Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTINAK HETI HÍRADÓJA * Nagyüzemi gazdálkodással a többtermelésért, a nagyobb jövedelemért Nap mint nap újabb és újabb híreket hallhatunk a a falu életéről. Mozog a föld. Ű.abb családok lépnek be a termelőszövetkezetekbe, újabb családok választják a közös gazdálkodáson keresztül a biz­tonságosabb, a jobb és boldo­gabb életet. Az újságok arról írnak, hogy miként vélekedik a falu a nagyüzemi gazdálkodásról, ho­gyan tervezgetnek az új tagok és egész csoportok. Arról ív­nak hogy az ipari és az egyéb területen dolgozó munkások hogyan segítik át a falu la­kosságát ezeken a napokon Érvek sora, döntő erejű bizo-1 nyítékok, felvilágosítás, ta­nácsadás, a rendeletek meg­magyarázása az, ami nemcsak gondolkodásba ejti az egyéni­leg dolgozó parasztot, hanem tettre készteti, s aláírja a be­lépési nyilatkozótok Nem kis dolog határozni ar­ról, hogy melyik utat válasz- sza egy-egy család, vagy az egész község, 1959. évre és örökre, ha elzárja magát az eddig elért eredmények meg­ismertetésétől. De ha azokat meg!smeri és tisztában van azzal a céllal, hogy atsz-moz- galom további megszilárdulá­sával minél nagyobb menny® - ségű és jobb minőségű árut kell termelni —, amellyel egy­részt kulturáltabb körülmé­nyek között fog dolgozni a múlt kétkezi földmunkása, másrészt biztonságosabb kere­sethez jut — az csak a közös gazdálkodás útját választhat­ja. A mi vállalati dolgozóink élénk érdeklődéssel figyelik az eredményeket — mindamel­lett, hogy a tsz-mozgalom szervezéséből kivesszük a ré­szünket —, mert nekünk sem mindegy, hogy feladatainkat hogyan fogjuk végezni a jö­vőben. Azzal mindenki egyet­ért, hogv sokkal . könnyebb, tervszerűbb lenne a megye zöldség- és gyümölcsfe'vásár­lása. tartósítása és értékesíté­se ha 100—120 tsz-szel len­nénk Kapcsolatban, mintha 20 ezer egvéni termelővel állunk szerződéses viszonyban. Nézzük meg a kettő közötti különbséget. Eddig 3564 hold­ra kötöttünk zö’dségtormelési szerződést, amelyből 641 kát. holdat 46 mezőgazdasági tsz­szel, 202 kát. holdat 5 szak­csoporttal, 2721 kát. holdat 7583 egyénileg dolgozó pa­raszttal kötöttünk le. Ez azt jelenti, hogv ez év­ben mintegy 10 ezer termelő­vel állunk kapcsolatban zöld­ség. és ugvancsak 10 ezer ter­me1 övei gyümölcs szerződés és értékesítés vonalon, tehát 20 1945. előtti méhész-szaklapo­kat lapozgatva, állandóan fel­színen mozgó problémaként találkozunk a biztos mézérté­kesítés hiányával. Idősebb mé­hésztársainkkal beszélgetve, sokszor szó esik azokról az: időkről, amikor a méznek nem volt előre megállapított felvá­sárlási ára és a lelkiismeretlen méznagykereskedők a méhé­szek érdekeit semmibe véve, állapították meg - egészen alacsonyan — a méz-árakat. A felszabadulás előtti idő­szak e megoldásán pob’émá- ját, a méhészek megelégedésé­re, a földművesszövetkezeti rendszeren belül jól megol­dotta az a körülmény, hogy évről évre méztermelési és szállítási szerződéseket köthet­itek a méhészek. Az előző év­ezer egyéni termelő hozza be áruját a földművesszövetkeze­ti felvásárló helyre. A beho­zott zöldség- és gyümölcsáruk minősége különböző. Különbö­ző a fajta is, nehéz kiszámí­tani, hogy az árut mikor és milyen mennyiségben hozzák be, így nehéz a szállítás. Ha nagy tömegben, előzetes be­jelentés nélkül hozzák be az árut, sok esetben leállítjuk a felvásárlást, mert nem tudjuk értékesíteni, vagy nincs ele­gendő göngyöleg. Ha kevés árut hoznak be, akkor gépko­csikat nem tudjuk kihasznál­ni, nem tudjuk a piacot ellát­ni kellő mennységű áruval. Egyszóval sok olyan bonyoda­lom keletkezik, ami megszün- te*hető lenne, ha csak tsz-ek- kel lennénk szállítási, értéke­sítési viszonyban. így egy községben nem 300 —500 termelő 10—20 fajta áru­ját kellene átvenni, aminek minősége is legalább négyfé­le, hanem 2—3 Isz-tőJ ven- nénénk át az árut azonos mi­nőségben és ta tában. Tud­nánk azt hogy mikor mennyi árura számíthatunk, s mun­kánk sokkal könnyebb lenne, megoldódna az ellátás kérdé­se is. De nemcsak a ml munkánk lenne a könnyebb, hanem a 3004/1 számú rendeletben biz­tosított kedvezményekkel mintegy 50 százalékban emel­kedne a tsz-tagok jövedelme is. Van egy közmondás: „min­den szentnek maga felé hajlik a keze”. Miért ne választaná a mi megyénk parasztsága is azt az utat, amelven boldo­gabban és könnvebben élhet­ne. miért ne hajoljon a mi parasztságunk keze magafelé? Ehhez csak papír és ceru­za kell, számvetést kell tenni és ez eavszer hadd legyen a közmondásnak igaza! Lépjen be minden boldogul­ni akaró parasztember a ter­melőszövetkezetbe, gazdálkod­janak együtt a mezőgazdaság mesterei, teremtsék meg a zö'dség- és gyümölcstermelés nagyüzemeit, s ezzel az egész lakosság ió minőségű áruval való ellátása, az ipari üzemek ellátása és exnort kötelezett­ségeink teljesítése is biztosít­va lesz. A parasztember számára a tavasz mind'g egy újjáéledés E’edjen újsá tavasszal az egész falu, s ahogvan a kö­zös gazdaság erősödik úgy lesz mezőgazdaságunk is iz­mosabb a im'nkás-oaraszt szövetség pedig élő valóság. Ró-’-sa I.ászlő, MÉK főosztályvezető hez hasonlóan ebben az évben is folynak már megy esze rta a méz-szállítási szerződés-köté­sek. Ebben az évben már a szervezett méhészek — méhész­szakcsoportok — kollektiven kötik méz-szállítási szerződé­süket A szerződéskötés igen nagy előnyöket nyújt a méhé­szeknek. A kedvezményes árú műlép, a kamatmentes előleg mellett a szerződéskötés leg­nagyobb előnyét az előre meg­állapított szilárd felvásárlási árakban látják a méhészek. Ezek lényegében azonosak az előző éviekkel. Az előre meg­állapított, megfelelő felvásár­lási ár ismeretében a méhész­szakcsoportok pontos ütemter­vet tudnak készíteni és bizto­sítani tudják, hogy méhészke­désük jövedelmező legyen. Űj résszel bővült a méz­szállítási szerződés. A méhé­szeknek módjában áll viaszter­melési szerződést is kötni. Ez a lehetőség nagyot lendít majd viaszterme'ésünkön, és néhány év alatt valószínűleg elérjük, hogy az ország nem fog viasz­behozatalra szorulni. A méhészszakcsoportok fel­adata, hogy a szerződéskötési munka során szervezeti életü­ket megszilárdítsák és mind közös alapjuk kiépítése, mind taglétszámuk emelése terüle­tén a szerződéskötés nyújtotta lehetőségeket a legteljesebb mértékben használják ki. Me­gyénk 1956-ban 15 vagon, 1957- ben 5 vagon és 1958-ban 11 vagon mézet adott a népgazda­ságnak. A méhészszakcsopor­tok jó munkája ezen a téren is szép eredménnyel biztat és az elmúlt évi termelési szintet feltétlen túl fogják szárnyalni. Sz. Zs. megnyitja úgy, hogy mindig világosan látja a igazat, a jót és a szépet. De nemcsak meglátja, hanem a könyv nyomán átformálódik olyanná, hogy mindenben és minden körülmények között az igazat, a jót és a szépet akar­ja. Amelyik könyv ezt a célt, vagy ennek valamelyikét szol­gálja, azt érdemes megvenni és olvasni. Ilyenek elsősorban a szakkönyvek, amelyek által kenyérkereső munkánkat könnyebbé, ésszerűbbé és jö­vedelmezőbbé tehetjük. Do’gozó parasztjainknak er­re talán soha nem volt na­gyobb szüksége, mint ma. Üj gazdasági formák, művelési módok, ésszeiűbb és kifizető­dőbb technikai eljárások — mérföldes csizmákkal vitték előre a mezőgazdaság problé­máit. Ennek ismerete különösen a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek tagjai­nak elsőrendű kötelessége. Tartoznak ezzel nemcsak ön­maguknak, hanem hazájuknak és az egész emberiségnek is. Ide sorolhatók azok a köny­vek is, amelyek a haladó szel­lemű szociális termelési rend­szer lényegét, célját és ered­ményeit hirdetik, ismertetik. A szakirodalom mellett olyan könyveket is vásárol­junk, amelyek egyéb ismere­teinket igyekszenek bővíteni, tehát bennünket értelmesebb, értékesebb emberekké formál­nak. Gondolunk itt elsősorban olyan könyvekre, amelyek népszerű nyelven, a technika mai csodáinak alapjait, igye­keznek megértetni. — a HATVANI földműves­szövetkezet másodszor rendez­te meg a már-már szinte ha­gyományossá vált borkiállítást. Az elmúlt év hasonló idősza­kában volt először egy jól si­került rendezvény, azonban a mostani sem maradt el mögöt­te. A borkiállítás sikere igen nagy előkészületet kívánt, amelyből a földművesszövet­kezet agronómusa, Pethö Ist­ván és Takács József elsősor­ban vették ki részüket. Számos dolgozó parasztot kerestek fel, hogy boraikból mintát ad­janak a kiállítás részére. Meg­felelően gondoskodtak a szé­leskörű propagandáról, meg­hívókkal, hirdetményekkel hívták fel a szövetkezetek és a dolgozók figyelmét a kiállí­tásra. A kiállítást sokan ke­resték fel, ahol borkóstolóról és virsliről is gondoskodtak A kiállítás részvevői helyeselték a szövetkezet kezdeményezé­sét, a hatvani bortermelő gaz­dák borainak ismertetésére. A kiállítás is kidomborítja a szö­vetkezet jó kezdeményezését azon a téren, hogy a dolgozó parasztsággal nemcsak a ke­reskedelmen és a felvásárlá­son keresztül kell a kapcsola­tot tartani, hanem a termelte­tésen és minden olyan kezde­ményezésen, amely közelebb hozza a dolgozó parasztságot a szövetkezethez, a szövetkezeti mozgalomhoz. ★ — AZ ELMÚLT napokban tartotta a csányi földműves­szövetkezet az évvégi eredmé­nyeket ismertető közgyűlést. A közgyűlés előtt az igazgatóság beszámolóját Zölei János ig. elnök tartotta. Beszámolójában foglalkozott az előző közgyű­lés határozatainak végrehajtá­sával, az OFT határozatainak ismertetésével, a felvásárlás­sal, a választott vezetőség munkájával, a kereskedelem­mel és a vagyonvédelemmel. Részletesen ismertette a csá­nyi dolgozó parasztokkal a mezőgazdaság fejlesztésének Hogyan is állhat meg a mai haladó szellemű ember a fej­lődés iramában, ha legalább is elemeiben nem ismeri azokat az erőket amelyek az atomok, szputnyikok, a mesterséges bolygók, vagy az űrhajózás csodás világát nyitották meg az emberiség számára. Az emberek nem elégszenek meg csak olyan könyvek olva­sóval, amelyek szaktudásukat gyarapítják, általános művelt­ségüket emelik, vagy amelyek megismertetnek a világot fog­lalkoztató problémával. A szürke hétköznapok gondjai, bajai mellett ösztönszerűen vágynak valami rendkívüli, szokatlan, rejtelmes világba. Szívesen olvasnak kiváló em­berek hősies életéről, de ol­vassák azokat a történeteket is, amelyekben képzeletük szárnyat kap mé" akkor is. ha tudják, hogy a tör ' - ü a me­sék világába tartozik A mai szocialista irodalom mellett nem szabad megfeled­keznünk az orosz és magyar irodalom k’asszikusairól sem (Tolsztoj, Gokol, Turgenyev, Gorkij, Nyekraszov, magyarok közül: Zrínyi, Arany, Petőfi, Jókai, Kemény, stb.l. de e°ésa népünknek tudnia kell a fal­vak és népek szerelmeséről, Móricz Zslgmondról, Gárdonyi Gézáról, Móra Ferencről, vagy a legújabbak közül Veres Pé­terről. Szabó Pálról, és Illyés Gyuláról, stb. Ha az elmondott tanácsok szerint vásárolunk könyvet, vagy fogunk olvasásukba, több örömet, könnyebb munkát biztosítunk magunknak. Bj. szükségességét, a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sét. Rámutatott arra, hogy a most megalakult helyi terme­lőszövetkezettel 42 hold zöld- ségszerződést kötöttek és ed­dig 170 mázsa műtrágyát jut­tattak a termelőszövetkezet ré­szére. Ezen túlmenően szakta­nácsadáson és a növényter­mesztés és növényvédelem ál­landó ellenőrzésével igyekez­nek támogatni az új termelő- szövetkezet munkáját. A köz­gyűlésen élénk vita alakult ki, különösen a felvásárlás mun­káját és a termelőszövetkezeti mozgalmat illetően. A köz­gyűlés a felügyelőbizottságba beválasztotta a helyi termelő- szövetkezet elnökét és két igazgatósági póttagot is behí­vott a vezetőség soraiba. Az előterjesztett határozati javas, latokat a közgyűlésen lelkesen, egyhangúlag jóváhagyták, amelyben a felvásárlótelep korszerűsítését tűzték ki célul, és amelyhez a tagság anyagi­lag is hozzá kíván járulni. Hírek A könyvbarátok legnagyobb örömére a Kiadói Főgazgató- ság és a Szépirodalmi Kiadó ,Aranykönyvtár’‘ címen új so­rozatot jelentet meg. A sorozat a magyar klasszikus irodalom legjelesebb íróinak műveit öleli fel. A 90 kötetet tartal­mazó könyvsorozat öt év a’att kerül kiadásra, vagyis 20 na­ponként jelenik meg egy-egy kötet, kötetenként 20—22 fo­rintos áron. Előzetes értesülésünk alap­ún a Kiadó a könyvek kiadá­sát ez év második felében kezdi megjelentetni. Előzetes megrendeléseket a járási székhelyen levő FJK- könvvesboltok, vidéken a földművesszövetkezeti boltok és egyéb *-árnr)qimj könyvbi­zományosok /esznek fel. mert a Aió-íö^y2és út­ján vásárolhatók meg. Földművessxövetkexeti kereskedelem fejlődése Napjainkban forradalmi át­alakuláson megy keresztül a földművesszövetkezeti keres­kedelem. A párt és a kormány helyes célkitűzéseivel dolgozó parasztságunk vásárlóereje megnövekedett. A meg­növekedett vásárlóerővel együtt igényeik is meg­nőttek. Ez a természetes folya­mat komoly feladatok elé állí­totta és állítja még ma is ke­reskedelmünket. Azok a sza- tócs-jellegű boltok, amelyek a felszabadulás előtt részben még kielégítették az igényeket, a felszabadulás után már nem bizonyultak megfelelőnek hi­vatásuk ellátására. Ezen jelle­gű boltokat teljesen felszámol­tuk és helyette új, korszerű és a falusi lakosság ízlését meg­nyerő bolthálózatot alakítot­tunk ki. Köztudomású, hogy a felsza­badulás után közvetlenül nem rendelkeztünk nagy árubőség­gel, ami azt eredményezte, hogy kereskedelmi dolgozóink nem kereskedtek, hanem csu­pán az áruelosztó szerepét ját­szották. Ma már merőben más a helyzet. Korszerű üzletekkel, bő, ízléses áruválasztékkal rendelkezünk, ennek eredmé­nyeképpen az áruelosztói sze­repünket is fel kellett cserél­nünk és újból meg kellett ta­nulnunk kereskedni, vagyis a falusi lakosság megnövekedett áruigényeit kielégíteni. A falusi lakosság áruellátási igényeinek kielégítésére a föld- művesstovetkezeti rendszer kiskereskedelme van hivat­va. Meg kell állapítani, hogy ezen feladatnak a földműves­szövetkezeti kiskereskedelem a iegteliesebb mértékben eleget tett. A falu áruellátásának meg­javítása érdekében évről évre növekedett a földművesszövet­kezeti kiskereskedelmi egysé­gek száma. Elegendő csak annyit megemlíteni, hogy 1950-hez viszonyítva a boltegy­ségek száma 180 százalékkal növekedett. A számszerű növe­kedésen kívül ugyancsak meg kell jegyezni, hogy ezek a bolt­egységek már mind árukészle­tükkel, mind berendezésükkel kielégítik nemcsak a falu, de a város dolgozóinak igényeit is A jelenlegi kereskedelmi for­Mit olvassunk? A szovjet könyv ünnepének hetében vagyunk. A könyves­boltok és földmű vessző vetke­zetek polcai megteltek szovjet és magyar írók remekművei­vel. Az olvasók hatalmasan megnövekedett tábora érdek­lődve keresi fel a kiállított könyveket és kiválasztja kö­zülük azokat, amelyeknek tár­saságában hasznosan és kelle­mesen töltheti el szabad ide­jét. Ám esd a célt csak akkor érheti el, ha valóban értékes könyvet vásárol. Az olvasók táborának természetesen is­merni kell azokat a szempon­tokat, amelyek meghatározzák a könyv értékét. Sajr.os, meg kell állapítanunk, hogy az ól­ma sem jelent azonban végle­geset földművesszövetkezeti rendszerünkben, amelynek bi­zonyítéka a Hevesi Földműves- szövetkezetnél a közelmúltban kialakított önkiszolgáló bolt, amely szintén egy lépést jelent a kereskedelem kulturáltságá­nak további emelése felé 1959. évi célkitűzéseinkben szerepel még több önkiválasztó bolt, gyors-kiszolgáló és önki- szolgáló egységek létrehozása is. A boltok számszerű növelé­sén és korszerűsítésén kívül a kereskedelmi munka fejlődése, a falusi lakosság áruellátásá­nak biztosítása elsősorban tük­röződik a lebonyolított forga­lom növekedésében. Szinte valótlannak tűnik, de mégis igaz az a tény, hogy a földművesszövetkezeti keres­kedelem 1950-hez viszonyítva 1958-ban több mint ötszörös forgalmat bonyolított le. Vi­szont, ha megnézzük a másik oldaláról, érthető is ez, hiszen a falusi dolgozók megfelelően el vannak látva az igényüknek megfelelő árucikkekkel — nem szükséges az —, hogy vá­rosba menjenek a szükséges árucikkeket megvásárolni, mi­vel megtalálhatók azok a föld­művesszövetkezeti kiskereske­delmi egységekben is. A felszabadulás óta tehá1 nagymértékben megnövekedett a falusi lakosság felé lebonyo­lított áruforgalom. Még szem­betűnőbb az áruforgalom növe­kedése ezen belül azon közsé­gekben, ahol a mezőgazdasági termelést nagymértékben ter­melőszövetkezetek végzik 1958-ban például 75 százalék­kal haladta meg az egy lakos­ra eső vásárlások forint-össze­ge a fentebb említett jellegű községekben azon községek egv főre eső forgalmát, amelyek­ben egyéni termelők végzik a mezőgazdasági termelést. Az egy főre eső vásárlás emelkedése feltétlen bizonyít­ja, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelme átlagosan meghaladja az egyéni terme­lők átlagos jövedelmét, de bi­zonyítja magának a kollektív gazdálkodásnak az előnyét is. KISS I. vasók között igen soikan (ide tartozik a föld szorgos művelői­nek nagy része is) nem ismerik kellően azokat a szempontokat, amelyek szerint egy könyv értékét el kell bírálni. Sokan vannak, akik a könyvet szép kötése, pompás papírja, csinos betűi, vagy éppen nagysága és súlya alapján értékelik. Pedig a szellemi termékek tárháza nem a kü’ső megjelenési for­mától. még csak nem is bolti árától kapja értékét, hanem attól a feltételtől: van-e a könyvnek olyan mondanivaló­ja, amely az olvasó szaktudá­sát. álta'ános műveltségét gaz­dagítja, é’etszemléletét egész­séges irányba tereli, szemét i»tt—rr-i —-------------­Hí rek a hatvani füldmíívessiöveikeze! é’eiébfif v A biztos értékesítés a gazdaságos méhészkedés a tap fa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents