Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-24 / 70. szám

4 népújság 1959 március 24., kedi Do bo Sy Imre Szélvihar c, dráma fa as egri Közgazdasági Technikum színpadán Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technilcum Asztalos Janóé KISZ-azervezetének színjátszó csoportja a Magyar Tan áosköz tá nsaság 40. év­fordulója tiszteletére, a Há- mán. Kató kulturális sereg­szemle keretében mutatta be Dobozy Imre Szélvihar című drámáját, amelyen megjelent Dobozy Imre Kossuth-díjas is. A. diákság részére már hat előadásban elevenítették fel az 1956-os események drámai feldolgozását és a sok nyílt­színi taps azt mutatja, hogy a fiatal, tehetséges diáklányok és diákfiük jól választották meg versenydarabjukat, más­részt Dobozy Imre Szélvihara még az egri Gárdonyi Szín­ház műsorratűzése után is (vagy talán éppen azért!) új­ra és újra vonzza a közönsé­get. Ahogy az előadást most, diákszínpadan is megnéztük, megértjük, hogy a darabnak miért van mindenkire komoly hatása. A Szélvihar a mai em­berekről szól, azokról a gon­dokról és feszültségekről, amelyet közvetlenül 1956 előtt és 1956-ban égették az embe­rek lelkét. A drámát mai em­berek alakítják és benne for­málódnak maguk is a végki- fejlésig, az igazság megismeré­séig. Dobozy Imre az 1956-os ese­ményeket, az ellenforradal­mat a Vörös Hajnal Tsz krí­zisén keresztül mutatja be. EbH^a a drámában az embe­rek a modem, a mai élet hő- 'veivé lépnek elő a szemünk lőtt, mert életükben azőszin- e igazság tárul fel: Csendes mrée, aki belül szívében és orsón egyaránt hordja azokat i sebeket, amelyeket csak a iától irthat ki a férfiből, gaz az is, ahogyan az egy­szerű paraszt főhadnaggyá ett fia meginog az esemé­nyek hatása alatt, de a dön- ő pillanatban felismeri a ha- álosan felvillanó igazságot, ' ízen a hatalom visszaharco­ára induló dzsentri — Ma­ii golyója édesanyát sebzi halálra. Müller volt főjegyző szavai is az igazságról tanús­kodnak és arról a fejlődésről, amely benne végbement az állástalanságtól a tsz-könyve- lésig, az emberek jobb meg­ismeréséig. Talán legnagyobb tanulsága * darabnak az emberformáló események leszűrt igazsága után az, hogy a politika, a politikai öntudat a mindenna­pi élet legkisebb rezdülésében is fellelhető és a helyes szem­lélet, az egészséges érzés és az igazi érdekeik, a nép szol­gálata, a nép erejének tuda­ta birkózik meg biztosan a társadalmi küzdelemben az ellenséggel. Az öt képre tagolt drámát Szabó Gábor és Horváth Ár­pád rendezték. Az előadáson a szakavatott tanár és a rutinos rendező munkája meglátszik. Az irodalmi értékű és népi zamaté párbeszédek jól pereg­nek, a dráma szereplői ottho­nosan mozognalt a színpadom Külön öröm a néző számára, hogy a dráma hordozói nem­csak megértik a darab mon­danivalóját, az általuk hordo­zott egyéniségeket. hanem erőtel iesen élik is azokat. Szorgalmas munka eredménye az. hogv a játék összhatása kitűnő és sehol nem zavarja elfogódottság, vagy bizomyta­lanság a diáksaereplőket. Az aránylag kis, színpadon a tö­megjelenetek sem vesztették el hatásukat, az egyes pár­harcok pedig — különösen Csendes Imre és fia közt, vagy a Csendes Imre és Kalló Ferenc tsz-elnök közt lefolyt harcra gondolok — a valóság* erejével hatottak. Nagy érde­me a rendezésnek, hogy a szereplők visszaadták a pa­raszti gondolkodásmód és be­széd külsőségeit és tartalmát egyaránt. Sikerült megmutat­ni a típusok mögött a ma vajúdó és érlelődő életet és azt, hogy az ellenforradalom mit akart 1956-ban. A dráma szereplői mind diá­kok. Csendes Imre szerepében Kálvián Mihály. Crendes Im- réné — Káló Mária, Csendes főhadnagy — Siltedancz Péter, i Csendes Juliska — Skamla Má­ria, Kalló Ferenc tsz-elnök -r Nagy József, Szusza Kis And­rás— Bóta Sándor, Müller — Besenyei János, Tóth Marci — Géczi István, Mácsai Géza — Kontra László volt. A sze­replők Valamennyien nagy lel­kesedéssel, nagy odaadással játszották el a drámát. Kisebb szerepeikben Janik László és Nagyjánosi Gyula, Lazúr György, Simon László és Gyu­lai István osztoztak a megérde­melt sikerben. E sorok írójának alkalma volt az elmúlt évben közelebb­ről ismerni a színjátszó cso­port legtöbb tagját: most örömmel állapíthatja meg, hogy a lányok és fiúk nagy emberi és színjátszói fejlődést értek el. Egyéniségeket tudnak alakítani, a drámát étélik és már vannak saját eszközeik a világnézet kifejezésére. & ez külön nyereség és a kulturális seregszemle gondolatának sze­rény méltatása is. A színvona’as bevezetőt Ke­rékgyártó Mária mondta. Külön meg kell -vmlítenünk még a díszleteket. Élethűen ábrázolták a cse'ekmény szín­helyét minden képben. (f. a.) Nem tudom, mondtam-e már ... ... hogy milyen sok meg tehet kezd ölteni, hogy ezek­nem értett művész-zseni tévé- után például egy lóhajtónak kenykedik manapság ismeret- sem merem ajánlani, hogy lenül széles e hazában. Az máskor a jó édes nénikéjét utóbbi napok fantasztikus fel- csapja össze sárral, mert szá- fedezéseinek kényszerítő hatá- molnom kell azzal az eshető- sa alatt kellett rájönnöm arra seggel, hogy egy álruhás Giglit a csupasz igazságra, hogy Kré- sértettem meg, aki majd lá­bé c bácsi, aki csirizes hétköz- gyan buzgó tenor hangon, a napokon a foltozósuszter békés Kesztyü-áHa dallamával fog álarcát viseli, minden vasár- elküldeni... a Patyolathoz, nap este héttől tízig antiimpe- Nem ezek a körülmények rvdlista tankölteményeken dől- adták azonban kezembe az író­gozik hexameterekben. Sőt, ha gépet, hanem a következő eset: sok a szabad ideje, egy szabó egy üzemi rendezvényen volt kollegájával neorealista film- szerencsém látni egy amatőr- scenáriumot írnak, piknik ala- bűvészt. Először tüzet nyelt, pon. A szabó adja a gyilkossá- Jól sikerült a produkció, hála gokat és Krébee bácsi szállítja az ügyeletes tűzoltónak, a hozzá az erkölcsi fertőt. frakkja fél szárnyát még slke­Kezdett érdekelni az ügy, to- rült eloltani, vább kutattam, s így nemcsak A repülő töltőtoll már nem az derült ki, hogy a nyolcvan- vált be, mert az összes nitro- öt kilós Mariska, a szomszéd glicerin felrobbant és a színfa- házfelügyelő posztimpresszio- lakat csak az üzemi 4x100-as nista tájképeket és dadaista váltó tagjai érték utói. csendéleteket fest üres óráiban, Viszont az est fénypontja, hanem az is, szerény számítá- mindenért kárpótolt. A bűvész sok szerint minden második felkért a színpadra egy csinos ember műkedvel nálunk. Mű- hölgyet. Letakarta egy fehér vész a borbély, a tűzőr, a kofa, lepellel, sarkig. Mire ezzel el­ei postás, a huszár, a bur, a búr készült, a médiumba beleszúrt a burkalappal és a száztizén- három kardot... hát éves barna kislány, akinek . , ...... pedig, köztudomású, h«JV foga A hatas ihatatlan... sincs már. Az első tárgyaláson tizenöt Ez a műkedvelő dömping évet kapott, de fellebbezett... már-már olyan aggasztó mire- —ró— í^sSf s,7. WMPTAi Pétervásárán szombaton ad­ták át a megye ötödik járási könyvtárát. Ezzel megyénk­ben a járási könyvtárak léte­sítése befejeződött. Nincs már a megyénkben olyan járás, ahol ne volna járási könyv­tár. A járás községei ezentúl a járási könyvtáraktól karúnk | meg a kölcsönzésre kiadható , könyveket. Sikeres beugrás A beugrás — mindig izgal­mat, bátorságot és rátermett­séget jelent a színpadon. S nemcsak ezt, tiszteletet a kö­zönséggel, az íróval, magával a színházzal szemben is. Egy- egy beugrás, valamelyik szí­nész betegsége, vagy egyéb okok miatt sokáig emlékeze­tes marad az úgynevezett „nem bennfentes” emberek körében is. Most is egy ilyen beugrásról és beugróról van szó: Kozaróczy József, a Gárdonyi Géza Színház mű­vészeti titkára vállalta a hir­telen megbetegedett Gyuríca Ottó szerepét Kohout Ilyen nagy szerelem című színmű vében. Vállalta: délután három­kor, s az előadás kezdődött este fél nyolckor. Négy óra alatt szöveget tanulni, játé­kot tanulni, mindent megta­nulni ami a sikerhez kell, — több mint egyszerű feladat­vállalás. Mindenki segített Kozaróczy Józsefnek és az előadásnak. S az összefogás sikert hozott szombat este is, vasárnap is: a beugró művé­szi erővel tudta tolmácsolni Milán összetett, sokoldalú jellemét. Becsület és köszönet érte! (ó) Az ötödik járási könyvtár nyitja kapu;át Pótervásárán Az egri járásban Nágytálya az utolsó község, ahol még eddig nem volt könyvtár. Va­sárnap itt is 300 kötetes könyvtárat adtak át, s így az egri járás mindem közsé­gének lakója helyben megta­lálhatja a' neki megfelelő, szak- vagy szórakoztató köny vet. Kedves Tavasz kartárs! Engedje meg, hogy a jelen­levő emberiség, valamint a magam nevében olyan meleg szeretettel köszöntsem kö­rünkben, mint amilyen simogató melegséggel ér­kezett el hozzánk a dátum napja al­kalmából. Mi lá­zas, náthás, (szipo­gó, hátfájós, göt­hös, lázas nya- valygó, egyébként egészséges embe­rek pontosan egy egész télen ke­resztül vártuk, s most, hogy eljött körénk, azt nem­csak egyszerűen megtiszteltetésnek vesszük, de biza­lomnak is. Biza­lomnak irántunk, hogy élni tudunk 1959. március 24, kedd: 1794. Krakkóban Kosciuszko ve­zetésével megkezdődött a lengyel függetlenségi harc. 1684-ben született Bél Mátyás geográfus, földrajzi fró. O Névnap O Ne feledjük, szerdán: IRÉN liiasli — A HATVANI Máv Fűtő­ház dolgozóit a havonként rendszeresen megjelenő „Hí­radó“ tájékoztatja a munka­versenyben elért eredmé­nyekről.- MEGYÉNK déli fekvésű községeiben befejeződött az ár­pa, zab és borsó vetése. Jelen­leg simítózás és hengerezés fo­lyik. — AZ EGRI Lakatosáru­gyár öntödéjében negyedé­venként 40 000 forint értékű kokszot takarítanak meg a munkások- TÖBB MINT 100 holdon vetnek takarmánynövényt Szi- halmon, az új termelőszövetke­zetek tagjai. Az elvetett takar- mánymennyiség biztosítja majd a jószágállomány jövő évi ellátását. — A 3. SZ. Kőbánya Vál­lalatnál, — mert vállalati szinten teljesítették a tervet és nyereséggel zárták az évet- 120 000 forintot is megha­ladja az az összeg, amelyet kiosztanak a munkások kö­zött nyereségrészesedés cí­mén.- JÓL DOLGOZIK a szak- szervezet a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaságban. Rendszeresen tartanak klubnapokat és meg­vásárolták a második televíziós készüléket is. műsora; Egerben este fél 8 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM (Arany J. bérlet) Mátranovákon este 7 órakor: BASTYASÉTANY 77 majd a tavasz ad­ta lehetőséggel, bizalomnak, hogy téli nyavalygá- sunkat félretéve, napraemelt arccal térülünk-fordu- lunk az élet min- dennapis'ágában. Kedves Tavasz kartárs! Felha­talmazásom van arra is, hogy kö­szöntőmben el­mondjam: voltak olyan elemek, de- zorganizáló uszí­tok, örökös kishi- tűek, akik azt mondogatták, hogy már nem is lesz tavasz, hogy már soha többé nem lesz rügyfakadás és szerelem. Igaz, hogy ezek az ele­mek átáljában túl voltak már a férfi­kor delén, illető­leg régen volt már, amikor hú­gomnak hívták őket, de panaszko­dásuk, állandó rémhírterjesztésük mégis bizonyos hatást keltett a mindkétnembeli tavaszimádókra. Most, hogy meg­jött, kedves Ta­vasz, egy­csapásra semmivé váltak az effajta nézetek, s helyü­ket más nézetek, szerelmes, lelkes nézetek foglalták el. Nem is akarom én hosszúra nyúj­tom köszöntése* met, sok a dol­gunk mindany- nyiunknak... még* egyszer őszinte köszönet, hogy jött és most mi me­gyünk... tavasz! Hurrá (égni Megszületett a nboviziő* Egy francia cég találékony­ságának köszönhető, hogy Negyven év után •. * újabban lehetővé vált egyetlen központi televíziós készülék használatával egy ház minden lakásában élvezni a televíziós adásokat. Az új „koviziónak’* keresztelt berendezés abból álL, hogy a legfelső emeleten, az antenna közelében helyezik el a központi televíziós készülé­ket és minden lakásban a ko- vizor ernyőjét rá lehet kap­csolni a vevőkészülék hálóza- fára. Az új berendezés segítségé­vel a lakók fele áron juthat­lak hozzá a televíziós készü­lékhez. Párizs néhány külvá­rosában már üzembe helyez­ték az új kovizorokat. A NAP HUMORA Moziműsor «ŐRI VÖRÖS CSILLAG Az árban (szélesvásznú) EGRI BRÓDY Feleségem a sztár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG- Felfelé a lejtőn GYÖNGYÖSI PUSKIN 'Tájfun Nagaszaki felett HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szerelem, abogy az iasszony , nlmrja HATVANI KOSSUTH A tett színhelyé Heflin Füzesabony : Robin Hood HEVES Cimborák •ÉTERVÁSÁRA Fehérek és foketék Köziemén? A Piavénál hajnal óta dö­rögtek az ágyúk. A tüzérségi pergőtűz alatt, — mint szá­mították —, az ellenséges ál­lások minden négyzetméternyi területére nyolcvan lövedék hullott. Itt mindenkinek ha­lottnak, vagy legalábbis sú­lyosan sérültnek kellett volna lennie, de reggel kilenc óra tájban az első rohamnál de­rült ki a valóság. Az olaszok első, második, harmadik állá­sai teljesen üresen álltak, a hatalmas ágyútűz csak a puszta földben, az elhagyott árkokban tett kárt. A folyón való átkelés megkezdésekor azonban olyan ellentűz fogad­ta a támadókat, hogy néhány percen belül forgácsokká zú­zódott a pontonhíd, s a sebes folyású Piave a sebesültek ez­reit sodorta magával. A többi frantszakaszrőJ egy­formán semmitmondóan je­lentek meg a tudósítások, ilyen címekkel: „Nyugaton a helyzet válto­zatlan.“ „Csapataink szelleme kitű­nő.“ „Lemberg még a miénk.“ A Piavétói meg elcsigázot­tan, gyalogosan vánszorogtak haza örökös csatározással a .gohamisták”. Nagykanizsán kaptak csak járművet, ott érezhették csak ismét ember­nek magukat az embertelen szenvedések után. S a nyűtt, fakult, szakadt katomazub- banyok alatt a szívekben egy­re nőtt az elkeseredés, a ha­rag. — Elég a kínlódásból, elég a háborúból, elég a szegélyek a legfiatalabb korosztályok tisztításából! Szeretnék meg­érni, nemcsak a tizennyolca­dik életévüket, hanem öreg­ségüket is! A* őszirózsás forradalom Közlemény Kertész Lajos zongoramú- \ vész korábban, betegsége mi-> att elmaradt hangversenye az | Állami Zeneiskolában 25-én, > Bt« 7 árakor lesz megtartva, í Rokkantsága miatt régen nyug­díjba mehetne, de nem tudja itthagyni munkáját. Miért? A válasza egyszerű. — Minden ami terv, vagy felújítási hitelből épül itt a megyében — mondja — pénzügyileg a mi hatáskö­rünkbe tartozik. Mi biztosít­juk a hitelt, a beruházásoK- haz szükséges pénzt, aká: építkezésekről, akár berende zésekről van szó. Milliókká! dolgozunk. S oly jó látni akárcsak számokból, írásokból is, hogy egyre gyarapszik, gazdagodik megyénk. Annyi kínlódás, pusztítás után őszin­tén szólva nem hittem volna 1945-ben és 1956-ban is, hogy a magyar élniakarás ilyen sokra képes, nem egészen másfél évtized alatt. A -övő- ben meg még azért nem tu­dom itthagyni a munkát, mert oly sok szép feladat vár ránk akár csak ebben az esz­tendőben is. Mi fedezzük a Mátravidéki Erőmű, a Hat­vani Cukorgyár, a kórház építkezéseit, egyszóval az ősz- szes befejezés előtt álló új in­tézmények költségeit, de még a Hatvan—Salgótarján or­szághatár között futó, most készülő új, korszerű út beru­házásának költségűt is. Sok munkánk lesz nekünk is míg ezek sorra elkészülnek, s az ebben az évben megkezdett építkezések is befejeződnek. Ilyenkor nem szabad nyuga­lomba vonulni. Igen. 40 év után néha-néha visszatekint a sok mindent: megért veterán, s azt mondin-: most, amikor vésre magunk-: nak. a magunkét építjük nem: szabad nvugalomba vonuln-.: Erre kötelez a Tanácsköztár­saság dicsőséges s soha rrjeg nem faku’ó »miéke is. Weidinger László ; cÁ taixaiz k&uz&ittfajn után ért már csak haza a pi­avei rohamisták megmaradt fiatal gárdája. Akik sohasem tértek meg otthonukba, a feledés fátylát nyerték jutalmul azoktól, akiknek pusztulásukat kö­szönhették. S akiknek sikerült megmenekülniük? Segítés he­lyett mindössze kegyes szána­kozásban volt részük. Sebők Béla bácsi, a ma már idős veterán bal kezének ui- jai nyomorodtak meg, vala­mint fején és lábán emlékez­tet a soha él nem múló jel a Piavéra. Mikor 1918-ban hazaért Egerbe, mór megérett elhatározása. Rokkant, mint annyi más társa, de ha kell azok Közé áll, akik visszafog­ják az embermés zárosok ke­zét, akik nyomor helyett bol­dogulást adnak az olyan tíz- gyermekes családnak is, mint az övék volt. Három fiatal korosztály ad­ta a magját a Tanácsköztár­saság vörös hadserege egri csapatainak. Köztük volt Se­bők Béla is. Harcolni nem tudott, ütközetekben így nem vehetett részt, a munkából azonban neki is Kijutott. — A forradalmi átalakulás — mond!a — ebben a tiszti, tisztviselői, papi városban végeredményben csendesen zajlott le. Tennivalónk azon­ban bőségesen volt így is. Én a katonai propaganda bizott­ság elnöke voltain a többi kö­zött, s legfőként azon mun­kálkodtunk társaimmal, hogy a harcosok között mindvégig éberen tartsuk a forradalom iránti tiszteletet, a kibontako­zó új rendszer védelmének fontosságát. Mégis, amikor májusban megKezdték támadásukat az intervenciósok, az egri vörös­katonák vezetők nélkül ma­radtak. A tisztek egy része megszökött, s a közeledő el­lenséget nem tudni, hogyan tartóztatták volna fel, hanem jön segítség. A fiatal Sebők Béla fogadta társai nevében az Egerbe ér­kező Tormási zászlóaljat. A sapkájukat hosszú piros pánt­likával díszítő Tormásiék hoz­ták a felmentést a szoronga­tott városnak. Sebők Béla tevénenysége közismert volt a városban a Tanácsköztársaság idején. A fehér terroristák uralomra ju­tása után üldöztetéstől tartott. Egy jóakarója juttatott állást számára olyan helyen, ahol egy ideig szinte teljesen el­tűnhetett az emberék szeme elől. 1945-ben újra ott állt azok között, akiK a jobblétről már nemcsak álmodoztak, hanem, dolgoztak is érte. Most a Ma­gyar Beruházási Bank egri fi­ókjának vezetője 1950-ben ő szervezte ezt a fiókot s mint régi bankszakembert, már ak­kor a bank élére állították.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents