Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

4 nevess ág MS9. február iS.. va*#ra«) Segítség az orvosnak és betegnek egyaránt — az orvos-etikai bizottság munkájáról — Körülbelül egy esztendővel ezelőtt már egyre több szó esett arról, hogy a párt és a kormány — mind az orvosok, mind a betegek érdekeinek védelmét szem előtt tartva — orv as-éti kai bizottságok felál­lítását tervezi. Nem sokkal ezután a terv valósággá is vált, s mindenütt nagy meg­elégedéssel vették tudomásul, hogy a bizottságok meg is kezdték működésüket, mun­kájukban elsősorban a pártat­lanság érvényesítésével. Mit végzett, milyen problé­mák előtt állt az elmúlt hóna­pok alatt megyénk orvos-eti­kai bizottsága? — ez volt a kér­dés, s a választ a legilletéke­sebb, Dr. Löblovics Imre, a bizottság elnöke adta meg. — Az etikai bizottság — mondotta — az orvosi rend­tartás őre, s feladata az orvo­si mesterséget arra a magas latra emelni, amelyre a hi­vatás szépségénél fogva is fel kell emelkednie. Működésének hatása már az első hónapok után érezhető. Az orvosok jobban vigyáznak magatartá­sukra. meid tudják ha vétse get követnek el szigorú eljá­rást kérünk ellenük, de örül­nek is. mert ha úgy adia a sor védjük is működésüket a sok­szor alaptalan rágalmazókkal szemben. — Előfordultak mostaná­ban olyan esetek, amelyek­ben az etikai bizottságnak kellett intézkedni? — Volt néhány, mindössze hat-hét ügyünk — tájékozta­tott az elnök, ezek többsége alaptalan rágalmazásból, má­sok az etikai szabályok meg­sértéséből. vagy a megfelelő emberi magatartás mellőzésé­ből adódtak. — Egy-egy esetnél milyen eljárásra került sor? — Vegyünk talán néhány példát. Az alaptalan rágalma­zással kezdenénk, hiszen eb­ből volt a legtöbb. A tapasz­talat azt mutatja, hogy ezek egyik kiváltója a sajnos még ma is túlzsúfolt rendelő. A várószobákban annyi az em­ber, hogy már ott idegesség lesz úrrá majdnem minden­kin, s a beteg ezek után in­gerült állapotban kerül az or­vos elé. Ilyenkor aztán a biz­tosított olyan igénnyel lép fel, aminek teljesítése nem indo­kolt, máris kezdődik a rágal­mazás: ilyenek maguk, orvo­sok. Ami az egészben a leg- saínálatosabb az, hogy a kö­vetelések legtöbb esetben jog­talanok. A fölösleges gyógy­szerigénylők. a „karilisták“, sió meg azok, akik minden komolyabb baj nélkül kíván­nak néhánynaoos betegsza­badságot élvezni táppénzes ál­lományban. — okozzák a leg­több bajt. Az igazi beteg ugya­nis — s ez esetben hosszú prakszisom tapasztalatai is bi­zonyítékul szolgálhatnak — nem követel, nem lép fel igé­nyekkel, hanem mindössze egyet kér: doktor úr, hozzon rendbe, gyógyítson meg en­gem. — De visszatérve az alapta­lan rágalmazás esetére, el­mondok egy példát — folytat­ta dr. Löblovics Imre. — Az illető, miután orvosa nem állt kötélnek, hozzánk jött vélt igazát keresni. Mi lelkiisme­retesen kivizsgáltuk az ügyet, s megállapítottuk a jogtalan­ságot. Ezután értesítettük a biztosított szakszervezetét az­zal a kéréssel, hogy gondos­kodjanak a rágalmazó nyílt megrovásáról. A szakszervezet aztán az üzemben kihirdette mindenütt: ez a dolgozó vétett az emberiség íratlan, de min­denkire kőtelező törvényei el­len. Ennél súlyosabb esetben az ügyészségre is áttehetjük a rágalmazó ügyét Amikor az orvos követ el hibát, hasonló az eljárás? — Nem! Szigorúbb. Egy or­vos nemrégiben pénzt kért a kezelésért egy SZTK-biztosí- tottól, holott ehhez nem volt joga. Felügyeleti hatóságától fegyelmi eljárást kértünk el­lene, és az eredmény: megro­vásban részesítették. Együtt az MHS-sel Ä rőzsaszentmártonl KISZ alapszervezet rendkívüli tag­gyűlést tartott. A taggyűlés be­számolóját Varga József KISZ- vezetőségí tag ismertette. Be­szélt az alapszervezetük meg­alakulása óta végzett munká­ról, a hiányosságokról. Foglal kozott a Szovjetunió XXI kongresszusával, valamint a falusi ifjúság feladataival, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének kérdésével. A gyűlésen részt vett a fa­lusi és az üzemi pártszervezet titkára, és az MHS képviselő­je. Tervük, hogy a KISZ és az MHS együtt dolgoznak, az MHS hozzásegíti a fiataloka* a honvédelmi alapismereték elsajátításához. Szeretnék, ha a járás többi községeiben is hasonlóan együtt dolgoznának a KISZ és az MHS alapszerve­zetek. Azon lesznek, hogv az 'fjúság még szélesebb köreiben ismertté váljék a szocialista haza védelmének szükségessé­ge, és a hazafiasság érzésének táplálása. EGRI VÖRÖS CSILLAG 22- én: Az én drága párom 23- án: Hattyúk tava EGRI BRODY 22- én: Gitáros lány (du. 3 és 5 árakor) 23- án: Kék nyíl (csak egy előadás* EGRI BEKE 22—23-án : Csendes Don (n, rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 22- én: Hattyúk tava 23- án: Az én drága párom GYÖNGYÖSI PUSKIN 22- én: Kék nyü 23- án: Otelló HATVANI VÖRÖS CSILLA© 22- én: Kék nyü 23- án: Rita HATVANI KOSSUTH 22- én: Ember született 23- án: Szállnak a darvsát FÜZESABONY 22- én: Kisdobos 23- án: A gitáros lány PETERVASARA 22- én: Éjjeli őrjárat 23- án: Nincs előadás HEVES 22- én: Múló évek 23- án: Elbeszélés az első szeretemről műsora i Egerben délután tél 4 és este flél 8 árakor: MAJD A PAPA (Bérletezünep Nagyrétjén este 7 öra&oss MEGPERZSELT LANTOK 1959. február 82, vasárnap: 1958. Az Egyesült Arab Köztár­saság kikiáltásának évfordulója 1948. Megalakult a Román Mun­káspárt. 1959, február 83, hétfő: 1918. A szovjet hadsereg és hadi- tengerészet napja. O Névnap C> Ne feledjük, hétfőn: ALFRED kedden: MÁTYÁS I* i nif «* A PERMETEZŐ brigádok megszervezésére kaptak utasí­tást a községi gazdasági fel­ügyelők. Az egyes községekben propaganda-munkát fejtenek ki a tavaszi fatisztogatási mun­kák elvégzése érdekében. — A HAZAFIAS Népfront községi bizottságai február­ban befejezik akcióprogram­juk megvitatását. A nép­front-bizottságok munkater­veiket a kulturális tézisek és a tsz-fejlesztési program szellemében állítják össze. — A JÁRÁSI tanácsok me­zőgazdasági osztályai rendele­tet hoztak a belvizek levezeté­sére. A munkák elvégzését a mezőgazdasági állandó bizott­ságok is segítik, illetve ellen- őrzik. — EGYMILLIÓ 097 ezer forint értékben az év folya­mán is tovább javítják és parkosítják az egri utakat. A költség egy részét az e< avult és megrongálódott hi­dak javítására fordítják. — A SELYP! CEMENT­GYÁRBAN már most készül­nek a fehércement gyártására. Alapanyagokat vásárolnak, mert előreláthatólag az év kö­zepén megkezdik a fehérce­ment gyártását. — ÉVRŐL ÉVRE javul Eger vízellátása. Ez évben több mint 200 ezer forintot fordítanak az egri kutak és a vízellátás megjavítására. — MÉSZÁROS-féle körszel- vényvágó gépet szerelnek ösz- sze a szűcsi X-es aknánál. Az új gép nagyban megkönnyíti a bányászok munkáját. — FEBRUÁR 25-én, szer­dán, , a gyöngyösi járási ta­nács "ülést tart. Az ülésen a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos terveket vala­mint az új. 3004/1-es kor­mányrendeletet értékelik és vitatják meg. Előadó: Ha­rangi István vb-elnökhelyet- tes. SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Hogyan készül Eger város a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplésére A Tanácsköztársaság évfor­dulója méltó megünneplésének megrendezésére a pártbizottság és a városi tanács emlékbizott­ságot hozott létre Ez az em­lékbizottság fogja össze a nép­művelési munkát az egész év folyamán. Április 4-ig a város nem szűkölködik rendezvé­nyekben. A barátsági hónap során jóformán nem lesz olyan nap. amelyen ne lenne egy vagy több kisebb-nagyobb ren­dezvény Ezek között van o szovjet művészek koncertje — március 8-án díszünnepség a nemzetközi nőnapon, 9-én szovjet művészek koncertje, 11-én baráti találkozó szovjet vendégekkel az MSZBT-ben A felsoroltakon kívül ez időszak­ban kerül megrendezésre a magyar—szovjet mezőgazdasá­gi hét, a szovjet hadsereg 41. évfordulójára rendezett dísz- ünnepség, a magyar szovjet diákhét, a szovjet filmhét technikai napok, az Irodalmi Színpad előadása, Makarenko halálának 20. és Gogol születé­sének 150 évfordulója és az 1919-es dokumentumokból ösz- szeállított központi kiállítás Ezeken kívül valamennyi vál­lalati. intézmény megemléke­zést tart a ielentős ünnepeken Az iskolák a Tanácsköztársa­ság ünnepére tanulmányi ver­senyt kezdenek. Az iskolará­diókon rövid előadásokat, a Je­lentősebb évfordulókon meg­emlékezéseket tartanak Több iskola találkozót tervez idős kommunista elvtársakkal, né­hány iskola filmankétot is tart ebben az időben. Az általános iskolák úttörői az 1919-es dokumentumok gyűjtésé* kezdték meg. Leg­több iskolában szavalóversenyt rendeznek március 21-ig és ki­állítást rendeznek a gyűjtött 1919-es emlékekből. A Pedagó­giai Főiskola március eleién magyar—szovjet főiskolai na­pokat rendez, s ennek központ­iába a ieleci főiskolával kiala­kult szívélyes kapcsolatot ál­lítják. A városi tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy maradandó emléket állít a Ta­nácsköztársaság hős katonái­nak, ezért az epri Kisasszony utcát Vöröstüzér utca névre változtatja — ebben az utcában az 1919-ben a vörös tüzérek badmnzdulatekat végeztek. A Tanácsköztársaság) ünnep­ség-sorozat valamennyi ren­dezvénye azt a célt szolgálja, hogy a kultúra eszközeivel méltó helvére állítsuk nemzeti hagyományaink sorába az iQjq-fyj Magvar Tanácsköztár­saságot KISS ISTVÁN város* népművelési felügyelő Jelentős régészeti leletek Eger ktsrnvé’fén Az egri Dobó István Mú­zeum a közelmúltban két ér­tékes régészeti leletet tárt fel. Az egyik a szarvaskői új bá­nya bejárójának földmunkála­tai során került felszínre. Ez egy késő bronz — kora vaskori telep, kelta nyomokkal. A fel­tárás legérdekesebb részlete a vaskohászat nyomait mutatja, öntőcsövekkel és visszamaradt salakkal. Említésre méltó, hogy a területre később Árpád-kori rátelepülés történt, sőt gótikus cseréptöredékek és egy kör. nyező kolostorból származó gótikus oszlop is előkerült má­sodlagos beépítésben. A másik lelet még érdeke­sebb az előzőnél, ui. két Ár­pád-kori sír került feltárásra. az egri Kőporos heev közelé­ben elterülő Répástetőn. A sí­rok értékes leletanyagot nyúj­tottak. A halottak mellett megtalálták fegyvereiket: egy 63 cm hosszú, jellegzetes szab- lyát, nyílhegyeket, tegezveretet és egy kis kést. Részleges ló- temetí-ezés keretében történt az elhantolás, mert az egyik sírból a vitéz lovának négy, csűdben levágott lábvége, a másikból pedig egy lókoponya került elő. A sírokban megta­lálta a régészeti kutatás a lo­vak szerszámzatát: kengyele­ket, zablákat és a nyereg ma­radványaként két nyeregvasat. Két bronz karperec is a fel­színre került az egyik vitéz sírjából. E két régészeti lelet jelentő­sen hozzájárul megyénk múlt­iának tökéletesebb megismeré­séhez. A Dobó István Múzeum a két eset kapcsán is kéri a he­lyi tanácsokat, a földmunkála­tokat végző vállalatokat és a magánosokat, hogy amennyi­ben valamely régészeti leletről szereznének tudomást, azonnal értesítsék a múzeumot és egy­ben akadályozzák meg a ré­gésznek a helyszínre való ki­érkezéséig. a helyszínnek a lai­kus kíváncsiak által való ősz-1 szetúrását. Sugár István. CipSfcvító részlegedet létesítenek a (elvekbe» A nagyobb városok környé­kének falvaiban cipőjavító mű­helyek nem voltak, vagy ha működött is egy-kettő, a vár<isi konkurrencia nem nagy jövőt jósolt neki. A falusi lakosság igényeinek nagyobb mértékű kielégítésére megerősítik a városok környé­kének cipészműhelyeit Egyes falvakban, mint például Felsó- tárkány. Egerszalók, Halmaj- ugra és Boldog községekben. till KOLAJ DASKIJFVi (58) Nem, Jack Peterson nem kö- nyöradományokért nyújtotta ki kezét. Csak azt kérte, hogy alkalmazzák, mert még erős és munkabíró férfi. önérzetét nem adta el, de ennél sokkal nagyobb áldozatot vállalt: eszét, tehetségét, teremtő ere­jét akarta áruba bocsátani. Még a pusztító hatású gépek tervét is elkészítette volna, csakhogy az integrátor rajzát kidolgozhassa és békét, egyet­értést teremtsen az egész vi­lágon. Ö, micsoda együgyűség!... Jack még mindig nem akart politizálni. S amikor meghív­ták a világbéke híveinek gyű­lésére. úgy elinalt, mint ördög » tömjénfüst elől; sok szűk­látókörű társával együtt a spárga sajtó” hazugságait ter­jesztette a kommunistákról Greenhouse példája sem volt elég neki. Még gyermekkorában olyan tanokat vertek a fejébe, ame­lyeket az egyik napról a má­sikra nem is lehet elfelejteni. Scseglovot, az orosz mérnököt, Limait, a rádióst, és Parimát, a szép malájt lányt megked­velte ugyan, s azt is belátta, hogy a malájiak között is akadnak okos. őszinte, becsü­letes emberek — de minden­kit szuverén lénynek, indivi­duumnak tartott és együtt, tö­megben nem tudta és nem is akarta elképzelni őket. Peter­son ezt már a jövőre bízta, amikor a sugárzás hatására valóban egyenlőek leszünk a földön, még szellemi képessé­geink sem fognak különbözni, s minden politikai csoportosu­lás okai egyszerre eltűnnek. Jack Peterson már több, mint négy éve magánosán vív­ta emberfeletti harcát as in­tegrátor megszületéséért. Ál­landó munkára senki sem al­kalmazta, mert valahányszor grandiózus terveiről beszélt, elmebetegnek tartották. Né­hányszor börtönbe is zárták tengő-lengő életmódja miatt, de aztán kiengedték. És az „örült kliens”, alighogy sza­bad hajlékhoz és ételhez ju­tott, újra a kísérletekbe mé- lyedt. Peterson már főbb mint négy éve már mindent megta­gadott magától, utolsó cent­jeit is papírra és rajzeszkö­zökre költötte, egy percet sem vesztegetett el hiába; és olyan gondosan számolt, meg raj­zolt, mintha kiállításra ké­szülne. A vázlatokat egyik is­merőse szánalmas kamrácská­jában őrizte, Brooklyn legsze­gényebb zsákutcájában. Nemrég helyrehozhatatlan baj történt: az a roskatag ház összedőlt, a megrongálódott esőből előtört gáz meggyul­ladt és tűz keletkezett. Min­den elpusztult. Természetesen az integrátor tervrajzai is. Petersonnak nem volt ereje ahhoz, hogy mindent újrakezd­jen. Csak legalább vissza- tud­na emlékezni Wagner profesz- szor vázlatára... Valamikor azt hitte, annyira az agyába vésődött, hogy még kikaparni se lehetne onnan!... De akkor a csodálatos „rádiósisakot” vi­selte! Ahhoz, hogy most újra vissza tudjon emlékezni az integrátor vázlatára, minde­nekelőtt erre a „rádiósisakra" lenne szüksége. A kör be­zárult. A harmadik Parker Maiki kávéházak tájékán. Nem, inkább a hídon át, ta Brooklynra megy és ott, & Mertl Avenue környékén, a földalatti vasút szellőztető ak* nájához dől Igaz. hogy a bor­dáit vágni1 fogja a fémháló, de legalább nem kínozza a hideg. Peterson két háztömböt megkerült a Broadwayn. majd a City-Hallnál jobbra fordult a Brooklyn-hid felé. Gyorsan ment, majdnem futott. Itt mindenki rohant, mert „az idő pénz”. Ezen az alkonyon a Manhet- ten üzletházaiból a Brooklyn felé igyekvő emberek sokasá­gában Jack Peterson is egy volt a sok közül: kisembernek, harmadrangú technikusnak látszott, akit valahol egy so­vány és mérges Miss vár. egy ócska, de kényelmes ágy meg néhány fejfájás elleni pirula. Ezt a „perspektívát” már nem is találta olyan ijesztőnek, mint azelőtt. Arra vágyott, hogy legalább egy kis otthona, saját fészke legyen, meg egy barátja, aki meghallgatja és segíti... Egy igazi jóbarát!... Hogy hiányzott ez most neki! Jack szóba szeretett volna elegyedni a járókelőkkel. De itt mindenki közönyös, fáradt és szótlan volt. (Folytatjuk' — 8 második számú Parker utóda — négy évvel ezelőtt, amikor a halálesetet hírül hozta, szolid kis állást aján­lott fel neki a katonai rádió- készülékek laboratóriumában. Jack akkor ezt visszautasítot­ta. De ma szemrehányást tett magának meggondolatlansága miatt. S azért kereste fel Par­kért, hogy elfogadja az állást A harmadik Parker azonban nem akarta megismerni. Peterson a Wall Street és ffl Broadway sarkán állt. Balkéz felé, a Bater Park irányába akart továbbmenni — ott ké­nyelmesek a padok —, de meg­gondolta magát, mert nagyon hideg volt. A Riversaid Park sokkal jobb éjjeli szállás, csak az a baj. hogy a száztizenhato­dik nyugati utcában van vala­hol a Kolumbiai Egyetem kö­zelében. Azt a környéket ke­vésbé éri az északkeleti szél De zsebében egy cent sem volt, a száztizenhatodik nyu­gati utca meg messze esett, vagy tizenöt kilométerre in­nen. Ha egyszer még pénze és zabad ideje lesz végig autó zik ezen a Broadwayn, 8 ..Nagy Fehér Ütőn”, amely va­lóban éjjel világosabb, mint nappal. De Peterson már ettől a gondolattól ts elszomorodott, hiszen üres zsebbel járkált itt, a pazar üzletek, éttermek és *- Az emberi magatartás ellen vétőkkel hogyan fog­lalkoznak? — Meggyőződésünk az, hogy az olyan orvost, aki et.kai vét­séget ugyan nem követett el, de emberi magatartásában sok hibával küszködik, nem keli mindjárt felelősségre vonni, hanem elsősorban baráti meg­értést és jobb magaviseletét kiváltó beszélgetést kell kez­deményezni. Több orvossal beszélgettem már így magam is, s azóta javulást tapasztal­tam mindegyiküknél. A végső megállapítás tehát: még egy esztendeje sincs, hogy létrejöttek az orvos-eti­kai bizottságok, s valóban hathatósnak bizonyultak már ez idő alatt is az orvosok nyu­godt. gyógyító munkájának segítésében, de a betegeik, az SZTK-biztásítottak érdekeinek védelmében is. Éooen ezért a jövő még biz­tatóbb. Az etikai bizottságok már eddig megalapozott jó híre magában is Ígéret arra, hogy a ma még meglevő vét­ségek egyre ritkábban fordul­nak elő a következő időkben, és az orvosok, akik valóban hivatásuknak éln^k. zaklatás vádaskodás nélkül gvógvíthat- ják megértő, s magukat szak­emberre bízó betegeiket. 1 — ger. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents