Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A kártevők ellen © © e AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 4. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. január 6., kedd Disznótorok Befejeződtek a mezőgaz­dasági munkák, csend van, pihen a gép, pihen az em­ber, pihen a falu. Hosszab­bak a téli esték, több idő jut a házkörüli tennivalók elvégzésére, az egész évi munka eredményeinek számbavételére. Kora haj­nalban a határt járva, gyakran láthatunk a falvak felett finom ködként go- mc'ygó füstöt, melynek kö­zepe szinte örömtüzként jelzi egy-egy ház nagy ese­ményét: a disznótort. A disznótorok hozzá tartoz- l| nak a télhez. í Kora hajnalban nagy a j sürgés-forgás a disznóölésre ( készülő házaknál. Asszo­ä i nyek tálakat, edényeket, s a tűzhelyet készítik elő, a férfiak pedig hordják össze a perzselés helyére a sza-1- i mát, s a lonva felhörpintett I rtáhnka melegétől áthatva, f készítik elő a késeket, a j szúrás és a trancsírozás j.nagy műveletéhez Nagy és ' ünneoélves esemény a d;‘z- nóölés és a gazda ilyenkor látja igazán fáradságának egyik eredményét: a szép hízót. A disznóhiz'alás olyan, mint egy takarék: nevelni, etetni kell a disz­nót hosszú hónapokon ke­resztül, hegy aztán az év vegén élvezhessék gyümöl­csét. A levágott hízó meg­tölti a kamrát, sonkával burkával, kolbásszal, hússal és szalonnával. — s több hónapra biztosított a. család e’látása. Ma nincs is talán elvan parasztcsalád me­gyénkben, ahol évente óe "áznának le legalább egy Estefelé, amikor végeztek a disznó feldolgozásával, összejönnek a sógorok, ko­mák, szomszédok, s Vidám pabarazgatás közben mesé­lik el egymásnak az egész > évi munkás, nehéz és dol- ) gos, de vidám hétköznapo­i kát. De nemcsak falun, város­ban is gyakran találkozunk disznótorral. Bök városi munkás és értelmiségi dol­gozó keresetéből futja már az, hogy falusi ismerőseinél, rckonainal disznót hizlalta!, s levágva az ünnepek ide­jén, s az utána következő több hónapon keresztül tá­vol tartsa magát a húsbe­szerzés gondjaitól. Dolgozó parasztjaink egész évi fáradságos munkája nyomán eddig még soha nem tapasztalt mennyiségű szőlő termett megyénkben, s ez lehetővé teszi, hogy kenyér és hús mellé bősé­gesen jusson asztalunkra a szőlő levéből is. Váljék minden jó falat és minden pohár bor a dolgozók egész­ségére — megérdemlik. Növényvédelmi tanfolyam indult Január 5-én, tegnap reggel yitották meg a megyei Nö­vényvédő Állomáson a há- omhetes bentlakásos tanfo- yamot. A tanfolyamon az ál- omás permetező mesterei, ter- nelőszövetkezetek és állanru ;azdaságok dolgozói vesznek észt. Megismerkednek a nö­vények betegségeivel, kárte­vőivel, s a legújabb védeke- :ési eljárásokkal. Az előadá- okat filmvetítésekkel és gya­korlati bemutatókkal teszik szemléletesebbé. A tan Olya­non negyven hallgató' vesz vészt __, A IMEB i 'zsvjalata óta javait az újítói munka a Seiypi Cukorgyárban | A Népi Ellenőrzési Bizott­ság nemrégen vizsgálta a Selypi Cukorgyárban az újí­tások sorsát. Számos hibát ta­lált az újítási ügyek intézése körül, s ennek nyomán hatá­rozat ^született, mely szerint rövid időn belül meg kell ja­vítani az újítási munkát Az intézkedésnek máris ta­pasztalható az eredménye, mert 136 újítást nyújtottak be, közte dr. Érdi Henrik főmér­nök, a mészkemence szívó- csonkok kiemelését oldotta meg igen ügyesen, de az iszap­prés javítására is értékes újí­tást adtak be. Az elfogadott újításokból előreláthatólag egymillió 448 ezer forint évi haszon várható. NEM CSUPÁN SZANTÖ- VETÖ VÁLLALATOK ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK ★ TANULUNK AZ 0N0K TÖRTÉNELMÉBŐL ★ RÉGI TERÍTETT ASZTALOK ★ HÍREK — SPORT Meghalt Márkus Béla mérnök Január 3-án délelőtt az egri műszaki élet egy régi és nagy- rabeosült tagja: Márkus Béla mérnök, építőmester, váratla­nul elhúnyt. Márkus Béla negyven évig vett részt városunk építésé­ben, egy időben mint kivite­lező, mindvégig pedig mint tervező is. Számos szép épü­let, létesítmény dicséri tevé­kenységét, — hogy csak né­hányat említsünk meg: ő épí­tette a versenyuszodát, a Vo- rosilov téri volt polgári isko­lát, több kisebb-nágyobb lakó­házat, — az ő tervei szerint készültek el az 1944-ben fel­robbantott hidak helyett az újak —, ő tervezne Eger egyik büszkeségét, a stadiont, — ő irányította legújabban a kór­ház, az SZTK-épület megerő­sítési — bővítési munkáit Mindig érdekelte városa fejlő­dése, szépítése, ezért volt buz­gó tagja az egri Műemlékbi- zottságnak is. Az egri építő­ipari dolgozók közül igen so­kan az ő tanítása, gyakorlati útmutatásai alapján tanultak, — és szerették meg mestersé­güket. Most, midőn ismert alakja eltűnik utcáinkról, tereinkről, az egri műszaki-, építőipari dolgozók, az egri Műemlékbi­zottság, szeretettel emlékeznek meg Márkus Béláról, a ked­ves munkatársról, akinek em­lékét mindig felidézik Egert szépítő, díszítő munkái. Egy éve, hogy a gyöngyösi Növényvédő Állomáson is végeznek vizsgálatokat a különböző növényi kártevők meghatározására. A helybeli vizsgálat nagyban meggyor* sítja a növényvédő állomás munkáját a növényvédelem hathatós és gyors intézkedésé* ben. Képünkön: Kaptás Tibor, a növényvédő állomás laboratóriumának vezetője, gomh babetegség meghatározását végzi. (Foto: Kiss) A szünidő alatt sem unatkoztak az úttörők Késbe az igazi tél, de azért a téli szünetben sem unatkoz­tak a pajtások. Az egri járás úttörői sakk- és asztalitenisz­bajnokságokat rendeztek és nemes küzdelmet folytatta« egymás között a szünidőben. Különösen az egercsehi, az os­toros!, a makiári, a felnémeti, és a noszvaji pajtások hasz­nálták ki jól a téli szünidőt. Radioaktív tej Myugat-Németországban Nyugat-Németországfaan ál­talános riadalmat keltett Mer­ten professzornak az a meg­állapítása, hogy az eladásira kerülő tejben 15 egység stron- cium található. (1955-ben két egység, 1957-ben nyolc egység volt.) Annak ellenére, hogy a stroncium értéke még nem érte a!, a ■ veszedelmes határt, a hír érthetően nyugtalanítja a nyugat-német közvéleményt. Radioaktív elemeket fedeztek fel ezenkívül Nyugat-Német- ország területén a rozsban, bú­zában és rizsben is.- A MEGYE KISIPARI szö­vetkezetei ez évűén 2300 pár cipőt készítenek az autóbusz- és gépkocsivezetők részére. Egy öreg gyár fiatalos eredményei Az utóbbi évek során vala­hányszor véget ért a kampány a’ Hatvani Cukorgyárban, a dolgozók nem kis büszkeséggel néztek gyárukra, s ki hango­san, ki pedig csak úgy magá­ban mormogta elismerően: jól viselkedtél -„öreg.” A gyár ilyenkor óriási ablakszemeivel játékosan visszahunyorog az emberekre, vagy csak az ott dolgozó emberek látják így, akik a gyárban élték le életük javát, ismerik a legrejtettebb zeg-zúgát is. Azok az emberek, akik a laikus számára egysze­rű robajban is észreveszik a rendellenes neszt és kezük nyomán máris koopan a kala­pács és villan a hegesztő fé­nye, hogy újból harmonikus egységbe olvadjon a munka ro­baja. Az itt dolgozó emberek isme­rik a gyárat, a magukénak vallják és úgy is dolgoznak. Ezért érthető, hogy a 71 éves gyár szinte napról-napra fia­talabb lesz és eddig soha nem látott termelési eredményeket produkál. Minden évben újabb és újabb gyári csúcsok születnek, míg a kapitalista világban az is nagyszerű eredménynek szá­mított, ha egy nap 175 vagon cukorrépát sikerült feldolgozni Az 1957-es kampányban napi átlagban már 232,4 vagon cu­korrépát dolgoztak fel és 2715 vagon cukrot gyártottak, de volt olyan nap is, hogy 250 va­gon répát úsztattak a szeletelő kések alá. Akkor azt mondták, ez a maximum, amit „ki lehet hozni a gyárból.” A tavalyi kampány megcáfolta ezt a vé­leményt, mert még ennél is nagyszerűbb eredmények, gyá­ri csúcsok születtek. Az átla­gos napi feldolgozás további 2 tized vagonnal nőtt, de volt olyan nan is, mikor 253 vagon cukorrépát dolgoztak fel. A termelők megfelelő minő­ségi és elegendő mennyiségű cukorrépát biztosítottak, s a tapasztalat azt mutatja, ma már e»vre szívesebben termel­nek cukorrépát. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyár ez évi szer­ződés kötése rég meghaladta a száz százatekot, hogy mennyi­re kifizetődő a cukorrépa­termelés, érdeme" megemlíteni, hogy a múlt évben maidnem 40 millió forintot és 308 vagon cukrot flze*t«>v ki a tarrne'ők- nek, a melléktermékek meny­nyiséCTét nem is számítva. A hatvani Petőfi Tsz például 20 holdnyi területen 31 vagon ré- Dát termelt s ezért majdnem 80 ezei termtot. 70 mázsa cuk­rot, a horti Petőfi Tsz "edig 15 hold termése után csak pénz­ben 96 867 forintot kapott. De jó cukorrépatermés mel­lett még valami másnak is van jelentősége, valami fontosabb­nak, mely lehetővé tette ezeket a csúcseredményeket 6 ez: a dolgozó jó munkaviszonya, a rézművesek, a kazánkovácsok s a többi műhelyek dolgozói­nak, a Kobzi Imrék, Peszleg Ferencek, a villanyszerelők és cukorfőzők becsületes munká- ’a és szorgalma. És most, mikor 92 nap után elcsitulnak a gyár gépei, ami­kor a raktárakban háromezer vagon cukor vár elszállításra az elmúlt év munkáját érté­kelve elmonHi-ia+tuk: becsüle­tes, jó munka volt, s. m. Mégy család lépett be ac egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe A termelőszövetkezetek zár- számadási közgyűlései már le­zajlottak, s részben már elké­szültek az új tervek is. Ezek a tervek — éppúgy, mint a zárszámadás eredményei — sok egyéni parasztot késztet­nek gondolkodásra, hogy mennyivel nagyobbak a lehe­tőségek a közös gazdaságban, így van ez Egerszalökon is. A kívülállók itt Is állandóan fi­gyelemmel kísérik a termelő­szövetkezetiek munkáját, ter­veit, s most a napokban is­mét négy család kérte fel­vételét a szövetkezet tagjai közé. A közgyűlés már le is tárgyalta a felvételi kérelmek sorsát, s úgy döntöttek, hogy mind a négy családot felve­szik. IJj pár Issek h ás Gyöngy ósorossiban Gyöngyösorosziban új párt­házat avattak az elmúlt napok­ban. Az egymondatos hír ön­magában nem mond többet annál, hogy a község kommu­nistái végre kiköltözhettek az eddig nem megfelelő helyiség­ből, 6 olyan pártházban lehet­nek, ahol biztosítottak a szer­vezeti élet feltételei. A nagy dolog nem is az avatás ünnepi eseményén történt, hanem az idő alatt, amíg a három hó­nappal ezelőtt megszületett el­képzelés — az új pártház épí­tési terve — valóság lett. Az új pártházat úgyszólván az egész község építette: lelkes, olykor egymással vetélkedő társadalmi munkában. Elsősor- . ban a kommunisták, de nem- ( csak ők, hanem pártonkívüli j munkások, parasztok is. egy- J szóval csaknem mindenki a J községből. A tervrajzot az ércbánya kommunista műszaki dolgozói készítették el; ez volt az első lépés. Amikor a terv meg volt. kellett az anyag. Az építőkövet ugyancsak a bánya robbantot­ta, de a hordásra már a falu­beli fogatos gazdák vállalkoz­tak. Senki se kérte, vagy . mozgósította” őket, jöttek ió szívvel maguktól is. Azután következett az éDÍtés — ezt is nagyrészt társadalmi munkái­ban végezték el... Az építkezés végeredmény­ben — mindent beleszámítva — 218 ezer forint beruházás­nak felel meg. ebből azonban a felhasznált készpénz csak a !*rási párthi-o^tság által adott 73 ezer forint volt, a többit a helyi anyag és az elvégzett tár- -oHotmi munka ér*éke tette kv Nagyon szép dolog ez. Az új pártszékház avatása így valójában az egész köaség­re szóló esemény volt. A kis ünnepségen több mint százan jelentek meg; Molnár Jenő elv­társ, a járási pártbizottság első titkára, azután Nagy István elvtáns, a községi párttitkár mondott köszönetét a község­nek a felajánlott és az elvég­zett munkáért. Az ünnepség hivatalos része után bor, poha­rak kerültek az asztalra, meg­szólalt a zene — háromtagú zenekar az építés után most a muzsikát is ..társadalmi mun­kában szolgáltatta” — s vidám hangulatban ért véget az avató ünnepség. Nagyon ötletes kórházi f eljárásról értesültem a mi- j j nap: zenével nyugtatják az í ( operálandó beteget — ki he- [ lyi érzéstelenítést kapott —, J J a dán kórházakban. FüU * ( hallgató a fülre, s a beteg J i máris nem hall semmit a ' [ műszerek zajából, máris > j nyugodt, vidám, sót táncos f > kedvű lesz. A kezdeménye- ] í zés nagyon helyes, bár hír * ( arról nem érkezett, hogy j J milyen zene szükségeltetik j ’ az operáció sikeréhez. Ve- 5 ( leményem szerint: vakbél- \ * hez könnyű kis menüett, ! * sérvhez Supoé Könnyű lo- < í vassági indulója, nehéz, sú- J ] Uios műtéthez Wagner mu- i I zsikája. \ Azon az osztályon, ahol I i csak a szülés fájdalmát is- ! | merik meg a nők. Liszt: i 5 Szerelmi álmok csendül fel ) Í * i fitlhaV nótában. i Gondolom. (0V-.- 6) S « Gyüraölesviasgálók az export sikeréért A Heves megyei Növényvédő Állomás dolgozói nemcsak a kártevők pusztítása elleni vé­dekezéshez adnak segítsége* Másik nem kevésbé fontos feladatuk az exportra kerülő zví'm*«'rvt; ás zöldág vizsgála­ta. 1958-ban az állomás dolgo­zói közel 3 ezer vagon gyümöl­csöt és zöldséget vizsgáltak meg. A legtöbbet, mintegy 1000—1000 vagont, szőlőből és oaradicsomból. A vizsgálattal ’’ülföldre küldött gyümölcsnél *s szőlőnél a ió minőség mel- ’ett a*r is biztosították, hogv semmiféle növénykártevőt vagy betegséget ne vigyenek be másik országha.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents