Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

1959. február 24., kedd NÉPÚJSÁG * tt Őrjárat az egri utcákon Á napsütéses idő ellenére még tél van. Amolyan febru­ár, mint amanő akkor szokott jönni, ha a medve gyertya­szentelőkor kibújik a barlang­jából. Az idén kibújt a vén morcos és nagy nyúztózkodá- sában tudtára adta a reuma­soknak és a Meteorológiai In­tézetnek, hogy tévedés nélkül lehet az időt jelezni márciu­sig. Kora reggel elindulok azok nyomába, akik mínusz hat fok mellett, illetve ellenére már munkában vannak kint, a szabad ég alatt. Az utcán még kevesen jár­nak azok is fázós léptekkel igyekeznek, mintha valami halaszthatatlan találkozóról maradnának le. A pékműhelyekben pedig már javában folyik a munka. Az árukihordók számol'ák a kenyeret és a süteményeket, hogy idejében az asztalra ke­rülhessenek — a reggelihez. K. József, nagytestű, kedé­lyes ember. Ha ráül trieik’i- jére, nem gurul az el hajtás nélkül. El se hinné az ember, milyen fürgemozgású ez a nagy darab ember. Megkérde­zem hogy bántja-e munkája közben ez a reggeli mínusz 6—7 fok. — Ügy van ez kérem, hogy az ember megszokta már ezt. Nálunk egyébként is a fő do­log a gyorsaság! Évődöm vele, hogy azért még;s, neki is hideg a h'deg, mire ő kövér ember fölényé­vel azt mondja: — Az ember bevesz! azt a kis motalkót kezdés előtt, az­tán már minden megy a ma­ga módján. (Később csavarom ti belőle, hogy nála a motal- kó kis kiadásban egy fél ru­mot jelent.) A KLAPKA UTCÁBAN •lacsonytermetű, idősebb bá­csi sepri az utcát. Tempósan, mondhatnám, szakértelemmel. És folyton fütyül hozzá. Té­len is, nyáron is. Rendkívül muzikális ember az öreg, mert minden dallamot hibátlanul fütyül végig: operettet, ma­gyar nótát- — és vég nélkül. Olykor megáll, ha arra megy égy ismerős utcabeli gyerek, azzal eljátszik, elévődik. Az­tán vígan dolgozik tovább. De most? Egy kicsit később kezd, meg-megdörzsöli a ke­zét, de azért nagy szorgalom­mal és megállás nélkül dol­gozik. S aki ellenőrizni akar­ja, megállapíthatja, hogy min­den nap ragyogóan tiszta a Klapka utca. Nemcsak az ide­genforgalom miatt, hanem el­sősorban azért, mert a füttvös bácsi télen, nyáron minden szemetet összesöoör és eltaka­rít Most ormótlanul nagy kesztyűjével fog’a a seprő inveiét és a színháztól az Egészségház utcá:g seper, az­tán tisztogat ő egészen a me­gyei tanács épületéig Csak a ruházatán látszik meg. hogy hideg van. Keki-színű öltöze­tében, naey sankával és jól bebugyolált nyakkal seper és fütyül. Sokszor azt hyzem, hoev a fütyülés és a jók°dv a főfoglalkozása. Onnan isme- rem ilyen jól őt, mert min­dennap látom. az Újságárus ott ül a MártíroK terén, az igen szűkre méretezett alumí­nium-szelencében. Pavilonnak nevezni — nagyzolás lenne. Széles kirakata mögött jól felöltözve ül az asszony, aki csukott ab’akok megett szót­lanul kínálja vevőinek porté­káját — a saitót. A vasútról beáramló vidékiek tartumsk az ő forgalmába, azért hát korán reggel nyit. hogv a he­tes vonat népessége vehessen tőle újságot, folviratot. Kér­dezem: nem fázik ebben a szó. davízzel sem bélelt szerkezet­ben. A válasz: — Nem. Igaz, felöltözöm alanosan. de a lá­bamnál villanymelegítő van A FÖLDMUNKÁS a Pedagógiai Főiskola sarkán ás egy egyméteres mély göd­röt — vízvezeték ügyben. A munkás áttörte a vastag fa­gyott réteget és már a lazább talajban csákányoz és ás, de azért igen gyakran megáll: nőm is annyira pihenni, mint inkább a kezét bedugni a ka­bátzsebbe. A csákány nyele ugyanis nem forró, még ak­kor sem, ha szorítják. Kérdé­semre elmondja, hogy meg­kapják a megfelelő védőitalt, felszámolják a munkabérrel együtt a téli illetményt is, de azért ezt mégis jobb nyáron csinálni. De ha most volt er­re az árokra szükség, akkor ezt most kell megcsinálni — világosít fel engem meg nó­gat a önmagát is ezzel a bölcs mondással. Aztán megfogja a csákány nyelét és halad lej­jebb, a kiszabott mélység fe­lé. A POSTÁSSAL mindennap találkozom: akkor hozza az újságokat, amikor én indulok otthonról. Köszönünk egymásnak, mint akik éves óta ismerik egymást, de alig tudunk egymásról többet, mint amit látunk egymásból: .i mindig jókedvű, én hasonló­képpen válaszolok, ha' ő va­lami megjegyzéssel kedveske­dik nekem. Megkérdezem tőle, hogy nyáron jobb-e a postahordás, vagy télen? Visszanéz rám, mint aki ízetlen tréfán töröm a fejem, de aztán hivatalos formájába zökken vissza az arca, s csak annyit mond: — Télen több a cucc, meg télen jobban örülnek a pénzes pos­tásnak. Nem is beszél tovább, sajá­tos nyergelő üléssel átveti lá­bát a kerékpáron és siet to­vább, mert még a levelek ki­hordása hátra van. AZ ÉPÍTŐIPAR télen sem szünetel. A Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Tanácsi Építőipari Vállalat és Vegyesipari Vál­lalat munkásai a téliesített munkahelyeken serényen dol­goznak. Minden vállalat igyek­szik a íörzsgárdáját jó mun­kahelyen, biztos k .íreseti lehe­tőséggel foglalkoztatni a téli hónapokban. Van azonban olyan munkahely is, ahol az emberek a szabadban végzik a munkát. A Tanácsi Építő­ipari Vállalat tizenkét mun­kása építi a Röviköt vállalat raktárára az emeleti - részt. A- munkát az enyhe december­ben kezdték meg, a falazás jó ütemben folyt januárban és most már a födémeket he­lyez,k el. A munkások a ba­rátságtalan februári idő elle­nére ütemszerűen haladnak az építkezéssel és remélik, hogy a szerződésben vállalt határ­időre a munkát átadhatják a megrendelőnek. A védőital ezekben a hetekben nagyon jót tesz. A PIACI ÁRUSOK külön fejezet, tarka színiéit a téli városban. Éppúgy felnyit­ják sátraikat, kirakják porté­kájukat az asztalra, mint nyá­ron. Talán csak az a különb­ség, hegy ilyenkor asztalaik és portékáik hidegebbek, mint nyáron. Az asztal mögött áru­ikat kínáló asszonyok mintj kövérek és hangosak: tenger­nyi ruha rajtuk é^ pergő nyelvvel kínálják áruidat. Mindenik felvértezi magát a hideg ellen: fazékban para­zsat tart a lábánál, hogy a több órán át tartó napi kint­ira rád ásnál melegítse testü­ket. Én ugyan nem láttam, de egyesek azt mondják, hogy ezeknél az asszonyoknál is, ha nem is nvndegyiknél a belső me’egítés rendszere is él — égetett szesz bekebelezése for­májában. A reggeli vonattal igen sok iskolás jön Egerbe. A fiúkvi- háncolnak az utcán, diákhistó­riákat mesélnek, rémisztgetik egymást a felelés veszélyével. Akad olyan is, aki a lányok- Kal szeretne menni, vagy megy is — szívügyeket bo- gozgatva. A lányok pedig sál- babugyoláit nyakkal, kipirult arcbőrrel, de nevető szemek­kel mennek az iskola felé. A szájuk — igen — a szájuk nem áll be. nem féltik fogai­kat és a tortáikat, hanem fe­csegnek, beszélnek és kacag­nak. Min? Istenem, azon, hogy fiatalok, vagy talán azon, hogy tegnap mit mon­dott az egyik lány a másik fiúról. És így tovább. Mert hiába van tél, a fiatalság a ítélben is á tavaszt érzi és hi­szi. Nekik Van igazuk. (f. a.) Biztató hírek az ecsédi külszíni fejtésről Az elmúlt évben, ha a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt nem tudta tervét teljesíteni mint kerékkötőről emlékeztek meg az ecsédi külszíni fejtés­ről. Volt is valami a'apja, mert ha a tröszt aknaüzemei 100 szá­zalékot teljesítették, a külfej­tésen csak 32, vagy legfeljebb 55 százalék volt a teljesítmény. Sok szervezési és műszaki hiba okozta ezt a lemaradást. A tröszt vezetői sok esetben fölösleges koloncnak tartották és segítségnyújtás helyett csak kritizálták a külfejtés munká­ját. Most vajon milyen a helyzet az ecsédi külfeitésen? Varga János főmérnök a leg­illetékesebb a válaszadásra. — Én elmondok, amit tudok, de majd csak akkor írják meg, ha már a 100 száza'ékot meg­haladtuk. Annyi rossz hír ka­pott már szárnyra rólunk, hogy nem akarunk előre be­szélni, csak akkor, ha jó ered­ményeink lesznek. Ennek pedig biztató jelei vannak. Az elmúlt héten a nagy át­szereléshez reggel 6-kor kezd­tünk hozzá és déultán 16 25- kor már indulhattunk a ter­meléssel. Ilyen rövid idő alatt még nem történt átszerelés. A 15-ös szalag amelyik két frontról szállította a szenet, leghamarabb kész lett. Az egyes front külön szalagra,1 a 14-esre termelt. Még eddig so­ha sem fordult elő olyan eset, a külfejtés történetében, hogy az átszereléssel egyidőben sze­net adtunk volna. Az átszere­lés alatt 245 köbmétert termel­tünk, ami 86,5 százaléknak felel meg. — Az időjárás nem gátolta munkájukat? — Ez a legjobb idő a mi munkánkra. Az elmúlt héten különösen kedvező időjárás uralkodott a mély katlan fö­lött. A bányászok tudjak dol­gozni, nem hátráltatta a mun­kát a hideg. Minden reményünk megvan arra, hogy február hónap re­korderedményt hoz — mondja bizakodva a főmérnök. Ma még ugyan nem tarta­nak a 100 százalékos tervtel­jesítésnél, de a februári mun­kájuk után, különösen a gyors átszerelésért, dicséret illeti az ecsédi bányászokat. K. J. A póktechnikái oktatás első munkanap] a Régi álm""'’- teljesült, mikor hosszú utánjárás után végre beve~ették a politechnikai ok­tatást az egri Dobó István Gimnáziumban. Első munka­napunk hétfőn volt, az Autó­forgácsológyár üzemében. A fiúk nagy része csúcsesztergd- pad mellé lett beosztva egy- egy dolgozó felügyelete alatt, de voltak olyanok is, akik a MEO-hoz kerültek, vagy a la­katos részlegbe, én pedig egy sík-esztergapadhoz. Egy félóra alatt „beleatanul- tunk a szakmába”. Mindé-ki elégedett volt tudásával, sőt egyik-másik fiú az orrát is be» olajozta nagy buzgalmában. Legnagyobb dicsőségünk azon­ban az volt, amikor megenged­ték, hogy egy-egy kisebb mun­kadarabot önállóan készítsünk el. Bizony nem szívesen hagy­tuk abba a munkát, de hiába, a gyakorlati oktatás is csak 8— 1-ig tart. Az eddigi vélemények mind azt bizonyítják, hogy fontos és szép dolog volt a po­litechnikai oktatás bevezetése. Köszönet érte a pedagógusa­inknak és az Autóforgácsoló üzem alarrennyi dolgozójá­nak. Bereczky Zsolt tanuló, Disziinnepsgg a szovjet hadsereg megalakulásánál 41. évfordulója alkalmából Hírek — humorral... Értékes műszert találtak: egy XIV. századbeli holdórát, mely a hold árnyékát vetít­ve mutatja az időt. Sok baj lehetne azzal a holdórával. Megkérdeném a Széchenyi utcában éjjel félháromkor az egyik járókelőt: „Móndia kedves uram, hány óra van?” — Mire ő: „Holdrészeg ma­ga? Hát nem látja, hogy meg­állt az órám, mert, jelleg bo­rult Egerre?” S a kislány randevún így védekezne a ké­sésért: „Jaj. Pista, képzelte, késett a Hold húsz percet. Ne haragudjon.” Na és az üze­mekben, blokkoláskor? A portás kinn áll a kapuban és jelenti a későn jövőket. Notór Iluska'. a titkárság dolgozóba ígn csicseregné: „Drága Mor­cos bácsi n í-m-s innza n^zze csak, az én órámon még csak 5 perc múlva hét— és Mor­cos bácsi fejét csóválva, hüm- mög, mert nem tudja, hogy Iluska a kapu előtt 10 perccel visszahúzta a holdat az égen... Hor„ mit meg nem tesznek ezek a későnjövők... — pala —- VÁGÁNY-HÍDMÉRLEGET szereltek fel a Felnémeti úti TÜZÉP-telepen. Az új mérleg üzembeállításával már ponto­san le tudják mérni a szarvas­kői szénbánya termelését. Vasárnap este az egri hely­őrségi Tiszti Klubban tartották meg a díszünnepséget a szov­jet hadsereg megalakulásának 41. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelentek a párt, a tanács és a tömegszer­vezetek képviselői. Az ünnepi beszédet Kuczogi József őr­nagy, a helyőrség politikai he­lyettese mondotta. — A szovjet állam munkás- oaraszt hadserege születésének napját ünnepnapnak tekintik a már felszabadult és a még el- nvomásban élő nének ■ százmil­liói is, — mondotta. —■' 1918 eleién, amikor a fiatal szovjet államot halálos veszedelem 'enyegette, amikor a néme* csapatok Pétervár kapujában állottak, akkor született meg a szovjet hadsereg. Beszéde további részében a hadsereg megalakulása óta el­ért eredményeiről, a hadsereg korszerű haditechnikájáról be­szélt. Hangsúlyozta: a párt szabta meg a szovjet hadsereg s-ervezésének és kiképzésének alapelveit, feladatait. A ma­gyar néphadsereg a szovjet néphadsereg fe»yverbarátja. A barátság az 19Í7-es Októberi Szocialista Forradalomhoz njhilik vissza. A háború utáni években a szovjet hadsereg segített bennünket a fegyvere# erőnk megszervezésében is- Hadseregeink közötti barátság a varsói szerződés megkötésé­vel még jobban megerősödött, s azóta is fejlődik. A hazánk­ban 1956. októberében kirob­bant ellenforradalom idején egyik célkitűzés éppen az volt, hogy a legvadabb nacionalista, szovjet-ellenes uszítással meg- próDálják a,áásni hazánk biz­tonságát, népünk békés, alkotó munkájának védelmét szolgáló fegyverbarátságot. A szovjet hadsereg születé­sének 41. évfordulóján igaz szeretettel üdvö-ö’mk a szov- iet néo hős hadseregét és kí­vánjuk, ho°v tóvá erősödjék a kommunÍ7m,,s énítése a vi­lág á- az emberi ' riad ás vé­delmezz -e é' -’-’-ében — fejezte be "nneni megemlékezését Kuczogi József őrnagy elvtárs. Az ünnepség után az A’náry Gyula Közgazdasági Techni­kum táncc'onorHa. valamint a Gárdonvi Gé-a Színház művé­szei műsort adtak a részvevők­nek, maid a „Hárman jöttek az erdőből” című filmet vetítet­ték le. Csirkekor emberen Kínában, a Sanhszi tartó mány 1. számú kórházába» csirkebőrt ültettek át egy Tien Csín-min nevű kisfiú testére. A gyermek bőrfelületének 87 száza'ékán súlyos égési sebe­ket szenvedett. A népi Kínában első eset, hogy ilyen műtétre került sor. Próbaképpen először a kisfiú ballábára ültették át a csirke­bőrt, majd kiterjesztették as átü’tetést az egész égett bőr- felületre. A január 1-én meg­operált kisfiú ma már vidá­man ugrándozik. A mozdonyok orvosai 1 kodhoz 100 ezer ember Megyénkben egyedül a hatvani állomáson találkozhatunk fűtőházi vízvizsgáló laboratóriummal. Helyisége kicsiny, je­lentősége azonban annál nagvobb. Fő tevékenysége a kazán- kő-elhárítás. Minden beérkező mozdony kazánvizét megvizs­gálják. Tóth Dezsőné, a laboratórium vezetője már 10 éve dolgozik szakmájában, s azóta számtalan mozdony ka- zánv'zét vizsgálta. Képünkön a Miskolcról beérkezett 411— 489-es mozdony kazánvizét viz sgálja. A Mo’dva Szovjet Szocia­lista Köztársaságban levő ob- rucsi kolhoz gyümö’esősének termése egy egész város ellá­tására elegendő. Az 1718 hek­táros gyümölcsösben 200 000 gyümölcsfa áll, amelyekről évente ötmillió kilogramm gyümölcsöt szednek. Ebből egy 100 000 lakosú város minden polgárára 50 kiló gyümölcs jut. Épít a keli kopier Három-négy évvel' ezelőtt megmosolyogták az emberek, ha a helikopter építőipari fel- használásáról esett szó. Ma már a korábbi elképzelések va'ósággá váltak. Ismeretes, hogy a Szovjet­unióban a következő hét év­ben mintegy 20 000 kilométer­nyi vasútvonalat villamosíta­nak. Eddig a vezetékek szere­lésekor a vonalon szünetelt a forgalom, mert a pályát vas­úti daruk foglalták el, ame­lyek a tartóoszlopokat emelték helyükre. Ma már a szerelés nem okoz forge,Imi akadálvt, mert helikopterekkel a levegő­ből eresztik le a hatalmas osz­lopokat. A helikoptert olaj- és gáz­vezetékek lefektetésénél is al­kalmazzák. A vezeték meg­ásott ágya felett lassan repül a helikopter és könnyűszerrel he'vezi el a csöveket. Előrelátható1 ag gyárkémé­nyek antennák s egyéb magas építmények összeszere'ésénél is hasznosítani fogják a heli­koptereket. S*»baiHppí mozi Pclőtibányán Bencsik József és Szabó Ferenc lakatosok a 328-as moz­dony időszaki javítását végzik, beszerelik a mozdony dngaty- tyúját (Foto: Pilisy) ... még nincs, csak a KTSZ- szervezet foglalkozik a terv­vel, hogy a nyárra hulladék idomkövekből szabad éri mozit épít az altárói irodaépület két szárnya között. A jnozinak állandó színpadi részt szeretnének építeni ahol a kultűrcsoportok tarthatná­nak előadást és az ökölvívók is rendezhetnének mérkőzése­ket. A szabadtéri mozi építé­sét örömmel fogadták a pető- fibányaiak. Az ökölvívók máris jelentős társadalmi munkát ajánlottak feL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents