Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-13 / 37. szám
5959. február 13., péntek aircjSÄo a ... hogy ne Keljen vándorútra minden tavaszon 400 családi ■ karnevál herceg országában KÖZELEDIK a február vége, nekivág a csányi dinnyés feleségével, gyerekeivel az országnak. hogy sokszáz kilométerre otthonától megkereshesse kenyerét. Tarsolyában a legszükségesebb holmik, s nagy-nagy reménység, hogy az idén bevág az esztendő, s nehéz ezresekkel bélelt tárcával jön haza. Megérkezik az új helyre, felépíti kunyhóját a föld végében, s az jó időben, rossz időben egy fél évre otthona lesz az egész családnak. Munkához lát, magot vet, palántát nevel, ültet,, öntöz, lesi a növényt, s az esőt. Dolgozik hajnaltól vakulásig, s a gond még éjszaka is felveri. Naponta 16—18 órát dolgozik a. felesége is, és néha még az apró gyerek kezébe is szerszám kerül. Napokig nem eszik főtt ételt, — s napszámost fogad, mert még így sem győzi a munkát. Ősszel aztán, ha minden jól ment, 20—40 ezer forinttal haza indul. Szép pénz ez egy összegben, de ha azt nézi az ember, hogy ez az egész esztendei kereset, bizony többségüknél nem több kettőjük után, mint havi 1500—2500 forint jövedelem. Igaz, van akinek nagyon jól sikerül egy-egy esztendő, különösen azoknál, akik pénzzel vágnak útnak, napszámosokat fogadnak, s .nagyobb területet vállalhatnak fel. De ilyen nem sok akad a vándorló négyszáz család között. MENNEK esztendőről esztendőre, évtizedek óta, mert a széles csányi határból ezelőtt csak annyi jutott nekik, amennyivel betakarják az embert. De miért mennek most? Nincs munkahely — hangzik a válasz. Igaz, az állami gazdaságnál és a vasútnál nem dolgozhat az egész falu, de volna most már más lehetőség is, hogy otthonukban boldoguljanak. Üjra van szövetkezet a községben. Volt már szövetkezet ezelőtt is, de az igazat megvallva nem sokkal öregbítette a szövetkezetek hírhevét. Ezért bizalmatlanok az emberek, pedig indokolatlanul. A 14 család, amely nekivágott, komolyan veszi dolgát. Nagy fába vágták a fejszét, — de a fejsze élesnek bizonyul. Csány Kertészkedő község, évről évre nagy jövedelmet hoz az egyénieknek a szerződéses termelés. A vándorló dinnyések sem panaszkodhatnak túlságosan. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a szövetkezetnek elsősorban ezen a téren kell felvennie a versenyt. Fel is veszi. 50 hóid kertészetük lesz induláskor, dinnyét, uboruát, tököt, paradicsomot, paprikát termesztenek rajta. Hogy milyen eredménnyel, az a jövő titka még, — de az már bizonyos, a szövetkezet kertészei, — a Tőzsér-család — már készítik a kertészkedéshez szükségies holmikat, s a községben még egyik portán sincs ilyen mozgolódás. Ha jó időjárás van. bevág a kertészet, a dinnye, jól keres a dinnyés. De ha nem? Akkor bizony rámegy Két levél, egy megjegyzés A következő két levetet három nap különbséggel kézbesítette a postás. Az egyik így szól: „Nem én vagyok a Bródy Sándor utca tanácstagja, de igen gyakran járok ebben az utcában és úgy ézem, annál is inkább jogom van felszólalni, mert szerény személyem volt az, aki kezdeményezte, hogy Eger szülöttéről, Bródy Sándorról, A tanítónő írójáról utcát nevezzünk el. De felteszem a kérdést: éppen a város legpiszkosabb utcája legyen erről a nagynevű íróról elnevezve? Talán az ő munkássága és szelleme nem érdemli meg azt, hogy egy tiszta utca viselje a nevét? Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy miután utcahosszat közintézmények helyezkednek el —, így a Gárdonyi Géza Tanítóképző és Általános Gimnázium, majd tovább a Heves megyei Nyomda Vállalat — úgylátszik, nincs az utcának gazdája, és bizony a járda hónapról hónapra tisz- títatlan marad. Az egész sorból mindössze a Bródy Sándor utca 6-ot emelhetem ki. E ház előtt ugyanis minden reggel lesepri a járdát Fülöp Vilmos nyugdíjas vasutas, annak ellenére, hogy nem házfelügyelő. Ez az idős bácsi érzi egyedül kötelességének, a ház előtti járdarész tisztántartását. Szeretném az illetékesek figyelmébe ajánlani azt, hogy tanácsunk szabályrendeletet alkotott és fogadott el a város utcáinak, tereinek, parkjainak tisztántartására és bizonyos büntető rendelkezéseket is kilátásba helyezett az ellene vétők számára. Helyes lenne, ha a Városi Rendőrkapitányság is foglalkozna a szabályrendelettel, s ha a szükség úgy adja, büntesse is a kötelesség-mu 1 asztókat. Beszélni kell a Bródy Sándor utca piszkosságáról azért is, mert itt — különösen a reggeli órákban — nagy a forgalom s a baktériumok tömegétől fertőzött, a siető lépésektől felkavart port szívják magukba a járókelők. Hónapok óta tisztítatlan ez az utca és jó lenne, ha végre — a többivel együtt — elkezdődne takarítása. Sándor Imre, tanácstag”. A másik levél így hangzik: „Döntsék el az illetékesek, kinek a kötelessége söpörni a Bródy Sándor utcát, s a lépcsőket. A város tisztaságáért felelős elvtárs jó lenne, ha végigsétálna ezen az utcán, amikor a legnagyobb a forgalom, talán akkor észrevenné, milyen vastagon áll a por az aszfalton, amikor pedig esős az idő, mekkora a sár. Egy uteatisztító, aki a templom sarkánál dolgozgatott. azt mondta: a kollégiumnak kell ott söpörni. Az itt dolgozók azonban sohasem tisztítják a járdát. Ott van még a tavalyi piszok, por is. A falusiak, alak az utcában levő italboltba látogatnak, — nem egy esetben mondták, hogy még náluk sem ilyen poros, sáros a járda. Nem sóhajtozni kell azon, hogy milyen szép is lenne, ha Eger tiszta várossá válna, hanem valakinek törődni is kellene azzal, hogy ez valóra is váljék. Több járókelő” S most a megjegyzés mindössze néhány sorban: A két levélíró Egernek mindössze egy utcájáról, a Bródy Sándor utcáról szólt. Minden tekintetben igazuk van. Hozzátenni tehát csak annyit szükséges: még egészen jó és elfogadható állapot lenne, ha csupán egy utca elhanyagoltsága adna okot panaszra. Sajnos azonban, ráülik ez az egész városra. Lapunk hasábjain is többször írtunk ilyen, vagy olyan formában e helyzet megjavítása érdekében — mindeddig eredménytelenül. Az illetékesek talán azt is hihették: hogy csupán „önszorgalomból” emeltünk szót. Most azonban, amikor már a lakosság is — s nem először — méltatlankodik a por, piszok miatt, jó lenne, ha végre felébrednének s b látnák azt, hogy a helyzet így már tarthatatlan még a tavalyi jó, kereset is. A szövetkezetieknek nem lesz ilyen gondjuk, mert van más jövedelmi forrás is. Őszi búzájuk, árpájuk szép bokros, már előre le is kötöttek 4 vagon sörárpát és két vagon búzát. AZ ELSŐ ÉV VÉGÉRE meglesz az állattenyésztés is, amely a későbbiekben legalább olyan, ha nem nagyobb jövedelmet ad, mint a kertészkedés. Épületük van hozzá, csak rendbe kell hozni, — s mire lekaszálják az első takarmányt, benne lesz 20 tehén. 12 növendéket hízóra vásárolnak. Készül a 14 család, azaz, hogy szombat óta már 15, az első közös tavaszra. Ügy hordják össze a vetőmagot, ki mennyit tud, s igényeltek minőségi árpát, hibrid kukoricát. A helybeli állami gazdaság, ha keü géppel, ha kell vetőmaggal segíti őket az indulásnál. De a legnagyobb segítséget talán azzal adták, hogy a tsz élére a gazdaság egyik ag- ronómusa, Kocsis István került. Az ellenforradalom óta ez! az első lépés a közös gazdálkodásban, Csányban. Ez az első kínálkozó alkalom a dinnyéseknek, hogy búcsút mondva a vándorlásnak, — amelyet legjobban a gyerekek sínylették meg — otthon, saját falujukban is megtalálják a boldogulást. A szövetkezetiek úgy tervezik, hogy már az első esztendő végén munkaegységenként 61 forint 39 fillért fizetnek. Egy-egy család tiszta jövedelme, — ha mind a ketten dolgoznak, eléri a 24—25 ezer forintot, s, emellett legkevesebb 4—5 ezer forintot jelent a háztáji föld és jószágállomány bevétele. Bőségesen meglesz a havi 201)0- 2500 forintos jövedelem, s nem is kell érte elvándorolni a hetedik határba. Nem kell hat hónapig a szűk földkunyhóban nyomorogni,' nem kell az asszonynak is .16—18 órát dolgoznia, s a gyermek élheti a gyermekek gondtalan életét. 14 FÖLD NÉLKÜLI családnak ad az idén kenyeret a tsz, de többet is elbír a négyszáz holdnyi föld. S ha nem elég a 400 hold, méganmyi állami tartalék van. Lehetőséget kínál az élet a csányi dinnyéseknek, hogy ne kelljen vándorútra mennie; Földet, amiből megél, és jól él. Ma nekik kínálja .a jobb életet, holnap már azoknak is, akik földdel rendelkeznek, — csak akarni keD! Deák Rózsi ; (Folytatás az első oldalról) Áll a bal! A zenekar szinte szünet nélkül játssza a talpaié valót. Tangók, keringók, mambók, pattogó foxok váltották egymást és a párok szinte fáradtság nélkül táncolták át a fél éjszakát. Színesen kavargó bálnak lehettünk szemtanúi. A ezép és ötletes jelmezesek a közönség és a zsűri elé vonultak. S rövid időn belül elhangzott a zsűri- bizottság megmásíthatatlan döntése: A jelmezverseny első díját Farka,; Marika II. osztályos tanuló, a kakas jelmezében, míg a második díjat Fehér Éva I. osztályos tanuló rossz diák jelmezében nyerte. Képünkön a legnagyobb egyetértésben a verseny első és második helyezettje. Mi újság a megye egyik legnagyobb magtárában A nagy úti vasútállomással szemben minden arra járó embernek a szemébe tűnik egy magas, háromemeletes épület. Belsejéből tompa morajlás hallatszik, és szorgalmas, zsákokat szállító emberek munkája látható az épület környékén. Első pillantásra malomnak képzelhetné bárki, pedig ez nem más, mint a Termény forgalmi Vállalat egyik megyei raktára. A telepvezető, Gyetvai József elmondja, hogy nagyság- szerinti sorrendben ez a megye harmadik legnagyobb gabonatároló helye. A raktár helyiségei 150 vagon terményt képesek tárolni, A tompa zúgás, a moraj pedig nem más, mint a magtisztító gépek állandó munkájának hangja. A raktárban ugyanis nemcsak tárolás történik, hanem itt tisztítják meg és fémzárolják a fajtiszta vetőmagnak való terményféleségeket. November hónapban a kis üzem négy magtisztító gépegysége 25 vagon rizst, tisztított meg. Naponta többször is jöttek-mentek a. teherautók, és a Tisza-menti községekből mind ide hozták a kicsépelt rizst tisztítás végett A rizs után újabb munkájuk akadt. A kápolnai kukoricaszárító és morzsolótelep december 16-a óta állandóan ide .szállítja a lemorzsolt kukoricát. A telepnek közel 50 főnyi. munkásgárdája most ezeket tisztítja a gépek segítségével. Itt történik a kitisztított vetőmagolc minőségének ellenőrzése, és fémzárolása is. A kis üzem jövőjéről még annyit, hogy a nyáron újfajta gépeket kapnak, amelyek teljesítményben, és minőségben is felülmúlják a mostaniasat. Ezek azután majd kiválóan alkalmasak lesznek a búza, az árpa, és az egyéb gabonane- műek szakszerű tisztítására,Az egri járásban Is szaporodik a termelőszövetkezetek tagsága Megyénk termelőszövetkezeteinek nagyabbik része olyan eredményekkel fejezte be az elmúlt évet, amelyre felfigyeltek a kívülálló dolgozó parasztok is. Nagyon sok termelőszövetkezet munkaegy- sógi-értéke meghaladta a 40, sőt 50 forintot is és gazdálkodósukra az erősödés és felvirágzás a jellemző. A jó példa hatására az egri járásban is több egyénileg dolgozó paraszt választatta a zárszámadások óta a közös gazdálkodós útját; közel 50- re tehető azoknak az egyéni dolgozó parasztoknak a száma, akik közvetlenül a zárszámadások után jelentették be belépési szándékukat. Vörö*keresütes értekezlet Tarnafeleszeit Tamaleleszen az elmúlt héten a Vöröskereszt rendezésében ankét volt a tbc-ről. Az előadást a község körzeti orvosa tartotta. Az előadás után különböző egészségügyi filmeket vetítettek. Pénteken este ugyancsak a tbc-ről tart előadást Mészáros Albert vöröskeresztes titkár Szentdomonkoson, a községi kultúrházban. , 4s Hhzh k magva rar szag i t ramszalgál tu tó Váltnlai felhívása a villamosencrgia-fogyasxtókhoz Ha nein lett volna farsang, s álarc nélkül, az utcán találkozunk Székely Annával, bizonyára. igazi brazil nőnek nézzük, — olyan tökéletes és eredeti volt a jelmeze. Heves megyében x villamosítás már annyira előrehaladt, hogy az ember mindennapi életében lépten-nyomon használja a villamos energiát: mégis, gyakran megfeledkezik arról, hogy a villamosság nemcsak hatalmas erőforrás, hanem az ember számára sok veszélyt is rejt magában. A helytelenül, illetve a szabályok és előírások be nem tartásával felhasznált villamosenergia sokszor okoz balesetet és nagy számban szedi áldozatait a vigyázatlan, gondatlan és hanyag emberek sorából, A balesetek elkerülése és az emberi élet megóvása céljából a következők szem előtt tartására hívjuk fel a lakosság figyelmét: 1. A villamosenergia továbbítása leggyakrabban légvezetéken történik, a rendkívüli időjárás következtében előfordulhat, hogy a légvezeték elszakad és baleseteket okozhat. A baleset elkerülése céljából legelső feladat az, hogy ha a leszakadt vezetéket valaki észreveszi, úgy, megfelelő távolságban a leszakadás helyétől őrt állít, vagy saját maga őrzi, hogy ahhoz senki hozzá ne érhessen. A legrövidebb időn belül gondoskodjon arról, hogy értesítést kapjon a leszakadás helyéről az Áramszolgáltató Vállalat ügyeletes szerve, mely gondoskodik a baleseti veszély megszüntetéséről. A BESZAKADT VEZETÉKHEZ NYÜLNI SZIGORÜAN TILOS, MERT HALÁLOS BALESETET OKOZHAT! 2. A balesetek okozója lehet még a rossz karban levő esővíz-csatorna *». mely a lakóházak homlokzatán húzódik. Nagyobb szélvihar esetén < az eLmálott, esővíz-csatornadarabo- kat a szél ráfújja a villamos vezetékre, és így a villamosvezeték fé- í mesen összekötődik az esővíz- * csatorna levezető részével, mely! feszültség alá kerül és hozzáérve, ; különösen a gyermekeknél, bai- * esetet okozhat. Ezért felhívjuk a lakóház tulaj- - donosok figyelmét, hogy az esővíz- ‘ csatornák karbantartásáról gondos- ‘ kódjának, mivel az ő hanyagságuk « miau halálos baleset is származhat. * 3, Óvjuk gyermekeinket, hogy az« utcákon, tereken, villamos légve- < zeték, valamint azok tartószerke- * zetei közelében játszanak, mert. < nem egyszer előfordult már az, hogy a gyermekek játék céljából \ fölmásztak az oszlopra, például < madárfészket kiszedni, és halálos • kimenetelű baleset érte őket. 4. A vezeték közelében levő fa- * kivágásokból is már származott < baleset, mivel a fát kivágó szemé- J Ivek nem tartották be az előírást ,« hogy a fakivágás előtt az Áram- ‘ szolgáltató Vállalat illetékes szer- * veit kihívták volna a helyszínre, < akik a megfelelő vezetékszakaszt J i’eszültségmentesíthetfcék volna. A < fakivágás következtében többszőr« már vezetékszakadásunk történt, < mivel a kivágott fa rádőlt a veze- « tékre és így nemcsak baleseti for- i rás származott belőle, hanem egyes * fogyasztók, sőt községek is villa- J mosenergia nélkül maradtak. Le- < gyünk óvatosak, nehogy a villamosáram, mely minden házban < áldás, könnyelműségünk miatt szerencsétlenség forrása legyen. (Folytatjuk) Egyenesen a messzi vadnyugati prériről jöttek — pe; sze lóháton — ezek a cowboy legények. Ütjük így egyenese a büféhez vezetett — és persze a söntésliez, csakhogy ive közben mégsem lehetett lefényképezni ezt a három vadnyi gáti legényt, hiszen kisdiákok még ők: Holtzer Béla, Varg József és Oravecz Imre, a Gárdonyi Géza Gimnázium ■ tanuld