Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

1959. január 30., péntek

KEFOJSáG->

'^J§LMel*)Z^dke7ettii&^

Kének a Megperzselt lányok előadásából

Beíeíeződött a > termelőszövetkezetekben az ez évi termelési terv készítése

A megye minden termelőszövetkezete befejezte az 1959- es termelési terv készítését. A tervekben a szövetkezetek reális, elerhető célokat tűztek maguk elé, amelyek azonban ez évben is további eredményekkel gazdagítják a tsz-eket.

A gyöngyösi járásban átlagosan 45 forintot terveztek egy munkaegységre, amelynek felét pénzben kapja majd meg a tagság. A gyöngyösi Űj Élet Tsz 53, a viszneki Béke 50 forintot tervezett munkaegységenként.

21 hold

öntözéses kertészet

A hatvani járás területén lehetőség van a termelőszövetkezeitek többségében öntözéses kertészet létesítésére. A szövetkezetek az elmúlt évben még korántsem használták ki ezt a lehetőséget, mindössze 6 holdon termeltek öntözéssel. Az idén már javulás van ezen a téren, 21 hold öntözéses 'kertészet beállítását vették tervbe.

Juhászától létesített az andornaktályai Petőfi Tsz

Megyénk több termelőszövetkezetében rátértek már a juhtenyésztésre. Vannak termelőszövetkezeteink, amelyek sok százezer forintot kaptak már gyapjúból és a bárányokból.

A jó példákon felbuzdulva, az andornaktályai Petőfi Tsz tagsága az elmúlt héten 70 juhot vásárolt és a közeljövőben újabb 120' darab vásárlását tervezik. Egy régi, elavult istállót alakítanak át jüh-ho- dálynak, a legelőproblémát pedig úgy oldották meg, hogy a

községi tanácstól igényeitek 30 hold olyan legelőt, amely szarvasmarha legeltetésére már nem alkalmas.

Jó álialteiiyésztés = magas jövedelem

A viszneki Béke Termelő- szövetkezetben jól megalapozott állattenyésztés van. Az utóbbi napokban 125 hízott, sonka-süldőt szállítottak el, amelyért mintegy 200 ezer forintot kapott a tagság. A szövetkezet gondoskodott a folyamatos hizlalásról és máris újabb 137 sertést hizlal. Ez évben, a tervek szerint még 200 sertést hizlalnak, illetve értékesítenek.

Ebben a szövetkezetben nem csupán sertés-, de szarvasmarha hizlalással is' foglalkoznak J és ez évben 30. darab marhát •' hizlalnak meg. Jelenleg 104 > darab szarvasmarhával rendel-> keznek, amelyből 43 tehén. >

Növekszik a tsz-ek | szőlőterülete a gyöngyösi járásban

A gyöngyösi járás termelő-; szövetkezetei jelenleg 523 hold ; szőlővel rendelkeznek. Ebből; 445 hold már termőszőlő.

Az új gazdasági terv szerint $ az idén újabb 37 holdon tele-! pitének szőlőt és 49 holdnyi < területet készítenek elő szőlőd alá az 1960-as esztendőre.

Az elmúlt évben különösen 5 jól jövedelmezett a szőlő, hi-< szén 21 mázsás átlagot értek ; el holdanként, i

Legalább tiz esztendeje ismerik egymást. Látásból. Minden reggel. — ősztől tavaszig ka-' locsniban baktattak. ugyanazon az utcán, ugyanabban az időben a hivatalukba. Délutánonként szimplájukat hörpölve, találkoztak a cukrászdában, ugyanaznap járt mindkettő színházba, moziba: mindegyik tudta a másikról: hogy hívják, mi a szenvedélye, mikor vett új ruhát és mennyiért. Egy kisváros két lakója látásból ismerte egymást.

...A teherautó

i precizitás

sofőrje ijedten fékezett, de már nem volt szükség rá: az embert, aki majd a kerekek alá került, egy másik férfi elrántotta az autó elöl.

A teherautó, vezetője ékes káromkodásai közepette továbbrobogott, a halál torkából megmenekült kalocsnis férfi sápadtan igazgatta ruháját ... Mire egészen magához tért, a másik. a megmentő már továbbhaladt.

S a következő nap reggelén a két kalocsnis , ismét találkozott. A megmentett udvariasan megemelte a kalapját és közelebb lépett...

— Uram. nem is tudom, hogyan köszönjem, meg, amit értem tett... Rendkívül örülök, hogy találkozhattunk...

— Pardon — így

a másik nincs szerencsém személyesen ismerni önt — nem emlékszem, hogy valaha is bemutatták volna... Délelőtt 9-től 11- ig van félfogadás, ebben az időben keressen fel a hivatalomban — mondta, és udvariasan megemelve kalapját, ruganyos léptekkel távozott. (egri)

Egy hete játssza, nagy sikerrel az egri Gárdonyi Géza Színház Callegari: Megperzselt lányok című színművét. Képeink az előadásról készültek, s az első a II. fel-vonás egyik drámai pillanatát örökíti meg. Nádia (Stefanik Irén), arendőrbiztos (Bődó György) -r Tarasca (Gyuricza Ottó). '

4 gyöngyösi

Vak Bottyán gimnáziumban

igazgatósága a jelentősebb tantárgyaltból — többek között magyarból, történelemből, biológiából, oroszból — iskolai pályázatot írt ki. A pályázat nyerteseit értékes jutalmakkal

díjazzák. A pályázat iránt igen nagy az érdeklődés a tanulók között, de emellett sokan jelentkeznek az országos középiskolait tanulmányi versenyekre is.

<'VWW'»*i/\AAf'>AAA/W\A/WWWWVVN^

Fenyvesi Zoltán boltvezető, J Gyöngyössolyioos: A hiányzó <

Bzeszmórmyiséggel kapcsolatos pa- < nászát kivizsgáljuk, s remélhetőleg J a Saeszforgialmi Vállalat teljes égé- < szében megtéríti a hiányzó meny- ' nyiséget.

Mtinc József, Gyöngyös: A má- J

sodik levelét megkaptuk, de a köz-! lését az idő előrehaladottságára va- < ló tekintettel nem tudtuk felhasz- < náini.

Heller Mór, Hatvan: Leveleit \ megkaptuk, használni azonban J sajnos, nem tudjuk;

A CSt NY A fiút nem látta a kislány, aki hegyesen, hegyesen, apró kis körömeipó- jében, mint valami török-tyú- kocska bebillegett a táncterembe. Elől a kislány karcsún, kedvesen, mögötte az anyja lelkesen, vastag testével iánya jövőjét előre vetítve. A táncterem különben egyszerű volt, sima fehér falain semmi dísz, a parkettje is kopott már, mégis olyan csodálatosan szép volt, amilyen csak egy táncterem lehet, ahol zenekar van, fiatal lányok vannak, izgatott szemű fiúk. akik már táncrakérés előtt beringatják magukat a zene ütemére..

Leülteik két székire a fal mellett, a mama ölébe fogta vaskos táskáját, amelynek mélyén kis üveg kölni, tű és cérna, sőt még olló is rejtőzött, aztán meg szalvétába csomagolva kis sütemény; a kislány meg ölbeeresztett kézzel, csillogó szemmel nézett körül a forgatagban, egy pillanatra behunyta a szemét. Bál! Hetek óta álmodozott erről a bálról, erről az igazán első bálról, amelyre ruhát csináltatott és frizurát a fodrásznál, meg cipőt vett az anyja, tűsarkú csaucipőt, amely úgy ölelte körül pici lábát, mint simogató férfikéz. Andalító tangó, tüzes mambó, siklik majd a fiúk karján, akik szépeket mondanak és ő még válaszolni se tud, mert jön a második, a harmadik, a tizedik és aztán jön az első, a mindig első, aki barna lesz és karcsú, csillogó szemű és erőskarú. A lányok, a többiek irigykedni fognak, hogy milyen sikere van ennek az ismeretlen és szép kislánynak. S ez az ismeretlen szép kislány, akire irigykednek az ő... ő... ő ...! Kinyitotta a szemét.

— Ne ülj olyan mereven, mint egy piszkafa ..; Elriasztod magadtól a fiúkat — suttogta az anyja. —Mosolyogj... Amikor én először voltam bálban, egy hadseregre való fiút mosolyogtam össze, pedig

GYURKÖ GÉZA:

CJL LLLUUJXL ifiül

nem is voltam olyan csinos, mint te — tette hozzá önelégülten is a régi emléktől, meg egy kicsit rezignálton is.

A KISLÁNY elmosolyodott. Egy pillanatra elképzelte nagytestű anyját, aki reggeltől estig mos, vasal, főz, disznót etet, hogy csábosán nevet a fiúkra, és azok követik is az anyját, mini! szerelmes lovagok. Ebben a pillanatban nagyon szép volt és mosolya őszinte és vonzó. Aztán a vonások belemerevedtek a mosolyba és hideg, üres lett az arca, mint valami bálvány, amelyet a nevetés istennője tiszteletéi'« faragott valami nem éppen művészkezű pogány. «

Már a harmadik számot játszotta a zenekar, és ő még mindig ült. Igaz, nem egyedül. Más lányok is ülitek itt a fal melletti székeken, egyik másik arcán ugyanaz a mosoly, ültek ölbeejtett kézzel, állandó anyai intelmekkel a fülükben, ültek és nem jött egy fiú sem felkérni őket.;.

A csúnya fiú, aki lehet:, hogy nem is volt csúnya, csak szürke volt és jelentéktelen, mint egy élő ember az olyan királyfi mellett, akit az ilyen kislányok álmodoznak össze, ott állt a zenekar előtt, háttal a dobnak, a zongorának, saxofonnak, állt zsebredugott kézzel és nézte a lányokat, akik úgy ringottak a tánc ütemére, mint tavaszi szélben a felserkedt’ búzatábla. Már táncolt, de mindig lekérték tőle a lányokat. Néhány lépés csak a lüktető zenére, ujjal még nem is érezték a leánytest légy melegét, még szóra se tudta nyitni a száját, már hallotta a kegyetlen kérdést a háta mögött: „Szabad?” És ez mindig inkább parancs volt, mint kérdés, nem félreállt,’ hogy átadja táncosát, hanem félrelökték őt ezzel a

szóval. Ujjai még a lány derekán voltak, de a lány már a másik vállát fogta, már megszűnt számára létezni az, aki még az imént fejet hajtva kérte őt táncra.

Táncolni szeretett volna nyugodtan, sokat, belefeledkezni a zenébe, a kislány szemébe, olyanokat mondani, mint hősei a filmeken, a regényekben .. !

MÁR A KISLÁNY anyjának se volt szava; se tanácsa, se felháborodása. Csak sajnálta. Nem a lányát sajnálta, úgy kell neki, ha olyan mafla, hogy egy táncost nem tud magának fogni ..« De hogy mennyibe került ez a ruha, meg a 'cipő, csak a fodrász hatvan forint. i: A kislány most olyan volt, mint egy megtikkadt virág. Megint Őszinte volt az arca, amely belefáradt a vigyorrá váló mosolyba, őszinte mint egy kisgyereké, aki a cukrosbolt kirakata előtt üres zsebbel sóvárogja a csodát. Hátha maguktól megindulnak a csodálatos ízű cukorkák, át az ablaküvegen, egyenest hozzá ...

— Szabad? — hajolt meg előtte valaki. Ijedten rezzent össze és elpirult. Az anyja megbökte.

— Hozzád szóltak kislányom — és egy pillanatra diadalmas mosoly futott végig az arcán, de magában rögtön és reálisan megállapította, hogy ez a fiú se tolongott nagyon, amikor a szépséget osztogatták.— Komor Ica vagyok — suttogta a kislány, a fiú is morgóit valami nevet, amelyet lehetett Károlynak is, Kálmánnak is érteni és a következő pillanatban már ott pörögtek a többi . pár között, mint’ a búgócsiga, amely csak forog, forog zsongva, míg el nem fogy ereje. Titokban egymást méregették, A fiú csinosnak, szépnek látta a lányt:, < a lény meg csúnyának a fiút. 5 Határozottan csúnyának. Pat- j tanásos is volt, meg az ingei se volt kikeményítve és hall-5 gatott is. Már bánta, hogy el- 5 ment táncolni. Fáradtnak; érezte magát és únta az egész 5 forgatagot, s az jutott eszébe, < hogyha most elhallgatna a < zene és itt mindenki táncolna« tovább, milyen furcsa és bo-!j londos lenne az egész.

— Szeret táncolni? — kér-< dezte a fiú;

— Nagyon — csúszott ki a< lány száján, pedig csak azt 5 akarta mondani, hogy miért < ne. Ez könnyedebb, kicsit < szemtelenebb lett volna.

— Én is .;. én is nagyon < szeretek táncolni..: különösen < magával..: Milyen jól tán- < col! — lelkendezett a fiú,nem; is annyira a táncnak, mint < inkább aim alt, hogy beszélhet,; hogy kuszán szőtt gondolatait, milyen szépen ki tudja most; végre mondani.

— Maga is elég jól táncol...; Csak a vállát, ne rángassa«

A fiú elvörösödött.

— Ne haragudjék, nem; akartam megbántani —mond-J to a lány és őszintének hang-; zott bocsánatkérése.

— Nem, dehogy haragszom ;;, igazán örülök, hogy J figyelmeztet..; Különben is...

— Szabad? — hallotta újra 5 és megint a kegyetlen szót és í a kislány, akivel most kéz- < dett volna csak beszélni, már-5 is egy másik fiú vállába ka-; paszkodott. A következő pillanatban már el is tűnt a < táncolok tömegében.

... ÉS A KISLÁNY, akit: táncba vittek, most táncolt.; Az elsővel, a másodikkal, a; tizedikkel, járt kézről-kézre, < mint valami csodálni való ékszer és hajnal felé, amikor el-‘ búcsúzott attól az igazi elsőtől a kapuban, olyan boldog; volt, mint még soha.

— Jaj, de jót táncoltam, anyu — sóhajtott fel nagy J boldogságában és eszébe sej jutott a csúnya fiú, akinek 5 pedig az egész éjszakát, ezt 5 a csodálatosan boldog éjsza-| kát köszönhette.

Itt, az első felvonásban még semmi sem biztos, csupán Tarasca, az újságíró gyanakszik egyre jobban. Gyuricza Ottó és Leülő, a gazdag vőlegény: Pusztai Péter.

Mastropaoló-ék intim szalonjának „vendégei” a II. felvonásban, a „kedves” Ginó bácsi és a lányok. Marcella (Németh Gabriella), Gino (Pálffy György) és Nádia (Stejanik Irén).

Mindennek vége. A .,háziasszony” és társasága lelepleződött. A rendőrbiztos (Bodó György), Mastropaolóné (R-iitt Icai Mária) és egy detektív (Szendrődi Ede).

Foto: KISS)