Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

1959. március 11., szerda BífiPÜJS í c Követendő példa (Tudósítónktól) Kevés termelőszövetkezet­nek adatott meg olyan lehető­ség mint a kompolti Üj Ba­rázda Tsz tagságának. A szö­vetkezet földjeivel egy határ­ban húzódnak meg a helybeli kísérleti gazdaság hatalmas táb’ái a szövetkezeti tagokkal egy községben, mondhatnánk úgy is, szomszédságában é nek a gazdaság tudományos kuta­tói, híres szakemberei. Közel van hát a jó példa, minden lehetőség adva van a jó kapcsolat megteremtésére, egymás segítésére, támogatá­sára. Az elmúlt évek 'példái azonban, sajnos, mégis azt bi­zonyítják, hogy ez a két szoci- a’ista jellegű gazdaság koránt­sem tartott egymással egészsé­ges szellemű, baráti kapcsola­tot. A fordulat csak a múlt év őszétől következett be de ak­kor azután már igazán kedve­zően kezdett kialakulni a gyü­mölcsöző kapcsolat. Lel ’ey Já­nos elvtárs, a kísérleti gazda­ság igazgatója nagyszerű do­logra szánta el magát. Vállalta és megfogadta, hogy a veze­tése alatt álló gazdaság, és ő maga is, személyesen segít majd a helybeli termelőszövet­kezet munkájában, anyagilag és erkölcsi támogatásukkal is igvekeznek egyengetni a szö­vetkezeti gazdálkodás kezdet­ben nehéz útjait. Az ígéret nem maradt üres íogada’om, s hogy ez mennyire igaz, ezt bizonyítják az alábbi tettek is: A kísérleti gazdaság szakemberei, Vízer Jakab, nö­vénynemesítő vezetésével ezüstkalászos tanfolyamot indí­tottak a gazdaságon belül és ezeken a termelőszövetkezet is képviselteti magát. Molnár Jó­zsef, a szövetkezet egyik agi­lis tagja rendszeresen látogat­ja a tanfolyamot, s mindazt, amit itt elsajátít, felhasznál­hatja a tsz javára. Itt ismerke­dett meg a kertészet, a nö­vénytermesztés, a belterjes gazdálkodás fontosabb fogá­sával, itt hállott komoly és tudományos színvonalú elő­adásokat a tá’ajművelés, a sző­lészet. a vetőmag kiválasztás és előkészítés munkálatairól. Szombati Károly elvtárs. a szövetkezet elnöke szintén csak dicsérő szavakat tud mon­dani a segítségadásról. A se­gítség anyagi o'dalát igen sok­féleképpen mérhetjük le. A gazdaság üzemében tisztítot­tak ki a szövetkezet részére másfél mázsa lucemamagot. A trágyaszállítások idején ! szintén a gazdaság sietett se­gítségükre, úgy, hogy kölcsön i adta a gumirádlis kocsiját. Nemrég egy szerződést kötöt­tek a gazdasággal, amelyben válla1 ták, hogy a szövetkezet elhanyagolt lege'őjét a tavasz- szal helyrehozzák. Gépekkel megfogasolják, utána bevetik fűmaggal. Van a szövetkezetnek egy daráló üzeme is. Gyakran e’ő- fordul üzemközben egy kis hi­ba, vagy valamilyen zűrzavar. Csak üzenni kell a gazdaság vi’lány szerelőjének, vagy egy másik szakembernek, és máris kész a segítségadás. Ha vala­milyen alkatrész pofására van szükség akkor is mindig a gazdaság segít ki bennünket — mondotta Szombati elvtárs Az elmondottakon kívül még kö’csön adiák a vetőgépet, a műtrágvaszórót, segítenek a behordásban, és a többi mun­káknál is, ha szorult helyzet­ben vannak. A szövetkezet e’nöke nem­rég felkereste a gazdaság ve­zetőjét és megkérdezte, mit le­het tenni az egyik darab föld­jükön ahol nagy számban el­szaporodott a mocskos pajor, és a föld rovarfertőzést kapott. Lelley elvtárs máris készen volt a tanáccsal: 25—30 kg ag- ritox nevű vegyszerrel kell fer­tőtleníteni. de különben ha még néhány napot várni tudnak, talán hatásosabb vegyszert is tud. Ügy olvasta a szakiro­da’ómból, hogy már újabb fajta irtószer is van. Néhány nanon belül maid megkérdezi a Talajtani Intézet kutatóitól Megkérdezte a tsz-elnök azt is, hogy a borsó termesztésénél van-e mód a vegyszeres gyom­irtásra. Lelley elvtárs itt sem késett a tanácsadással, és el­mondotta, miként lehet vegy­szeres gyomirtást végezni a borsóföldön is. Az állatte­nyésztés szakemberei is sok hasznos tanáccsal látják el a szövetkezetieket. Az állatte­nyésztés egyik vezető szakem­bere, Parádi László pé dául a hízómarhák helyes takar- mányadaso’ását mondotta el nekik, bebizonyítva azt hogy az egyes tápértékű takarmá­nyok milyen hatással vannak a súlygyarapodásra. Nem hagyhatjuk említés nél­kül azt a segítséget sem, ame­lyet a gazdaság dolgozói a szervező munkában nyújtot­tak és nyújtanak ma is, nap mint nap. Sokáig sorolhatnánk még a jó pé’dát és a baráti patroná- lás sokaságát amely napjaink­ban a két gazdaság között megmutatkozik. A kísérleti gazdaság patro- nálása máris kedvezően mu­tatkozik az Űj Barázda Tsz munkájában. Nap mint nap erősödik a szövetkezet, gyara­podik a taglétszám. Jól fel­készültek a tavaszi munkára, szórják a műtrágyát, vetik a borsót, szakszerűen készítik elő a melegágyaikat és a ker­tészetüket. Újult erővel, fris­sen látnak neki az új gazda­sági évnek, a hangulat bizako­dó. Nem csoda, hisz segíti őket a közösségi összefogás ereje, és fejlettebb, nagyobb testvérük, a kísérleti minta­gazdaság. Gyerekszál Három, négy év körüli kis­lány sétál nagymamájával az egri utcán. Lassan, kényelme­sen szedegeti aprócska lábait, nézelődik, bámészkodik jobb­ra, balra, és közben millió kér­déssel árasztja el a jószívű asz- szonyt. — Mondd, nagymama, mi ez? Hát ez mi? Ez a bácsi miért viszi azt a nagy dobot a há­tán? Az autó miért nem csön­get, mint a bicikli? — és ki fudnä elsorolni azt a rengeteg kíváncsi kérdést, amire a nagymamának sorjában vála­szolnia kell. A nagymama „állja a sarat?’, felel az újabb és újabb kérdé­sekre. Megállnak az egyik ut. casarkon, és a kicsi napnak fordítja a friss tavaszi széltől pirosra csípett arcocskáját, hu­nyorogva lesi a fényes tűzgo­lyót az égen, majd elkáprázva, dörzsöli a szemét... — Mondd, nagymama, mi­ért? ... — jön az újabb kér­dés. E pillanatban egy idős bácsi közeledik feléjük egy kis daxli- val, de nincsenek egy akarat­tal a kutyussal, mivel a bácsi be akar fordulni, a darli pe­dig elszántan tovább szeretné folytatni útját. Feszül a póráz és a bácsi mégiscsak maga után vonszolja az aprócska ál­latot. A kislány kerekre nyitott szemékkel figyeli a jelenetet, aztán hirtelen a nagymamához fordul. — Nézd, nagymama, ez a kis kutya nem akar szót fogadni a nagyapjának!... (sz... y) Vízi buss—autón Három műszaknapi újszülött — Látogatás a gyöngyösi Baromfi Keltető Állomáson ­1953. ÓTA DOLGOZIK a gyöngyösi Baromfi Keltető Állomás. Azóta sok millió kis csibét, kacsát, pulykát költöt­tek ki a gépek, és növelték a megye baromfiállományát. Az elmúlt esztendőben 440 ezer csibe bújt ki a tojásokból és került a tenyésztőkhöz, a ter­melőszövetkezetekhez, egyéni gazdákhoz. Az elmúlt hónapban indult meg a tavaszi keltetés és már­is 85 ezer napos csibe indult útnak a telepről. — Három műszakban dolgo­zunk — mondja Nagy Perge György, a keltető állomás ve­zetője. — A nyolc darab tíz­ezres gép 14 embernek ad ál­landó munkát és bizony igen szorgalmasan és körültekintően kell dolgozni ahhoz, hogym n- den kívánságot, igénylést ki- e’égíthessünk. A termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok ez idén a múlt évit is meg­haladó igényt támasztottak és mi azt szeretnénk, ha szerző­déseinket pontosan és időben teljesíteni tudnánk. Gondolunk az újonnan alakult termelőszö­vetkezetekre is és éppen ezért teljes ütemben halad a kelte­tés. A KELTETŐ teremben egy­hangú monoton zúgással dol­goznak a gépek. Az egyikben még egészen frissek a tojások, a másikban már éppen kelnek Minárovics néni ELHANGZOTT a csengőszó, az ébresz­tő hivatalos jelzése. A Széchenyi úti főis­kolás diákotthon la­kói közül többen ki­bújnak a takaró alól, mások keresztkérdés elé állítják lelkiisme­retüket: „Felkeljek, ne keljek?”, s jó tíz­perces „önmarcango- lás” után mégiscsak az előbbi mellett dön­tenek. Akadnak azon­ban olyanok is, akik „határozottan” ágy­ban maradnak. Ezek vagy nem hallják az ébresztőt, vagy talán nem is akarják ... De végübs a rádió még az ő figyelmüket is felkelti és amikor hallják a jól ismert hangot: „Szabó Jó­zsef jelentkezzen a portán, mert vár­ják!”, megélénkül a hangulat, s valaki megjegyzi: — Megint Mináro­vics néni a soros! Minárovics néni az asztalnál egy folyó­irat tanulmányozásá­ba mélyed. Kérdem tőle, mit olvas, s fe­leletül megmutatja a kiadvány címét: A Pártélet legújabb száma. Azt gondol­hatná valaki, csupán nnalmában nézegeti. «zárt, hogy agyon­csapja vele az időt. Koránt sincs így. Mi­nárovics néni 1945. óta 'párttag, azóta rendszeresen tanul­mányozza a pártsaj­tót is. Nem kell so­káig kérni arra, hogy beszéljen magáról, s szavai nyomán meg­ismerkedhetünk egy nehéz, küzdelmes élet történetével — de tanulságaival is. FÉRJE RÉGI mun­kásmozgalmi harcos volt. A Népújságban pár évvel ezelőtt megjelent képe alatt ezt olvashatjuk: Mi­nárovics Pál, vörös- őrparancsnok. A Ta- nácsköz'ársaság ide­jén kifejtett tevé­kenysége miatt a fe­hérterroristák Zala­egerszegre hurcolták, ahol tizennyolc hó­napig egy internáló­tábor foglya volt. Ki- szabadulása után sem hagyták nyugton, ne­ve szerepelt a fekete­listán, s így sehol nem kapott munkát. Minárovics néninek kilenc gyereket kel­lett egyedül eltarta­nia. A mosónők ne­héz és keserves mun­káiéval szerezte meg népes családjának a betevő falatot. A fel- szabadulás előtt még kétszer vitték el fér­jét a nyilasok, előbb Ricsére, azután Kis- tarcsára. A szovjet csapatoknak kö­szönhető, hogy meg­menekült. Jelenleg 66 éves. Megtudom a beszél­getés során, hogy mind a kilenc gyer­meke él, már a leg­fiatalabb, a 28 éves is családos ember. AMI A MUNKA­BÍRÁST illeti meg­egyezünk, hogy ab­ban nincs hiba, s ő hozzáteszi, hogy most már az alkalom sem hiányzik. Mert volt idő — közvetlenül az ellenforradalmat kö­vetően —, amikor majdnem munka nélkül maradt. Férjét, az idős kommunistát az el­lenforradalom ide­jén többször is meg­hurcolták, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1957. március 8-án, 77 éves korá­ban elhunyt. Mináro­vics Pált a párt saját halottjának tekin­tette, a gyászjelentés a Népszabadságban is megjelent. Államunk meg­becsülése jeléül nyugdíjat biztosít Minárovics néninek férje után. Azt a fá­radságot azonban semmivel sem lehet­ne kárpótolni, amely- lyel Minárovics néni a közösségi munká­ban részt vett és amiért semmi fizet­ség nem járt. Dt nem is fogadott vol­na érte el semmit, mert szívből, lelkese­déssel csinálta és csi­nálja ma is. Legutóbb, a válasz­tások idején a Cifra hóstyán agitált, szer vezett. Tagja volt az egyik szavazatszedr bizottságnak is. A 6-os körzetben ő a pártbizalmi. Jelen­leg a tsz-szervezés a legidőszerűbb prob­léma, s mint mondja, hamarosan ő is be­kapcsolódik ebbe a munkába... HALLGATOM Mi­nárovics néni beszé­dét, s közben arra gondolok, hogy sok főiskolás, sok fiata. vehetne példát meg­győződéséről, lelke­sedéséről, munka szeretetéről. Tiszta szívből kívánom ne­ki, hogy még na gyón sokáig éljen erőben, egészségbe; és nevelje unokái! olyanokká, mint ami lyen férje volt, mint amilyen ő maga is egyszerű és iga: kommunista embp rekké! (Tuza István) SS A Budapesten készült „Vltava” és „Lipnó” nevű vízi­busz, amelyet a magyar ipar készített csehszlovák megren­delésre, speciális teherautókon utazik a linói mesterséges tó felé. Üdülök kedvence lesz a két kecses vízialkalmatosság. tudomány és eft. technika világából a csibék. A sárgapihés aprósá­gok tétován teszik meg a leg­első lépéseket:, aztán búcsút mondanak a „műmamának” és gondosan becsomagolva indul­nak útnak új otthonuk felé. — A komlói termelőszövet­kezeteknek és a mintaközsé­geinknek küldjék az első szál­lítmányokat —, magyarázza Nagy elvtárs és elmondja azt is, hogy a csibéken kívül ka­csát. pulykát is keltetnek, mert több állami gazdaság, termelő- szövetkezet kíván az idén pulykatenyésztéssel is foglal­kozni. MEGYÉNKBEN a gyöngyösi nyolcgépes keltetőállomás mellett még Hatvanban van egy kisebb keltető állomás, de a baromfitenyésztés iránti fo­kozott érdeklődés, a termelő- szövetkezetek egyre nagyobb igénye szükségessé teszi, hogy elsősorban a gyöngyösi kelte­tő állomást bővítsék és fej­lesszék. A tervek szerint már a közeljövőben sor kerül erre és a jelenleg nyolcgépes kel­tetőt tizenkettőre fejlesztik, ami jelentős mértékben növeli maid az eredményt. Az or­szág negyven keltető állomása közül a gyöngyösi baromfi kel­tető az első helyet foglalja el, hisz múlt évi tervét is 135 szá­zalékra teljesítette és igen jó volt a kélési százalék is. Egé­szen biztos, hogy a keltető dolgozói az idén is megtesznek mindent, hogy minél több ap­rójószág kerüljön a tsz-ek, gazdaságok udvarára. (Szalay) ÜJ KÉSZÜLÉK GYERMEKEK vérnyomásának MÉRÉSÉRE Moszkvai tervezők szfigmo- tonoszcillométer néven új ké­szüléket szerkesztettek gyer­mekek vérnyomásának méré­sére. A készülék működése nyolc életkori sajátosság sze­rint szabályozható. Segítségé­vel megmérhetik a gyerekek maximális, minimális és átla­gos vérnyomását. SZEMÜVEG VAKOK RÉSZÉRE Vakok részére szerkesztett szelén-fotocella felhasználásá­val újfajta fényérzékeny, szem­üvegszerű készüléket Ivan Po- povits kolozsvári orvos. A ké­szülék a fényt előbb mágneses erővé, majd hanggá változtat­ja. A készülékkel a vakok még petit betűtípussal szedett szö­veget is elolvashatnak. LETT GYÓGYSZER — A FURADONIN A Lett Tudományos Akadémia vegyészeti intézetében új ké­szítményt kísérleteztek ki fer- tőzéses, gyulladásos megbete­gedések gyógyítására. A Fura- doninnak nevezett készítmény vízben jól oldódó sárga por, amely erős baktériumölő. Riga egyik gyógyszergyárában ha­marosan megkezdik a Furado- nin gyártását. EGYETEMES ÉRVÉNYÜ-E NEWTON VONZÁSI TÖRVÉNYE Dr. Fritz Zwicky a követke­zőket írja az „Astronautics” című amerikai folyóiratban: ,Űgy látszik, hogy Newton tör­vénye nem érvényes az űr óriási távolságaira. Az egymás­tól több mint ötmillió fény­évnyi távolságra levő galakti­kák oly minimális vonzó ha­tással vannak egymásra, hogy az csaknem a nullával egyen­lő.” POLYETII.ÉN ŰJ MÓDSZEREKKEL A polyetilén előállítása eddig rendkívül bonvolult feladat volt. Először is magasnyomású berendezéseket, továbbá kata­lizátoros keverekeket igényelt. M. Fjedorov, a műszaki tu­dományok kandidátusa, új módszert dolgozott ki az eljá­rás egyszerűsítésére: a mű- anya^* i e-riUívüI nagvfpszü't- ségű • r mágneses térben áll'' \ laboratóriumi kí­!•'•! .eresek voltak, most 'z ü gyártás módszereinek kidolgozására keiül sor. A tas- kenti ipari gumigyár műhelyé­ben nagyfeszültségű elektro-i mágneses térben polimerizál­ták az etilént A módszer ered­ményesnek bizonyult, s hama­rosan az egész Szovjetunióban bevezetik a polyetilén gyártá- sánák ezt a jóval termeléke­nyebb módszerét. ÜJ MŰANYAG A MARKOLÓN A levorkuseni Bayer vegyi­üzemek laboratóriumaiban új műanyagot k'sérleteztek ki. A makrolonnak keresztelt poli- karbonát az eddigi műanya­goknál sokkal hasznosabb tu- 'ajdonságokkal rendelkezik. Mínusz 100 foktól plusz 135 fo­kig minden hőmérsékletet kibír és rendkívüli hóellerállása, ve­gyi és egyéb tulajdonságai ideá­lis anyaggá teszik az autó-, elektromos-, fényképész- és építőipar számára. A VILÁG LEGTISZTÁBB ALUMÍNIUMA A leningrádi tudósoknak si­került a világ legtisztább alu­míniumát előállítaniok. Ennek az alumíniumnak a „hét-ki’en- ces alumínium” nevet adták a fém tisztasága ugyanis eléri a 99,99999 százalékot. MÁJRAK PUSZTÍT FEKF.TE-AFRIKÄBAN Franciaországban igen ritka a rrjájrák, viszont Fekete-Afri- kában a rákos megbetegedések 50 százalékát teszik ki. Paget professzor, a dakarj orvostudo­mányi fakultás tanára szerint a rákos megbetegedés szállás- csinálóí a különféle fertőzések és a belekben tenyésző élős- diek. A mennyiségi és minősé­gi szempontból elégtelen táp­lálkozás is kedvez a májrák keletkezésének. KÉTÉLTŰ JÁRMŰ KÍNÁBAN Kínai tervezők új kétéltű lárművet szerkesztettek, mely­nek adatai a következők: 9 mé­ter hosszú, 6 üléses, súlya 800 kg sebessége a földön 45 km, vizen 15 kilométer. A haldokló szigetek tengere A haldokló szigetek tengere — az Északi Jeges-tenger. Szov­jet kutatók jelentései szerint egész sor sziget nyomtalanul elsüllyedt, bár néhányat közü­lük csak nemrégen fedeztek fel. J. J. Gaokel. szovjet föld­rajztudós, névsorba szedte az Északi Jeges-tengerben szovjet kutatók által felfedezett és idő­közben eltűnt szigetek nevét és kimutatta, hogy az elmúlt 25 év alatt a szigetek „eltűné­se” rendkívül gyorsan és sű­rűn következett be. Az eltűnt szigetekhez tarto­zik például a Diomid-sziget, amelyet Laptyev orosz kutató 1739-ben fedezett fel. A szige­tet utoljára 1761-ben Szalaurov orosz északsarki kutató látta. Amikor 1934-ben a Litka nevű szovjet jégtörő a szigetet ke­reste, hat méter mély tengert talált á helyén. Az ugyancsak Laptyev által felfedezett Vaszilovszkij-sziget is nyomtalanul eltűnt. A régi feljegyzésekből ismert Andre- jev- és Szannikov-földből a szovjet kutatók már csak itt- ott találtak nyomokat a ten­gerben. A B I. Leikin vezetése alatt álló vízrajzi expedíció nemrégen közölte, hogy a Fi- gurina-sziget nincs többé. Ez a sziget az északsarki térképeken a Fyegejev-szigetektől északra volt bejelölve. í3. K. Kmiszinkov szovjet földrajztudós már 1936-ban megjósolta, hogy a Laptyev- tengerben levő Szomjenovsz- kij-sziget már csak 18—20 évig szerepelhet a térképeken. Ami­kor 1955-ben a „Lag” vízrajzi kutatóhajó arra haladt, a szi­getnek nyoma sem volt. Gackel professzor a Trud- ban megjelent cikkében meg­jövendöli, hogy az újszibériai szigetek is elöbb-utóbb eltűn­nek. Hasonló sors vár a Lap- tyev-tenger déli partvidékére, elsősorban a Bikov- és a Ligyi- föld kis félszigeteire. Az orosz tudós az Északi Jeges-tenger­ben garázdálkodó „sziget­halált” azzal magyarázza, hogy az elmúlt 25 év alatt az éghaj­lat jelentősen felmelegedett. Az északsarkvidéki szigetek túlnyomórészt homokból és agyagból vannak, amit a jég összetart. A Nap melegének és a felmelegedett tenger-víznek hatására a szibériai partvidék fokozatosan visszahúzódik, a szigetek elolvadnak és eltűn» nek a tengerben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents