Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-07 / 56. szám
1959. március T, szombat siptíjsie * „II kulturális munkának nem lehet akadálya a gazdasági függés!“ — Kétnapos népművelési értekezlet Gyöngyösön — A gyöngyösi Városi Művelődési Ház társalgójában tartották szerdán és csütörtökön kétnapos értekezletüket a megye járási és városi népművelési felügyelői és járási, városi kultúrház-igazgatói. Az értekezleten részt vett Papp Sándomé, a megyei tanácselnök-helyettese, Dienes Tibor, megyei művészeti előadó, Vass Gyula, megyei művelődési osztályvezető-helyettes, és Varga Ferenc, Gyöngyös város v. b. elnöke. Varga Ferenc megnyitója után, első napirendi pontként Dienes Tibor tartott előadást a Hámán Kató kulturális seregszemle alkalmából a népművelési munkásokra háruló feladatokról. Hasznos kezdeményezés volt a kulturális szervek részéről összekapcsolni időben és eszmeileg a Tanácsköztársaság 40. évfordulóját és a kulturális seregszemlét. Ez az intézkedés lényegesen megjavította a tubb-kevesebb hibát tartalmazó műsorpolitikát, rendszert, összhangot teremtett a kultúr- csoportok munkájában, és mind eszmei, mind művészeti téren lényegesen emelte az öntevékeny csoportok műsorának színvonalát. Dienes Tibor ezután ismertette az időszerű feladatokat. Kifejtette, hogy a kulturális seregszemle után sem szabad engedni a munka bizonyos fokú lanyhulását, ennek a megmozdulásnak kihatással kell lennie a kulturális vezetők és művészeti csoportok egész évi munkájára. A csoportoknak — természetesen a seregszemle beiktatásával — ki kell dolgozniuk egész évi műsortervüket. Az előadást követő vita után, szerda délután folytatta munkáját az értekezlet. A második napirendi pont Sümeghy Bélának, a gyöngyösi Városi Művelődési Ház igazgatójának a művelődési Ház munkájáról szóló beszámolója volt. Sümeghy Béla először néhány eszmei problémát, világított meg, röviden ismertette a párt művelődéspolitikai irányelveit, majd ezeken keresztül értékelte a Gyöngyösön, szorosabban a kultúrház keretében folyó kulturális munkát. Elmondotta, hogy a fejlődés ma is állandóan észlelhető, mert a múlt éveihez képest is napról napra emelkedik a rendezvények és látogatók száma. Különösen észlelhető ez az ismeretterjesztő előadások területén, mert szemmel láthatólag emelkedik az üzemekben tartott munkásmozgalmi, természettudományos, materialista tartalmú előadások látogatottsága. A kultúrházzal közreműködő váltógyári színjátszócsoport előre megszervezett műsorterv szerint do’gozdk, jelenleg 7 darabot játszanak, valamennyi a szocialista kultúrpolitika követe] menyeinek megfelelő. Az énekkar 42 taggal dolgozik, az országos dalostalálkozón mindig szép sikerrel szerepelnek. Jól dolgozik az Irodalmi Kör, a gazd- asszony szakkör, a képzőművész- és fotókör, a balettiskolák is. Sümeghy Béla referátumát igen széleskörű vita követte. A vitában felszólalt Papp Sán- dorné, a megyei v. b. elnök- helyettese is. Többek között elmondta, hogy a jövőben egyre inkább ki kell terjeszteni a kultúrházak hatósugarát, különösen a mezőgazdasági járásokban. Hámutatott arra is, hogy a művelődési házak elsőrendű feladata a nevelés. A KISZ-szel minden népművelési vezetőnek ki kell építenie a minél jobb kapcsolatot. Végül a munkásszállások problémájáról, a kétlaki dolgozók kulturális neveléséről tett említést. Mónival Andor, a gyöngyösi városi pártbizottsáp- munkatársa, a városi kulturális bizottság tagja, néhány igen fontos adattal egészítette ki a beszámolót, röviden ismertette a megyében legjobban működő gyöngyösi kulturális bizottságok munkáját,,, a városban folyó politikái és világnézeti' nevelést. ,, Az értekezlet’ második napján, csütörtök délelőtt Grúz János, a hevesi járás népművelési felügyelője tartott előadást A népművelési munka feladatai a mezőgazdaság szocialista átszervezésben és a termelőszövetkezetekben címmel. Megállapította, hogy milyen nagy részük van a népművelési dolgozóknak a termelő- szövetkezetek . szervezésében, az agitációban. Ezen túlmenően, a kulturális szerveknek saját eszközeikkel, tehát az ismeretterjesztő előadásokon és szórakoztató műsorokon keresztül is segíteniük kell a fejlődésiben. A műsorszervezésen kívül ki kell alakítani és hathatósan támogatni kell a terme'őszövetkezeti, illetve termelőszövetkezeti községi kul- túrcsoportokat, szakmai, erkölcsi politikai és anyagi támogatást kell részükre biztosítani, hogy megerősödve, végül egyedül is képesek legyenek a rájuk bízott munka elvégzésére. A beszámoló után a részvevők elhatározták, hogy a következő hét végéig tervet adnak be a megyei művelődési osztályhoz, amelyben megjelölik, hogy milyen munkát tudnak végezni ezen a téren. A hivatalos rész után, szerdán este közös vacsorán voltak a részvevők Mátrafüreden, csütörtökön délután pedig meglátogatták a Mátra Múzeumot és az ÄUami Pincegazdaság pincészetét. —ró— Hírek — humorral... Egyik nagyvállalatunk „önálló modellőröket keres.” Hozzá vagyunk szokva, hogy manapság, amikor a munka- nélküliség ördöge régen szertefoszlott, a helyzet visszájára fordul s egyre másra keletkeznek az új. meg új hivatások, mintha földből sarjadt gombák lennének. Most itt van ez a modellőrség. Ha önálló lennék, — mert ők önálló őröket keresnek amit megértek, hiszen nős embernek nem való az ilyesmi — bizisten jelentkeznék erre a pályám, hiszen nem lehetetlen, hogy egy rajziskolába osztanának be, s ott a csinos aktmodelleket kellene őriznem. Vagy itt is érvényes igazság, hogy kecskére ne bízzuk a káposztát? —p— Agyműtét atorosintofcsal 20 000 ÉVES KIHALT BARLANGI MEDVE Olasz barlangkutatók egy Sartiano (Toscana) közelében levő barlangban ún. barlangi medve (uraus speleus) csontvázára bukkantak. Ez a medvefajta több mint 20 000 évvel ezelőtt halt ki. CIPRUS 1859. február 23- án Londonban a7 angol — görög — török tanácskozások eredrné nyeként megegyezés jött létre a 9250 négyzetki - lométer területű 550 0U0 lakosú Ciprus-sziget státusáról. A megegyezésről kiadott Fehér könyv adatai szerint az angol kormány továbbra is biztosította Nagy-Bri- tannia részére Episkopi és' Ak- rotiri körzetének katonai támaszpontjait, amelyek brit szuverenitás alatt maradnak; továbbá „jogot nyert1’ a lám agustai kikötő és a mcosiai repülőtér egyes berendezéseinek használatára. A háromoldalú megegyezés eredményeként Ciprus szigete továbbra is stratégiai ugródeszka szerepét tölti be a Szovjetunió, valamint a közel-keleti arab országok elleni imperialista intervenciós tervekben. Jelmagyarázat: 1. Túlnyomó részt török lakosságú terület Cip~ rus szigetén. VALÓSÁGGAL agitátornak termett Faragó József, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár szerszámgazdája. Ezt lehet megállapítani szépen gördülő mondataiból, ügyesen felsorakoztatott érveiből, amelyek a viták során végeláthatatlan sorban bizonyítják igazát. Beosztása szinte megköveteli az anyagtakarékosságot, szorosan összefügg a kevés megbecsülésével. — Gyermekkoromban nem láttam értelmét a kalász-szedésnek. Hogy lehet abból kenyér, ha így Szemenként szedjük össze az elhullajtott kalászokat? — akadékoskodtam —, ám szemem láttára lett kenyér az összegyűjtött kalászokból, amelyeket egyenként szedtünk fel. Akkor győződtem meg róla, akkor tanultam meg: a keveset is érdemes megbecsülni. Ez jut eszembe és ezt mondom el, ha látom, nem becsülik a kisebbértékű anyagot, ha restellnek mozdulni egy-egy gyorsacél darabkáért. Igaz, csak 12 fillér kilója, úgy tűnik, nem érdemes lehajolni érte, de a kalász példája mégis azt bizonyítja, érdemes, mert 150 forintos anyagot lehet vele pótolni. így bizonygatja, mennyire hasznos az anyag minden kis darabkájára vigyázni. Különösen a fiataloknak magyaráz türelmesen. Kedvence az ifjúság, a gyermek. — Nagy vitában vagyunk most az asszonnyal, nem tudjuk eldönteni, egy vagy két elhagyott gyermeket vegyünk-e magunkhoz. Én a kettő mellett vagyok — ha már nekünk nem lehet. — Teljes lesz tehát a család ... AZ AM, A CSALÄD. Bár a gyermekáldás eddig elkerülte Munkósagitáto r a Faragó-lakást, családja van azért: számszerűit 18. Egy a sajátja, 17 pedig a volt Pápaitelep lakói közül, Gyöngyös szélében, a Vasöntő és a Vasutas utcában. Az ugyanis az ő körzete, hozzájuk járogat, ha valamilyen fontos kormány-, vagy párthatározatot kell ismertetni, az ország, a világ dolgairól kell beszélgetni, — mikor szabad ideje engedi. — Jól ismerem gondjaikat, segítenék is rajtuk, de az én erőm kevés ehhez. Négy családnak nem végezte el az IKV a legszükségesebb javítást sem, pedig az utca többi házát mind rendbehozták. Ügy érzem, jogos a négy család kérése, de mi, agitátorok, nem ígérgethetünk felelőtlenül, feljegyeztem a panaszt, igyekszem elintézni, de hiába. A vállalattal nem sikerült megegyezésre jutni. Nagyon fáj pedig, ha más dolgában nem tudok segíteni. — Aztán italbolt helyett fűszerüzletet kértek a Pápai úti telepiek, ezt a kérésüket sem teljesítették még. Pedig sokat növelne szavunk erején, ha ezeket a jogos kéréseket, panaszokat sikerülne elintézni. Bár sokat és szívesen törődik 17 „családjával”, jó ideje nem látták a Pápai-telep környékén. Nem is láthatták, mert újabb „családjai” akadtak — ezúttal falun. — Azokat az embereket kerestem, akikkel vitába lehet szállni a régi és az új gazdálkodási módról. Babus Zo’tin atkán egyéni gazdával (azóta szövetkezeti tag lett), Juhász Jánossal, Fehér Jánossal szintén hosszú vitáink voltak — emlékezik vissza a nemrég múlt napokra, mikor «zinte pirkadattól éjszálltáig érveltek, vitatkoztak a falu népnevelőivel közösen a termelőszövetkezeti mozgalom mellett. S MILYEN EREDMÉNNYEL. — Atkár szövetkezeti község lett, s ahogy hallottam, az én családjaim közül talán csak Erdélyi bácsiék maradtak ki. Nagyon sajnálnám, ha így lenne, mert Erdélyi bácsi — aki olyan nagy szakértelemmel rendelkezik — nagyon megtalálta volna számítását a szövetkezetben. No, de nyáron, vagy még korábban, kimegyek hozzájuk, megnézem, miként boldogulnak. Mielőtt eljöttünk onnan, megígértették velünk, hogy gyakran kilátogatunk majd hozzájuk. Úgy terveztem, hogy szabadságom egy részét ott töltöm velük. Valamikor mező- gazdasági munkás voltam, hátha segíthetek valamiben ... így tervezget a nyárra, s miközben a környező községeket járta fáradhatatlanul agitált a körös gazdálkodás mellett, tíz és száz paraszt-portára kopogtatott be, festve a szocialista falu jövőjét az egyéni gazdák előtt, számítások fölé hajolva, amelyeken a nagyüzemi gazdálkodás várható haszna bontakozik ki. Aztán újra visszatér az üzembe, hogy a szerszámok közt teremtsen rendet. — Mit szól ezekhez a bokros elfoglaltságokhoz az asszony? Nevetésében dicséret rejlik, amint válaszol. — A hét végén ő is jön velem — ha nincs műszakban, mert ő is itt dolgozik a váltó- gyárban. — Az igazság egyébként az, hogy nem sok szabad időn" marad — teszi hozzá magyarázatként a munkásőr kiképzés, tanulás (párttörténetet tanul és nagyon érdekli a természettudomány) sok időt elvesz, de aki szeret az emberekkel bánni... igen, az Áldozatot kíván, s ezt az áldozatot szívesen hozza meg Faragó József munkás-agitátor, ezt bizonyítják felvilágosító munkájának eredményei. Kovács Endre Néhány héttel ezelőtt Upsalában svéd tudósoknak sikerült agyműtétet végezniük sebészeti beavatkozás 'nélkül. A műtétet Gustaf Werner intézetében, Lars Leksell professzor irányítása alatt végezték egy 55 éves férfin: láthatatlan késként szinkrociklotronnal előállított atomsugarakat használtak fel. Egy ló. amelyik nem érti meg az idők szavát János bácsinak szép, sötétpej lova van. Jó állású, kecses tartású, fiatal állat, olyan, hogy ha végigmegy vele akármelyik falu főutcáján, ugyancsak utánabámulnak az emberek. Ez aztán igen, ez egy igazi lő — mondják többen is, ha a véletlen úgy hozza, hogy éppen összetalálkoznak János bácsi fogatával. Büszke is a gazda ilyenkor, és talán még azt is elfelejti, Hogy... szóval, olyan ló, mint a „Csillag”, nincs még egy a környéken. Hanem egy baj azért mégiscsak van. Van, mégpedig nem is kicsi, akármilyen, mert nagy hibája van ennek a lónak. Igaz, ezt nem tudják az idegenek, azok, akik utána- fordulnak csodálkozva az úton, de annál inkább tudja János bácsi, a Csillag gazdája. Merthogy szép a ló, az igaz, erős is, húz is, nem is harap — hanem rúg kegyetlenül, de úgy ám, hogy még a gazdája is csak félve merészel hozzája menni. — Pusztítaná el az Isten a rúgás bitangját — fakad ki ilyenkor János bácsi, magából kikelve, de aztán, amikor keservesen sikerül hámba fogni, akkor aztán megengesz- felődik háragos szíve. Ahogyan mégy, ahogyan tartja büszke nyakát, olyan, mint egy igazi táltos... így aztán évről évre mégtescsak megmarad a Csillag, hol örömet, büszkeséget, hol kegyében bosszúságot okozva jószívű gazdájának. Történt a napokban, hogy János bácsi nagy elhatározásra szánta magát. Belépett a termelőszövetkezetbe és természetesen magával vitte a szép .Csillagot” is. Nem szólt semmit arról, hogy a lóval van egy kis „baj”, hanem csak felvetette a közös állomány listájára. Még biztatta is a kocsisokat: — Aztán jól bánjatok ám a lovammal, nehogy panasza legyen rátok, mert én mától kezdve a kertészetben akarok dolgozni. A két legény mosolygott és mit sem sejtve, átvezették á lovat a közös istállóba. No, ott aztán nyomban be is mutatkozott a Csillag. Rúgott jobbra, rúgott balra, úgy, hogy egészen megvadította a többi lovakat is. Amikor végre le» csendesedett, a két kocsis azonnyomban szaladt János bácsihoz. — Miért nem szólt kend, hogy rúg ez a dög? - mondták dühösen. Az öreg elmosolyodott a bajusza alatt, aztán csak annyit mondott: — Azt hittem, hogy itt a tsz-ben majd megjuhászodik, de most már látom, hogy nem akarja megérteni a bitang az idők szavát! SZALAY A külvárosi óvoda lglice szívem, igli- ce, aranyos lábú igli- ce, — Ahová te hajiasz, iglice, én is oda : hajlok. Cseng, szárnyal boldogan sok kicsiny le- ;ány és fiú vidám ; hangja Eger külvárosában, a Lenin út vé- :gén épült új óvodáiban. A másik terem- i bői is harsog a dal: Árok mellett jár- ; tómban, — Tüske imént a lábamba... I — kacagnak, ugrál- ! nak aj apróságok. \ Ofyanok, mint a kis csikók. Nehezen törtnek be, nemigen tűink még a fegyelme- ; zést. Nem is csoda, ; hiszen pár napja csu- ; pán, hogy ide járnak. ; Kevés idő telt el ah- ! hoz, hogy összeszokjanak, de éppen elég arra, hogy az új kömye-et, az ismeretlen óvónéni okozna megszeppenés el- ; tálljon, így a békés J körtáncból, játékos ; fogócskából pillanatonként birkózás, sírás és szenvedélyes sikoltozás robban ki De nem történhet semmi baj. Mária óvó „néni” résen áll, szemvillanással megállítja az ütésre emelt kis kezeket, a nagyon kakaskodókat meg sarokba állítja. A gyerekek összeölelkeznek és az ellenfelek békésen játszanak tovább. Korábban 25 férőhely volt a szegényes kis épületben, de a gépállomás gyorsan fejlődött, szaporodtak a gyerekek és a lajos- városi paraszt szülők is rájöttek, hogy jobb helyen van az óvodában a gyerek, mintha az utcán csatangol Nagy szükség lett a? óvodára, különösen azoknál a családoknál, ahol nincs nagymama. Az új óvodaépítés ügyében küldöttségek mentek a tanácshoz és a hivatalokba. De mindenütt azt mondták, ez nem szerepel a tervben, nincs rá keret. Az emberek nem nyugodtak bele. A szülők összefogtak, elbontották a régi épületrészt, kiásták az alapokat, az asz- szonyok megkérték a kőműveseket, jöjjenek, segítsenek. És a kőművesek jöttek szívesen, pedig legtöbbjüknek se.gyereke, se unokája nem jár ebbe az óvodába Az óvónénik egy- egy szülő kíséretében felkeresték a vállalatokat, elsősorban azokat, ahol több szülő dolgozott. Jöttek a teherautók és lovaskocsik. Hordták a téglát, cementet és kavicsot. Ha sok nehézséggel is, de szépen haladt az építkezés. Segített a tanács és a bank is Elkészültek a kis székek, piciny asztalok, függöny is került az ajtókra, — ablakokra, szorgos munkáskezek foga« sokai szereltek a falra, télapóval játék babakocsikat és kis tűzhelyeket is küldtek a gyerekeknek. Három óvónéni és két dajka felügyelete alatt ma már 65 apróság játszik itt napestig. Szeretettel nevelik, emberségre tanítják őket. Persze egy s más nagyon hiányzik még. Az óvonénik 65 kicsiny gyermek nevében arra kérik az illetékeseket, segítsék őket, hogy minél előbb meglegyen u külső vakolás, a kerítés és az új gyermekeknek is jusson fekvőhely. A többit majd előteremtik ők, meg a szülők. Ügy érezzük, ez a nagy családi közösség megérdemli, hogy jogos igényüket a hatóságok támogassák. Bízzunk abban, hogy a külvárosi óvodából hamarosan Eger legszebb óvodája lesz. (Fazeka$
