Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

1859. február 15., vasárnap

NÉPÚJSÁG

Zöld lódenkabátos asszonyka áll a pélyi földművesszövetkezet nagy boltja előtt. Összehúzott szemekkel nézi a kirakatot, de figyelme most nem a színes, puha szöveteknek szól, hanem nagy fehér papírnak, amelyen számok sorakoznak egymás mellett. Egy tsz-tag és egy egyéni gazda jövedelmét hasonlították ösz- sze. A számok igen elgondolkoztatóak. Nézi, nézi őket, majd bosszúsan elfordul: írják mennyit keresnek, aztán petrolra sincs nekik.

Csakugyan rosszul megy a tsz-tagoknak? Hát ezt nem sokan állítjáK Pélyen. Aki csak számolni tud, aki csak meglátja az igazságot, mind mást mond. És mást mondanak a ténvelc.

Igaza volt a pártnak, amikor azt mondta, hogy közösen többre mennek.

Messz;rő! indultak

Igaz, tíz esztendővel ezelőtt semmivel kezdtéz, csakugyan meg petrolra valója sam akadt soitnaK közülök, de éppen azért kezdtek, hogy jobb legyen. És a remény valóra vált.

Amikor megkezdték 1949 őszén, — épp most ősszel lesz tíz esztendeje —, a harminchat tagnak összesen 230 hold földje volt, 4 ökröt adtak ösz- sze, meg öt disznó röfögött a közös ólban. Semmijük sem volt. csak végtelen hitük és bizalmuk, hogy az állam, a párt segítségével mégis jobbra fordul a sorsuk. És azoknas lett igazuk, akik hittek ebben. Mert el sem telt jóformán egy esztendő, máris vergődtem valamire. Az első évben bizony — ml tagadás — még egyéniek is segítették őket fogattal, de a második őszön már traktor szántott a búza alá. Akkorra már négy pár fogat is munkálkodott a szövetkezet földjén, a négy ökör mellett, az istállóban 15 tehén kérődzött, a kifutóban nyolc növendék ugrált, s 28 törzskönyvezett kocáuk is volt már. Ebben az évben alapozták meg a szövetkezet azóta már igazán elismertté vált juhászaiét, az államtól kapott 150 anyával. És ősszel, amikor az első év jövedelmén osztoztak, 13 forint jutott egy munkaegységre.

Sok segítséget kaptak az államtól az induláshoz, hiszen a semmiből kellett megteremteni a nagyüzemi gazdaságot, de mint a következő esztendők eredményei is bizonyítják, jól sáfárkodtak a segítséggel Esztendőre. már megkétszerezték a juhállományt, a tehénállományt. 170 darabra szaporodott a sertés. A fejlődés láttán új tagok is jöttek. 1951- ben már 54 tae munkálkodott a szövetkezet 360 hold földjén.

Teltek az évek, s minden esztendő úíabb és űiabb eredményeket hozott Szinte nem volt olyan hét, hogy ne kelt vo’na szárnyra valami hír a szövetkezetiekről: ma istálló ém'tésébe kezdtek, aztán hizlaldájukon volt nézni való. máskor az új jószágok csodájára járhattak volna az emberek. Évről évre nőtt a tagok jövedelme is. Első évben még 13 forintot ért egy munkaegység, harmadik évre már 19 forintot osztottak, s ahogyan gyarapodott az állatállomány, úgy nőtt a munkaegységek értéke is. 1953-ban már 34 forintot adtak egy munkaegységre, s ennek is tudható be, hogy nem sok tag fejét zavarta meg Nagy Imre hírhedt beszéde. Sőt, 1954-re megkétszereződött azoknak a száma, akik jövőjüket, boldogulásuk útját a nagyüzemben látták. Akkorra már 110 tag dolgozta a szövetkezet 940 hold földjét. ‘

Egymillió forint ruhára, rádióra

Évről évre nőtt a tagok jövedelme, s erről igen soka» tudnának beszélni a földművesszövetkezeti bolt dolgozói A szövetkezeti bolt forgalma i— ahogyan * boltvezető

PÉLYI MILLIOMOSOK

mondta — évente átlagba két és félmillió forint. Ebből minden évben, legalább egymillió, egymillió 200 ezer forintot, — néha még ennél is többet — a szövetkezeti tagok költenek el. Ök vesznek elsősorban rádiót, kerékpárt, ruhákat, — nem is tagadja senki, hogy úgy, mint a tsz-fia- talok, egyetlen egyéni gazda gyereke sem öltözik a faluban.

Sorra, rendre épülnek a házak is. Ma már összesen talán 4 vagy 5 tag van a 194-ből, aki ne a saját házában lakna Ahogy gyorsan össze is számolják, 34-en építettek, vagy vettek házat közülük, s számát se lehet hirtelen elsorolni azoknak, akik még egy szobát, vagy konyhát építettek még a meglevő mellé. S petrolra sincs sok szükség már a tsz-tagok házainál, egymás után szereltetik be a villanyt.

Miiromosok

Mire viszi az egyén.: paraszt 10 esztendő alatt, ha kis föl- decskéjén semmi nélkül kezdi meg a gazdálkodást. Ha minden esztendő bevág (ami elég elképzelhetetlen), nemén elemi kár és nem viszi el betegség a pénzt, akkor megveszi az egy tehenet, felépít egy kis házacskát, vagy vesz egy régit, s ezzel ki is merült minden beruházás. És mire vitték a semmi nélkül kezdő tsz-tagok? Milliomosok lettek. Néhány kivétellel házat vett. vagy épített, vagy bővítette a régit. Bútort vásároltak, s nem ritka, hogy a tsz-tag kislánya még csak általános iskolába jár, de a bútora már megvan, s gyűlik szépen a Vászonnemú is. A nagylányokról nem is szólva, hiszen azok maguk is 10—12 ezer forintot keresnek évente. Most 114 család él a szövetkezetben — ez a szám szinte óráról órára változik —, s a 114 családnak, amellett, hogy házuk, háztáü jószáguk, bőséges megélhető- ségük van. összesen 6 és félmillió értékű közös vagyona is van. Ebből már több mint két és félmillió teljesen tehermentes;

Egy évre 40 ezer forint

Lajkó Lajos 12 holdas, igazán szorgalmasnak ismert kó- zépparaszt volt. Az elmúlt évben még maga dolgozta földjét. Jószágáliománya, földje, szorgos munkája tavaly ösz- szesen 12 000 forint tiszta jövedelmet hozott. Ebből is hatezer, a szakcsoport elnökségéért járó tiszteletdíj. Dolgozott látástól vakulásig a feleségével együtt, mert az egyéni páraszt a gazdaság rabja, s a föld könyörtelen rabtartó. Reggel négykor már ébresztő volt, mert el kell látni a jószágot, utána estig a munka a földeken, — hiszen Keskeny parcellán nem segíthet a gép, csak a szántásban. Este újra a jószágellátás. Nyáron nap, nap után vagy nem eszik főtt étéit a család, vagy az asz- szonynak a fele éjszakája rámegy erre.

Mennyivel könnyebb a tsa- tagnak. Kovács Alberték hárman dolgoztak a szövetKezet- ben, 1333 munkaegységet kerestek, s az 1333 munkaegységre 42 ezer forint jövedelem jutott. S ez tiszta jövedelem, mert ebből már semmire sem kell kiadni, hiszen a gépi munkáért, beruházásokért, már előbb Kifizették közösen a pénzt, sőt ehhez még jön a háztáji gazdaság jövedelme is, amely nemritkán eléri a 4—5 ezer forintot.

Mondhatják, könnyű Kovács Albertaek, hárman dolgoztak, s már 10 éves tagok. Nézzük az új tagokat. Tóth Antalék egy ideig a szövetkezetben dolgoztak, aztán kiléptek, hátha úgy jobban megy. Az asz- szony az állami gazdaságba ment dolgozni, az ember meg

Pestre, az egyik csepeli gyárba. Szépen kerestek, mégis csak akKor tudtak házépítésre gondolni, amikor mind a ketten visszajöttek a szövetkezetbe. Akkor viszont két esztendő jövedelme elég volt arra, hogy teljesen talpraállja- nak.

A tsz-tag gyereke otthon marad

Sokszor panaszkodik ma a falu idős embere, hogy felnevelte a gyerekeit, s mire odajutott, hogy lenne, aki segítsen a háznál, aki megfogja az eke szarvát, s örökébe lépne, altkor a gyerek meggondolja magát, elmegy a városba, mert ott könnyebb, jobb, s ott lehet szórakozni. A tsz-csaiá- dokban lassan már megszűnnek ezek a problémák. Kovács Alberték éppen . azt számolgatták a minap, hogy mennyivel jobban járna óvodában dolgozó nagylányuk, ha a szövetkezetbe jönne. Fél év alatt megkeresheti azt. — sőt többet is, amit eeész évben az óvodában kap. El is határozták,. hogy ezen a tavaszon már ő is a szövetkezetben dolgozik.

Jól élnek a szövetkezeti fiatalok, ezért maradnak szívesen otthon. Nem csábítja őket a város, mert otthon is tanulhatnak. szórakozhatnak van rá ideiük. A tez-fiatalnak nem kell mindennap hajnaltól hoklfeltöttég az apja mellett gürcölni, keresete pedig ö«w» se hasonlítható az egyéni fiataléval. Egvme«a megkeres évente — ha fiú 17—20 ezer, ha lány 9—12 ezer forintot. A szövetkezeti lányoknak, valahánynak készen van már a stafírungja, ott a divatos bútor a szobában. Nem panaszkodhatnak a szövetkezet új házasai sem. Rab József, 23 éves fiatalember, néhány hónapos házas még csak. Bútoruk szép, ahogy a fiatal férj mondja, megvan minden, amit csak kívánhatnak, s ha minden jól megy, még ebben az évben felépítik a saját házukat. A pénz nagy része megvan rá a múlt évi keresetből.

Bálokat rendeznek, moziba járnak, — azt mondják, a mozit a hét négy napján a szövetkezetieK töltik meg jórészt. Sportolhatnak, van már röplabda, ping-pong felszerelés rádió, s utóbb kaptak már egy televíziót is. Ök láttak talán először a faluban ilyet, így aztán nem csoda, ha a tsz-családok fiataljai nem vágynak el hazulról, nem csábítja őket a város úgy, mint az egyéniek gyermekeit. Sőt, a múlt évben négyen jöttek haza a tsz-be dolgozni.

Többet és olcsóbban

Nőtt a termelőszövetkezet évről évre, s vele nőttek az emberek is. Ha volt is hiba és széthúzás, azért megértették egymást, s mindig volt annyi erejük, hogy jóvá tegyék amit elrontottak. A legnagyobb próbát az ellenforradalom viharában állta ki a tsz. Erős, izmos fa volt már akikor. S amíg a másik szövetkezetei szétzilálta a vihar, ők álltak szilárdan, összesen négy vagy öt család lépett ki, azok egy része is hamarosan visszatalált. Mert igazán összeforrott ez a szövetkezet Az esztendők múlása megváltoztatta az emberek gondolkozását, s ma már mindenki láthatja, hogy helyes úton indultak el 10 esztendővel ezelőtt. Igazolta őket az élet. Sókkal többre vitték, mint azok, akik a szűk parcellák igájába fogva élik életüket.

Tanultak is az emberek tíz

8v alatt. S amit tanultak, azt a szövetkezet gazdagítására fordítják. Kiszámolták például a napokban, hogy mennyiért termelnek, de mellé kiszámolták azt is, hogy menynyibe kerül egy mázsa búza az egyéni parasztnak. Egy kicsit talán maguk is meglepődtek az eredményen. Míg a tez-nek egy mázsa búza megtermelése 147 forintba került — ezt maguk is sokallják még és igyekeznek csökkenteni, — addig az egyéni parasztnak egy mázsa búzája — beleszámítva természetesen nála is a saját munakerőt — 283 forintba kerül, kis híján éppen kétszer annyiba. Ebben is rejlik a titka annak, hogy a szövetkezeti tag jobban boldogul. Segíti a gép, fokozza termését a műtrágya, s az, hogy nagyobb táblán, modem módszerekkel termel.

A szövetkezet termésátlaga évről évre sokkal jobb mint az egyénieké, tudja ezt mindenki Pélyen is. Csak az elmúlt esztendőt vegyük, az 6 föld'ükön sem tavaszodott korábban, oda sem esett több eső, mégis megtette a magáét a nagyüzemi művelés. Árpából 1 mázsa nyolcvan, búzából 2 mázsa 12 kilóval termett többet nekik a föld És a következő években még többet ad, mert amire a kispar- cella gazdája nem képes, azt megcsinálhatta a szövetkezet: kerek egymillió forintot költöttek a talaiiavításra, hogy hasznosabb, többet termőbb legyen a szik.

Mindig feVebb

Szép múltra tekinthet visz- sza a szövetkezet. A 114 család tagjai között egy sem akadt, aKi megbánta volna, hogy ezt az utat választotta. Sok munka van igaz a hátuk mögött, de az eredmény is olyan, amivel nem dicsekedhetnek az egyéniek, még akkor sem, ha összeadják az egész falu eredménvét. Szép a múltjuk, de még többet igér a jövőjük. Készen van már a szövetkezet új termelési terve. Az idén az állatállomány fejlesztéséhez teremtik meg az alapot, mert tudják, hogy szi- kesebb földjük mellett ez ad maid még nagyobb jövedelmeit. Az idén ezért vetnek 183 holdon vörösherét, 100 ho’don meg lucernát, 40 holdon meg szarvaskerepet. Szénájuk az állattenyésztés fejlesztését segíti, s magot is fognak róla. Hogy biztosabb és nagyobb legyen a termés, azt öntözéssel biztosítják. Az idén szereznek esőztető öntö- zőgépet, s azzal is öntöznek. Emellett természetesen a rizstelep is jelentős. A régi telepen az idén már búzát termelnek, és öntözéssel takarmánynövényt. Negyven holdon még új rizstelepet építenek, — s nem csákánnyal, puszta kézzel birkózik majd a tsz-tag a földdel, hanem gép csinálja helyette.

Építkeznek is. Saját pénzükből, állami hitel nélkül építik fel 50 jószág számára a szabadszállást. Munkagépekét is vásárolnak. A fűkasza a legnehezebb munkák egyikétől szabadítja meg a szövetkezetieket, a rendsodró meg nemcsak könnyíti a munkát, hanem jobb minőségű takarmányt is biztosít.

Ezekben a napokban sokait beszélnek Pélyen a szövetkezet eredményeiről. S i bárki bármit mond, egy dolog vitathatatlan, nem él úgy senki a faluban, mint a szövetkezetiek, akik összefogva mindennel meg tudnak birkózni, mert a közösség az igazi erő. Olyan erő, amely a paraszti életet is újjá tudja formálni, szebbé tenni, hogy ne rabja legyen a földnek a paraszt- ember, hanem ura.

Deák Rózsi

Korács Albert: egy veterán az alapítótagok közül. Az elmúlt évben harmadmagával dolgozott, 1333 munkaegységet szerzett. Az idén még nagyobb lesz a család jövedelme, mert a Ice- reset láttán a negyedik családtag is a szövetkezetben akar dolgozni.

A szövetkezet építő-brigádját vezeti Nagy Alfonz. Ügy mondja, nem cserélne egyetlen kisiparossal sem, mert nála egyik sem keres jobban. 14 tagú brigádja az ő vezetésével építette fel a modern, új istállókat.

Tóth Antal- né a fiatalabb tagok közül való. 1957-ben léptek vissza a szövetkezetbe, s két esztendő elég volt ahhoz, hogy talpra álljanak. Most férjével már azt tervezik, hogy hamarosan fel- V»itik új házukat.

Kristóf András nyolc gyermek édesapja.

Családjával együtt 1253 munkaegyséqet szerzett az elmúlt évben. Van miből megélni a nagy családnak, biztosítja számukra is a szövetkezet a jobb megélhetést.