Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

1939. március 26., csütörtök

NÉPÜJSAG

s

Sokoldalú segítséget nyújt a járás tsz-einek a füzesabonyi járási tanács

Sok segítséget adtak a járási tanács szakemberei a szövetkezeti tervek elkészítéséhez, a földrendezéshez, a majorok kijelöléséhez is. Igyekeztek a szövetkezeti tagok között helyes megegyezést létrehozni a földek helyes elosztásában, s a legmegfelelőbb helyeken javasolták a majorok kialakítását. Tettek már intézkedést arra is, hogy a szövetkezetek számára mindenütt biztosítson a helyi tanács megfelelő központi irodát. S ha vannak is még nehézségek ezen a téren, mire szükséges lesz, minden szövetkezetnek meglesz az irodája.

Hozzájárult a szövetkezetek megerősítéséhez azzal is a járási tanács, hogy több községben a tanács dolgozói közül adott át szakembert vagy vezetőt a tsz részére, amennyiben az volt a falu lakosságának kívánsága. így lett szövetkezeti elnök Sarudon Csík Vince v. b. titkár, Berényi Mátyás elnökhelyettes, Kálban Juhász László, aki községi ag- ronómus, majd elnök-helyettes volt, Egerfarmoson Somogyi Zoltán. A járási tanács ezekben az esetekben teljesítette a községbeliek kérését, ugyanakkor biztosítják továbbra is azt, hogy a községi mezőgazdasági felügyelők, minden községben, aho.l arra szükség van, a termelőszövetkezetbe menjenek dolgozni. ;

IGYEKSZIK SEGÍTSÉGET

adni a járási tanács a munka- szervezetek kialakításához, s intézkedést tettek arra is, hogy a tanácsok kezelésében levő tartalékföldeket haladéktalanul bocsájtsák a szövetkezetek rendelkezésére, hogy még a tavaszon takarmánynak valót vethessenek bele. Ezzel a takarmányszükséglet biztosítását kívánták elősegíteni.

Szakemberekkel segítették a kezdés egyik legnagyobb és tegyük hozzá, nehéz munkáját, a bevitt tárgyak, felszerelések, jószágok felleltározását is. Ugyanakkor segítséget adnak a közös munka, a közös vagyon alapjainak megteremtéséhez is. Több termelőszövetkezet részére biztosítanak a többi szervekkel, vállalatokkal karöltve hizlalni való jószágot, s azok részére takarmányt, hogy már ősszel rendelkezzen közös pénzzel a szövetkezet. Már tárgyaltak arról is az illetékes szervekkel, hogy a tsz- községeket lássák el mindenütt megfelelő minőségű apaállatokkal — ez a minőségi állat- tenyésztés megteremtéséhez fontos.

Mint a felsorolt példák bizonyítják, a járási tanács már a kezdeti lépéseknél is igyekezett segíteni a termelőszövetkezetek munkáját, gazdaságuk megszilárdítását. S ez még csak a kezdet. Távolabbi terveik közé tartozik, hogy például minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a tagok mielőbb alaposan megismerjék az alapszabályt, a munkaszervezést, a termelőszövetkezeteket érintő rendeleteket, kedvezményeket, s nem utolsósorban a munkaegység számolást. Ebbe a munkába bevonják majd a járás pedagógusait is.

MIND EZ MÉG CSAK

kezdeti eredmény, s részben tervek a jövőre nézve, de egyúttal biztosíték is, hogy a füzesabonyi járási tanács — mint a járás választott szerve — minden erejével segíti továbbra is az új életet választó parasztokat. Segít ahhoz, ' egy minél gyorsabban megerősödjenek, megszilárduljanak az új szövetkezeti gazdaságok.

Deák Rózsi

Tervez és dolgozik a nagytályai termelőszövetkezet

Nagytálya szövetkezeti község. A faluban csak egy termelőszövetkezet alakult azzal az elgondolással, hogy egyesíteni kell az erőket és minél nagyobb táblákat kell kialakítani.

A termelőszövetkezet már elkészítette tervét, amely szerint különösen megnövelik a pillangósok vetésterületét és

már előre biztosítják a jövő évi takarmányszükségletet Harminc holdon a szövetkezetiek már közösen vetettek tavaszi árpát és terveket dolgoztak ki az öntözéses kertészetre is. Az új termelőszövetkezetinek már van agronómusa és az új vezetőséget is hozzáértő, tapasztalt emberekből választotta a tagság.

Hírek — humorral...

Április elejétől kezdve statisztikát készítenek a gumidefektekről, hogy ennek alapján megszüntethessék a gumiabroncsok gyártási hibáit. Az ötlet kitűnő, de mert köztudomású, hogy a statisztika akkor jó, ha pontos, — utánajártam, miképpen folyik majd le az adatfelvétel?

Egyelőre a következő terveket ismertetjük:

1. Minden motorost köteleznek, hogy hátsó ülésén egy állandó statisztikust furikázzon magával, akinek — havi 1500-ért — nem lesz más dolga, mint nyilvántartsa a felszedett patkószögeket. 2. A kerékpárosokat kötelezik, hogy az országúton de- fektet kapván, két káromkodás között töltsék ki a de- fekt-adatfelvételi lapot két példányban, egyet a Központi Statisztikai Hivatalnak, másikat a megyei Statisztikai Felügyelőségnek címezve. A tömlőragasztáshoz — büntetőjogi felelősségük tudatában — csak ezek után foghatnak hozzá. 3. Végül azokról akik durrdefekt következtében az árokba, vagy egy átszeli eperfának futottak, a mentőorvos elsősegélynyújtás előtt köteles az adatfelvételi lapot 5 példányban elkészíteni és az illetékes szervekhez — külön futár útján — haladéktalanul eljuttatni.

Ennyit az egyszerűbb de- fektekről..,

—p . .Munka akad, csak keresni kell

Az Egri Finommechanikai Vállalat írógéprészlegének dolgozói, hogy biztosítsák a részleg nyereséges munkáját és adósság nélkül teljesítsék az éves tervüket, a munka- hiányt úgy küzdötték le, hogy az egri munkahelyeken kívül vidéki vállalatokat, üzemeket is meglátogattak. A helyszínen végeztek javításokat, s ezzel elérték azt, hogy 116 ezer forint tervteljesítéssel zárták a negyedik negyedévet. A javításokon kívül még foglalkoztak készáru gyártással is. Ök készítették az ízléses kirakatállványokat.

Thanhof fér Lajos

(1843-1909)

IJalálának 50 éves évfor- dulója alkalmával emlékezünk meg Thanhoffer Lajosról, aki akkor szegődött az élettudományok szolgálatába, amikor hazánkban még kevesen művelték e tudományt és nagyon kicsiny volt azoknak a száma, akiknek nevét kutatásaik révén és külföldön is ismerték.

Thanhoffer 1843-ban Nyírbátorban született. Középiskoláit és az egyetemet Pesten végezte. Rendes egyetemi tanulmányai mellett még nyelveket is tanult, rajzolt, festett, zenével foglalkozott, sőt kézi- és testi ügyességét is több irányban fejlesztette. Tudományos dolgozásra való rátermettségének már egyetemi tanulmányainak idején tanújelét adta, mert dolgozataival három ízben nyert egyetemi pályadíjat.

1868-ban orvos és sebész doktorrá avatták. 1872-ben, 29 éves korában, az állatorvosi tanintézeten rendszeresített élet- és szövettani tanszékre nevezték ki nyilv. rendes tanárnak, s ez évben a Tudomány- egyetem orvosi kara is a szövettanból magántanárrá képesítette. Ettől fogva teljes erejét az élet- és szövettan művelésének szentelte és számos új tárgyú dolgozata rövid egymásutánban látott napvilágot. Több munkáját más nyelvre is lefordították, így: „A mikroszkóp és alkalmazása” orosz nyelven is megjelent;

Az állatorvosi tanintézetnek közel négy évig helyettes igazgatója volt, azonban arról és a vele járó jövedelemről saját szakmája hathatósabb művelése és tudományos vizsgálatainak továbbvitele céljából lemondott.

1890-ben nem idegen, de mégis egészen új munkakör nyílt meg számára, mert a budapesti Tudományegyetem egyik anatómiai tanszékére rendes tanárrá nevezték ki. Megbirkózott új szakmája óriási anyagával is, de önálló vizsgálataival, kutatásaival ezután is csak az általa olyannyira kedvelt és oly alaposan ismert mikroszkópiái anatómia terén mozgott.

\ Italában hallgatósága, -t*- tanítványai érdekében semmi fáradságtól áldozattól nem riadt vissza. Mindenkor javukat tartotta szem előtt es jó szívétől sugalt tanácsával és tettével nem egy ízben segítségükre volt., A hallgatóság éppen ezért igaz szeretettel és mély tisztelettel is viseltetett iránta.

De nemcsak tanítványainak tisztelete és osztatlan szerete- te volt munkái és tevékeny életének jutalma, hanem azok a kitüntetések is, amelyekben tudományos testületeink részesítették. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelezőtaggá, , 1891-ben pedig rendes taggá választotta;

Nem volt rideg szaktudós, akinek munkáiból csak a beavatottak meríthettek. Negyven éven át, 1868-tól volt a Természettudományi Társulat tagja, 1872-ben mint választmányi tag vett részt a Társulat ügyeinek intézésében. Ismereteivel igyekezett a nagy tömegekhez is hozzáférkőzni és az élettudományok iránt érdeklődését felkelteni. Arról hogy ez mennyire sikerült neki, fényesen tanúskodott az a nagy közönség, mely a társulatban tartott népszerű előadásaiéi mindenkor megjelent. Sikerét igazolta továbbá népszerű értekezései és munkál is. De nemcsak az élettudományok alapvető tanai: az anatómia és az élettan népszerűsítése körül szerzett ő nagy érdemeket és nem is ezek a legnagyobb érdemei, hanem e szakok tanítása és önálló művelése körül Kifejtett munkássága az, amely nevének hazánk művelődés- történetében örök helyet biztosít;

A hála és tisztelet legben- sőbb érzésével áldozunk most is az ő emlékének, amelyet buzdító és magasztos példaként érzünk a Természettudományi Társulat utódának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagjai;

Dr. Szabó Gyula, KÖJÁL ig. főorvos, a TIT . tagja;

Óvjuk erdemkef a tűztől!

Hivatása: emherszeretet

Az elmúlt napokban megyénk területén több erdőtűz keletkezett. Az erdőtüzek keletkezési oka minden esetben gondatlanságra és felelőtlenségre vezethető vissza.

hozzátette, hogy tudomása; szerint hamarosan sor kerül a; védőnők kedvezőbb fizetésrendezésére is;.; Ügy mondta ezt, mintha attól tartana, hogy keveseljük eddigi fizetését, azért a munkáért amit; végez, s ezért amit a várható; fizetésrendezésről mondott,; mintha szépítené a helyzetét...; Pedig erről szó sem volt, —; bár nem sok az a pénz, s mi: is reméljük, hogy hamarosan; több lesz. Mert eddigi beszélgetésünk alapján nem azt ta-: paszta!tűk a fiatal védőnőnél.: hogy a pénz, a fizetés elsőd-: legessége nála a fő szempont.: Ellenkezőleg. A pénz kell,: hogy élni tudjon az ember és! dolgozni, de a munka — az' élethivatásul választott mun-í ka azért mindennél előbbre-! való. így tartja ezt valóban Balázs Lászlóné is? Igen!

Ő maga is anya — s tudja,’ hogy minden asszony ugyan-' úgy szereti a gyermekét, mint; ő. S ezt nemcsak tudja, ha-; nem szívből, lélekből át is érzi. így — ezzel a szerettei végzi munkáját is.

Milyen nagyszerű dolog; olyan hivatást teljesíteni,; amelynek lényege az ember-; szeretet és a jót akarás ...

BALÁZS LÁSZLÖNÉ, ahogy; többen mondták — munkája; elismeréseképpen most még; felelősebb beosztásba kerül:1 iskola-védőnő lesz hamarosan.; Több mint háromezer gyerek; védőnő-mamája, örül-e ennek; az új beosztásnak? Igen. Sok,; talán még több munkája lesz, mint eddig volt — de dolgoz-; ni szép. Szeretne ott is jó; munkát végezni, hogy szeressék és megbecsüljék továbbra: is az emberek ...

Ez* kívánjuk mi 'is.

Dér Ferenc

A száraz idő beálltával az erdő« tüzek veszélye fokozott mértékben fennáll. Felhívjuk ezért a dolgozók figyelmét, hogy tartsák be az erdőkre vonatkozó tűzvédelmi elő« írásokat.

Tilos erdőben tüzet rakni, égő

gyufát, cigarettát, vagy más tűz« veszélyes tárgyat eldobni,

A kirándulók csak az erdészet dolgozói által kijelölt területeken! tartózkodhatnak és kötelesek a tűz megelőzésére vonatkozó figyelmeztetéseiket betartani. A kiránduló helyeken kijelölt helyek van** nak, ahol tüzet lehet rakni. Az itt rakott tüzeket is használat után, illetve távozás előtt kötelesek a kirándulók eloltani.

Azok a dolgozók, akiknek földje erdő alatt húzódik el, a takarítás alkalmával összeszedett gazt ne az erdő mellett égessék el, hanem szállítsák azt el 100—150 méter távolságra olyan helyre, ahol annak elégetése az erdőre veszélyt nem jelenthet.

Aki erdőben tüzet vesz észre, és azt maga eloltani nem tudja, a legrövidebb időn belül jelentse az esetet a legközelebbi községi tanácsnak, tűzoltóságnak, vagy 9 rendőrségnek.

Az erdőkbe vezető utak bejáratánál figyelmeztető táblák jelzik, hogy milyen tűzrendészeti szabályokat kell az erdőkben betartani. Minden kiránduló saját érdekében olvassa el ezeket a figyelmeztető táblákat.

Az erdőkre vonatkozó tűzrendészeti szabályok betartását az erdészeti dolgozók, a tűzrendészeti szervek és a rendőrhatóságok ellenőrzik. A szabály ellen vétőkkel szemben minden esetben felclős- ségrevonási eljárást fognak kezdeményezni.

Kerüljük el a feleíősségrevoná* sokat azzal, hogy a dolgozók és> kirándulók tartsák be a tűzrendészed előírásokat. Ez mindannvi- unk közös érdeke, mert az elpusztult erdőt csak hosszú évek fáradságos munkájával lehet újból pótolni,

SARAI BERTALAN

tűzoltó-őrnagy, tűzr. osztály pki

— AZ EGERCSEHI szén« bányánál az összdolgozók 96 százaléka szervezett munkásként dolgozik. A szak« szervezeti tagok létszám«, 1400c

I AZ ELMÚLT HETEKBEN I

több mint öt és félezer család, mintegy 36 és félezer hold ; földdel lépett be a füzesabonyi járás meglevő termelőszövet- ; kezeteibe, vagy új szövetkezetei alakítottak. 14 községük ; termelőszövetkezeti község lett, j — s ez a szám egyáltalán nem mondható véglegesnek, hiszen . még ezekben a napokban is sokan döntenek a nagyüzemi : gazdálkodás mellett.

A füzesabonyi járás már az eddigi eredmények szerint is közel áll ahhoz, hogy termelőszövetkezeti járás legyen, ahol a dolgozó parasztok többsége, a szántóföld jelentős többségén nagyüzemi gazdálkodást folytat, — vagy ezekben a napokban, hetekben teremti meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. Nagy változást jelent ez a járás életében, s igen nagy feladatat a járási tanács részére, hiszen segítségétől nagy mértékben függ az, hogyan küzdik le az új és a megnövekedett régi termelőszövetkezetek a kezdeti nehézségeket. A járási tanács — az eddigi munkából is következtetve — alaposan felkészült nagy feladatának megoldására. és megtette az első lépéseket, amely a szövetkezetek munkájának megkönnyítését célozza.

A járásban sok termelőszövetkezet alakult a télvégi na- ; pókban, r k termelőszövetkezetnek pedig megsokszorozódott a területe. Hogy csak néhányat említsünk, az alig 500 holdas saradi Kossuth Tsz 4000 holdas nagy gazdaság lett, a füzesabonyi Petőfi Tsz birtoka is megsokszorozódott, alig 400 holdról 3000-re növekedett. Mind a régi, mind az új szövetkezetekben az egyik legnagyobb probléma az cRlatok elhelyezése — a nagyüzemi állattenyésztés alapjainak megteremtése. S mivel ez az egyik legnagyobb probléma, ehhez adtak már eddig is jelentős segítséget a járási tanács vezetői, dolgozói. Sorra megvizsgálták a községekben, hogyan lehet átmenetileg legjobban megoldani az állatok elhelyezését, s egész sor hasznos javaslatot tettek a szövetkezeteknek. Megállapították, hogy több termelőszövetkezeti községben nem lesz egyelőre baj az állatállomány elhelyezésével, mert a legszükségesebb épületek megvannak a szövetkezeteknek. De van a járásban jónéhány olyan termelőszövetkezeti község, ahol sú- 5 lyos gondokat okoz a szövet- < kezeinek a megoldás. Ezekben^ a községekben sok segítséget < adtak a kinnlevő járási dől- < gozók. Besenyőtelken például < felkutatták, hol vannak olyan < nagy istállók, ahol el leheti helyezni 15—30 jószágot. Ezek-, nek az épületeknek az igény- < bevételével, ha nem is teljes < egészében, de nagyjából meg < is oldhatják az állatok nagy-; üzemi elhelyezését.

__________ <

SO

K GONDOT OKOZOTT <

a sarudi termelőszövetkezetek- < nek is az állatállomány elhe-< lyezése, hiszen mintegy 400 ; fejőstehén kerül majd a közös; állományba. Itt nemcsak azzal; segített a tanács, hogy felka-; rolta a helyi kezdeményezése-; két, hanem maga is újabb ja-; vasiatokkal járult hozza a; probléma megoldásához. Java-! solták, hogy a Kossuth Tsz, központjában levő két régi. cselédlakást - amelynek fe-1 delét az elmúlt rszön már le-, bontották, fedjék be ideiglene-. sen, s ezzel átmenetileg 100 • növendék és 100 ló számára; biztosítani tudják a férőhelyet.; Dormándon a két szövetkezet • között igyekeztek megegyezést létrehozni, mert az egyik szövetkezetnek üiesen, kihasználatlanul áll egy 50 férőhelyes új istálló ja, ugyanakkor a máj sik nem rendelkezik megfelelő gazdasági épülettel. Nagyúton a Terményforgalmival egyezett meg a járási tanács, hogy adja át a szövetkezet részére, az ott már feleslegessé vált nagy épületet, amely nemcsak a termény elhelyezését teszi lehetővé a szövetkezetek számára, hanem 150 férőhelyes istállót is jelent.

! AZ, HOGY EGY EMBER —

’legyen bár esztergályos, mér- >nök, tanító, orvos, vagy szí- ;nész — hivatásának és nem ’csupán kenyérkereseti lehetősségnek tekinti munkáját és ’ennek megfelelően dolgozik, >az öntudatnak, a társadalom

> iránt érzett felelősségérzetnek >egy magasabb fokát jelenti.

S Amikor valaki elhatározza, hogy S valamivé lesz, csupán csak l kedvet, vagy hajlamot érez a (választott munka iránt, nem (sokkal többet. Az eleve elhivatottságban kevés ember hisz,

> miután nincs is ilyen. A hivatástudat a munka megismerése és végzése közben, a perspektívák felismerésekor ala- >kul ki az emberekben, s válik

> olyan erővé, amely az embereket nagy akarásokra és mind ? nagyobb tettekre serkenti.

( Balázs Lászlóné — ez a 31 (éves gyöngyösi fiatalasszony <— sem a számára eleve elren- fdélt elhivatottságból lett védő- <nő 1950-ben.

< — Mindig nagyon szeretetem a gyerekeket — felelte s beszélgetésünkkor arra a kér- s elésre, hogy miért választotta >a védőnői pályát.

> Mennyi minden van ebben >a rövid mondatban. Szeretni >a gyereket, azt jelenti: szeretem azt a jövőt, amelyet a most (születő, vagy cseperedő kis (emberkék még öntudatlanul I magukban hordoznak. lg;, gondolja ezt Balázs Lászlóné is? (Igen!

< Sokirányú, nagyfelelősségű

(munkát végez, s nyugodtan (mondhatjuk: hivatástudattal.

(Megy, járja a körzetét, felperesi a jövendő kismamákat. >a fiatal, s idősebb anyákat: smeghallgatja a panaszokat, a 5 problémákat* s ahol tud,

szükségük valamire... Gondoskodnak-e a szülők a kötelező oltásokról.;. Indokolt-e esetleg a szociális segély... A mamának szüksége van tanácsokra: hogyan, milyen időközönként etessen, fürdessen, és így tovább.

S mindezt nem egy háznál, egy családnál, hanem mindahánynál, amelyek körzetébe tartoznak.

Mennyi tennivaló...

S mindezek mellett a védőnőnek — mint amilyen Balázs Lászlóné is — pedagógusnak is kell lennie. Igen: pedagógusnak is, aki — ismerve az embereket, azok körülményeit és környezetét — okos szóval, meggyőzéssel, sokféle magyarázattál formálni tudja az emberek felfogását az egészségvédelem szempontjából is; aki arra törekszik, hogy megtanítsa az embereket, hogy miként lehet elkerülni a különféle betegségeket és ha már nem tudták elkerülni, akkor mit tegyenetc, hogy mihamarabb kilábaljanak belőle.

Balázs Lászlóné kétéves tanfolyamot végzett Szegeden, mielőtt kinevezték. A tanítás, a tanulás sokat adott. Jó alapot, amelyre azonban a gyakorlat rakta fel a falakat, A gyakorlat és a sokféle tapasztalat. S tudása, sok tapasztalata nagy segítség magának az orvosnak is. Mintegy szervesen kiegészíti a gyógyító orvosi kéz munkáját.

AMIKOR MEGKÉRDEZTÜK tőle, mennyi a fizetése, azzal válaszolt, hogy 1050 forint havonként és gyorsan

nyomban segít, vagy eljár az ügyben. Az emberek szeretik, ismerik. Problémáikkal bátran kitárulkoznak előtte — só ugyanígy szereti az embereket és ismeri is őket. Jellemző: ha valaki telefonon keresi, csak a nevét kell bemondania, s ő már tudja, hogy kiről, s miről lehet, vagy van szó..: Terhesanya-védelem... Csecsemőgondozás. .; Egészség- ügyi felvilágosító munka... Lényegében ezzel a három fogalommal összegezni is lehetne tevékenységét. De amit — felbontva a napi munkára sok-sok apró összefüggésre, az adott helyzetekből adódó tennivalókra — bármelyik jelent, az már nem olyan egyszerű.

A terhes anya — akár fiatal, akár idősebb — sokféle problémával telített. Különösen ha első gyermekét szüli. A testében végbemenő változások minden apró mozzanatát figyeli, ilyen, vagy olyan következtetést von le, s ha tanácstalan — tanácsért a védőnőt keresi fel. S a védőnő — aki hivatása gyakorlása közben, ahány anyával találkozik, mindannyiszor maga is anyává lesz, aki tanácsával, segítségével, s ha kell, vigasztaló szavaival öleli körül mindazokat, akik új, sarjadó életet hordoznak szivük alatt, telve sok változással, rejtett, vagy nem rejtett örömmel a szívükben és lelkűkben — mindig tud tanácsot adni.

AZUTÄN MEGSZÜLETIK a kisfiú, vagy a kislány... A védőnőnek rendszeresen látogatni kell az anyát is. a kicsit is. Nincs-e valami bajuk, van-e