Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

VILAö PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK*

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

X. évfolyam, 44, szám ARA: 50 FILLÉR 1959. február 21., szombat

Legújabb:

Egy nap alatt újabb 439 család lépett be

Döntött a falu

Falugyűlésen döntött Űjlőrincfalva dolgozó parasztsága — mint arról már beszít*

• moltunk — községe sorsáról: termelőszövetkezeti község lett ez a Tisza-menti falu. Képűn*

• kön a gyűlés részvevőinek egy csoportja vitatkozik, tervez nagy lázasan a gyűlés után(

> a munkák'megkezdése előtt. (Foto: Márkusz)

' jV^A/VV^l'V^/VVV\A/VWVVVVVVVVVVVVVWV^-^/VVVVVVVWVVW\A-^/^^^^^

\

Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1959. évi állami költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot

Az országgyűlés pénteken j iami költségvetés és a kpltség- tiélelőtt Vass Istvánná elnökle- vetési törvényjavaslat együttes tévéi folytatta az 1959. évi ál- ! vitáját.

Orbán László felszólalása

Elsőnek Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel. Részletesen foglalkozott szocialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vonatkozásaival. Megállapította, hogy bár az elmúlt években örvendetes eredményeket értünk el kulturális életünk fejlesztésében, mégis sok területet — a múlt örökségeképpen — bizonyos elmaradottság jellemez. A párt művelődés-politikai irányelveinek következetes végrehajtásával azonban minden feltétel és lehetőség megvan ahhoz, hogy kulturális életünk fejlődését is meggyorsítsuk. Kulturális életünk irányító szervei és az alkotók, pedagógusok, tudósok, írók, művészek tevékenységének az a mércéje, hogy munkájukkal, alkotásaikkal menynyiben szolgálják népünk nevelését, általános felemelkedését és szocialista hazánk építését.

— Ugyanakkor szükség v,an arra is — hangsúlyozta a szónok —, hogy

az eddigieknél fokozottabban forduljanak a széles néptömegek is a kulturális élet kérdései felé.

Történelmileg páratlan eredményeket értünk el népünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal^ büszkék vagyunk. Ma például a fiatalok közül legalább annyi végzi el a nyolcosztályos általános iskolát, mint ahányan a régi Magyarországon a négy elemit elvégezték. ‘

— Kulturális haladásunkat mutatja, ma minden lakos átlagban háromszor annyi könyvet olvas, mint a kapitalista Magyaroszágon. Magyarországon tavaly 38 forint értékű könyvvásárlás jutott minden lakosra. Nagy-Britanniában harminc forint, Belgiumban 7,50, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,40, Franciaországban 1,50, Spanyolországban 1,35, Olaszországban pedig 1,20 forint értékű. A kulturális versenynek ezen a vonalán tehát messze magunk mögött hagytunk évszázados kulturális hagyományokkal rendelkező kapitalista országokat is.

— Az eredmények ellenére is ma még inkább szükség van arra, hogy a dolgozó tömegek kulturáltságát, ismereteit az üze" tnekben és falvakban egyaránt még tovább növeljük.

Világosan kell látnunk, hogy például a Szovjetunióban elért óriási tudományos eredmények, a szputnyikok és a holdrakéta, általában a technika bámulatos fejlődése nem csupán zseniális tudósok tehetségének szülötte, hanpm a szocializmusért odaadóan harcoló kulturált munkástöme- gék alkotóerejének a terméke is.

— Fejlődésünk távtatái tőlünk is megkövetelik, hogy például üzemeinkben az általános kulturális ismeretek és a szakmai műveltség fejlesztésére az eddiginél még több erőt és figyelmet fordítsunk.

— Vannak még úgynevezett „fehér foltok” is kulturális életünkben — mondotta a továbbiakban. — A dolgozóknak csaknem húsz’ százaléka munkásszállásokon lakik, a falvakban és a tanyákon sok százezer ember él. Jórészt elég elhanyagolt kulturális viszonyok közepette. Itt az ideje, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk ezeknek a „fehér fol- tok”-nak az eltüntetésére.

A továbbiakban Orbán László igazságszolgáltatásunkról, törvényes rendünkről szólt, amely a nyugati imperialisták támadásainak pergőtüzében állott, s ez az ellenséges propaganda ma sem szűnt meg. Ezzel kapcsolatban példákat sorolt fel arra, milyen felháborító, szégyenteljes ítéleteket hozott nemrégiben az amerikai igazságszolgáltatás. Hamis vádak alapján ítélnek el négereket. Dél-Vietnamban egy napon több mint ézer foglyot gyilkoltak, mérgeztek meg.

Erről a helyről emeljük fel

tiltakozó szavunkat a hitleri időkre jellemző vérlázítő tömeggyilkosságok ellen.

— Nem kétséges, hogy a népek előbb vagy utóbb minden országban igaz ítéletet mondanak arról, hol van zsarnokság, hol tiporják el a nép szabadságát. Ez történt az elmúlt hónapokban Irakban, ahol a nép ítéletet mondott azzal, hogy elkergette zsarnokait. Ez történt nemrégiben Kubában is. A végső szót mindenütt a népek fogják kimondani, ahogy a föld egy harmadán több mint kilencszáz milliónyi ember már kimondotta ítéletét a kapitalizmus felett, s ahogy több százmillió, gyarmati elnyomásban élő ember kimondotta ítéletét elnyomói elkergetésével.

Végül a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta.

Tóth Anna képviselő a költségvetés munkaügyi vonatkozásaival foglalkozott. i

Gém Ferenc képviselő a kereskedelmi hálózat bővüléséről, a lakosság áruellátásáról, a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységéről beszélt, végül a külkereskedelem munkájával foglalkozott.

Dr. Bárczi Gusztáv képviselő az 1959. évi költségvetés egészségügyi és szociális részével foglalkozott, majd a továbbiakban a képviselő szó- vátette, nem lenne-e helyes típuskórház-tervet csináltatni, ami jól bevált a Német Demokratikus Köztársaságban.

. Megemlítette, hogy szociális kiadásokra a költségvetés' csaknem 8 milliárd forintot irányoz elő. Részletesen elemezte a szocialista és a kapitalista államok szociálpolitikája közötti alapvető különbséget. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

Dr. Dezséry László, a Veszprém megyei képviselő- csoport nevében szólt a művelődésügyi tárca költségvetéséhez. Felszólalásában az iskolai oktató-nevelő munkával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium költség- vetésében ötszáz millió forinttal több jut kulturális célokra, mint az elmúlt évben. A tanteremépítés üteme háromszor akkora, mint 1956' előtt volt.

Fontos feladatnak jelölte meg, hogy az ifjúság zöme elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. Szólt a szaktanárképzés eredményeiről, a tankönyvellátás kérdéseiről. A költségvetés 30 000 pedagógus továbbképzését biztosítja. Az iskolák* munkájának javítása érdekében csökkenteni kellene a pedagógusok sokirányú megterhelését.

A családi nevelés kérdéseiről szólva, rámutatott a szülői értekezletek jelentőségére. Az erkölcsi neveléssel kapcsolatban hangoztatta, hogy ennek a világnézeti nevelésen kell alapulnia. Nagy jelentősége van e tekintetben az ifjúság társadalmi élete megszervezésének.

A művelődési tarca költség- vetését a maga és a Veszprém megyei képviselők nevében elfogadásra ajánlotta.

Mesterházi Lajos , képviselő felszólalásában elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a költségvetés jelentős összegeket szán népünk fokozódó kulturális igényeinek kielégítésére.

Mesterházi Lajos ezután mai irodalmunk néhány kérdésével foglalkozott, majd felszólalása végén rámutatott: az új, szocialista ember formálása nemcsak: az írók, pedagógusok feladata. örök

.mellékfoglalkozása’' ez mindenkinek, a gyárigazgatónak és a termelőszövetkezet szervezőjének egyaránt. A költségvetést elfogadta.

A délutáni ülésen Antos István pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásra.

— A vitában felszólalt képviselőtársaink az előterjesztett költségvetésről általában jó véleményt mondtak, helyeselték a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésére irányuló terveket és előirányzatokat.

— A vitában elhangzottak észrevételeit, kritikai megjegyzések is. Ezeknek tanulságait a kormány is hasznosítja. Egyes képviselők különböző beruházásokra pótlólag kértek összegeket. Mivel a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fellendülése, a termelőszövetkezeti községek gazdasági erősítése előreláthatólag leköti a rendelkezésre álló tartalékokat, ezért a kormány nem javasolja a költségvetés előirányzatainak módosítását. Ugyanakkor megígérjük, hogy az indokolt és jogos igényeket gondosan megvizsgáljuk és lehetőségeinkhez mérten kielégítjük,

Antos István" válaszában végül kérte az országgyűlést^ hogy az idei költségvetési törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadja el.

Az elnök indítványára az országgyűlés úgy határozott« hogy az 1959. évi állami költségvetést általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadja. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az idei állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot.

Ezután dr. Szénást Géza, a Népköztársaság legfőbb üeyé- sze mondta el beszámolóját.

4 legfőbb államügyész beszámolója

Bevezetőben megállapította, hogy azqk á politikai és gazdasági eredmények, amelyeket dolgozó népünk, pártunk és kormányunk vezetésével elért, alapvető feltételét jelentették a törvényesség további megszilárdításának. Az általános politikai és gazdasági sikerek kedvező hatása mellett a bűnüldöző szervek tervszerű és sokoldalú intézkedései is hozzájárultak a személyi és vagyonbiztonsághoz. Ügyészségeinkhez tavaly 29,3 százalékkal kevesebb feljelentés érkezett, mint 1957-ben. Számos bűncselekmény viszonylatában a vádemelések száma 1957-hez viszonyítva jelentősen csökkent. A közbiztonság megszilárdulásában — folytatta — nagy része volt a bűnüldöző szervek: a rendőrség, az

ügyészség és a bíróság egyre javuló munkájának. A bűncselekmények nyomozásánál fokozottan érvényesült a jogi kulturáltság.

— A bűnüldöző szervek

eredményesen dolgoztak a

bűncselekmények megelőzéséért, visszaszorításáért.

Ezt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek miatt tavaly 41,8 százalékra emelkedett a vádemelés aránya, az 1957-es 36 1 százalékkal szemben. Másszóval, az olyan visszaéléseket is lelepleztünk, amelyek korábban büntetlenül maradtak. Számos ilyen ügy szálai még közvetlenül az ellenforradalom utáni időszakra nyúltak visz- sza.

Valamennyi bűncselekménykategóriában elsősorban a legsúlyosabb, a nagy károkat okozó bűncselekményeket igyekeztek leleplezni, s a bűnesetek üldözése a szokásos. bűnözők, a huligánok és az olyan osztály idegen, deklasszált, ellenséges elemek ellen irányult, -kik nem tudtak beletörődni bukásukba és a politikai támadásról a gazdasági kártevésre tértek át. Fokozottan

leleplezték az árdrágító visz- szaéléseket, üzérkedéseket, valamint a közélet tisztaságát károsan befolyásoló korrupciós eseteket. Ügyészségeink tavaly kétszerannyi esetben emeltek vádat árdrágító visszaélés miatt, mint 1956-ban az ellenforradalom előtt, s ezt mindaddig folytatjuk, amíg csírájában el nem fojtjuk a gazdasági rendünket sértő üzérkedők tevékenységét — mondotta, majd a fiatalkorú bűnözés elleni harcról beszélt,

— A hatóságok, a társadalmi szervek és az egész társadalom mindinkább fokozódó gondoskodásának eredményeként lényegében megszűnt annak az ideológiai és erkölcsi megrázkódtatásnak a hatása^ amelyet az ellenforrada1om jelentett az ifjúság számára.

4 fiatalkorú bűnösök száma as elmúlt évben tovább csökkent.

Az illetékes hatóságok a társadalmi szervek segítségével felkutatják azokat a gyermekeket és fiatalkorúakat, akiket környezetükben erkölcsi züllés, bűnözés veszélye fenyeget.

Az eddigi eredmények is akkor lesznek igazán tartósak, ha tovább erősödik a társadalmi összefogás és a fiatalkorúak bűnözésének megakadályozása már nemcsak rendőri, ügyészi és bírói feladat lesz, hanem mindinkább a társadalom feladata

— mondotta.

A bűnüldöző szervek tekintélyének növekedéséről, a munkájuk iránt megnyilvánuló bizalom fokozódásáról beszélt ezután. Különösen jelentős rendőrségünk tekintélyének nagyfokú növekedése.

Az ügyészi felügyelet szilárdan őrködik azon, hogy szigorúan megtartsák a büntető eljárás alá vontak személyes szabadságát korlátozó törvényes rendelkezéseket, de ez a szándék maradéktalanul megvan a rendőrség vezetőiben is. Előzetes letartóztatásokat mindenütt csak megfontolt és alapos ügyészi vizsgálat, jóváhagyás után foganatosítanak. Az előzetes letartóztatottak száma az elmúlt évben fokozatosan csökkent.

A továbbiakban hangsúlyozta:

Igen fontos, hogy a büntetőeljárások idejét megrövidítsék.

— Azokban az eredményekben, amelyeket a bűnüldöző szervek a bűnözés leleplezése, visszaszorítása, a tettesek fe- lelősségrevonása terén elértek, döntő szerepe volt az MSZMP Központi Bizottságának, amely több alkalommal megtárgyalta a bűnüldöző szervek munkájának elvi kérdéseit.

4 társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban

beszélt a károk megtérítésérő} is. Fokozott felelősség hárul a gazdasági vezetőkre. Sok helyen még nem tesznek meg mindent a társadalmi tulajdon védelmére és n#m szorgalmazzák kellő eréllyel a kártérítés behajtására irányuló intézkedést.

— Fontosnak tartom megjegyezni — mondotta —, hogy az

ügyészség azellen a mulasz tást elkövető gazdasági vezeti vagy jogász ellen fog perre fellépni, akinek nemtörődöm sége miatt meghiúsul az állam• követelés behajtása.

— Jelentősek azok az intézi kedések is, amelyeket bűn- üldöző szerveink a társadalm tulajdon védelme terén a bű. (Folytatás a 2, oldalon^

nap, a pétervásari járásban, Szederkény- < pusztán. Itt 46 család, 320- hold szántón ala- J kított szövetkezetét. Szántóföldjük mellett erdővel és réttel is rendelkeznek. A megye > termelőcsoportjaiban is több helyen határoz- ■ ta el a tagság, hogy egy fokkal feljebb lép- nek, termelőszövetkezetté alakult tegnap a ' poroszlói Petőfi, a besenyőtelki Előre, a me- ? zőtárkányi Győzelem. Egyetértés és Üj Elet i termelőcsoport,, í

Tegnap délig a 439 újbelépő családdal már 2140-re növekedett azoknak a száma, akik úgy határoztak az elmúlt egy hét leforgása alatt, hogy a termelőszövetkezeti utat választják. A belépők többsége majdnem mindenütt tehetős középparaszt. Igen jelentős eredmények születtek tegnap Viszneken és Atkáron, Viszneken tegnap délig 150-re növekedett a belépők száma.

Űj termelőszövetkezetek is alakultak teg-