Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

A FÖLDMUVESSZÖ w i faiv nt.vi,j ritv^rtl SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA A megye első önkiszolgáló boltja Hevesen Tapasztalatok a választott vezetőség téli oktatásáról a füzesabonyi járásban •Január 26-án nyílt meg a he­vesi földművesszövetkezet élel­miszer üzlet helyiségében a megye első ÖNKISZOLGÁLÓ boltja. A szocialista kereske­delem egy új formájával is­merkednek meg a hevesi dol­gozók. A teljesen átépített üz­lethelyiségben korszerű, tükrös pultokkal berendezett bolt már az első napon bebizonyította, hogy a dolgozók jobb és gyor­sabb kiszolgálását képes ellát­ni. A megnyitón megjelentek a MÉSZÖV Kereskedelmi Fő­osztályának vezető dolgozói, az FJK és a földművesszövet­kezet kereskedelmi szakembe­rei és igazgatósági tagjai; Havellant Ferenc, a MÉ­SZÖV Kereskedelmi Főosztá­lyának vezetője rövid megnyi­tójában ismertette az új bolt létrehozásának fontosságát, valamint a dolgozók új mun­kamódszerének bevezetését. A megnyitójában kitért arra, hogy ezen új kereskedelmi for­ma alkalmazásával igen nagy lépést teszünk a földművesszö­vetkezeti kereskedelem to­vábbfejlesztésére, a tömegek nevelése és a jobb kiszolgálás érdekében. Ismertette a bolt dolgozóival a feladatukat, hangsúlyozta, hogy fokozott gonddal kezeljék a szövetkezet vagyonát, meggyőző, alapos munkával, türelmesen nevel­jék a vásárlóközönséget és szoktassák ezen új vásárlási formához. A község lakossága már tü­relmetlenül várta a bolt meg­nyitását, mivel mindenki kí­váncsi volt arra, hogy milyen is ez az új önkiszolgáló rend­szer. Nem csoda tehát, hogy a déli órákig mintegy 900 vá­sárló jelent meg és járta végig az új pultokat. Az első napon még nem is vásárlás céljából, csupán ismerkedésre jöttek el a földművesszövetkezeti tagok, a község hivatali apparátusá­nak dolgozói, akik elismerően nyilatkoztak az új boltegység­ről. Többen elmondották, hogy ma még szokatlan, de pár hét múlva szép eredményeket le hét elérni. MIBEN ÁLL AZ ÖNKISZOLGÁLÁS ELŐNYE? Azt hiszem, hogy főleg a vi­déki dolgozók előtt legtöbb helyen még ismeretlen ez a ke­reskedelmi forma. Ezt bebizo­nyította a reggeli órákban megjelent vásárlók tömege is. A kiszolgálás leegyszerűsíté­se mindenekelőtt abban áli, hogy a vásárlók végigjárva az üzletet, saját maguk választják ki a polcokon elhelyezett áru­kat. Az ajtón belépve minden­ki egy vásárló-kosarat kap és a saját kosarát leadja. A meg­kapott vásárló-kosárba azután belerakja a kívánt árukat. Amikor befejezte a vásárlást, a kijárathoz érve a pénztárnál a kosárból kiszedik az árukat és a vásárló kifizeti. Ugyanak­kor megkapja a saját kosarát, amelybe belehelyezi a vásárolt cikkeket. Ezzel a módszerrel mintegy 50 százalékra csök­kent a vásárlási idő. Emellett azonban ennek az új kereskedelmi formának nagy nevelőhatása is van. Az embereket mindenekelőtt be­csületességre neveli és nagy­ban elősegíti a társadalmi tu­lajdon megbecsülését. Sokan ma még idegenkednek tőle, éppen ezért úgy a földműves­szövetkezet dolgozóinak, mint a bolt alkalmazottainak, vala­mint a választott szerveknek nagy nevelőmunkát kell kifej­teni. Ezzel a létesítménnyel egy újabb határozott lépést tettünk a szocialista kulturál­tabb kereskedelem megvalósí­tásához falun. Ugyanakkor egy másik lépést tettünk a dolgo­zók gondolkodásának formálá­sában, életének megváltoztatá­sában. Ma még csak kísérletek folynak az új kereskedelmi forma bevezetésére, de tervbe­vettük, hogy az év folyamán több vidéki földművesszövet­kezeti boltban bevezetik az önkiszolgálás rendszerét. Erre az új létesítményre büszke lehet a hevesi földmű­vesszövetkezet, de megyénk valamennyi földművesszövet­kezeti tagja is, MIVEL EZ AZ ELSŐ FÖLDMÜVESSZÖ- VEKEZETI ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT. ORSZÁGOS VISZONY­LATBAN IS. A hevesi föld­művesszövetkezet dolgozói már az első napokban is bebizonyí­tották, hogy odaadással és munkájuk legjavának biztosí­tásával dolgoznak az új szocia­lista kereskedelmi forma be­vezetéséért. Reméljük, hogy ez a munka­kedv a jövőben még csak fo­kozódni fog és a nevetésnek a közeljövőben meg is lesznek az eredményei. A járás területén a SZÖ- VOSZ és a MÉSZÖV határo­zata, valamint a tematika út­mutatása alapján a Járási Központ megszervezte vala­mennyi íöldművesszövetkezet- bem a választott vezetőségek téli oktatását Az eltelt idő azt bizonyítja, hogy helyes volt az intézkedés az ok tatás beindításáról. Szívesen eljár­nak a vezetőségi tagok és nemcsak, hogy meghallgatják az előadásokat, hanem, min­den esetben termékeny vita alakul ki, amelybe valameny nyi jelenlevő bekapcsoiódiK. Az előadók mindig kellő fel- készültséggel- jelennek meg az előadáson, ami az anyag jó átvételének legfontosabb fel­tétele. A füzesabonyi járás terüle­tén az eddigiek szerint az ok­Szakember segítségével Máj- hírt adtunk arról, hogy a Mátravidéki Erőmű asszo­nyai részben szerződésre, rész­ben a saját szükséglet fedezé­sere baromfitenyésztő szak­csoportot alakítottak. Az asz- szonyok komolyan készülnek fel a munkára. Egy csoportjuk el is látogatott a gödöllői Kis­állattenyésztési Kutató Inté­zetbe, hogy megismerkedjenek a baromfinevelés modem, tu­dományos módszereivel. A földművesszövetkezet kez­deményezésére, most a közel­jövőben egy kutatót hívnak meg Lőrincibe, s szakmai út­mutatásai alapján készíttetik el a baromfitenyésztő-telep át­alakítási munkálatait. — Annak ellenére, hogy tél van, naponta 70—80 adag fagylalt fogy el a kiskörei földművesszövetkezet cukrász­dájában. A forró feketék és édességek mellett még ma is nagy kelendőségnek örvend a fagylalt Tudományos előadás a paprikalermesxtésröt Boldog községben már évti­zedes hagyományai vannak a paprikatennelésnek, s a Köz­ségnek szinte teljes termését, a konzervipar dolgozza fel. A Községben eddig általában csí­pős paprikát termeltek, most arra törekszenek, hogy leg­alább 50 százalékban csípős­ségmentes paprikát is termel­jenek. Ennek export szem­pontjából van jelentősége, hi­szen exportra általában csak csípősségmentes paprikát Kül­denek. A csípősségmentes paprika- termelés elősegítése érdeké­ben határozta el a hatvani FJK, hogy Keszthelyről, ahol ezt a fajta paprikát kinemesí­tették, egy ezzel foglalkozó ku­tatót hívnak meg, hogy előa­dást tartson a termelési mód­szerekről. Az előadás megtar­tását szívesen vállalták a ku­tatók, s előreláthatóan febru­ár hatodikén kerül sor erre. voiu megjeienes ana- ga 80 százalékos. A földmű- vesszövetkfezeteK többségénél a beütemezés szerint meg is tar­tották az előadásokat. Alia néhány helyen térdek el csak a meghatározott időponttól. Jól halad az oktatás Besenyő- telken, Mezőtárkányban, Po­roszlón, Aldebrőn és Kaiban. Nagyobb megjelenést várunk Nagyúton és Sarudon a föld­művesszövetkezeti választott vezetőségi tagoktól. Hiányosság mindössze Szi- haimon, Mezőszemerén és Kompolton tapasztalható, ahol nem minden esetben tartottá* meg az oktatásokat. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az anyagok voltak a legvitatottabbak, ahol a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével és a gépállomással foglalkoztak. A vezetőségi ta­gok elmondották tapasztalatu­kat az elmúlt évi gépi mun­cs auh neiyen eiesen Bí­rálták a gépállomások dolgo­zóit. Példa erre Mezotárkány, ahol a földművesszövebkezes igazgatósági tagjai elmondot­ták, hogy a brigádvezető több esetben a földmű vess zövetke- zet tudta nélkül más területre irányította a traktort és így náluk a tszcs-ben 70—80 hold szántatlan maradt. Igen komoly érdeklődés; ta­núsítottak a vezetőségi tagok a „Szövetkezeti demokrácia*’ című előadás iránt, valamint a különféle szervekkel való együttműködés és a hatáskö­rükbe való feladatok tárgya­lásában. Alapjában véve még sokát nem mondhatunk el az oktatás kimeneteléről, de az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy eredményes lesz és a további munkák megva­lósítását nagyban elősegíti. Bukucs Józscfnc. Füzesabony Gazdag?illések a hatvani járásban A földművesszövetikezetek ós a konzervgyárak karöltve gazdagyűléseket tartanak a következő hetekben a hatvani járás egyes községeiben. Eze­ken a gazdagyűléseken a le­szerződött növények termelé­sének problémáit vitatják meg. Szakemberek ismertetik a fejlett módszereket, melyek­I kel nagyobb eredményeket le- 1 hét elérni. A gazdagyűlések során Ecsé- den, Horton, Csányban és Hatvanban a konzervipart zöldségek termelési problémai­ról, Nagykökényesen az állat- tenyésztés problémáiról tarta­nak előadásokat; Baromfitenyésztő szakcsoport alakult Lőrinciben Baromfitenyésztő szakcso­portot alakítottak a héten a Mátravidéki Erőmű asszonyai. 2000 darab naposcsibe nevelé­sével kezdik meg a munkát. A csibék árának 50 százalékát maguk az asszonyok adták össze, 50 százalékát a földmű­vesszövetkezet előlegezi szá­mukra mert 1000 darab értéke­sítésére szerződést kötöttek. Az Erőmű környékén van is egy csibenevelőnek alkalmas hely, ezt az Erőmű rendbehozatja, s minimális bérért adja ki a. szakcsoport-tagoknak. így márl az első évben közösen nevelik a baromfit. Az asszonyok kezdeményezé­se nyomán remélhető, hogy je­lentősen megjavul a környék baromfi-ellátása. — Nagyúton befejeződött az új fiókbolt építése. Ezzel az üzlettel a község egyik régi óhaját oldották meg, mivel az állomás felé lakóknak nem kell begyalogolni a községbe, ha vásárolni akarnak. A földművesszövetkezetek egyik legfontosabb és legna­gyobb feladata a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének segítése. Ezekről a feladatok­ról, a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kö­zötti kapcsolat elmélyítéséről, megszilárdításáról tárgyalt csütörtökön a Heves megyei földművesszövetkezetek kibő­vített választmányi ülése. Az elért eredményekről és a szö­vetkezetek előtt álló feladatok­ról Bartolálc Mihály elvtárs, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke tartott beszámolót. Beszámolójában külön is hangsúlyozta, milyen nagy fel­adatok várnak a földművesszö­vetkezeti tagságra, de elsősor­ban a vezetőségre abban, hogy fel tudjuk számolni a népgaz­daság kettős jellegét, s a szo­cialista ipar mellett megte­remtsük a szocialista mezőgaz­daságot is. Beszámolt arról, hogy a földművesszövetkeze­tek az elmúlt évben igen je­lentős eredményeket értek el ezen a téren, megerősödtek a szakcsoportok, megkétszerező­dött a taglétszámuk, s a szak­csoportok többségében jelentős a közös alap is. Javult a föld­művesszövetkezetek és a ter­melőszövetkezetek kapcsolata is, a földművesszövetkezetek hatáskörükön belül igyekeztek biztosítani a termelőszövetke­zetek kisgéppel, épületanyag­gal ....................;ekkal való el­lát;.........................javulás a tsz-ta­vá sárló telepek szakemberei segítsék a termelőszövetkeze­teket abban, hogy elsőosztalyú gyümölcsöt, zöldséget termel­jenek. Ugyanakkor felhívták külön is a MÉK-et és a MI- NÖSZER Vállalatot, hogy a termelőszövetkezeteket ha! ha­tosán segítsék munkájuk so­rán. Elmondták, hogy a föld­művesszövetkezeteknek to­vábbra is hathatósan támo­gatniuk kell a szakcsoportok mellett a különböző vízgazdál­kodási, géphasználati társulá­sok működését, s ugyanakkor elhatározták: jelentős részt vál­lalnak abból, hogy segítsenek a Tarna-menti falvakban az öntö­zéses gazdálkodás, Gyöngyös vidékén a szőlők rekonstruk­ciós tervének, s a megye északi részén a gvümölcste- lepítések tervének kidolgozá­sában. A választmányi ülés. nagy­jában és egészében betöltötte feladatát. Részletesen és ala­posan értékelte a párt irány­mutatásával az eddig végzett munkát és a következő hóna­pok feladatait. Az egy eszter- dővel ezelőtt megtartott lrűl- döttgyűlés óta a földműves­szövetkezetek jelentős eredmé­nyeket értek el a szakcsopor­tok támogatása, szervezése te­rén. ' Bizonyos, hogy az idei választmányi ülés ismét jelen­tős határkő lesz abban a mun­kában. amelyet a földműves­szövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkájából magukra vállal­tak. zán eredményes, ha maguk a vezetők példát mutatnak. Mert hiába beszél a termelőszövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről, helyességéről az a földműves- szövetkezeti vezető, aki maga kívül marad. Az ilyen ember­nek joggal mondhatják a kí­vül állók: akkor beszéljen a szövetkezet mellett, ha maga is azt az utat választja. Megegyeztek abban is, hogy mind több közös rendezvényt tartanak a földművesszövetke­zet és a termelőszövetkezet, hogy ezzel is segítsék a terme­lőszövetkezeti tagok és a kívül állók barátságát, s azt, hogy a kívül állók jobban és köze­lebbről is megismerjék a szö­vetkezetiek életét, munkáját, jövedelmét. Elhangzott a hozzászólásod során az is, hogy a földműves­szövetkezetek vezetői rendsze­resen ismertessék a tagokkal a termelőszövetkezetek, csopor­tok és szakcsoportok alapsza­bályait. hogy a tagoknak alkal­ma legyen ezekkel közelebbről is megismerkedni. Ez is felté­tele annak, hogy többen belép­jenek. Szó volt a választmányi ülé­sen arról is, hogy a MÉK és a földművesszövetkeze ti fel­szövetkezetet alakítanak. Fel akarják venni a versenyt a Dózsa Termelőszövetkezettel. A közös alap növelésére, több közös munka elvégzésére másutt is van törekvés, mint ahogy több választmányi tag, közöttük Verner Mátyás, a tarnabodi szakcsoport elnöke is elmondotta. Igen helyesen foglaltak ál­lást a személyes példamutatás kérdésében is a választmány tagjai. A beszámoló és a fel­szólalások egyaránt hangsú­lyozták, hogy csak akkor, és ott érhetnek el a földműves- szövetkezet vezetői számottevő eredményeket a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésé­ben, ahol maguk az igazgató- sági tagok mutatnak személyes példát. Határozatot is hoztak: a választmányi tagok segítsék elő, hogy a földmüvesszövet- kezetek legtekintélyesebb tag­jai r aguk is vegyenek részt a községekben megalakított fej­lesztési bizottságokban, segít- si a meglevő termelőszövet­kezet számszerű fejlesztését, esetleg új termelőszövetkeze­tek -me, alakítását. Mindany- nyian han,-: ’’lyoztái hogy ez a munka 'sóik akkor lesz iga­dolgozó parasztság életszínvo­nalát. Több felszólaló foglal­kozott azzal, hogy a földmű­vesszövetkezeti agronómusok- nak sokkal nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a szakembe­rekkel nem rendelkező terme­lőszövetkezeteknek a gazdál­kodásban. Állást foglalt a választmányi ülés abban is, hogy a meglevő szakcsoportokat úgy kell segí­teni, hogy azokban minél több eleme legyen a közös gazdál­kodásnak, közös beszerzésnek, értékesítésnek, s minden szak­csoportban meglegyen a közös alap is. Ugyanakkor segítem kell ott, ahol arra már a gaz­dasági és politikai feltételek megvannak, hogy a szakcso­port tagjai a közös gazdálko­dás magasabb fokára lépjenek. A verpeléti földművesszövet­kezet ügyvezetője elmondotta például, hogy a szakcsoport tagjai meglátogatták a helyi Dózsa Termelőszövetkezetet, tanulmányozták a szövetkezeti munkát, s a látottak nyomán el is határozták, hogy abbén az évben jövedelmük nagy ré­szét a közös alap fejlesztésére fordítják, közös présházat épí­tenek, ősszel közösen szüretel­nek, s megerősödve, termelő­gok és az egyéniek kapcsola­tában is, például — ahogyan a hozzászólások során is emlí­tették —, Apcon a földműves­szövetkezetnek és a termelő- szövetkezetnek közös klub- helyisége van, ahol találkoz­nak, együtt szórakoznak a tsz- tagok és a kívülállók. Van tö­rekvés arra is, hogy a szak­emberekkel nem rendelkező termelőszövetkezetek munká­ját segítik a földművesszövet­kezetek agronómusai. A beszámoló és az értekez­let is, értékelte az eddig elért eredményeket, s helyesen szö­gezték le: a földművesszövet­kezet — a parasztság legna­gyobb tömegszervezete — ren­delkezik mindazokkal a felté­telekkel, lehetőségekkel, me­lyek felhasználása konkrét se­gítséget jelent a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésé­ben, megszilárdításában. A felszólalók többsége igen helyesen foglalt állást abban, hogy a földművesszövetkeze­teknek ma legnagyobb felada­tuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítsége. Ezt kívánja meg a földművesszö­vetkezeti tagság jól felfogott érdeke is, hiszen csak <,. az úton lehet tovább növelni a A legjobb felvilágosító, agitációs munka a személyes példamutatás — A termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről tárgyalt a választmányi ülés —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents