Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

1959. február 3., kedd »EP©JSÄ6 8 Tanul a falu KI NE EMLÉKEZNE Nagy- rédén az 1954-es nagy árvízre, amikor a félrevert harangok felriasztották álmából még a legkisebb gyermeket is. Meg­eredtek az ég csatornái és ha­talmas felhőszakadás zúdult a falura. Folyt, hömpölygött a szennyes ár és mint gátja té­pett folyó zúgott a víz az ut­cákon. Két házsort sodort el útjából az áradat és elpusztí­totta a kultúrházat is. Szomorú nap volt az. Nem felejti el sokáig a falu, és em­legetni fogják talán még az unokák is. Milyen közel és mégis milyen messze tűnik már ez a szomorú nap, hisz a régi elpusztult házak helyén újab­bak, szebbek épültek és a köz­ség közepén gyönyörű kultúr- ház hirdeti a nép összefogását és erejét. Ott a táblácska, az örökké emlékeztető írás ma is a nagyrédei kultúrház falán, amely arról beszél, hogy a cse­peli Vas- és Fémművek mun­kásai nem hagyták cserben a bajok idején sem a falut. El­jöttek, segítettek és közösen az itteniekkel felépítették az egy­millió forintos gyönyörű kul­túrházat, Nagyréde „fellegvá­rát.” Az új művelődési ház a fa­lunak is új életet hozott. Mióta felépült, megváltozott az élet Nagyrédén. Most, a hosszú téli estéken késő estig világítanak az ablakok és daltól, kacagás­tól zajosak a falak. Hangok szűrődnek ki a bezárt ajtón és a kíváncsiság becsalja a láto­gatót. A színpadon farakás, háttérben palánk... és a közön­ség előtt kitárul a „grund”. Nemecsek, meg a többiek a Pálutcai fiúk jól ismert alak­jai jelennek meg a színen. Ha- nák János tanár nemcsak be­tanította ezt a darabot, de ma­ga is játszik és amikor az első felvonás után felcsattan a 400 gyerek lelkes tapsa, akkor bi­zonyára így gondolja magá­ban: — Érdemes volt! , A SZOMSZÉDOS szobában pattog a tűz a szép zománcos tűzhelyben. Asszonynépek for­golódnak az asztalok körül. Nem egy, nem kettő, hanem 54 nagyrédei lány és menyecske itt a gazdasszony, akik ma es­te a főző tanfolyamon tanul­ják meg, hogyan kell elkészí­teni az igazi „újházi tyúk­levest.” A tyúkokat, maguk hozzák és természetesen, ha elkészül, meg is kóstolják majd a pompás ételt. Ugyanebben a teremben tegnap este asszonyok, lányok gyülekeztek, akik ollóval, tű­vel és cérnával fölszerelve ér­keztek a kultúrházba. Szabni és varrni tanultak és figye­lemmel hallgatták a tanító né­ni szavait, aki az új varrógép mellett ülve magyarázott a 26 szorgalmas „tanulónak”. És tegnapelőtt? Akkor kézi­munka _ tanfolyam volt, — — mondja Oravecz János kul­túrotthon igazgató. Most hor­golni tanulnak és a kézimun- kázás mellett jó hangulatban, nótázgatva töltik az estét Asszonyok, lányok, nagyrédei fiatalok ők, akik otthonukat szebbé, csinosabbá akarják va­rázsolni. Szerdán mienk a kultúrház, áll elő büszkén egy fiatal le­gény. — Klubestét tartunk és sok minden szóba kerül ilyen­kor. A világ sora, a tudomány, a művészet is. Van rádiónk, lemezjátszónk és egy egész sor társasjáték, ami biztosítja a kellemes szórakozást. — A FOTÓSOK MAR titokza­tosabb emberek. Szerényen mesélik, hogy a fényképezés művészetét tanulják, és csak akkor néz nagyot a látogató, amikor megpillanatja a labo­ratóriumot, nagyító, másoló, szárító gépekkel felszerelve. És mindez nem egy városban, já­rási székhelyen, hanem itt, Nagyrédén, az alig háromezer lelkes községben. Tévedne valaki, ha úgy gon­dolnánk, hogy Nagyrédén csak a lányok, asszonyok, fia­talok tanulnak, mert itt a fér­fiak is ugyancsak kitesznek magukért. A gazdakör, az ezüstkalászos tanfolyam hall­Pedagógusok szakmai továbbképzése Hatvanban A múlt év november, decem­ber hónapjában Egerben meg­rendezett helyi tanfolyam min­tájára januárban Hatvanban is beindította a megyei tanács művelődési osztálya az álta­lános iskola alsótagozatos ne­velői számára a továbbképzést. A helyi tanfolyam hat elő­adásból álló sorozatból áll, amelyet a megye legjobb szak­emberei és tudományos intéze­tek dolgozói tartanak a tan­folyam részvevőinek. Az elő­adásokat minden esetben a ta­nítási idő után tartják és így a városi nevelőkön kívül vi­déki nevelők is részt vehetnek az előadásokon. A tanfolya­Tovább szaporítják az állatállományt A felsőtárkányi Dózsa Ter­melőszövetkezet az ostorosi termelőszövetkezettel való egyesülése után gyorsan fej­lődik. Különösen megmutatko­zik ez az állattenyésztés terén. Az utóbbi napokban a terme­lőszövetkezet hatvan fiatal süldőt vásárolt és ezekkel az állatokkal etetik fel a tej mel­léktermékét — a savót. Havon­ta ugyanis ezer liter tejet fej­nek és mivel a tej értékesítése nem kifizető, így a tejet sajt­nak, túrónak és tejfelnek dol­gozzák fel és a feldolgozás so­rán kapott savómennyiség hasznosítására vásárolták fel a süldőket. _NAGYRÉDÉN az elmúlt hé ten, hatvan részvevővel a: nőtanács szervezésében sza­bó-varró tanfolyamot szer­veztek. mon eddig megtartott három előadáson átlagosan 80-an je­lentek meg. A megyei tanács úgy tervezi, hogy márciusban Gyöngyösön is szerveznek ha­sonló tanfolyamod Helyesbítés Február elsejei lapszámunkban közölt alkoholellenes ankétot nem a Mátravidéki Erőmű, hanem* a Mátravidéki Fémművek lakótele­pén tartották. gatói is tanulással töltik az es­téket és saját munkájukról, gondjaikról diskurálnak a köz­ségi agronómussal és mint mondják, nem egyszer vitat­koznak is. A nagyrédei gazdák nem csak megtanulják, de ke­resik is a legfejlettebb módsze­reket, hisz közös kísérleti par­celláikon a gyakorlatban vég­zik el mindazt, amit a hosszú téli estéken könyvből megta­nultak. Néhány hét múlva újabb tanfolyamot indítanak. Itt az oltványkészítés legújabb ta­pasztalatait ismerik meg a gaz­dák és mire eljön a tavasz, már felkészülve, céltudatosan látnak a munkákhoz. Az említett tanfolyamokkal, közös foglalkozásokkal még nincs vége a községben folyó kultúrmunkának, hisz a fel­nőtt színjátszók nagyszerű si­kereiről, a szülők akadémiájá­ról, még szó sem esett, pedig minden elismerés, dicséret ki­jár az ő számukra is. A nagyrédei kulturális élet példaként áll megyénk min­den községe előtt, hisz az isko­lásgyermekeken és a kötelező párt és állami oktatási formá­kon kívül ma több mint négy­száz felnőtt tanul a faluban, a különböző tanfolyamokon. A PÁRTSZERVEZET, a ta­nács segítsége, a földművesszö­vetkezet anyagi támogatása, a pedagógusok lelkes munkája és nem utolsósorban a község la­kóinak tanulnivágyása művelt „csodát” Na<*”rédén néhány esztendő alatt. SZALAY ISTVÄN 15 hold új szőlő Az atkári Micsurin Tsz-ben az egyik fő jövedelmi forrás a szőlőtermesztés. Az idén már szép termést hozott a szövet­kezet újtelepítésű szőlője, amely nemrég fordult termőre. Az eredmények láttán hatá­rozta el a szövetkezet tagsága, hogy az idén ismét telepítenek új szőlőt, 15 holdon. — A JÖVÖ HÉTEN húzzák a tetőt a két és félmillió fo­rintos költséggel épülő új ka- rácsondi négytantermes isko­lára. Az új iskolában neve­lői lakást is építettek. Fobruőr 14-15: a Történelmi Társulat vándorgyűlése Egerben Február 14-én és 15-én a Pedagógiai Főiskola zeneter­mében tartja ez évi vándor- gyűlését a Történelmi Társu­lat. A gyűlés rendezésében a társulaton kívül részt vesz a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a TIT. A két napon összesen öt előadás hangzik el, s ezek egyikét Mód Aladár, a TIT fő­titkára tartja Proletárdiktatú­ra és proletárdemokrácia 1919- ben címmel. Rajta kívül még egy fővárosi előadót hívtak meg a rendezők, Pándy Ilona egyetemi adjunktus személyé­ben, aki Az értelmiség szerepe 1919-ben címmel tart előadást. A vándorgyűlés érdekessége, hogy az egri Történelmi Társu­lat az, amely az egész ország­ban elsőként foglalkozik ülé­sén a dicsőséges Tanácsköztár­sasággal, s három helyi elő­adójának beszámolója a megye 1919-es eseményeivel foglal­kozik, ami végeredményben beköszöntője lesz a Tanács- köztársaság kikiáltásának 40. évfordulóba alkalmából rende­zendő ünnepségeknek. Télen is van dolog a tsz-ekfoen, ha jó a munkaszervezés Kevés taggal működő terme­lőszövetkezet a parádi Vörös Október. Szántóterületük sem sok, így az elmúlt esztendő­ben különösen az állattenyész­tésből kaptak jelentősebb mennyiségű jövedelmet. A zárszámadás után szakem­ber került a szövetkezet élére és bátran elmondhatjuk, azóta megnőtt a tagok termelési ked­ve, munkafegyelme is. Az új vezetőség az állatte­nyésztés megszilárdítása mel­lett már arra is gondolt, hogy a tagok téli foglalkoztatását lehetővé tegye. így elsősorban az állatok körül akad munka. Most ellenek a tehenek és máris négy kisboci gondozásá­val, itatásával vannak elfog­lalva. A közeli napokban még 12 „újszülöttet” várnak az ál­latgondozók, A hízók körül is van tennivaló, 14 darabot hiz­lalnak. Az elmúlt napokban 55 hízott sertést már leadtak, amiért 78 ezer forintot kapott a tagság. A szövetkezet méhé­szete 16 családból áll. A mé- heket betelelték, de szép na­pos időben azok felülvizsgála­ta, gondozása is igen fontos. A kinti nyinkák közül trá­gyahordás, legelőtisztítás van napirenden. A jószágok takar­mányozása, gondozása több embert foglalkoztat, sőt a ku­korica morzsolás is naponta leköt egy embert. A szövetkezet új elnöke már­is terveket dolgoz ki arra vo­natkozóan, hogy jövőre még több embert tudjanak foglal­koztatni és télen is biztosítsa­nak munkát a termelőszövet­kezeti tagság részére. Jelenleg olyan terveket sző a tagság, Hatvan állomás forgalmi dolgozói teljesítették az élüzem cím követelményeit Nagy jelentőségű termelési tanácskozásra ültek össze 1958. II. félévének kezdetén az állomás dolgozói, párt, szak- szervezeti és szakszolgálati ve­zetői, hogy megtárgyalják a második félév termelési fel­adatait. Ezen a tanácskozáson hozták azt a határozatot, amely szerint tovább javítják a munka minőségét, tervüket élüzem szinten teljesítik, s megszilárdítják a munkafe­gyelmet. Határozatukból valóság lett Az őszi nagy szállítási felada­tokat sikeresen oldották meg, s tervüket a 102 százalékos él- üzemszínt helyett 103.8 száza­lékra teljesítették. Jelentős ez az eredmény azért is, mert az őszi forgalom ugyancsak próbára tette az ál­lomás dolgozóit, vezetőit, hi­szen a feladatok nagyobbak voltak, mint az előző évben, s a munkát csak jobb szervezés­sel, a gépek gazdaságos kihasz­nálásával lehetett jól elvégez­ni. Törekvésük eredményeként 276 vonat közlekedtetését taka­rították meg,- a személyvonatok menetrend-szerinti indításá­nál 9, a tehervonatok indítá­sánál 22 százalékkal értek el jobb eredményt a tervezettnél. A kocsik mozgatásánál 300 tolatási órát takarítottak meg, s bár a munka során előfor­dultak hibák, a síktolatásnál, a kocsik gurításánál, de a ko­csisérülések forint értéke így is felére csökkent az előző évi­hez képest. A KISZ-fiatalók is eredmé­nyes munkát végeztek. Az ün­nepi műszakok idején szabad idejükben nagy terhelésű „bé­ke” vonatokat továbbítottak és a rendes terhelésen felüli továbbított tonnamennyiséggel öt 1200 tonnás vonat közleked­tetését takarították meg. Ezek a sikerek biztosították az élüzemszínt teljesítését, s az állomás dolgozói most ez év első féléves tervének sikeres megvalósításán dolgoznak. E hónapban megtartott kö­zös értekezletükön határozatot hoztak a kollektív vezetés megjavítására, a munka taka­rékosabb, jobb elvégzésére. Ezen a termelési tanácskozá­son határozták el az állomás dolgozói, hogy szocialista mun­kaverseny segítségével sikerrel teljesítik ez évi első féléves tervüket is. A műszakok kö­zötti versengés már meg is kezdődött, a párt, a szakszer­vezet és a szakszolgálat támo­gatja és segíti a műszakok kezdeményezését és havonta jutalmat kapnak a legjobb eredményt elérő műszak dol­gozói. Révész József hogy a következő télen meg­kezdik az udvarseprők készí­tését. A közeli helyeken ugyanis lehetőség nyílik majd nyírág vásárlásra, amelyből nagyobb mennyiségű seprő ké­szítését v*" il'-atják. A seprő­készítés jól jövedelmezne és a téli hónapokban is biztosíta­ná néhány ember rendszeres munkáját. Természetesen van még szá­mos lehetőség ebben és más termelőszövetkezetekben is ar­ra, hogy a tagoknak állandó foglalkoztatást, munkát bizto­sítson. Különösen "zükség van erre az olyan termelőszövetke­zetekben, ahol már több tag dolgozik, köztük asszonyok, lányok is. A parádi Vörös Október Termelőszövetkezet vezetősé­gének az a törekvése, hogy a tagok téli foglalkoztatását biz­tosítsa, helyes és követendő példa; Sz. Tarka-/mrka címmel az Egri Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium műsoros estet rendezett vasárnap este az egri Gárdonyi Géza Tanító­képző és Gimnázium nagyter­mében. A műsorban szereplő táncok, zeneszámok, balett, karének, jelenetek, tréfák és a divatbe­mutató három és fél órás, kel­lemes kis vidám estét jelentett a nagytermet teljesen meg­töltő nézők számára. A műsorból kiemelkedett Bakonyi Marika saját maga által kidolgozott keringőfantá­ziája, Péró Edit spanyoltánca és baléttszáma, Parajdi Ilona szellemesen összeállított „di­vatbemutatója”, Varga Katalin kitűnően előadott csasztuskája, Fekete Zita mulatt-tánca, a diákéletből kiragadott jelene­tek. A műsor teljes bevételét a diákok nyári táborozásának fe­dezésére fordítják. Ez volt a nyolcadik. Ügy • állt az iroda ajtajában, mint jegyedül hagyott ember az er- jdő közepén: most merre és - hova? Sírni tudott volna, foj­togatta is torkát a könny, de ; nagyot nyelt és lehajtott fej­jel kisietett az előszobán, a ;kapu alatt, ki az utcára. Mély lélegzetet vett. Az ég ólmos ;volt és szürke, éppen olyan, ;mint egy hónappal ezelőtt, : amikor a börtönből szabadult. : Éppen olyan és mégis más. : Akkor a szürkeség ellenére : vidám volt és simogató az ég, : puhák a felhők és frissítő a Iszél. j: ; A nyolc hónap alatt, amit a I börtönben, meg a gazdaság­iban töltött, volt ideje gondol­kodni. Átértékelt bizonyos dol­gokat — így mondta a felesé­gének is és tetszett ez a meg­fogalmazás, amely nem jelen­ített nyílt színvallást, nem tűn- í hetett hangzatos önkritiká­inak... Különben is börtön és í önkritika, nevetséges párhu­zam ;. • Átértékelt bizonyos • dolgokat és megértette, hogy j marhaságot csinált, hogy rossz jlóra tett, hogy... Nem, addig • hogyan is juthatott volna, •hogy érezze is: a nép ellen, a •szocializmus ellen ... Ezek jolyan megfogalmazott dolgok... ■Az ember a börtönben nem fogalmaz, csak vázlatot csinál, ; kusza, de a lényeg, az igazság ;felé haladó vázlatot... S ez ;a vázlat egy igazságot kétség­kívül megörökített: jogos volt ;az elítélés. A rendszer védi ;magát. ő támadta a rendszert rés a védekezés keretében ő a GYURKÓ GÉZA; cÁ kiUlt amely előtt állt, úgy magaso­dott felette, mint valami ha­talmas és lebírhatatlan szikla, amelyet sem megmászni, sem felrobbantani nem lehet. Nyu­galom és erő sugárzott az épületből.;. Nekitámaszkodott a falnak és rágyújtott.:. Most hova? Hova... hova? Szégyelt hazamenni, szégyellt az asz- szony keresetén élni, szégyellt takarítani, szégyellte a gyere­ket minden délelőtt az óvodá­ba vinni... Ez az egy hónap az előszobák és a ridegre vál­tó igazgatói arcok, nagyobb büntetést jelentettek a szá­mára, mint a nyolc, ahol pe­dig csak száma volt és nem neve.;: A feje felett tábla, Fekete, rajta aranyozott betűk... Aka­ratlanul is olvasni kezdte „ ... pártbizottsága” — mor­molta félhangosan a szöve­get..; s.. Vékony, magas, őszes- hajú férő ült előtte. Fáradt volt az arca, csak a szeme nem, amely kíváncsian für­készte, mit akarhat tőle ez az ember, aki inkább betámoly- gott, mint bejött a szobába... Hirtelen nem is tudta, hogy mit akar, egyáltalán, hogy mi­ért jött ide pontosan ide. Ép­pen ő! Fel akart ugrani, hogy kiszaladjon, hogy ne lássa ezt a fáradtarcú embert, ne lássa kérdő tekintetét, amelyre me­Hatvan város Születtek: Serényi Béla, Mikula Zsuzsanna, Hajdú Erika Magdolna, Knapek Erzsébet, Pásztor Gábor, Varga Antal, Nagy László, Kovács Hona, Gyalog István, Dósa Zsu­zsanna Dorottya. Házasságot kötöttek: Boronkay János Ernő és Hódi Anna Mária, Zilai István és Dittel Zsuzsanna. Hoffman József és Farkas Magdol­na. Meghalt: Sághi József. rnem engedik dolgozni. Miért nem szabad dolgoznia... Mi­ért? — Hát nézze — dőlt hátra a férfi a székben —, meg le­het érteni, ha nem is egyetér­teni ;;. de meg lehet érteni, hogy ráadásul talán éppolyan igazgatóknál volt, de ha nem azoknál, akkor is mindegy, akiket elzavartak az ellenfor­radalom alatt, akiknek félniük kellett, hogy mlKor nyírják ki őket... Nehezen felejtenek az emberek.;. S jó is, hogyha nem felejtenek ... Persze —• tette hozzá elgondolkodva. — Persze dolgozni kell.';. Ezzel egyetértek. Mindenkinek kell dolgoznia, olyan munkakör- ben, amelyre alkalmas, s amelyet megérdemel... Hát majd értesítjük nyújtott ke­zet. Felállt és köszönést mo­tyogva kibotorkált a kilence­dik helyről' is ..: Majd értesítjük .:; ismerős szavak. Olyanok, mint a lég­gömbön. Felemelkednek büsz­kén, biztatóan, hogy aztán gyorsan szétpukkadjanak ;.. Csak egy kis foszlány marad belőlük: a keserű emlék; Hazament! Egy hét múlva levelet ho­zott a posta: „... alkalmaz­tatása ügyében keressen fel...“ Ügy ment végig az utcán, hogyha most valaki azt mond­ja, tegye odább a házaKat, hát rögtön vállra kapta volna va­lamennyit. \ És este léggömböt hozott haza a fiának. Hármat És nevetve visongva pukkasztot­ták szét valamennyit; gint válaszolni keü, amelyre nem lehet hazudni, s a válasz után megint menni kell, ki az utcára, bele a semmibe.. s — Tessék..; Mondja, biztos akar valamit, ha már idejött! — mondta a férfi barátságo­san és rákönyökölt az asztal­ra. —- Biztos furcsának tartja az elvtárs, hogy éppen ma­gukhoz jövök, hogy éppen én jövök magukhoz..; Megenge­di, hogy rágyújtsak? ... Kö­szönöm ... Szóval, biztos fur­csának találja, de már nincs hova mennem ..; Az őszeshajú férfi papírt vett elő és a világ legtermé­szetesebb mozdulatával bökött a ceruzával rája.;. — Nem találok én semmit furcsának... Ha idejött, biz­tos itt van dolga .;; Csai; a nevét mondja... Megmondta. S megmondta azt is, hogy nyolc hónapot ült. Politikai bűncselekményért. Ellenforradalom, nagyszájúsági uszítás, sztrájk-szervezés. Min­dent elmondott, őszintébben és segélykérőbben, mint az ügyvédje előtt. S hogy egy hónapja keres állást, még se­gédmunkásnak se vették fel. Higgye el az elvtárs, nem szemforgatás, de ő dolgozni akar, s a munkájával is be­bizonyítani. hogy megbánta amit tett, De nem hagyják, börtön keretébe került..« Lo­gikus és világos! Az már más lapra tartozik, hogy most milyen viszonyba kerülnek ők ketten: a rend­szer és Dallos János volt po­litikai elítélt, aki kitöltötte a büntetését és im életének egy szakasza lezárása után itt áll a börtön előtt, az ólmos, szür­ke ég alatt.;: ..: Megrázkódott és zsebre- dugott kézzel elindult az ut­cán. Nem a börtön előtt állt, hanem a hivatal előtt. Ahol nem kapott munkát, pedig nem is tisztviselő akart lenni, csak segédmunkás, csak dol­gozni akart.;. S ez már a nyolcadik hely, ahol az igaz­gató nem vállalta a felelőssé­get egy politikai elítélt alkal­mazásáért .;; Nem börtön előtt, a hivatal előtt állt, s nemcsak ez a különbség; ott bízott a holnapban, most ta­nácstalan és tehetetlen. Jó! ö is meggondolná ötször is, talán tízszer is, hogy alkal­mazzon-e valakit, aki, ugye a népi demokrácia társadalmi rendje... Nos, eddig rendben van... De ha ő becstelen is volt, az igazság mégis az, hogy egy: egy... Amennyit vétett, annyit bűnhődött ... Miért nem engedik dolgozni..;. — Bocsánat — morogta a foga alatt, mert nekiment va­lakinek, Felnézett. Az épület,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents