Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

NßfÜJSAG 1(I5Q. pi?fí*Mi>í ‘d*. pp'Uíb <l)Urf/ továbbra is főhet Baráti kapitány feje n válogatott csatársorát illetően Jegyzetek a válogatott csapat egri vendégjátékáról m Kein irigyeljük a Jugoszlávok alien készülő magyar labdarúgó­válogatott kapitányát. Báróit La­tost. Mint az egri edzőmérkőzés után maga is mondta: a támadójáték te­rén egyáltalán nem javul a hely zet, s a válogatott csatársorában talán csak egy hely mondható vég­legesnek: Sándor jobbszélső helye. A többi poszt betöltése egyelőre megoldásra váró feladat... Sajnos, Bárót! kapitánynak igaza van. Válogatottunk mai támadó­sora meg sem közelit! az 1955-ös válogatott csatárok tudását, s ha a cégi csatársort akkoriban gyorsvo­nathoz hasonlította Winterbotto-n, az angolok legtekintélyesebb szak­embere, akkor a mai csatársor még jóakarattal sem nevezhető másnak, mint delizsánsznak. Nem azért, mintha ebben a sor­ban nem volnának gyors játéko­sok, hiszen Göröcs, Tichy, Deli, Gilicz is gyors a maga módján. A :nai támadósor, mint egység, las- 4Ú, körülményes, egyénieskedő a támadás-szövése és Tichyn kívül jóformán alig vállalkozik közülük valaki lövésre. Jellemző, hogy Egerben Tichy után a nagyszerű formában levő Bundzsák veszélyeztette legtöbb­ször a kaput — noha a Vasas üd­vöskéje ezúttal fedezetet játszott... A mi véleményünk az, hogy Bundzsák pillanatnyilag a balösz- szekötő posztján szolgálhatná leg­jobban a magyar labdarúgás ügyét, annál is inkább, mert kitűnően fe­jel, rémekül lő, gyors, robbané­kony - s mi más ez, ha nem csa- sártulajdonság? Védő- és fedezetjátékosok terén különben is jól állunk. Persze, ettől a meglehetősen „le­becsült” támadósortól is láthattak a nézők néhány ragyogó megol­dást. Ilyen volt a 2. gól, amikor Tichy labdájával Gilicz villámgyor­san kiugrott és nagy erővel a ka­pu jobboldalába vágta a labdát. Vagy amikor Tichy labdájával Bu­dai húzott el a szélen és pontos beadását Tlchy kapásból, fordulás­ból hajszállal bombázta a kapu fölé. Tetszett néhány finom Göröcs- húzás is. Az újpesti fiú nem na­gyon „törte magát” szerdán dél­után, de egy-két megmozdulása így is igazi csatártehetségre val­lott. És most meg kell - állnunk egy pillanatra. NB I-es csapatainkban talán sohasem játszott még any- nyi tehetséges, fiatal csatár, mint most. Elég, ha az újpesti Kuharsz- kit, Halápit, Bencsicset, a szom­bathelyi Pált, Fémet, Tóthot, a fe­rencvárosi Rákosit, Albertot, az MTK Bukoviját, Bödörjét, a cse­peli Kisuczkit és Pált, valamint a Vasas Kékesijét említjük. Vala­mennyi hallatlan tehetség, de va­jon megérettek-e már a nagy­válogatottságra ? KI tudja. Hiszen ezért fő már ide s tova két éve Bárót! kapitány feje... Nagy kár, hogy a tatabányai Deli az egri edzőmérkőzésen megsérült. Ez a rokonszenves, fiatal balszélső kitűnő helyezkedés! képességgel van megáldva, nagyon gyors, jól adja be a labdákat, s a mai bal- szélső-ínséges időkben bizony na­gyon meg kell becsülnünk az ilyen-j ntólrnuGlrat Ami a válogatott védelmét illeti, itt már sokkal jobb a heiyzet. Gro- sics és Hku talán életük legjobb formájában vannak. Igaz ugyan, hogy Grosicsnak csak egy Ízben volt alkalma bemutatni kivételes tudását, amikor Bajuhovszki nagy­erejű szabadrúgása után nagy bra­vúrral ütötte szögletre a léc alá tartó labdát, s Hkunak is csupán néhány gyengén helyezett lövést kellett védenie. A Mátraival kiegészülő hátvéd­hármas is megbízhatónak látszik, attól függetlenül, hogy ez a sor Egerben jó párszor zavarba jött. Hanus és Bajuhovszki bizony nem egyszer „megkeverték” őket. A fedezetpár kialakítása nem látszik nehéz feladatnak, hiszen erre a posztra kipróbált emberei vannak a kapitánynak. ''Mindent egybevetve: válogatot­tunk nem a legjobb előjelek mel­lett készül a jugoszlávok elleni mérkőzésre. Szakembereink még a Népstadionban is tartanak déli lab­darúgóitól, ml azonban bízunk a magyar szívben — ha már a sok­szor megcsodált technikai tudás­ban és a világ labdarúgásában for­radalmat okozó magyar támadójá­tékban nem bízhatunk. Az egri csapat jó edzőtársa volt a válogatottnak, csak a hajrában esett komolyabban vissza. A mérkőzés után Bundzsákék úgy nyilatkoztak, hogy az egriek közül nekik elsősorban Antal ka­pus tetszett, dé jól játszott „Péter” (Lisztőczki), Boros, Kelemen, Baju­hovszki és Hanus is. Mi még hoz­záfűzzük, hogy a három Sparta- cus-játékos Is jól megállta a he- iyét. <-dy) ... hogy Amerikában Ithaca város egyetemén új szaktár­gyat iktattak be, amelynek el­nevezése: „ésszerű gondolko­dás”. A tanulóknak azt ígérik, hogy hároméves tanfolyam el- j végzése után képesek lesznek i önálló véleményt alkotni a la­pokban megjelent hírekről és a i világpolitikai eseményekről. ... hogy egy francia hangle­mez-cég főzési recepteket is­mertető hanglemezeket hozott forgalomba, amelyeknek nagy keletje van. Eddig 300 receptet vettek hanglemezre. A hangle- í mezeket szinte kizárólag fér­fiak vásárolják, ... hogy St. Rafaelben a 32 esztendős Bobért Foster, az ot­tani búvárklub tagja, új világ­csúcsot állított fel: 3 percig és 42 másodpercig maradt a víz alatt, levegővel való ellátás nélkül. ... hogy Los Angelesben is­kola nyílt agglegények számá­ra, ahol a női lélek rejtelmeibe akarják bevezetni őket. A tan­tárgyak: női lélektan, női érzé­kenység, női szeszély, hogyan látják a nők a férfiakat stb. Az iskola jelszava: „Ne félj a nőktől!” ... hogy a Cook utazási iro­da eladta az első két menetje­gyet egy holdkiránduláshoz. A két jegyet Maurice Lindon fog­lalta le maga és felesége szá­mára. Lindon 200 font sterlin­get helyezett letétbe és a Cook utazási iroda megígérte, hogy tájékoztatni fogja a menet­rendről Ausztrália Kormánya nem­rég neves, tudósokat és egész­ségügyi dolgozókat bízott meg, derítsék ki annak az isme­retlen betegségnek az okát. amely Üj-Guinea lakosságát megtizedeli. Az ismeretlen ha­lálos kór elsősorban asszo­nyok és gyermekek között szedi áldozatait. A bennszü­löttek a betegséget kurunák nevezik, az orvostudomány vi­szont „nevető betegség” né­ven tartja számon, mivel a beteg egy bizonyos stádium­ban minden ok nélkül nevet és összefüggéstelen szavakat mormol. A bennszülöttek a betegséget természetesen va­rázslattal hozzák összefüggés­be, s ha figyelembe vesszük, hogy a legmodernebb eszkö­zökkel sem sikerült eddig le­győzni, akkor nem lehet rossz néven venni a pápuáktól, hogy valamiféle gonosz varázslatra gondolnak. A hat—kilenc hónapig tartó betegség úgy kezdődik, hogy a bennszülött sajátos ingó lép­tekkel jár, ami arra enged kö­vetkeztetni. hogy a mozgáspá­lyák központjában zavar allots be. Négy hét után a beteg egész testében remegni kezd, ami három hónapig állandóan fokozódik, majd a végtagokon kiütések jelennek meg. A be­teg már csak botra támasz kodva tud mozogni, ebben a stádiumban legtöbbször elve­szíti beszélőképességét is. A borzalmas betegséget már az első hónapban nevetőgörcsök kísérik. A tébolyodott, érthe­tetlen szavakkal kísért neve­tésétől visszhangzik a benn­szülött falu, melynek lakos sága dermedt ijedtséggel, te­hetetlenül nézi a beteg eltor­zult arcvonásait. A következő hónapokban a betegség telje­sen leteríti áldozatát. Az eddigi vizsgálatok során sem a vérkeringésben, sem a légző, vagy emésztő szervek­ben nem állapítottak meg sem­miféle rendellenességet. A mi­rigyek és vérképző szervek is teljesen normálisan működ­nek. A halottak boncolása sem hozott eddig semmiféle eredményt a betegség federi- tésére vonatkozólag Öntözés jéghegyekkel Isaac professzor, a Califor­nia! La .Tolla Oceanográfiai Intézet tudósa, érdekes ter­vet dolgozott ki, amelynek megvalósítása lehetővé tenné, hogy az Antarktisz jégpáncél­járól leváló hatalmas jéghe­gyekkel a californiai sivatago­kat öntözzék. A terv szerint 6 vontató hajóra volna szük­ség, hogy egy 30 kilométer hosszú, egy kilométer széles és 300 méter magas jéghegy megtegye a 16 000 kilométeres tengeri utat, amely az Antark- tisztól Californiáig vezet Egyetlen ilyen hatalmas jég­hegy azonban egész Dél-Cali- fornia évi ivóvíz szükségle­tét biztosítaná. Szakemberek most tanulmányozzák a terv megvalósításának technikai lehetőségeit. Nagyszabású sportunkét Gyöngyösön Mióta viselnek az orvosok köpenyt Gyüngyijsüin Varga Ferenc ta­nácselnök kezdeményezésére nagy­szabású sportankétot rendeztek, melyen jelen voltak a város sport­vezetői és testnevelő tanárai. Varga elvtárs rövid bevezetőjé­ben arra kérte a jelenlevőket, bogy teremtsék meg a gyöngyösi sportkörök között az ideális jó­viszonyt. tegyék félre a klubsovi- ■íizmusnak még a gondolatát Is. -Ezután arról beszélt a tanácsel­nök. hogy Gyöngyösön a jövőben be kell vezetni a kötelező Iskolai si-oktatást, azÉ előre kidolgozott oktatási terv szerint. Majd a hall­gatók nagy örömére bejelentette, hogy 1960-ban hozzákezdenek a Isatiló-kerti Btadion feléDlteséhez s a Kálvária-parti gyakorló sí- eslkló pálya megépítéséhez. A 3atthyán-tér a kézi, kosár és röplabdázúk fellegvára lesz. A továbbiakban arról beszélt Varga elvtárs. hogy Gyöngyös vá­ros nagyarányú fejlődés előtt áll, s e fejlődéssel lépést kell tartani a sportéletnek is. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ba a gyöngyösi sportkörök összefognak. A beszámolót élénk vita követ­te Gálái László kézilabda-edző annak az óhajának adott kifeje­zést. hogy az építendő új kézi­labda-pályán villanyfény melletti mérkőzéseket is lehessen majd játszani. Kitért arra is, hogy a gyöngyösi síelőknek nincs ottho­nuk a Mátrában, azért szükséges volna egy 100 személyes sport- szálló felépítése; > Fekete János testnevelő tanár a régóta húzódó futópálya-problé­mát vetette fel, helytelenítette, hogy a sporttelepen a női atléták számára "még most sincs öltöző- helység, majd a síeléshez szüksé­ges cipők és lécek helyi előállítá­sának kérdését vetette fel. Mohá­csi Tibor, a Spartacus SK elnöke bejelentette, hogy a futópálya épí­tése folyamatban van, de annak tökéletes elkészülte nem megy máról hőlnapra. Hontert J. tanár vállalta, hogy rövid időn belül lengyel szak- könyvek alapján kidolgoz egy sí­oktatási tervet az iskolások szá­mára. Vályi Nagy Károly testnevelő ta- *ár a sí-oktatás és a kézüabdázás. Magyary István a természetjárás és a helyi lőtér problémájával foglalkozott. Fodor főhadnagy elvtárs helye­selte a sportkörök együttműködé­sére szóló felhívást, majd a kézi­labda szakosztály öltöző-problé­májáról beszélt. Elmondotta: mi­lyen szégyen az, hogy a csapatnak vidékre kell menni mérkőzést játszani, mert Gyöngyösön nincs hol játszania. Beszéde végén azt ajánlotta, hogy a .sportkörök va­sárnapokra közös sportplakátokat készíttessenek, ami egy részt a közönség jó tájékoztatását szol­gálná, másrészt papir-takarékossá- got is eredményezne. Bágyi Imre a labdarúgó utánpótlás biztosítá­sának fontosságáról beszélt. Ezután a Váltógyár sportköré­nek elnöke emelkedett szólásra, bírálta a szurkolók magatartását, majd elmondotta, hogy új pályá­juk építésébe tekintélyes össze­get fektettek, most azonban a TÜZÉP oda akarja helyezni tele­pét, s e kérdésben az Illetékes szervek még a mai napig sem döntöttek. Szabó István, a JTST elnöke a járás sportmunkáját Ismertette, majd Varga Pál testnevelő tanár azt fejtegette, hogy az általános iskolák egy részében nem megfe­lelő módon folyik a testnevelés. A felszólalások után Varga Fe­renc tanácselnök válaszolt a fel­merült problémákra, ígéretet tett a gyöngyösi városi tanács részéről anyagi, és erkölcsi támogatásra, bejelentette, hogy nincs semmi akadálya a Gyöngyös városi TST megalakításának, a közeljövőben lőteret is kap Gyöngyös. Hontert tanárt megbízta a sí-felszerelések felleltározásával, majd • bejelentet­te, hogy a kultúrház udvarát díj­mentesen átengedik a kosárlabda céljaira. Helyeselte a közös pla­kát elkészítését, majd Ígéretet tett arra, hogy a Váltógyár, kontra TÜZÉP-ügyében is intézkedni fog. Az ankét baráti légkörben ért véget, s Gyöngyösön remélik, hogy e hangulathoz méltóak lesznek az eredmények is. RADNAIANDRÁS Feilend ülőben a gzíícsi sportélet A szűcsi X-es akna 700 dolgozó­ja, akik végeredményben a Szűcsi Bányász sportkör szurkoló-gárdá­jának zömét alkotják, a labdarú­gó-pálya rendbehozatalára és ki­bővítésére 50 ezer forintot ajánlott fel. Először a labdarúgó-pálya körül­kerítésére kerül sor, majd felépül az öltöző, a röplabda- és a futó­pálya. A szurkolók természetesen tár­sadalmi munkával is hozzájárul­nak az építkezéshez. így remény nyílt arra, hogy a sportkör az MHS-el szorosan együttműködve, még ebben az év- j — HATVANI SPARTACUS — Csányi MEDOSZ 3.-2 (1:1). Csány, 200 néző. V: Varga. A járási baj­noki labdarúgó-mérkőzésen Hat­van csapata így állt fel: Horváth I. — Gulyás, Kondek, Füzér n. — Kohári, Laczik — Füzér I,. Hor­váth II., Kelemen, Vank, Rostás. GóUövő: Vank (2), Horváth n. Jó: Füzér II., Kohári (a mezőny leg­jobbja) és Kondek, ben megalakíthatja atlétikai, ökölvívó és íjász-szakosztályát. A szűcsi labdarúgó-csapat a lá- rási bajnokság első helyén áll, a szurkolók remélik, hogy az együt­tes ezt a helyét mindvégig meg is tartja majd. VAJON MINDIG fehér kö­penyt használtak-e az orvosok, mint manapság. És milyen öl­tönyben jártak azelőtt? Itt a válasz: Hosszú története van az or­vosok e jellegzetes ruhadarab­jának. A régi indiaiak megkövetel­ték orvosaiktól, hogy külsejük mindig kifogiástalan legyen. Hajukat rövidre kellett nyír- niok, körmüket gondosan kel­lett ápolniuk, ezenkívül illa­tos ruhát, botot és napernyőt kellett hordaniok. Az első civilizált népeknél főleg a papok végezték az or­vosi teendőket. A babilóniai papok hosszú talárt, az egyip­tomiak egyszerű fehér, vagy csíkos ruhát hordtak. Mind­ezt különböző emlékművekről tudjuk, amelyeken az orvosok különféle szertartásokat vé­geznek: kiűzik a szellemet a beteg testéből, és a gyógyítás más mágikus fajaival foglal­koznak. A Szíriái papoknak vörös színű ruhában kellett jámiok, mert így írta elő a törvény. Ruhájukat úgy varrták, hogy Hevesen is ran jövője a kézilabda-sportnak Motorosok figyelem? MOTOR - kerékpár varrógép és alkat rés* szak üzlet nyílik április 1-én, Egerben, a Marx Károly utcában (Vadászkürt mellett) Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat Sók panasz hangzott már el Ké­sés sportéletére, hogy ott csak a labdarúgás létezik, a többi sport­ágak kedvelői nem tudnak hódolni kedvenc sportjuknak. Most, vasárnap azonban történt valami meglepő a hevesi sportélet­ben. Az erdőtelki, a kiskörei és a hevesi felnőtt kézilabdázók részvé­telével ugyanis viilámtoma zajlott le és a műsort jól egészítette ki a hevesi és az erdőtelki úttörőcsapa­tok szereplése. A kézilabda-villámtorna küzdel­meire szép számú néző volt kíván­csi. Eredmények. Felnőttek: Erdőtelek-Kisköre 14:0. V.: Feke­te László. A rutinosabb erdőtelkiek nagy gólarúnnyal győzték le a kez­dőnek számító kisköreieket. Dicsé­retre méltó, hogy bár a két csapat között nagy volt a tudásbeli kü­lönbség, sportszerűségből mindket­ten jelesre vizsgáztak. Heves—Kisköre 9:1. V.: Sdntha B. Az újonc kisköreiek a nagyobb já­tékerőt képviselő hevesieknek sem tudtak ellentál] nt Heves-Erdőtelek 13:9. v.: Fekete L. a két csapat végig nagyiramú, izgalmas mérkőzést vívott egymás­sal, s a mérkőzés hevében kisebb durvaságok is előfordultak. He­lyesnek találtuk volna, ha erre a mérkőzésre a rendezők semleges játékvezetőt biztosítanak. Űttörő-eredmények: Erdőtelek-Heves 6:6. V.: Juhász F. A két fiúcsapat mérkőzése a két község úttörőinek hatalmas biztatása közben telt el, végül is igazságos döntetlen eredmény szü­letett. , Erdőtelek-Heves 4:0. V.: Buro- vincz II. A nagyobb játékerőt kép­viselő erdőtelki lányok szinte le­lépték a meglepően gyenge játék­kal kirukkoló hevesieket. Mindent egybevetve, megállapít­ható, hogy a kézilabda-sportnak Hevesen is van jövője, s arr; Is lehet következtetni, hogy ott min­den valószínűség szerint egyéb sportág is „megélne”..'. (lót Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik fe­lejthetetlen drága jó fér­jem temetésén részvé­tükkel fájdalmamat eny­hítették. ezúton mondok köszönetét. özv. Kováts Károlyné A makiári földmíivesszövet- kezetnél GYÖKERES szőlőoltvány Ripária-alanyon kapható. I. o. 2,50 forint darabonként, II. o 1,50 forint darabonként. Gyökeres, vad, I. o. 1,20, II. o. 0,80 forint darabonként. 15« cm3 ZETKA motorkerékpár eladó, jó állapotban. Eger, Dobó u. 16. Nagy János. A GYÖNGYÖSI Háziipari Szö­vetkezet vállal fehérnemű és ágy­nemű javítást, inggallér fordítást. Méret után saját és hozott anyag­ból kötöttáru készítést, javítást, gyermek- és nőiruha készítését. Magánosok és vállalatok részére jutányos áron. Gyöngyösi Házi­ipari Szövetkezet, Gyöngyös. jö Állapotban levő Pannó­nia motorkerékpárgumi eladó, vár- állomásnál, Janicsár u. 4. sz. GÉPIKONÖ elhelyezkedne álla­mi gazdaságban is. Lakás szüksé­ges. Cím: Magyar Hirdető. Gyön­gyös. praktikus legyen, különbözzön az egyszerű emberek ruhájá­tól, de azért ne függjön a di­vattól, s az orvos karja sza­badon mozoghasson benne. Augustus császár idejében az orvosok katonák voltak és magluk is olyan ruhát visel­tek, mint baj társaik. A különleges, kifejezetten orvosi köpeny megteremtése már a középkorhoz fűződik, amikor az emberek között ki­alakult a kasztrendszer, az egymás közötti rétegezödés, és az orvosi hivatás is mind je­lentősebbé vált. Az első jel­legzetes orvosi köpenyt a XIII. századból fennmaradt műem­lékeken és kódexekben talál­hatjuk meg, de még ezek a ruhák is különböztek egymás­tól. Volt orvos, aki szűk öl­tönyt hordott, volt aki bővet, de olyan is akadt, aki még mindig talárt viselt és alatta egyszerű polgári ruhát: Ismét mások csak csuklyás kabát­ban jelentek meg a világ szí­ne előtt. A PÁRIZSI ORVOSI egye­tem 1350-ben kiadott «"törvé­nyei szerint az orvosok öltö­zéke legyen „cappa rotonda, honesta, propria”, azaz finom és halvány rózsaszínű ruha. de az előkelőséget kölcsönző gyű­rűkről és kesztyűkről se fe­ledkezhettek meg. Az orvos öltözetének továb­bi alakulását egészen a rene­szánszig az orvosi könyveli képein, vagy a holland festő­művészek festményein kísér­hetjük tovább. A szenvedő emberiség jótevőinek ruhá: mind kényelmesebbé váltak Többnyire bíborvörös s^inű ruhát hordtak, nyaltát herme­lin szőrme szegélyezte és min­den ujjúkra értékes drágakö­ves gyűrűt húztak. Különösen az orvosi egyetemeken fordi­NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács napilapja Megjelenik kivételével mindennap. "Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3 Telefon: 5R-74. 5R-78. sz. Felelős tetadö: az MSZMP Heves megvet Bizottsága Kiadóhivatal: Eger; Bajcsy-Zsillnszky utca t, ez. Telefon: 24-44 szám. Posta fiók: 23. Heves megye! Nyomda V« Eger. Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem SrzUnk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés­ben a megyei postahivatalok ler- íesztlk Előfizetési díj egy hónapra ti forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. tottak nagy gondot a szem­kápráztató megjelenésre.. A tanultabb orvosok fényesebb ruhát hordtak, mint a kevés­bé művelt szaktársaik. Még az orvostanhallgatók öltözete is különbözött aszerint, hogy hányadik szemesztert végez­ték. Ez a külömbség különö­sen a híres montpellieri egye­temen volt szembetűnő. Ott a leendő orvosok díszes, hosszú és piros színű öltözetet hord­tak, amelynek bő ujja és szé­les gallérja volt. Ezt a ruhát doktorrá avatás után piros se­lyemből készült talár és dok­tori kalap váltotta fel. Rabe­lais francia írót is, aki külön­ben ennek az egyetemnek a doktora volt, ilyen ruhában láthatjuk képein. Manapság ez a rendkívül díszes öltözet nevetségesen és színháziasan hat, de akkori­ban megvolt az oka annak, hogy miért hordták az orvo­sok. Rabelais szerint ezzé! akartak hatni a betegre hogy már megjelenésük alapján ter­mészetfeletti varázslónak lás­sák őket. A XVII. SZAZADBAN már nem bokáig érő köpenyt hord­tak az orvosok, habár a dok­torrá avatás ceremóniáira még ilyen ruhában vonultak fel. Ruhájuk lassan mindinkább a tudósak öltönyéhez kezdett hasonlítani. A XVIII. században a dok­torok parókát hordtak, kalap­jukat pedig kezükben tartot­ták. Ruhájuk mindössze tér­dig ért, a szegélyeket és a ké­zelőt csipke övezte. A tudomány fejlődése las­san megváltoztatta az orvosok munkájáról és hivatásáról al­kotott fogalmakat is, és a XIX. században már valóban praktikus ruhát kezdtek hor­dani az orvosok. Joseph ras­ter, az antiszeptikus sebészet megalapítója, egyben az új or­vosi öltöny atyja is volt. ö szánta rá magát először, hogy műtét előtt levesse magáról a kabátot és kötényt kössön ma­ga elé. Sok angol orvos azon­ban még ezzel sem elégedett meg, hanem még megfelelőbb sebészruhát akart, de csunán a XIX. század végén kezdték először viselni a ma is hasz­nálatos fehér köpenyt. Ké­sőbb emellett még sebész­maszkot. steril-sapkát és gu­mikesztyűt is húztak maguk­ra. VAJON GONDOLT-E mát valaki arra, hogy évszázadok­nak. sőt évezredeknek kellett elmúlniok, amíg korunk or­vosai fehér köpenyt ölthettek magukra? Mindenütt nevet a kuru-lialái

Next

/
Thumbnails
Contents