Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 23. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. január 28., szerda KÖZSASZENTMÄRTONT GONDOK ★ MUNKÁSÖRÖK SZÁZADGYÜLÉSÉN ir fJl.EST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI! ELNÖKSÉGE ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK Szalay István; ROSSZ ÁLOM ★ HÍREK — SPORT A Szovjetunió számára lehetővé társadalom szélesen kibontakozó válik, hogy a kommunista építésének időszakába lépjen — Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa — MOSZKVA (MTI): Kedden délelőtt, moszkvai idő szerint tíz órakor a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdasági ejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Tíz óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnökségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus részvevői helyükről felállva, hatalmas tapssal köszöntötték C s ou E n-l a jt, W l ady s- law Gomulkát, Antonin N ovot- nyt, P aim ir o Togliattit, Jacques D u cl o s t és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban tíz órakor hatalmas tapssal, felállva köszöntötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a Központi Bizottság elnökségének tagjai haladtak. Hruscsov a mikrofonhoz lépve, bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak, közülük százhatot tanácskozási joggal, 1261 küldött megjelent, nyolcán betegségük miatt nem tudnak részt venni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov megnyitottnak nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát. A Központi Bizottság első titkárának javaslatára a kongresszus részvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. kongresszusa óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachin-ról, Boles- láw Bierutról, Antonin Zapotockyról, Giuseppe Di Víttorioról, GeOrgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot-Curie-ről, Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képviselőit, majd a párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjainak sorába választották a Központi Bizottság elnökségének tagjait és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a termelés kiváló képviselőit. Ezután megválasztották a titkárságot, a szerkesztő bizottságot, és a mandátumvizsgáló bizottságot. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a Központi Bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszantartó lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki tíz óra harminc perckor kezdte meg a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól szóló beszámolót. V. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP XXI. kongresszusán Nyikíta Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, beszámolója elején megállapította, hogy a pártkongresszus feladata: megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítésére vonatkozó programját. Három év telt el a XX. pártkongresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban. | A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és megbonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható, minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és a Központi Bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — erős szocialista ipari és kolhoznagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét tekintve, Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — Az új Iparigazgatási forma jelenes előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszony- ing rövid időszaka alatt maris megmutatkoztak; konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a .érméié • belső tartalékainak és íz ország természeti kincsének felhasználása, s aktívában. nagyobb kezdeményező •róve.l dolgoznak a munkáson, «íómókök és technikusok. Hruscsov', megemlékezve a pártnak, a munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak és a szovjet értelmiségnek a mező- gazdaság fejlesztése érdekében tettnagyerőfeszítéseiről elmondotta, hogy az utolsó fél évtized alatt a szemestermény-ter- més évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940- től 1958-ig majdnem kétszeresére, a parasztok reál- jövedelme pedig, egy dolgozóra számítva, több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körüli) :lül hét és félmillió, 39-szer annyi mint 1913-ban volt, A saovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország, és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervező-mérnö- ■köfcnek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításénak történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki —, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Köz-’ ponti Bizottsága első titkárának szavait; Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzeten önkéntes szövetsége, a dolgozók sok nemzetiségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen iászeiesedtek a szövetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszik, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még sohasem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta a SZKP Központi Bizottsógának első titkára. A Szovjetunió az ag- ressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkezik, a legyőzhetelen szocialista tábor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. Hruscsov, áttérve a Szovjetunió 1959—1965-ig terjedő hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el. olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági, társadalmi és politikai élet minden területén, hogy a Szovjetunió számára lehetővé válik, hogy most á fejlődésének új. igen fontos időszakába: a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi, technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov, miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren átfogóan fejleszteni a termelőerőket, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi —technikai bázisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a Icapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország. gazdasági potenciáljának fokozásával, a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő további műszála haladással, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai téren: tovább erősíteni a szovjet-szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és öntevékenységét a kommunista társadalom építésében, bővíteni a társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzel erősíteni a tn'unkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszmei-nevelő munkáját; növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntudatát és a munkához való kommunista viszonyba szovjet hazafiság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. — Leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényeif, harcolni a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi luipcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni a „hidegháború” megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világ- rendszert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat* amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai”-ról szóló beszámolójának téziseit. I* országos vitában több mint hetvemnillióan veitek részt• A gyűléseken 4 672 000 felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezenkívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint 650 000 javaslatokat és észrevételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Vélemény-nyilvánításuk során a dolgozók kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. Áttérve az ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes tennelésének volumenét — mondotta — 1958-hoz viszonyítva 1965-ben körülbelül 80 százalékkal, ebből az „A” csoportban (termelési eszközök termelése) 85—88 százalékkal, a .,B” csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés A hétéves ten’ ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő, mint az utóbbi húsz esztendő alatt. 1965-ben a nyersvas-terme- lés 65—-70 millió tonnára, az j acéltermelést 86—91 millió ' tonnára, a hengerelt áruk tér- [ melését 65—70 millió tonnára akarjuk növelni — folytatta. — Többszörösére növeljük a színes- és ritkafémek termelését. A vas- és színesfémkohászati üzemek építésére és újjáalakítására többet szándékozunk beruházni, mint az elmúlt 30 esztendőben összesen. Ezeknek az üzemeknek kell biztosítaniok a nyersvas-, az acél- és a hengereltáru-terme- lés tervbe vett növekedésének több mint háromnegyed részét. A vegyipari termelés teljes volumene — mondotta ezután Hruscsov — hét év alatt majdnem háromszorosára emelkedik. A műtrágyagyártást 1965- ig az 1958-as tizenkét millió tonnával szmben — harmincöt millió tonnára szándékozunk emelni. Ami a tüzelőanyag-ipart illeti — folytatta Hruscsov — határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj- és földgáz-kitermelést és feldolgozást fejlesszük. A kőolajkitermelés 1965-re eléri a kettő- százharminc—ke ttőszáznegy- ven millió tonnát, vagyis több mint kétszeresére, a földgázkitermelés, illetve a gázgyártás hozzávetőleg — ötszörösére növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az össz-tüzelőanyagtermelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya harmincegyről ötvenegyre emelkedik, viszont a széné hatvan százalékról negyvenhárom százalékra csökken. A hétéves terv végére a villamosenergia termelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500—520 milliárd kilowattórára, az erőművek előirt kapacitásának pedig több mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előnyben részesíti a földgázzal, pakurával és kis kalóriajú szénféleségekké' működő hőerőművek építését. A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel több vízierőmű megépítése. Különböző reaktor típusokkal felszerelt számos atom-villany telep kezdi meg működését, A hétéves terv — mutatott rá az előadó — előirányozza az összes korszerű gépipari ágak, mindenekelőtt a nehézgépipar, a műszeripar, az automatika és az elektronika eszközeit gyártó ipar gyorsított fejlesztését. Különös figyelmet fordítunk rá, hogy a tudomány és a technika vívmányainak és felfedezéseinek, különösen a rádióelektronikának, az ultrahangnak. a rádióaktív izotópoknak felhasználásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyártsunk A nehézipar maga» fejlettségi színvonala és a mező gazdaság fellendítését célzó hí tézkedések végrehajtása - hangsúlyozta Hruscov — leht tővé teszi az élelmiszer- é (Folytatás a 2, oldalon.)
