Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
X. évfolyam, 68. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. március 21., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! —— ....................................................................... ..... i- I. .n.,i i i . ■ .1 ■! ....................— AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA m § 1 I a uujcm dhíÁJö kcuuití-uLit ^IfTTTHrr WWWis»"» »■»•♦»oao*®# © ■ Ö; ©, p. % 1919 hősei Pataki László, Heves Orbán István, Gyöngyöt Svába János, Hatvan Strámszki Dezső, Sarud F el ed h etet le ii 1919 Nagy ünnepet ül ma dolgozó népünk: 49 vében a Magyar Tanácsköztársfisagnak, évvel ezelőtt, 1619. március 21-én a magyar munkások és parasztok a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével — követve az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját — győzelemre vitték a proletárforradalmat, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az 1919-es tavasz első napja millió és millió elnyomott magyar élet-tavaszának eljövetelét hirdette és való- í sította meg. { 1919. március 21. történelmi eseményét i az a forradalmi helyzet hozta meg, amely akkor, az első világháború utolsó éveiben Eugópa-szerte kialakult. 1917. novemberében Oroszországban győzött a Nagy Forradalom, megdőlt a tőkések és földesurak népnyúzó hatalma. Az orosz munkások és parasztok forradalma lelkesítőén hatott az egész világ proletariátusára, tettekre, a példa követésére buzdította az európai országok dolgozóit, közöttük elsősorban a magyar munkásokat és parasztokat. Az orosz nép. boisevikok-vezette ; forradalma a gyárakat a munkásoknak adta, Í a földet a parasztok használatába adta és békét hirdetett a háborúban részvevő országoknak. Akkor már három éve folyt az öl- r döklő világháború, s a népek vágytak a | békességre. S az a tény, hogy a világ első I munkás—paraszt államának első dekrétuma Í n békéről szólt, Európa és a világ népeiben nagy és pozitív hatást váltott ki. „Békét! — Békét! — kiáltották a tömegek Magyaror- ( szágon is. 1918. első hónapjaitól már sztrájk j sztrájkot követelt: a munkások nemcsak na- l gyobb béreket, hanem általános választójoS got és a háború befejezését, a béke megkötését követelték. 1918. őszére a helyzet megérett: a militarista kormány nem bírta io- ! vább a tömegek forradalmi nyomását. Végül f október 30-ról 31-re virradó éjjel a fel- t fegyverzett munkások és katonák e’.foglal- | iák a közhivatalokat, kaszárnyákat és pálya- ( udvarokat, október 31-én reggel győzött a • polgári demokratikus forradalom. ) Az eseményeket azonban nem lehetett ] megállítani. 1918. november 20-án a mun- f kások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai jj megalakították a Kommunisták Magyaror- | szági Pártját. A párt megalakulása kiemel- ( kedő jelentőségű eseménye volt a magyar { munkásmozgalomnak: végre megszületett az . az erő, amely valóban vezetni tudta a magyar munkásság, a magyar , nép forradalmi harcát a kenyérért, a földért, a szabadságért, a hatalom megszerzéséért. A kommunisták pártja azonnal élére állt a harcnak... Mit követeltek a kommunisták? A földesúri földek kártérítés nélküli kisajátítását, a gyárak, üzemek átadását a munkások szá- .mára, a nemzetiségi kérdés forradalmi megoldását, a burzsoázia lefegyverzését, a proletár-hadsereg megteremtését, szövetséget a Szovjet-Oroszországgal és a burzsoá köztársaság helyett a Tanácsköztársaság megteremtését. A párt eme követelései azonosak voltak a dolgozó milliók követeléseivel, s • ez indokolja azt a hatalmas népszerűséget, amelyet a párt a dolgozó tömegek között magának biztosítani tudott. A polgári demokratikus kormány nem is tudta megoldani a forradalmi helyzetből adódó feladatokat. A párt ekkor kiadta a jelszót: „Kövessük orosz testvéreink példá- 1 ját. Lefegyverezni a burzsoáziát, felfegyverezni a proletariátust!” És hiába volt a burzsoázia irtóhadjárata a kommunisták ellen, hiába rombolták szét a párt helyiségeit, hiába tartóztatták le a párt vezetőit, a forradalom menetét feltartóztatni nem lehetett. És 1919. március 21-én a magyar prole- í tariátus kezébe vette a hatalmat. Megjelenik l a kiáltvány: „Mindenkihez! Magyarország t proletársága a mai nappal a maga kezébe I vész minden hatalmat... Magyarország ta- l nácsköztársasággá alakult... Kijelenti teljes ä eszmei és lelki közösségét az orosz-szovjet kormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak... Minden niunÍ kást és földművest felszólítunk, hogy dolgozzon, termeljen, vagy álljon be a proletár- hadseregbe, verejtékével, vagy vérével ál- C dozzon az eszme diadaláért. Bármi várjon ránk, a szocializmus ügyének győznie kell!” A magyar dolgozók óriási lelkesedéssé! fogadták a proletárdiktatúra kikiáltását. Soha azelőtt Magyarországon még egyetlen kormányt sem támogattak úgy a munkások, parasztok, mint a Magyar Tanácsköztársaság kormányát. És Lenin elvtárs — az oroszI orszrr* xr°gy Október lánglelkű vezére — mac as 2;>ésj mir üdvözlő táviratot küldött a Br sevik Vár XVTII. kongresszusának neimelvben felhívta a világ proletárjait a ma- < gyár forradalom segítésére... „El a kezekkel ^ a vörös Magyarországtól! Ennek a kiáltás- \ nak visszhangoznia kell az egész világon!” i És megszólalt a költő is, Tóth Árpád, iidvö- ) zölte a forradalmat, a győzelmet: „Hozsánna j Neked, új isten, hozsánna!” A Magyar Tanácsköztársaság 133 napos . fennállása alatt óriási eredményeket ért eL j A proletárhatalom szétzúzta a régi államgé- i pezetet és minden hatalmat a munkás-, ka- . tona- és földműves tanácsok kezébe adott. Megalkották a Tanácsköztársaság ideiglenes * alkotmányát, létrehozták a proletariátus for- > radalmi önvédelmi szerveit, átszervezték a i bíróságokat. Biztosították a nemzetiségiek 1 egyenjogúságát. [ A gazdasági intézkedések is gyökerestea • újat teremtettek. Megszűnt a termelési esz- ( közök magántulajdona. Hozzákezdtek a terv- ( szerű gazdálkodás alapjainak lerakásához. A , kormány kimondta a munkabérek 30 száza- , lékkai való felemelését, a napi 8 órás mun- j kaidét. Fontos feladat volt a munkához való • új viszony kialakítása, a munkafegyelem / megszilárdítása, és a termelékenység etmelé- , se. Április első felében tartották meg az i első, a legszélesebb jogokon alapuló tanács- \ választásokat. A választásokon a dolgozó tö- [ megek egyöntetű lelkesedéssel tettek hitet a í proletárdiktatúra ügye mellett. i A Tanácsköztársaság nagyszerű politikai, • gazdasági, szociális és kulturális eredményei ? — amelyek többet adtak a dolgozóknak, f mint amennyit a magyar nép azelőtt, a - megdöntött osztályok uralma alatt századok ( során kapott —, úgy jöhettek létre, hogy a ) Tanácsköztársaság vezető szerveiben levő } kommunisták óriási erőfeszítéssel legyőzték a mindenütt jelentkező, szabotáló, szociáldemokrata vezetők aknamunkáját. A Magyar Tanácsköztársaság népünk történelmének egyik legdicsőségesebb korszaka. A magyar nép sok évszázados küzdelme után először került a hatalom a munkásosztály vezette dolgozó nép kezébe. A Magyar Tanácsköztársaság szerves folytatása volt a magyar nép sok évszázados szabadságharcos törekvéseinek, az elnyomás, a kizsákmányolás ellen folytatott küzdelmeinek, i Az első magyar proletárdiktatúra megszüle- , lésével nemzetünk történelmének új sza- < kasza kezdődött. Ékkor lépett fel történei- ? műnkben először úgy a munkásosztály, mint ' az egész nép hivatott vezetője, amely egye- ■ dűl képes a magyar nép előtt álló nagy fel- « adatokat győzelmesen megvalósítani. A Ta- •. nácsközíársaság megmutatta mire, milyen J nagy alkotásokra képes a felszabadult dől- j gozó nép. j Pártunk munkásosztályunk a felszabadd- j lás utáni és mostani harcaihoz is sok. felbe- í csülhetetlen értékű tapasztalatot nyújtott és í nyújt a Magyar Tanácsköztársaság története. * Miképpen az 1905-ös orosz forradalom mint- í egy főpróbája, prológja volt az orosz prole- j tariátus 1917-es győztes forradalmának, úgy 3 a Magyar Tanácsköztársaság 133 napja is nagy iskolát jelentett pártunk számára, hogy * az új, győzelmes proletárdiktatúrában biztos 1 kézzel vezesse diadalról diadalra a munkás- ? osztályt, a dolgozó népet, a szocializmus épí- ( lésének ügyét. De igen nagy volt a Tanács- * köztársaság jelentősége nemzetközi vonatko- I fásban is. Amikor a Tanácsköztársaság je- * lentőségéről beszélünk, nem kis büszkeség- ! gél gondolhatunk arra is. hogy a magyar í munkásosztály állama volt az első Európá- I >an, amely fegyveres harcaival járult hozzá • ízovjet-Oroszország megvédéséhez. Amiért a magyar nép 1919-ben harcolt, j .‘S vérét ontotta a harcok '[folyamán — ma a mind valóság. Pártunk, munkásosztályunk ( megőrizte, ápolta és továbbfejlesztette 1919. ( örökét. Megindultunk és haladunk a szocia- f iizmus építésének útján, immár feltartóztat- } hatatlanul. A feltámadt 1956-os ellenforra- ) Talmai, amely meg akarta ismételni 1919. í »szét, a szovjet testvéri segítséggel levertük, ) i magyar nép legjobbjai vérük hullásával, * ■létük feláldozásával védték az immár győ- í r.elmes magyar proletárdiktatúrát. Ma: ünnepelünk. Az emlékezés koszorúi ‘ ott virágzanak a 19-es hősök emlékművein. ( Emlékezünk és köszöntjük azokat az ősz { harcosokat, akik a 40 év előtti forradalom > még ma is élő harcosai voltak: a nagy idők ? tanúi. Tavaszi napfény ragyog ránk, a { zászlók selyme fennen csattog a szélben, s ' hirdetik: a szocializmus eszméje megvalósul, a magyar nép — egy táborban a Szovjetunióval és a testvéri országokkal — a párt vezetésével, a szocializmus útján halad előre, mind nagyobb magaslatokra! 1919 hősei uíah Lajosné, ' Fülöp István, Hatvan Kukolya József, Farad Krizner AdolfGyöngyös