Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

6 NÉPÚJSÁG 1959. január 10., ssomba! Mérlegen a magyar filmgyártás 1958-ban bemutatott alkotásai nr. Am fogadjuk el, hogy a té­maválasztás nemcsak tőlünk függött és hogy első alkalom­mal még csak könnyű, szóra­koztató film készítése volt a cél. Ez a film azonban egy-két jelenettől eltekintve, szürke és unalmas is, mert alkotói túlságosan komolyan veszik és még a tragédiákban is ritkán helyénvaló nehézséggel bonyo­lítják az operettszjerű fordula­tokat. Ezzel a koprodukcióval leg­feljebb odáig jutottunk, hogy bebizonyosodott: megvannak az előfeltételek az együttdol­gozásra. A koprodukciók köze­lebb hozzák a kü’önböző nem­zetiségű művészeket és két­ségtelen, hogy már ezzel is a békét szolgálják. Mé­gis, nagyrészt öncélú ez a koprodukció, amelyet nem va­lami konkrét szükséglet hoz létre, olyan feladat, amely a két nép sajátosságait, művé­szi céljait, legfontosabb törek­véseit csak így együtt, a leg­jobb erők összeadásával fejez­heti ki. A film kudarca elle­nére is remélhető, hogy leg­közelebb már olyan filmet for­gatunk a nagyrabecsült fran­cia művészekkel, amely mind­kettőnk szempontjából büsz­kén vállalható. Az idei Karlovy Vary-i fesz­tiválon harmadik díjat nyert a SÓBÁLVÁNY című filmünk, amely a felszabadulás utáni időkben játszódik, s a régi ér­telmiség problémájával foglal­kozik. A film a határokon be­lül is igazolta a külföldről hozzánk érkezett jó hírét és a nagyvilág előtt elért sikerét: eszmeisége és művészi értéke elvitathatatlan. De igaz az is, — s minden ünneprontás nél­kül —, hogy új filmünk a gon­dolatát, szándékát, eszméjét még nem tudta kiterjeszteni egy általánosabb, szélesebb, je­lentősebb mondanivaló tolmá­csolására: hogyan találja meg helyét az értelmiség a szocia- ‘lizmusban? Mert ebben a vo­natkozásban a film még bi­zonytalan, tapogatózik, a társa­dalmi ábrázolásban megelég­szik az értelmiség, a polgári társadalom — hiteles — bemu­tatásával, s nem tudja még mindig kibontani eléggé, a ma­ga teljességében és erejében, a megváltozott élet és társa- da'om a'apvető érveit, lénye­gét. Teljesebb a válasz apasz­{A A A A & A A A A A A A *. A * szív humanizmusra is, ha ha­tározottabban felelünk rá, a szocialista valósággal, a film­művészet nyelvén. Megint csak hadd idézzünk a filmfesztivál közönségének, a szakemberek véleményét a filmről. A film levetítése után a külföldi vendégek sorra egy­más után így kezdték a beszél­getést: „Érdekes..„Elgon­dolkoztató. ..” Giuseppe de Santisnak, a híres olasz film­rendezőnek leginkább Tőkés Anna játékának stílusos mér­téktartása tetszett. Szergej Ge- raszimov, a Csendes Don ren­dezője érdekes vállalkozásnak tekinti a filmet, mert az élet egyik legbonyolultabb problé­máját, a régi érelmiség új helyzetét dolgozza fel. „Sok bicska beletört már az effajta vállalkozásba” — mondotta Geraszimov és örömét fejezte ki, hogy „a magyar filmművé­szek bicskája ezúttal nem tört bele.” Pellegrini, a neves olasz író és rendező is remek ötlet­nek találja a film alapgondo­latát, bár szíerinte a forgató- könyv nem a legmegfelelőbb. „Megértettem a film utalásait az 1956-os eseményekre — mondotta. — Magyarország ak­kori súlyoc napjai az egész világot megmozdították. Meg­vallom, csalódást okozott ne­kem, hogy a fesztiválon be­mutatott magyar film csak al­legorikus utalásokat tesz 1956- ra. Miért nem közvetlenül ezt a témát ragadták meg, miért nem ebből csinálnak nagy fil­met?. . ” A felszabadulás előtt min­den öt új magyar film közül négy vígjáték volt, ma min­den öt közül legfeljebb egy. Ezért üdvözölte a hivatalos kritika és a közönség pedig kirobbanó örömmel a MICSO­DA ÉJSZAKA című film be­mutatását. Ha sok tekintetben még a régi csillagzat jegyé­ben született is, eszmei és mű­vészi törekvéseiben mégis sok újat nyújt. A maga nemében sikerült alkotás. Nagy az igény rá — gyakoribb követést kíván. A Micsoda éjszaka igazi víg­játék, magas humor-kalóriájú, könnyen emészthető, mégis szellemi tápértékű, ízes cse­mege. Min is kacagtunk volta­képpen, a filmet nézve? Jó­részt azon, amin több mint fél évszázada már öregapáink is. A tányérok, vázáit, mi­egyebek egymáshoz vagdosá- sa, hogy szinte a néző is alig győzi kapdosni a fejét, egymás kupán csapása, az árkon-bok- ron, háztetőn való szaladgá­lás, kergetőzés, a vízbe- (ten­gerbe, folyóba, medencébe, kádba —) pottyanás, olyan ré­gi filmrekvizitumok, mint ma­ga a film. És ami még legel- lenállhatatlanabbul visz el bennünket idáig — az Latabár Kálmán művészete. A fiatal Révész György rendező büsz­ke lehet rá, hogy a nagymúltú, pályája csúcsára már feljutott, népszerű komikusból ezt a mé lyen emberi, új szólamot ki­csalta. Szinte nem is komikus alakítás már, az egészet átjár­ja valami szép, elégikus zen­gés. Olyan emberekről szól a CSEMPÉSZEK című film, aki­ket — a harmincas években — a kibírhatatlan nyomor, a vég­szükség kényszerít életveszé­lyes csempészutakra. Amit idegőrlő bujkálással a hatá­ron átjuttatnak, csak a meg­bízóiknak üzlet, ők maguk valósággal filléres borravaló­ért viszik vásárra a bőrüket. De megpróbálják újra és újra, mert munka nincs és éhes a gyermek. így, ilyen csempész- útón találkozik össze a magyar Mihály és a román Anyica, hogy boldogság nélküli, fáradt életük egy éjszakára összefo­nódjék. mielőtt a végzetük be­teljesedik. (Folytatjuk.) összeállította: Murai János Olvasd! Terjeszd! a NÉPÚJSÁGOT Apróhirdetések Hí!» A Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat (Mű­szaki Bizományi V.) MŰSZAKI BECSLÉST VÉGEZ 1959. JANTÜÄE 14-én, EGER, SAS ü. 92. szám alatti MÉH helyiség­ben. Címeket kéri leadni. AZ EGRI Városgondozási Válla­lat úttisztító munkásokat felvesz. Alapfizetés havi 900—960 forint, mely Kiegészítő fizetéssel 1000—1100 forint, valamint kollektív szerző­dés szerint nyári, téli ruha, ba­kancs és védőruházat. Jelentke­zés: Eger, Marx Károly u. 2. sz. irodában. 300 NÉGYSZÖGÖL házhely el­adó Egerben a Szépasszonyvölgy utca végén. Érdeklődni: Arany János u. 8. EGRI két szoba, összkomfortos és budapesti egy szoba-konyhás lakást elcserélném Egerben 3 szo­ba. összkomfortosra. Cím a Kiadó­ban. Jogarban levő ÍRÓASZTALOKAT ÉS IRODAI SZEKRÉNYEKET VÁSÁROLNÁNK. Cím: Statisztikai Igazgató­ság, Eger, Járási Tanács épülete. EGER város területén két vagy háromszobás családi házat meg­vételre keresünk, beköltözhetőség- gel. Cím leadható: Gyógyszertári Központ igazgatójánál, Eger. TÖRZSKÖNYVEZETT, egyéves Spaniel vadászkutya eladó. Eger, Csákány u. 10. Telefon: 22-77. gfyywyvwvwwvT ^ A A. A. A. Jól képzett GÉPÉSZTECHNIKUST AZONNALI BELÉPÉSRE keres az Egri Lakatosáru- gyár. Jelentkezni az eddigi működést is tartalmazó önéletrajz beküldésével a gyár személyzeti osztályá­nál kell, Eger, Dakatgyártó utca 2. szám alatt. Személyes jelentkezés ese­tén költségmegtérítést nem adunk. ELADÓ Gyöngyösön Petőfi utca 61. sz. ház: 3 szoba, 2 konyha, 2 kamra. 1 fürdőszoba, 1 üvegezett veranda, 1 üzlet- és raktárhelyiség, pince, villany és vízvezeték van. Beköltözhető különbejáratú szo­ba, konyha, fürdőszoba. Fizetési kedvezmény. f T ▼ T T V T T'TTI É. M. Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat azon­nali belépésre keres ÁCS, PARKETTÁS, KÄLYHÄS ÉS ÜVEGES szaktársakat. Jelentkezni lehet Gyöngyö­sön, Egri út 30. szám alatt, a vállalat hivatalos helyi­ségében. aiiiiiaiiaaim ELADÓ komplett hálószoba­bútor, megtekinthető: Gyöngyös. Városi Kislakások, Heves utca 12 Cseles zkynél. MEGVÉTELRE keresem ~ „Film­világ" képeslap múltévi 1—11—18— 19-es példányszámait. Murai, Gyöngyös. Főtér 17. S1KFÖKÜTON 200 négyszögöles villatelek eladó. Cím: Roncsik Je­nő. Debrecen, Poroszlay u. 43. A Gyöngyösi Férfi- és Nőiszabó Ktsz értesíti kedves ve­vőit, hogy rendelt részlegei FÉRFI- ÉS NŐI SZABÓ SZAKMÁBAN MINDENNEMŰ MUNKÁT A LEGRÖVIDEBB IDŐN BELÜL PONTO­SAN ÉS OLCSÖN KÉSZÍT, Javító részlegünkben vállalatok félé javítások azonnal készülnek. 3x5 MÉTERES vízmentes pony­vát vennék. Eger, Dobó u. 4. NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei tanács napilapja. Megjelenik .hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 9. Telefon: 56-74. 56-78. sz. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhi vata!: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. sz. telef-n: 24-44 szám. Posta fi ók: 23. Heves megyei Nsnmda V.. Eger Fv.: Mandula Ernő. Eger. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. A lapot árusításban és előfizetés­ben a megyei postahivatalok ter­jesztik Előfizetési dii egy hónapra 11 forint. - Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. ii/wU Minél ©lőbb...- a* egri úszősport pálmaiból“ A magyar úszóélet kialakulása óta Egernek mindig vezető szerep jutott. 1925. óta a város az ország egyik legjobb uszodájával rendelkezett, ahonnan elindulva, számtalan ver­senyző nem egyszer egészen a vi­lághírnévig jutott el. Különösen a felszabadulást kö­vetően emelkedett magasra Eger úszósportja, az állami támogatás megteremtésével soha nem látott távlatok nyíltak meg úszóink előtt. Lehet-e ez valaki előtt közöm­bös? Van-e egyetlen ember is, aki nem ért velünk egyet abban, hogy az elért sikereket nem elég csu­pán tudomásul venni, hanem min­dent el kell követni az eredmé­nyek tartására, sőt fokozására. Mindent el kell követni, hogy ne maradjunk le az élvonalba tartozó többi egyesületektől. Mert a tömegek, és a minőségi követelmény nagy feladatokat ró a versenyzőkön kívül az egyesületi vezetőkre, a különböző társadalmi szervekre, a szülőkre, a város ve­zetőire. Nem szabad, hogy az el­ért sikerek megtévesszenek ben­nünket, még akkor sem, ha 16 versenyzőt adunk a válogatott ke­retnek l A nagy eredmények, a szép táb­lázatos kimutatások mögött ott húzódik meg a visszafejlődés ár­nyéka is, s ha e sötét árnyékot nem tudjuk idejében elűzni, nem tudunk megbirkózni a jelentkező nehézségekkel, — minden eddigi fáradozás kárbaveszhet. Mik ezek a sötét árnyak? Vizsgáljuk csak meg először úszóink otthonát, a sportuszodát. Mivel csak az úszószakosztály használja, bevétele egészen; mini­mális, ami deficitessé teszi. Talán ez a körülmény okozza azt, hogy nincs gazdája. Az Egri SC költség- vetése nem tudja biztosítani még a legelemibb karbantartási mun­kák elvégzését sem, nemhogy a korszerűsítés és fejlesztés óriási összegeit fedezné. A medence vizét a mély részen nem lehet leengedni, mivel a fő lefolyó csatorna — Gyógyfürdő Vállalat „jóvoltából" — eldugult. A medence oldalfala megrepede­zett, s az így keletkezett réseken „elszökik a víz”. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy a medence az eddigi nyolc óra helyett 12—14 óra alatt telik meg. A kis-víz betonaljzata felszaka­dozott, s a kiálló éles részek ko­moly sérüléseket okozhatnak. A zuhanyozó - távol az öltözők­Szabó István hatvani levelezőnk terjedelmes levélben szól hozzá a Takács és Tóth sporttársak által felvetett megyei labdarúgással foglalkozó problémákhoz. Helyteleníti a megyei II. osztályú bajnokság megszüntetését. Szerin­te helyes volna, ha a megyében kiemelt járási bajnokságot szer­veznének északi és déli csoport­ban, 12—12 csapat részvételével. Ez szolgálná a fejlődés útját, ez je­lentené az utánpótlás biztosítását. Nem ért viszont egyet azzal a javaslattal, hogy a megyei I. osz­tályban szereplő csapatok számát csökkentsék le 12-re. E téren he­lyesli Mészáros Bertalan azon megállapítását, hogy az alacso­nyabb osztályú csapatok — a ma­gasabb osztályúaktól függetlenül — szervezzék meg úgy a bajnoksá­got, hogy az a téli hideg idő be­álltával befejezést nyerjen. A továbbiakban a honvéd-csapa­tok helyzetéről tesz említést Szabó sporttárs. Szerinte sem helyes, hogy a megyei bajnokságban hon­véd-együttesek szerepelnek, hiszen a feltételek részükre jóval kedve­zőbbek. Az volna a helyes tehát, ha a honvéd-csapatok részére kü­lön hadsereg-bajnokságot szervez­nének. Ezután helyteleníti Nagy Dezső verpeléti levelezőnek azt a megál­lapítását. hogy a vasutas-csapatok is vannak olyan kedvező helyzet­ben. mint a honvéd-csapatok. Ez az eset csak akkor áll fenn — pél­dául az FVSC esetében — ha Egerbe, Hatvanba, vagy tegyük fel, Tiszafüredre kell utaznia. Hátrányba kerül viszont akkor, ha Apcra, vagy történetesen JR.6- zsaszentmártonba van kitűzve mérkőzés. Végezetül a Tiszafüred —Adács 3:1 arányú tiszafüredi gvőzelemmel végződött mérkőzés­ről ír, amely mérkőzést tudavlevő- leg az Adácsi FSK megóvott. Még­pedig azért, mert a tiszafürediek szerepeltették Fótos nevű játéko­sukat. habár az illető el volt tiltva a játéktól. — Nagy megdöbbenés­sel értesültem utána róla. hogy az adácsiak óvását elutasították, mi­vel Fótos játékvezetői tévedés folytán lett eltiltva. Hogyan lehet az, hogy egy iátékvezeto ilyen suw lyos tévedést kövessen el, — fejezi be levelét Szabó István. S portegészségügy címmel tart előadást dr. Répás» Károly sportorvos Hatvanban, a Hatvani Cukorgyár kultúrotthon^- ban vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel. Az előadásra a járási TST által megrendezett sportvezetőkén/' "anfolyam keretében kerül sor. A soortkörök és sportszövetségek vezetői minél nagyobb számmal jelenjenek meg. tői — csak nyáron használható. Az illemhelyek teteje beázik. A fából épült kabinok teljesen szétkorhadtak már, s szinte hasz­nálhatatlanok. A zárak rosszak. A fogasokat szög helyettesíti. Világí­tás nincs, tavasszal és Ősszel az esti edzések után vaksötétben öl­tözhetnek a versenyzők. Az uszoda területéről hiányzik egy kisméretű gyermek tanme­dence, ahol el lehetne kezdeni a legfiatalabbak oktatását. Égetően szükség volna télen- nyáron használható, melegvizű zu­hanyra, gyúrószobára, társalgóra, ’(/agy kultúrteremre, ahol az elmé­leti oktatásokat és egyéb más ösz- sze jöveteleket meg lehetne tar­tani. Kellene orvosi szoba, amelyben vérnyomás-mérő, tüdőkapacitás­mérő, elsősegélynyújtó felszerelés van, szükség lenne heti egy uszo­dai orvosi ellenőrzésre edzések alatt és után. (Sajnos, ilyesmiben csak Pesten jártukkor van részük Eger úszóinak.) A székesfehérvári fedett uszodá­ban remek világítás, gumiszőnyeg, hajszárítógép (!) és egyebek fogad­ják az embert. Pécsnek két fedett uszodája van. Pedig hol vannak e két város versenyzői a mi úszóink­tól... Egernek a fedett uszoda úgyszól­ván évtizedek óta megoldatlan problémája. Terv született már rá nem is egy, a megvalósítást azon­ban mindig elodázták. Pedig égetően szükség volna er­re az uszodára. Néhány év és micsoda eredmé­nye^ születhetnek! Micsoda fejlő­dés indulhatna meg! Egri úszók sikereitől lehetne hangos az egész világ, hiszen sehol sincs talán olyan talaja az úszásnak, mint éppen ebben a „hálátlan" város­ban. A szakember — járva a szomszé­dos országokat, s olvasva a vonat­kozó szakirodalmat — arra a meg­győződésre jut, hogy tervszerű vízisportot csak -fedett uszodával lehet produkálni. Hiszen enélkül télen szinte kettétörik a verseny­zők felkészítése és a tél elmúltá­val évről évre újrakezdődik min­den. Mennyi értékes nap, mennyi értékes óra megy így veszendőbe! A legfiatalabbak közül például — akiknek száma közel 400-ra rúg és akiktől nyáron csak úgy hem­zseg az uszoda - ma már mind­össze 12-en látogatják a nyitott medencét, s a József-fürdő 8 mé­teres, miniatűr medencéjét is csaS 180—200 gyermek veszi igénybe. Igaz, hogy részben az esetenkénti 1,60 forintos drága használati díj miatt. . . Persze, ez a pici uszoda csak u fürdőzésre jó, komoly munka vég­zésére nem alkalmas. Ezért mi, egriek, igazságunk tu­datában jogos igényt tartunk ar­ra, hogy az ország legközelebbi fe­dett uszodája varosunkban épül­jön fel. És minél előbbi Mert kérdezzük; melyik az az úszószakosztály — akár egész Euró­pában is ahol a nyári úszó­idényben közel 500 úszóval foglal­koznak tervszerűen! Melyik az a város, ahol ez idén négy hónap alatt 1547-en tanultak meg úszni! Melyik az a megye, ahol a tanács v. b. határozatot ho­zott az iskolások kötelező úszóok­tatásának bevezetésére! Hol van az az úszógárda, ame­lyik egyetlen év alatt 12 országos, és 67 megyei csúcsot javított meg! Van egy ember Egerben, akinek ezekben az eredményekben nagy része van. Aki évről évre fáradha­tatlanul hadakozik a város úszó­sportjáért. Válent Gyula - mert őróla van szó a magyar olim­piai bizottság tagja, akit sokan fantasztának, álmodozónak tarta­nak, mert úszóival meg akarja hó­dítani egész Európát. Reggeltől késő estig ott található az uszodá­ban, s irányítja a szakosztály ha­talmas gépezetét. Különböző korú versenyzők százaival foglalkozik nagy türelemmel - pontosan ki­dolgozott edzéstervek szerint. Ha a fedett uszodáról esik sző, valósággal tűzbe jön. — Ha ti tudnátok,' mit hozpa magával a fedett uszoda — moncíb- gatja, és mi vele érzünk. Az ausztrálok máról holnapra világhegemóniára tettek szert az úszásban. Mindez ugyanolyan tervszerű munkának a következ­ménye volt, mint ami most Eger* ben folyik. Mert a 6-10 év körüli gyermekekkel való foglalkozás gyorsan meghozza a maga gyű* mölcsét. Csakhogy ez fedett uszo« da nélkül nem megy .. „ Fogjunk hát össze, legalább mii Heves megyeiek, egriek és tegyük meg a kezdő lépéseket a fedett uszoda megépítésére! Biztosra vesszük, hogy ez eset­ben a felsőbb sport- és gazdasági szervek sem zárkóznak el az anyagi lehetőségek megteremtése elől. * o SOMODY JÓZSEF fl gyöngyösi blrUztk sikereiről Az 1958-as év Gyöngyös birkózói részére kemény, áldozatos mun­kát, de egyben sok sikert is ho­zott. A tervszerű, céltudatos fog­lalkozás meghozta a maga gyü­mölcsét és az országos, az észalti területi, valamint a megyei paj- noksárakon nagyszerű eredménye­ket értek e! a gyöngyösi fiúk. Az országos bajnokságon 3 má­sodik, 2 harmadik, 13 negyedik és 3 ötödik helyezést, az északi terü­leti és a megyei bajnokságon pe­dig 28 első, 21 második és 13 har­madik dijat szereztek. Ráadásul a megyei csapatbajnokságot is a Gyöngyösi Spartacus versenyzői nyerték. A klubok közötti versenyeken iß gyöngyösi sikerekről számolha­tunk be. A gyöngyösi fiúk Jász- árokszállás együttesét 24:10, a Bp. Kinizsi együttesét pedig 11:7 arányban győzték le. A szakosztály jelenleg 21—30 birkózóból áll és Szőke edző *rá- nyításával lelkiismeretes, odaadó munkát végez a minél nagyot* eredmények elérésére. A szakosztály vezetői igyekez­nek mindenben segíteni az edző munkáját, s elmondhatjuk azt is, hogy a szakosztályon belül kitűnő kollektív szellem uralkodik. Mégis, versenyzőink úgy' érzik; hogy a sportkör elnöksége vala­mivel jobban támogathatná a szakosztály munkáját. Sajnos, a felszerelte már eléggé hiányos, ami a fiatalok körében kedvetlenséget idéz elő, s gátolja az egészséges tovább fejlődést. Szeretnénk, ha az elnökségben egy birkózó szakember is helyet kapna. A Gyöngyösi Spartacus birkózó szakosztálya az 1959. évben Iß mindent elkövet, hogy a sportkör és a város színeit méltóképpen képviselje. Ehhez kérik a sport­köri elnökség segítségét. Pozáczky János szakosztályvezető. ÉRDEKES HÍREK — a világ minden tájáról ELEKTRONIKUS ORGONA ŰJ RÄDIÖADO HANOIBAN Japán mérnökök nyolc évi munkával elkészítették a világ első elektronikus orgonáját, A hangszer 184 billentyűből és ■2 pedálból áll. ».melyek mind­egyike elektro­nikus úton működik 2000 tranzisztor segítségével. EGYESSZAMBAN Az ügyvéd összeveszik fia­tal feleségével, majd lassan kezdenek kibékülni. — Óh, milyen buták is vol­tunk — sóhajtozik az asszony. — Ezt egyesszámban kellene mondanod, drágám — véle­kedik az ügyvéd. — Jó. Hát akkor... milyen buta is voltál te... A Szovjetunió baráti segít­ségével Hanoi közelében üzembe helyezték a Vietnami rádió adóállomását. A két, 105 méter magas antenna a régi adónál 20-szor nagyobb kapa­citású és lehetővé teszi a kül­földnek szóló adások jelentős megjavítását is. Az rádióállo­mást a technika legkorszerűbb vívmányaival szerelték fel. MÜOItR VADÁSZATHOZ A vadászok nemsokára jószima- tű vadászkutya nélkül Is űzhetik kedvelt sportjukat. Alain Berton párizsi vegyész „mesterséges or­rot” talált fel a vadászok számára, A műorr rendkívül érzékeny kü­lönféle illatokra. Elektródák és vegyi anyagok segítségével műkö­dik. Az új találmány persze nemcsak vadászatnál használható, hanem számos biológiai kérdés megoldá­sát is elősegíti: Miért jobb a kutya szaglása az emberénél? Hogyan sza­golnak a rovarok? Lehet, hogy Berton találmánya sok hasonló kérdésre adja meg a választ.

Next

/
Thumbnails
Contents