Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

1959 januar 8., kedd NEPÜJSA6 5 Gazdag program az atkári kultúrotthonban Kevés olyan szép művelő­dési otthon van a megyében, mint amilyet Atkáron építet­tek az elmúlt esztendőben. A kultúrház a község lakosainak régi óhaja volt, s amikor le­hetőség‘nyílt a felépítésére, nem sajnálták a pénzt, a munkát, hogy szép legyen, jó legyen. Ott áll a község fő­utcáján, s aki ránéz — külö­nösen ha idegen — nyugodtan azt hiheti és mondhatja, hogy valóságos palota. Nem kevesebb mint 900 ezer forintos költséggel épült. Hogy a község lakosai meny­nyire kivették részüket az épí­tésből, azt jól mutatja; nem kevesebb mi -t 300 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek el. A községfejlesztési alapból 200 ezer forintot hasz­náltak fel az építésre, a töb­bi pénzt egyrészt helyi anyag­ból, másrészt pedig bankhitel­ből biztosították. A művelődési otthon a köz­ség kulturális központja. Ilyenkor télidőben, amikor hosszabbak az esték, s ami munka akad a ház körül, azt hamar elvégzik, — van idejük az embereknek arra, hogy részt vegyenek a rendezvénye­ken, belátcgassanak a könyv­tárba, elbeszélgessenek egy­mással. Az otthon programja iránt igen nagy az érdeklődés és ez nem is tűnik csodának, ha belelapozunk a kultúrott­hon terveibe. A kultúrotthon aktívái igen tevékenyen és eredményesen vették ki részüket a választá­sok előkészítéséből. Kiállítást szerveztek a község 1945 óta elért eredményeiről; a tabló­kon összehasonlítást tettek a jelen és a múlt között. Az is­kola és a KISZ részvételével a választások tiszteletére színvo­nalas kultúrműsort állítottak össze. A programban szerepel az is, hogy az újonnan meg­választott tanácstagok részére egy tanfolyamot szerveznek, amelyen államigazgatási, jogi, politikai vonatkozású előadá­sokat tartanak. A művelődési otthon tevé­kenyen kiveszi részét a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­jának tiszteletére rendezendő ünnepség előkészítéséből. Már­cius 10-én lesz majd a köz­ségben élő veterán harcosok és az atkári kiszistók baráti találkozója. Jelentős munkát végez a művelődési otthon az ismeret­terjesztésben. Jól működő és jói dolgozó fotoszakkör dolgo­zik Atkáron, amelyben 35 helybeli, nagyrészt fiatal; heti két órában ismerkedik a fényképezés alapfogalmaival és később művészetével. A foglalkozásokon rendszeresen tartanak különböző szakmai előadásokat. íme, néhány elő­adás címe: Fényképezőgép szerkezete; A felvétel készíté­se. A negatív előhívása. A po­zitív eljárás. A színes fény­kép. A fényképezés művészeit és esztétikája ... Igen szép eredménnyel mű­ködik egy ezüstkalászos tan­folyam is. A tanfolyamnak 34 hallgatója van. Az előadá-* sokat a község mezőgazdaságig szakemberei tartják, többek < között Kiss Béla mezőgazdasá-s gi felügyelő, Friss László a> Petőfi Tsz, Juhász József a> Micsurin Tsz agronómusa.S Tóth László a gépállomás fő-? agronómusa. A tanfolyam te- z matikája felöleli a mezőgaz-Z dálkodás minden ágát. Foglal-Z Koznak többek között a nö-Z vénytermeléssel, trágyázás- Z tannal, a rét- és legelőgaz- < dálkodás problémáival, állat- < tenyésztéssel, állategészség- < ügyi alapismeretekkel. A tan-< folyamra 24 előadást tervez- < tek, ezek egy részét filmvetí-< léssel egybekötve tartják meg. < Ez az ezüstkalászos tanfolyam < jelentősen bővíti a gazdák s szakismereteit, annál is in-s kább, mert a gazdálkodás leg- 5 újabb és legfejlettebb mód- s szereiről hallanak közös fog- $ lalkozásokon. A helybeli ál- $ talános iskola nevelői karának S kezdeményezésére indult megs a művelődési otthonban aszü-< lök akadémiája. Ezen a szü-s lök a csecsemőápolástól és s gondozástól kezdve az iskolai > tanulók pályaválasztásáig, az 5 iskolán kívüli fiatalok neve-s lesi problémájáig hallhatnak > előadásokat, A szülők akadó- 5 miája iránt igen nagy az ér­deklődés: egy-egy előadásra 40—50 szülő jön el és nem egy esetben élénk vita alakul ki egy-egy problémáról. Igen hasznos dolog ez, mert a be­szélgetéseken egyrészt a peda­gógusok és a szülők egymás- között, és a szülők is egymás között kicserélhetik tapaszta­lataikat gyermekeik nevelése tekintetében. Atkár község arról is neve­zetes, hogy több kultúrcso- portja van. A csoportok mun­kájában nagyobb részt a fia­talok vesznek részt. A Nöszö- vetség kultúresoportja nem­régen mutatta be igen nagy sikerrel a Debreceni lunátikus című négyfelvonásos színda­rabot. A kiszisták a Nem él­hetek muzsikaszó nélkül cí­mű darabot, a sportegyesület a Zeng az erdő című operet­tet mutatta be. Az a tény, hogy több kul- túrcsoport van a községben, nem jelenti azt, hogy közöt­tük bármiféle előnytelen ver­sengés lenne. Amikor valame­lyik társadalmi szerv elhatá­rozza, hogy bemutat valamely színdarabot, vagy műsoros es­tet rendez, akkor a kultúrcso­portokhoz fordul, akik közö­sen vállalják el a szereplést. A kültúrcsoportok művészi színvonalának, a tagság álta­lános műveltségének emelése érdekében a művelődési ott­hon nagyon tartalmas előadás- sorozatot dolgozott ki. Ezeken az előadásokon többek között megismerkednek Verdi, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Liszt Fe­renc, Csajkovszkij életével és munkásságával. Áz eddig meg­tartott előadások azt mutat­ják, hogy a kültúrcsoportok tagjaiban megvan az igény, hogy látókörüket bővítsék, mű­veltségüket emeljék. Megemlítjük még a műve­lődési otthon kézimunka szak­körét is. A szakkör tematiká­jában sok olyan hasznos tud­nivaló szerepel, amely főként a leendő fiatalasszonyok szá­mára előnyös. Az év végén a szakkör készítményeiből kiál­lítást is rendez majd a mű­velődési otthon. Az atkári művelődési otthon programja — gazdag és jó program. Az otthon valóban a község kulturális központjává vált, jól szolgálja a falu né­pének előrehaladását a műve­lődés tekintetében is, (— r) Falusi híradó Ismeretterjesztő előadások a falvakban A hosszú téli esték nemcsak a szórakozás, hanem a tanulás idejét is jelentik a falvak né­pének. Az egri járásban példá­ul majdnem minden község­ben rendszeresen tartanak is­meretterjesztő előadásokat. Az előadásokat általában a peda­gógusoknak tartják, s igen nagy az érdeklődés a külön­böző természeti jelenségeket tudományosan megmagyarázó előadások iránt. Növényvédelmi naptár Figyeljük tovább a gabona- csócsároló (futrinka) kártételét, hogy tavasszal, idejében meg­kezdhessük a védekezést elle­ne. A magtárakat és tároló he­lyeket állandóan ellenőrizzük, gabonamoly és zsizsik megjele­nésekor azonnal rostáljuk át a gabonát, s a rosta aljat semmi­sítsük meg. Kezdjük meg a tavaszi vető­magvak tisztítását, készítsük Új mező gazdasági gépek szülőhelyén Gyöngyösön a Vöröshadsereg u. 63. sz. házra táblát szegez­tek két évvel ezelőtt. „Agro- mechanika.” Akkor még ke­vesen tudták, hogy mi van e cím mögött és ma sem ismeri mindenki a cím jelentőségét Az Agromechanikai Ktsz az ellenforradalmi károk után azért alakult, hogy segítséget nyújtson a termelőszövetkeze­teknek, állami gazdaságoknak, mindenekelőtt a mezőgazdasági munkák gépesítésében. Az ala­kulástól eltelt idő nem sok, mégis olyan utat „futott be” a ktsz, amire méltán büszke le­het. Az 1947—48. esztendőre esik a többi között a csemete­felszedő megtervezése. Ezt a gépet á ktsz dolgozói saját- magúk tervezték és készítették el, ami egy nap alatt 100 em­ber munkáját végzi el. A cse- metefelszedőből eddig 10 álla­mi gazdaság rendelt és vala­mennyit a megadott határidőre leszállították. Major elvtárs az agormeeh«- nika műszaki vezetője elmon­dotta, hogy üzemük kizárólag a mezőgazdaság szolgálatában áll. Kapacitásuk és műszaki feltételeik olyan színvonalon áll, hogy ma már a többi me­gyéknek, sőt külföldnek is tudnak termékeikből szállítani. Az Albán Népköztársaságba szőlőbogyózókat küldtek, ezen­kívül részt vettek a noviszádi és budapesti ipari vásárokon. Ez azt bizonyítja, hogy a ktsz viszonylag kis kollektívája nagy szakértelemmel és szor­galommal rendelkezők. Major elvtárs elmondotta, hogy ebben az évben újabb gé­pekkel fogják „meglepni” a mezőgazdaságot. Ezek között kétféle szivattyú szerepel. Az egyik konektorra kapcsolható, mint a mosógép és óránként 150—200 liter lesz a teljesít­ménye, súlya pedig mindössze 10—12 kilogramm. A kis-szivattyút főleg az ala­csonyabb típusú szövetkezetek és kisgazdaságok számára ké­szítik. A másik, nagygazdasá­goknak készül 400—600 hekto- liter/óra teljesítménnyel. Érde­mes megemlíteni, hogy ezek­nél a szivattyúknál egységen­ként mintegy 150 kilogramm bronzot fognak megtakarítani, ami egyben a népgazdaságnak is jelentős megtakarítást ered­ményez, mert ezt az anyagot külföldről importáljuk. Nyilván a szőlőpermetezés nehéz munkájára gondoltak, amikor megtervezték a moto­ros, taligás permetezőt. Ez a gép is ebben az évben készül el, 10 szórófejjel és egyszerre 2 sor beszórását végzi. Bár a kísérletekre még nem került sor, bizonyos, hogy ez a gép is meg fogja majd állni a helyét a gyakorlatban, éppen úgy, mint eddigi gyártmányaik. A ktsz-ben megtudtuk azt is, hogy szüret idején szívesen foglalkoznak prések, darálók és más borászati eszközök ki- sebb-nagyobb javításával is. A gyöngyösi és egri pincékből már is több felszerelés hagyta el megjavítva az agromecham- kát és a megbízható munka eredményeképpen a jövőben még többre számíthatnak. Egyébként Csontos elvtárs közölte velünk, hogy üzemük kezdettől fogva deficitmentes. Ennek eredményeként az első évben négyheti, a múlt évre pedig öt-hat heti illetménynek megfelelő a nyereségrészesedé­sük. A fejlődő üzem már ott tart, hogy ebben az évben el­készül egy fürdő dolgozóik szá­mára, kéziszerszámok felújítá­sára pedig 25 ezer forintot köl­tenek saját erejükből. Az agro- mechanika tehát szép célokat tűzött maga elé. Munkájukhoz segítséget kapnak az F. M. Agroterv Osztályától és a Sző­lészeti Kutató Intézettől. A beszélgetésekből észrevettem, hogy ezek a szerény emberek, akik ez idáig keveset hallattak magukról, örülnek a segítség­nek, mert tudják, hogy mun­kájukkal csak is akkoú tudják a növekvő igényeket kielégíte­ni, ha egészséges a kapcsola­tuk az illetékes műszaki szer­vekkel és magával a mezőgaz­dasággal, amelyet gyártmá­nyaikkal igyekeznek egyre ma­gasabb színvonalra emelni. Erki János — A Selypi Cukorgyár kommunistái kulturális bi­zottságot hoztak létre, amely az 1959-es évi kulturális programot dolgozza ki, majd megszervezi, segíti és ellen­őrzi annak végrehajtását. elő csávázásra, gondoskodjunk csávázószerek beszerzéséről. A nyúlrágás ellen felrakott dróthálókat igazítsuk meg. Hasznos madaraink védelmé­re helyezzük ki most már a mesterséges fészkeket, odúkat, s lássuk el a madáretetőket eleséggel. Enyhe napokon végezzük a gyümölcsösökben a téli fatisz­togatási munkálatokat. Fagyos napokon folytassuk a trágya kiszállítását, hogy ta­vasszal mielőbb le lehessen majd szántani. A zöldség és gyümölcstároló helyeken biztosítsuk a fagy­pont feletti hőmérsékletet, vizsgáljuk át a tárolt zöldséget, s távolítsuk el a romló része­ket. Szülők az iskolapadban Egeresein községben időn­ként este is benépesül a tan­terem, ilyenkor a pöttömnyi gyerekek helyét a padokban a szülők foglalják el. Hallgat­ják a szülők iskolájában a gyer­mekneveléssel kapcsolatos problémákat. Még év elején, egy ilyen előadás alkalmá­val vetették fel a szülök, hogy nem tudnak segíteni megfele­lően a gyerekeknek, mert nem tudnak maguk sem eligazodni a nehezebb számtanpéldákon. Kérték a tanító segítségét. Ak­kor határozták el, hogy rend­szeresen tanulgatnak a szülők is, megismerkednek a nehe­zebb példák megoldásával, hogy több segítséget tudjanak adni a gyermekek részére ott­hon is. 0 munkavédelmi binap eredményei az éieimezési iparban AZ ÉLELMEZÉSÜGYI Mi­nisztérium és az ÉDOSZ mun­kavédelmi és szociálpolitikai titkársága 1958. végén meg­jelent közös felhívására a He­ves megyei tanács ipari osztá­lya, az ÉDOSZ területi bizott­sága a megye élelmezési ipari üzemeiben, melyben munkavé­delmi hónapot szervezett, a munkavédelmi hónap céljául az üzemi balesetek számának csökkentését tűzték ki. A napokban tartott értékelés eredménye azt igazolja, hogy az üzemek többségében nagy jelentőséget tulajdonítottak a munkavédelmi hónapnak, s megfelelő nevelőmunkával, különféle intézkedésekkel, s fokozott ellenőrzéssel sikerült a balesetek számát jelentősen csökkenteni. Amíg októberben 30 baleset volt a megye élelmezési ipari üzemeiben, addig a munkavé­delmi hónap alatt csak 17 bal­eset történt, halálos baleset pedig egy sem. A BALESETEK SZAMA októberhez viszonyítva nagy mértékben csökkent az Egri Dohánygyárban, az Észak-He­ves megyei Sütőipari Vállalat­nál, a Gyöngyösi Borforgalmi Vállalatnál, a Gyöngyösi Ma­lomnál, Hatvani Cukor- és Konzervgyárnál, a Hatvani Cu­korgyár Célgazdaságánál, s Hatvani Sütőipari Vállalatnál és a Selypi Cukorgyárnál. A megye sütőipari üzemeiben a munkavédelmi hónap alatt bal­eset egyáltalán nem fordult elő. A munkavédelmi hónap elő­készítését helyesen szervezte meg az egri Vágóhíd és Húsfel­dolgozó Vállalat. Ennél a vállalatnál a gazda­sági vezetők és a szakszerve­zeti bizottság együtt végezték a munkát. A dolgozókat üzem­Tanulunk az önök történelméből részenként összehívták, ahol előadást tartottak részükre a munkavédelemről és az óvó- rendszabályokról. Tapasztalat- cserét szerveztek a gyöngyösi testvér vállalattal, amelynek tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzítették. Megfelelő propa­ganda munkát végeztek, fali­újság és más szemléltető esz­közök felhasználásával. Ezen­kívül számos műszaki intézke­dést tettek a baleseti veszély- források megszüntetésére. A Sütőipari Vállalatok, — annak ellenére, hogy baleset nem történt, — nem tettek meg mindent a baleseti veszély- források megszüntetésére. A munkavédelmi hónappal kap­csolatos feladatok végrehajtá­sában nem voltak eléggé kö­vetkezetesek. A MALOMIPARBAN is az év végén tartották meg a mű­szaki vezetők biztonságtechni­kai vizsgáztatását. A vizsga- bizottság nagyon helyesen fel­használta ezt az alkalmat is a munkavédelmi hónappal kap­csolatos feladatok ismertetésé­re, és ezzel is igyekezett hoz­zájárulni a munkavédelmi hó­nap sikeréhez. A munkavédelmi ' hónap eredményének összegezéseként megállapítható, hogy kisebb hibái ellenére is. eredményes volt. Ez az eredmény is azt.' igazolia. hogy a balesetek szá­mát céltudatos, szervezett, irá­nyító- és nevelőmunkával, a baleseti okok és veszélyforrá­sok megszüntetésével csökken­teni lehet. Ezért a munkavédelmi hó­nap befejezése után sem sza­bad csökkenteni a munkavé­delmi tevékenységet, sőt azt egyre fokozni kell, mert a munkáskézre szüksége van minden családnak, de szüksé­gé van a társadalmunknak is. Rózsavölgyi Géza megélhetési költségek mégis aránytalanul drágábbak, mint Magyarországon. De így van mányba delegál, ugyancsak né­ger minisztere van. Ez a két tény elég utalás talán arra, hogy a hajdan közvetlen el­nyomásban sínylődő afrikai nép helyzete lényegesen más, mert a gazdasági termelés és export kérdésébe ugyan ma is beleszólnak a franciák, de népünk nevelése, a nemzeti öntudat ébrentartása már csaknem teljesen a mi ke­zünkben van. — Hazám fővárosa a közel félmillió lakosú Niamey, mely ugyan nem európai szmtű metropolis, de azért mérőben több, mint a hajdani afrikai városok. Egyetemei, rádióköz- pont.ia van, több. francia nyel­vű újságja jelenik meg. Nigé­ria fontos a franciák, de a? egész európai kontinens szá­mára is —, mert mezőgaz­dasági jellegű cikkei (gyapjú állatok, déligyümölcs, stb ; exportja mellett — főkincse a petróleum, s az európai gaz­dasági élet fő mozgatója bi­zony ma is az olaj. — Mi ismerjük a kis euró­pai népek történelmét, többek között ,az önökét is. Tudjuk hogy a másfélszázados török megszállás mit jelentett ama­-----i------- ------____. Ar daly Daouda zal, hogy ki az úr Nigériában. De amikor az olaszok elvesz­tették az afrikai háborút, s Európában leverték a fasiz­must, az afrikai emberek lei­kében különös változás ment végbe. Hirtelen ráébredtek ar­ra, hogy lehet másként is élni mint eddig, s a vezetők belát­ták, hogy műveltség, iskolák, technika nélkül az önállóság­ért vívott harc értelmetlen, így kezdődött a mi vértelel- harcunk a nemzeti független­ségért, — Nem. nem vagyok kom­munista. Hithű muzulmán va­gyok, aki betartja vallása tör­vényeit, Lám, a kitűnőne* mondott egri borokból sem iszom, pedig argentin és fran­cia barátaim nyugodtan és boldogan itták. Mi elméleti­leg nem is ismerjük a kommunista tanokat. De azt látjuk, hogy a kommunista ál­lamok nyújtanak legtöbbet né­püknek. Kérdezze csak meg argentin kollégámat. Ott 6 millió rabot dolgoztat a diktatúra út-, va­sútépítéseken, s bár kétszer annyi szarvasmarha van Ar­gentínában, mint IákosainaK száma, a hús és általában a ■■a f rM Amatló Heller, az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkatársa. (Kiss Béla rajzai.) ez nálunk is. Afrika népei el­keseredetten harcolnak min­den egyes falatért, amivel több jut nekik, s kevesebb az elnyomóknak" — fejezte be Ardaly Daouda a nyurga né­ger fiatalember, aki két egri leányzó társaságában folytat­ta sétáját városunkban' * — pagony — mondotta Ardaly Daouda, aki — mint a VII. Világijusági találkozó előkészítő bizottságá­nak tagja — néhányhetes tanul­mányúton járt hazánkban, s Egerben is töltött többedma- gával néhány napot. A rokon­szenves, koromfekete bőrű fia­talember, aki hazájában, a nyugat-afrikai Nigériában az ifjúsági szervezkedés egyik ve­zetője. feltűnést és elismerést keltett városszerte közvetlen, a helyi érintkezési formákat hamar megszokó viselkedésé­vel. Hamarosan kitűnt, hogy igen képzett, nyitottszemű ve­zető a 24 éves Ardaly Daouda Kértük beszéljen hazájáról, s a nyugat-afrikai viszonyokról. — Hazám, Nigéria — mon­dotta — mintegy három és fél millió lakosával a köze! húszmilliónyi benszülöttet számláló nyugat-afrikai áll- lamszövetség tagja. Természe­tesen még nem önálló, hiszen nemrég még több más af­rikai országgal együtt —fran­cia gyarmat volt, s bár for­mailag még ma is az, az ál­lami élet irányításában, de főleg az emberek lelkében mélyreható változások történ­tek az elmúlt években. — Elsősorban arra gondo­lok, hogy a Ny ugat-Afrikai Államszövetségnek néger mi­niszterelnöke és a francia koi­iiiliP1 ' gyár kultúra nemzeti értékei­nek pusztítása, s a gazdasági élet tönkretétele terén. Vala­hogy így voltunk idáig- mi is. A legutóbbi 10 évig alig akadt nálunk, akik a civilizációt, a technikát, vagy akár a tudo­mányt, kultúrát a franciák nélkül képzelték el. A lakos­ság nagy része, akik között ma is sok az analfabéta, pedig egyáltalán nem törődött az-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents