Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

hí K VILÁG PROLET ÁRJAI. EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 67. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1959. március 20., péntek Veterán találkozók a megyében A dicsőséges Tanácsköztár­saság 40. évfordulójára már mindenütt hetekkel ezelőtt megkezdődött a készülődés. A ma fiataljai, az 1945. óta ki­nevelődött munkások, parasz­tok, értelmiségiek, pártunk tagjai emlékeznek 1919-re és az évforduló alkalmából min­denütt felelevenítik az akkori nagy tettek történeteit, esemé­nyeit. De kik tudnának leg­inkább mindezekről hiteltér- demlően beszélni, kik tudnák legjobban elmondani, mi min­den történt azokban a soha el nem felejthető napokban, mint azok, akik maguk is részt vet­lek a harcokban, küzdelmek­ben, s akiket a ma fiataljai es javakorában levő nemzedé­ke megbecsüléssel, tisztelettel vesz körül. Ezért a megye vá­rosaiban, több járási székhe­lyen megrendezik az 1919-es veteránok találkozóját. Az egri munkásőrség meg­hívására tegnap Egerbe érke­zett Birtálan László és Maro­sán József veterán, akiket az állomáson az egri munkásőr­ség tagjai üdvözöltek. Vasár­napig maradnak a városban. Megtekintik annak nevezetes­ségeit, s részt vesznek a ko­szorúzás! ünnepségeken, vala­mint a jubileumi ünnepséglen. Ma délelőtt 10 órakor az egri városi pártbizottság rendez ünnepséget a pártiskola nagy tanácstermében az idős harco­sok részére. Ez alkalommal osztják ki a Tanácsköztársasá­gi Emlékérmet is a járás és város veteránjainak. Hatvanban ugyancsak ma délelőtt 9 órai kezdettel ren­dezi meg a járási és városi pártbizottság a veterán talál­kozót. A kedves ünnepség színhelye a cukorgyár kultúr- otthona. A pétervasári járás Hazafias Népfront- és KISZ-bizottsága kedves ünnepséget készített elő március 21-re. A járás 19- es veteránjai és ifjú kommu­nistái látják vendégül szomba­ton délelőtt 9 órakor a Járási Művelődési Házban. Beszélge­tés, az emlékek, történetek fel­idézése után a meghívottak közös ebéden vesznek feszt. Fegyverrel a proletárhatalomért Takács István gyöngyösi veterán már 19 éves korától vesz_ részt o munkásmozga­lomban. Az apja is direktóriumi tag volt, s ő 1919 tavaszán lépett'be Mezőtúron a bőrös- hadseregbe. A kassai részen harcolt az intervenciós csapatok ellen, s fegyverrel védte a proletárhatalmat. (Foto: Kiss) ^^*%A/VVVVNAtfN/vVSAyS»*w'''»',wVivVV*»VVvVVV V v*\ Ww ••^VA/VvVvViv\^^\AAAAA>AyVVSAAAA/vVVVVVVVVVV^i Eredményeink forrása : a marxizmus— leninizmus helyes alkalmazása és népünk alkotó munkája- Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság ­Mint arról már hírt adtunk, szerdán Egerben « megyei tanács dísztermében kibő- ottett ülést tartott az MSZMP Heves megyei bizottsága. A pártbizottsági ülésen — melyet Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára nyitott meg — Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszámolót az MSZMP Központi Bizottságának az SZKP XXI. kongresszu­sáról szóló határozatáról s értékelte a Központi Bizottság határozatának szellemében belső helyzetünk időszerű kérdéseit. Putnoki elvtárs beszéde Putnoki eívtárs bevezetőben a XXI. kongresszus jelentősé­géről, tanulságairól, a magyar delegáció munkájáról beszélt, majd fölhívta a figyelmet a XXI. kongresszus anyagának tanulmányozására és azoknak a munkáknak az elkezdésére, amelynek feltételei hazánkban az iparban és a mezőgazdaság­ban adva vannak. A kongresz- szus ielentőségéről szólva, meg­állapította: a kongresszus egyik szembeszökő tanulsága volt, hogy ez ténylegesen munka­kongresszus volt. A küldöttek számot adtak az eddig végzett munkáról és elmondották, mit kívánnak tenni a hétéves terv végrehajtására. Maga a kong­resszus impozánsan egyszerű volt, mégis — mint ahogy a Központi Bizottság határozata mondja — a jelen Idők legnagyobb, messze kimagasló nemzet­közi eseménye volt. A XXI. kongresszus jelentősé­gét országosan, de megyéikben is tapasztalni lehetett. Azok a beszélgetések, tanácskozások, amelyeket az üzemek, a falvak és a hivatalok dolgozói foly­tattak a XXI. kongresszus alatt, Hét megállapításra jogo­sít fel: a XXI. kongresszus nagyszerű célkitűzései láttán a szocializmushoz hű erők még szilárdabbak lettek, az ingado­zók pedig újabb bizonyságot szereztek a szocializmus, sőt most már a kommunizmus épí­tésének feltartóztathatatlan előrehaladásáról, a Szovjetunió népének hatalmas alkotókész­ségéről és a szovjet állam le­győzhetetlenségéről. Az egész megye dolgozó nepe szinte egységes azoknak a perspektíváknak elbirálásában, amelyeket a XXI. kongresszus az egész világ emberisége szá­mára megmutat. Nem kisebb a kongresszusnak az a jelentősé­ge sem, amelyet korunk mun­kásmozgalmának elméleti kér­déseivel állapított meg, ame­lyek szinte azonos jelentőség­gel bírnak a munkásmozgalom és az egyetemes béke megvé­dése és fenntartása szempont­jából. A Központi Bizottság határozata ügy állapította meg, hogy növelték a kommunista és munkásmozgalom, a hala­dás. a béke erőit az egész világon. A XX. kongresszus útmutatásai alapján Felbecsülhetetlen értéke a kongresszusnak, hogy elsöprő erővel, a tények egész sorával bizonyította be, hogyan öltött testet az élet minden vonat­kozásában a XX. kongresszus helyes, az élet által is reális­nak ítélt, elfogadott és megva­lósított célkitűzése. A XX. kongresszus lenini irányvona­lának érvényesítésével alapoz­ta meg a szovjet nép a XXI. kongresszuson elfogadott gran­diózus hétéves tervét. Köztudott dolog, hogy a hét­éves terv célkitűzései nem szü­lethettek máról holnapra. Az e tervben megjelölt célok csak akkor jöhettek létre, miután megteremtődtek annak anyagi alapjai. Ez pedig szinte lehe­tetlen lett volna a XX. párt- kongresszuson megjelölt célok végrehajtása nélkül. A XX. pártkongresszus óta eltelt idő alatt éppen ennek a kongresz- szusnak határozatából faka­dóan, likvidálták, vagy lénye­gesen minimálisra zsugorítot­ták össze azokat az akadályo­kat, gátló tényezőket, amelyek a hétéves tervben előirányzott célok gyorsabb előrehaladását, megvalósulását akadályozták. A mezőgazdasági termelés, az ipari termelés jól ismert adatai a szűzföldek nagyszámú hasznosítása, a legkorszerűbb technika egyre szélesebbkörű alkalmazása, mind-mind két­ségbevonhatatlanná teszi azo­kat a célkitűzéseket, amelyeket a XXI. kongresszus meghatá­rozott. Nagy jelentőségű a Szovjet­unió Kommunista Pártjának az a történelmi tette, amellyel megvédte a XX. kongresszus vonalát, mind a jobboldali re- vizionizmustól, mind a Szov­jetunión belül, a dogmatikus baloldali túlzóktól. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, a marxizmus— leninizmus legyőzhetetlen eszmei fegyverével szétzú­zott minden olyan kísérle­tet, amely akadálya, gátja volt az előrehaladásnak. A továbbiakban a kongresz- szus külföldi visszhangjával foglalkozott Putnoki elvtárs, s elmondotta, hogy mind na­gyobb az a vélemény a kapi­talista országokban, hogy ve­gyenek tudomást a szovjet nép erejéről, s ajánlják a nem egészen józanul gondolkodó politikai körök vezető embe­reinek: üljenek le és kezdje­nek tárgyalásokat a Szovjet­unióval. Ezután a kongresszus célkitűzéseit ismertette az elő­adó, majd arról beszélt, hogy ezek a célok lelkesítőleg hat­nak a magyar néore s. mert ezek tükrében még vilá­gosabban látja, hová vezet az az lit, amelyen mi is haladunk. Nálunk különös' jelentőség­gel bírnak ezek a célkitűzések, mert a mi népünk — mint ahogy a Központi' Bizottság határozata is kimondja — azért érhetett el ilyen gazda­sági és politikai sikereket az elmúlt két és félesztendő alatt, mint amit elért, mert a párt következetesen alkalmazta a marxizmus—leninizmus egye­dül helyes politikai vonalát éa szembehelyezkedett a revízió­nizmus, a dogmatizmus min­den torzításával és helyesen alkalmazta a XX. kongresszus tanulságait a magyar viszo­nyokra. Ezek a célok azért is fontosak számunkra, mert mi­nél nagyobbak a szovjet nép sikerei, annál erősebbek le­szünk mi is. Teljesen és véglegesen győzött a szocializmus eszméje Ezután arról a segítség­ről beszélt Putnoki elvtárs, amelyet a szocializmust építő országok, közte a mi népünk is kapott a Szovjetuniótól, majd azokkal az elméleti kö­vetkeztetésekkel foglalko­zott, amelyeket a XXI. kong- resszsus az új helyzetben, a nemzetközi politikai és gazda­sági életben végbement válto­zások alapján vont le. Nem hiába nevezik sokan ezeket a megállapításokat korunk marxizmusának és leninizmu- sának. Ezek között a megállapítá­sok között a szocializmust építő népiek számára egyik és mondhatnánk legfontosabb a kongresszusnak az a megálla­pítása, hogy a Szovjetunióban nemcsak teljesen, de véglegesen győzött a szocializmus. A szovjet állam ereje, népé­nek törhetetlen egysége a Szovjetuniót legyőzhetetlen- né teszi. A Központi Bizottság határozata leszögezi ennek a megállapításnak rendkívül nagy jelentőségét. Azt mondja: ez a megállapítás azt jelenti, hogy eredményei, amelyeket népünk a szocializmus útján elért, véglegesek és megdönt- hetetlenek, ha hűek maradunk a proletár nemzetköziség el­veihez és szilárd, hűséges tagja maradunk a szocialista orszá­gok nagy és megbonthatatlan táborának, amelynél hatalma­sabb erő soha többé nem lesz a világon. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet Putnoki elv- társ, hogy ennek a történelmi jelentőségű ténynek tudatos! tása szükséges egész megyénk dolgozó népiével. Szükséges, hogy lássák és tudják: amit eddig építettünk és amit ezután alkotunk, az maradandó, azt többé né­pünktől el nem veszi, el nem veheti senki. Fontos tudni, hogy nem magára hagyott, egyedül álló ország vagyunk, hanem egy legyőzhetetlen testvéri közös­ség része, amely bennünket is legyőzhetetlenné tesz. Fontos és nem lehet eléggé hangsú­lyozni annak a megállapítás­nak jelentőségét is, hogy nem­zetközi méretekben vereséget szenvedett a revizionizmus, a jelen kor munkásmozgalmá­nak legnagyobb ellensége. Az SZKP történelmi érdeme, hogy világos útmutatást nyúj­tott a jelen kor revizionizmu- sának felismeréséhez. A nem­zetközi munkásmozgalmat je­lenleg az jellemzi, hogy a kommunista és munkáspártok teljesen megtisztították magu­kat a revizionisták áruló cso­portjától. Figyelemre méltó, hogy a marxizmus—leniniz­mus revizionista támadása nemzetközi síkon jelentkezett, hiszen ennek a Szovjetunióban semmiféle talaja nem volt és nem lesz. Közismert a revizio­nizmus nemzetközi síkon való jelentkezésének jugoszláv vo­nala, amely sok pártban ko­A Központi Bizottság haté-1 rozata részletesen foglalkozik a kongresszus teljesen helyes és igaz megállapításával, hogv a kommunista és munkáspár­tok a teljes önállóság, függet­lenség és egyenjogúság elve alapján viszonyulnak egymás­hoz. Mindannyian egyformán felelősséggel tartoznak saját népük és a nemzetközi mun­kásmozgalom további sorsá­ért. Hasznosítják egymás ta­pasztalatait, elsősorban a leg­erősebb és a leggazdagaob párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának tapasztala­tait. Ebből szinte következik a Szovjetunió Kommunista Pártjának az az élenjáró sze­repe, a szocialista táboron be­lül betöltött vezető szerepe amely a rendkívül nagy ta­pasztalatából, a szocializmus építése során szerzett gyakor­latából adódik. Ennek szük­ségességét egyetlen kommu­nista és munkáspárt sem von­ja kétségbei moly zavarokat okozott. Történelmi jelentőségű meg­állapítása a kongresszusnak, — amiről a Központi Bizott­ság határozata részletesen be­szél —. hogy a szocialista or­szágok lényegében egyszerre jutnak a kommunizmus kapu jához. Ez a megállapítás lé­nyegében tükrözi annak a vi­szonynak alapvető különbsé­gét, amely a szocialista orszá gok egymásközötti segítésén és egyenjogúságán alapul a ka­pitalista országok egymáshoz való viszonyával szemben, amelyek az egymás tönkreté­telén és leigázásán alapsza­nak. Ez a törvény, a kommu­nizmus kapujához való egy időben jutás úgy érvényesül, hogy minden ország a saját- űiaga erejével, népeinek fel­virágoztatásával járul hozzá ehhez a közös célhoz és a szo­cialista tábor erősítéséhez — mondja a Központi Bizottság határozata. Fontos tanulság számunkra az is, hogy az átmenet idő­szakában, sőt még utána is, a bérezés fő elve a teljesítmény­bérezés marad. Egyszóval a dolgozók anyagi érdekeltsége nemcsak a szocializmus építé­se, hanem a kommunizmus építése szakaszában is rendkí­vüli jelentőséggel bír. Ezek a tanu'ságok, amelyeket az át­menet elvi megállapodásai nyújtanak, mindennapi mun­kánk kézikönyvét jelentik, azért, mert a mi munkánk is, népünk előrehaladása is azonos azzal az úttal, amelyen a Szovjetunió népe járt, és amelyet a Szovjetunió népe megtett. • Valamennyiünk számára meg­szívlelendő tamdság, hogy a kommunizmus építése csak a legkorszerűbb technika és a javak egyre növekvő bősége útján lehetséges. Mindez elő­re veti azon feladat megoldá- (Folytatása a 3. oldalont A kongresszus tanításai utat mutatnak

Next

/
Thumbnails
Contents