Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

1959. január 7., szerda Sí E P 0 J S A G s Neonvilágiiás - új parkok - szabadtéri színpad - autóbusz-pályaudvar ­— I árosfejlesstési tervek Gyöngyösön — KV ELEJÉN AZ EMBER új határidő naplót vesz, s el­kezd tervezni. Az új naplóba beírja, mit kell elvégeznie az új esztendőben. Különösen fontos ez olyan embernél, aki nemcsak magának, de igen sok embernek tervez. Hát ilyen ember Pethes Varga Vilmos. Gyöngyös város főmérnöke. Felkerestük Pethes Varga fő­mérnököt és megkértük, is­mertesse, mit is tartalmaz jövő évi határidő naplója, milyen tervek végrehajtását tűzte ki az új esztendőre a tanács mű­szaki osztálya? — A városi tanács egyik leg­fontosabb intézkedésié, hogy a köztisztaság és parkosítás munkáját átvette a Község­gazdálkodási Vállalattól, s eze­ket a részlegeket az útjavító részleggel együtt a műszaki osztály irányítása alá rendelte. Ennek az intézkedésnek meg­felelően újra üzembe állítjuk a város saját kőbányáját, ami­hez egy7 * * * * * 110 ezer forintos kő­zúzót már meg is rendeltünk. Ugyancsak az útfenntartó rész­leg' számára rendeltünk egy úthengert és egy dömpert. Ez az intézkedés azért vált szük­ségszerűvé, mivel a város rossz útjait legtöbb esetben kivitele­ző kapacitás híján nem tudtuk megjavítani. Az új évben igyekszünk lehetőség szerint a belterületen levő összes rossz utat megjavítani és a járda­építésben is nagy terveink van­nak. A járdák és az utak épí­tését szeretnénk fontossági sor­rendben az egész város terüle­tén elvégezni, legfontosabb azonban a Kertész utca építé­se. Mihelyt az idő engedi, el­kezdjük egy nyolc méter széles betonút és egy két és fél méter széles betonjárda építését. Mi­vel a terménypiacot a Kertész utcába helyezzük át, a volt bú­zapiacon felszedett macskakö­veket itt rakjuk le az úttest és a járda között levő húsz mé­ter széles szakaszon. A nagy port is igyekszünk megszün­tetni, most vásároltunk egy porolajozó készüléket. A Községgazdálkodási Válla­lat kertészete is hozzánk fog tartozni, feladata lesz a város és az üdülőhelyek parkjainak virággal való ellátása. A város területén egész sor új parkot létesítünk, többek között az összes főútvonalon, a Jókai, Vörös Hadsereg, Alkotmány, Vasút és Kossúth utcákon, az Újtelepen és a gimnázium mellett. | GYÖKERESÉN-] város köztisztaságát is. A köz- tisztasági személyzetet növel­jük, szemétgyűjtő ládákat ál­lítunk fel, új gépeket kapunk, többek között az első negyed­évre ígértek egy új öntözőau­tót és két modem, csehszlovák szemétgyűjtő autót, úgyneve­zett „Kukát”, amilyeneket ma már Budapesten használnak. — Ügy hallottuk, új szabad­téri színpadot is építenek. — Igen, először úgy tervez­tük, hogy a szüreti daljáték alkalmával felállított ideigle­nes szabadtéri színpad helyén állandó, nagy befogadóképes­ségű színpadot építünk, de vé­gül — mivel a Természetvédel­mi Tanács engedélyét megkap­tuk —, mégis úgy határoztunk, hogy a Népkertben levő nyolc- száz személyes színpadot bő­vítjük ki. Erre a városfejlesz­tési alapból kétszáznegyven ezer forintot biztosítunk. Az új színpad októberre, a szüreti ünnepségekre készül el, legye­ző alakú, modem nézőtere négyezer személy befogadásara lesz alkalmas. A mostani szín­padi részt elbontjuk, és helyén alagsorral ellátott, két forgó résszel felszerelt játékteret építünk. Az új színpad hang- és fényberendezései igen kor­szerűek lesznek, hozzá hasonló ma csak egy van, az Operaház margitszigeti színpadáé. A technikai berendezés legna­gyobb részét már meg is vet­tük ez évben háromszázezer forintért, már le is szállították, csak az úgynevezett transzduk- toros, huszonnégy áramkörös Irányító hiányzik még, ilyet ugyanis az ipar nem gyárt, számunkra terven kívül fogják elkészíteni a jövő év első felé­ben. — Sok szó esett már ez év­ben az új buszmegállóról, — azonban eredményt még min­dig nem látunk. — Bár ezt a munkát nem a tanács intézi, mégis végre ha­tározott választ adhatok. Az új autóbusz pályaudvar helyén a kövezetei már felszedték, most a talajmunkák folynak, a kivi­telező vállalatot kijelölték, úgy hogy az első negyedévben az építkezést most már való­ban megkezdik. A terveket ismerem, az épü­let igen szép és célszerű lesz, nagyobb lesz a budapesti köz­ponti pályaudvarnál is, hosszú­sága 110 méter, szélessége 27, egyszerre 16 autóbusz állhat be a kocsiállásokra. Az épít­kezés mintegy ötmillió forint­ba kerül. — A közvilágítás terén mi­lyen újdonságról számolhatunk be olvasóinknak? EZEN A TÉREN isj lakáshiányt, a nagyarányú ma­gánépítkezés, és az OTP most meghirdetett társasház-akciója, melynek keretében valószínű­leg két lakástömb épül jövőre. Üj épületek közül a busz­megállón kívül még említést érdemel az új szakszervezeti székház, melynek építését ha­marosan megkezdik, valamint a már épülő modern, nyolctan­termes, pedagógus lakással el- I látott iskola az új lakótelepen. Az új iskola valóban minden igényt ki fog elégíteni, köz­ponti fűtést szerelnek fel, déli fala pedig teljesen üvegből lesz, így elmondhatjuk, hogy az ország egyik legkorszerűbb általános iskolájában kezdődik meg a tanítás szeptemberben. — Végezetül néhány szót szeretnék hallani távolabbi terveikről,. — Most folynak a tárgya­lások a városi színház építé­se, illetve átalakítása ügyében. Mivel azonban ezek a megbe­szélések kezdeti stádiumban vannak, egyelőre határozott választ még nem adhatok. A másik probléma, a város fürdőjének építése. A mélyfúró vállalat szakembereit megbíz­tuk, hogy keressenek melegvíz feltárására alkalmas helyet a város környékén. A kutatások most folynak. | VÉGEZETÜL 1 hogy pályázatot írtunk ki a Tanul, művelődik a falu Az országgyűlési és tanács­választások óta 126 ismeretter­jesztő előadást tartottak az egri járás községeiben. Ezeken az előadásokon tizenkétezer ember vett részt és a látoga­tottság átlaga 70-ről 87-re emelkedett, ami azt bizonyít­ja, hogy a falvak lakói akar­nak és szeretnek tanulni. 124 vagon almát tormeltek a megye termelő- szövetkezetei Megyénk termelőszövetkeze­tei egyre inkább a gyümölcs- termesztés felé fordítják fi­gyelmüket. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek 124 va­gon almát termeltek, melyből 80 vagonnal értékesítettek. A tsz-ek almából származó bevétele meghaladja a két­millió forintot. Csupán a kis­körei Dózsa Termelőszövetke­zet 38 vagon almát termelt. Válasz az aggódóknak: Januárban több szenet kapnak a TI ZAJ* telepek-A S ELY Pl CEMENT­GYÁRBAN a napokban szerel­ték be a klinker-alagút porta­lanná berendezését, mely több mint 70 ezer forintba került. Az utóbbi napokban, mi­után a TÜZÉP-telepek befe­jezték az évvégi leltározást, valósággal ostrom alá vették a vásárlók a szén- és faáru- sító telepeket. A hét első napján az egri TÜZÉP-telep több mint 300 ezer forintos forgalmat bonyolított le. de tegnap is igen sokan keres­ték fel a TÜZÉP-telepeket. A nagy forgalmat a több napos leltározáson kívül az is okoz ta, hogy a vásárlók között olyan rémhír terjedt el, hogy a szén árát felemelik. Ez a hír alaptalannak bizonyult, s hogy a megnövekedett ke­resletet ki tudják elégíteni, ebben a hónapban még több szenet kapnak a TÜZÉP-tcJe- pek. mint decemberben kap­tak. A szarvaskői szénbánya naponta 600 piázsa szenet ad az egri és Eger környéki fo­gyasztók részére, csak a szén minősegével van újabban haj, de remélhetőleg a január 15-re ígért szénosztályozó el­készültével ez a panasz is megszűnik, s osztályozott jó szenet kaphatnak a vásárlók. köszönet a -t2-es számú AKOV-nek A Selypi Cukorgyár az őszi idényben szállítási problé­mákkal küzdött, mert a bő cukorrépa termés elszállítása vasúton nem volt lehetséges, s mintegy 70 ezer tonna cu­korrépát kellett gépkocsival szállítani a vasútállomásra, vagy közvetlenül a gyár­telepre. „E nagy mennyiség szállításához segítségül hív­tuk a 32-es számú Autóközle­kedési Vállalatot. Feladataink sikeres megoldásához hozzá­járult a vállalat gépkocsi irá­nyítója, gépkocsivezetőinek, rakodó munkásainak jó munkája” — írják a Selypi Cukorgyárból, majd Így feje­zik be köszönő levelüket. „Ezért az eredményes, sok­szor erejüket meghaladó munkáért köszönetét mon­dunk, v5 kérjük, hogy ez év­ben is hasonló jő együtt­működés segítse munkánkat! *tfÓúAlOAÍAÚI Fásán zöldbe oltott oltványok készítése so­_______Icát fe jlődik városunk a következő esztendőben. Már tárgyaltunk az ÉMÁSZ-szal, készülnek a tervek, ugyanis a fő útvonala­kat neonvilágítással látjuk el. A fővárosban oly népszerű os­tornyél lámpákkal szegélyez­zük a Jókai, az Alkotmány, a Kossuth és az Április 4. utcát végig, a Mátrai utat pedig a temetőig. A főteret pedig a budapesti Marx téren levő neonrózsákkal fogjuk megvilá­gítani. Az így felszabaduló utcai függőlámpákat a város külső területein szereljük fel. A közvilágítás korszerűsítése közel egymillió forintot tesz Id, a munkálatokat március­ban kezdjük el. — Milyen új épületek készül­nek az új évben? Megnyugtat­hatjuk-e a lakáskeresőket? A lakáskeresőknek részben megnyugtató választ adhatunk. 1959-ben további 178 lakás épül az új lakótelepen, ez azonban még mindig sokkal kevesebb, mint az igénylők száma. Némiképp enyhíti a vasútállomás és környékének rendezésére. A pályázat ered­ményét nemrég hirdettük ki. A mintegy harminc beérkezett pályamű közül első díjra al­kalmasat nem találtunk, a má­sodik .díjat megosztva, két pá­lyázónak ítéltük, ezenkívül egy harmadik díjat ítéltünk oda. Még négy, nem díjazott tervet vettünk meg, ezekből dolgoz­zuk ki a végleges városfejlesz­tési tervet. Ennek végrehajtá­sa természeteísen igen nagy költséget emészt fel, úgyhogy csak folyamatosan valósíthat­juk meg, előreláthatólag tíz év alatt —, fejezte be nyilatkozatát Ptethes Varga Vilmos. —ró— Az egri szőlősgazdák az utóbbi időben, szorgalmas munkával láttak hozzá az •el­hanyagolt szőlők telepítéséhez és felújításához. Egyik-másik gazdának láttam a szőlőjében fásán zöldbe oltott oltványokat, amelyek készítéséhez szeret­nék tanáccsal szolgálni. A Czeiner-íéle hasíték: ol­tást, amelyet az egri gazdák zöldóllás néven ismernek, fá­sán zöldbe is igen jó ered­ménnyel lehet elvégezni, illet­ve oltani. Ha tavasszal zöldre fás vesszőt akarunk oltani, „z oltáshoz szükséges fás csapnak való vesszőt december első fe­lében, vagy a hó végiéig le kell szednünk. Jelen esetben még a januári hónap közepé­ig leszedhetjük. A leszedett vesszőt megtisztítva fedett he­lyen a fajta megjelölésével egészséges, tiszta homokba el Kell vermelni. (A szőlősgaz­dák pincébe elvermelhetik.) Az autóbusz alig' vánszoi-- gott a síkos úton. A vezetőhöz közel ülő utasok a szemüket meresztgették, hátha így job­ban lát a soffor. Sűrűn go- molygott a köd mindenütt. Az utas ilyenkor legszívesebben kölcsönadná a szemét a kor­mánynál ülő férfinek, nem azért, hogy gyorsabban halad­hasson a kocsi — erről min­denki kénytelen lemondani a „természetes akadályt1’ látva, — hanem, mert ha késéssel is, de szeretnének épségben ha­zaérkezni; Mindössze két nőt nem ér­dekelt a tejfel sűrűségű köd. Nyugodtan, halkan beszélget­tek. Egyik témáról a másikra ugrottak — meg ne szakadjon egy pillanatra a társalgás fo­nala! — mint új ismerősöknél szokás. — Jaj, én most olyan baj­ban vagyok — sóhajtott a fia­talabb — annyit kell kínlód­nom. amíg az új díjszabást megtanulom. — Milyen díjszabást? — Pénztáros vagyok a Ke­leti-pályaudvaron, s tetszik tudni, most jött ki a jegyár­módosítás. Non nagy dolog az egész. Csak 100 kilométer tá­volság alatt van változás, ott is mindössze 10—20 filléres eltérések, mégis egészen meg­zavarják az embert. Az idősebb asszony érdek­lődve fordult útitársához: — Hát a vasútnál is volt menetdíj-rendezés? Én erről nem is hallottam. Azt hittem csak a kereskedelmi árak vál­toztak ; ; . — Kereskedelmi árak! — csapott le a pénztárosnő az új téma lehetőségre, — na ugyan szép árrendezés volt ez is. Egy-két dolog néhány fillérrel rfJár beszélt Ha azt akarjuk, hogy korán tudjunk oltani, az alanytőkék metszése alkalmával az alany­tőkén 50—60 centiméter hcsz- szú két darab előző évi vesz- szőt hagyunk. Amikor a meg­hagyott vessző fakadni kezd, az alanytőke fejet és a meg­hagyott vesszőt a legfelső rü­gyig megtisztítjuk. Az oltás­hoz elvermelt vesszőt az oltás megkezdése előtt 4—5 nappal a vermelt helyről kiszedjük, a homoktól jól megmossuk, majd 25—28 celziusz fok hőmérsék­letű helyiségbe. — (Hajtató házba, nagy ablakokkal ellátott helyiségbe.) — 15—20 centi­méter mély vízbe állítjuk, de a vizet két naponként cse­réljük. Amikor az alanytőkén meghagyott vessző felső rü­gyének zöldhajtása a 30—40 centiméter hosszúságot elérte, az oltást megkezdhetjük. Mi­után a vízbe helyezett vesz- szőknek a felső rügyei iníul­nak meg előbb, így a felső rügyeket vágjuk le és hasz­náljuk fel az oltáshoz. A le­szedett, illetve levágott rügyek ulán a többi rügy is folyama­tosan fejlődik, miután a vesz- szőben megindult a nedvke­ringés. A vízbe helyezett fás- vesszőt 5—6 rügyesnél hosz- szabbra ne vágjuk, mert ha egész szál vesszőt teszünk a vízbe, csak a vékony felső hajtásokat tudjuk előbb hasz­nálni, márpedig az oltáshoz közepes és annál vastagabb vesszőre is szükség van. Ezt a célt szolgálja a feldarabo­lása a vesszőnek; Az egész szál vesszőn hosszabb idő alatt kezd a rügy megindulni, letve olyanná fejlődni, hogy azokat oltásra felhasználhas­suk. A fásvessző oltásra al­kalmas, amikor a rügy jól ki­pattant. vagyis egy kis mé­hecskeszerű duzzadás van rajta. Ha a munkát jói vé­gezzük el, minden szem biz­tos eredményt hoz. Nagyon fi­gyeljünk arra. hogy a fásék. amit az alanyhoz méretezve vágunk le hajszálpontos le­gyen, mert semmiesetre sem szabad, hogy az ék nagyobb legyen. A fent leírt módszerrel ké­szített oltványok fejlődése semmivel sem marad el a zöld oltóhajtással készített oltvá­nyoktól. Ha azonban a fás vesszőt a rügyek megindulá­sa nélkül használjuk fel, csak 20—21 nap múlva kezd meg­indulni, ami az oltvány be- érési idejét csaknem egy hó­nappal késlelteti; Ez a tény igazolja, hogy az előhajtoit fásvesszővel az alanytőke-fej- ből kihajtott zöld vesszőket is a beérés veszélye nélkül tudjuk beoltani. Az oltáshoz használhatunk: PVC-t és gu­miszalagot. A gumiszalaghoz biztosító kötést kell alkalmaz­ni. Ha nincs más kötőanya­gunk, pamutot is használha­tunk. A fásán zöldbe oltott oltvány előnye, hogy 3C celziusz " k feletti hőmérsékletnél sem pusztul el, sőt jobban ered. Ezzel szemben a zöld oltóhaj­tással készített oltvány 30 cei- ziusz fok hőmérséklet mellett, nagy részben elpusztul (kifői), még akkor is, ha árnyékolva van. Affinitása (együttélése) is igen jó. Nagyüzemi gazdálko­dásra is igen alkalmas, mive! ha nem áll rendelkez’ e megfelelő mennyiségű és mi­nőségű zöld oltóhajtás, fás­vesszőt bármilyen mennyiség­ben és minőségben, fajtisztán minden nehézség nélkül lehet nagy f —iságról is szállítani és oltásra felhasználni. Zimány Sándor. Egrj Szol akutató Intézet szőló- nemesítő brigád dolgozója. A nő nem tud mit válaszol-; ni. Biggyeszt egyet, s csípősen; veti oda a kérdést: — Maga;?, maga „benn-; lakó?”..; A férfi elértette. ; — Nem, nem vagyok párt-; tag, — mosolyodik el — ha; jól gondolom az előbbi új ki-; fejezés alatt ugyanis ezt ér-; tette. Igaz? Csupán először; gondolkodom és csak azután; beszélek. De most már búcsú-J zom is. Én hazaértem .: s í Amíg a cigarettát elnyom-J ja, a két nő szeme összevi!-; lan. Aztán a vasúti pénztárosi megszólal: — Jól vaui, csak menjen ... i és agitáljon tovább, nehogy! olcsóbb legyen a cukor..; í A férfi a cókmókját szede-5 gelte. Ügy válaszolt: — Ne tévedjen asszonyom.; Én nem az ál-leszállítás ellen; beszélek. Csupán a magam; igazát mondtam el, s úgy ér-; zem, ez nemcsak az én igaz-; Ságom, hanem még nagyon; sokunké. Ezért a kormányé is.; Csak úgylátszik a magáé; nem... ; A busz megállt, aztán né-! hány pillanat múlva ismét; felbőgött a motor. A pénztá-! rcsnő hallgatott. Csak nézett! előre a ködös útra. Már arra! sem válaszolt, amit az útitár-< sa mondott % néhány perc mű!-! va: < — Tudja, azért valami iga-! za volt ennek a férfinek. Min-! dennek eljön az ideje. „Tint! ennek a mostani árleszállítás-! nak is. De ha 1958. szilveszte-! re helyett csak a jövő nyáron! jelentik be — mit tehettünk! volna? Vettük volna a zsírt! 28-ért továbbra is,.;. mint! most a cukrot 10,60-ért, még! egy ideig..; ! WEIDINGER L-ASZLÖ l a kérdés már kicsúszott a szá­ján. — Miért? —Mert számolna, gondol­kodna. Az a jó, hogy ezt te­szi a mi kormányunk is. S akkor rájönne, hogy amíg' a cukorrépa termelése, majd a cukor előállítása annyiba ke­rül, hogy egy kiló bizony nem lehet olcsóbb 10,60-nál — azt hiszem ennyi az ára most, igaz? — addig nem lehet csak felelőtlenül, minden alap nél­kül 4—5 forintért forgalomba hozni. Ismét felízzik a cigaretta, s mintha izgatottabbá vált vol­na a beszélő hangja is: — A herceg Eszterházy í emlegetik ? Hát lehet-e ő pél­da, s főleg jó példa nekünk? Igaz, hogy hatalmas területe­ken termelt répát, de a hasz­nából nem sokat látott az, aki megmunkálta. Most meg, fi­gyelje csak milyen kedvezmé­nyekben részesül az, aki ré­patermelésre szerződik, akár tsz-tag, akár egyéni paraszt : kedvezményes mag, gép a föld felszóntásához, műtrágya vá­sárlási hitel, répaszelet a gyártól, meg cukor és pénz. Sok pénz. Az államéból. Mert ha Eszterházy idejében sok volt a répa, most sohasem elég. Még több és több kelle­ne. Ez pedig mind jelentős kedvezményt, pénzt követei. Gondolkozzék csak, s meglát­ja, nem szállítaná le olyan gyorsan a cukor árát. Csak akkor, ha annak is eljön az ideje. Ha maga lenne a kor­mány! De még az a szerencse, hogy nem maga az. Ugyan­csak jól intézné a dolgainkat! olcsóbb lett, aztán már vége is. De a lényeg... az nern változott. Miért nem szállítot­ták le például a cukor árát? Ha én lennék a kormány ..: Gyufa lángja villan a sötét­ben. Az első gondolat: a kö­dös utat figyelők közül valaki elfáradt, s egy cigarettával frissíti fel magát. A néhány pillanatig égő gyufa fénye azonban egy férfiarcot világít meg. Munkásember kicsit fá­radt arcát. Hét vége van. Jó ilyenkor már hazautazni a családhoz. Ezt mondják a most már ismét teljesen sötét busz­ban is csillogó szemek. Meg még valamit. Azt, hogy a fér­fit e pillanatban a ködnél, az útnál jobban érdekli a két nő beszélgetése. A fiatalabb beszél most is: — Mondom, ha én lennék a kormány, legalább 4—5 forint­ra szállítanám le a cukor árát. Azelőtt, úgy emlékszem egy pengő volt egy kiló, most miért ne lehetne négy-öt fo­rint? Gondolkozni kellene ezen a kormánynak. Hiszen cukorrépa van bőségesen. Tu­dom, mert vidéken nevelked­tem én is. A falunk határában a herceg Eszterházy földjein csak cukorrépát termeltek. Ameddig a szem ellátott más se volt, csak répa, meg répa Sőt még azon túl is. Ha én lennék a kormány ... A cigaretta parazsa íelízziK, aztán váratlanul, hirtelen meg­szólal a férfi: — Nem szállítaná le a cu­kor árát! Hjgyje el asszonyom. A nő nem is ér rá azon gon- dolkcdni: egy harmadik szólt bele, kettőjük beszélgetésébe,

Next

/
Thumbnails
Contents