Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! »»»»»»»»«+♦»»»»« ****•. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 42. szám A O ‘ ÁRA; 50 FILLÉR 1959. február 19., csütörtök Nagy József: A SZOCIALISTA FORRADALOM FELE ★ APP MIKLÓS A GYÖNGYÖSI IRODALMI SZÍNPADRÓL • ★ éák Rózsi: KÖNNYEBB LESZ. HA ÖSSZEFOG A KÖZSÉG ■k VÁLASZOL a tüzér ★ MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ * FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK ★ HÍREK — SPORT #»♦♦♦♦♦♦♦♦♦#»♦ # # •«-r * * <***•<♦ * s * ** * • ♦ Megkezdődött us országgyűlés ülésszaka országgyűlés ügyrendjenek megfelelően a pénzügyminiszter az 1959. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés -elnökéhez benyújtotta. A költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: A Minisztertanács beszámolója. A Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával apcsolatos állásfoglalás. Az 1959. évi állami 'tségvetés és költségvetési törvényjavaslat oyalása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1958. november 26-án berekeszti í „ ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki anácsa több törvényerejű rendeletet alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormány- elnök emelkedett szólásra és ismertette a Minisztertanács beszámolóját. Dr• Münnich Ferenc beszéde A kormányt az új ország- gyűlés megerősítette tisztségében. Most áll először az új országgyűlés elé, hogy beszámoljon az elvégzett munkáról — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. Az 1958-as esztendő az ellenforradalom utáni konszolidáció befejező éve volt és ezzel népi demokráciánk történetének egyik jelentős fejezete zárult le. Az országgyűlésnek moßt döntenie kell a konszolidáció Lezárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teendőiről. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a konszolidáció munkájához, az első és legfontosabb feladatot úgy határozta meg, hogy a leglényegesebb: az államhatalom erősítése és további demokratizálása. Minkenki tudja itt, ebben a teremben és ezenkívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957 januári nyilatkozatéban kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Sok tízezer társadalmi munkás az immár életerős Hazafias Népfront aktivistájaként kapcsolódott közéletünkbe és rendszeresen részt vesz az állami- és társadalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az azóta megalakult Központi Népi Ellenőrző Bizottság munkájára, a 25 ezer népi ellenőrre, akik odaadóan, nagy felelősségérzettel végzik önként vállalt feladatukat. A kormánynyilatkozat útmutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi tanácsok igazgatási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási hatáskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szervekre bízni. A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekelnek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűn- cselekményeit felderítését, az ellenforradalmárok felelősségre vonását. Nagy Körültekintéssel választották külön a volt uralkodóosztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok gondosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvényesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban számos olyan törvény és törvényeire jű rendelet segítette plő a szocialista törvényesség megszilárdítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgári perrendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése. A kormány 1957. első napijaiban nyilatkozott <s napirenden levő gaxdasági . feladatokról. takarékbetétállománya, amire Magyarországon Piég nem volt példa. —• A jelenlegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforradalom előtti legmagasabb állománynak és négyszerese az ellenforradalom után lecsökkent betétéiU„ mánynak, Ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós. nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. az Az ipar igyekezett ezeket igényeket kielégíteni, Az ellenforradalom leverése után a kormány-legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetésből élők- elsősorban a munkások bérének rendezése. Ma, arról számolhatok be á tisztelt országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesltettüK, sőt túlteljesítettük a népgazdasági terv fő céljait. Megvalósítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben bővítsük a népgazdaság reális alapjait, és meggyorsítsuk a népgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos beruházásokat. Előre jutottunx az ipar termelési szerkezetének javításában és átalakításában. Münnich elvtárs ezután adatokat ismertetett az ipar 1958. évi tervteljesítéséből. Külön foglalkozott a lakosság élelmiszerellátásával, s rámutatott, hogy a mezőgazdasag 1958. évi eredményei alapján "ikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. A mezőgazdaság tavalyi eredményeiről többek között elmondotta: A mezőgazdaság növénytermelési tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztés tervét jelentősen túlhaladta. Az életszínvonal emelkedésének egyik legjobb bizonyítéka, hogy a múlt évben egymilliárd forinttal növekedett a lakosság 1958-ra azt ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kívánjuk, sőt ha szerény mértékben is, de tovább növeljük. Ezt az ígéretünket tó beváltottuk. A Minisztertanács elnöke itt utalt a nyereségrészesedés bevezetésére, a nyugdíjak rendezésére, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók idei bérrendezésére. Bejelentettük — | folytatta 1—, hogy megjavítjuk a sokgyermekes szülők és az egyedül álló anyák helyzetét is. Ezt a szavunkat is megtartjuk: felemeljük a családi pótlékot még ez év első felében. Ezek az intézkedések, valamint a fo- ayas"tói-ár intézkedés együttesen 1959-ben 1,7 milliárd forinttal emelik a lakosság reál- jövedelmét. A kormány intézkedéseket tett a gazdasági vezetés túlzott közoontesításának '""“’•'■"ütésére. Ez természetesen nem a központi irányítás megszüntetését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell, hogy eredményezze. A gazdasági vezetés megjavításához szorosan hozzátartozik az ez év január elsején életbeléptetett termelői árrendezés, amely a vállalatok nagyobb önállóságát hivatott tovább erősíteni. Az új árrendszer hozzájárul népgazdaságunkban meglevő tartalékok feltárásához és így közvetve ahhoz, hogy az elkövetkezendő években az anyagi alapok bővülésével tovább növeljük dolgozó népünk életszínvonalát. 1958-ban mind a termelés mennyisége, mind minősége emelkedett és javult. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén kedvező, hogy az export-feladatokat a tervezettnél sikeresebben' hajtották végre. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelem áruforgalma a múlt évben aktív volt. Építőiparunk 1958-ban lényegében megfelelt a várakozásnak. Látnunk kell azonban, hogy ebben az esztendőben az építőiparra jóval nagyobb feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött lakásépítési program, a mu“'-"1- végrehajtása többek között megköveteli, hogy biztosítsuk az előirányzott pénzügyi fedezetet az építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruházásaira. Münnich Ferenc ezután a mezőgazdaság helyzetéi ismertette: A kormán) ; 1958. elején kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelő- szövetkezetek állami támogatását és azokat többtermelésre, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. Á termelőerők fejlődésével a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok. Ez azt is bizonyítja, nogy a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítására és megerősítésére kiadott intézkedések eredményesek voltak. A kormány elnöke a továbbiakban művelődésügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta: a kormány az elmúlt időszakban épített mindazokra a kulturális eredményekre, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. A nemzetközi tudomány rohamos, valósággal forradalmi ütemű fejlődésié, amelynek élén a Szovjetunió halad, minket is arra kötelez, hogy tovább fokozzuk a tudomány fejlesztésének ütemét a szocializmus növekvő szükségletének és lehetőségeinek a tekintetbe vételével. A művelődésügy terén az t nnepélyesen megnyitották barátsági Az egri Szakszervezeti Székház nagyterme tegnap este megtelt ünneplőkkel, a magyar—szovjet barátsági hónap megnyitása alkalmából.,. Hét óra után néhány perccel az ünnepség diszelnök- sége elfoglalta helyét a színpadon, közöttük volt Dorkó József, az MSZMP Heves megyei bizottságának agit.-prop. osztály vezetője, Magvasi Flórián, a városi pártbizottság másodtitkára, Kristóf László, a városi tanács v. b. elnökhelyettese, dr. Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Páti Jenő, a népfront megyei titkára, Kocsis András, a KISZ megyei bizottságának képviselője, dr. Némedi Lajos, az MSZBT megyei elnöke, Mészáros József, a társaság megyei titkára. Felhangzott a magyar és a szovjet Himnusz, s utána dr. Némedi Lajos, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Bevezető szavai után Dorkó József, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet. Egerben a magyar—szovjet hónapot A dicsőséges Tanácsköztársaság megalakulása után — kezdte beszédét Dorkó József — a proletárdiktatúra, a Tanácsköztársaság vívmányainak megvédésben —, melynek ez évben. ünnepeljük 40. évfordulóját —, a legnagyobb bátorítást, a legjobb tanácsokat már annak a népnek a pártjától és nagy vezérétől, Lenintől kaptuk, mely győzelemre vezette az orosz munkásosztályt a szocialista forradalomért vívott harcban. A magyar és szovjet nép között, de a szocialista tábor többi országai között is a történelemben eddig nem- ismert újtípusú barátság és kapcso'at alakult ki. Ez a barátság, ez az együttműködés és kölcsönös segítség azért vált lehetségessé, s azért jöhetett létre, mer*- a Szovjetunióban is, nálunk is a munkásosztály van hatalmon. Ma olyan körülmények között nyitjuk meg a magyarszovjet barátsági hónapot — mondotta a továbbiakban Dorkó elvtárs —, amikor nemrég fejeződött be a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI kongresszusa. Az itt megtárgyalt és jóváhagyott 7 éves tei"v az egész szovjet nép ereiét, a kommunista társadalom általános építésére irányította. Nem kétséges, hogy a szovjet nép, mely a korábbi 5 éves terveket megvalósította, úgy ezt a tervet is maradéktalanul végrehajtja. Arra van tehát most szükség, hogy mi is a magunk frontján megtegyünk mindent annak érdekében, hogy hazánk még erősebbé, még gazdagabbá váljon, hogy még jobban ki tudjuk elégíteni dolgozó népünk anyagi és kulturális igényeit. Csakis ezen az úton tudunk a legjobban hozzájárulni a szocia'ista tábor erejének növeléséhez, a két nép közötti barátság és A beszéd elhangzása után felhangzott az Internacio- nálé, majd « város művészeti együttesei adtak színvonalas műsort. együttműködés további fejlesztésében, ". béke megvédésében. Arra van szükség, hogy minden módon tovább erősítsük és fejlesszük a szovjet és magyar nép barátságát. Tegyünk meg mindent annak érdekében, ,hogy népünk rég jobban megismerje nagy barátját, felszabadítóját, állandó és önzetlen segítőjét, azt a népet, mely ma a Szovjetunió Komumnista Pártja vezetése alatt diadalmasan nyomul előre a kommunizmus építése útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Bizottsága nevében kívánom, hogy a most megnyílt barátsági hónap, mely gazdag kultúrális programmal rendelkezik, elősegítse a fenti cél megvalósulását, a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyülését — fejezte be beszédét Dorkó elvtárs. 1958-as esztendő a továbbfejlődés, az elvi-politikai munka megjavításának éve volt. A megoldott feladatok jórésze a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődésügyi politikájában kitűzött teendők végrehaj- 'sát segítik elő. Közoktatásunk területén az elmúlt évben nagyarányú tanteremépítési program végrehajtását kezdtük meg. Az általános iskolák tanteremellátásának megjavítására 1Ö58« ban 872 tanterem építését fejeztük be és 447 tanterem építését kezdtük el. Egyetemeinken, és főiskoláinkon a múlt év a politikai fejlődés terén hozott eredményeket. A társadalomtudományi karokon szakmai ideológiai vitákat szerveztek illetve szerveznek, hogy az egyes szaktudományokban fokozottabban érvényesüljön a marxizmus— leninizmus. Az általános iskolák tanárszükségletének biztosítására a oedagógiai főiskolákat négyéves képzési idejű, háromszakos tanárképző intézményekké szervezik át. Ez évben megkezdődik a tanít“" te zés reformiának végrehajtása. Szeptemberben megnvitiá kapuit a tizenegy felsőfokú tanító- kénző intézet és a három felsőfokú óvónőképző intézet. Münnich Ferenc a következőkben ii művésxeli kérdésekről j beszélt j A játékfilmgyártásban 1958- ban a további konszolidálódás, mindenekelőtt a gyártott filmek eszmei-politikai és művészeti színvonalának emelése volt a legfontosabb végcél. Az eredményeket mutatják a Vasvirág, a Razzia, az Édes Anna, a Tegnap és más filmek. A mozilátogatók száma a múlt évben 131 millió volt. A mozihálózit mintegy 200 új mozival és vetítési hellyel növekedett Egy esztendő alatt 130 új filmet mutattunk be, exportra 92 filmet adtunk el, ebből 39-et kapitalista országok is megvásároltak. 1959-ben előreláthatólag újabb harminccal növekszik a normálfilm vetítésére alkalmas filmszínházak száma, ezenkívül mintegy száz—százötven új keskenyfilm-vetitésű mozi létesítésere számíthatunk. Az év végére mintegy száz szélesvásznú filmszínházunk lesz, s ez évben 132 új iilm- bemutatót tervezünk. A színházi műsorpolitikáról elmondhatom, hogy az elmúlt (Folytatás a 2, oldalon^ Az országgyűlés új ülésnz^a szerdán délelőtt megkezdte munkáját. t-: ■ \ Részt vett az ülésen Dob tyáfy, ^^ép- köztársaság Elnöki Tornác liiök& Kádár János, <\ Magyar nnkáspárt Központi Bizottságánál kára, ár. Münnich Ferenc, a fői i icás-paraszt kormány elnöke, Apró . Iszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jer. t i Gyula, Kiss Károly, Ma-osán György Sándor és Somogyi Mikló:, az MSZMi po i bizottságának tagja'-, Komócsin Zol az MSZMP politikai bizottságának p • , Antos István, Benke Valéria, Czoi dór, Csergő János, dr. Doleschall Dögéi Imre, Incze Jenő, Kisházi ödö, sa István, Kovács Imre, Nagy Józsefn . rír Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík En Tausz János, Trautmann Rezső minisztert Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az
