Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

1939. január 27., kedd NBPÜJSÄ© a ADY ENDRE halálának negyvenedik évfordulójára A rákellenes harc ma már eredményes — Dr. Ludányi Béla főorvos nyilatkozata — A negyven évvel ezelőtt, 1919. január 27-én meghalt Ady Endre költői és emberi nagyságát mindennél jobban mutatja, hogy teljesen illenek rá Arany Jánosnak, Széchenyi emlékezetében írott sorai: — „...nőttön nő Úszta fénye, amint időben, térben távozik.” Elég az azóta eltelt idő ne­vezetesebb évfordulóinak fon­tosabb emlékezéseit, vagy je­lentősebb eseményeit számba- venni, hogy kétségbevonha- tatlanul lássuk ezt. pvvflT* költő halála __2____Jütán hű barátja és írótársa, Móricz Zsigmond arról ír, hogy Ady halála után egy-két évig mindig görcsös sírás fogta el, ha eszébe jutott, hogy Ady nincs már velük. S az Ady-táborához tartozó kor­társak írásai is arról tanús­kodnak, hogy ezekben az első években éppen a költő elmú­lása fokozta ragaszkodásukat emlékéhez, elveihez, versei­hez. Ezek a testirokonságnal százszor különb lelki-rokoni érzelmek és az azokból fakadó szorongató fájdalmak nyilván mutatják Adynak szíveikben való növekedését. Lehet, hogy kisebb hőfokú, de mégis csak ezekhez hasonló különös, meleg vonzalom, ösz­tönösen fokozódó rokonszenv gyűjtötte össze már Ady te­metésén azt a sokezres töme­get is, amely nemcsak a Nem­zeti Múzeum kertjét, hanem a mai Múzeum-körutat is el- özönlötte. Gyászbeszédében Móricz ennek a ragaszkodás­nak az alapját így fogalmazta meg: „Embertestvérünk fekszik itt, akinek egész élete abban telt el, hogy ő sírta el a mi bánatunkat, ő átkozta el a mi átkainkat, Ő szerette helyet­tünk az emberiséget, >> ő szen­vedett érettünk az, emberek­től. Ő szijta fel a mi borunk mérgét, s ő fizette le értünk a nyomorúság adóját.” Ám, akármennyire megható­nk is a névtelen tízezrek, a barátok, a küzdőtársak ilyen megnyilatkozásai, éppen Mó- ricznak a visszaemlékezése a legjobb bizonyítéka annak, hogy ezekben a ragaszkodó ér­zésekben mennyi még a szub­jektív látás, az idő rostájából később kihullott tévedés, a ki­sebbet a nagyobb dolgok ro­vására túlbecsülő rajongás. Pedig Móricz, az igazszívű ba­rát, a bátor írótárs, milyen kö­zel állt Adyhoz és mennyivel többet is látott meg akkori iga­zi valójából, mint bárki más. A T’TVTTDTK |Í^r0du16 Után A TIZEDIK kfeg vjták in­dultak meg a költő értékelé­séről, sok-sok szenvedéllyel, gyalázatos támadásokkal és sokszor bizony a védelemnek csak nagyon naív érveléseivel. Nyilván ez a vita indította Jó­zsef Attilát arra, hogy gyö- ilyörű versben tegyen vallo­mást arról, hogy Ady él, hogy verseinek halála óta is virág­zás a sorsa. Élő, ható voltát visszájára fordított kérdéssel bizonyítja: — „Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta — szóval, tettel és hallgatással is? — Mért békítik a simák alattomba’ — lány-duzzogássá haragváeait? — Majd találó költői képekben a sírjában is forradalmait ví­vó költő alakját vetíti elénk, hogy a befejezésben elhagyva a szimbólumok világát, nevén nevezze az eleven igazságot, verseinek ellenállhatatlan ere­jét: „Verse törvény és édes ritmusában — kő hull s a kas­tély ablalca zörög — eke ha- eít barázdát új húsában — mert virágzás, mert élet és örök.” Milyen tiszta beszéd ez a vers már arról, hogy Ady köl­tészetének lényege az ő forra- dalmisága. Milyen éles meg­világítása annak, hogy nem más, mint öles. gyilkosság az. amit az uralkodó körök a há­ború és a forradalmak lezaj­lása után Ady örökségével kezdtek. Mert. Ady „jóslásai" beváltak, a hatalom birtoko­sainak hamis reményeit és il­lúzióit szétverte a nagy vihar Mit tehettek hát? Megpróbál­ták meghamisítva, vívódó el­lentmondásainak egy-egy ol­dalát kiragadva Ady-t, az iránta növekvő rbkonszenvet saját céljaikra felhasználni. S az 1929-es Ady-revízió mutatja is, hogy az uralkodó­körök Adyhoz fordulása nem­igen volt több képmutatásnál. Minden Adyhoz fordulásuk ellenére hagyták, vagy éppen szították azt a vitát, amelyben Ady régi táborának, a Nyu- gat-nak egy sor írója szembe­fordult az egykori Ady-szá- mok ünnepelt költőjével. Vagy úgy, hogy a nagyobb költő iránti féltékenység vad indu­latainak tíz évvel a halála után is szabad folyást enged­tek. Vagy úgy, hogy olyan ér­tékeihez ragaszkodtak, ame­lyek egyáltalán nem bizonyí­tották? forradalmi, vagy csak társadalmi jelentőségét. Nagy dolog volt hát József Attila bátor színvallása. Hi­szen a hamisításból és félreve­zető revízióból fakadó Ady- kultusznak nem értéke, csak kára fakadt. Nem fényesedéit, hanem homályosodott általa Ady orcája. József Attila ver­se tehát fontos bizonyíték, hogy a hamisítás és rágalma­zás légkörében is tovább, elő­rehaladt az iga2i arcvonásai­nak megismerése. ÚJABB ÖT l-sztendo cltelte ______________lutan, 19á4-ben ig az, hogy Párizsban, de hal­vány ereken mégis hazajutva, megjelent Bölöni Györgynek „Az igazi Ady”-ja, mely az el­ső terjedelmes és alapos írás, amely Ady forradalmiságát részletesen kidolgozva, a költő éléte eseményeinek összefüg­gésében állítja az olvasó elé. Ma már érthetően ennek a könyvnek bizonyos hiányossá­gairól is beszélhetünk. Termé­szetes útja ez a fejlődésnek, de Bölöni könyve máig a leg­jobb Ady önéletrajz és törté­neti jelentősége az Ady-filoló- giában soha sem fog elmúlni. — Az 1934-es évfordulónak má­sik ielentős eseménve, hogy Földessy Gyula odaadó gondo­zásában az egyes kötetek is­mételt kiadásai után, végre megjelenhetett Ady összes versköteteinek gyűjteményes kiadása. CSAK A HARMINCADIK évforduló alkalmából, csak 1945. után a társadalmi hala­dással anakronisztikusán szem­beforduló Horthy-korszak le­zárása és egyben a fejlődés leggyorsabb áramlatába való bekerülésünk után jött el Ady helyes értékelésének az igazi lehetősége. Ehhez természete­sen nem volt elégséges pusz­tán az objektív akadályok megszűnése, hanem csak po­zitív tettek, írások segítségével történhetett meg. Mindenki tudja, hogy ezek között a leg­jelentősebbek Révai József: Ady tanulmányai. Révai Jó­zsef 1949-ben, a költő halálá­nak 30. évfordulójakor tartott emlékbeszédében elmondhat­ta: „Népünk nagy szenvedé­sek, tragikus megtorpanások után mégsem hullott ki az idők rostáján. Adyt igazolta is, meg is cáfolta a magyar tör­ténelem és a 30 éves halott diadala, hogy elmondhatjuk: költészetének része lián ebben a cáfolatban, népünk győzel­mében” — mi pedig azt te­hetjük hozzá, hogy Ady ilyen hatásában általában annak újabb erőteljes kibontakozásá­ban éppen az ő tanulmányai jelentették az erőforrást. Ezek a tanulmányok a dia­lektikus és történelmi gondol­kodás utolérhetetlen módsze­rével világították meg nem­csak azt, hogy az Ady kérdés lényege az ő tántoríthatatlan forradalmiságának felismeré­se, hanem, hogy melyek en­nek a forradálmigágnak a két­ségtelenül megfigyelhető sajá­tosságai. így lett nyilvánvaló, hogy Ady nem forrt ugyan teljesen össze a magyar mun­kásosztállyal, megőrizte esz­mei különállását, jakobinus, parasztforradalmi, polgári de­mokratikus programját, de megingathatatlan hű szövetsé­gese, fegyvertársa és énekese lett ennek az osztálynak, a „Jövendő fehéreinek.” Nem­csak egyetlen versében, ha­nem élete egész befejező sza­kaszában vallotta, amiről a félreérthetetlenül Kommunis­ta Kiáltványra utaló az Uj Kí­sértet című versében énekel. Ezek a sorok mutatják, hogy Ady milyen mélyen átélte ko­ra megoldási kísérleteinek minden kínált lehetőségét. De engedelmeskedni csak az igaz­ságnak, bízni csak a valóság­ban tudott. Ez az elszántság és őszinte törekvés az, ami kora ellentmondásaiból fakadóan számtalan egyéni ellentmon­dással telített költészetét félre­érthetetlenné teszi. Ezeknek az ellentmondásoknak hamisítat­lan feltárása és így Ady he­lyes megértésének elősegítése Révai József tanulmányainak vitathatatlan és általánosan is­mert eredményei. MÉGIS MOST MÁR | ^ tizede gyakran beszélünk ar­ról, hogy e pompás eredmé­nyek ellenére Ady értékelésé­ben még mindig nem egységes az irodalmi és a nemzeti köz­vélemény. Hogy Ady bizonyos értelemben kezd megmereved­ni, szoborrá válni közéletünk­ben. Ismeretes, hogy egyes ki­sajátító kísérletek, amelyek Ady forradalmi lényegének a kilúgozására törekedtek, egyik megoldásnak azt választották, hogy csupán az ő művészi módszereiben, költői eszközei­ben látták értékeit. Nem kel­lett volna azonban ennek a tö­rekvésnek a jelentőségét any- nyira hangoztatnunk, hogy an­nak ellentéteként elhanyagol­juk Ady művészi vonásainak, esztétikai értékeinek számba­vételét, megfigyelését. Mert ez­zel azok kezére játszottunk, akik oly célzatosan szerettek beszélni Ady költészetének ért- hetetlens^géről és művésziet- lenségéről. Arról lehet vitat­koznunk, hogy Ady költői módszere, az ő szimbolizmusa, az 1918-as, illetve 19-es forra­dalmak után mintegy ■''főlytat- hatlanná váltak, mert kicsú­szott lába alól a társadalmi talaj, de arról nem, hogy ez volt az ő költői eszköze, hogy nevén nevezhesse korának problémáit. És ma már arról sem, hogy Ady min­den más költőnél nagyobb tu­datossággal törekedett költői hivatása lényegének keresése közben költői módszerének ki­alakítására, amelynek sajátos­sága az, hogy nemcsak egyes szimbólumokat alkot, hanem egy egész szimbólum-rendszert, mely költészetét szinte szerves egésszé, ezer szálból szőtt szö­vetté teszi. — 1949-ben jelent meg egy másik tanulmány, Ady hű barátjának, az ő ver­sei „poéta-adminisztrátorá­nak-’, Földesy Gyulának tollá­ból. Sajnos, hogy ez a rendkí­vül gazdag és éppen a jelenle­gi kérdéseinkben fontossá váló mű még csak kellő kritikában sem részesült. Pedig, ha job­ban felfigyelünk rá. sekkor nem következett volna be, hogy az Ady-kérdésben mi túlságosan az elmélet mezejére kerüljünk. Elég sokat foglalkoztunk költé­szete lényegének kérdéseivel, de valahogy egyre kevesebb Ady-verset olvastunk és hall­gattunk. Legfeljebb ugyanazo­kat ismételgettük újra és újra. Földesy megállapítása szerint Ady halála óta a különböző alkalmakon aligha került 70— 80 Ady-versnél több a közön­ség elé. A többi 900 felhaszná­latlanul hevert Ady kötetei­ben. AZÉRT ÜGY ÉREZZÜK, hogy Ady verseit élővé, ható­vá, ismertté tenni kultúránk­ban, közvéleményünkben ez a hű emlékezés most a jólét nap­jaiban az akkori sötét magyar vizek , felett zengő „paesirta- álcás” sirályra. Mert ahhoz, hogy költőnk vágya szerint az Értől elindulva, befusson a nagy Óceánba, előbb itt. a Duna táján, a dobogó szívek­ben kell, hogy állandó tanyát verjen, s ebben ez az ünnepi évforduló is, amelyik egyálta­lán nem a gyász, sokkal inkább a jogos nemzeti büszkeség je­gyében zajlik ma már, jelentős alkalom lehet. PATAKY LÁSZLÓ főiskolai tanár. A Heves megyei egészség- ügyi hálózat egyik büszkesége, hogy a rákellenes küzdelem szervezkedésének, az ún. on­kológiai szolgálat élén egy olyan nemzetközileg is ismert szakorvos áll, mint dr. Ludá- nyi Béla főorvos. Közel egy év távlatából kerestük fel őt újra az új SZTK szakrendelő­ben, s kértük: tájékoztasson bennünket a rákellenes küz­delem fejlődéséről. Az úi rendelőintézetben helyzetünk iobb — kezdte dr. Ludányi Béla. — Az épület korszerűbb, s ha megoldódik a felső emeletsor irodáinak elhelyezése, rende­lőnk két helyiségre bővül. így a szűrővizsgálatokkal kapcso­latos jelenlegi zsúfoltság megszűnik. Sajnos, az önálló ikológiai osztály, vagy lega­lábbis a nőgyógyászaton belüli onkológiai részleg felállítására csak jövőre, 1960-ban kerülhet sor. Pedig a gondozás alapfel­tétele a gyors beavatkozás. Ma még a miskolci, budapesti onkológiai intézetekre va­gyunk utalva, ha felismertünk s kezelésre utaltunk egy-egy rákos beteget. S ezek felvevő- képessége is korlátolt. Pedig a rák korai kezelése létkérdés a beteg számára. Ma a hely­zet az, hogy 1951—53. évek közti diagnózisok szerint a nők genitális rákjainak gyó­gyításánál 80 százalékos ered­ményt értünk el a szűrővizs­gálat s a korai beavatkozás se­gítségével. Márpedig az összes rákos megbetegedések aránya százalékban kifejezve 60:40 a nők javára, s ezen belül a nők rákos megbetegedésének ter­mészete 80 százalékban a ge­nitális szerveiken (méh, pete­fészek, mell) keletkező daga­natokból tevődik. így érthet­jük meg, hogy mit jelent, ha bizonyos korhatáron belül minden nőnél meg tudjuk ol­dani a szűrővizsgálatot. A ge­nitális rákok elleni küzdelem­ben ugyanis egy olyan nagy­szerű fegyver van a kezünk­ben, mint a fényképező kolposzkóp, amely az eddig használatos és ugyancsak igen hasznos opti­kai kolposzkóppal szemben nemcsak bepillantást enged a rákkal veszélyeztetett terület­re, de le is fényképezi azt. E fényképfelvételek megőrizhe­tők, s a szűrő-vizsgálatokon összehasonlíthatók. Mivel az általuk talált 0-stádiumban le­vő rákok 8—9 év múlva előre­haladott stádiumban levő da­ganatok lehetnek, ezeknek fel­fedezése a kolposzkóp készí­tette fénykép segítségével minden esetben megmenti a beteg életét, hisz e stádium­ban áttételeződésről, vagy ki- újulásról gyakorlatilag még nem lehet szó. Kórházunk most készül vásárolni ilyen fényképező kolposzkópot, s ez betegellátásunk helyzetét lé­nyegesen javítja majd. Ne üliünk fel a tudálékosoknak, akik már most arról beszél­nek, hogy a radioaktív szeny- nyeződés következtében ha­zánkban is megszaporodott a vérképző szervek rákja (fehér­vérűség stb.). Ez nem igaz. Tény, hogy a vizsgálati mód­szerek tökéletesedésével meg­nőtt a valóban megállapított, diagnosztikailag is alátámasz­tott rákos esetek száma. De ez inkább jó, mint rossz. Mert hiszen ezeknek az eseteknek nagy része a "óltban, a rák­ellenes küzdei u szervezetlen­sége miatt íelismerhetetlen volt, a bennük szenvedő sok­szor kezeletlenül pusztult el, ma pedig már egy részük megmenthető az életnek. Rá­adásul a világviszonylatban is nagymértékeit új magyar gyógyszer, a Degranol. éppen a vérképző szervek rákjánál, a fehérvérűségnél hatásos és még néhány nyirokcsomó sar­coménál, olyan eseteknél is, amelyekkel szemben eddig te­hetetlenül álltunk. Sugárkezelés, műtét és Degranol E három fegyver együttes alkalmazása a legeredménye- seb a rákellenes harc mai ál­lása szerint. A sugárterápia a szovjet mintára készített ko­balt-ágyúk segítségével nagyot tökéletesedett. A kobalt nem­csak sokszorta olcsóbb, minta rádium, de ami a fő: sugara intenzívebb, egészen mélyre behatol, s mintegy 70 százalé­ka a belső szerveken levő da­ganatra irányítható, míg a rádiumnál a helyzet az volt, hogy a sugármennyiség túl­nyomó többségét a bőr nyelte el, s megtámadta az ép bőrfe­lületeket is. Az előzetesen be­sugárzott daganatterület mű­téti kezelése után adagolt Degranol pedig általában meg­akadályozza, vagy hátráltatja az új áttételek képződését, Uj szűrővizsgálati módszeren dolgozunk országosan. A kilátások ke­csegtetőek. Ha beválik, szinte fel sem mérhető, mit jelent majd a lakosság számára. A helyzet ugyanis az, hogy a nagyvárosok bensprittel szeny- nyezett, füstös levegője való­ban világviszonylatban növeli a tüdőrákos esetek abszolút számát. A tüdőrák megállapítása pedig eddig csak a legritkább eset­ben sikerül operábüis idősza­kon belül. Mire a röntgen ki­mutatja, a beteg rendszerint már nem operálható. A gyo­morráknál hasonló a helyzet. Itt csak egészen gondos, egyé­nenként 1—1,5 órás röntgen- vizsgálattal, felvételek készíté­sével lehetne a szűrést végre­hajtani. Erre pedig sem fel­szerelés, sem szakorvos nem áll rendelkezésre. A tüdő- es gyomortumoroknál tehá’ (esek főleg a férfiaki rákos betegsé­gei) nem ez a fő ok. hanem nehezebben lennének kezel­hetők, hanem az, hogy mind­máig legtöbbször elkésve is­merik fel őket. Ha új szűrő- vizsgálati módszerünk beválik, akkor nemcsak a rákot magát, de a rákos hajlamot is sikerül majd idejekorán megállapíta­nunk, amikor ezeket az embe­reket elkülönítve. gondos vizsgálatnak vethetjük aló, A rákellenes küzdelem eredményes. ezt ma már bízvást mondhat­juk. A íoto-kolposzkop be­szerzése, s kórházi osztály fel­állítása pedig tovább növelhe­ti megyénkben a megmentett rákos betegek számát. S ezek ma már nem kis számban vannak. A napokban beállí­tott hozzánk egy idős bácsi, akinek súlyos limphosarcomá- ját Degranollal kezeltük. Hosszú ideje nem tudtunk ró­la, azt hittük, már el is temet­ték, hiszen a nyakán levő vas­tag sarcoma-kötegek után ítél­ve, teljesen reménytelennek látszott. Most, habár sápadtan és gyengén, de már szemmel láthatóan erőre kapva látoga­tott meg minket. Először azt hittük, szellemet látunk, s nincs nagyobb öröm az orvos számára, mint az ilyen opti­mizmust keltő esetek. Remél­jük, a jövőben egyre több lesz belőlük — fejezte be nyilat­kozatát dr. Ludányi főorvos. (— pala —) Mi történt a versenyfelhívás óta a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt KISZ-brigádjainál ? Lassan egy hónapja lesz, hogy napvilágot látott egy felhívás a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt KlSZ-fiatal- jainak részéről, amelyben a gépesítési terv teljesítéséért, az anyag- és önköltség csök­kentéséért versenyre hívták az ország többi szénbányáinak fiataljait. A felhívást nagy lelkesedés­sel fogadták a tröszt kisaesei. Ügy gondolkoztak, most vég­re megmutathatják, hogy ők is tudnak szép eredményeket elérni, ha számítanak rájuK, ha megbecsülik munkájukat. A bányagépekkel el tudják érni az előírt előrehaladási sebességet. Ez a lelkesedés vajon meg- maradt-e továbbra is? Nem hamvadt-e el a láng, amely annyira lelkesítette a bányász ifiket? Ezt kérdeztük Ursitz József­től, a tröszt főmérnökétől: — Még nagyon elején já­runk a mozgalomnak — fe­lelte. Ors7,ágraszóló eredmé­nyeink még nincsenek, csak dolgozunk becsületesen. A fellángolt lelkesedés nem szaJmaiáng volt. Gyöngyösön a vastámas fejtés az 1,5—1,6 méteres frontsebességet szi­lárdan tartja. Összehasonlítás­ként mondom, hogy a tröszt viszonylatában az átlagsebes­ség 1,6-—1,7 méter. Az F 4-es gépen dolgozó KISZ-bi’igád közel van felajánlásának tel­jesítéséhez. De nemcsak a gyöngyösi XII-es aknáról szól­hatok dicsérettel. A többi ak­naüzemek fiataljai is mozgás­ba jöttek a felhívásra. Rózsaszentmártonban KISZ- brigád alakult és vette át egy F 4-es kombájn kezelését. Szűcsiben szintén kombájnnal dolgoznak a kiszesek. Petőfi-altárón két frontfei- tésre telepítették a' kommu­nista fiatalokat. Egy F 4-es gépen és az elővájásban is ők dolgoznák. De mint az aktíva­értekezleten is elhangzott-, eb­ben az új mozgalomban szá­mítanak az öreg bányászok segítőkészségére. A KISZ-fia- talök veszik át egyes gépék kezelését, KISZ-brigádo;: ala­kultak, de az idősebb bányá­szok tapasztalatát is igénybe veszik. A termelési tanácstrozáso- kom az „öregek” is csatlakoz­tak a KXSZ-fiatalok kezdemé­nyezéséhez. Helyes verseny- szellem alakult ki az idős bá­nyászok és a fiatalok Között A felsoroltakból láthatják, nem halt meg ez a mozgalom csak csendben dolgoznak a KISZ-brigádok. Egy hónap le­forgása alatt biztató eredmé­nyekről beszélhetnek, — fejez­te be a rövid ismertetését a tröszt főmérnöke. A havi Kiértékelések min­den bányaüzemnél megkez­dődnek a közeli napokban. Az első hónap sikereiről, vagy si­kertelenségéről számolnak be. Az előkalkulációk jó ered­ménnyel Kecsegtetnek, csak a hátralevő napoktól függ. hogy meghozzák-e a várt ered­ményt, sikeres lesz-e a hó­nap. Nég> 'zúz bányászfiatal lépett a mozgalomba és két keze munkájával igyekszik be­bizonyítani, hogy rászolgál a kiszista-bányász névre. K. J. Jíe+fcedíM, üunetdi Gerléi Dorottya: Kérjük, közölje pontos elmét. Sajnos, a kért lap­számból csak egy példányt tu­dunk küldeni. A 3 forintos bélye­get — ha a címét közli —' vissza­küldjük egy lapszámmal együtt. l.avrimz .Tözsefné, Hatvan: Ügyét kivizsgáljuk, felhívjuk az illetékesek figyelmét panaszának eljmozé.sére.. Az eredményről w- tesítjük majd, ' ^ Or. Várady Tihorné, Egerbakta: Tudósításait köszönjük, a leg­utóbbit is felhasználjuk. Kérjük, továbbra is írjon szerkesztősé­günknek minden írását szívesen fogadjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents