Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-25 / 47. szám
2 BíEiP’tíjrsáGí 1959. február 23.. s*ewte FÖLDI PÁL: Beszéljünk a Lukács-kérdésről i. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelveiről szóló dokumentum, mai kulturális életünk főbb Kérdések elemezve megállapítja, hogy hazánkban a jelenlegi körülmények között „fokozott veszélyt jelentenek a marxista mezben fellépő revizionista elméletek és a „harmadik út1’ „népi51 ideológ:ája. Különösen ártalmasak Lukács György antimarxista politikai. ideológiai nézetei. Az az elgondolás, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének korszakában a nemzetközi méretekben folyó harc fő ellentéte nem a szocializmus és a kapitalizmus, a rpnevns-srtálv és a burzsoázia között feszül, hanem a „demokratizmus és az antide- mnkratizmus” között, való á- ban az osztályharc feladását jelenti. Ez az elmélet ma nemcsak nálunk, hanem világszerte kártokozó eszmei ütőkártyáia a rev'zionisták- nak annál is inkább, mert Lukácsnak ez a felfogása kisebb vagv nagvobb mértékben kifejezésre jut a politika, a táT-ogfialomtn^ománv, a filozófia. az esztétika, a művészet. a kultúra icZrzíéseiről szóló írásaiban és áUástegia- lá=aiban eevaránt. Lukácsnak ez a véleménye szükséeszerti- pn a a^rf''<ÍC°5, fiatal s-ozlpiicta kui+úránk ps a szovtet k-'i+i'ira prz^rriZovei — ek 1 phpr cül áa4V jllofvp tacyaHóe*—Tmz v°7«ioil,ri A VT'. - c-nciallst» nnll|slr-tónak jrinwVí 23 oldal. Kossuth Könyvkiadó 1958.) Azért idéztük a pártdokumentumnak ezt a részét, meri éppen ebből a szempontból kívánunk szólni a Lukácskérdésről. Mielőtt azonban a konkrét elemzésre rátérnénk, szükségesnek tartjuk néhány mondatban jellemezni a jelenkori revízión izmust. [ i jellemzi jelenleg a revizionistákat? A dologj lényegét tekintve ugyanaz,J mint ami mindig jellemezte; társadalmi bázisuk a kispolgárság. elméleti kiindulópontjuk a szubiekti vista relativizmus, módszertani alaptéte lük pedig az ellentétek egységének abszolutizálása és harcanak viszonylagos értelmezése, s mirdazonáltal tényleges szerepük az imperialista burzsoázia szolgálata A kapitalizmusban folyó osztályharcot például úgy értelmezik. hogy az egymással érdekellentétben álló társadalmi osztályok: a proletariátus és a burzsoázia harca csupán viszonylagos átmeneti, ideiglenes. múlékony jelenség, de az ellentétes ősznél vök egysége, kölcsönös fel tételérettsége. ahc7ol”t, áUonfó. maradandó. tartós. Eszerint tehát a proletariátus és a burz.soá- z!a osztáiw'szonvában a harc teUesen lénvpv*°1en az egv- sés viszont feltéfipnüi lényeges momentum Vőgsősoron a fá**7p^plmi h-^-asjs-g érdekében fel k“!1 áldozni az osz- tpiubarcot. -Tőiion létre a sziv- C'a’!7mus. de oszfáiv^arc nélkül — ez a reví-»:onisték egyik, fő óhalq. F.z nom is jpnno TV.CC7 lrf'70nc-c# rio púpén ott a bökkenő, hogy ez leb etetiep. A marxizmus—len ín izmus forradalmi tudomány és mindenható erem. mert igaz. Ma már annyira naev és vitatha- tat’an a marxista—lemmsta viláopézet hatása az emberek gondolkodására. how nem- cs"r>án a revirionicták. de néha még a marxizmus konok giiertqőcrpi S.'rn mernek nvílt gisakkal foi'érjpi eH°ne Nem rt+k° eset. hogy igen nagv távo’sáeból nv'fnak füzet a marxi—lenini ideológiára. Különösen áll ez a revizionistákra. Korunkban a, revizionisták nemcsak hogy marxistáknak minősítik magukat, hanem egyenesen kijelentik, hogy éppen ők egyedül az alkotó marxisták, s azt a látszatot kelt'k. hogv nem a marxizmus s—leninizmus alaptételeit, haNép«zerű vázlat nem a dogmatizmus ellen harcolnak. Látszólag csupán arra tartanak igényt, hogy a marxizmus—lenin.zmus ilyen, vagy olyan elméleti tételét „... pontosabban fogalmazzák meg”. Az emberek fejébe akarják verni, hogy kizárólag ők képesek a marxista—leninista elmélet továbbfejlesztésére. Jelenleg különös figyel*f met érdemel a jugoszláv vezetők revizionista koncepciója, melyet a JKSZ VII. kongresszusán elfogadott program tartalmaz, és amelyhez görcsösen ragaszkodnak. A jugoszláv revizionisták arra törekszenek, hogy lejárassák a marxizmus-leninizmus nagy tanítását, melyet „elavultnak” nyilvánítanak és azt erősítgetik, hogy korunkban a marxista—leninista elmélet elveszítette jelentőségét a társadalmi fejlődés szempontjából. A jugoszláv revizionisták erőfeszítéseket tesznek arra, hogy megöljék a marxizmus—leninizmus forradalmi lelkét, megrendítsék a munkásosztálynak és a dolgozó népnek a szoc'alizmusba vetett hitét. Tagadják, hogv a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején történelmileg szükségszerű a proletárforradalom és a proletárdiktatúra. elutasítják a marxista—lerúnista párt vezető szerepét tagadok a pro- letememzetközis^g elvét, s ezáltal a nacionalizmus álláspontiára helyezkednek, "a- gas-koHnpk a nártémtés alapvető lenini elveinek, mindenekelőtt a demokratikus centralizmusnak elvezofésóbez. azt követelik, hogv a kommunista párt harcos forradalmi szervezete valamilyen vitakinK. hoz hasonló szervezetté változzék át. N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusán elhangzott előadói beszédében behatóan elemezte a jugoszláv vezetők revizionista koncepcióit. Többek között ámutatott, hogy „a jugoszláv vezetők leplezni akarják a közöttük és a marxista-leninisták között levő nézeteltérések lényegét. Az a lényeg ugyanis, hogy a jugoszláv revizionisták tagadják a nemzetközi osztályszolidaritás szükségességét, letérnek a munkásosztály álláspontjáról. Mindenképpen azt bizonygatják, hogy a világon két tömb. két katonai tábor létezik. Pedig köztudomású hogy az európai és az ázsiai szocialista országokat egyesítő szocialista tábor nem katonai tábor, hanem az egyenjogú népek együtthal adása a békéért és a dolgozók jobb életéért, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcban. A másik tábor az imperialisták tábora, akik mindenáron fenn akarják tartani leigázó, erőszakos rendszerüket, háborúval fenyegetik az emberiséget. Ezeket a táborokat nem mi találtuk ki, hanem maguk alakultak ki a társadalmi fejlődés folyamatában.” Ugyanakkor Hruscsov elvtárs megállapította, hogy bár a jugoszláv revizionista vezetők azt állítják. hogy tömbön kívül, táboron felül vannak, de a valóságban a Jugoszláviát Görögországot és Törökországot magában foglaló balkáni blokkhoz tartoznak Görögország és Törökország pedig az agresszív NATO-tömb tagja, azonkívül az utóbbi tagja a bagdadi paktumnak is. fi jugoszláv revizionisták tehát nagyon is tömbön belül vannak. A Szovjetunió Kommunista ^ Pártja XXI. kongresszusának határozata teljes joggal emeli ki, hogy „a Jugo- sz'áv Kommunisták Szövetségének revizionista programját a marxista-leninista pártok egységesen elítélték. A jugoszláv vezetők elmélete és gyakorlata eltávolodik ß munkás- osztály álláspontjától, a nemzetközi proletárszolidaritás elvétől. A JKSZ vezetőinek politikája és nézetei veszélyeztetik a népi forradalom és a szocializmus vívmányait Jugoszláviában.” Ebből világlik ki különösen, hogv hová vezet és mit eredményez a jugoszláv vezetők revizionizmusa. A jelenkori revizionisták annál is inkább veszélyesek, mert szavakban a marxizmus —leninizmus igazi híveinek tüntetik fel magukat, de valóságban elsikkasztják a marxista-leninista ideológia forradalmi lényegét, a relativizmus álláspontján állva, kétségbevonják objektív igazság jel’egét, a materialista- dialektikát pedig szofisztikával helyettesítik. A revizionisták rendszerint az ezópuszi virágnyelvet használják abban az értelemben, hogy nem mondják meg világosan és nyíltan a mondanivalójukat, hanem rendszerint hallgatnak róla és egészen az olvasóra bízzák, hogy vonja le ő maga, a szerző óhajtotta következtetéseket Folytathatnánk még a jelenkori revizionisták jellemzését, de felesleges. Az elmondottak is meggyőznek bennünket arról, hogy rendkívül fontos megismerni és leleplezni a szocializmus ezen állítólagos barátainak „érveit”, s a látszólagos maxista—leninista terminolósia mögül, a különböző fogalmakkal végzett ek- vilibrisztika leple alól kihámozni a koncepciók igazi lényegét Tl/Tagától értetődik, hogy mindaz, amit a jelenkori revizionisták jellemzésével kapcsolatban elmondottunk, Lukács György revizio- nizmusára is vonatkozik. Lukács György revizionizmusa már nem egyszerűen bizonyos eszmei ingadozás és a marxizmus—leninizmus elveitől való eltérés, hanem teljesen kialakult antimarxista politikai-ideológiai vonal, amely a burzsoá ideológia e’őtti hajbókolást fejezi ki. Ez a tény természetesen nem jelenti azt, hogy Lukács György több évtizedes munkásságában nincs semmi racionális momentum. Teljesen kétségtelen, hogy egyes esztétikai irodalomtörténeti és filozófiai munkái, vagy azok egyes részei igen értékes gondolatokat tartalmaznak Most azonban nem az a feladatunk, hogy Lukács György kétségtelen és tagadhatatlan érdemeit méltassuk De a Lukács-kérdésnek objektíve nem is a pozitív, hanem a negatív oldala a lényeg Éppen ezért az idézett pártdokumentum alapján ’ a Lukács-kérdés negatív oldalával kell elsősorban foglalkozni. Ennyit tartottunk szükségesnek előrebocsátani. Ezek után térjünk a tárgyra. Mikor és hogyan merült fel a Lukácskérdés? (Folytatjuk) Az amerikai tudományos kapcsolatok újabb dokumentuma Leningrádban megtaláltak Joseph Henry-nek, a XIX. században élt ismert amerikai tudósnak néhány, eddig ismeretlen levelét. A 12 dokumentum újabb bizonyítékot szolgáltat arra, milyen intenzív tudományos kapcsolat alakult ki a XIX. század közepén Oroszország és az Egyesült Államok között. Henry az 1851 január 21 keltezésű levélben Adolf Kupfer orosz akadémikust tájékoztatja az amerikai tudósok munkájáról az északamerikai meteorológiai rendszer kialakításával kapcsolatban. Az 1867. január 23-i levél Fedor Brandt orosz akadémikusnak szól. aki az első orosz tudományos múzeum munkatársa volt. Henry etnográfiai anyagok kicserélését javasolta* Sajtóvélemények Macmillan moszkvai látogatásáról ROMA (MTI): Az II Paese vezércikkében megjegyzi, hogy amíg a nyugatiak az európai közös piac megvalósításával olyan politikát folytatnak, amelynek célja két részre szakítani Európát, „az angol miniszterelnök megértette ezeknek a törekvéseknek helytelenségét”. Macmillan az angol közvélemény helyeslésétől és az angol üzletemberek feltétel nélküli támogatásától kisérve, ment Moszkvába. Elsősorban azért, hogy megvesse a Kelettel való kereskedelmi együttműködés kiterjesztésének alapjait. Az Avanti című szocialista lap felveti: nem lehet tudni, hogy Macmillan miért várt ennyi ideig a látogatásra szóló meghívás elfogadásával. Szerinte ebben szerepet játszik a választások közeledése, amelyeken a moszkvai látogatás eredményeiből Macmillan tőkét akar kovácsolni a konzervatívok részére. Kétségtelen, az angol gazdasági helyzet az amerikai gazdasági visszaesés következtében erősen romlott, s ezért Macmillan elérkezettnek látta az időt, hogy megkísérelje kiterjeszteni Nagy-Bri- tannia és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatait. Macmillan politikai akcióiának is végeredményben gazdasági célja van. Ugyanis, ha a moszkvai tárgyalások eredményeként a két fél közelebb kerül egymáshoz a semleges Németország egyesítésének kérdésében, ezzel lehetővé válik a német ipar fokozatos leválasztása a kontinentális gazdasági tömbről és Nagy-Britannia vissza tudja szerezni kiváltságos helyzetét az európai piacokon. BERLIN (MTI): Macmillan moszkvai látogatása nyugatnéMOSZKVA (TASZSZ) Macmillan angol miniszterelnök és kísérete kedden látogatást tett Dubna városában, az Egyesült Atomkutató Intézetben, Macmillannel együtt érkezett Dubnába Frol Kozlov, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko szovjet külügyminiszter és Malik met politikai körökben vegye* visszhangot keltett. Aden.uer és pártja azon sajnálkozik, hogy a brit miniszterelnököt nem tudta lebeszélni e látogatásról. Adenauerhez hasonlóan a Szabad Demokrata Párt vezetősége is gyanakvással figyeli Macmillan útját. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Párt helyesli Macmillan útját. A szociáldemokrata befolyás alatt álló nyugatberlini Telegraf hangoztatja: „Már most bizonyosra vehető, hogy Macmillan moszkvai megbeszélésein több kerül szóba, mint amennyire kezdetben számítottak. londoni szovjet nagykövet. A vendégeket Jemeljanov, u. szovjet Minisztertanács atomenergiaügyi igazgatóságának vezetője, Blohincev professzor, az Egyesült Atomkutató Intézet igazgatója, Van Kan-Csang és Emil Dzsakov professzorok, az intézet igazgatóhelyettesei fogadták. (MTI) Macmillan látogatása az Egyesült Atomkuiaió Intézetben Nyugtalanság Panamában NEW YORK (TASZSZ): Az amerikai sajtó közli, hogy Panama városában feszült a helyzet, s nagy a nyugtalanság. A feszültség február 18-án kezdődött. Ramon Pereira, a helyi rádió ripertere visszaélésekkel vádolta a városi tanácsot. A városi tanács egy tagja erre behatolt a rádió épületébe, és két hívével megverte Pereirát. Ugyanezen a napon több ezer felfegyverzett panamai tüntetett a városháza előtt, követelte a törvényhatóság feloszlatását, s a visszaélések elkövetőinek megbüntetését. A tüntetők rendkívüli polgári bizottságot alakítottak, s ideiglenes városi tanácsot választottak. Az ideiglenes városi tanács február 20-án letette az esküt a rendkívüli városi bizottság előtt, s február 21-én ülést akart tartani. A New York Times jelentése szerint ekkor katonákkal megrakott teherautók vették körül a városházát, s a fegyveres erők eltávolították a városháza épületéből az ideiglenes városi tanácsot. Február 21-én a kormányzó új városi tanácsot nevezett ki. Ez már a harmadik tanács, amely igényt tart a főváros igazgatására. A tanácsnak három bankár és több kereskedő a tagja. Február 22-én a város üzleti negyedében ismét több ezer ember gyűlt össze. A városháza közelében katonák állták útját a tömegnek. A város életét megbénítja a sztrájk. A bankok és az üzletek zárva vannak, csupán az élel- miszerüz’etek árusítanak. Az amerikai katonai hatóságokat szemlátomást nyugtalanítja a panamai helyzet A New York Times közli a Panama-csatorna övezetéből* hogy az ottani amerikai hadi- tengerészet hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlaton ezer- háromszáz ejtőernyős vesz részt. Londonban közzétették a ciprus! kerékasztal értekedet határozatait Ismertető fehér könyvet LONDON (MTI): Londonban hétfőn tizenötoldalas fehér könyvet tettek közzé, amely részletesen ismerteti a múlt héten megtartott angol— görög—török hármas-értekezletnek a ciprusi kérdés megoldására hozott határozatait, — jelenti a Reuter* A fehér könyv közli, hogy a „szükséges szerződések” aláírásától számított három hónapon belül megalakul a független Ciprusi Köztársaság Ezek „a szüséges szerződések” a következők: 1. Szerződés a Ciprusi Köztársaság, Görögország, az Egyesült Királyság és Törökország között amely szerződés szavatolja Ciprus függetlenségét, területi sérthetetlenségét és leendő alkotmányát. 2. A Ciprusi Köztársaság, Görögország és Törökország katonai szövetségi szerződése fez a két szerződés alkotmányjogi hatállyal bír majd. A fehér könyv hangoztatja hogy „nem engedhető meg Ciprusnak akár tel’es. ak=r részleges ewesütese bármely más országgal, vagy a sziget felosztása két független államra“. A leendő Ciorusi Köztársaság alkotmányának sarkalatos tételeit 27 oontban ismerteti a teher könyv. Ezek szerint a Ciorusi Köztársaság elnöke ciorusi göld« !árás íe'entés Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, sokfelé kisebb eső a hegyeken havaseső. Mérsékelt, időnként élénk nyugati- ^szaknvugpti szél. Enyhe éiszaka. A# nappali felmelegedés kel ?ten kissé fokozódik, nyugaton valamivel csökken. Várható legalacsonyabb éiszakai hőmérséklet: plusz 1. plusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 4—7 fok között^ rög, aleinöke pedig ciprusi török nemzetiségű lesz. A Ciprusi Köztársaság kétezer főnyi hadsereget tart fegyverben, amelyen belül a nemzetiségek aránya a következő: hatvan százalék görög és negyven százalék török. A csendőrség és a rendőrség létszáma összesen kétezer fő lesz, hetven százalékban görögökből, harminc százalékban pedig törökökből. A fehér könyv bejelenti, Hétfőn a damaszkuszi stadionban ünnepélyesen átad+ák a földhöziuttatott parasztok első csoportiának a telekkönyvi okmányokat. A reform keretében eddig 27 falu 2834 paraszt családja kapott 62 000 hektár földet. Az ünnepségen jelen volt Nasszer. az EAK elnöke, Tito. iugoszláv köztársasági elnök, valamint az EAK több vezetőié. Az úigazdák ünnepélyes felavatása után Nasszer elnök r Újabb amerika Irak t BEIRUT (TASZSZ): Mint az Al Ahbar című beiruti lap közli, az Egyesült Államok utasítására az iraki Báth Párt képviselői és a dasnakok között megállapodás történt az iraki köztársaság-ellenes aknamunka összehangolásáról. A lao szerint már szétküldték a megVis«zavonfák a Hí Cipmurol kitilt« NICOSIA (AFP): Kedden hivatalosan visszavonták azt a rendelkezést, amely Makariosz hogy az angol kormány Ciprus szigetének két térségét katonai támaszpontként továbbra is megőrzi a kizárólagos brit szuverénitás alatt. A fehér könyv függelékben felsorolja Nagy-Britannia jogait az angol szuverénitás alatt maradó területeken. A függelék szerint Nagy- Britannia, „a gyakorlatilag lehetséges legkorábbi időpontban” átruházza a hatalmat a Ciprusi Köztársaságra. Szíriában megkezdődött a földreform DAMASZKUSZ (TASZSZ): is felszólalt. Rámutatott, hogy a földreform csak felesleges földjüktől fosztja meg a birtokosokat. céíifl, a fennáll á rendellenesednek megszüntetése, hogy azé legyen a föld. aki megműveli Azzal vádolta a francia és török gyarmatosítókat, hogv annak ideién saiát kegyenceiknek adtak földet, nem számolva a szíriai parasztok szüksá<?Te+pjvei. Az elnök aratóiéit és sikert kívánt a fö’rlönz juttatott parasztoknak. (MTI) * összeesküvés ellen felelő utasításokat, hogy összefogott erővel készítsék elő a további összeesküvéseket és ter- rorcse'ekményeket Irak területén. Az iraki Dacnak Párt és más reakciós csoportok sok képviselőiét kémkikénzésben részesítik az Egyesült Államokban. Nvugat-Németország- ban és Törökországban (MTI) nknr>osz érseket » rendelkezést érseket és több más ciprusi személviséget kitiltott a sziget területéről - jelenti az AFP,
