Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

NÉPÚJSÁG (959. március 4., sSfxc44 Jó küzde Intek jellemexték ti megyei l. osztályú labdarúgó-bajnokság első fordulóját Qimjejd&djüjtk őilza! Nyikoláj Cserkasxov — Lidia Sxmirnuvu {Tudósítóink jelenük) Hatvani Kinizsi— Tiszafüredi Petőfi 4:1 (1:1) Hatvan, 500 néző. V.: Szamosvölgyi. Hatvan: Bacsa — Hajdú, Sárközi, Pecze — Kocsis, Nagy — Hegedűs, Bácz, Kristyán, Usztöke, Sziget­vári. Edző: Kókai János. Tiszafüred: vámosi - Csorna, Tóth I., Tóth II. — Remenyik, Sza­mos vári — Szabó, Balogh I., Ba­logh II., Megyeri, Fótos. Edző: Ve­res János. A mérkőzés elején rögtön a ha­ltai csapat lépett fel támadólag, csatárai sok veszélyes helyzetet te­remtettek a tiszapartiak kapuja előtt, a lövések azonban nem sike­rültek. Az első gól a 23. percben esett, Szigetvári lövése nyomán. 1:0. A gól után nyomasztó fölénybe került a H. Kinizsi, de a csatárok lövéseit ebben a játékrészben sem kísérte szerencse. A tiszafürediek szórványos lefutásainak egyikét siker koronázta és a 45. percben Balogh II. kiegyenlített. 1:1. A II. félidőben egy darabig a Vendégek támadtak, Balogh II. nagy lövését Bacsa bravúrosan védte, majd feljött a Kinizsi és a mérkőzés végéig irányította a játé­kot. Jellemző, hogy Bacsa egyet­len labdát sem kapott ekkor. A második gól a 62. percben esett Rácz lövéséből, 2:1, majd Hege­dűs kétszer is a kapufát találta el. A 79. percben Szigetvári a kifutó kapus mellett lőtt a hálóba, 3:1, majd a 85. percben Kristyán állí­totta be a végeredményt. 4:1. Közepes színvonalú, de nagyiramú játék jellemezte a mérkőzést, a Kinizsi — különösen a II. félidőben — akár több gólt is rúghatott vol­na. jók: Sárközi, Pecze, Nagy (a mezőny legjobbja), Kristyán, Szi­getvári, illetve Vámosi, Tóth I. és Balogh II, Gyöngyösi Spartacus— Adácsi FSK 11:0 (4:0) ^Gyöngyös, 2500 néző. V.: Nagy hajós. Gyöngyös: Csaba - Nagy, Hars­falvi, Kiss - Bánhidi, Bujalka - Trencsényi, Marosvári, Baranyi, Treiber, Rozgonyi. Edző: Báli Fe­renc. Adács: Varga - Major, Tassi, Gál - Túri, Ram - Szécsényi I., Juhász, Szécsényi EL, Ács, Kovács. Edző: Kovács J. Spartacus-támadásokkal kezdő- flött a mérkőzés és a gyöngyösi csatárok már az első percekben veszélyeztették Varga kapuját. Marosvári, Rozgonyi, majd Bara­nyi lövése kerülte el a kaput, a másik oldalon Szécsényi II. küldte kapu fölé a labdát. A 10. percben Treiber hanyatvetődve továbbította a labdát Rozgonyi elé, a szélső azonban biztos helyzetben hibá­zott. Az állandó gyöngyösi fölény csak a 20. percben hozta meg az első gólt: Baranyi—Rozgonyi—Treiber volt a labda útja, s az utóbbi mintegy 16 méterről nagy erővel a léc alá lőtt. 1:0. Egy perc múlva Baranyi lövéséből esett a második gól, majd Marosvári labdája a ka­pufán csattant, Bánhidi lövését pe­dig szépen védte Varga. A 35. percben Treiber labdájával Trencsényi előretört, s biztosan lőtt a hálóba. 3:0. a 38. percben Major csúnyán elkaszálta Rozgo- nyit. aki megsérült. A félidő utol­só gólja a 40. percben esett, ami­kor Trencsényi jó beadását Maros­vári biztosan fejelte a hálóba. 4:0. A II. félidő is heves gyöngyösi támadásokkal kezdődött, de az ötödik gól elég soká váratott ma­gára. A 66. percben Rozgonyi át­adását a középre húzódó Trencsé­nyi lőtte a hálóba. 5:0. Nem sok­kal később Tassi öngóljával 6:0-ra alakult a mérkőzés állása, majd a 75. percben Nagy közel 40 mé­teres lövése a háló felső sarkába hullott. 7:0. A 77. percben Trencsé­nyi volt az újabb góllövő, majd két perc múlva Treiber 9-re emelte a gólok számát. A 82. percben Nagy erős szabadrúgása vágódott Varga hálójába. 10:0. Az utolsó gól a 87. percben esett Treiber lö­véséből. 11:0. Jók: Bánhidi, Nagy, Marosvári, Sietve Varga, Gál, szécsényi lí. Selypi Kinizsi—* Füzesabony 3:0 (1:0) Üelyp, 300 néző. V.: Paróczai. Selyp: Kovács - Tóth, Surányi, Sluszni - Zselesnyik, Tari - Szabó, Matula, Szomola, Bajzáth, Kazin- czi. Edző: Nagy Sándor. FVSC: Bocsi I. - Gulyás, Jaskó, Kakuk - Kelemen, Gál - Erős, Molnár, Csuhái, Bernáth, Bocsi II. Edző: Turóczi János. Jótalajú pályán került sor a mérkőzésre, eleinte kiegyensúlyo­zott küzdelem folyt, majd később a hazai csapat fokozatosan fölény­be került. A 23. percben Surányi szabadrú­gása után Szabóhoz jutott a lab­da, aki néhány lépést tett vele, s biztosan lőtt a hálóba. 1:0. A 49. percben egy kapu előtti ka­varodás végén Matula lőtte a má­sodik gólt, 2:0, majd a 65. percben ismét a szemfüles Matula volt a gólszerző. A hátralevő időben is a hazai csapat irányította a játékot, de csatárai a sokszor túlkeményen Játszó vasutas-védelmet már nem tudták többször áttörni. Jók: A közvetlen védelem. Szabó, aföíula# illetve Jaskó és Gál. Hevesi Traktor— Recski Bányász 3:0 (2:0) Heves, 500 néző. V.: Demény. Heves: Magyar - Nagy B., Frank, Stolcz — Gombaszegi, Nagy S. — Balogh, Pataki, Bessenyei, Vermes, Nagy F. Edző: Nagy Fe­renc. A mérkőzés első részében tapo­gatózó mezőnyjáték folyt, hol egyik, hol másik csapat lendült támadásba. A későbbiek folyamán a hazaiak lassan fölénybe kerül­tek, a recskiek védelme azonban — élükön a kapussal — jól állták a meg-megújuló támadásokat. Az első gól a 28. percben esett, amikor Balogh lefutotta a védőket és a kimozduló kapus mellett, mintegy 25 méterről a bal felső sarokba lőtte a labdát. 1:0. A gólra heves recski rohamok következtek, de a támadók gólt elérni nem tudtak. Az utolsó per­cekben ismét Heves kezdeménye­zett többet és a 43. percben Besse­nyei nagy lövésével 2:0-ás vezetés­re tettek szert. A II. félidőben Recsk kezdett jobban, a hevesi védelem kihagyá­sait azonban most sem tudták csa­tárai kihasználni. A 86. percben Nagy F. hatalmas lövését a kapus csak kiütni tudta, a szemfüles Bessenyei újra kapura lőtt és a labda a középhátvéden irányt változtatva, a gólvonalon megakadt. A recski védők menteni igyekeztek, de a játékvezető jól látta az esetet, hogy a labda köz­ben már túljutott a gólvonalon és gólt ítélt. 3:0. Erősen idényelei mérkőzés volt. A vendégcsapat védelme jól állta a hevesi támadásokat, de a hazai pálya előnye biztosította számukra a győzelmet. A hevesieknél a támadósor bizo­nyult a legjobb csapatrésznek. Gyöngyösi Bányász—Rózsa- szenimártoni Bányász 2:1 (1:1) Rózsaszentmárton, 500 néző. Rózsaszentmárton: Mátra — Hucz- ka, Körösi, Gubis — Laczik, Dor- ner Ül. - Borbély, Ocsovai, Báti, A HP Zilai, Imre H. Edző: Vágó Zoltán. Kezdés után hatalmas iramú küz­delem alakult ki, valamivel a ha­zai csapat támadott többet, a gyöngyösiek csak szórványos elő­retörésekkel kísérleteztek. Az első gól a 35. percben esett, amikor egy ilyen szórványos lefutás vé­gén a gyöngyösi Balogh lövése ju­tott Mátra hálójába. 1:0. Nem sokkal később Rózsaszent­márton Báti révén kiegyenlített. 1:1. A félidő hátralevő részében me­zőnyjáték folyt. A II. félidőben is Rózsaszent­márton kezdeményezett többet, de támadói a jobbnál jobb gólhelyze­teket is rendre kihagyták. Már-már úgy látszott, hogy döntetlen ma­rad az eredmény, amikor 10 perc­cel a befejezés előtt Balogh lövé­se ismét megtalálta az utat Mátra hálójába. 2:1. A gól után elkeseredett rózsa- szentmártoni rohamok következ­tek, s a 87. percben kiegyenlítési alkalmuk is nyílott, de Borbély a kapu fölé rúgott egy 11-est. A két csapat küzdelméből a ve­szélyesebben támadó és helyzeteit jobban kihasználó gyöngyösiek ke­rültek ki megérdemelten győzte­sen. A rózsaiak sokat támadtak, de támadósoruk ismét tehetetlen volt. A győztes csapatban a közvetlen védelem és Balogh, a rózsaiaknál Báti, Zilai és Imre II. nyújtotta a legjobb teljesítményt. Gyöngyösi Honvéd—• Lőrinci Vasas 0:0 Lőrinci, 300 néző. Gyöngyös: Kovács — Zsebe, Tó­iéi, Bóna — Tompity, Vörös — Ba­lázs, Szedlák, Horváth, Ulakity, Győri. Edző: Kiss Jenő. A két csapat találkozója végig rendkívül izgalmas, váltakozó küz­delmet hozott. Az első félidőben a Gyöngyösi Honvéd, a másodikban a Lőrinci Vasas támadott többet. A döntetlen igazságos, bár a gyöngyösieknek több gólhelyzetük akadt. QjcilLcL Sándór 1941. január 12-én született Gyön­gyösön. Édesapja egyszerű föld­műves ember, s maga is gazdál­kodással foglalkozik. Hárman van­nak testvérek, ő a középső fiú. Az ökölvívást 1954. májusában szerette meg és mint VII. osztá­lyos általános iskolás tanuló, szor­galmasan látogatta az edzéseket. A szülők erről mit sem tudtak, s hogy Bállá Sanyi, ezt a kemény, férfias sportágat választotta, csak 1955. májusában derült ki, amikor első ízben lépett szorítóba egy ba­rátságos mérkőzés alkalmával. A szülők egyhangúan ellenezték, hogy továbbra is öklözzön, ő azon­ban hű maradt a sportághoz és ezután titokban járt el az edzé­sekre. A későbbiek folyamán, amikor már kiderült, hogy Bállá Sanyi tehetséges — a szülők is be­leegyezésüket adták. Az igazi fejlődés tulajdonképpen 1958-ban kezdődött meg, amikor Puchler Lajos edző kezei alá ke­rült. Az első nagy sikerét az északi terület egyéni, bajnokságán érte el, ahol súlycsoportjában fölényes győzelmet aratott, sajnos, az ezt követő országos bajnokság küzdel­mei során megsérült, s már nem tudott beleszólni a bajnokságért folyó harcba. A Salgótarjánban megrendezett Bányász ifjúsági bajnokságon baj­nokságot nyert, majd amikor a Gy. Honvéd bekerült az NB I-be, átigazolták a Gy. Bányász csapa­tából. Az 1959. januárjában megrende­zett Énekes István emlékverse­nyen nagyszerű öklözésével hívta fel magára a figyelmet, négy el­lenfelét könnyedén legyőzte, majd az ötödikkel szemben — erősén vitatható bírói döntés miatt — ve­reséget szenvedett, s így kénytelen volt a második hellyel megeléged­ni. Bállá Sanyi a szorgalmas sport­emberek közé tartozik. Hetenként négy edzésen vesz részt és célul tűzte ki maga elé. hogy még ebben az évben bekerül a magyar ifjú­sági ökölvívó csapatba... Novajon új sportkör alakult A Novaji Falusi Sportkör alakuló gyűlésén nagy számban jelentek meg á tanács, a földművesszövet­kezet és a tömegszervezetek kép­viselői, valamint közel 50 sportoló és sportbarát. Ferencz József megnyitója után Sebők László ismertette a sortkör feladatait és szervezeti szabályza­tát. Beszélt az elmúlt évek tapasz­talatairól, a község sportéletében mutatkozó pangásról, s egyben re­ményét fejezte ki a jövőt illetően. Ezután került sor a héttagú ve­zetőség megválasztására. A veze­tőség tagjai: Vályi János, Szabó Sándor, Papp István, Szabó Már­ton, Kakuk József, Bartók István és Daragó István. Elnökké egyhan­gúlag Vályi János elvtársat válasz­tották meg, míg a felügyelő bi­zottság tagjai Sebők László, Tóth József és Ferencz Sándor sporttár­sak lettek. Az elnöki beszámolóhoz sokan szóltak hozzá. Bartók László el­mondotta, hogy bizalommal tekint az új vezetőség működése elé, majd felhívta a figyelmüket a sportélet fellendülését akadályozó nehézségekre. Kovács Vincze kérte a vezetősé­get, hogy a jövőben ne csak a labdarúgó szakosztály működjön, hanem alakítsanak egyéb más szakosztályokat is. Dobó Sándor vb-elnök elmondot­ta, hogy a községben sok sportol­ni vágyó fiatal van, akiknek spor­tolásához meg kell teremteni a fel­tételeket. Vályi János, a sportkör új elnö­ke a következőkben látja a meg­valósítandó feladatokat: — Néhány évvel ezelőtt a kör­nyékben jól ismerték a novaji lab­darúgókat. Sajnos, azonban az ak­kori játékosok javarészt kiöreged­tek. s a községben mindenki elfe­ledkezett az utánpótlás biztosítá­sáról. Az akkori vezetőknek nem nagyon volt szívügyük a sport, így az utóbbi időkben csak a KISZ-szervezeten belül volt némi sportélet. Természetesen az álta­lános iskolai sporton kívül. A most megválasztott vezetőség első­rendű feladata lesz tehát Novaj sportéletét felébreszteni a hosszú téli álomból. A sportkör a jövőben szorosan együttműködik majd a KISZ- szervezettel, a tanáccsal és a tö- megsze/*vezetekkel. A labdarúgó szakosztályon kívül rövidesen lét­rehozzuk a kézilabda, sakk, aszta­litenisz és atlétikai szakosztályo­kat, s ezzel örökre felszámoljuk azt a téves álláspontot, hogy fa­lun csak a labdarúgás jelenti a sportot! A vezetőség minden tőle telhetőt megtesz a sportélet fellendítéséért. S ha a fiatalok is úgy akarják — reméljük, hogy ez így lesz — a Novaji FSK újra elfoglalja me­gyénk sportéletében az őt meg­illető helyet. Az alakuló gyűlés után a KISZ- szervezet leány tanácsa és a szö­vetkezeti nőbizottság vacsorát rendezett, mely után meleg baráti hangulatban a késő esti órákig együtt szórakoztak a novaji spor­tolók és sportbarátok. (daragó) A* ifjúsági bajnokság eredményei: Lőrinci Vasas—Gyöngyösi Vas­utas 3:0. Gyöngyösi Spartacus— Adácsi FSK 6:0, Hatvani Kinizsi- Tiszafüredi Petőfi 4:0, Egri Spar­tacus—Apcí Vasas 3:1, Hevesi Traktor—Recski Bányász ,7:#, A sajtóból nemrégiben hírí kaptunk arról, hogy megta­lálták a Szergej Eisenstein, vi­lághírű szovjet filmrendező el­veszettnek hitt, s még be sem mutatott Rettegett Iván című filmjének teljesen jó állapot­ban levő II. részét, amelyet a nagy művész még a II. világ­háború kitörése előtt készített. A magyar közönség is szeret­né, ha láthatná ezt . a monu­mentális alkotást; most mi csak a film főszereplőjét: Nyi- koláj Cserkaszovot mutatjuk be önöknek. De megismertet­jük még a mozilátogató közön­séget a szovjet film ünnepe műsorán levő Hárman jöttek az erdőből című film főszerep­lőjével, Lídia Szmirnovával is. NYIKOLÁJ CSERKASZOV 1919—20-ban még csak alkalmi szerepekben lépett fel, a moszkvai music-hallokba, cir­kuszokba és revükbe szerző­dött és pályája kezdetén a „Zoro, Huru és Charlie Chap­lin” című akrobatikus tánc­jelenetekben aratott biztató és emlékezetes sikert. Tanulmá­nyai befejezése után először 1926-ban lépett színpadra, majd filmezni kezdett. Több mint' hetven szerepet alakított színpadon és filmen, — főként a történelmi alakok életrekel- t ésével tette ismertté nevét és különösen megbecsültté te­hetségét. A filmtörténelem bizonyosan örök időkre a nagy és klasszikus alakítások közé sorolja Polazsájev professzorát a Viharos alkonyat című film­ben, Alekszandr Nyevszkij hercegét a Jégmezők lovagjá­ban, Alekszej cárevicsét a Nagy Péterben, Rettegett Iván­ját a Rettegett Ivánban. Jel­lemábrázoló tehetsége legalább annyira sokoldalú, mint zseni­ális. Volt Verne-figura és Po­pov — a feltaláló, nevelőtiszt és Micsurin, Gorkij és Sztá- szov, szerelmes vígjátéki hős és portás a mozivásznon. Leg­utóbb pedig a búsképű lovag maszkját öltötte magára a Don Quijote című színes, szé­lesvászonra készült filmben, j LIDIA SZMIRNOVA sajÉ* bevallása szerint, legkedvesebb szerepe az 1939-ben készült Szerelem című filmben volt Ez indította el őt egyébként a pályafutásán, ezzel a film­jével tette ismertté nevét. A másik, igen sikerült filmje, a* 1942-ben készült Legény a tal­pán, amely a II. világháború ideje alatt játszódik és egy színésznőt alakít benne, aki a fronton harcolókat vidítja fel művészetével. A tengerész zászlóalj-ban pedig Leningrad egyik hős védőjét mintázza meg emlékezetesen. De ugyan­ilyen lelkesedéssel és átélés­sel játssza a többi szerepét is, mint a vöröshajú Flossyt, az Ezüstszínű por-ban, vagy egy feltaláló feleségét a Donyeci bányászok-ban. Újabban egy igen kedves szereppel örvendeztette meg a szovjet közönséget. Julia Tito- vát, egy egyszerű asszony sze­repét formálja meg a Hárman jöttek az erdőből című film­ben. Murai János Jó, ha exi is tudjuk. A családfenntartó sorkötelesek katonai szolgálathalasztásáról és a hozzátartozók segélyezéséről Első tényleges katona' szol­gálata elhalasztható annak a családfenntartó sorkötelesnek, aki a rendeletben meghatáro­zott hozzátartozójának eltartá­sáról gondoskodik, s akinek kereső foglalkozástól való el­vonása a hozzátartozó megél­hetését veszélyeztetné. Családfenntartónak számít és a tényleges katonai szolgá­lat alól halasztást kaphat az az újonc, aki: munkaképtelen, vagy legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű és megfelelő jövedelemmel nem rendelkező szülőjét, nagyszü­lejét, illetőleg testvérét, fele­ségét, — a feleség munkakép­telensége esötén gyermekét — egyedül tartja el és az eltar­tottnak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, to­vábbá mostoha, vagy örökbe fogadott gyermekét a bevonu­lás időpontját megelőzően leg­alább két éven át saját kere­setéből eltartotta. A családfenntartói szolgálat­halasztás időtartama egy év. Az engedélyezett szolgálat- halasztás évenként meghosz- szabbítható. A sorkatonai szol­gálat elhalasztását a sorköte­Keresse fel részlegeinket! Udvarias, pontos kiszolgálás! • GYÖNGYÖSI FODRÁSZ—FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKEZET lesnek, vagy hozzátartozójá­nak kell kérnie az illetékes járási, illetőleg városi honvéd kiegészítő parancsnokságon. A családfenntartó sorka­tonák korábbi leszerelése. Az a sorkatona, akinek csa­ládfenntartói kötelezettsége katonai szolgálatának ideje alatt állott be, igazolt kére­lemre leszerelhető. Az idő előtti leszerelési kérelmet an­nál a parancsnokságnál kell beadni, ahol a sorkatona szol­gálatot teljesít. Sorkatonai szolgálatot tel­jesítő személyek ellátatlan hozzátartozóinak segélyezése. A sortkatonai szolgálatot tel­jesítő személyek ellátatlan hozzátartozóit (ezek keresete városban 500, falun 400 forin­tot nem haladja meg) családi segélyben kell részesíteni, ha őket a bevonult személy a be­vonulást megelőzően saját ke­resetéből, illetőleg jövedelmé­ből tartotta el és a bevonult személy a bevonulás előtt két éven belül egy évig munka- viszonyban állt, ktsz, termeló­niiiiiiiiiiiiiüiiiüiiiiiiiuitiiiiiii Olvasd! Terjeszd! KÉPÚJSÁGOT ommm nmmm Äinnun immm.. dCÁJ'dejjeji. Hirdetési díjak Népújság­ban: apróhirdetés hétköznap szavanként 1.— Ft. (első szó kettőnek számít), vasárnap szavanként 2.— Ft (első szó kettőnek számít). Keretezett hirdetés mm-ként hétKöznap 2,50.— Ft, vasárnap 3.— Ft. Nyílt-tér, köszönetnyilvánítás szavanként 3.— Ft. Hirdetési díjak Népszabad­a Népújságban és a Népszabadságban Ságban: apróhirdetés egy lap­ban hétköznap 2.— Ft, vasár­nap 3.— Ft. Apróhirdetés két lapban (pesti és vidéki) hét­köznap 3.— Ft, vasárnap 4,50 Ft. Keretezett hirdetés mm-ként egy lapban 3.— Ft, vasárnap 6.— Ft. Keretezett hirdetés mm-ként hétköznap két lapban 4,50, vasárnap 9.— Ft. szövetkezet, vagy mezőgazda- sági társulás tagja volt, a be­vonulás előtt két éven belül egy éven át iparjogosítvány alapján kisipari, vagy keres­kedői tevékenységet folytatott, vagy egyénileg gazdálkodó földműves volt és a családi segélyt igénylő hozzátartozó az említett tevékenységet folytat­ni nem tudja. Családi segély általában csak a munkaképte­len, vagy legalább 67 száza­lékban csökkent munkaképes­ségű hozzátartozó részesülhet. De a bevonult munkaképes felesége családi segélyre jogo­sult, ha legalább egy gyer­mek eltartásáról kell gondos­kodnia, vagy legalább hathó­napos terhes állapotban van. Nem kell igazolni a .munka- képtelenséget, ha a családi se­gélyre jogosult nő az 55-íjc, férfi a 60-ik életévét betöl­tötte. Testvér, gyermek részé­re a családi segély általában 16-ik évének betöltéséig jár; A családi segély összege havi 250 forint. A családi segély kifizetését a behívóparancs kézhezvétele után- az állandó lakhely szerint illetékes ta­nácstól kell kérni. AKAR OLCSÓN VÁSÁROLNI méteráru-, konfekció-, kö­tött-, cipőárut? Keresse fel a Gyöngyösi F öl dművesszövetkeze t LEÉRTÉKELT ÁRUK BOLTJÁT, a Fő téri vasüzlet mellett. A földművesszövetkezeti tagok év végén vásárlási visszatérítést kapnak. ÉRTESÍTJÜK vásárlóinkat, hogy az egerszóláti határban levő Be- leznai-féle homokbányát március 2-től megnyitottuk. Befizetés a tsz központjában. Kiadás reggel 7-től este 6-ig. Homok ára mo-ként 30 forint. Vörös Csillag Tsz, Eger- szalók. MAGYAR vadas, magyar tarka, bécsikék, belga óriás bakokkal fe­deztetés délután, Eger, Sas u, I. NÉPÜJSAG Az MSZMP megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik nétfö kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3. Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsiltnszky utca 1. sz. Telefon: 24—44. szám. Postaitok: 23. Heves megyei Nyomda V.. Ege?. Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés­ben a megyei postahivatalok ter- leszíik Előfizetési díj egy hónapra 11 forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents