Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

1950. február 4., szerda NGPOJSáe s Bizalmat éreznek a párt iránt a Mátravidéki Erőmű munkásai Az 1956-os ellenforradalom­ból a párttagságunk sokat ta­nulhatott. Meggyőződhetett ar­ról, hogy a párt nem ok nélkül int állandóan óvatosságra, éberségre. A párt soraiba be­furakodtak olyanok is, akik nagy hangon hirdették a párt elveit, de az ellenforradalom kitörésekor árulókká, ellensé­gekké váltak. Voltak olyanok, akiket sikerült megtéveszte­niük, de a párttagság zöme, többsége becsületesen helyt­állt a legnehezebb időkben is. Ma már a legrosszabb indu­laté ellenségünk is elismerhe­ti, hogy gazdaságilag megerő­södtünk, növekszik a jólét és munkája után minden ember megtalálhatja boldogulását eb­ben az országban. Mindezeket látva, a dolgozók egyre na­gyobb bizalmat éreznek a párt iránt és egyre többen kérik fel­vételüket. A Mátravidéki Erőmű párt- szervezetének jelenlegi tagsága kétharmad részét teszi ki az ellenforradalom előttinek. A pártép;'tés nem kampányszerű­en történik, igényesebbek let­tünk. A taggyűléseken a tag­ság a legaprólékosafoban meg­vizsgálja a kérelmezők párt­tagságra való érettségét, s ha úgy látja, hogy nem felel meg a követelményeknek, akkor elutasítja. A tagfelvételeknél figyelembe veszi azt, hogy va­lamelyik tömegszervezetnél vé­gez-e önkéntes társadalmi munkát. Az erőmű pártszervezete a pártépítésiben is támaszkodik a tömegszervezetekre. Ez az egyes tömegszervezeteken be­lül működő pártcsoportok egyik fő feladataként van megjelölve. A pártonkívüli dolgozók a tömegszervezetek­ben szokják meg a közösségi munkát, ismerik meg a párt irányelveit. Üzemünknél a szakszervezet valóban a párt előiskolája. Szorosan együttműködnek a párttal a szakszerve­zeti funkcionáriusok és a bi­zalmi hálózat rendszeres poli­tikai oktatáson vesz részt, így állandóan tájékozódnak a párt politikájáról, s ez nagyban megkönnyíti a pártonkívüliek között végzett nevelőmunkát. Az üzemi tanácsok igen ko­moly segítséget nyújtanak az üzemi problémák megoldásá­ban. A pártszervezet is rend­szeresen bevonja őket a közös feladatok megtárgyalásába és megoldásába. Ezzel növekszik ségérzete, nemcsak a gazdasá­gi, hanem a politikai munká­ban is. Egy másik erős bázis a párt­építés szempontjából, a Kom­munista Ifjúság Szövetsége. Bár itt látszólag könnyebb a feladat, mert a párthatároza­tok a KISZ-szervezetekre is érvényesek, de ezek merev al­kalmazása nem mindig biztosí­taná a helyes politikai neve­lést. Ezért a gyakorlatban a pártszervezet úgy segített megoldani ezt. a problémát, hogy a legjobb elvtársak közül delegál a KISZ-sZervezethez segítőket, akik korelnök, sze­minárium oktató, vagy mint sportköri vezetőként, végzik munkájukat. Az ifjúság leg­jobbjait a KISZ vezetőséggel egyet értve közelebb hozzák a párthoz. Ennek eredményeként tudható be az, hogy a KISZ- tagság mintegy 30 százaléka párttag, illetve tagjelölt. Nem kis szerep jut a nőta­nácsnak sem a pártépítésben. A pártszervezet igyekszik be­kapcsolni őket a termelés irá­nyításába. Általában minden tömegszervezetben megtalál­juk dolgozó asszonyainkat, ta­pasztalhatjuk a közösségi mun­Hatvanban a nőtanács ér­tekezletet tartott a hatvani já­rás és a város szülői munka- közösségek elnökei részére. Beszámoltak arról a munká­ról, amit az iskola támogatá­sára végeztek. Az anyagi tá­léu kisasszonyok egymás közt — .., az semmi... Én húsz vőlegény között választhattam volna... ka érdekében kifejtett ered­ményes tevékenységüket. Mindez biztosíték arra, hogy aki a pártba való felvételét kéri, előzőleg megismeri a párt politikáját, célkitűzéseit. Ör­vendetes az a tény, hogy egy­re többen lesznek azok a munkások, akik kérik felvéte­lüket pártba. Az elmúlt há­rom hónap alatt az erőmű pártszervezete öt új tagjelöl­tet és négy tagot vett fel. Fog­lalkozásukra nézve villanysze­relő, lakatos, kazángépész és segédmunkás. Kérelmükben elmondták, hogy bizalmat éreznek a párt iránt és idetar- tozónak érzik magukat. Ha van is javítani való mun­ka az erőmű pártszervezeté­nek munkájában, de alapvető kérdésekben a legjobb úton haladnak. Most jelenleg újabb hat dolgozó kérte felvé­telét a Mátravidéki Erőmű pártszervezet tagjelöltjeinek sorába. .Mindegyiknél hasonló az indok, amiért erre a lépésre szánták magukat: bizalom a párt iránt, dolgozni, többet tenni a szebb és jobb életért, a munkásosztály és az egész dol­gozó nép jövőjéért, LÉVAY ANDRÁS mogatás mellett a jövőben na­gyobb gondot fordítanak a szü­lők nevelésére. Már második hete eredményesen folyik Selypen a szülők akadémiája, az utolsó előadáson több mint 150 szülő vett részt. A közel­jövőben meg akarják szervez­ni a szülők akadémiája elő­adásait Apcon, Petőfibányán és Csányban is. Kedves vendége volt az el­múlt héten a gyöngyösi al- sóbbtagozatos pedagógusok­nak. A járás alsótagozatos pe­dagógusai az új első és máso­dik osztályos énekkönyv meg­jelenése után szakmai munka- közösségi összejövetelt tartot­tak, hogy az. új könyvvel kap­csolatos problémákat megvi­tassák. Erről a megbeszélésről szerzett tudomást Ádám Jenő zeneszerző, a tankönyvek társ­szerzője, aki készségesen ma­gyarázta meg a jelenlevő pe­dagógusoknak a magyar nép­zenei elemek tanításának je­lentőségét és oktatási módját. Ádám Jenő zeneszerző ígére­Bírről — humorral \ RÁDIÓ-HÍR: Svájcban a férfiak leszavazták a kanto­nok asszonyait. Népszavazá­son kiáltottak nemet a nők­nek, akik szavazati jogot kö­veteltek. Úgy látszik, Svájc­ban nő az egyenjogúsításért vívott mozgalom ereje, bár ez — hogy őszinték legyünk — elég elszigetelt jelenség. Mert ugyan mernének-e ná­lunk a férfiak ennél jelen­téktelenebb dologban is ne­met mondani az asszonyok- i nak? S a retorzió? Azért az j se kutya, gondoljuk csak el: j mit kapott a svájci férj este. j a népszavazásról fáradtan hazatérve, hitvesétől, amikor a rádió közölte az urnák tar­talmának eredményét. Vacso­rát semmi esetre sem. A me­nyecske kipirulton vágta oda a rántottasütőt. s így repli- kázhatott: „Ha leszavaztál, főzz magad!” Bizony, az az érzésünk, hogy a svájci férjek rövide­sen meg is eszik azt, amit főztek...-p­Bő vilik az óvodát Vámosgyörkön a szülőknek is, a tanácsnak is nagy gondot i okozott, hogy szűknek bizo- j nyúlt már az óvoda, sok dől- | gozó anya nem tudta elhe-; lyezni a gyerrhekét. A tanács j úgy segített a problémán, hogy 1 1959. első felében bővítik az óvodát, egy foglalkozási ter­met építenek mellé. A téli napokat a felkészülésre hasz­nálják fel, hogy mire meg­enyhül az idő, azonnal hoz­záfoghassanak az építkezéshez.- ATKÁRON tí kultúrház külső falának bevakolására és festésére 30 000 forintot fordí­tanak o községfejlesztési alap­ból. A vakolást és a festést márciusban kezdik meg. tét tett arra, hogy a jövőben is ellátogat Heves megyébe, hogy segítséget adjon a peda­gógusok munkájába. Az összejövetelt Szabó Ti­bor, a gyöngyösi zeneiskola igazgatója vezette. Szakszerű előadásával ő is nagyban elő­segítette, hogy a nevelők még eredményesebben taníthassák a tanulóiinak a magyar nép­zenét. ■ r MACKÓ MURIK, Med­ve lakomája. Állatok isko­lája címmel bábelőadást ren­deznek vasárnap délelőtt 10 órától az egri Művelődési Ház-ban, az üzemi tanácstagok felelős­%^^A/^A/^AAAA^^AAA^AA/^AAAAAA^^V^A/^^^/V^AA^V^/^AAAAA/^^AAA/V^/V^A/\AA/^/V^A»,^A/NAAAA/^AAAA/VÁ^A/V^AA/VVVVVVVVVVVVVVV^AAAAA/VV%'^AAA/VV^A/VV'^AA/V^AA/ Értekezletet tartott a hatvani nőtanáes idá m Jenő, a neves zeneszerző £~s •• •• •• Gyöngyösön AKI ISMERI a tarna&zent- miklósi Petőfi Termelőszövet­kezet történetét, az tudja, hogy a szövetkezet felvirágoz­tatásában igen nagy részük volt az asszonyoknak. Ebben a tsz-ben az asszony-tagok még a legnehezebb munkáktól sem riadtak vissza, volt rá eset, hogy télen a rizsteiep építéséhez is kimentek, s Ott dolgoztak vállvetve a férfiak­kal. Az asszonyok szorgos munkájának egyik magyaráza­ta az, hogy törődtek az asszo­nyokkal. A megyében az elsők között voltak, ahol üzemi konyhát létesítettek, hogy a legnagyobb munkák idején le­vegyék vállukról a háztartási munka egy részét. Ez az egy példa is mutatja, hogy sokat tudnak segíteni az asszonyok a tsz felvirágoztatásában, ha megbecsülik őket, s igyekez­nek az üzemekhez hasonlóan, az úgynevezett második mű­szak munkáit megkönnyíteni. Ezekről a kérdésekről rende­zett rutát az elmúlt napokban a hevesi járási nőtanács. A kezdeményezés igen helyes és dicsérendő. Egyrészt azért mert a tsz-asszonyok komoly tapasztalatcseréjét jelentette, másrészt azért, mert a terme­lőszövetkezetek, de a párt és állami szervek vezetői is kö­zelebbről megismerhetik az asszonvok problémáit. A SZÖVETKEZETEKBEN szükség van az asszonyok munkájára, ezt a vitát maga az élet döntötte el. Hiszen nem egy termelőszövetkezet­ben a munkaigényesebb nö­vények (cukorrépa, kertészet) mi nkáját jóformán teljesen a »0. látják el, nem kis mér­A tsz-asszonyok helyzetéről — Gondolatok egy értekezletről — tőkben növelve ezzel a közös jövedelmet. De számítani le­het rájuk az aratásnál, az ősziek betakarításánál. Ázasz- szonyok bevonása oldotta meg a termelőszövetkezeteik több­ségében a munkaerőhiányt. S ha az asszonyok munkája ilyen lényeges a termelőszö­vetkezetekben, akikor ideje volt valóban megvitatni azt, hogyan lehet megkönnyíteni otthoni gondjaikat, hogy a termelőszövetkezetben végzett munkának ne lássa kárát a család. Mint a tanácskozásnál kiderült, nem lehetetlen en­nek a megoldása. Az első lé­pés az űzetni konyha megte­remtése volna a legnagyobb munkák idejére. Ahol ez meg­van, mint a tarnaszentmiklósi, tiszanánai szövetkezeti asszo­nyok példája bizonyítja, ott az asszonyok igazán jelentős munkát végezhettek a szövet­kezetben.. Lehetőség erre más termelőszövetkezetben is van, s az asszonyoknak saját érdekük, hogy legyőzzék ezzel szemben az idegenkedést. S ehhez talán segítséget ad az, hogy az üzemek asszonyainak tapasztalata, akiknek ma már nélkülözhetelen segítője az üzemi konyha. Miért ne lehet­ne ilyen módon a falusi asz- szonyok munkáján is könnyí­teni? SOK PROBLÉMÁT OKOZ a munkában való részvételben az asszonyok másik, nagy és nehéz háztartási munkája, a mosás. Különösen ott problé­ma ez, ahol nagy a család. Sok termelőszövetkezetben meglehetne oldani ezt is, mert' a különböző szociális alapok­ból történő bevásárlás során sor kerülhetne a mosógépre is. Lehetőség van sok terme­lőszövetkezetben arra is, hogy olyan gépesített mosókonyhát szereljenek fel, mint amilyen üzemekben is található. Itt a tsz asszonyai, két-három óra alatt elvégezhetnél-:, az egyéb­ként egész napon át tartó munkát. Nem lenne ez feles­leges beruházás! Egyik-másik termelőszövet­kezetben ezekben a napokban televízió vásárlását tervezik, hogy a fiatalok szórakozását biztosítsák. Lényeges és fon­tos ez. De vajon a szövetkezei fejlesztése szempontjából ke­vésbé lenne fontos az asszo­nyok háztartási munkájának megkönnyítése? A kívül álló fiatalokat vonzza a termelő- szövetkezetbe, ha látják, hogy ott biztosítva van a szórako­zási lehetőség is. De mennyi­vel vonzóbb lenne a szövetke­zet a kívül álló asszonyok előtt, ha azt látnák, hogy ott nemcsak jól keres az asszony, de otthoni munkája is sokkal könnyebb. Ha látnák azt, hc-gy a szövetkezeti asszonyt nem nyomja úgy a háztartási mun­ka terhe. Nem Kevésbé fontos ez sem, hiszen van példa rá bő­ven. nem egy esetben régen belépett volna már a férj, ha nem ellenezné az asszony. SZÓ KERÜLT az értekez­leten arról is, hogy nem hall­gatják meg az asszonyok sza­vát. Ez hiba, a szövetke­zeti demokrácia megsértését jelenti, hiszen az asszony is teljes jogú tag, ha belép. De ez a kérdésnek csali egyik ol­dala. Ugyanakkor az asszo­nyok még ma sem vállalnak szívesen vezetőszerepet a tsz- ben, néhol még munkacsapat­vezetőt is alig találni. Pedig megvan a rátermettségük a vezetésre — csak tanulni kell hozzá. Napjainkban előtérbe kerül a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének kérdése, mert a további fejlődés üteme attól függ: meddig áll még népgaz­daságunk kettős talajon: a szo­cialista ipar, és a kisüzemi mezőgazdaság talaján. A szö­vetkezeti mozgalom fejlesztése ma közös nagy ügy, s ebben igen sokat tehetnek a szövet­kezeti asszonyok. És azok any- nyit tesznek majd, amennyire törődnek velük. Az asszonyok munkakörülményeinek megja­vítása, sok asszonyt tesz majd a fejlesztés harcosává. Sok se­gítséget adna ehhez, ha min­den termelőszövetkezetben megalakítanák a nőbizottságo­kat, amelyék képviselnék az asszonyok érdekeit. A PARASZTASSZONY igazi felszabadulását a nagyüzemi gazdálkodás jelenti. De meg kell tanítani őket arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Ezen az úton egy lépést jelen­tett előre ez a tapasztalatcsere, amelyet remélhetőleg több kö­vet majd a megyében. DEÁK RÓZSI Téli gépjavítás (Képes riport folytatása az 1. oldalról) Több meghibásodott gépnél a régi, kopott alkat-rés:eket lecserélik, vagy szabályozzák. Az új alkatrészek nagy részét a gépállomáson készítik. A képen: Szécsi Elemér esztergá­lyos a traktor mellsőtengely középső csapszegének szabályo­zását-végzi. Gerendái Lajos szerelőbrigádja is szorgalmasan gyógyít­ja a beteg gépek motorjait. Még néhány nap, s a DT lánc-. talpas is készen áll a munkára. A kombájn-szerelőknek is akad bőven javítanivalójuk. Nagy Pál és Sallai László kombájnszerelők munkája nyomán azonban a hibás gépalkatrészeknek nem kell sokáig várniok a javításra. Ezen a képen az egyik kombájn-javítás utolsó munkafolyamatát, a dob szerelését végzik. Mire itt a tavasz, a Tarnaszentmiklósi Gépállomáson is kijavított, üzemképes gépek várják, hogy vezetőjük újra munkába állítsa őket. ... hogy a gyöngyösi Építő Ktsz. rossz munkát végzett a kisnánai Hunyadi Termelő­szövetkezet istállójának épí­tésénél. A szövetkezet tagjai nagyon örültek annak, hogy immár készen van az istálló, hiszen ez az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségét je­lentette. De az öröm hamar ürömmé változott■ a gondat­lan munka miatt. Néhány héttel az építkezés' befejezése után már 40 centire elhúzó­dott a tűzfal, minden pilla­natban bedőléssel fenyeget. A napnak sem kell sokat fá­radoznia. hogy bekukkantson az istállóba, szabadon tekint-> hét be a fal repedésein. A tűzfal elhúzódása miatt a te­tőt is megbontotta már a szél. A betonjászlakba elfelejtet­tek karikát tenni, s nincs mihez kötni az állatokat. Ügy látszik, a ktsz. embe­reinek igazán nem volt szív­ügye a termelőszövetkezet építkezése. De ha nem volt, akkor is kötelességük a mun­ka áráért rendesen elvégezni azt. Reméljük, a hanyag munkáért nem késik a fele­lősségre vonás! 20 százalékos község fejlesztés — hűl tár házra A gyöngyöspatai községi ta­nács tagjai úgy határoztak ebben az évben, hogy az ed­digi 15 százalék helyett 20 százalékos községfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Ezt há­rom esztendőre előre szavaz­ták meg, mert azt tervezik, hogy saját erőből kultürházat építenek a községben. Ebben az évben a községi utak rend­behozására betonjárdák építé­sére használják fel a község­fejlesztési alapot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents