Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-13 / 61. szám
V 1959, március 13., péntek íiEPÜJSAG F9!daűvesszivetkezetek a termelőszövetkezelek megszilárdításáért mőrárut tud termelni, s ez nagy jövedelmet jelent. Helyes, ha a termelőszövetkezetek tagként belépnek a Heves megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központba (MÉK), mely a termelőszövetkezetek által megtermelt naey mennyiségű árut ilyen esetekben közvetlen diszpozícióval szállítia el. Ilyen módon a termelőszövetkezet árujának elhelyezése biztosítva van, ugyanakkor a jóminőségben átadott áruért nagyüzemi felárat is kapnak. A termelőszövetkezeti tagok háztáji területén megtermelt zöldség- és gyümölcsféléket a földművesszövetkezetek továbbra is helyben vásárolják meg. A földművesszövetkezetek feladata az is, hogy már most mérjék fel, milyen árutermeléssel foglalkoznak a termelő- szövetkezetek, előreláthatólag mennyi és milyen árut adnak át. Ez azért fontos, hogy a felvásárlás zökkenőmentes legyen. Felvilágosító munkával biztosítani kell azt is, hogy a szerződéses termeltetésre lekötött növényf Heségeket megtermeljék azokban a községekben is, ahol a dolgozó parasztok közben termelőszövetkezetbe léptek. Fontos ez azért, mert minden leszerződött zöldségmennyiség megtermelésére szükség van a belső ellátás és az export biztosítása miatt. Már ezekben a napokban fel kell készülni a földművesszövetkezeteknek arra, hogy megfelelő mennyiségű műtrágyával, védekező anyaggal lássák el a termelőszövetkezeteket. Időben kell gondoskodni réz- gálic, mész, raffia biztosításáról, s arról, hogy a földművesszövetkezetek kisgép-készletében levő permetező- és poroA Magyar Szocialista Munkás Párt helyes parasztpolit'- kája alapján az, utóbbi két évben alapvetően megváltozott a földmű vesszővé tkeze'ek szerepe. Amíg a korábbi években csak kizárólag ■ kereskedelm, és áruellátási tevékenységgel foglalkozott, addig ma, mint a parasztság legszélesebb tömegszervezete1’ aktívan közreműködnek a falu politikai és kulturális munkájában, s nagy szerepet kinőtt a m.ezőnaz^a- ság szocialista átszervezésében. Azzal, hogy a földművesszövetkezetek szervezték az egyszerűbb társulásokat, közelebb hozták a dolgozó parasztokat a szövetkezés gondolatához, gva- korlafához. A termelésre, beszerzésre, és értékesítésre alakított társulásoknak nem kis szerepük volt a nagyobb árutermelésben, a jobb áruellátásban, s az elmúlt hetekben a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért eredménvek megteremtésében. A szakcsoportok tagjainak már könnyebb volt áttérni magasabb fokú gazdálkodási formára, mert rendelkeztek bizonyos közös alappal, amely közös tevékenység eredményeként jött létre. A falun történő nagyarányú változás bizonyos tekintetben új feladat elé állította a földművesszövetkezeteket. Azzal, hogy a szakcsoportok egy része átalakult, s a korábban egyénileg dolgozó földművesszövetkezeti tagok, termelőszövetkezetbe léptek, semmi esetre sem jelenti azt, hogy a földművesszövetkezetek most már elhanyagoltathatják a velük való foglalkozást. A termelőszövetkezeti tag továbbra is földművesszövetkezeti tag marad, érdeke, hogy jól működjön a földművesszövetkezet, megfelelő legyen az áruellátás, legyen műtrágya, növényvédőszer, s értékesítési szerződést kössön. Azzal, hogy egyes községekben a dolgozó parasztok döntő többsége a szövetkezeti utat választotta, nem csökken a földművesszövetkezetek szerepe a mezőgazdaságban, hanem fokozódik. Melyek a legfontosabb feladatok, amelyek a közel jövőben a földművesszövetkezetek választott vezetőire, tagságára várnak? Első és legfontosabb, hogy^D*cső napok harcosai tovább mélyítsék a földműves-< szövetkezetek és a termelöszö- j vetkezetek kapcsolatát. Meg j kell ismerniök a termelöszö- J vetkezetek belső életét, és a ; rendelkezésre álló eszközökkel J segíteni kell azok munkáját j szakmai tanácsadással, különösen a termelés, a könyvelés és J az értékesítés terén. Ahol aj termelőszövetkezetek kérik a í földművesszövetkezetek mező- \ gazdasági üzemág vezetőit, ott J az igazgatóságok ne gördítse- í nek akadályt ez elé, mert a! tsz-tagok nyilván becsülik a< szakembert, képesnek tartják í arra, hogy szakmai vezetésével < nagyobb eredményeket érje- < nek el. Fontos feladat a meglevő és < az újonnan alakult termelőszövetkezetekben a zöldségterme- < lés fellendítése. Ennek érdeké- ; ben helyes, ha a földműves-í szövetkezet mezőgazdásza, ügyvezetője segítséget ad a terme- 5 lési terv elkészítéséhez. Felvilágosító szóval segíteni kell, J hogy a szövetkezetek több, jói; jövedelmező ipari növényt ésj zöldségféle termelését tervez-! zék, s azokat a terveket végre 5 is hajtsák. A földművesszövet-J kezetek szakemberei hasznos í segítséget adhatnak a gyakor-< latban is a melegágyak készí- tésenél, palánta-nevelésnél, < Durgonyacsíráztatásnál és ősz- < szességiben a termelőszöve.ke-< zeti kertészet kialakításánál. < Az időbeni felkészüléssel a< termelőszövetkezet több pri- < zógépeket idejében kijavítsák. Helyes, ha maguk a földművesszövetkezeti agronómusok is igyekeznek felvilágosító szóval megakadályozni, hogy egyes szőlőtermelő gazdák zsaroló metszéssel fokozzák az idei termést, mert ezzel a következő esztendők termését veszélyeztetik. A termelőszövetkezetek nagy gondja az idén a fokozott építkezés. A földművesszövetkezetek TÜZÉP telepeinek erre is fel kell készülniük és hathatós segítséget biztosítani. Helyes, ha már most felmérik, mit építenek a szövetkezetek tavasszal és nyáron, s mire lehet számítani az ősz folyamán. Figyelembe kell venni azt ls, hogy sok tsz-tag épít családi házat is. A szükséges építőanyag biztosítása a földművesszövetkezet feladata. A földművesszövetkezetek nagy többsége az elmúlt két év alatt helyesen értelmezte a Magyar Szocialista Munkás Párt politikáját, s a gyakorlatban helyesen is hajtották ezt végre. Most is az a feladat, hogy a helyi lehetőségek és adottságok messzemenő figyelembe vé* 1 * * elével, tőlük telhetőén mindent megtegyenek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. Termés - c'. csen, ezzel egy időben továbbra is segítik és támoga*4ák a ma még egvénileg dolgozó parasztokat abban, hov" mmél több árut termeüenek a zavartalan ellátás érdekében. A földművesszövetkezeteknek továbbra *s ú«y kell dolgozniok, hogy népünk has’'~*’,n o'diák met? a rájuk bízott fp1aaot0ií-o+ STNKÓ ANTAL MÉSZÖV oszt. ve-'. Március 20-án iárnyal ja az egri járás tanácsa az 1958. évi költségvetés és községfejlesztési terv végrehajtását Az egri járás tanácsa március 20-i ülésén tárgyalja az 1958. évi költségvetés és községfejlesztési terv végrehajtását. Az ülésen szó lesz az 1958 évi pénzügyi feevelem jellemzőiről, s arról is, hogy van-e javulás e téren az 1957-es esztendőhöz képest. Részletesen beszámolnak arról, hogy mire fordították a pénzt, miből származott bevétel, hogyan használták fel a felújítási hiteleket, jól, vagy rosz- szul működtek-e a járás’ szakosztályok, s mutatkozott-e javulás a társadalmi tulajdon kezelése terén. Emberségesebb 2111 Vitánk úgy fejeződött be, hogy sem mi önt, sem ön minket nem tudott meggyőzni igazáról. Kezet fogtunk, s azt gondoltuk: hiába minden. De mégis, úgy érezzük, tálán mégsem lesz eredménytelen ez a beszélgetés. Nehéz dolga van önnek a 32-es AKÖV élén. Többszáz ember munkájával, gondjává; törődni, milliós értékeket óvni, hivatalos ügyeket intézni, tervekkel foglalkozni, egyszóval mindenért felelősséggel tartozni. Mindenért! S éppen ez a baj, mert ebből a „min- den”-ből, az örökösen töméntelen mennyiségű feladat miatt szinte természetszerűen — hisz az emberi teljesítőképesség ma még véges — kimarad valami. Ebben az esetben az emberekkel, a dolgozókkal való törődés a legnagyobb hiány. A vállalat egyik dolgozójával beszélgetve, előhoztunk néhány nemrégen történt esetet: mi a véleménye ezekről Arca zavart lett, nem akart megszólalni, aztán végre ezt válaszolta: — Nem akarom, hogy bajom legyen ebből a beszélgetésből. Ekkor jöttünk rá, hogy félnek öntől az emberek Belez- nai elvtárs! Méltán, vagy túlzottan?— kérdeztük, s ezután kutattunk. Az eredmény elég szomorú. Talán hosszú idő telt volna még el anélkül, hogy rájöijünk: hibák vannak az Autóközlekedési Vállalatnál. Ám az elmúlt héten felkeresett minket a vállalat KISZ titkára, és egy fiatal munkakereső védelmében tett panaszt. A kis Hegyi Kálmánnak még az elmúlt esztendő októberében megígérték hogy márciusban felveszik valamilyen számára megfelelő munkakörbe, ő hát e hónap másod'k napján lelkiismeretesen jelentkezett is, hiszen több fizetést kapna, mint előző munkahelyén, s özvegy édesanyjának nagyon kell á pénz. Néhány telefon, rövid beszélgetések, a munkaügyeket intéző elvtársnő kijelentése: addig nem tudjuk felvenni, amíg a munkakönyvé nincs itt — s a gyerek máris örömmel rohant Haza. Másnap vitte magával a munkakönyvét, de különböző ürügyek, kibúvók, elutasítások következtek. A munitakereső még ma is állás nélkül van, felbiztatóit hibáztatva — jogosan —, hogy munkakönyvé kikérésével elesett régebb; bár kisfizetésű állásától is. A KISZ titkár erről az ügyről beszélt, és amikor, mint a gyerek ügyének lelkiismeretlen intézésén felháborodott ember előadta panaszát, visz- szatért munkájához. De őt is meglepetés várta másnap, ön igazgató elvtárs írásbeli figyelmeztetést juttatott el nevére, amelyben komolvan megfeddi a , sajtónak adott nyilatkozatáért”, — s ha ez mégegvszer előfordul, állásába is k°rülhet. Megdöbbentő dolog ez. Hiszen párthatározat és törvény van arra, hogy a dolgozók nyugodtan fordulhatnak üsves- baios do’raik'kal. naraszaikka' a pártsajtóhoz Sőt, kötelességük is, ha egyszer hibákró1, bajokról szereznek tudomást ön azonban beszélgetésünk során erre ezt válaszolta: — A KISZ-titkár amúgy is elég sokszor beleártia magát elvan dolgokba, amelyek túllépik hatáskörét. Ez önnek baj. Szerintünk sokkal nagyobb baj az. hogy a dolgozók többségénél nem sikerült ugvanezt elérni. Az irodák bejáratánál két ver- senvtábla lóg a falon. Mindkettő örökösen tele van újabb és újabb fegyelmi ítéletekkel, ön megmondta az e’múlt esztendei fegyelmi ügyek számát, Kerecsenben az utóbbi hónapokban fellendült a KISZ- s-ervezeten belül a kulturális élet. A kultúrcsoport mos' március 21-ére, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára színdarabbal készül. A tánccsoport népi láncokat tanul be a közelgő ünnepre. A kiszesek munkáját áh landóan segítik és támogatiás a község pedagógusai Március 20-án este a kiszesek és az úttörők lampionos felvonulási rendeznek és meghívják ked vés, baráti beszélge’ésre a községben élő veteránokat. <^AAAA»VSAAAAAAAA/vV^AAA/VAAAAAAAAAA/VWWWWWWWVW\AAi^/WW\AAAAAA/VWWVVWSAA»^A/>AAA/V\AAA^^ Kuholya József\ a parádi direhíórium elnöke FILM, ZENE Angliában új film vígjátékot for- 1 gatnak, melynek címe: „I’am állj right Jack” és témáját az angol • szakszervezetek életéből merítette, j A már végéhez közeledő munkát < váratlan baleset szakította félbe: a j technikusok és művészek nem < hajlandók tovább folytatni a munkát, mert kiderült, hogy producereik - bár hosszú ideje szakszervezeti tagok - nyolc kerek esztendeje nem fizettek tagdíjai. '~V is ház áll a parádi falu szélén, közvetlenül a kálvária alatt. Itt lakik csendes magányában Kukolya Jóska bácsi, a nagy napok, 1919. élő szemtanúja, a volt direktóriumi elnök. Nem volt nehéz megtalálni ebben a négyezer lelket számláló mátrai faluban, mert a legapróbb gyerektől a legöregebb emberig mindenki ismeri. Nincs olyan nap, hogy valamelyik falubelije rá ne nyitná az ajtót és fontos dolgában ne kérné segítségét. Csendesen éldegél egyedül főzögetve kis ebédjét, várja, hogy elmúljon a hét és szombaton megérkezzen a mérnök fia Egerből. Ha visszaemlékszem a fiatalságomra, az egyik szemem sir, a másik nevet. És mintha csak a rossz emlékeket akarná kitörölni a fejéből, úgy simítja meg homlokát, majd felcsillanó szemmel mesélni kezd a nagy napokról, a 133 napos Tanácsköztársaságról. — Hetvenünket küldtek haza Oroszországból, a vörös hadseregből 1919-ben, hogy segítsünk a magyar kommunistáknak, mert ütött az óra. Tél utója volt A hideg még nem adta ki a mérgét, különösen meg itt tartotta magát a hegyek között, Párádon. Apám nem jó szemmel nézte, hogy hazajöttem, dologra küldött már a második nap. összefogtunk az egykori cimborákkal, mentünk ölfát vágni a Mátrába. Munka közben hallom ám, hogy kiabál valaki: — Hé te paraszt, az anyád erre arráját, hogy merted kivágni ezt a négy fát? Csak néztem, kire kiabál. — Neked, neked, te disznó paraszt, mit tekingetsz másra. /Minden fára varasz- —/,L tot köttetek, ha nem úgy csináljátok, ahogy mondom. Ezt mondta Kocz- mann Géza erdőmester, mire Kukolya Jóska nem hagyta annyiban a dolgot, visszafeleselt. — És ha az urak nadrágját fújják meg a szelek a gallyak között? — Ne pofázz, tedd azt, amit parancsolok. — Te nekem nem parancsolsz, — tegeztem vissza a dühöngő erdőmestert. Késő este vetett haza bennünket. Ledőltem a dikóra és aludtam reggelig, mert korán kellett menni Sándorrétre a favágó bérért. Éppen c. betonhídnál ballagok másnap reggel, amikor titokzatos arccal jön felém a boltos Pancz. — Hová megy? — Sándorrétre. — Még nem tudja — nézett rám félős ijedtséggel. — Jöjjön velem. BetUfSzkolt a házába, a legbelsőbb szobába és ott mondta el. hogy Pesten győzött a proletárdiktatúra, kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Nagy örömmel indultam Sándorrétre és ott már széles ajtónyitással fogadtak az urak. — Üljön le Kukolya űr — gyújtson rá, kínált cigarettával az erdőmester. 1919. március 21-e volt. A következő napokban vészes gyorsasággal peregtek az események. A gatyás bíró,— azért hívták így, mert bőgatyát hordott té lennyáron, — bemutatott az egyik nap a községházán a falu régi elöljáróságának, mert odahívtak egy reggel. A jegyző letette kezembe a hivatalt és én átvettem tőle. öt régi, kipróbált elvtársat választottunk a direktóriumba, — de ezek közül már senki sem él, és munkához láttunk Volt bőven, azt se tudtuk hová kapjunk. De a fiatal Tanács- köztársaság 133 nap múlva elbukott. Bujdosnom kellett a2 erdőben, a városokban — sorolja vég nélkül szomorú emlékeit. Cséplőgép munkásokkal Fejér {negyébe szökik. Itt sincs maradása, mert dühöng a bosszúállás. Hamis igazolvánnyal Csehszlovákiába szökik, majd onnan az osztrák Bur- genlandba. Évek telnek el, a honvágy hazahúzza. Vesztére. j házát figyelik és hiába van sötét éjszaka, elfogják. A hajmáskéri halál-csoportba osztják be. A csoport indulásáig az egri vár foglya. De Egerből, a várból sikerül megszöknie. Megint elfogják, s 13 hónapig a zalaegerszegi internáló tábor lakója lesz. Amikor szabadlábra helyezik, akkor is állandóan szem előtt tartják. 1923. november 11-ig minden vasárnap reggel 9 órakor jelentkezni kellett a csendőrőrsön. 1944. október 19-én újból elfogják. Bejárja a németországi koncentrációs táborokat, Schakszenhaust, Berlint és szinte a krematóriumok ajtajából szabadul ki és érkezik meg a szabad Magyar országra. — Itthon a legjobb barátom sem ismert rám, annyira meggyötörtek a háborús évek A községben éppen földosztás volt. Megs mi elképedtünk. fiyess soüs ember van ennél a vállalatnál, aki fegyelmezetlenkedik, aki nem becsüli a társadalmi hl- lajdont sőt meg is károsítja azt, ha módja van rá? A válasz: igen De hát csoda-e hiszen aki törődne az ügyes-bajos emberi dolgokkal, az is rémisztő figyelmeztetést kap. Kicsit forrófejű’ De érdeklődik a vállalat é’ete, munkája iránt, a magáénak érzi azt. Nem, tudjuk, nem angya1 okkal van körülvéve Beleznai elvtárs, csak — hibákkal, erényekkel teli emberekkel akik keményen megdo1 goznak keresetükért, s akik közül különböző más do1 gokhoz, többen nem a legtisztább úton jutrak. Mégis — így rendet teremteni már nem lehet. Érdekeltté kell tenni végre az embereket a vállalat ügyeinek intézésében, a vagyonvédelemben, fel kell kelteni az érdeklődésüket, hogy érezzék: ez a mi vállalatunk, ezek a mi javaiul-, mi vagyunk felelősek értük, egész népünk előtt. Fegye’mivel el lehet-e érni mindezt? Aligha, ön mondta: — Mikor beszé’getünk az emberekkel? Amikor a vizsgálati eljárás fo'vik. A fegyelmié. Ez pedig általában nem nevezhető Valami közvetlen hangúnak. És mielőtt fegyelmire kerülne a sor? — Az első vétségnél általában a társadalmi bíróság elé kerül az ügy. És azon kívül? Az előtt? Semmij Hiszen az ön kijelentése is ezt igazolja. — '"’n olyan emberekkel akik a népvagyont megkárosít' ák, nem tudok emberségesen, ba- rátían beszélgetni. Nagy kár Mert meg lehetne tudni ezekből a beszélgetésekből azt, hogv ki övért is követett el hibát. Miért nem érzi magáénak az autóbuszt, a teherautót, annak bérén dezé- teherautót, annak berendezőét, felszerelését, miért nem tudia, hogy a pénzzel amit a jegyekért, fuvarokért beszed, az utolsó fillérig az államnak tartozik felelős elszámolással. Nyilván-' valóan azért, mert arra nagyon kevés gondot fordítottak, hogv ez a tudat elmélyü iön, meggvökeresedjen mindenkiben. Csak fegyelmivel, gyors, kemény intézkedésekkel ezt elérni nem lehet. Kitartó, szívós, okos neve’ésscl. úgy igen. És nem is úgv, hogy ha va’aki oda ál! ön elé igazgató elv'árs, s azt mondja: „ha nem adnak munkaruhát hozzá, a taxisok nem mossák le kocsijukat”, ez legyen a válasza: majd akkor olyan embereket ültetünk a kocsikra, akik anélkül is lemossák azokat. Nehéz dolog a nevelés, de az egyébként jó eredményeket elérő egri AKÖV miért ne mutathatna e téren is példát? S higgye el, igazgató elvtárs. ha nem is egy csapásra, de lassanként minden megváltozna. Osztályvezetői nem ígérgetnének fele'őtlenül állást a rászorulók, s végül is két szék közül a pad alá esők számára, a KISZ-titkár lehiggadna, nem szaladna panaszra apró, de válla’atokon be'ül mégis jelentős ügyekkel, s nem ismétlődne meg az sem, hogy egy ugyancsak rászoruló helyett „véletlenül” majdnem egy iparengedé'lyel is rendelkező (és működő) pályázó került a raktár eeyik megüresedett kezelői helyére. Keménv ember ön. igazgató elvtárs. És hajlíthatatlan. Pedig érdemes lenne fegyelmi eljárások és drákói szigorúsá- gú rendelkezések helyett emberséggel é'nie inkább. Megérteni, hogy gyarlóságuk, vagy kiválóságuk mellett is — emberek százaival dolgozik, emberek százai vannak önre bízva, s nem csak gépek. VVeidinger László — A PÉTERVASÁRl járásban ez évben Szentdomonkos községben alakult először vöröskeresztes he'-yi csoport. Az ünnepélyes tagkönyv-kiosztásra ma este 7 órakor kerül sor i község kultúrházában. A tagkönyvkiosztás után levetítik az „A-B-C vitamin" és a ,Tiszta ügy" című egészségügyi tárgyú filmeket. (Mészá- ros Albert.) érkezésemkor perce ken belül sűrű embergyűrű vett körül. A szemekből láttam, hogy örülnek a hazatérésemnek. Hosszú ideig lábadozó beteg voltam, de amikor talpra álltam úgy dolgoztam, hogy mindenkin segítem tudjak. Tanácsokat adtam, emberi sorsokat intéztem, szívemet adtam a munkába, mert éreztem a párt segítő kezét. Még szinte be sem fejezhette a mondatot, amikor kopogtatnak az ajtón. Pifkó Zoltánné jött tanácsért Jóska bácsihoz ház ügyben. Sorolja bánatát, érveit, — Jóska bácsi figyelmesen hallgatja és nem ereszti el tanács nélkül a szomszédasz- szonyt. — Nyugdíjas vagyok már, egyesek azt mondják rám, hogy öreg ember. Én úgy érzem, hogy még messze van az az idő, amikor én is kiköltözhetem a direktóriumi társaimhoz, oda a domboldalra. — mutat a temető felé. _<'Imikor búcsúzunk, kinn ül a ház előtt, hunyorgó szemmel fogadja a márciusi időt. Ragyog a napfény. Tavaszodni kezd Kukolya József, a pa rádi direktórium elnö-; ke a 40-ik március 21- ét várja. K. J. Mtrc us 21-re készülnek a kerecsenül kiszesek