Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

2 N EPÜJSAG 1959. január 38., péntek ^ Úttörőélet 4 _ ML Heves megyei úttörők is köszöntjük az SZKP XXL kongresszusát Amikor rovatunk megje­lenik, már sók fontos ta­nácskozáson túl lesz az SZKP XXI. kongresszusa. A küldöttek, akik a nagy Szcvjetország legkülönbö­zőbb tájairól utaztak Moszk­vába, már sok fontos ha­tározatot hoztak, anrU mind a kommunizmus di­adalmas építését segítik. Mi, magyar úttörők is nagy figyelmet szentelünk a kon- resszus eseményeinek. Hiszen ott a mi jövőnkről is szó esik. Ahhcz, hogy nálunk is sikerrel befejez­hessük a szocializmus épí­tését, majd hozzáfoghas­sunk a kommunizmus meg­valósításához, ez a kong­resszus talán nagyobb se­gítséget nyújt, mint azt egyelőre gondolhatjuk. Szí­vünk teljes melegével kö­szöntjük a XXI. kongresz- szus részvevőit, akik a mi boldogabb jövőnk érdeké­ben is oly sokat tesznek. Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen az SZKP XXI. kongresszusa! Éljen a szovjet és a ma­gyar nép megbonthatatlan, örök barátsága! Legfontosabb a személyes példamutatás A huszadik század második felében élünk, amikor az em­berek ragaszkodnak a szemé­lyes és cselekvésd szabadsá­gukhoz. Ez helyesen is van így, de mégis azt mondom, ■nem szabad alaptalan kíván­ságokkal fellépni. Mi, akik nemcsak egyszerűen felnőttek, de olyan felnőttek vagyunk, aMfc önként elhatározásunk­ból úttörővezetőkké is lettünk, nem árt, ha erről nem feled­kezünk el. Nemrégen az úttörőmoz­galomban dolgozó fiatalokká! beszélgettem. Az egyik elpa- oaszolta, hogy az idősebbek gyakran mosolyognak azon, amit az úttörők tesznek. A felnőttek szemében néha mo­solyt derít, ha sorakozó, tisz­telgő úttörőket látnak. Pedig ezek az apróságok, a forma­ságok, az éjszakai őrség, és a többi izgalmas dolog adja a gyermekkor ízét, örömét. Nemrégiben zászlóavatáson voltam az egyik csapatnál. Nagyon szép volt az ünnep­ség, feledhetetlen élménnyel léptem ki az utcára utána. És ahogy elértem a következő sa­rakig, arra lettem figyelmes, hogy a gyerekek egymásután vetik le a nyakkendőiket. Más alkalommal ugyanezt láttam, amikor az úttörővezetői érte­kezlet végeztével a felnőtt csapatvezetők tüntették él a nyakkendőiket, s mintha va­lami kellemetlen nyűgtől sza­badulták volna meg, könnyed léptekkel indultak tovább. A gyerekek sokkal szívesebben tartják meg az úttörőélet sza­bályait, ha tőlünk, felnőttek­től személyes példamutatást kapnak. Nem könnyű dolog beleélni magunkat a gyermek lelkivilágába, de ha megszok­tuk, könnyebb lesz úgy visel­kednünk, hogy a nap minden percében úttörővezetőhöz méltó példát mutathassunk. Mert ez a legfontosabb. Faragó Pál csap. vez., Mezőtárkány Mire hesanáljuk fel o Pajtást ? Mi, káli úttörők rendszere­sen olvassuk a Pajtás újságot. Minden számot alaposan át­nézünk, mit tudnánk belőle felhasználni az őrsi foglalko­zásokon. Sok olyan cikket találunk, ami az úttörőélet törvényeivel kapcsolatos. Az ez évi január 7-i számban például az egyik cikk az I. törvényhez fűződik, a haza, a szülőföld szereteté- ről szól. Fürst Sándor életé­ről szóló írásban arra láttunk példát, hegy hazánkat sem­miféle bajban, veszélyben sem hagyjuk el. Közösen szoktuk elolvasni a Forradalom Nyomolvasóinak Parancsnoksága által kiadott útbaigazításokat. Az őrsi fog­lalkozások egyéb területeihez is igen sok segítséget nyújt ez a kedves kis lap. Igen érdekes­sé teszi az összejöveteleket a közös rejtvényfejtés. Nagy él­vezettel olvassuk és nézeget­jük a „Kis Rákóczi" c. foly­tatásos képregényt. Vannak, akik a, sakk, mások a bélyeg­rovat miatt várják legtürel- metlenebbül a Pajtást. így vesszük hasznát a mi kedves újságunknak, aminek minden sora nevei, tanít, szó­rakoztat. Makula Mária őrsv., Kál A Forradalmi Nyomolvasás hírei Egymás után érkeznek az újabb értesítések megyénk út­törő-csapataitól, amelyekben beszámolnak a Forradalmi Nyomolvasás újabb eredmé­nyeiről. A pajtások szorgal­masan kutatják a nagy idők még élő tanúit, hogy tőlük sze­mélyes élményeiken keresztül ismerhessék meg a dicsőséges Tanácsköztársaság eseményeit. J2en d.ezöink b ják — Arra, amiből nagyon ke­vés van, azt szokták mondani: ritka, mint a fehér holló. Na, a fehér veréb sem minden­napi jelenség. Úttörőcsapa­tunk abban a szerencsés hely­zetben van, hogy nap mint nap láthat egyet belőle. Meg­mutattuk egy idős bácsinak is, aki azt mondta, hogy ő már megette a kenyere javát, de ilyet még nem látott. Akit ér­dekel, jöjjön el hozzánk, An- dornaktályára, maga is meg­láthatja • — Eljön a várva-várt félévi bizonyítványosztás. Remélem, minden gyerek várja, hogy mi­lyen lesz a bizonyítványa, nagy munkájának eredménye. Énne­kem, ha ötös leszek, egy kis kerékpár van ígérve. Most jól megy a tanulás, mert megsze­retném kapni a kerékpárt. Ta­nuljon minden gyerek, mert aki tanul, hasznát veszi. (Petes Mária, IV. o. t., Abasár.) « — A gyöngyösi II. sz. ált. is­kola úttörőcsapata és az iro­dalmi szakkör együttesen vé­gezte a Forradalmi Nyomolva­sást. Jó munkájuk jutalmául a KISZ Megyei Bizottsága dicsé­retben és ezer forint jutalom­ban részesítette. Ennek átadá­sára ünnepélyes csapatgyűlé­sen került sor, ahol részt vet­tek a KISZ és az Úttörő-moz- galom megyei kiküldöttei, va­lamint a meghívott veteránok is, (Kezes, Márta, Gyöngyös.) A mezőtárkányi pajtásoknak tizenhárom régi harcost sike­rült felderíteni a községükben, akik annak idején részt vet­tek a proletárhatalom védel­mében. Domoszlóról a Nyomolvasás szervezéséről szóló beszámoló id. Fekete János éleiének is­mertetését is közli. 1919-ben a Vörös Hadsereg kötelékében a tiszai fronton harcolt a román burzsoá-csapatokkal szemben. Amikor szétverték őket, haza­felé menekülés közben elfog­ták és egy vagonba zárták ki­végzéséig. Erre azonban nem került sor, mert innen is si­került megszöknie. Ma a helyi Dózsa Tsz-ben dolgozik, meg­kapta a párt Központi Vezető­ségének díszoklevelét, később pedig a Kiváló Tsz-dolgozó jelvényt. A füzesabonyi I. sz. iskola Meleghangú tudósítás szá­mol be a dormándi pajtások életének sok-sok öröméről, arról, hogyan segítettek máso­kon. „Ági, aki a legkisebb az őrsben, elmondja, hogy egy nap édesanyja Füzesabonyba ment. Mire délben hazaért, ő már rendbehozta a szobát és mivel elsajátította a tűzrakás művészetét az őrsi gyűlésben, így meleg, tiszta szobával vár­ta édesanyját, akinek fáradt arcán megjelent a mosoly. Ica, aki most készül az újonc pró- bára, máris bebizonyította, hogy nem lesz méltatlan az úttörő névre. Édesanyja a tsz- be jár, érte dolgozik apja he­lyett is, aki még a háborúban odamaradt. Ica minden reg­gel megelőzi édesanyját a fel­kelésben, meleg teát készít neki és magára vállalta a fő­zést és a takarítást is. Márti, az őrsvezető-helyettes elmond­ta, hogy a kútnál egy öreg nénikével találkozott, hazase­gítette a vizét. Nincs neki sen­kije. Jó lenne, ha az őrs tag­jai beosztanák egymás közt, ki, mikor menne el hozzá se­gíteni. Az őrs tagjai a javasla­tot lelkesen elfogadták. Újabb ötleteink támadtak, s elhatá­roztuk, hogy felkeressük azo­kat a drága elvtársakat, akik­nek nevét beírtuk a Hősök Könyvébe, akikkel elbeszél­gettünk, s akik elmondták, mi pajtásai is igen sok adatot gyűjtöttek össze községüknek ebből a dicsőséges korszaká­ból. Nagy Péter, Szabó Miklós, Z ele József, Hajnal István, Lázár István és még igen sok más, idős elvtárs elbeszéléseit közölték velünk, amit mind feljegyeztek a Hősök Könyvé­ben is. Tőlük hallották arról, milyen véres harcok dúltak a Tanácsköztársaság védelméért kint a frontokon, és otthon a belső árulók ellen. Feljegyez­ték az első földosztás emlékeit is, amelynek során minden el­esett hozzátartozója egy-egy holdat kapott az érseki urada­lom területéből. Valamennyi tudósító pajtás beszámol ar­ról, hogy már befejezés előtt áll a Hősök Könyve, amiből a késői utókor is tudomást sze­rezhet e napok dicsőséges ese­történt a falunkban 1918—19- ben. Apró ajándékokat készí­tünk számukra. Érezze meg Józsi bácsi, Pista bácsi, Gusz­ti bácsi és a többiek mind, akiknek a fejét belepte már a tél dere, hogy a mi szívünk szeretete, az emlékezés „arany angyalhaját hinti rájuk, soha el nem múló f' nyel”, aho- gy„a azt az iskolában Illés Gyulától olvastuk. Jaj, de jó is lenne bekukkantani most minden házba, ahol úttörő lakik. Va­jon ki, milyen ábrázattal nyújtja át szüleinek a félévi bizonyítványt? Megtartotta-e minden pajtás az úttörőélet törvényeit? Szerez-e mindenki örömet azoknak, akik annyi szeretettel gondoskodnak gyer­mekükről ? Jaj, de jó is lenne, ha min­den ház ablakából a szeretet és a megelégedettség vidám hangjai szűrődnének ki. Ha minden pajtás nyugodt szív­vel vallhatná: nyugodt a lel­kiismeretem, megtettem min­dent, ami erőmből tellett. Minden pajtás elmondhatja ezt? Ha ma még nem, úgy igyekezzünk, hogy év végén már igen. Csak akarat kell hozzá, semmi más. Vagyis az, hogy minden pajtás úgy él­jen, ahogy úttörőhöz illik.­menyeiről. II dormándi „Gyöngyvirág-iírs“ éleiéből Ez SZKP XXI. kongresszusának csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) rült leküzdenünk a fő ne­hézségeket. Jckatyerina / Furceva, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja felszólalásá­ban a párt eszmei-nevelő mun­kájával foglalkozott, mint olyan kérdéssel, amelynek a kommunista párt nagy jelen­tőséget tulajdonít. A szovjet nép előtt széles út áll nyitva a művelődés felé. Ez idő szerint a Szovjetunió­ban valamilyen formában több mint 54 millióan, vagyis gya- koratilag minden negyedik ember tanul — mondotta be­vezetőben. A párt a kommunista társa­dalom felépítéséért folytatott harcában — folytatta Furceva — rendkívül fontos segítőtár­sának tekinti az irodalmat és a művészetet. A Szovjetunió­ban nő a könyvkiadás. 1913- ban a kiadott könyvek összes példányszáma mintegy 99 mil­lió volt, 1958-ban több mint egy milliárd pé'dányban jelen­tettek meg különböző könyve­ket a Szovjetunióban. Nálunk egy ember-e há­romszor annyi kiadott könyv jut, mint a fejlett kapitalista országokban — mondotta. Ifasafitis mozgalom a muszaknormák napi túlteljesítéséért A kongresszus küldöttei lel­kes tapssal fogadták a szónoki emelvényen megjelenő Nyiko- laj Mamajt, az ukrajnai Lu- ganszk közismert bányászát. Ismeretes, hogy tavaly az ő kezdeményezésére indult a do- nyeci szénmedencében, majd szerte az országban egy haza- fias mozgalom a műszaknor­mák napi túlteljesítéséért. A Donyec-inedence bányá­szai — mondotta Mamaj t— lelkesen helyeslik az új hétéves tervet. Amikor megismerték Hruscsov téziseit, kijelentették, hogy ké­szek határidő előtt teljesíteni a feladatokat. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Központi Bizottság első titká­ra mondott üdvözlő beszédet. Az SZKP vezette szovjet nép megbecsülést és szeretetet ví­vott ki magának azáltal, hogy járatlan utakon haladva utat tört és mutatott minden nép számára a kommunista társa­dalom építésében — mondotta Gheorghiu-Dej. Gheorghiu-Dej a Román Munkáspárt, a román munkásosztály és hazája dolgozói nevében sikereket kívánt a Szovjet­unióban folyó kommunista építés grandiózus program­jának megvalósításához. Az SZKP XXI. kongresszu­sának csütörtök délelőtti ülé­sén elnöklő Nyikolaj Beljajev a felszólalások elhangzása után bejelentette, hogy a kongresz- szus üdvözlő táviratot kapott a brazíliai, thaiföld. paraguayi és dominikai testvérpártoktól. Ezzel a kongresszus csütörtök délelőtti ülése végétért. A csütörtök délutáni ülésen felszólalt még Kalubervin, a Lett KP Központi Bizottságá­nak titkára, Gromíko külügy­miniszter, Zhivkov, a Központi Bizottság tagja, valamint Kim Ir-szen elvtárs. (MTI) A magyar kormány válaszjegyzéke a szovjet kormány január 10-i jegyzékére Dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere január 29-én fogadta V. V. Asztafjevet, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és a szovjet kormány 1959. január 10-i szóbeli jegyzékére átnyúj­totta a magyar kormány alábbi válasz jegyzékét: A ' gyár Népköztársaság külÜL űsztériuma hivatko­zással a Szovjetunió külügy­minisztériumának 1959. év ja­nuár 10-én keltezett 3. számú szóbeli jegyzékére, tisztelettel közli a alábbiakat: A magyar kormány tanul­mányozta a szovjet kormány jegyzékével átadott német bé­keszerződés-tervezetet, vala­mint a hivatkozott szóbeli jegyéket, amelyben a szovjet kormány felhívta a Magyar Népköztársaság kormányának figyelmét a Németországgal kötendő békeszerződés nagy nemzetközi horderejére. A Magyar Népköztársaság kor­mányának véleménye szerint a német kérdés holtpont­ról való elmozdításának, a békeszerződés megkötésé­nek az a módja, amelyet a békeszerződés-tervezet javasol és a szovjet kor­mány az említett jegyzék­ben kifejtett okfejtéssel indokol, teljes egészében megfelel a magyar nép alapvető érdekeinek. Ezért a Magyar Népköztársa­ság kormánya mind a béke­szerződés tervezettel, mind a szóbanforgó jegyzék tartalmá­val teljesen egyetért. A magyar nép, amely évszá­zadokon át szenvedő alanya és célpontja volt a német uralko­dó osztályok terjeszkedő poli­tikájának, a „Drang Nach Osten”-nek és nem feledhette el a két világháború keserves tapasztalatait, a legteljesebb mértékben érdekelt a német kérdésnek a béke és nemzet­közi biztonság követelményei­nek megfelelő végleges rende­zésében. A magyar nép — Európa többi népeihez hason­lóan — megdöbbenéssel és ag­godalommal szemléli, hogy alig másfél évtizeddel a világ- történelem legvéresebb hábo­rúja után — amelyért a fő fe­lelősség a német militaristá­kat terheli — feltámadhatott és fegyverkezhet az új Wehr­macht. A magyar népet nem téveszti meg egyes nyugati po­litikusok által a Német Szö­vetségi Köztársaság „békés” politikájának állítólagos „biz- tosítékai”-ról oly sűrűn han­goztatott egyetlen frázis sem. Aki a tényekből indul ki, an­nak látnia kell, hogy a Német­ország nyugati megszállási övezetének területén alakult ál­lamban politikai, katonai és gazdasági pozíciókban igen fe­lelősségteljes posztokat tölte­nek be egykori háborús bűnö­sök: hogy ez az állam nyíltan más országok területi épségét veszélyezteti; egyetlen or­szág Európában, amelynek hivatalos kormánypolitiká­jában területi követelés szerepel. A Német Szövetségi Köztár­saság menedékhelye és gyűjtő- medencéje más államok törvé­nyes rendje ellen irányuló kém, diverzáns- és uszító pro­pagandaszervezetek működé­sének, A Német Demokratikus Köztársaság területébe ékelt Nyugai-Berlin a kémek és di- verzánsok valóságos ugródesz­kája. Mindezek az általános béke szempontjából veszélyes jelen­ségek közvetlenül irányulnak a magyar nép biztonsága el­len is. A Német Szövetségi Köztársaság területén működé­si szabadságot, sőt támogatást élveznek a Magyarországról megszökött fasiszták és ellen- forradalmárok szervezetei. Gátlástalanul folytatja uszítá­sát a hírhedt Szabad Európa rádió is. Közismert tény, hogy e szervezetek az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom kirobbantásában és irányításá­ban jelentékeny szerepet ját­szottak. A Szovjetunió kormánya ál­tal kidolgozott békeszerződés­tervezet és a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának jegyzéke teljes egészében méltányolja a német hazafiaknak a legfon­tosabb német össznemzeti fel­adat megoldására, a megosztott Németország demokratikus, békés egyesítésére irányuló törekvéseit és egyúttal meg­jelöli az egység megteremté­sének reális, járható útját. Aki nem süket és vak a történelmi tényekkel szemben, annak tudo­másul kell vennie, hogy a má- második világháború után a nyugati hatalmak sorozatos szerződésszegései következté­ben Németország területén két állam keletkezett, amelyeknek társadalmi rendszere külön­böző. Az Európa békéjét és biztonságát óhajtó valameny- nyi felelős tényezőjének tudo­másul kell vennie, hogy Né­metország békés egyesítéséhez a két német állam megegyezé­se és közvetlen tárgyalásai ve­zetnek. A Szovjetunió kormányának békeszerződéstervezete ebből az elvből indul i ki. A tervezet elveinek elfogadása jelentős haladás lenne az európai biz­tonság szempontjából oly fon­tos egységes demokratikus Né­metország megteremtésének útján. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes ' egészében egyetért a Szovjetunió kormá­nyával abban is, hogy elérke­zett az ideje, hogy a német nép visszanyerje szuverenitá­sát. A szomorú történelmi ta­pasztalatok, s a jelenben fellel­hető nyugtalanító jelenségek ismeretében a Magyar Népköz- társaság kormánya azt is in­dokoltnak és érthetőnek tartja, hogy Európa népeinek a német militarizmus fenyegetései el­len megbízható biztosítékokra van szüksége. Németország hadseregének atom-, hidrogén-, rakétafegyverekkel, tenger­alattjárókkal való ellátása, il­letve e fegyverek német terü­leten való gyártása csakis ag­resszív célokat szolgálhat. In­dokolt a békeszerződés-terve- zet azon javasolt rendelkezé­se is, amely kizárja annak le­hetőségét, hogy Németországot bevonják a hitleri Németor­szág elleni háborúban részt vett bármely állam ellen irá­nyuló katonai csoportosulásba. Nem felesleges emlékeztetni arra, hogy mindezék a javasolt rendelkezések a fasizmus el« len harcoló szövetséges és tár­sult hatalmak deklarált célki­tűzései voltak. A békeszerző­désnek természetszerűleg tar­talmaznia kell ezeket a biz­tosítékokat. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió által kidol­gozott békeszerződés-ter­vezet s a tárgyban már ko­rábban megtett javaslatok elfogadása más vonatko­zásban is jelentékenyen csökkentené a nemzetközi feszültséget. A jelenlegi nemzetközi fe­szültség egyik góca Nyugat- Berlin rendezetlen és tartha­tatlan státusa. Nyugat-Berlin szabad város­sá nyilvánítása egyik érdekelt fél jogait sem csorbítaná, s a súrlódások egyik legbonyolul­tabb pontjának veszélyessége csökkenne. Európa biztonsága szempontjából ugyanígy fontos Ausztria függetlenségének sza­vatolása is. A Magyar Népköz- társaság kormánya nem té­vesztette szem elől azt a törté­nelmi tényt, hogy az agresszív német militarizmus a második világháború előkészítéseként elnyelte a vele szomszédos Ausztriát. Magyarország biz­tonságát növelné az új An­schluss veszélyének teljes ki­zárása. Mindezen megfontolások alapján a Magyar Népköztár­saság kormánya melegen üd­vözli a Szovjetunió kormányá­nak a német békeszerződés megkötésére irányuló javasla­tát, amely nemcsak a Szovjet­unió őszinte békeszándékát bi­zonyítja, hanem egyúttal meg­könnyíti Európa egyik legbo­nyolultabb problémájának reális, valamennyi érintett fél érdekeit szem előtt tartó igaz­ságos megoldását is. A Magyar Népköztársaság kormánya mindezek mér­legelése uláp elhatározta, hogy kész részt venni a békeszerződés kidolgozásá­ra Varsóban, vagy Prágá­ban összehívandó nemzet­közi konferencia munká­jában. A Magyar ’Niéohöztársaság Külügyminis::! ■ma ezúton is megragadj J .. alkalmat, hogy nagyra bf c • Hőséről bizto­sítsa a Szov.ic unio budapesti nagykövetségé' (MTI,

Next

/
Thumbnails
Contents