sz'vügvének tekintette a szervezeti élet fel­támasztását. Később kézimun­ka-szakkör kezdte meg műkö­dését, 20—25-Ös létszámmal az ismeretteriesztő előadások meg minden alkalommal százszáza­lékos látogatottságnak örvend­tek. A tagkönyvkiosztó taggyűlés és zászlóavatás ugyancsak ha­tárkövet jelentettek a KISZ- munkában. E naptól kezdve egyre több fiatal vesz részt a szervezet foglalkozásain, össze­jövetelein. A jövő hónapok tervei meg mindenkire von­zóan hatnak. Ü’abb ismeretter­jesztő előad: t k szerepelnek a programban, s szélesebb ala­pokra helyezik az olvasómoz- galmat. Sport- és kultúrren- dezvénvek előkészítésén és le- bonvo’ításán dolgoznak és meg­kezdődnek a politikai szem’ná- riumok is, hogy a kommunista fiatalok e téren is művelhes­sek magukat, növelhessék tu­dásukat. A rövidesen megvalósulásra kerülő tervek már most meg­nyerték a község fiatalságának többségét úg\ hegy minden re­mény megvan arra. hogyha a vezetőség továbbra is szívén viseli a kerekharaszti fiatalok sorsát, többé nem kell amiatt szégyenkezniök, hogy KISZ- szervezetüket rossz példaként emlegetik a megyében. Idő :árás jeVnlés Várható Időjárás vasárnap estig; Délen erősen felhős idő Északon kevesebb felhő. Várható legalacso­nyabb éíszakai hőmérséklet: mí­nusz 1, plusz 2 fok között. Legma­gasabb nappali hőmérséklet: plusz 7—10 fok közőrt^ Nemzetközi szemlet A német kérdés megoldása a béke biztosítéka Az elmúlt hét nemzetközi eseményei között a közvéle­mény érdeklődése elsősorban két államférfi útja felé for­dult. Hruscsov lipcsei és berli­ni, Macmillan párizsi és bonni útját a berlini helyzet, a né­met kérdés, a csúcstalálkozó ügye iránti szorongó várako­zás, a békevágyó tömegek sür­gető érdeklődése kísérte A nemzetközi helyzet megfigyelői számára nem vitás, hogy nap­jainkban a német kérdés ren­dezése. vagv megoldásának to­vábbi cdázása mindennél ége­tőbben érinti az európai béke ügyét. Az a lelkes, meleg sze­retetteljes fogadtatás, mellyel a német nép Hruscsovot az NDK-ban körülvette és a ké­tely, gyanakvás, mely Mac­millan útját szövetségeseinél kísérte: mindennél világosab­ban mutat rá, hogyan áll egy­ségesen, megingathatatlanul a béke ügye mellett egyik tábor és hogyan bomlik szét. forgá­csol ódik az el!en*étes érdekek között a h’degháború fenntar­tására, a feszültség fokozására törekvő Atlanti Szövetség. Európa tűzfészke Nyugat-Berlin ma kétségtele­nül Európa háborús tűzfészke, melynek felszámolása a leglé­nyegesebb lépést jelentené az európai béke megszilárdításá­hoz. Ezt a lépést indította el. közel négy hónapja a szovjet kormány javaslata. A javaslat nem kis zavart okozott a nyu­gati táborban. Elmélyítve a szakadékot az „Atlanti Szövet­ségesek” között, akiknek józa­nabb része a tárgyalások mel­lett foglalt állást, de nem hiá­nyoztak az olyan gőzfejekre valló kijelentések sem, hogy „inkább páncélos konvojjal tör­ni utat Berlinbe, mint leülni a tárgyalóasztalhoz”. Nem érdektelen a berlini kérdés kezdetére visszapillan­tani naDiainkban. Ez a prob­léma 1948. nyarán kezdődött, amikor a nyugati hatalmak, miután Németország nyugati övezetében megszeg*ék a pots­dami megállapodásokat és pénzreformokat hajtottak vég­re, tervbe vették a berlini négyhatalmi közigazgatás alá- aknázását. Bevezették Nyugat- Berlinben is a nyugatnémet márkát, s ezzel meg*e*ték a gyakorlati léoést Berlin ketté- szakítására. Ez"el kezdődött... aztán fo!yta*ődott a hideghá­borút, feszültséget szolgáló különböző manőverekkel, légi- h’dakkal Hogy a cél mi volt. azt legvilágosabban a Nyugat- Berlin akkori polgármestere fsiezte ki, aki kije’entette: ..Berl’n ^ lego'csóbb atombom­ba számunkra”. A befőni boszorli ány konyha Hruscsov november 28-iki sajtóértekez'etén Berlin jelen­legi helyzetére a „rákos daga­nat” kifejezést használta. Hogy a kijelentés mennyire találó, azt Brand nyuga*német oolcár- mester nem egy elszólásával alátámasztotta, amikor el­mondta, hogy Berlin létezésé­nek az a főfe1 adata, hogy meg­zavarja a körülötte fekvő or­szágrész, vagyis az NDK kon­szolidálódását. Még nyíbabban is elárulta a célokat Brand, amikor hangozta*ta. hogv Nyu- ga*-Berlin az imperializmus, a NATO támasznontja a szo- "’ai’sta országok ellen az NDK szívében. Vagy beszéljünk arról, hogv a nyugati ha*a’maknak fontos hírszerző szolgálataik vannak Nyr.oat-Berlinben. ahol ügy­nököket kéneznek a Német npTno’rrsi+íkus Te fiútársaság el- ’en? Hogv 1956-ban féikilo- móteres a'agi'fat fedez*ek ft l. meiyet Ke'e*-Berl;n alá fúr­tak és ékítettek ki s bt a ny"- gatberlini kémügynökségek le­hallgató készülékeket iktattak be, az NDK telefonvezetékei­be. Mutassunk rá arra. hogy a Nyugat-Berlinben működő Rias amerikai rádióállomás segítségével valóságos hullám- háborút folytatnak a Német Demokratikus Köztársaság el­len? A| szovjet javaslat ezeknek a visszásságoknak kíván véget vetni A semlegessé vált, sza­badvárossá nyilvánított Nyu- gat-Berlih megszűnne a bo­nyodalmak és háborús lehető­ségek tanyája lenni. A bér ini köz’emény melyet a napokban tettek köz­zé Hruscsov lipcsei és berlini látogatásáról és tanácskozásá­ról, újabb fejezetet jelent ab­ban a szívós küzdelemben, melyet a békéért, a hideghá­ború megszüntetéséért, a nem­zetközi helyzet enyhüléséért folytat a Szovjetunió. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a német békeszerződés megkö­tése, a berlini helyzet felszá­molása, a feltámadó német mi- litarizmus veszélyének idejé­ben való elhárítása a világ m’nden békeszerető emberé­nek érdeke. Hruscsov berlini látogatása során nyilvánvaló­vá vált, hogy a Német Szövet­séges Köztársaságban *s jelen­tős erők támogatják ezt a bé- keszerető és gyakorlatias poli­tikát, támogatják e’s^sorhen a nyugatnémet munkásosztály széles rétegei, a német nép milliói, akik egyre növekvő aggodalommal szemlélik a tá­maszpontokat, atombomba- szállítmányokat, halálthozó terhükkel a fejük fölött kó- válygó amerikai repülőgépe­ket. És nen> akarnak áldoza­tául esni Adenauer feneketlen étvágyának, aki csak úgy tud­ja elkéozelni a német kérdés megoldását, hogy elnvelie, be­kebelezze Németország demok­ratikus részét. Mert azoknak természetesen nem tetsz’k a szovjet iavaslat. akiknek léte a hidegháborúé irányzat alapjára épült aki­nek hatalmát megrázkódtatás­sal fenyegeti az agresszív jel­legű intézmény megszűnése. Megérett kérdés Bármilyen fejetlenség és el­lentét dúljon is azonban a NATO szövetségesek között ma már egyre jobban és töt ben érzik, hogy sürget az id és a német kérdéssel kapcso­latban nem lehet kitérni a tá; - gyalások elől. Ez a kérdés megérett a megoldásra — és valimenny: nép érdeke, hogy tárgyalá­sok és megállapodás útjár számolják fel a berlini hideg háborús gócot. Hruscsov lég­ii’abb javaslata ezért is ke’ tett világszerte általános f:- gyelmet. Ez a javadat a rette­gés légkörét, a hidegháború szellemében törek«-iv V'űzn- a német néo életéből és Európának ebben a „nyug­talanság völgyé”-ben megte­remteni a nyugalom és biza­lom légkörét. A szovjet kor­mányelnök joggal jelentette ki: „ügyünk kedvezően halad. A történelem a mi javunkra dolgozik”. A népek páncélkon­vojok és atombombák helyett tárgyalást, fegyverkezés he­lyett jobb életet, teremtő békét kívánnak a világ minden zu­gában. És a népeknek ezt a feltörő hatalmas békevágvát nem fojthatják el immár a hi­degháború lovagiak A béke megszilárdításának szovjet programiát előbb-utóbb el kell fogadniok. És hogy erre hala­dunk, azt bizonyítja: a nyu­gati államokban is egyre hatá­rozottabban törnek fel a józan és valóságot figyelembe vevő nézetek, követelve a csúcsérte­kezletet, a német békeszerző, dést. a berlini helyzet megol­dását. finol program a csúcsértekezlet e'0ké$z1ésAre London (Reuter). Az AP közlése szerint lon­doni kormánykörökben kidol­gozták azt a programot, amely­nek alapján Macmillan véle­ménye szerint léoésről lépésre el lehet jutni a júliusban meg­kezdődő csúcsértekezlethez. A program szerint: 1. Az Egyesült Állai. ok, Nagybritan- nia és Franciaország a jövő héten javaslatot tesz a Szovjet­uniónak. hogy körülbe’ül má­jus 11-én kezdjenek kü’ügy- m’ciszteri értekezletet Géni­ben. 2. Macmi’lan és Eisen­hower előreláthatólag március 21-én végzendő megbeszélései után haladéktalanul tanácsko­zások kezdődnek a szövetsége­sek között Washingtonban. 3. A Genf ben megtartandó kelet­nyugati kü’ügyminiszteri érte­kezlet előreláthatólag egy hó­napot vesz igénybe. Ezen való­színűleg részt vesznek Felel­és Nyugat-Németország kéo- vise'ői is. Ha ez az értekezlet bizonyos megegyezést mutat­hat fel, — és Macmil’an bízik benne, hogy így lesz —. össze­hívják a csúcsértekezletet. 4. Brit elgondolás szerint a csúcs- értekezletet júliusban tarkák meg és ez hat napig fog tar­tani. Az értekezlet eredménye­it újabb MxKjgvminiszteri ér­tekezlet e'é terjesztik, amelyet későbbi időpontra hívnák ösz- sze. A brit külügyminisztérium nem volt haj’andó hivatalosan nyilatkozni erről a puhatolózó jellegű program-tervezetről. A kü’ügyminisztérium szóvivője mindössze annyit mondott, hogv ez . f,v“égosan előre te kint”. (MTI) A Német Demokratikus &Ö3tcr«ra*rgban is megänneblik a Mrfnrar Tarácsköztásá­sig kikiáltásénak 40. évfordulóját Berlin (MTI). A Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulóját a Német De­mokratikus Köztársaságban is megünneplik. Az ünnepségeket március 22-én vasárnap, a berlini Maxim Gorkij színházban ren­dezett emlékest nyitja meg. Ugyanezen a napon a küTö’dt k'u’t irkapesolatok intézetének kiállítási csarnokában a Ta­Tcr'lkorszá% amer Isztambul (TASZSZ). Macin tyre amerikai légügyi államtitkár Ankarában a Ha- vadis című török lap munka­társának kijelentette, hogy Ankarában a török hadsereg­nek a legkorszerűbb fegyve­rekkel való ellátásáról tár­gyalt. Kü’önösen középhatósu­garú rakétákról volt szó — mondotta. Az államtitkár hoz­nácsköztársaság történetét be- r* ’tató dokumen*ációo kiállítás nvílik meg. Berlinben és a Német Demokratikus Köztár­saság több városában fcernu - ák a „Dicső Tanácsköztár­saság” című dokumentumfil­met. Berlinen kívül négy nagyvárosban ünnepi estet rendeznek az évforduló alkal­mából. .kai rakétákat kap zátette, hogy ma a fő kérdés a fegyver használatához szüksé­ges műszaki objektumok fel­építése és a kezelőszemélyzet kiképzése. Elmondotta, hogy amint ez a két probléma meg­oldódik, Törökország ba’liszti- kus rakétákat kap. Macintyre Iránba és Pakisztánba m el ­látogat. (MT9

Next

/
Thumbnails
Contents