Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
1959. február 6.. péntek MEPCjsáe X Az SZKP XXI. kongresszusának határozata MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egyhangúlag határozatot hozott Nyikita Hrus- Cíiovnak , A Szovjetunió népgazdaság fejlesztésének 1959—19(15. évi ellenőrző számairól” tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának téziseit és a kongresszusi vita- valamint a téziseknek a kongresszust megelőző megtárgyalása alapján eszközölt módp- sitásqkkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt Központi Bizottságának tevékenységét, valamint nagyjelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak a Kommunista Párt és a szovjet állam történetének eg' >k legfontosabb időszaka, amely megmutatta. mi’yen óriási jelentőségű volt a XX. kongresszus mind a Szovjetunióban folyó knmmun’sta építés mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. A XXI. kongresszus határozatában jóváhagyta a Központi Bizottság 1957. júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nén által egyöntetűen támogatott határozatait. E határozatodban a Központi Bizottság lelep- l°zte és *deo<ógiailag szétzúzta Malenkov. Koganovjcs, Mo’otov. Búla-anvin és Senüov pártePenes csoportiét. A Központi Bizottság — ha*'"súivoz's a. határozat — helvesen .járt el midőn a f-akoiósok és szad vH^rok m“,r''e- tett, oooportját határozottan elítélte és félreállította. Az SZHP XXI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy a Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat, olvao színvonalat értek el a termelőerők. a szocialista termeiési viszonvok és a kulturális feilődés terén, hogy az lehetővé teszi a kommunista társadalom építésének széles fronton való lfihontakozását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megszabja a párt fő feladatait az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén. Az K7KP fő gazdasági feladatai: az, ország terme'őerőinek sokoldalú fejlesztése a nehézipar e'söd'eges fejlesztése alapián minden gazdasági ág terme’ésénck olyan ará- nvú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anvagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének biztosítását a kanitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben. Az ország gazdasági po- íene«á’iának erősítése a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka terme’ékenvsé- gének szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a kővetkezőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek megoldásában, a párt és a szocialista állam Szélesebb körű részvétele az állami feladatok szervező és nevelő szerepének fokozása, a munkások és-parasztok szövetségének a Szovjetunió népei barátságának erősítése minden vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: a párt ideológiai ne- velómi'nkájának fokozása a dolgozók és mindenekelőtt a fe'növő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafiság és az inter- naeiopa'izmus szellemében való nevelése, a kapita'izmus csökevényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: o’van következetes kiiloolit’ka, amely a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a hidegháború megszüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése, a szocialista világrendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése. A hétéves időszak alap-problémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors ütemet és megfelelő arányokat keli biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar jeíjes termelésének hozzávetőleg 80 százalékos emelkedését. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi növekedését körülbelül 8,6 százalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlettségi fokából, valam’nt a mezőgazdaság további fellendüléséből kiindulva a k«tneres«zus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek termelésének lelentős növelését. A mezőgazdaságban fő fe'adaf olvan termelési szint elérése. amely teszi a lakosság élelmiszer-szükségletének, az ioar nyersanyag-szükségletéinek, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék-sz-"ks"g'e- íének teljes fedezését. A mezőg’zdaság össztermelését 1,7-szeresére kell emelni. A határozat ezután megállapítja: a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommunizmus anva.gi-műszakl a'anta megteremtésének döntő feltétele az úi technika széleskörű meghonosítása, A hét esztendő aía*t a termelési fo'vainatok kqmrlex gépesítése »Janién az irarban, a j mezőgazdaságban, az építőiparban és a kKzlck"dé-ben ki keli küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előíría. hogv ez ál’ami beruházások az e'őző hétéves időszakhoz kénest l.,8-szeresükre, azaz körülbelül 1940—1970 milliárd rubelre emelkednek, ami csaknem ugyanannyi, mint a szovjet hatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A hétéves terv előíria valamennyi szövetségi köztársaság hatalmas méretű gazdasági fejlesztését. Az SZKP kongresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok között minden feltétele megvan annak hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelkedését irányozza elő. A hétéves terv végére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme átlagosan 40 százalékkal a kolhoznarasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tervbe vették az alacsonyabb fizetésű munkások és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszo’gál- tatási ellátottságának lényeges megjavulását, a közétkeztetés árainak csökkentését. A városokban és munkás’akótelepeken körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves' terv-időszakában. A határozat értelmében a közel jövőben megszűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munkanap és a munkahét csökkentését. 1960-ban befejeződik a munkások és alkalmazottak hétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig a hatórás munkanapra való áttérése. 1962-ben megvalósul a munkások és alkalmazottak negyven órás munkahétre való áttérése, hétórás munkanap mellett. 1964-től kezdődőleg a föld alatt és az egészségtelen munkaviszonyok között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre, a két szabadnappal, hat—hét- órás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány minden területen, különösen pedig az atomfizika, az atomenergetika, a lökhajtásos repülés és a rakétatechnika terén vívott ki és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyorsabb ütemben fejlesszék a tudomány minden ágát, végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosítják a tudományos1' és műszaki továbbhaladást. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó feladatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki. bogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban Nincs olyan erő a világon, amely visz- szaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban, megsemmisíthetné a szocialista tábort. A szovjet nép győzelmei lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi, műszaki alapjának megteremtését, a kommunizmusba való tervszerű átmenet megvalósítására irányuló feladatok gyakorlati megoldását. A termelőerők növekedésével egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniök kell a szocialista társadalmi viszonyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szellemi és fizikai munka között. A munkanap csökkentése, a munkafeltételeknek a. komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti majd, hegy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljék. A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jel'ege, a szövetkezeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdonhoz fokozatosan elmosódnak majd a határok ° két tulajdonforma között — mondja a határozat. A szövetkezeti kolhoz-tulajdon társadalmi jellegének színvonala a szocialista állam segítségével és támogatásával felemelkedik az össznépi tulajdon szintjét«. A kommunista építés jelenlegi körülményéi között az -anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg, a terme'őerők fejlődésének arányában, mégpedig akkor amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége és amikor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésének mértékétől függetlenül, képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyobb részét már mcst is ingyen osztják el, nyugdíjak, ösztöndíjak, iskolák, kórházak és más kulturális intézmények felépítésére és fenntartására fordított összegek formájában. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog. ami — hangsúlyozza a határozat — fontos előfeltétel a kommunista elosztási elvre való fokozatos áttérés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítja hogv a szocialista államiság fejlődésében a fő irányvonal a demokrácia fejlesztése minden vonalon, minden állampolgár bevonása a gazdasági és kulturális irányításába, a társadalom ügyeinek intézésébe. Sok olvan funkció, amelyet most állami szervek látnak el. fokozatosan társadalmi szervezetek feladatkörébe meev át. Ez bővíti és erősíti a szocialista társadalom poipikai alapiát. biztosít<a a szocialista demokrácia további fejlődését. A szocialista állam rendkívül fontos feladatok teljesítésére hivatott a béke megvédésében, s ugyancsak fontos feladata az is. hogy megvédje az országot az imperialista hatalmak katonai támadásának veszélyével szemben. A határozat rámutat, hogy a szocialista haza védelmének funkelója, amelyet most az állam tölt be. csak akkor halhat el, amikor teljesen megszűnik az imperialista támadás veszélye. A hétéves terv megvalósítása még inkább megerősíti a béke és a haladás hatalmas támaszát alkotó Szovjetuniónak és a szocialista világtábornak pozícióit tovább növeli a béke és gyengíti a háború erőit. A hétéves terv — mutat rá a határozat — a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági v ersenyének új feiezetét nyitia meg. Teljesítésének eredményeképpen a Szovjetunió néhány fő termékfajta abszolút számokban kijelezett termelésében túlszárnyalja, más ter- mésfaitákéban pedig megközelíti az Egyesült Államok, e vezető kapitalista hatalom ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek globális és egy főre íutó termelése is meghalad’’a az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Azután — körülbelül — még öt évre lesz szükség, hogy utolérjük és túlszárnyal ink az Egyesült Államokat az egy főre jutó loari termelésben. A Szovjetunió akkorra vtlágviszonvlatban az első helyre kerül mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szocializmus vi'ágtö-tépelmi jelentőségű gvőzelme lesz ez a kapitalizmussal vívott békés versenyben. A határozat hangoztatja, hog> a kapitalizmus általános válsága tovább mélyül, a szocializmus erőinek növekedése, a gyarmati rendszer széthullása és a kapitalizmus belső társadalmi ellentmondásának kiéleződése folytán. A válságokat sem a fegyverkezési hajsza, sem a kapitalista országok egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számításai szerint a világ ipari termelésének több mint a felét a szocialista világrendszer állítja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világrendszer fölényét a kapitalista világrendszer felett az anyagi termelésben — az emberi tevékenység e döntő területén. A szocialista világrendszer további növekedésével és fejlődésével együtt sikeresen fejlődik majd valamennyi szocialista ország is — hangzik a kongresszus határozata. Kiegyenlítődik valamennyi szocialista állam gazdasági és kulturális fejlődésének közös vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szovjetunió — a kommunista társadalmat fogják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását, szoros gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztését, a szabad népek testvéri családidnak még erősebb összefogását, a marxizmus—lenini zmus nagy eszméinek, a proletárnemzetköziség elveinek alapján. Az SZKP XXI kongresszusa úgy véli, a hétéves tervnek, valamint a többi szocialista ország tervének megvalósítása még kedvezőbb feltételeket teremt korunk fű prcblémájának megoldásához, az egyetemes béke megóvásához Teljesen helyesnek bizonyult a XX. kongresszus megá'lapítása: a háború nem végzetszerűen eikerülhetet’ett. Ma már óriási erők vannak, amelyek meg tudják védeni a békét. Ha az imneria’ista állr.mok ineglámadiák a szocialista tábort, ez csakis a kapitalizmus pusztulásával végződhet. A határozat hangsúlyozza, mielőtt a szocializmus teljes győzelmet arat a földön s amikor a kapita'izmus még fennáll a világ egy részén reá’js lehetőséggé válk, hogy a a világháborút kiiktassuk az emberi társadalom életéből. Jelen'eg azonban — hangsúlyozza, a kongresszus határozata — fennáll az a lehetőség, hogy az imperializmus háborút robbant ki. A háborús veszély fő forrása ezután is az amerikai imnerializmus agresszív irányvonala. Az imperialista agresszió, mint ahogy az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, a vi'ág !“gkülöiibözőbb területeinek népeit veszélyezteti. A. nyugati hatalmak agresszív irányvonalával szembenáll a Szovjetuniónak és a szocialista államoknak a békeszerető népek állal támogatott, politikája. Az SZKP XXI. kongresszusa egyhangúlag jóváhagyta a szovjet kormány békeszerető lenini külpolitikáját. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés lenini elvétől vezérelve, szüntelenül törekedni fog, hogv minden állammal, minden területen együttműködjék. A kongresszus határozata rámutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt diktatúrára, annak a jele, hogy a burzsoázia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerekkel fenntartani. A demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály egysége —- ez a legmegbízhatóbb gát a fasiszta veszély útjában — hangsúlyozza a határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szovjetunió sikeres haladása a kommunizmus útján, a szocialista országok győzelmei és a következetes békeharc kedvező távlatokat nyitnak meg a munkásosztály nemzetközi és nemzeti akcióegységének megvalósítása előtt. Az SZKP XXI. kongresszusa elégedetten állapítja meg, hogy a kommunista és munkáspártok képviselőinek az 1957. novemberi értekezlete óta a marxizmus—leninizmus eszméi alapján erősödött a kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mczgalomnak egysége. A revizionizmus — hangsúlyozza a kongresszus határozata — megsemmisítő eszmei és politikai vereséget szenvedett, A jugoszláv kommunisták szövetségének revizionista programját egyöntetűen elítélték az összes marxista—leninista pártok. A jugoszláv' vezetőség elmélete és gyakorlata —• mondja a kongresszus határozata — eltávolodás a munkásosztály álláspontjától, a nemzetközi proletárszoiidaritás elveitől. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőinek nézetei és politikája veszélyeztetik a népi forradalom és a szocializmus vívmányait Jugoszláviában. A szovjet kommunisták — mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben baráti érzéseket táplálnak Jugoszlávia testvérpépei, a jugoszláv kommunisták iránt. „Arra tö ek- szünk, hogy együttműködjünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc a bégéért folytatott küzdelemben, mindazon kérdésben, amelyben álláspontunk azonos.” A határozat hangsúlyozza, hogy folytatja a revizionizmusnak. a kommunista mozgalom ez idő szerint legfőbb veszélyének lelenlezé- sét, nem gyengülhet a hare a dogmatlzmus és a szekta nság ellen sem, amely tk megnehezítik a marxista—leninista elmélet alkotó szellemű alkalmazását és a tömegektől való elszakadáshoz vezetnek. Az SZKP XXI. kongressusának küldöttei határozatukban megállapítják hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely minden eddiginél egységesebben és összeforrottabban jutott el a kongresszushoz, sikeresen meg tudia oldani az új, nagyszerű feladatokat A szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai mutatják hegy a kommunista társadalom építése ideién mind jobban nő a pártnak, a nén kloröirilt élcsapatának ék leermagasabbrendű társadalmi szervezetének szerepe. A kongresszus véleménye szerint a hétéves terv megvalósításában elsőrendű szerep jut a párt és az állam kádereinek. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában növekszik a szovjetek szerepe. A határozat rámutat hogy bizonyos kiegészítéseket és módosításokat kell eszközölni a Szovjetunió alkotmányában mivel ióvá- hagyása óta fontos változások tö'téneiek a Szovjetunió politikai és "'»■»dzságj éleiében, s megváltozott a nemzetközi helyzet is. A határozat végül kiemeli a szakszervezetek és a Komszomol fontos szerepét a kommunista építés programjának végrehajtásában. (MTIJ
