Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 22. szám
1939. január 27., kedd NBPÜJSÄ© a ADY ENDRE halálának negyvenedik évfordulójára A rákellenes harc ma már eredményes — Dr. Ludányi Béla főorvos nyilatkozata — A negyven évvel ezelőtt, 1919. január 27-én meghalt Ady Endre költői és emberi nagyságát mindennél jobban mutatja, hogy teljesen illenek rá Arany Jánosnak, Széchenyi emlékezetében írott sorai: — „...nőttön nő Úszta fénye, amint időben, térben távozik.” Elég az azóta eltelt idő nevezetesebb évfordulóinak fontosabb emlékezéseit, vagy jelentősebb eseményeit számba- venni, hogy kétségbevonha- tatlanul lássuk ezt. pvvflT* költő halála __2____Jütán hű barátja és írótársa, Móricz Zsigmond arról ír, hogy Ady halála után egy-két évig mindig görcsös sírás fogta el, ha eszébe jutott, hogy Ady nincs már velük. S az Ady-táborához tartozó kortársak írásai is arról tanúskodnak, hogy ezekben az első években éppen a költő elmúlása fokozta ragaszkodásukat emlékéhez, elveihez, verseihez. Ezek a testirokonságnal százszor különb lelki-rokoni érzelmek és az azokból fakadó szorongató fájdalmak nyilván mutatják Adynak szíveikben való növekedését. Lehet, hogy kisebb hőfokú, de mégis csak ezekhez hasonló különös, meleg vonzalom, ösztönösen fokozódó rokonszenv gyűjtötte össze már Ady temetésén azt a sokezres tömeget is, amely nemcsak a Nemzeti Múzeum kertjét, hanem a mai Múzeum-körutat is el- özönlötte. Gyászbeszédében Móricz ennek a ragaszkodásnak az alapját így fogalmazta meg: „Embertestvérünk fekszik itt, akinek egész élete abban telt el, hogy ő sírta el a mi bánatunkat, ő átkozta el a mi átkainkat, Ő szerette helyettünk az emberiséget, >> ő szenvedett érettünk az, emberektől. Ő szijta fel a mi borunk mérgét, s ő fizette le értünk a nyomorúság adóját.” Ám, akármennyire meghatónk is a névtelen tízezrek, a barátok, a küzdőtársak ilyen megnyilatkozásai, éppen Mó- ricznak a visszaemlékezése a legjobb bizonyítéka annak, hogy ezekben a ragaszkodó érzésekben mennyi még a szubjektív látás, az idő rostájából később kihullott tévedés, a kisebbet a nagyobb dolgok rovására túlbecsülő rajongás. Pedig Móricz, az igazszívű barát, a bátor írótárs, milyen közel állt Adyhoz és mennyivel többet is látott meg akkori igazi valójából, mint bárki más. A T’TVTTDTK |Í^r0du16 Után A TIZEDIK kfeg vjták indultak meg a költő értékeléséről, sok-sok szenvedéllyel, gyalázatos támadásokkal és sokszor bizony a védelemnek csak nagyon naív érveléseivel. Nyilván ez a vita indította József Attilát arra, hogy gyö- ilyörű versben tegyen vallomást arról, hogy Ady él, hogy verseinek halála óta is virágzás a sorsa. Élő, ható voltát visszájára fordított kérdéssel bizonyítja: — „Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta — szóval, tettel és hallgatással is? — Mért békítik a simák alattomba’ — lány-duzzogássá haragváeait? — Majd találó költői képekben a sírjában is forradalmait vívó költő alakját vetíti elénk, hogy a befejezésben elhagyva a szimbólumok világát, nevén nevezze az eleven igazságot, verseinek ellenállhatatlan erejét: „Verse törvény és édes ritmusában — kő hull s a kastély ablalca zörög — eke ha- eít barázdát új húsában — mert virágzás, mert élet és örök.” Milyen tiszta beszéd ez a vers már arról, hogy Ady költészetének lényege az ő forra- dalmisága. Milyen éles megvilágítása annak, hogy nem más, mint öles. gyilkosság az. amit az uralkodó körök a háború és a forradalmak lezajlása után Ady örökségével kezdtek. Mert. Ady „jóslásai" beváltak, a hatalom birtokosainak hamis reményeit és illúzióit szétverte a nagy vihar Mit tehettek hát? Megpróbálták meghamisítva, vívódó ellentmondásainak egy-egy oldalát kiragadva Ady-t, az iránta növekvő rbkonszenvet saját céljaikra felhasználni. S az 1929-es Ady-revízió mutatja is, hogy az uralkodókörök Adyhoz fordulása nemigen volt több képmutatásnál. Minden Adyhoz fordulásuk ellenére hagyták, vagy éppen szították azt a vitát, amelyben Ady régi táborának, a Nyu- gat-nak egy sor írója szembefordult az egykori Ady-szá- mok ünnepelt költőjével. Vagy úgy, hogy a nagyobb költő iránti féltékenység vad indulatainak tíz évvel a halála után is szabad folyást engedtek. Vagy úgy, hogy olyan értékeihez ragaszkodtak, amelyek egyáltalán nem bizonyították? forradalmi, vagy csak társadalmi jelentőségét. Nagy dolog volt hát József Attila bátor színvallása. Hiszen a hamisításból és félrevezető revízióból fakadó Ady- kultusznak nem értéke, csak kára fakadt. Nem fényesedéit, hanem homályosodott általa Ady orcája. József Attila verse tehát fontos bizonyíték, hogy a hamisítás és rágalmazás légkörében is tovább, előrehaladt az iga2i arcvonásainak megismerése. ÚJABB ÖT l-sztendo cltelte ______________lutan, 19á4-ben ig az, hogy Párizsban, de halvány ereken mégis hazajutva, megjelent Bölöni Györgynek „Az igazi Ady”-ja, mely az első terjedelmes és alapos írás, amely Ady forradalmiságát részletesen kidolgozva, a költő éléte eseményeinek összefüggésében állítja az olvasó elé. Ma már érthetően ennek a könyvnek bizonyos hiányosságairól is beszélhetünk. Természetes útja ez a fejlődésnek, de Bölöni könyve máig a legjobb Ady önéletrajz és történeti jelentősége az Ady-filoló- giában soha sem fog elmúlni. — Az 1934-es évfordulónak másik ielentős eseménve, hogy Földessy Gyula odaadó gondozásában az egyes kötetek ismételt kiadásai után, végre megjelenhetett Ady összes versköteteinek gyűjteményes kiadása. CSAK A HARMINCADIK évforduló alkalmából, csak 1945. után a társadalmi haladással anakronisztikusán szembeforduló Horthy-korszak lezárása és egyben a fejlődés leggyorsabb áramlatába való bekerülésünk után jött el Ady helyes értékelésének az igazi lehetősége. Ehhez természetesen nem volt elégséges pusztán az objektív akadályok megszűnése, hanem csak pozitív tettek, írások segítségével történhetett meg. Mindenki tudja, hogy ezek között a legjelentősebbek Révai József: Ady tanulmányai. Révai József 1949-ben, a költő halálának 30. évfordulójakor tartott emlékbeszédében elmondhatta: „Népünk nagy szenvedések, tragikus megtorpanások után mégsem hullott ki az idők rostáján. Adyt igazolta is, meg is cáfolta a magyar történelem és a 30 éves halott diadala, hogy elmondhatjuk: költészetének része lián ebben a cáfolatban, népünk győzelmében” — mi pedig azt tehetjük hozzá, hogy Ady ilyen hatásában általában annak újabb erőteljes kibontakozásában éppen az ő tanulmányai jelentették az erőforrást. Ezek a tanulmányok a dialektikus és történelmi gondolkodás utolérhetetlen módszerével világították meg nemcsak azt, hogy az Ady kérdés lényege az ő tántoríthatatlan forradalmiságának felismerése, hanem, hogy melyek ennek a forradálmigágnak a kétségtelenül megfigyelhető sajátosságai. így lett nyilvánvaló, hogy Ady nem forrt ugyan teljesen össze a magyar munkásosztállyal, megőrizte eszmei különállását, jakobinus, parasztforradalmi, polgári demokratikus programját, de megingathatatlan hű szövetségese, fegyvertársa és énekese lett ennek az osztálynak, a „Jövendő fehéreinek.” Nemcsak egyetlen versében, hanem élete egész befejező szakaszában vallotta, amiről a félreérthetetlenül Kommunista Kiáltványra utaló az Uj Kísértet című versében énekel. Ezek a sorok mutatják, hogy Ady milyen mélyen átélte kora megoldási kísérleteinek minden kínált lehetőségét. De engedelmeskedni csak az igazságnak, bízni csak a valóságban tudott. Ez az elszántság és őszinte törekvés az, ami kora ellentmondásaiból fakadóan számtalan egyéni ellentmondással telített költészetét félreérthetetlenné teszi. Ezeknek az ellentmondásoknak hamisítatlan feltárása és így Ady helyes megértésének elősegítése Révai József tanulmányainak vitathatatlan és általánosan ismert eredményei. MÉGIS MOST MÁR | ^ tizede gyakran beszélünk arról, hogy e pompás eredmények ellenére Ady értékelésében még mindig nem egységes az irodalmi és a nemzeti közvélemény. Hogy Ady bizonyos értelemben kezd megmerevedni, szoborrá válni közéletünkben. Ismeretes, hogy egyes kisajátító kísérletek, amelyek Ady forradalmi lényegének a kilúgozására törekedtek, egyik megoldásnak azt választották, hogy csupán az ő művészi módszereiben, költői eszközeiben látták értékeit. Nem kellett volna azonban ennek a törekvésnek a jelentőségét any- nyira hangoztatnunk, hogy annak ellentéteként elhanyagoljuk Ady művészi vonásainak, esztétikai értékeinek számbavételét, megfigyelését. Mert ezzel azok kezére játszottunk, akik oly célzatosan szerettek beszélni Ady költészetének ért- hetetlens^géről és művésziet- lenségéről. Arról lehet vitatkoznunk, hogy Ady költői módszere, az ő szimbolizmusa, az 1918-as, illetve 19-es forradalmak után mintegy ■''főlytat- hatlanná váltak, mert kicsúszott lába alól a társadalmi talaj, de arról nem, hogy ez volt az ő költői eszköze, hogy nevén nevezhesse korának problémáit. És ma már arról sem, hogy Ady minden más költőnél nagyobb tudatossággal törekedett költői hivatása lényegének keresése közben költői módszerének kialakítására, amelynek sajátossága az, hogy nemcsak egyes szimbólumokat alkot, hanem egy egész szimbólum-rendszert, mely költészetét szinte szerves egésszé, ezer szálból szőtt szövetté teszi. — 1949-ben jelent meg egy másik tanulmány, Ady hű barátjának, az ő versei „poéta-adminisztrátorának-’, Földesy Gyulának tollából. Sajnos, hogy ez a rendkívül gazdag és éppen a jelenlegi kérdéseinkben fontossá váló mű még csak kellő kritikában sem részesült. Pedig, ha jobban felfigyelünk rá. sekkor nem következett volna be, hogy az Ady-kérdésben mi túlságosan az elmélet mezejére kerüljünk. Elég sokat foglalkoztunk költészete lényegének kérdéseivel, de valahogy egyre kevesebb Ady-verset olvastunk és hallgattunk. Legfeljebb ugyanazokat ismételgettük újra és újra. Földesy megállapítása szerint Ady halála óta a különböző alkalmakon aligha került 70— 80 Ady-versnél több a közönség elé. A többi 900 felhasználatlanul hevert Ady köteteiben. AZÉRT ÜGY ÉREZZÜK, hogy Ady verseit élővé, hatóvá, ismertté tenni kultúránkban, közvéleményünkben ez a hű emlékezés most a jólét napjaiban az akkori sötét magyar vizek , felett zengő „paesirta- álcás” sirályra. Mert ahhoz, hogy költőnk vágya szerint az Értől elindulva, befusson a nagy Óceánba, előbb itt. a Duna táján, a dobogó szívekben kell, hogy állandó tanyát verjen, s ebben ez az ünnepi évforduló is, amelyik egyáltalán nem a gyász, sokkal inkább a jogos nemzeti büszkeség jegyében zajlik ma már, jelentős alkalom lehet. PATAKY LÁSZLÓ főiskolai tanár. A Heves megyei egészség- ügyi hálózat egyik büszkesége, hogy a rákellenes küzdelem szervezkedésének, az ún. onkológiai szolgálat élén egy olyan nemzetközileg is ismert szakorvos áll, mint dr. Ludá- nyi Béla főorvos. Közel egy év távlatából kerestük fel őt újra az új SZTK szakrendelőben, s kértük: tájékoztasson bennünket a rákellenes küzdelem fejlődéséről. Az úi rendelőintézetben helyzetünk iobb — kezdte dr. Ludányi Béla. — Az épület korszerűbb, s ha megoldódik a felső emeletsor irodáinak elhelyezése, rendelőnk két helyiségre bővül. így a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos jelenlegi zsúfoltság megszűnik. Sajnos, az önálló ikológiai osztály, vagy legalábbis a nőgyógyászaton belüli onkológiai részleg felállítására csak jövőre, 1960-ban kerülhet sor. Pedig a gondozás alapfeltétele a gyors beavatkozás. Ma még a miskolci, budapesti onkológiai intézetekre vagyunk utalva, ha felismertünk s kezelésre utaltunk egy-egy rákos beteget. S ezek felvevő- képessége is korlátolt. Pedig a rák korai kezelése létkérdés a beteg számára. Ma a helyzet az, hogy 1951—53. évek közti diagnózisok szerint a nők genitális rákjainak gyógyításánál 80 százalékos eredményt értünk el a szűrővizsgálat s a korai beavatkozás segítségével. Márpedig az összes rákos megbetegedések aránya százalékban kifejezve 60:40 a nők javára, s ezen belül a nők rákos megbetegedésének természete 80 százalékban a genitális szerveiken (méh, petefészek, mell) keletkező daganatokból tevődik. így érthetjük meg, hogy mit jelent, ha bizonyos korhatáron belül minden nőnél meg tudjuk oldani a szűrővizsgálatot. A genitális rákok elleni küzdelemben ugyanis egy olyan nagyszerű fegyver van a kezünkben, mint a fényképező kolposzkóp, amely az eddig használatos és ugyancsak igen hasznos optikai kolposzkóppal szemben nemcsak bepillantást enged a rákkal veszélyeztetett területre, de le is fényképezi azt. E fényképfelvételek megőrizhetők, s a szűrő-vizsgálatokon összehasonlíthatók. Mivel az általuk talált 0-stádiumban levő rákok 8—9 év múlva előrehaladott stádiumban levő daganatok lehetnek, ezeknek felfedezése a kolposzkóp készítette fénykép segítségével minden esetben megmenti a beteg életét, hisz e stádiumban áttételeződésről, vagy ki- újulásról gyakorlatilag még nem lehet szó. Kórházunk most készül vásárolni ilyen fényképező kolposzkópot, s ez betegellátásunk helyzetét lényegesen javítja majd. Ne üliünk fel a tudálékosoknak, akik már most arról beszélnek, hogy a radioaktív szeny- nyeződés következtében hazánkban is megszaporodott a vérképző szervek rákja (fehérvérűség stb.). Ez nem igaz. Tény, hogy a vizsgálati módszerek tökéletesedésével megnőtt a valóban megállapított, diagnosztikailag is alátámasztott rákos esetek száma. De ez inkább jó, mint rossz. Mert hiszen ezeknek az eseteknek nagy része a "óltban, a rákellenes küzdei u szervezetlensége miatt íelismerhetetlen volt, a bennük szenvedő sokszor kezeletlenül pusztult el, ma pedig már egy részük megmenthető az életnek. Ráadásul a világviszonylatban is nagymértékeit új magyar gyógyszer, a Degranol. éppen a vérképző szervek rákjánál, a fehérvérűségnél hatásos és még néhány nyirokcsomó sarcoménál, olyan eseteknél is, amelyekkel szemben eddig tehetetlenül álltunk. Sugárkezelés, műtét és Degranol E három fegyver együttes alkalmazása a legeredménye- seb a rákellenes harc mai állása szerint. A sugárterápia a szovjet mintára készített kobalt-ágyúk segítségével nagyot tökéletesedett. A kobalt nemcsak sokszorta olcsóbb, minta rádium, de ami a fő: sugara intenzívebb, egészen mélyre behatol, s mintegy 70 százaléka a belső szerveken levő daganatra irányítható, míg a rádiumnál a helyzet az volt, hogy a sugármennyiség túlnyomó többségét a bőr nyelte el, s megtámadta az ép bőrfelületeket is. Az előzetesen besugárzott daganatterület műtéti kezelése után adagolt Degranol pedig általában megakadályozza, vagy hátráltatja az új áttételek képződését, Uj szűrővizsgálati módszeren dolgozunk országosan. A kilátások kecsegtetőek. Ha beválik, szinte fel sem mérhető, mit jelent majd a lakosság számára. A helyzet ugyanis az, hogy a nagyvárosok bensprittel szeny- nyezett, füstös levegője valóban világviszonylatban növeli a tüdőrákos esetek abszolút számát. A tüdőrák megállapítása pedig eddig csak a legritkább esetben sikerül operábüis időszakon belül. Mire a röntgen kimutatja, a beteg rendszerint már nem operálható. A gyomorráknál hasonló a helyzet. Itt csak egészen gondos, egyénenként 1—1,5 órás röntgen- vizsgálattal, felvételek készítésével lehetne a szűrést végrehajtani. Erre pedig sem felszerelés, sem szakorvos nem áll rendelkezésre. A tüdő- es gyomortumoroknál tehá’ (esek főleg a férfiaki rákos betegségei) nem ez a fő ok. hanem nehezebben lennének kezelhetők, hanem az, hogy mindmáig legtöbbször elkésve ismerik fel őket. Ha új szűrő- vizsgálati módszerünk beválik, akkor nemcsak a rákot magát, de a rákos hajlamot is sikerül majd idejekorán megállapítanunk, amikor ezeket az embereket elkülönítve. gondos vizsgálatnak vethetjük aló, A rákellenes küzdelem eredményes. ezt ma már bízvást mondhatjuk. A íoto-kolposzkop beszerzése, s kórházi osztály felállítása pedig tovább növelheti megyénkben a megmentett rákos betegek számát. S ezek ma már nem kis számban vannak. A napokban beállított hozzánk egy idős bácsi, akinek súlyos limphosarcomá- ját Degranollal kezeltük. Hosszú ideje nem tudtunk róla, azt hittük, már el is temették, hiszen a nyakán levő vastag sarcoma-kötegek után ítélve, teljesen reménytelennek látszott. Most, habár sápadtan és gyengén, de már szemmel láthatóan erőre kapva látogatott meg minket. Először azt hittük, szellemet látunk, s nincs nagyobb öröm az orvos számára, mint az ilyen optimizmust keltő esetek. Reméljük, a jövőben egyre több lesz belőlük — fejezte be nyilatkozatát dr. Ludányi főorvos. (— pala —) Mi történt a versenyfelhívás óta a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt KISZ-brigádjainál ? Lassan egy hónapja lesz, hogy napvilágot látott egy felhívás a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt KlSZ-fiatal- jainak részéről, amelyben a gépesítési terv teljesítéséért, az anyag- és önköltség csökkentéséért versenyre hívták az ország többi szénbányáinak fiataljait. A felhívást nagy lelkesedéssel fogadták a tröszt kisaesei. Ügy gondolkoztak, most végre megmutathatják, hogy ők is tudnak szép eredményeket elérni, ha számítanak rájuK, ha megbecsülik munkájukat. A bányagépekkel el tudják érni az előírt előrehaladási sebességet. Ez a lelkesedés vajon meg- maradt-e továbbra is? Nem hamvadt-e el a láng, amely annyira lelkesítette a bányász ifiket? Ezt kérdeztük Ursitz Józseftől, a tröszt főmérnökétől: — Még nagyon elején járunk a mozgalomnak — felelte. Ors7,ágraszóló eredményeink még nincsenek, csak dolgozunk becsületesen. A fellángolt lelkesedés nem szaJmaiáng volt. Gyöngyösön a vastámas fejtés az 1,5—1,6 méteres frontsebességet szilárdan tartja. Összehasonlításként mondom, hogy a tröszt viszonylatában az átlagsebesség 1,6-—1,7 méter. Az F 4-es gépen dolgozó KISZ-bi’igád közel van felajánlásának teljesítéséhez. De nemcsak a gyöngyösi XII-es aknáról szólhatok dicsérettel. A többi aknaüzemek fiataljai is mozgásba jöttek a felhívásra. Rózsaszentmártonban KISZ- brigád alakult és vette át egy F 4-es kombájn kezelését. Szűcsiben szintén kombájnnal dolgoznak a kiszesek. Petőfi-altárón két frontfei- tésre telepítették a' kommunista fiatalokat. Egy F 4-es gépen és az elővájásban is ők dolgoznák. De mint az aktívaértekezleten is elhangzott-, ebben az új mozgalomban számítanak az öreg bányászok segítőkészségére. A KISZ-fia- talök veszik át egyes gépék kezelését, KISZ-brigádo;: alakultak, de az idősebb bányászok tapasztalatát is igénybe veszik. A termelési tanácstrozáso- kom az „öregek” is csatlakoztak a KXSZ-fiatalok kezdeményezéséhez. Helyes verseny- szellem alakult ki az idős bányászok és a fiatalok Között A felsoroltakból láthatják, nem halt meg ez a mozgalom csak csendben dolgoznak a KISZ-brigádok. Egy hónap leforgása alatt biztató eredményekről beszélhetnek, — fejezte be a rövid ismertetését a tröszt főmérnöke. A havi Kiértékelések minden bányaüzemnél megkezdődnek a közeli napokban. Az első hónap sikereiről, vagy sikertelenségéről számolnak be. Az előkalkulációk jó eredménnyel Kecsegtetnek, csak a hátralevő napoktól függ. hogy meghozzák-e a várt eredményt, sikeres lesz-e a hónap. Nég> 'zúz bányászfiatal lépett a mozgalomba és két keze munkájával igyekszik bebizonyítani, hogy rászolgál a kiszista-bányász névre. K. J. Jíe+fcedíM, üunetdi Gerléi Dorottya: Kérjük, közölje pontos elmét. Sajnos, a kért lapszámból csak egy példányt tudunk küldeni. A 3 forintos bélyeget — ha a címét közli —' visszaküldjük egy lapszámmal együtt. l.avrimz .Tözsefné, Hatvan: Ügyét kivizsgáljuk, felhívjuk az illetékesek figyelmét panaszának eljmozé.sére.. Az eredményről w- tesítjük majd, ' ^ Or. Várady Tihorné, Egerbakta: Tudósításait köszönjük, a legutóbbit is felhasználjuk. Kérjük, továbbra is írjon szerkesztőségünknek minden írását szívesen fogadjuk.
