Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
1959. február 3., ltedd »' e p t',» s a © i VASMÜSZAKI ÜZLET A KÖZSÉGNEK Tamaőrsön évek óta bántja az emberek szemét a félig felépült kultúrház lassan omladozó fala. Ebben az évben eltűnik a fel sem épült ház romja, mert a földművesszövetkezet jelentős összegű beruházással két szaküzletet létesít ott. Az egyik már el is készült, s nemsokára megnyitják a vasműszaki szaküzletet. A modern üzlet építésének befejezésére és felszerelésére 267 ezer forintot fordítottak. Még ebben az évben tető alá kerül az épület másik fele is, ott egy ruházati boltot nyit a szövetkezet. TÖBB HIBRIDMAGOT VETNEK A hatvani járás szakemberei ezen a télen majdnem minden községben tartottak előadásokat a hibridkukorica-vetőmag előnyeiről. Az eredmény meg is lett. A járás termelőszövetkezeteiben az idén a vetésterület 100 százalékán hibridmagot vetnek, s jelentős területen készülnek hibridmagot vetni az egyéniek is. Eddig mintegy 1000 holdra igényeltek vetőmagot. SZŐLŐTERMELŐ SZAKCSOPORT ALAKULT GYÖNGYÖSPATÄN 25 gazda szőlőtermelő szakcsoportot alakított Gyöngyös- patáin. Ezek a gazdák először csak géphasználati társulás tagjai voltak, s a napokban döntöttek úgy, hogy egy fokkal előbbre lépnek. Tea-vük, hogy 15 holdon közös gyümölcsöst, köztesként pedig málnát telepítenek. Létesíteni akarnak egy közös pincét is, ide szüretelik közösen híres borszőlőiket, *■. NEM SOKÁIG JÁRUNK MÁR BOKÁIG ERŐ SÁRBAN... mondják a visanekiek, s kijelentésüket csak alátámasztja az a tény, hogy egyre kevesebb olyan utca található a községben, ahol járdahiány miatt csak sáros lábbal lehetne közlekedni. A tanács újabb kétezer méter járda építését tervezi, s az építésre 70 ezer forintot fordít a községfejlesztési alapból. A község lakosai tízezer forint értékű társadalmi munkát végeznek annak érdekében, hogy befejeződjek a község teljes járdahálózatának kiépítése, s ezzel végleg legypzzék a községekre any- nyira jellemző sarat: Növényvédelmi naptár február hónapra GYÜMÖLCSÖSBEN: Fagymentes napokon folytassuk az ősszel be nem fejezett gyümölcsfák fatisztogatási és metszési munkálatait. Javítsuk permetező és porozó gépeinket, számítsuk ki és szerezzük be az évi növény- védőszer-szükségletet. A hónap végefelé az előzőleg megtisztított fákon fagymentes napokon kezdjük meg a rügyfaikadás előtti téli lemosó permetezést. Hasznos madaraink védelmére helyezzük ki a mesterséges fészkeket, odúkat és az etetőket lássuk el megfelelő eleséggel. A nyúlrágás ellen Mrakott dróthálókat igazítsuk meg. SZÁNJÖFÖLDÖN: Enyhe, hómentes napokon gabonavetéseinkben figyeljük a gabonafutrinka vagy csócsá- roló kártételét, hogy tavasszal idejében védekezhessünk ellene. Évelő takarmánynövényeinkben, árokpartokon és gabonavetéseinkben kísérjük figyelemmel a mezei pocok megjelenését. Fagyos napokon folytassuk a trágya kiszállítását, hogy tavasszal mielőbb leszánthassuk. RAKTÁRBAN: A magtárakat és tároló helyeket állandóan ellenőrizzük gabonamoly és zsizsik megjelenésekor azonnal rostáljuk át a gabonát és a rostaaljat semmisítsük meg. A zöldség- és gyümölcstároló helyeken biztosítsuk a fagypont feletti hőmérsékletet, vizsgáljuk át a tárolt zöldséget és távolítsuk el a romló részeket. Prizmákból távolítsuk el a romlott burgonyát, répát és más gyök-gumós takarmány- növényeket. Lesz orvosi rendelő Tarnaőrsön Tarnaőrs egészségügyi ellátás tekintetében a legrosszabb helyen álló községek közé tartozik megyénkben. A községnek nincs külön orvosa, s így a szomszéd község orvosa jár át egy szükségmegoldásként létesített szobába rendelni. A községi tanács ezért fő feladatának tartja, hogy ezt a tarthatatlan állapotot megszüntesse. A tanácsülés elé terjesztett tervét — amelyben egy korszerű orvosi rendelő és egy orvosi lakás szerepel — s a tanácsülés egyhangúlag elfogadta azt. A község lakosai nagy örömmel vették tudomásul az elhatározást, s 40 ezer forint értékű társadalmi munka felajánlásával segítik annak mielőbbi felépítését. A 220 ezer forint értékű beruházás fedezetéről is gondoskodott a tanács, miszerint 150 ezer forintot a községfejlesztési alapból, a fennmaradó 70 ezer forintot pedig bankhitel formájában biztosítja. A rendelő és a lakás építését még ez évben befejezik. Utat kap a termelőszövetkezet A naigyfügedi Dózsa tagjainak sóik nehézséget okozott, hogy központi tanyájukhoz csak lóháton, vagy gyalog lehetett eljutni, ha beállt az őszi- vagy tavaszi esőzés. Ez a probléma hamarosan megoldódik, mert még ebben az évben hozzáfognák állami segítséggel egy kövesét építéséhez. Az új út ezt a termelőszövetkezetet is bekapcsolja a közlekedési hálózatba. Belterjesebben A szövetkezetek belterjes gazdálkodásának egyik foíkmé- rője az ipari növényeit és pillangósok termelése. Az aitkári Micsurin Termelőszövetkezetben ebben az évben ismét egy lépéssel közelebb kerülnek a gazdaság belterjesebbé tételéhez. Ezt mutatják a nemrég elkészült terv számai is. A terv szerint ebben az évben a szövetkezet pillangós vetés- területe az összterület 24,7 százaléka lesz, mintegy hét százalékkal több a tavalyinál. MegnöveKedett az ipari növények vetésterülete is, csak cukorrépából 30 holdra kötöttek szerződést. Kihasználják ebben az évben a lehetőséget kertészet megteremtésére is. Most a szántóterület 5,9 százalékán kertészeti növényeket termelnek.- A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyár ebédlőjében február 4-én délután két órakor termelési tanácskozást tartanak. Előadó Mazár Ferenc, a vállalat igazgatója. Nem est ígérték Vágott fát, jobb minőségű szenet, kulturáltabb kiszolgálást kérnek az egriek Még az elmúlt esztendő októberét tapostuk, amikor e lap hasábjain megírtuk: mit ígér a kereskedelem a téli hónapokra. A tervek, elgondolások, s az ígéretek nagy része azóta már valósággá vált. Bár már a tavasz felé kacsingatunk, azért még nem múlt el a tél a fejünk felől. Ezért hát a fenti címet a TÜZÉP-nek ajánljuk. E vállalat is igyekezett ígéretéhez híven megszervezni a megye tüzelőellátását. Mégis az egriek úgy érzik, hogy nem így, s nem ezt ígérték a TÜZÉP vezetői 1958. őszén. Nézzük, mi a helyzet. Eger környékén új bányát nyitottak. A szarvaskői szén — úgy mondják — magas ka- lóriájú tüzelő. Ez igaz. És most jön az a bizonyos „de’': De a bánya vegyes aknaszenet szállít, ez azt jelenti, hogy lehet benne bármilyen mennyiségű por és kő, a TÜZÉP-nek át kell azt vennie. Ez még nem is lenne baj. A hiba ott kezdődik, hogy azt a poros, köves szenet a TÜZÉP el is adja, s a fogyasztók megveszik, mert nincs más. í Igen, ez a helyzet. A szarvaskői bánya megnyitása óta romlott Eger szénellátása. Itt most nem a mennyiségre, hanem a minőségre gondolunk. A tavalyi négy- ötféle szénhez képest, most csupán egyféle szenet lehet kapni: szarvaskőit. Ez poros, köves, egyelőre tehát nem megfelelő. Van itt más probléma is. Január 1-től a TÜZÉP nagy- telepén csak közületeket szolgálnak ki. így a Kanadában, s a vasút környékén lakók kénytelenek a város túlsó felére menni tüzelőért. Miért? Miért kell kilométereket gyalogolni az egrieknek, hogy tüzelőhöz jussanak, amikor van jobb megoldás is. És hadd szóljunk néhány szót a faellátásról is. Nagyon ritkán lehet fát kapni a TÜZÉP-telepeken, és aprított fa már hosszabb idő óta nincs, pedig szívesen vásárolták a fűrészelt fát az egriek És ha már a TÜZÉP-ről írunk, hadd mondjuk meg azt is, hogy elég kultúrálatlan, primitív körülmények uralkodnak a telepeken. Olyan „önkiszolgáló” állapotok vannak. A vásárló maga lapátolja a szenet a kosárba, viszi a mérlegre, és maga önti fel a kocsira. Az önki- szolgáló boltok feltétlenül fejlődést jelentenek a Csemege-üzletben, de nem a TÜZÉP-nél, ahol az önkiszolgálás után még fizetheti az ember a hatforintos fuvart is. ★ Nem könnyű dolog gondoskodni egy háztartás egész évi tüzelőjéről, hát még két megye lakóinak, üzemeinek s hivatalainak tüzelőellátásáról. A TÜZÉP vezetőinek bizonyára sok dolguk és gondjuk van. Mi mégis bekopogtatunk hozzájuk ezekkel a problémákkal: Biztosítsanak a város lakóinak többféle szenet. Ne adják el a szarvaskői kővel és port. Gondoskodjanak vágott fáról, nyissák meg a lakosság részére a nagy-telepet és tegyék kulturáltabbá a kistelepeken a kiszolgálást. Nem könnyű, de jogos kívánságok ezek és ha nehezen is, de megoldhatók. MARKUSZ LÁSZLÓ Zivatar... Egri ipari tanulók a sátoraljaújhelyi Elelmezésipari Technikumban A csillogó kirakat előtt egy szőke fiú áll már hosszú percek óta. Bámulja a pulóvereket, apró csecsebecséket, unalomból. Hogy teljen az idő! Néha az órájára néz, de a világért sem fordulna hátra. Teszi: nagyon érdekli a kirakat. Néz, néz, s csak akkor fordul vissza, mikor felcsattan a háta mögött a lány hangja: Észre sem veszel? — Néztem a kirakatot! — hangzik a mesterkélten egykedvű válasz, de a hangsúlyban mégis benne van a harag, a sértődöttség, a számonkérés a késésért. — Hát csak nézd, — rántja meg a vállát a lány, s hogy a. fiúnak ideje se legyen szólni, tovalibeg. Az egy percre értelmetlenül bámul utána, de már szedi is a lábát, hogy utolérje. Hol van már a sértődöttség? Csak a vágy van, hogy megbékítse. A csitri cipője hangosan kopog. Igyekszik, — de azért figyelte, jön-e a fiú. S az jön. Lohol, — de egyelőre a másik oldalon. Onnan nézeget át. A lány is át-átles, de ahogy összetalálkozik a tekintetük, rögtön elkapja a fejét. Kömlöi katolikusok 1905-ös templom-sztrájkja Párját ritkító eset Volt az, ami 1905. februárjában Kömlö községben történt. „A szociális mozgalom, a sztrájk, úgy látszik, — írta a korabeli sajtó, — nem Icíméli az egyház birodalmát sem, a ■nagyvilágból oda is átterjedt.” Kömlö nagyközség lakosságának egyöntetű határozata alapján, egynéhány öreg néniké kivételével, megszüntette a templom- ba jár ást. Megemlítendő, hogy a község lélekszámú 3000-en felül volt ekkor és tisztán katolikus. Ennek a szokatlan templom-sztráj mk oka az volt, f <jy a katolikus plé i nos, aki különben nagy tvdományú, de ncr szerűtlen embe megtiltotta, he nép a templom karzatára felmenjen. Egy nagyobb ünnep alkalmával oly nagy számban gyülekezett a nép a templomban, hogy annak földszinti hajójában el nem fértek, tehát, hogy vallási kötelességeiknek eleget tegyenek, a plébános furcsa tilalma ellenére, felmentek a karzatra is és azt egészen megtöltötték. Ezt látna a plébános, megparancsolta a bírónak, hogy „hajtsa le onnan a népet, mert ő addig nem misézik.” A bíró engedelmeskedett a papi parancsnak és „lekergette a ka zatról a híveket.” Ez n a felháborító önkény eskedésen a tei ,plom hajójában ösc .esereglett hívők annyira megbotrán- koztak, hogy mielőtt a pap misézni kezdett volna, mindnyájan kimentek a templomból, s a nagy ünnepi szentmisét osálc néhány öreg nénike részére mondta el a falu plébánosa, „aJcik, — mint a lapközlemény hírül adta, — mindenek felett valónak tartották bűz- góságukat.” Az eset hatása alatt a plébános lemondott még a községi „Hitelszövetkezet” elnökségéről is. A plébánosnak, a falu lakosságát sértő magatartása miatt, a község katolikusai küldöttségileg keresték fel a szatmári püspököt, aki a község egyházának pat- ronusa, és az egri érseket és kérték, hogy a közbékesség megóvása érdekében, helyezze el KömlőrtH 9 Mennek. A lány az egyik oldalon, a fiú a másikon. Pedig úgy szeretnének egymás mellett lenni... Mennek s már vészesen közelednék a lány lakásához. A fiú hirtelen elhatározással átvág a túlsó oldalra. — Azért nem kell mindjárt megsértődni — kezdi, de a lány mélységesen hallgat. — Tudod, azt néztem, azon gondolkoztam, milyen jól illene az a gyöngy a nyakadra — próbálkozik a fiú. A válasz ismét csak hallgatás, de már enyhe mosoly bujkál a lány szája szélén. — Haragszol rám? — kérdi a fiú olyan bűntudattal, mintha ö késett volna egy fél órát, s nem a másik. — Már nem annyira — hangzik a békü- lékeny válasz. Szótlanul mennek egymás mellett, s a fiú keze félénken keresi a lányét. Az apró kezecske tétovázik, de aztán belesimul a fiú tenyerébe, s már nincs is semmi hiba. Olyan jó erős, meleg, nagy tenyere van a fiúnak. A válluk összesimul, — s visszafordulnak. Csak ők ketten vannak most a világon. « békési — szerelmes pasa papot. A kömlöi küldöttséget azonban sem a szatmári püspök, sem pedig az egri érsek nem fogadta! „Ezért a nép egyhangúan elhatározta, hogy nem megy templomba addig, míg a plébánost onnan el nem helyezik, s más plébánost nem adnak nekik.” — Hosszú-hosszú idő telt el azután még, hogy a község hangulata megnyugodott. Kömlö önérzetes parasztsága tehát már több mint félszáz esztendeje megmutatta, hogy ha annak szükségét érzi, a legszokatlanabb és „forradalmi” eszközökkel is iparkodjék kiharcolni igazát urai és parancsolói önkényeskedéseivel szemben. Sugár István Szeret — Nem szeret — t A tokaji hegyek vonulatán X húzódik meg szerényen a vá- | ros, amelynek omladozó falai I az elmúlt időkről mondanak mesét az idetévedő idegennek. A környező hegyek koszorúja ♦ vonja körül a patinás ősrégi I várost, ahol ipari tanulók lcé- 5 szülnek az érettségire és két * év alatt szerzik meg a szaktu- 2 dást a város II. Rákóczi Fe- * rene Elelmezésipari Techni- ♦ kumában. Heves megyéből is ♦ egyre többen keresik fel ezt J az új technikumot, j A technikum kapujában 2 ügyeletes fogadja az idegent ♦ és vezeti be a sütőipari és hús- 2 ipari tanulók otthonába. 2 Virágos udvar, feltűnő tisz- 2 taság, — a tanulók kezemun- 2 Icáját dicséri mindez, ugyan- 2 úgy, mint. az udvar közepén ♦ épített kosárlabda-pálya. Ez a 2. tisztaság meglátszik a háló- és az ebédlőteremben is. Nyolcvan bentlakó tanuló és 35 bejáró, akiket öt megye küldött erre a pályára, — azok laknak itt. A fogadószobában vasárnaponként igen népes találkozók zajlanak le. A szülők és a vállalatok tanulmányi felelősei látogatják meg az intézetet. Az ízlésesen berendezett klub- helyiségben rádió, könyvtár, kényelmes fotelok, székek, iparművészeti szőttesek alkotnak barátságos harmóniát. A sütőipar szakmai utánpótlásának reménységei itt gyűjtögetik az ' élet iskolájához szükséges alapokat. Fleiszig Imre. Budavári Gyula. Mélypataki János és Miklovics Károly másodévesek, Balogh József és Kovács György elsőévesek tanulnak itt Heves megyéből. Kényelmes otthonban, modern iskolában gyűjtik a tapasztalatokat és nem is sejtik, milyen volt az inasok élete, helyzete a mester, vagy mesterasszony által megtűri; mosókonyha, vágj’’ segédszobának csúfolt helyiség szalmazsákján. , Sevidi László igazgató, Dab- ronokiné• igazgatóhelyettes és Domboróczki oktató tanítja szakmára, rendre, fegyelemre, és az életre az otthon fiait. A vállalatok fizetést adnak a tanulóknak és csupán rajtuk múlik, hogy milyen eredménv- nyel térnek haza a befejezett tanév után. A Heves megyei ipari tanulók közül Fleiszig Imre szolgalma és Budavári Gyula szakmai szeretete érdemel említést. Az egri fiúk tanulmányi eredménye után büszkék lehetnek a szülők arra, hogy a kétéves ipari iskolán becsülettel megélitek a helyüket és biztosítva van a Heves megye élelmiszer és húsipari szakmunkás utánpótlása. Lombosi István Előadások a termeiüszövefkezsti gazdálkodásról A termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztését szoígálja a hatvani járási tanács mezőgazdasági osztályának Kezdeményezése. Elhatározták, hogy megfelelő szakemberek bevonásával előadás-sorozatot tartanak a termelőszövetkezetekben. Az előadások során ismertetik a szövetkezeti demokrácia elveit, az alapszabályt, a munkaegység számolást. Ismertette a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos párthatározatokat, s a jövedelmező gazdálkodás kialakításának módját. 4nkél Gyöiigyösiin Gyöngyös város pedagógusai, a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeme- nyezésére ankétot tartottak a napközi otthonok problémáiról Az ankét előadója dr. Molnár Mihályné volt. A végig nagy érdeklődéssel megtartott előadást vita követte, ahol felszólalt többek között Pöltl József. a megyei művelődési osztály tanulmányi felügyelője. F erenezfaly Kálmánná a szülők és a napközi otthon, illetve a pedagógusok és a napközi otthon munkájáról beszélt hozzászólásában. Helyesen állapította meg. hogy a napközi otthonban levő nevelők munkáját sem a szülők, sem a pedagógusok nem értékelték kellőképpen.
