Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

4 NEPÜJSÄG 1959. február 21., szombat Egri benyomásairól, terveiről, a szovjet, a magyar filmművészet helyzetéről nyilatkoztak a Népújságnak «* Egerben járt sxorjet filmdelegáció tagjai Mint már hírt adtunk róla, a szovjet filmhét ünnepi meg­nyitója alkalmából Egerbe ér­kezett Inna Makarova és Bo­risz Csirkov, akik részt vettek „Az én drága párom” megye- székhelyi premierjén. A Nép­újság szerkesztőségének mun­katársa- beszélgetést folytatott a két neves művésszel, hogy nyilatkozzanak benyomásaik­ról, terveikről, lapunk olvasói számára. Művészi terveiről, magyar- országi benyomásairól Inna Makarova a következőket mondotta: » — Nincs kedvenc szerepem. Pontosabban mondva a „ked­venc szerep” még csak ezután jön, még csak ezután fogom eljátszani. Nem klasszikus filmszerep az álmom, hanem igazi vígjáték, bohózat, ahol egyéniségemnek megfelelően nagyon sokai és tán nagyon keveset is tudok adni. Ami magyarországi benyomásaimat illeti: most járok először az önök csodálatosan szép orszá­gában. Egerről csali felső fok­ban tudok beszéni, hisz a város hangulata, műemlékei, na és nem utolsósorban nagy­szerű borpincéi feledhetetlen emléket ‘jelentettek számomra. Helyesbítenem kell. A feled­hetetlen emléket az emberek jelentették számomra, akik is­mét. és újból meggyőztek ar­ról, hogy Magyarországon úgy szeretnek bennünket, mint ahogyan mi szeretjük kedves magyar barátainkat. Rendkí­vül jólesett az az őszinte, me­leg, szeretetteljes fogadtatás, amelyben részesítettek ben­nünket. Mit kívánok kedves Heves megyei barátaimnak, közönségemnek, mit az egriek­nek? Egészséges város, egész­séges megye — gondolom, eh­hez hozzájárul a jó bor is — mégis, még több egészséget, vidám hangulatot, eredményes munkát kívánok a Népújság olvasói, a megye, a város dol­gozói számára. Inna Makarova nyilatkozata után. Borisz Csirkovot, a vi­lághírű filmszínészt kértük meg, nyilatkozzék néhány mű­vészeti kérdésről a magym-, valamint a szovjet filmgyár­tást illetően. Borisz Csirkov kérdéseinkre a következőkép­pen válaszolt: — Az a benyomásom,, hogy a magyar filmművészet érde­kes, sokámyalatú és jelentős tehetségű egyéniségeket hozott felszínre'. Ügy érzem, hogy bi­zonyos megtorpanás után két­három esztendeje új erőre ka­pott a magyar filmgyártás és fejlődését számos rendkívül jó film — amelyről odahaza is sokat hallottunk — fémjelzi. Mire lapjuk megjelenik, mi már láttuk a Tegnap című új magyar filmet, Dobozy és Ke­leti Márton alkotását — a hí­rek szerint a film kiemelkedő alkotása a magyar filmművé­szetnek. — Azt kérdezte, milyen le­hetőségek vannak szovjet— magyar koprodukció« film el­készítésére. Véleményem sze­rint, ennek minden lehetősége megvan, annál is inkább, mi­vel Magyarországra érkezésem után beszélgetést folytattam Szemes Mihállyal, aki épp egy ilyen film előkészítésén dolgo­zik. A beszélgetés folyamán tréfásan megjegyeztem kérdé­sére, hogy szívesen vállalok szerepet szovjet—magyar ko- produkciós filmben. Tréfás volt a hangnem, de komolyan gondoltam, — örömmel tennék eleget ilyen ajánlatnak — Ami a szovjet filmművé­szet utóbbi években történő erőteljes fejlődését illeti, úgy gondolom, hogy ennek több Megyénk számos községié­ben, üzemében, ünnepélyes keretek között megnyitották a a magyar—szovjet barátsági hónapot, s megválasztották az MSZBT baráti körös vezető­ségét. * — Az MSZBT rendezésében az egészségügyi dolgozók klubestet tartottak tegnap dél­után az egri TIT-klubban. A klubesten dr. Patakfalvy Ist­ván orvos, filmvetítéssel egy­bekötött élménybeszámolót tartott a Szovjetunióban tett útjáról. * — Ma délután 5 órai kez­dettel a gyöngyösi kultúrház- ban díszünneséget rendeznek a barátsági hónap megnyitója alkalmából. Varga Ferenc elv­társ, a városi tanács elnöke tartja az ünnepi beszédet. Az ünnepség után színvonalas kultúrműsorral szórakoztatják a megjelenteket. * — Ma este az egri Szak- szervezeti Székház nagyter­mében a SZOT kultúrcsoport- ja bemutatja a Bolondgoimba című vígjátékot. összetevője van. Elsősorban nagyarányú mennyiségi fellendülés — a dialektika törvénye szerint is — okvetlenül minőséget is ter­mel ki magából. Több mű, na­gyobb lehetőség! A másik alapvető ok szerintem, hogy igen sok tehetséges fiatal bukkant fel hazámban, akik­kel rendkívül alapos és sokol­dalú a foglalkozás, s ennek nyomán új színek, friss tempó került be a szovjet filmművé­szet vérkeringésébe. S még egyet ezzel kapcsolatban: Eredményes és alkotó viták, a párt, a szovjet kormány segít­ségével sikerült megszabadul­nunk a múlt néhány sémájá­tól, nagyobb teret kapott az önállóság, az önálló meglátás az élet jelenségeinek helyes értelmezését és ábrázolását il­letően. Természetesen ezek csak vázlatok, nincs mód és alkalom arra — de úgy gondo­lom, most nem is ez a cél —, hogy egész mélyen elemezzük a feltett kérdést. Nyilatkozata végén Borisz Csirkov sok boldogságot és si­kert kívánt a megye dolgozói­nak. — Egerben vasárnap dél­előtt 10 órakor a párt, a ta­nács, a tömegszervezeteik és az egri üzemek dolgozói Ko­szorúzást ünnepséget tartanak katonai díszfelvonulással a szovjet hadsereg megalakulá­sa 41'. évfordulójának tisztele- j téré. * — Vasárnap délelőtt 11 óra­kor a megyei népkönyvtárban dr. Bihari József taínár, az MSZBT elnökségi tagja, ün­nepélyesen megnyitja a ma­gyar—szovjet könyvhetet, * — Vasárnap este 6 órai kez­dettel a magyar—szovjet ba­rátsági hónap bizottsága a, honvédhelyőrség és a Megyei Rendőrfőkapitányság az egri Helyőrségi Tiszti Klubban diszünnepséget rendez a szov­jet hadsereg megalakulásánate 41. évfordulója tiszteletére. Szabó Géza őrnagy, a helyőr­ség parancsnoka tart megem­lékezést, utána kultúrműsort adnak a megjelenteknek, majd levetítik a Hárman jöttek az erdőből című új szovjet film­alkotást. 1959. február 21, szombat: 1919. Letartóztatták a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának ve­zetőségét. 1944. A francia ellenállási mozga­lom három magyar részvevőjének: Békés Imrének, Elek Tamásnak és Boczor Józsefnek kivégzése. 1732-ben született George Was­hington amerikai hadvezér és ál­lamfő. V Névnap ^ Ne feledjük, vasárnapr GERZSON in ac t — TARNABODON a helyi nőtanács és nőbizottság kézi­munka-szakkört hozott létre A szakkörnek 25 tagja van, akik hetenként kétszer talál­koznak. — AZ 1958—59. ÉVI tcz- terveket értékelik és vitatják meg február 26-án a hevesi járási tanács végrehajtó bizott­sági ülésén. —‘ A GOMBÁK mestersé­ges tenyésztéséről Suba Ja­nos tanár tart előadást Egerben, hétfőn a tanítókép­zőben. Az előadás után meg­tekintik a gombás-pincét. I — AZ EGRI VIII-AS számú S általános iskola tanulói szom- I baton és vasárnap délután há­rom órai kezdettel az egri Mű­velődési Ház nagytermében be­mutatják Jávori József né ren­dezésében a Csipkerózsika cí­mű mesejátékot. — FEBRUAR 26-án a fü­zesabonyi járási tanács vb- je a tavaszi mezőgazdasági munkák felkészülését tár­gyalja. — MEZŐSZ EMERÉN a nő­tanács főzőtanfolyamot szerve­zett: A taríf atyámnak 34 részé vevője van. — AZ ERK1 községi ta­nács legutóbb megtartott ülésén a községfejlesztés el­ső negyedévben végrehajtan­dó feladatait tárgyalta, majd meghallgatták a legeltetési bizottság beszámolóját. Egerben este fél 8 orakor: MAJD A PAPA (Katona J\ bérlet) Recsken este 7 órakor: MEGPERZSELT LÁNYOK. \ ' 4 magyar—szovjet barátsági hónap hírei: Giovanni kézirata Az ember, aki a múzeumban látott ruhájában belépett az ajtón és szeré­nyen leült az író­asztallal szemben, vidám arcú, telt képű férfi volt. Így mutatkozott be: — Bizonyára is­mer .. engem, ha nem is személye­sen, Boccaccio Gio­vanni vagyok, fi­renzei születésű, ki megírta a Deca- meront... Szer­kesztő úr, elhoz­tam a kéziratomat szíves közlés vé­gett ... Bizonnyal elfogadja, a ma­gam és az olvasók oly nagy gyönyö­rűségére. .. Teheti ezt annál is in­kább, mert él már ebben az ország­ban egy szerkesz­tő úr, aki volt olyan szíves kép­viselni engem, sa­ját tollával, már csak azért is, hogy el ne felejtsenek azok, akik oly any- nyira hajlamosak a feledésre, mint ama test, amely kiszállván a vízből és megtörülköz­vén, óra múltán megfeledkezett ama tisztító folya­dékról ... ... szólt és át­add nekem kézira­tát, amely kelt Egerben, nem az úr 1349. esztende­jében, de az 1959- ben. — ...élt ama ne­vezetes Aquincum kései városában egy nemes úr, aki tollat vevén kezé­be, elhatározta, hogy felújítja mindazokat a tör­téneteket, amelye­ket egykor egy fi­renzei kereskedő- sarjadék papírra vetvén, felkeltette maga ellen azok haragját, akik mindazt megcsi­nálták, amit a ke. reskedő-sarjadék megírt, de mind­arról igen bölcsen hallgatónak is. A felújítás történt oly módon, hogy a régi nyelv köntö­sébe, mai történe­teket írt meg, hi­vatkozván Boccac- cíóra, s ezzel egy­úttal mentséget is nyervén arra, hogy olyan dolgokat is leírhasson, ame­lyeket ugyan hi­vatkozás nélkül is leírhatott volna, — de nem közölték volna. — E nemes úr nevet és népsze­rűséget szerezvén magának a Deca­meron jóvoltából, egyszerűen meg­feledkezett arról, hogy illő jutalom­ban részesítse azt, aki a borsos tör­ténetek mögött egész , korát igye­kezett megmutat­ni, a kései olvasó döntésére bízván, hógy milyen at- kerrel.. ; Ezen fel­buzdulva, határo­zóm én el, nápolyi tartózkodásom ide­jén, hogy olyan meggondolással élek, miszerint az illető nemes úr ül­jön fel Pegazus öszvérére és láto­gasson el neves Nápoly városába.. S élményei alap­ján írja meg, legalább nekünk — borsas történetek­ben is —, saját ko­rát olyan őszintén, igazán és lényeget feltáróan, mint tette azt saját ko­rában ama bizo­nyos Giovanni Boccaccio ... Elek' e meggondolással ama elképzelés alapján, hogy ta­lán akkor sokkal inkább sikerül megmutatni korá­nak fonákságait... S különben is, teg­nap járt nálam Dante Alighieri, s kétségbeesve me­sélte el, hogy állí­tólag égy másik aquincumi nemes úr isteni színjáté­kának felhaszná­lásával akar lesúj­tani az én időm­ben ismeretlen, de mostanság közis­mert autóbusz­közlekedés fonák­ságaira ... S barátom, Ali­ghieri, érthető okokból, kényes az ilyesmire! (egri} A Magyar Tanácsköztársaság államhatalmi kérdéseit vitatták meg a Heves megyei ügyvédek / A politikai továbbképzés során február1 19-én, a Ma­gyar Jogász Szövetség Heves friegyei csoportja rendezésé­ben a Magyar Tanácsköztár­saság alkotmányát és jogsza­bályait vitatták meg a Heves megyei ügyvédek. A nagyszá­mú hallgatóság nagy érdeklő­déssel hallgatta az első pro­letárdiktatúra alkotmányának és egyéb jogszabályainak is­mertetését, amelyekkel 40 év* ,.j vei. ezelőtt a magyar munkás«, hatalom a proletárállámot épí­tette. A nagy érdeklődéssel kísért előadást több hozzászólás kö­vette. Az előadást február 20-áss, Gyöngyösön megismételték. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Az én drága párom EGRI BRÖDY Gitáros lány (két előadásban i EGRI BÉKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hattyúk tava GYÖNGYÖSI PUSKIN Kék nyíl hatvani vörös csillag Kék nyíl HATVANI KOSSUTH Ember született FÜZESABONY Kisdobos PÉTERVASARA Éjjeli őrjárat HEVES Múló évek (57) — Mihail! — mondta Scseg- lov szemrehányóan. Limar nem mozdult. Scseg- lov ekkor odament a vide fan­hoz, Limar felé fordította a készülék ernyőjét és bekap­csolta a mikrofont. — Nyugtassa meg — súgta Parimanak —, nem szabad, hogy felizgassa magát... A kislány azonban nem lát­hatott és nem hallhatott sem­mit, mert valahová félre, a szekrény felé nézett. Nyilván homályos' volt a kép. Szinte ráhajolt az ernyőre. Scseglov közelebb hozta a készüléket, s amikor Parima szeme felvillant, megértette, hogy most már lát. — Mi-Ha-Lo... — suttogta a lány. — Nem haragszol rám, Mi-Ha-Lo? Nem szándékosan célzott a múltra, azokra a régi napok­ra, amikor ott, a maláji dzsun­gelben egymásba szerettek. Csak azt mondta ki. amit a szíve parancsolt Mihail pedig — mint ak­kor, a „rádiókabinban” — azt hitte, hogy képzelődik, agyá­ban nagyon finom és távoli emlékképek derengtek fel... Három és fél évig szinte tel­jesen süket volt, s még mindig nem szokott ’hozzá, hogy újra hall. — Mi-Ha-Lo... Drágám, ked­vesem... Mindent tudok... Azért jöttem ide, hogy örökre veled maradjak... Mihail felugrott. A vakok tétova tekintetével nézett kö­rül a szobában, s felkiáltott: — Mi az, Pjotr Szergejevics, megbolondultam volna?... Pa­rima hangját hallom! — Dehogy, barátom — mond­ta melegen Scseglov. — Ez az ő hangja! — Az lehetetlen! — idegeske­dett Limar. — Nem akarom el­hinni... Nem tudom... — Látod, milyen ideges? — nevetett Scseglov és ujjával megfenyegette Parimát. — A végén még el kell ha­lasztani a gyógykezelést.., Pa­rima csak néhány nap múlva érkezik... — Drágám — mondta Pari­ma halkan és boldogan. — Már megérkeztem. Pjotr fizergeje- vics, hogyan jutok el maguk­hoz? Mihail a hang irányába for­dult. Eltolt egy széket. Bele­ütközött a videfon szekrényé­be. Majd kezével megérintette az ernyő hideg üvegét. — Parima.' \ ... Gyakran előfordul, hogy az ember szenved, terhesnek érzi az életet, de bánata csak látszólagos. Leginkább a szerelmeseknél fordul elő ilyesmi. Vannak nők és férfiak, akik nem tud­nak élni egymás nélkül. Ezt minden ismerősük észreveszi, csak ők maguk nem tudnak eligazodni érzelmeiken. Köd­ben bolyonganak, sóhajtoznak, se látnak, se hallanák és akác­leveleket tépdesnek szüntele­nül: „Szeret, nem szeret”... És mintha csak a sors tréfálkoz­na velük, mindig a „nem sze­ret” jut a végére. Ez aztán a tragédia!... De ha egyszer a májust harmatos ösvényen, vagy a holdvilágos ligetben véletlenül összetalálkoznak és reggelig némán hallgatják a madarak énekét, akkor meg­értik azt az egyszerű érzést, amely olyan kuszának, zava­rosnak tűnt fel. Sokkal rosszabb, ha nem az első, bátortalan szerelembe, hanem a kibomlott, érett érze­lembe tör be a bánat. Rosz- szabb,' de ugyanakkor jobb is, mert a szerelem — akár a barátság — nem az öröm órái­ban, hanem - súlyos gondok idején állja ki a próbít. Mihail Limart is nagy bánat érte. Fejlövést kapott, a löve­dék megsértette látási köz­pontját és megvakult. Áz orvo-ok azzal biztatták, hbgy újra látni fog. Három műtét után már valóban meg tudta különböztetni a fényt a sötétségtől. De ez volt minden. A sebészet többet nem tehe­tett érte. Még csak egy módszerben reménykedhetett. Ezt a mód­szert azonban Pjotr Szergeje­vics Scseglov nem árulta el, mert — mint mondta — o bio­fizikai tudományos kutató in­tézet megtiltotta, hogy a befe­jezetlen kísérlet-’ -* nyilvános­ságra hozzák. Ez a módszer talán eredmé­nyes lesz. De Mihail már min­den reményét elvesztette: a lelki eredetű vakság meggyó- gyítása aligha sikerülhet. Az utóbbi hónapokban szün­telenül furdalta a lelkiismeret. Hogyan lehetett olyan kicsiny­hitű, hogy Parimának nem merte bevallani a szomorúsá­gát? Igaz, csak azért titkoló­zott, hogy kedvesének ne okozzon bánatot, meg aztán a gyógykezelésekben is bízott, de Parima mégsem fogja megbo­csátani, hogy becsapta... így talán nincs is joga Parima szerelméhez! Talán jobb is lenne, ha a lány örökre elfe­lejtené! Ezek a problémák azonban most egészen távoliaknak és érdekteleneknek tűntek fel. Parima mellett ült. kezét a kezébe kulcsolta és Limar olyannak képzelte el szerel­mét, amilyennek Greenhouse ostroma előtt látta. * Azt mondják, a föld. amely­re vérünk hullott, mindig drá­ga marad nekünk. Nos, Mihail Limar a ávoli Malájföldet kétszeresen drágának tartotta. Kíváncsian kérdezősködött az ismerős vidékek és barátai fe­lől, akikkel együtt harcolt Ma­lájföld felszabadításáért, s ugyancsak meglepte a fiatal népköztársaság gyors fejlődése. Kis idő telt csak el az or­szág teljes felszabadulása óta. de a „rimbán” át már vasút, és műút vezet, iskolák gyárak, mozik és kikötők épülnek. Greenhouse helyén pedig ha­talmas vízierőművet lítesítet- tek. Az „Igarka" hajdani rádiósa és a volt maláji partizánlány most akaratlanul is felelevení­tette a régi és soha vissza nem térő eseményeket. — Mi-Ha-Lo, drágám, nem tudod, mi van Mister Peter- sonnal? — Nem tudom. Parima. Meg­ígérte, hogy írni fog, de csak arról értesített, hogy megérke­zett az Egyesült Államokba, aztán semmi. — Talán meghalt. Vagy örö költ? Mihail vállat vont. Petersont csak néhány percig látta; nem is igen érdekelte ez az ember. ... Jack Peterson, a „béke­apostol”, ezekben a percekben New York egyik keskeny ut­cácskájában járt. Abban az utcában, ame'vet az egész vi­lágon ismertek, mert neve az imverializmus jelképe lett. Nem. Jack nem lett ™Plio- mos. Erről árulkodott nyúzott arca. nyűtt ruhája, cipője, amely úgy tátogott, mintha enni kérne. De hogy került ez a koldus­forma ember a Wall Streetre, abba az utcába o*-»* a milli­árdosok mellett még a mil iő- mosok is -regényeknek látsza­nak?... Miért jött ki abból a felhőkarcolóból amelynek aj­taján szűkszavú, aranybetűs fekete tábla függött: ..Parker National Bank”?... Talán a néhai Miste, Parkerre való hi­vatkozással néhány dollárt ku- nyéráit Parker utódjátóV (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents