Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 18. szám
1959. január 22., csütörtök NEFÜJSÁG A növényvédelem sorkatonái között (Tudósítónktól) A HŐMÉRŐ higanyszála mínusz 10 fokot mutat. Az utak olyan tükör-simák, hogy akár korcsolya-pályának is használhatnák őket. Fiatal kollegámmal mi is úgy csúszkálunk, mint a korcsolya-bajnokok. De megyünk, mert várnak bennünket a Növényvédő Állomáson. Martinecz Miklós fő- agronómus kedvesen fogad minket. Egyébként itt mindenki olyan kedves, mint a kórházak személyzete. Talán rossz hasonlatot választottam, de azt tartom, hogy itt dolgoznak a növények orvosai. Megbetegszik a lucerna, hívják a Növényvédő Állomást. Répáinkat, napraforgóinkat meglepi a kártevő, innen kérnek szaktanácsot. Beteg, vagy férges lesz a gyümölcs, ide hozzák megmutatni. A Növényvédő Állomásnak rendkívül nagy szerepe van a terméseredmények minőségi alakulásában. Ezt a célt szolgálja az a háromhetes tanfolyam is, amit a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és saját dolgozóik számára szerveztek. A növény- védelmi tanfolyamon 42 fő vesz részt. Vannak itt a felnémeti Petőfitől, kiskörei Dózsából, a visontai Petőfitől és igen jól érzik magukat Ez nem is csoda, ha megnézzük a napi programot, rájövünk, _ hogy egyikünk, másikunk szívesen cserélne velük foglalkozást. Fél hétkor van az ébresztő, hétkor a reggeli, ami félliter tejeskávébóL, szalonnából, kolbászból, vagy 10 deka vajból áll. Ezután kezdődik a tanítás. A tematika színes és változatos. Rovartan, gyomnövénytan, növénykórtan, madártan. Ezenkívül alapismeretet adnak a vegyszerkészítésből, csávázásiról. MEGISMERKEDNEK a tél: fatisztogatással, csávázó és permetező gépekkel. Az előadást maguk az állomás szakemberei tartják. Munkájukhoz hasznos segítséget kapnak a Növénytermesztési Technikumtól és a Mátra Múzeumtól. Ez a lelkes kis kollektíva szívét, lelkét adja a munkához, amit a hallgatók azzal hálálnak meg, hogy minden idejüket a tanulásra fordítják. Káli János, a Pusztaszikszói Állami Gazdaságból jött ide. Tíz éve dolgozik az állami gaz- daságban és ez alatt az idő alatt igen sokat tett a növény- védelemért. Ezért esett rá a választás. Káli elvtárs azt mondotta, hogy bár az idő rövid, mégis nagyon sokat tanul. Hazamenve tovább fejleszti ismereteit, elsősorban jó szak- könyvekből. Kapcsolata pedig a Növényvédő Állomással olyan lesz, hogy közös erővel mindenféle kártevést csírájában fognak elfojtani. Szarvas Sándor elvtársat a felnémeti Petőfi Tsz küldte.1 Tíz éve dolgozik a szövetkezetben és a gyümölcstermesztésre specializálta magát. Végzett már gyümölcstermesztési tanfolyamot, de azt mondotta, hogy ez nem elég. Ha a gyümölcstermesztési ember nem ért a gyümölcs-betegségekhez, ugyanott tart, mint az a gépkocsivezető, aki az eldugult benzincsapot sem tudja kijavítani. Neki is az a terve, hogy tovább tanul és ha teheti, jövőre is eljön, mert a szövetkezet 47 hold gyümölcsöse komoly felkészültségű szakembert kíván. A HALLGATÓK véleményeiből kiderült, hogy valamennyien szívesen jöttek erre a tanfolyamra. Persze az eredményeket még nem lehet lemérni. Azt a gyümölcs-, gabona- és takarmánytermelés minősége fogja majd eldönteni. Egy azonban bizonyos az, hogy a gyöngyösi Növényvédő Állomás fontos lépést tett, amikor a tanfolyamot megszervezte. A növényvédő szakemberek elmondották, hogy a hallgatók a kisebb bajokat maguk is el tudják majd hárítani, nagyobb veszély esetén pedig az ő feladatuk lesz az állomás riasztása, ahonnan mint a „mentők”, legkorszerűbb gépeikkel robognak ki a veszélyezett helyre. A baráti beszélgetést az ebédidő akasztotta meg. Jó volt hallani, hogy a hallgatók szívesen jöttek ide, odahaza pedig tovább tanulnak. AMIKOR VISSZAFELÉ csúszkáltunk a síkos betonon, arra gondoltunk, hogy ezekkel az emberekkel újra gazdagabbak lettünk. Ezeknek az embereknek a keze nyomán tovább fog javulni terményeink minősége, ami jobb ellátást és magasabb jövedelmet jelent. As illetékesek figyelmébe Még be sem gördül jóformán a kenyérszállító kocsi a községbe, az asszonyok, mint valami titkos riadó jelére, rohannak a földművesszövetkezet boltja felé. Sietni kell, mert itt úgy módosul a régi közmondás, aki nem tolakszik és nem rohan, az nem is eszik — kenyeret. A heves ve- zekényi földművesszövetkezet boltvezetője ugyanis, nehogy megmaradjon a kenyér, jóval kevesebbet rendel a szükséges mennyiségnél. így azután nem marad egy fél vekni sem, nemhogy másnapra, hanem már annak sem, aki megkésve értesült a kenyérszállító kocsi érkeztéról, s mondjuk, egy órával később megy el kenyérért. Hónapok óta tart már ez az áldatlan állapot. Azt ugyan meg lehet érteni, hogy nem akarnak sokkal többet rendelni, mert félnek, hogy rájuk szárad, de ez nem indokolja azt, hogy jóval kevesebbet rendeljenek a kelleténél, s így a falu dolgozóinak egy része rendszeresen kenyér nélkül marad, kénytelen bemenni Hevesre, a hideg téli napokon is. Örvendetes jelenség Növényvédelmi filmet vetítettek a napokban a gyöngyösi Növényvédő Állomás dolgozói Kaiban. Mikor véget ért az előadás, a gazdák megköszönték, s azt kérték, hogy két hét múlva látogassanak el újra hozzájuk, s lehetőleg a gyümölcsfák ápolásáról tartsanak előadást, mert ez nagyon érdekelné őket. Tarnaszentmiklcson 30 fő jelentkezett az idén ezüstkalászos tanfolyam elvégzésére, de rendszeresen negyvenen is eljönnek egy-egy érdekesebbnek ígérkező előadás meghallgatására. Mint mondják azért, mert érdemes hallgatni az okos szóra. Ilyen példákkal a megye többi részéitől is szolgálhatunk, mind megannyi bizonyíték arra. hogy a dolgozó parasztokban igenis, megvan az érdeklődés az új iránt. Ismerkednek új termelési módszerekkel, kísérleteznek egy olyan dologgal, amiről az előadások során hallottak, s nem ritkaság már az, hogy a tükör mellett, vagy a szekrény tetején ott sorakoznak a falusi, tanyai házakban a különböző állattenyésztési növény-, vagy gyümölcstermesztési szakkönyvek is. Jó. hogy ilyen érdeklődés él a falu népében az új tudományok iránt. Jó, mert ahogy megismerkednek ezekkel. fokról-fokra közelednek annak felismeréséhez, hogy mindaz, ami kis föideeskcjü- kön. néhány gyümölcsfájuknál. olyan jól beválik, még sokkal többet ígér, ha közösen próbálnák ki. — 10 nap alatt 25 belépő Nagyrészt elkészültek mára termelőszövetkezetek tervei, s a tervkészítést nemcsak a tsz- tagok, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is figyelemmel kísérték. Ott, ahol látták, hogy jó tervek készülnek a gazdaság fejlesztésére, többen is kérték felvételükéi. A ti- szanánai Petőfi Tsz-be nyolc a pélyi Aranykalász Tsz-be öt tag kérte felvételét. Az új esztendő első tíz napjában a hevesi járásban összesen 25 fővel növekedett a termelőszövetkezeti tagok száma; ^el6izewlke7el|ii^ A MEGTE MINDEN TERMULÖSZÖVETKEZETÉBEN BEFEJEZTÉK A TERVKÉSZÍTÉST Megyénk valamennyi termelőszövetkezetében befejezték a tervkészítést. A mai napig minteigy nyolcvan tervet hagytak jóvá a járások és arra lehet számítani, hogy a hét végére valamennyi tsz tervét átvizsgálják. A jóváhagyott terveket a szövetkezetek tagsága elé terjesztik, ahol a tagság annak elfogadásáról dönt. MÁR 22 TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN VEZETNEK KETTŐS KÖNYVELÉST Termelőszövetkezeteink év- ről-évre fejlődnek nemcsak vagyanilag, de adminisztráció és könyvelés tekintetében is. Jelenleg a megye 22 termelő- szövetkezetében tértek át a magasabb fokú kettős könyvelésre. Ha meggondoljuk, hogy tavaly mindössze hét termelőszövetkezetben vezettek kettős könyvelést, akkor valóban érzékelhető a fejlődés. A tervek szerint 1961-re minden termelőszövetkezetben át kell térni a kettős könyvelésre, amihez természetesen az szükséges, hogy jól képzett könyvelők kerüljenek a szövetkeze telchez. HARMINCÖT SZARVASMARHÁT HIZLAL AZ IDÉN A KISKÖREI RÁKÓCZI TSZ A kiskörei Rákóczi Termelőszövetkezet új terve nagyarányú fejlődést szab meg a tsz számára. Nem kis mértékben kívánják emelni a részesedés egy főre eső összegét és ezért úgy határozott a tagság, hogy a faluban, valamint a szomszédos községekben megvásárolnak kimustrált, de vemhes teheneket és azokat először leelletik, majd meghizlalják és eladják; 1959-ben 35 hízottmarhát akarnak eladni; «46 HOLD SZŐLŐTERÜLETTEL RENDELKEZNEK A MEGYE TSZ-EI Az elmúlt esztendőben több termelőszövetkezet telepített szőlőt. A statisztikai adatok szerint egy év alatt 30 hold szőlőt és 22 hold gyümölcsöst telepi te tteli a szövetkezetek. Jelenleg 32 termelőszövetkezetnek van szőlője és az ösz- szes szőlőterület eléri megyei szinten a 646 holdat. E területnek több mint fele a gyöngyösi járás szövetkezeteinél található. Gümőkórmentes tehenészet kialakítására törekszik a Nagygombosi Állami Gazdaság A Nagygombosi Állami Gazdaság tehenészete híres az egész megyében, sőt kiemelkedő országos viszonylatban is. Mint mindenütt, itt is probléma a szarvasmarha-állomány TBC-től való megszabadítása. Megállapítottált, hogy a gazdaságban 99 gümőkóros szarvasmarha van és a gazdaság igazgatóságának döntése szerint most a TBC-s jószágokat teljesen elkülönítették az egészségesektől egy másik, távoli tanyára vitték át. A rendszeres vizsgálat és ellenőrzés, valamint a betegség elleni küzdelem eredményeképpen rövidesen teljesen TBC mentes állománnyal rendelkezik mgjd megyénk eddig is komoly sikereket elérő egyetemi tangazdasága. Látogatás a TIT idegennyelv-tanfolyamain A beírni hisz isták versenyének haszna és jutalma A selejt csökkentésére, a minőség javítására, az anyag- takarékosságra, a munkahely szerszámai és a gépek környékének tisztántartására munkaversenyt szerveztek az egri Finomszerelvénygyár kiszis- tái. A versenyhez 16 KISZ-en kívüli fiatal is csatlakozott, s a nemrég lezárult nemes vetélkedés biztató eredményeket hozott. A versenyben részvevő fiatalok, közte Jacsó Péter, Gál Péter, Szász Sándor — 98—99 százalékos minőségű munkát végeztek, s a vállalat vezetősé ge a verseny három első I helyezettjét pénzjutalomban '■ részesítette. Hasonló munkaversenyt ■ szerveztek a moped-szerelés; lendületesebbé tételére is. Te-; kintettel a moped-szerelés; fontosságára, itt jobban elő-; készítették a versenyt, s 36 fia- : tál, akik a versenyben részt ■ vettek, sikerrel teljesítették! vállalásukat, a pontos, selejt- • mentes szerelést. A vállalat vezetősége a; KISZ-szervezet által indított; munkaversenyeket 1500 forint-; tál jutalmazta. ismerjék az idegen országok népét, dolgozóik életét, kulturális, irodalmi, művészeti és technikai eredményeit. De eme egyéni érdekeken túlmenően az a cél is vezette a TIT, hogy az idegen nyelvet elsajátított dolgozók, esetleges kapcsolataik révén erősítsék, izmosítsák népi államunk eredményeinek, sikereinek külföldi visszhangját és elismerését. Nyugodtak lehetünk, mert pl. Oltay Rudolf tanár elmondta: — Az a szilárd meggyőződésem, hogy a kapitalista országok nyelveit olyan demokratikus szellemben kell tanítani, hogy majdan a tanulók nyelvtudásukkal jelentős hasznára váljanak népi államunknak. A SZOVJETUNIÓ utóbbi hetekben hozott határozatai is megerősítik a TIT becsületes céljait. Mint tudjuk, a Hruscsov-javasolta oktatási reform keretében, a jövőben jelentősen kiszélesítik az idegen nyelvek tanítását. Az egyik felszólaló azt hangsúlyozta, hogy helyes lenne ezen nyelvek oktatását már az óvodában megkezdeni! Mi még itt nem tartunk, de azt máris bevezettük, hogy a gimnáziumokban, á kötelező orosz nyelv mellett, a tanulóknak választaniok kell az angol, német, olasz vagy francia között. Egyre többen ismerik fel a magyar szólásmondásnak az igazát, mely szerint: Id hány nyelvet beszól, annyi embert ér. Sugár István karovics Endréné bátor és életrevaló kezdeményezéséről. Ö 7—8 éves kicsinyeket oktat németre. Az aranyos csöppségek igén nagy buzgalommal birkóznak a germán szavak és mondatok titkaival. A jövő tanév folyamán már megkísérli Abkarovics Endrémé a kicsinyeknek francia nyelvoktatását is. Amikor meglátogattuk az egyes nyelvtanfolyamokat, — mindig feltettük a kérdést, hogy miért is tanulnak idegen nyelveket? Leplezetlenül mondották meg a hallgatók, hogy egy-egy idegen nyelv ismerete révén teljesebb emberekké, tökéletesebb szakemberekké, társadalmunknak hasznosabb tagjaivá válhatnak. Ez vezette éppúgy a pincértanulót, mint a Nemzeti Bank tisztviselőjét, aki például máris elhatározta, hogy ha sikerül jól elsajátítania az angol nyelvet, akkor szeretne a bank valuta-deviza osztályán dolgozni. Igen talpraesetten felelt meg egy csöpp leányka: „Én láttam egyszer, hogy anyukám, aki az IBUSZ irodában dolgozik, nem tudott egy külföldi bácsival beszélni. Majd ha megtanulok, én fogok neki segíteni nyáron, amikor sok idegen jön Egerbe”. Helyesen állapította meg Darvasné, a TIT megyei adminisztratív vezetője, hogy azt tűzték ki célul, hogy az alaposabb nyelvismeretek elsajátítása révén, a hallgatók megmerni a hatvani es gyöngyösi járás területén is beindította a TIT az idegen nyelvtanfolyamait. A hatvani járás szervező titkára 2 orosz és 6 német tanfolyamot indított meg. A gyöngyösi járásban német és angol nyelvet tanítanak a TIT nyelvkurzusain. Sőt azt is hallottuk, hogy a gyöngyösiek egy olasz tanfolyam megszervezésén is szorgoskodnak, ugyanis a következő római olimpiászra szeretnének jónéhányan kijutni és ott kamatoztatni olasz nyelvismereteiket. A tanítást végző pedagógusok: Pallagi Béláné (orosz), Oltay Rudolf és Király tanárok (angol), Mjazovszky Albert (francia) és az Abkarovits-há- zaspár (német) nagy odaadással foglalkoznak növendékeikkel. A hallgatók valóban keresztmetszetét adják haladó társadalmunknak. A franciát tanulók között éppen úgy találhatunk úttörőfiút és leányt, mint a Park Szálló szakács- és pincértanulóit. Van, aki a művészettörténeti ismereteinek elmélyítése céljából tanul franciát. Az oroszt nemcsak SZTK- tisztviselő, erdész, de fűrésztelepi munkások is tanulják. Az angol nyelv rejtelmeibe a Nemzeti Bank tisztviselője és adminisztratív dolgozók mellett találunk színházi díszletfestészetben dolgozó fiatal leányt is. A KÜLÖN DICSÉRET hangján kell megemlékeznünk AbAZ ELMÚLT hetekben az egri Kossuth Lajos utcán haladtomban, egy négytagú társaságra lettem figyelmes. Egy idősebb hölgy élénk taglejtések közepette, meglehetősen hangosan, német nyelven mesélt társainak valamit. Mellettem egy egri vállalat két tisztviselőnője haladt, akik közül az egyik, az idegen szó hallatára, sokatmondóan szólt oda társának: „Külföldiek!” A másik, egy eleven-élénk szemű leány, pillanatokon belül így válaszolt társának: „Tudod, ilyenkor úgy elfog a vágy: milyen jó lenne legalább egy idegen nyelvet is ismerni!” Kedves kislány! Nem volt a társaság külföldi, hanem csak pestiek voltak és az idősebb hölgy csupán társbérlőjével vívott harcait ecsetelte társaságának. Mindenesetre a szíve mélyéről jött szava annyira megütötte a fülemet, hogy elhatároztam: utánanézek, hogyan is állunk Egerben a felnőttek rendszeres, idegen nyelvtanításával. Utunk a TIT egri megyei központjába vezetett. Itt dr. Darvas Andométól megtudtuk, :bogy 1957. tavaszán rendezték :meg az első orosz, német, angol és francia nyelvtanfolya- ; mókát. Az idei tanévben már ; nemcsak kezdők, de haladók :is járnak az oktatásokra. Az : 1958-as tanév során már duplájára nőtt a hallgatók száma. DE NEMCSAK Egerben — mondotta dr. Darvasné —, hakezd. Közbeszólás, vitatkozás, ez is, az is mond valamit, míg végül több mint egyórás vita után békejobbot nyújt egymásnak a két panaszos. Búcsúzóul barátságosan fognak kezet az elnökkel, és már egyikük sem gondol arra, hogy a bírósághoz menjen panaszra. Kibékültek ... A munkaidő már rég lejárt, amikor a tanácsteremben gyülekezni kezdenek a gazdák. Az elnök nagyrédei születésű, így ő maga vállalta az oltótanfolyam vezetését. Harminc- nyolc hallgatója van a tanfolyamnak, akik esténként pontosan megjelennek és figyelmesen hallgatják a fiatal tanácselnök szavait. Kilenc óra is elmúlik már, amikor Sánta Imre tanácselnök befejezi a napi munkát. A gyerekek alszanak, amikor hazaér és alaposan meghűlt már a vacsora is .. . SÁNTA IMRÉT szereti a falu. Ennek tanújelét adta akkor, amikor egyhangúlag választották tanácstaggá a község dolgozói. Szeretik őt, de ő is szereti1 a falut és a munkát, fáradságot nem sajnál, ha, a falujáról, Detkről van szó. Az a véleménye, hogy szép szóval, emberséggel nagyon messze lehet haladni és — mint mondja — ez a titka annak is, hogy egy embert, egy vezetőt ne csak tisztelje, de szeresse is a nép, (Sz. I.) lapját, kabátját és személyesen megy ki a villanyszerelőkkel, hogy megmutassa a hangszórók helyét. Tizenegy órára jár az idő, amikor újra visszajut a ta~ nácsházhoz és most már gyorsan a gép mellé ül. Jelentést ír a járási tanácshoz, majd 52 darab MSZBT emléklapot rendel a Magyar—Szovjet Baráti Társaságtól. Munka közben ketten is keresik, szerencsére csali apróbb ügyekben, amit néhány perc alatt is el tud intézni. A félórás ebédszünet után újból munkához lát. A vb. titkárral együtt közösen készítik el a tanácstagok oktatásának ütemtervét. Az oktatáson 35 tanácstag, valamint a tömegszervezetek vezetői hat előadáson vesznek részt, ezeket osztják be pontos idő és előadó megjelölésével. ŰJBÓL KOPOGTATNAK. Két ember vár a szomszéd irodában, mindketten az elnököt keresik. Néhány percet kell csak várakozniok és máris elmondhatják ügyeiket. A felek közül az egyik tanácstag, aki összeveszett szomszédjával és mindenáron perre akarja vinni a dolgot. A másik fél szintén sértettnek érzi magát és ő sem akarja hagyni annyiban. Az elnök meghallgatja a panaszokat, aztán már többé nem hivatalosan, hanem barátságos, emberséges szóval magyarázni REGGEL FÉL NYOLC. Sánta Imre detki tanácselnök már bent van az irodában. Háromnegyed nyolcra jön a többi dolgozó, akikkel megbeszélik a napi programot. Nyolc óra után érkezik a posta, valamennyi levél Sánta Imre vb. elnök kezeihez. Felbontja, szignálja a leveleket és alig 8 óra, máris kopogtatnak ajtaján. Idősebb asszony lép be, Taxi Istvánná, aki egy kiskorú árva gondnoka. Ezúttal mint gyámügyi előadót kereste fel Sánta Imre vb. elnököt és elmondja panaszát. A fiatal tanácselnök kedvesen hely- lyel kínálja az asszonykát és elmagyarázza neki a törvényeket és választ is ad minden kérdésére. Alighogy Tariné elmegy, a legeltetési bizottság elnöke kopogtat. Tanácsülés lesz a napokban, ahol ő fog beszámolni a bizottság ügyeiről, és ezért kéri az elnök tanácsait Sok minden szóba kerül a beszélgetés alatt. A fűbér-hátra- lékck beszedése, a gyomtalanítás, a legeltetés ügyei, mind olyan problémák, amit most közösen, együtt tárgyalnak meg. Még be sem fejeződik a tárgyalás, máris szól valaki, hogy megérkeztek a villanyszerelők és szeretnék felrakni a megrendelt két darab hangszórót. Sánta Imre kis türelmet kér, amíg befejezik a beszélgetést a legeltetési bizottság elnökével, majd fogja kaReggeltől estig egy falusi tanácsnál