Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

NEPCSSÄG 1959. március 28., szamte# Bandi néni UGYAN KI Ó? Md a ke­resztneve? Hogyan hívják iga­zán? Megannyi nehéz kérdés. Harmincegynéhány éve szín­háznál dolgozik, de nem szí­nész, s keresztnevét, hiába kérdeztem, nem mondta meg. A 68 éves, de fiatalos, fehér hajú Bandi néni mosolyogva ingatta fejét a Gárdonyi Szín­ház portásfülkéjében: „A ke­resztnevem? Minek? Hiszen a múltkor Csehszlovákiából is így címezték a levelem: Ban­di néni, Eger, s a levelet iime megkaptam. Számomra a ba­nális keresztnév, Erzsébet, vagy Mária, mit sem jelente­ne. Bandi néni vagyok és kész.” > Bandi néni — amz Szigeti Andor, 1943-ban elhúnyt te­hetséges színházi rendező öz­vegye, ma itt ül az egyik vi­déki nevezetesen az egri — szinház épületében és arra kér, hogy írjam meg: itt akar meghalni. Thália templomá­ban, ahol pedig nem ünnepelt hős, vagy divatos papnő, aki­nek ezrek hódolnak, hanem egyszerű köznép, aki áhítattal szolgálja úrnőjét, s életét a világot jelentő deszkáknak ál­dozta. Kecskeméten kezdte. 1923-ban került oda a férjé­vel, majd két év múlva Ka­posvárra költözött. Az itteni színház nyári* szállására Eger­be települt 1924 nagypénte­kén ■*- éppen 35 éve — láto­gatta meg először Egert, s akkor még nem sejtette, hogy évtizedekkel később otthona, télbehajló életének bázisa lesz­— Hej, milyen más volt ak­koriban a színházi élet —me­séli Bandi néni. — Nehezebb volt a falusiakat elcsalni a színházba, mint manapság. Bár nem mindenütt. Kapos­várott, Baján például jól ment a színház. Volt úgy, hogy a falusi ember mun­kából haza jövet egyik kézzel vacsorázott, másik kézzel meg öltözködött, hogy idejében a színházba érjen. De a kecske­métiek! Mondtam is annak idején, hogy könnyebb a kecs­keméti parasztot veszett ku­tyával a színház előtti szent- háromság szobor kertjébe be­zavarni, mint a színházba be­csalni. , — Pedig, hogy szerettük a színházat! Én ugyan sohasem játszottam, szegény boldogult uram, a rendező nem enged­te. Azt mondta: fiam, elég egy bolond egy családban, te csak maradj a tűzhely mel­lett. Azért szegényen egyszer mégis kifogtam. Egy alkalom­mal Kecskeméten Nyáray fut­va jött hozzám: a primadon­na megbetegedett. Tudták, hogy én szívesen játszottam annak idején műkedvelő sze­repeket, vállaljam hát el a beugrást. „Agyonüt az uram" — feleltem. — „Á, — mond­ja Nyáray — elküldtük vi­dékre, szervezni" — mit sza­porítsam a szót? Sikerem volt., Nyáray kért, lépjek fel más­kor is, de nem mertem. Meg­maradtam színházi szabónak, ruhatárosnak, s áhítattal néz­tem a nagyok, Zemplényi, Hunyadi József, Nyári Antal alakításait. — ELSŐ SZÍNHÁZI emlé­kem úgy hatéves koromra nyúlik vissza. Hódmezővásár­helyen laktunk, az . „Eleven ördög” című vígjátékot ad­ták. Az egészből csak arra emlékszem, hogy az ördög be­bújt az asztal alá, s a szerep­lő lányok szoknyáit emelget­te. Oldalfájdításig kacagtunk. A felszabadulás után, amikor is az egri színházhoz kerül­tem, itt is akadt jócskán szín­házi élmény. Egyszer például a Falu rosszát adtuk. Van egy jelenet — tudja —. ahol Ter­csit a falu rossza lelövi. No, el is sült az a színpadi pisz­toly, mire Tercsi jobbra, a copfja meg balra hullott a földre. Mindenki vihogott egy atyafi meg ezt mondta: „No, ez túltett Teli Vilmoson is. mert az csak az almát lőtte le, emez meg a copfot.” Míg beszélgetünk, egy fia­talember közelít: „Bánd! néni. engedje, hogy ezt a táskát le­tegyem" Mások kezdés, pró­bák után érdeklődnek, — ó, EZ SEMMI — nevet Bandi néni — Debrecenben még az is előfordult, hogy a rendező tőlem kérdezte meg a darab szerzőjének a nevét. És fiatalos, fehér hajkoszo­rús arcával úgy sürgölődik mintha maga is a beavatot­tak közül való lenne. Segít, tanácsol, dolgozik. Színházi ember. Ma is. A javából. —■ pala Beteglátogatáson... Ismeretes, hogy országunk­ban s így megyénkben is nagy az influenzajárvány. Az orvo­si várószobák, rendelőintéze­tek, nap mint nap tele vannak betegekkel, s a napló lapjai egymásután telnek meg a táp­pénzes betegek névsorával. Egérben jelenleg csaknem 200 beteget tartanak nyilván, akiknek nagy része influenzás. Ezek után nem volt nehéz ki­választani néhány betegállo- mányost, hogy felkeresve laká­sukon, megnézzük, valóban pihennek-e, betartják-e az or­vos utasításait. Az SZTK egyik éllenőrével körútra indultunk, s házról házra járva látogattuk meg őket. Első utunk egy fiatal, 18 éves fiúhoz vezetett. Nagy Já­nos utca 16. Itt lakik Juhász Antal, a- kórház egyik dolgo­zója. Az udvari kis pádon ta­láljuk. — Magának mi a baja? — kérdezzük. t — Sajnos, a szívemmel van baj. Még az ősszel erősen megfáztam, s azóta „maródi” vagyok. Bár már dolgozhatnék, mei-t nagyon unom magam itt­hon, különösen ebben a szép •Időben. Bárdos Rozália — a Vörös­marty utcában lakik — is be­leesett az influenzába. Pár napja, hogy ágyba kényszerí­tette a betegség, de látogatá­sunkkor már örömmel újságol­ja, hogy nincs láza, és rövide­sen dolgozhat. Bizonyára már várják is munkahelyén. Ügy látszik, a Kiskereske­delmi Vállalatnál is hajlamo­sak e betegségre, mert az Al- magyar utcai csemegebolt egyik kis dolgozója, Imre Ani­kó is betegállományba került. Bár nem szívesen fekszik, mert — mint mondja — ilyen szép tavaszi időben inkább kint sétálna. Igaza is van, s bizonyára, ha betartja az or­vosi utasításokat, rövidesen meg is gyógyul, és sétálhat kedvére, de akkor már egész­ségesen. Oláh Sándor bácsit, a Ró­zsa Károly utcában nem talál­tuk otthon. — Elment dolgozni, azt mondta, ő már nem beteg, minek üljön itthon — mondták a lakásán, mikor kerestük. Gondoltuk, ha már így van, meglátogatjuk munkahelyén. Az Állami Pincegazdaság To­rok-közi pincéjében dolgozik, mint kádár. Valóban ott volt, két másik; dolgozo társával. — Oláh bácsi miért nincs otthon, mikor beteg? — kérdi az ellenőr. — IT—n vagyok én beteg — válaszol. Minden kis betegség­félével nem szoktak lefeküdni, itt meg szükség van rám — mutat a hatalmas préshordók­ra. — Miért írta Id az orvos? — Egy kis inf’uenza — mond­ja —, de már nincsen semmi bajom. Rosszul teszi Oláh bácsi, hogy nem jelentkezett az or­vosnál, mielőtt eljött munká­ba. Ugyanis úgy járhat, hogy dolgozik, de munkájáért csak a táppénzt kapja „hivatalo­san”, mivel betegállományban van. Ellátogattunk még néhány beteghez. Valamennyit ágyban fekve, az orvosi rendeletet be­tartva találtuk. S ez így is van jól, hiszen az orvos azért írja ki a beteget, mert szüksége van a pihenésre, a mielőbbi meggyógyuláshoz, ez pedig nem az orvos, hanem a beteg érdeke. (kiss) 1959. március 88, szombat: 1957. Aláírták a magyar—szovjet kormány- és pártnyilatkozatot. 1868-ban született A. M. Gorkij. 1749-ben született P. S. Laplace, francia matematikus és csillagász. Lesz-e Tarnaszentmiklőson kultúrház? Tamaszentmiklós eddigi községfejlesztési tervei sok minden széppel és hasznossal gazdagították a falut. Minden utcában van járda — az el­múlt évben nem kevesebb, mint két és fél kilométer hosszúságban épült —, van közkútjuk is elegendő, a bel­vízzel sincs különösebb gond­juk ... A falu népének támo­gatásával a tanács úgy hatá­rozott, hogy az idén öt esz­tendőre és 14 százalékban ál­lapítja meg a községfejlesz­tési hozzájárulást és az így nyert bevételből hozzákezde­nek egy megfelelő kultúrott­hon építéséhez. Így számol­tak: az ötéves községfejlesz­tési alap, összesen mintegy félmillió forintot tesz ki. Eh­hez jönne mintegy . 150— 180 ezer forint értékű helyi anyag, s a lakosság önkéntes társadalmi munkavállalása, ami ugyancsak jelentős érték. Ehhez a szép summához kér­nek 200 ezer forint bankhitelt — és ebből már fel is épülhet a kultúrház... Mi indokolta a falu népé­nek ezt az óhaját? Az, hogy­ha a fiata’ok, vagy más tö­megszervezetek valamely rendezvényt terveztek, nem állt más helyiség rendelkezé­sükre mint a községi tanács­terem. Ebben a teremben van egy kis színpad és akkora nézőtér, hogy talán ha száz ember belefér. Azután ott van a mozi is: egy előadást egyszerre csak X35 emfo# nézhet végig, több nem fér m helyiségbe. Azután — külft* nősen, hogy most termelőszö­vetkezeti község lett Tárná, szentmiklós — szükséges len­ne egy napközi otthon és óvo­da is, hiszen hova tegyék majd apró gyerekeiket a szü­lők, akik kimennek a határ­ba, dolgozni. A kultürházban napközit és óvodát Is tervez­tek ... S umma-summarum — mind­ezen indokok ellenére,,az ille­tékes megyei szervek nem javasolták Tarnaszentmiklós 200 ezer forintos bankhitelé­nek megadását a kultúrház építéséhez. Az elutasítást — a község vezetői szerint — nem indokolták meg úgy, ahogyan azt a tarnaszentmiklósiak el tudnák fogadni. A község most fejlesztési terv nélkül áll. Az idén, s a következő években nem szán­dékoznak semmit sem építe­ni s gyűjtik a pénzt, mert mégsem mondtak le arról, hogyha az idén nem is, de a jövőben — méghozzá a közeli jövőben — felépítik a terve­zett kultúrotthont. Az illetékeseknek javasol­juk: még egyszer vizsga’ják felül a bankhitelre vonatkozó elutasító döntésüket, hátha meg lehetne rövidíteni a tar­naszentmiklósiak* várakozá­sát... f (— V Tizenhat előadás a Szegedi Szabadtéri Színpadon Az 1959. július 25-től au­gusztus 16-ig megrendezésre kerülő Szegedi Szabadtéri Já­tékok műsorában összesen ti­zenhat előadást tartanak. Töb­bek között színre viszik Erkel: Hunyadi László n. operáját, majd Kacsóh Pongrác: János vitéz c. daljátékát. A műsor­ban fellép a Moszkvai Szta- niszlavszky Balettegyüttes, az Állami Népi Együttes, az Álla­liiiisT — A GYÖNGYÖSI Váltó- és Kitérőgyártógyárban 18 brigádban 110 munkás dol­gozik a munkaversenyben és 108 munkás lépett egyéni munkaversenyre. — A FÜZESABONYI járási tanács végrehajtó bizottságá­nak csütörtöki ülésén az ál­lattenyésztés helyzetét tárgyal­ták még. — VASBETON-eiemekből 120 000 forintos költséggel modern istállót építenek az egeresehi bánya telepén. — EGER 1. SZ. Megyei Pos­tahivatal pártszervezete, és szakszervezete április 2-án dél­után 5 órakor élüzemavató- ünnepséget rendez. — A SELYPI Cementgyár fennállásának 50. évforduló­ját ünnepük júniusban. Az ünnepség előkészületei, a szervezés már elkezdődött. Ekkor akarnak munkás— paraszt találkozót is tartani a tervek szerint. — BOCONÁDON az iskola úttörői rendezvények bevételé­ből és a szülők hozzájárulásá­ból televíziót vásároltak az elmúlt évben, s úgy tervezik, hogy a bevételből az idén pedig 3—4 navos budapesti kirándulás költségeit fedezik. — A FÜZESABONYI já­rásbíróság új épületét márci­us 28-án adják át rendelte­tésének. Az átadási ünnepsé­gen megjelenik az igazság­ügyminiszter is. — HATVAN város tanácsa tegnap ülést tartott. Az ü’é- sen megvitatták a művelődési osztály vezetőjének beszámoló­ját az új 8 tantermes iskola taní­tási lehetőségének helyzetéről, maid második pontként a vá­rosi TST munkáját tárgyal­ták meg. tdőjárásjelentéi* Várható időjárás szombat estig: Félhőatvonulások, néhány helyen eső. Nyugaton a szél gyengül, ke­leten mérsékelt légáramlás. A nap­pali felmelegedés a Dunántúlon kissé fokozódik, máshol alig vál­tozik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4-7, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 14 -17 fok között. (MTI) mi Hangverseny Zenekar. Be­mutatják a szegedi szabadtéri színjátszás hagyományainak megfelelően a nagy szabadtéri drámai művet, Kés 'Károly: Buday Nagy Antal című mo­numentális drámáját. Az előkészületekből Ítélve* az idei nyár legvonzóbb és leg­érdekesebb eseménye lesz & Szegedi Szabadtéri Játékok f felújítása. A LOTTO e heti nyerőszámai A lottó 13. játékhetében 3 944 056 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazga­tóságra. Ennek megfelelően egy nyerőosztályra 1 479 021 forint nyeremény jut. A tárgynyereménysorsoláson április 3-án a 13. heti szelvé­nyekre sorsolják a jutalomtár­gyakat. A kalocsai sorsoláson az FELHÍVÁS A Cigánybáró előadásaihoz tán­cos fiúkat és leányokat keres az egri Gárdonyi Géza Színház. Je­lentkezés április 1-én, délután 3-tól 5 óráig a Művelődési Házban Gyu- ricza Ottónál. alábbi nyerőszámokat húzták ki: 2. 81» 38, 54, 61 Tudja maga,.» ... hogy milyen ember az a Burbulya? Nem tudja, nem is tudhatja... Sajnos, a mai em­ber, a ma korának embere, nem is tudja felmérni Burbu­lya igazi nagyságát. Talán csak századok múlva, a tűnt idők távolsága teheti lehetővé, hogy az emberek teljes nagyságát befogják szemükkel. Burbu­lya zseni. Áh! Zseni. Elkopta­tott szó, több annál, Burbulya maga a tökély, és a szerény­ség, az összhang és az izgató disszonancia, a szépség és a kellem, a műveltség és a pre­cizitás. Mit mondjak még? Mondjam azt, hogy önzetlen, mint a bálna és lelkes, mint a szarvast űző farkas? Mondjam azt, hogy öt percig vele lenni olyan felüdülést jelent, mint­ha Karlovy-Varyban pihent volna az ember egy hónapig: hogy szelleme, mint a csillag­szóró, hogy következetessége évtizedekre előre és hátra egy­formán következetesség ma­rad? Mondjam ezt? Nem mondom, minek mond­jam. Maga sem tudja megér­teni hétköznapi hangokhoz szokott fülével, és hétköznapi emberekhez idomult szemével, hogy milyen ember is ez a Burbulya. Talán még csak annyit, hogy Burbulya az ma­ga a burbulya: fogalom lesz, higgye el, uram ... — Ehe... igen — hülledez- tem, hogy ilyen nagy ember­ről egyáltalán hallhatok, hogy ilyen nagy ember ilyen jó is­merősével, és ismerőjével be­szélhetek. — Pardon — mond­tam —, még be se mutatkoz­tam — és alázatosan elsuttog­tam a nevem. ö ts: — Burbulya vagyok • mondta burbulyásan. (egri) Ed7millió forint értékű forgalmat bonyolított le as egri divatáru sxaküzlet Kézfogás Ady Endrével Két hónapja adták át ren­deltetésének az egri Bajcsy- Zsilinszky utcában az önkivá­lasztó rendszerűvé átépített di­vatáru szaküzletet. A korszerű, neonvilág" ’ berendezett üzlet Ege.': ' ieokedelmi háló­zatának díszévé vált, nemcsak korszerűsége, hanem f Vilma miatt is. Az elmúlt I . nőnap alatt 35 000 vevő látogatta meg, s a vevők több mint egymillió forint értékben vásároltak. Az üzlet női osztálya a leglátoga­tottabb, különösen a kalaprész­leg bonyolít le nagy forgalmat. Az üzletet nemcsak vásárlók, Tiszanánan él Sze­keres Albert bácsi, aki már csaknem hét évtizeddel a vállán, szemléli a napjaink­ban megújuló életet ... Nemcsak szemléli, hanem ki is veszi ré­szét abból a munká­ból, amelynek nem lehet más a jussa, mint még gazdagabb, még derűsebb, még boldogabb jövendő. 1948. óta a helybeli Petőfi Tsz-ben dolgo­zik, méghozzá becsü­lettel. A csikóneve­lésért már állami ki­tüntetést is kapott. Mégis, amikor azt kérdeztem tőle, hogy eseményekben gazdag életének melyik állo­mására emlékezik vissza legszívesebben, így válaszol, termé­szetéből fakadó, egy­szerűséggel: — Büszke vagyok a kitüntetésre is, meg arra is, hogy tíz egész­séges gyermeket ne­veltem fel, bár nem valami rózsás körül­mények között... Mert bizony cseléd voltam én a múltban min­EGRI VÖRÖS CSILLAG 39-es dandár EGRI BRÓDY Vörös és fekete <I-n. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG III. Richárd GYÖNGYÖSI PUSKIN Tengerészre vű HATVANI VÖRÖS CSILLAG Gsendes Don (III. részi HATVANI KOSSUTH Üzenet érkezett fÜZCSABONX ■felfelé a lejtőin HEVES Üdülés pénz nélkül PÉTERVé SARA Egy idegen telefoné. müaura: '■ Egerben este fél 8 Órakor. ILYEN NAGY SZERELEM (Bérletszünet) Szűcsiben este 7 órakor: bastyasetany n dig... De a legbüsz­kébb arra vagyok — mondja egészen ün­nepélyessé változó hanghordozással —, hogy kezet fogtam Ady Endrével és be­szélgettem is vele. Igen, Szekeres bá­csi az 1910-es évek közepén mint kocsis megfordult Érdmind- szenten, az Ady-csa- ládnál. Amikor mutatok neki egy képet a köl­tőről, szinte megfe­ledkezik magáról... Arcáról sugárzik az öröm... majd egy ki­csit akadozva töri meg a csendet... — Ilyen volt akkor is... amikor vártam a nagykárolyi állo­máson... Azt hiszem, éppen Párizsból jött meglátogatni a szü­leit. Szerencsés vol­tam, mert én mehet­tem be eléje a fogat­tal... Alig győztem kivárni a vonat ér­kezését. Végre bero­bogott... Megérkezett ... Nem volt különös sem a ruhája, sem a viselkedése... sőt még az a bőrönd sem, amit egyetlen cso­magjaként hozott magával. Miután megtudta, hogy én várom, kezetfogott velem. Ezután először édesanyja felől kér­dezősködött, mert azt nagyon, nagyon sze­rette. A többiek, az apa, a testvér, és a rokonok csak akkor következtek, amikor elmondtam: egészség­ben nem szenved hiányt a jóságos Ady- né asszony. A gaz­dasággal kapcsolatos kérdéseket a végére hagyta. Aztán, hogy minden kérdésére a tőlem telhető legna­gyobb pontossággal megválaszoltam. — mély hallgatásba me­rült. Láthatóan ag­gasztotta valami... Három napot töl­tött otthon, nagy rit­kán mozdult ki a szobából. Esténként a családdal együtt is­merőseit látogatta... Olyan gondolkodó, nagyon komoly em­ber volt. Nem is cső da, mert azokon a verseken törhette is' a fejét, mire olyan nagyszerűek lettek — állapította meg mo­solyogva Szekeres bá-. esi. Szerette mindenki á nagy költőt... Főleg a szegényebbek, az egy­szerűbb emberek, — akik érezték, tudták.; hogy nyomorúságos, életük nem kerüli el. a figyelmét. — Nyilvánvaló, hogy: segíteni akart rajtunk — fejezte be Albert bácsi visszaemlékezé-, sét és hosszabb ide-, ig szótlanul nézte a\ képet* Azután halkan még csak ennyit', mondott: — Három nap múl-: va megint én vittem', be az állomásra...'. Még mindig itt ér­zem azt a baráti kéz-, szorítást — mutatta a tenyerét —. amivel elbúcsúztunk... Mert; higgye el, azt nem: lehet elfelejteni soha'i Szokodi Ferenc, Tiszanána, hanem érdeklődők is felkere-; sik, s a kiválasztott árut ké- ) sőbbi időpontban vásárolják; meg. Az egrieken kívül a vi-J dékiek is megszerették, sokan! látogatják a naponta felújított; árukészlettel rendelkező üzle-I tét. ! Az üzlet jóhíre megyénk ha-; tárát is átlépte. A békéscsabai; és gyulai kiskereskedelmi vál-! lalatok, az Állami Kereskedel-; mi Felügyelőség küldöttei is; felkeresték, hogy az itt tapasz-1 taltakat városuk üzleteiben is! felhasználhassák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents