Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 6. szám

1959. január 8 . csütörtök NÉPÚJSÁG fi választások után is él és dolgozik a Hazafias Népfront-bizottság Poroszlón (Tudósítónktól.) HATALMAS VÁLTOZÁSOK eddig soha nem tapasztalt ár­alakulások színhelye most minden falu. Bármely község életét nézzük szűkebb hazánk, Heves megye területén, min­denhol új szokások, és terme­lési formák vívják győzelmes harcukat a régi, a megszokott ellen. Ez az általános kép ta­pasztalható többek között Po­roszló községben is, amely lét­számánál és gazdasági helyze­ténél fogva is megyénk egyik legjelentősebb települése. A község nagy harcának, új arculatának kialakításánál a párt- és tanácsi szervek mun­kája mellett mindenütt, mond­hatnánk lépten-nyomon ott található az egész falu lakos­ságát átfcgó, felölelő szerv, a Hazafias Népfront tevékenysé­ge is. Ki is tagadhatná le a népfront-bizottság eredményes munkáját, különösen most, a választások után.. A szép választási eredmények minden szónál ékesebben engednek következtetni, hogy a Hazafi­as Népfront ebben a község­ben is a talpán állt, és jól dolgozott. — Minden betervezett kis- gyűlést megtartottak a válasz­tások előtt, — mondják a köz­ségi tanács vezetői, s tovább sorolják azokat az érdemeket, amelyek a népfront jó mun­kájának tudhatok be. A kis- gyűlések előadói mindenhol konkrét, és beszédes tények­kel, a község életéből vett példákkal agitáltak. Alaposan kidolgozott helyi érvekkel a tarsolyukban mentek a nép közé. és ípeggyőző. felvilágo­sító szavuk mindenhol megér­tésre talált. a választási munká­ba, annak lebonyolításába bátran vonták be a lakosság százait. A megnőve edett po­litikai aktivitást mutatja az a tény is, hogv a választások után mintegy 75 elismerő ok­levelet adtai; ki a választási munkákban élenjáróknak. Megnövekedett az aktivitás, ezt mutatja az a sok életképes és hasznos javaslat, amely a kisgyűléseken elhangzott. Több villany, több járda, új iskola, és új kultúrház kellene — hangzottak a javaslatok, s a népfront községi vezetősége alig győzte számbavenni va­lamennyit. Közel két hónap telt el az­óta. s ha most megvizsgáljuk munkájukat, egyáltalán nem tapasztalható pangás, vagy visszaesés. Feltűnő, de egyben igen jóleső érzés is ez, mert az elmúlt évek helytelen gya­korlata szerint a népfront munkája sok esetben csak kampányfeladat volt. Dolgoz­tak, mozgósítottak egy-egy vá­lasztás, vagy hasonló nagy társadalmi megmozdulás élőt1, de utána már csak névleg élt csak egy jó darabig a nép­front. Poroszlón tehát további igyekezet és jó munka tapasz­talható. A választások után új célt tűztek zászlójukra, még­pedig a község termelőszövet­kezeti mozgalmának támoga­tását, fejlesztését. Mindenek­előtt sorra járták a szövetke­zeteket és a zárszámadások eredményeit dolgozták fel. Plakátok jelentek meg a köz­ség különböző helyein, nép­szerűsítve a szövetkezetek eredményeit. De nemcsak pa­píron, hanem élőszóval, a ba­ráti találkozások, beszélgeté­sek során is igyekeznek meg­győzni a kívülállókat a közös gazdálkodás előnyeiről. A szövetkezetek segítésének másik módja a nép Között végzett felvilágosító,- kultúrá- lis munka, s ezzel együtt a fejlett termelési, agrotechni­kai módszerek ismertetése. Ezt a kettős célt a tudományos és ismeretterjesztő előadások be­iktatásával segítik elő. Még ebben a hónapban egy 8 elő­adássorozatból álló kis tanfo­lyamot szerveznek, amelyeken a népfront vezetőségi tagjai, es a pedagógusok adnak elő. M'nden előadást igyekeznek népszerű formában megren­dezni, filmvetítéssel egybeköt­ni. hogy tanulságos, es egyben vonzó is légyen a hallgatók számára. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI mozgalom patronálásán kívül a községi népfront-bi­zottság másik nagy munkate­rülete a községfejlesztési ter­vek segítése. A végleges terv jóllehet még két hónap múlva lesz készen, de az összeállítás­nál is jelentős szerepet kap­tak a Hazafias Népfront he­lyi vezetői. Nagy feladatot ró rájuk a terv végrehajtása, hisz a tavalyi hét százalék he­lyett az idén 15 százalékos hozzájárulást fizetnek a köz­ség lakosai. Mi mindenre telik majd ebből? A lakosság kí­vánságainak «megfelelően to­vább bővül a járda, a villany­hálózat, és a legnagyobb fela­dat lesz az új községi kultúr­otthon felépítése. Égető szükség van a kultúr- otthonra, mert jelenleg csak egy régi, elhagyatott állapot­ban levő helyiség tölti be a kultúrotthon szerepét. A köz­ség vezetőinek sokat főtt a fejük, hogyan is teremtsék elő a kultúrotthon felépítésé­hez szükséges egymillió fo­rintnyi összeget. A megoldást már megtalálták. A költségek felét fedezné a község, még­pedig úgy, hogy a községfej­lesztési alapból öt éven át fi­zetne 100 ezer forintot, a töb­bi pedig állami támogatás len­ne. Nagy erőfeszítést igényel ez a község lakosságától, s ter­mészetesen nagy feladatot ró a Hazafias Népfrontra is. A Község lakosai közül többen sokallják a községfejlesztési hozzájárulás összegét. A nép­front vezetősége elhatározta, hogy itt is segít. A nyári do­logidő beálltáig minden hó­napban egy alkalommal sis- gyűléseket tartanak, s meg­magyarázzák mindenkin jk mit is jelentene a község" éle­tében egy ilyen nagyszerű e- tesítmény megvalósítása. Ter­mészetesen az ilyen beszélge­tések alkalmával száz meg ezernyi lehetőség nyílik arra is, hogy a napi politika ese­ményeit is ismertessék a köz­ség lakosságával. AZ EDDIG VÉGZETT mun­ka, a jövő tervei egyaránt vi­lágosan bizonyítják, hogy a népfront munkája nem kam­pányfeladat ebben a község­ben. A helyi népfront-bizott­ság titkára, Halász Lajos elv­társ fáradhatalanul végzi mun­káját. Mint országgyűlési pót­képviselő, járási tanácstag, és mint népfront-titkár egy sze­mélyben harcol és dolgosak a község lakossága érdekeiért. A poroszlóink pedig a felsorolt tényekből világosan láthatják, hogy jó kezekbe adták a köz­ség életének irányítását, ve­zetését. Népfront-bizottságuk munkája hű kifejezője mind- annyiuk érdekeinek, és tény­kedése nemcsak időnként, ha­nem állandóan, és folyamato­san segíti mindennapos mun­kájukat, szép terveik valóra váltását. Fejlődik a termelőszövetkezetek könyvelése Az utóbbi két esztendőben megyeszerte jelentősen meg­javult a termelőszövetkezetek könyvelése. Több szövetkezet­ben már olyan könyvelő van, aki el tud végezni magasabb könyvelést is. Az egri járás területén az új évben három termelőszö­vetkezetnél vezetik be a köny­velés magasabb formáját, a kettős könyvvitelt. ÖTSZÁZMILLIÓ ÉV ALATT MITSEM VÁLTOZTAK.. Egy amerikai expedíció a \ Csendes-óceán vizeiben apró. J csigaszerű állatokat fogott. ; amelyekről a tudósok úgy tud- } ták. hogy már háromszáz- j millió éve kihaltak. Az apró i állatok neve neopilina. ; A Columbia Egyetem kula- : tóhajójának tudósai a perui ^ partok előtt négy élő neopili- i nat fogtak, amelyek dr. John * Tmfcrie megállapítása szerint ( 500 millió éve mitsem válloz- ; tak. I KEGYETLENSÉG, VAGY 5 ÉRZÉKENYSÉG? A madártannal foglalkozó I tudósok megállapították, hogy í az idegen fészekben leikéit ka- t kukíióka egyáltaláfi nem azért ’ löki ki saját otthonából a töb- I bi madárfiókákat, mert „ke- | gyeden”, vagy „gyűlöletet” j táplál irántuk, hanem egysze- ~ rűen azért, mert rendkívül ér- \ zékeny a bőre. A kakukfióká- i nál minden lökés, vagy érintés i hirtelen izomösszehúzódást S vált ki, s ennek következtében t ..mostohatestvérei” gyakran "r kiesnek a szűk fészekből. A madárszülők azonban to- 7. vábbra is szeretettel táplálják saját fiókáik gyilkosát, olyan erős bennük az ösztön. Vajon mi az oka annak, hogy ez az ösztön minden madárban megvan, csak a kakukból hi­ányzik? Sok madártudós pró­bált már feleletet adni erre a kérdésre, eddig azonban még nem tudták megfejteni a ter­mészetnek ezt a titkát.- HUSZONÖT EZER forintos költséggel egy raktárhelyiséget építenek a földművesszövetke­zeti vegyesbolt mellé Ostoro­son. Gárdonyi Géza pipája Kerecsenden kér­dezi az egyik ismerő­sünk: — Alíarják-e látni Gárdonyi Géza egyik pipáját, s hoz­zá hallani a pipa tör­ténetét? Itt van a pi­pa gazdája és a tör­ténet tudója a falu­ban... Akarjuk-e? Hogy­ne akarnánk... Így kerültünk P. Józsefhez, az egyik falubeli gazdához, akinél Gárdonyi Géza pipája van. Hogyan került hozzá a pipa? Erre a kérdésre adott feleletet az alábbi történet. Élt Kerecsenden egy kántor, aki an­nak idején iskolatár­sa volt Gárdonyi Gé­zának. Az író gyak­ran megfordult a kántornál, jó barát­ságban voltak egy­mással. 1912. egyik napján Gárdonyi új­ra ott járt, kelleme­sen töltötte el 02 időt, s a búcsúzko­dásnál egy pipát adott ajándékba — q pipafüstöt egyébként igen kedvelő kántor­nak. A kántor a 20-as évek elején halt meg, «3 az örökség, közte a pipa is, unokahúgára, az akkori postames­ternőre szállt. A pos­tamesternő a pipát a náluk igen jó mun­kát végző szolgale­génynek ajándékozta, A legény hallha­tott valamit, hogy ez a pipa nem közönsé­ges pipa, valami „nagy valakié” le­hetett, de mivel ő maga nem pipázott, jó áron el akarta ad­ni. Akinek kínálta, csak öt pengőt ajánlt érte... P. József, aki abban az időben kocsmáros volt a faluban és a pipát áruló legény jó pár pohár bor árával tartozott neki — meg­hallotta az alkudo­zást. Odament a le­gényhez és azt mond­ta: ő ad a pipáért 15 pengő készpénzt, el­engedi minden tarto­zását, s emellett méq egy jó mulatóst is csaphat a kocsmá­ban... A vásárt ott nyom­ban meg is kötötték. így került a pipa P. Józsefhez, ott van nála, most is őrzi. A pipa — kinézeté­re — nem valami kü­lönleges: egyszerű, vaskos, igen jó fogá­sa, kissé megsárgult tajtékpipa. Az értéke: muzeális érték, bizo­nyíthatóan Gárdonyi Gézáé volt. Est a történetet hallottuk Kerecsen­den Gárdonyi Géza egyik pipájáról, (—r) H igll Springs esete I Jigh Springsnek hívják és arról volt híres az * -*• Egyesült Államokbeli Floridában, mint pol­gármesternő. hogy esküdt ellensége az alkoholnak. A leg­utóbbi választásokon a polgármesternő bele is bukott az alkohol elleni nemes küzdelembe, lévén, hogy választás: programjában az alkoholellenes törvények szigorúbb vég­rehajtását követelte. Nemes mártiromság — ezt minden gúny nélkül el kell ismerni. Úgy látszik, High Springs ügye nem záródott le polgármesteri székéből való bukása után, mert most új hír érkezett az expolgarmesternőről. A mártírt, hogy még mártír abb legyen, letartóztatta, a rendőrség. Egy zúg- pálinkafőző banda vezetője volt. Vizet prédikált és pálinkát ivott! Észak r j Tfszak! A becsület és tisztesség világa, ahol az , egykori hírek szerint az útfélen lehetett hagy- 4 ni a kerékpárt és még harmadnap is megtalálta gazdája. ' ahol egy elveszett és teli pénztárca hetekig várhatta gaz- 1 dáját, míg rátalált valamelyik utcasarkon, Észak! Ahol ■) most az iskolás gyerekeket veszik igénybe az autótolvajol: ; ellen a svéd rendőrök, mert egymaguk már nem bírnák í a munkát. Az ellopott autó rendszámát megküldik az ) iskoláknak és a diákok nekivágnak lopott autót keresni, i Olle Helin 13 éves kisfiú már egymaga 50 autót talált meg j Brávó! I Arról pontos jelentésünk nincs, hogy most mennyi » disszidens „szabadságharcos” tartózkodik Svédországban! « (látó) * Csontvelő-bank Párizsban Hírt adtunk arról, hogy Pá­rizsban csontvelő injekciókkal kísérleteznek a rádióaktív su­gárbetegségek gyógyítására. A kísérletek sikeresnek bizo­nyultak és ezért elhatározták, hogy a vérbankok mintájára csontvefo-bankokat létesíte­nek, ahol önkéntes donoroktól vett csontvelőt tárolnak, szük­ség esetén azonnali felhaszná­lásra. A csontvelő-bank a pá­rizsi Szent Lajos kórházban létesült és Schwartzenberg. doktor, az ottani vérbank ve­zetője rendelkezik felette. A csontvelő-bank létesítéser nek kettős célja van. Egyfelől meg akarják védeni a donoro­kat minden szükségtelen igény kielégítésétől és meghatározott terápiái feltételek között óhajtják végrehajtani a csont­velő önkéntes átadását. Másfe­lől viszont biztosítani akarják, hogy szükség esetén megfelelő készlet álljon rendelkezésre Az önkéntes csontvelő dono­rok ugyanolyan szervezetbe tö­mörülnek, mint a véradók. A csontvelő kivonása olyan fel­tételek mellett történik, ame­lyek biztosítják, hogy az ille- tőt semmiféle egészségi káro­sodás nem éri. A véradással szemben az egyetlen különbség csak az, hogy a csontvelő ki­vonása érzéstelenítés mellett történik. Egyelőre 100 önkéntes csont­velő donort tartanak nyilván. A listán kisebbségben vannak a férfiak és egyelőre nincse­nek képviselve még az összes vércsoportok. A csontvelő­bank létesítésével a francia tudósok véleménye szerint le­hetővé válik olyan súlyos be­tegségek leküzdése, mint pél­dául a fehérvérűség. 100 000 forintot költenek Verpeléten az üzletek fejlesztésére Ebben az évben Verpelét községben is újabb beruházá­sokat eszközölnek. A lakosság kívánságának és igényeinek tesznek eleget akkor, amikor átépítik, bővítik a cukrászdát és a földművesszövetkezeti húsbolt részére hűtőszekrényt szereznek be. Mindezek mellett a Tüzép- telepen egy széntárolót is épí­tenek, amelyre szintén igen nagy szükség van« Az említett beruházások kö­zel száezer forintba kerülnek és még ebben az évben meg­valósulnak. „Ez az év is jól kezdődött” — mondta valaki mögöttem, még január 2-án, miközben az árleszállításról szóló cikket si- labizálta az újságban. Igen, jól kezdődött. Az üzletek ki­rakataiban áthúzott eladási árak mutatták a változást. Sok olyan cikknek jelentősen esett az ára, amelyik nagy kereslet­nek örvend a lakosság köré­ben. Alig telt el egy hét az új évből, de már látni az ár- leszállítás eredményeit. Még a hatvanéves falusi néni is nylont vásárol Délelőtt 11 óra. Az Állami Áruház harisnyaosztálya előtt asszonyok tolonganak, öreg, hátis néni, aki már a piacon eladta a tejet, a tojást, beáll a sorba és az elárusító asztal­hoz sodródva megszólítja az eladót: — Lelkem, adjon már egy pár neilon harisnyát, olyat, amit a többi is visz. Nem tudjuk megállni szó nélkül. — Minek az magának, né­niké? — Ejnye, hát az onokámnak kell majd. — Mennyi idős az unoka? — Hatodikos a cseppem, de hát ha felnő, ne legyen hiánya Üzletről üzletre az árrendezés után Mit jelent az árleszállítás — a vásárlóknak — Hogy fogadja ezt a vál­tozást? — Nagyon ö.rülök neki, mert a megmaradt pénzből még vá­sárolhatok magamnak zoknit, és még valamit... — pirul el füle hegyéig a kislány. Itt a további lábatlankodás fölösle­ges, mert a vásárlás és a vá­sárolt darabok nem a férfiak­ra tartoznak. Kicsi a bors, nagy az árleszállítás A disznóölő gazdákra gon­dolva örömmel közölhetjük, hogy az erős box's ára már nem is olyan „borsos.'’ Há­romszáz forinttal lett olcsóbb egy kiló bors. — Éppen a legjobbkor — mondja akkurátus komolyság­gal V a n ó Jóska bácsi az eg­ri „nagycsemegében.’1 Most akarom hívni a Diliért mái kés alá görobölyödö* 1 a hízó 10 deka borsér’* a régi nyolc­van forint helyett, most csak ötvenet fizettem Nagyon jó dolog ez! Zsírnak calő — Ügy jártunk ' ezzei kérem hogy decemberben azt gondol­tuk, hogy nem kell zsírnak valót rendelni, mert úgyis minden háznál elkezdődik a disznóvágás, és nem kell a zsínak való a kutyának sem. Ezért az új évben kevesebbet rendeltünk, — kezdte a be­szélgetést Holló Ignác, az Alkotmány utcai hentesüzlet vezetője. — De ki gondolta volna, hogy árrendezés lesz. A zsír­nak való ára 27 forint helyett 24 forint lett.. A zsír ái'a 2!J forintról 25 forintra csökkent. — Nagy lett a kelete a zsír­nak valónak. Ötven-hatvan kilókat rendelnek egyszerre.- Most nem tudunk mindenki­nek elegendő mennyiséget ad­ni, de rövidesen megváltozik a helyzet. Vevő lép az üzletbe. Mun­kásember, kicsit meglepődve fogadja, amikor a félkiló füs­tölt szalonnáért" csak 20 fo­rintot kérnek. Most még fur­csának tartják, de később megszokják és természetesnek veszik. x ■4z iizletlálogatás véget ért. első hél, eredményeinek számai bps zédrsm tanúskod­nak n~ arles-állításró} és a vásárlók har palotáról. Van áru bőven és pénz is akad hozzá, Az áruházakban sürgő- forgó asszonyokról ítélve. — nem is kevés.­Kovács János amelynek ára 450 forintról 280 forintra csökkent. — Csak egy délelőttön — mint a mai is volt — 10 ezer forintot árusított osztályunk az árleszállított árukból — ma­gyarázza Tóth László, a da­rabáruosztály vezetője. Egyre növekszik a forgalom. Szinte nevetséges, milyenek az em­berek. Mint az előbb is lát­hatta, évekkel előbbre vásá­rolnák három-négy pár haris­nyát, ami ezalatt az idő alatt teljesen tönkremegy. Dehái nem kell félni, van készletünk bőven. Mit mond a vásárló? Kaknics Valéria, a Il-es számú kórház dolgozója ér­deklődéssel nézegeti az eléje rakott nylon holmikat. — Azt a sárgát kérem — mondja az eladónak, s amikor megkapja az árut, nézi, for­gatja a lágyan omló .darabot, és mint már várható, nem a sárga színnél, hanem a csip­kerózsa színűnél köt ki — Egy pillanat Valika, mennyi a régi ára? — 150 forint. — És az új? — 130 forint. neilon harisnyából sem. Vásárolt is az egerszalóki asszony egy szép női nylon harisnyát. Még nincs semmi szükség rá, de mert csökkent 12 forinttal az ára, hát bizto­sítani kell a 12 éves unokájá­nak a staf írun got. Hátha két év múlva nem lehet kapni. És akkor nem hatvan forintba kerül. Ebben a számításban van valami, mert akkor két év múlva már nem 60 forintért, hanem lehet, hogy 30 forint­ért fog harisnyát vásárolni ez a nagymama. Növekszik a forgalom Az ajándékozások ideje, a naptár szeiánt lejárt. És mégis január első felének két nap­ján 18 ezer forintot forgal­mazott az Egri Állami Áru­ház harisnyaosztálya. Decem­ber hónapban az ünnepel: előtti napokban csak 15 ezer forint volt a forgalom. Ennek a nagy forgalomnak az a ma­gyarázata, hogy pl. a 43 forin­tos férfi nylon bokafix ára is 39 forint 50 fillérre esett. Vannak olyan áruk is. amelyeknek a forgalma meg­tízszereződött. A női nylon pulóver fogy a legjobban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents