Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

1959. január 22., csütörtök NEFÜJSÁG A növényvédelem sorkatonái között (Tudósítónktól) A HŐMÉRŐ higanyszála mí­nusz 10 fokot mutat. Az utak olyan tükör-simák, hogy akár korcsolya-pályának is használ­hatnák őket. Fiatal kollegám­mal mi is úgy csúszkálunk, mint a korcsolya-bajnokok. De megyünk, mert várnak ben­nünket a Növényvédő Állo­máson. Martinecz Miklós fő- agronómus kedvesen fogad minket. Egyébként itt minden­ki olyan kedves, mint a kór­házak személyzete. Talán rossz hasonlatot választottam, de azt tartom, hogy itt dolgoznak a növények orvosai. Megbe­tegszik a lucerna, hívják a Nö­vényvédő Állomást. Répáin­kat, napraforgóinkat meglepi a kártevő, innen kérnek szakta­nácsot. Beteg, vagy férges lesz a gyümölcs, ide hozzák meg­mutatni. A Növényvédő Állo­másnak rendkívül nagy szere­pe van a terméseredmények minőségi alakulásában. Ezt a célt szolgálja az a há­romhetes tanfolyam is, amit a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és saját dolgozóik számára szerveztek. A növény- védelmi tanfolyamon 42 fő vesz részt. Vannak itt a felné­meti Petőfitől, kiskörei Dózsá­ból, a visontai Petőfitől és igen jól érzik magukat Ez nem is csoda, ha megnézzük a napi programot, rájövünk, _ hogy egyikünk, másikunk szívesen cserélne velük foglalkozást. Fél hétkor van az ébresztő, hétkor a reggeli, ami félliter tejeskávébóL, szalonnából, kol­bászból, vagy 10 deka vajból áll. Ezután kezdődik a tanítás. A tematika színes és változa­tos. Rovartan, gyomnövénytan, növénykórtan, madártan. Ezen­kívül alapismeretet adnak a vegyszerkészítésből, csávázás­iról. MEGISMERKEDNEK a tél: fatisztogatással, csávázó és permetező gépekkel. Az előadást maguk az állo­más szakemberei tartják. Munkájukhoz hasznos segítsé­get kapnak a Növénytermesz­tési Technikumtól és a Mátra Múzeumtól. Ez a lelkes kis kollektíva szívét, lelkét adja a munkához, amit a hallgatók azzal hálálnak meg, hogy min­den idejüket a tanulásra for­dítják. Káli János, a Pusztaszikszói Állami Gazdaságból jött ide. Tíz éve dolgozik az állami gaz- daságban és ez alatt az idő alatt igen sokat tett a növény- védelemért. Ezért esett rá a választás. Káli elvtárs azt mondotta, hogy bár az idő rö­vid, mégis nagyon sokat tanul. Hazamenve tovább fejleszti is­mereteit, elsősorban jó szak- könyvekből. Kapcsolata pedig a Növényvédő Állomással olyan lesz, hogy közös erővel mindenféle kártevést csírájá­ban fognak elfojtani. Szarvas Sándor elvtársat a felnémeti Petőfi Tsz küldte.1 Tíz éve dolgozik a szövetke­zetben és a gyümölcstermesz­tésre specializálta magát. Vég­zett már gyümölcstermesztési tanfolyamot, de azt mondotta, hogy ez nem elég. Ha a gyü­mölcstermesztési ember nem ért a gyümölcs-betegségekhez, ugyanott tart, mint az a gép­kocsivezető, aki az eldugult benzincsapot sem tudja kija­vítani. Neki is az a terve, hogy tovább tanul és ha teheti, jö­vőre is eljön, mert a szövet­kezet 47 hold gyümölcsöse ko­moly felkészültségű szakem­bert kíván. A HALLGATÓK vélemé­nyeiből kiderült, hogy vala­mennyien szívesen jöttek erre a tanfolyamra. Persze az ered­ményeket még nem lehet le­mérni. Azt a gyümölcs-, gabo­na- és takarmánytermelés mi­nősége fogja majd eldönteni. Egy azonban bizonyos az, hogy a gyöngyösi Növényvédő Állo­más fontos lépést tett, amikor a tanfolyamot megszervezte. A növényvédő szakemberek elmondották, hogy a hallgatók a kisebb bajokat maguk is el tudják majd hárítani, nagyobb veszély esetén pedig az ő fel­adatuk lesz az állomás riasz­tása, ahonnan mint a „men­tők”, legkorszerűbb gépeikkel robognak ki a veszélyezett helyre. A baráti beszélgetést az ebédidő akasztotta meg. Jó volt hallani, hogy a hallgatók szívesen jöttek ide, odahaza pedig tovább tanulnak. AMIKOR VISSZAFELÉ csúszkáltunk a síkos betonon, arra gondoltunk, hogy ezekkel az emberekkel újra gazdagab­bak lettünk. Ezeknek az embe­reknek a keze nyomán tovább fog javulni terményeink mi­nősége, ami jobb ellátást és magasabb jövedelmet jelent. As illetékesek figyelmébe Még be sem gördül jófor­mán a kenyérszállító kocsi a községbe, az asszonyok, mint valami titkos riadó jelére, ro­hannak a földművesszövetke­zet boltja felé. Sietni kell, mert itt úgy módosul a régi közmondás, aki nem tolak­szik és nem rohan, az nem is eszik — kenyeret. A heves ve- zekényi földművesszövetke­zet boltvezetője ugyanis, ne­hogy megmaradjon a kenyér, jóval kevesebbet rendel a szükséges mennyiségnél. így azután nem marad egy fél vekni sem, nemhogy másnap­ra, hanem már annak sem, aki megkésve értesült a ke­nyérszállító kocsi érkeztéról, s mondjuk, egy órával ké­sőbb megy el kenyérért. Hónapok óta tart már ez az áldatlan állapot. Azt ugyan meg lehet érteni, hogy nem akarnak sokkal többet ren­delni, mert félnek, hogy rá­juk szárad, de ez nem indo­kolja azt, hogy jóval keve­sebbet rendeljenek a kelleté­nél, s így a falu dolgozóinak egy része rendszeresen ke­nyér nélkül marad, kénytelen bemenni Hevesre, a hideg téli napokon is. Örvendetes jelenség Növényvédelmi filmet ve­títettek a napokban a gyön­gyösi Növényvédő Állomás dolgozói Kaiban. Mikor vé­get ért az előadás, a gazdák megköszönték, s azt kérték, hogy két hét múlva látogas­sanak el újra hozzájuk, s lehetőleg a gyümölcsfák ápo­lásáról tartsanak előadást, mert ez nagyon érdekelné őket. Tarnaszentmiklcson 30 fő jelentkezett az idén ezüstka­lászos tanfolyam elvégzésére, de rendszeresen negyvenen is eljönnek egy-egy érdekesebb­nek ígérkező előadás meg­hallgatására. Mint mondják azért, mert érdemes hallgat­ni az okos szóra. Ilyen pél­dákkal a megye többi részé­itől is szolgálhatunk, mind megannyi bizonyíték arra. hogy a dolgozó parasztokban igenis, megvan az érdeklő­dés az új iránt. Ismerkednek új termelési módszerekkel, kísérleteznek egy olyan do­loggal, amiről az előadások során hallottak, s nem ritka­ság már az, hogy a tükör mellett, vagy a szekrény te­tején ott sorakoznak a falu­si, tanyai házakban a külön­böző állattenyésztési nö­vény-, vagy gyümölcster­mesztési szakkönyvek is. Jó. hogy ilyen érdeklődés él a falu népében az új tu­dományok iránt. Jó, mert ahogy megismerkednek ezek­kel. fokról-fokra közelednek annak felismeréséhez, hogy mindaz, ami kis föideeskcjü- kön. néhány gyümölcsfájuk­nál. olyan jól beválik, még sokkal többet ígér, ha közö­sen próbálnák ki. — 10 nap alatt 25 belépő Nagyrészt elkészültek mára termelőszövetkezetek tervei, s a tervkészítést nemcsak a tsz- tagok, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is figyelem­mel kísérték. Ott, ahol látták, hogy jó tervek készülnek a gazdaság fejlesztésére, többen is kérték felvételükéi. A ti- szanánai Petőfi Tsz-be nyolc a pélyi Aranykalász Tsz-be öt tag kérte felvételét. Az új esztendő első tíz napjában a hevesi járásban összesen 25 fővel növekedett a termelő­szövetkezeti tagok száma; ^el6izewlke7el|ii^ A MEGTE MINDEN TER­MULÖSZÖVETKEZETÉBEN BEFEJEZTÉK A TERV­KÉSZÍTÉST Megyénk valamennyi ter­melőszövetkezetében befejez­ték a tervkészítést. A mai na­pig minteigy nyolcvan tervet hagytak jóvá a járások és ar­ra lehet számítani, hogy a hét végére valamennyi tsz tervét átvizsgálják. A jóváhagyott terveket a szövetkezetek tagsága elé ter­jesztik, ahol a tagság annak elfogadásáról dönt. MÁR 22 TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN VEZETNEK KETTŐS KÖNYVELÉST Termelőszövetkezeteink év- ről-évre fejlődnek nemcsak vagyanilag, de adminisztráció és könyvelés tekintetében is. Jelenleg a megye 22 termelő- szövetkezetében tértek át a magasabb fokú kettős köny­velésre. Ha meggondoljuk, hogy tavaly mindössze hét termelőszövetkezetben vezet­tek kettős könyvelést, akkor valóban érzékelhető a fejlő­dés. A tervek szerint 1961-re minden termelőszövetkezetben át kell térni a kettős könyve­lésre, amihez természetesen az szükséges, hogy jól kép­zett könyvelők kerüljenek a szövetkeze telchez. HARMINCÖT SZARVASMARHÁT HIZLAL AZ IDÉN A KISKÖREI RÁKÓCZI TSZ A kiskörei Rákóczi Terme­lőszövetkezet új terve nagy­arányú fejlődést szab meg a tsz számára. Nem kis mérték­ben kívánják emelni a része­sedés egy főre eső összegét és ezért úgy határozott a tagság, hogy a faluban, valamint a szomszédos községekben meg­vásárolnak kimustrált, de vemhes teheneket és azokat először leelletik, majd meghiz­lalják és eladják; 1959-ben 35 hízottmarhát akarnak eladni; «46 HOLD SZŐLŐTERÜLET­TEL RENDELKEZNEK A MEGYE TSZ-EI Az elmúlt esztendőben több termelőszövetkezet telepített szőlőt. A statisztikai adatok szerint egy év alatt 30 hold szőlőt és 22 hold gyümölcsöst telepi te tteli a szövetkezetek. Jelenleg 32 termelőszövetke­zetnek van szőlője és az ösz- szes szőlőterület eléri megyei szinten a 646 holdat. E terü­letnek több mint fele a gyön­gyösi járás szövetkezeteinél található. Gümőkórmentes tehenészet kialakítására törekszik a Nagygombosi Állami Gazdaság A Nagygombosi Állami Gaz­daság tehenészete híres az egész megyében, sőt kiemelke­dő országos viszonylatban is. Mint mindenütt, itt is problé­ma a szarvasmarha-állomány TBC-től való megszabadítása. Megállapítottált, hogy a gaz­daságban 99 gümőkóros szarvasmarha van és a gazda­ság igazgatóságának döntése szerint most a TBC-s jószá­gokat teljesen elkülönítették az egészségesektől egy másik, távoli tanyára vitték át. A rendszeres vizsgálat és el­lenőrzés, valamint a betegség elleni küzdelem eredménye­képpen rövidesen teljesen TBC mentes állománnyal ren­delkezik mgjd megyénk eddig is komoly sikereket elérő egyetemi tangazdasága. Látogatás a TIT idegennyelv-tanfolyamain A beírni hisz isták versenyének haszna és jutalma A selejt csökkentésére, a minőség javítására, az anyag- takarékosságra, a munkahely szerszámai és a gépek környé­kének tisztántartására munka­versenyt szerveztek az egri Finomszerelvénygyár kiszis- tái. A versenyhez 16 KISZ-en kívüli fiatal is csatlakozott, s a nemrég lezárult nemes ve­télkedés biztató eredményeket hozott. A versenyben részvevő fia­talok, közte Jacsó Péter, Gál Péter, Szász Sándor — 98—99 százalékos minőségű munkát végeztek, s a vállalat vezető­sé ge a verseny három első I helyezettjét pénzjutalomban '■ részesítette. Hasonló munkaversenyt ■ szerveztek a moped-szerelés; lendületesebbé tételére is. Te-; kintettel a moped-szerelés; fontosságára, itt jobban elő-; készítették a versenyt, s 36 fia- : tál, akik a versenyben részt ■ vettek, sikerrel teljesítették! vállalásukat, a pontos, selejt- • mentes szerelést. A vállalat vezetősége a; KISZ-szervezet által indított; munkaversenyeket 1500 forint-; tál jutalmazta. ismerjék az idegen országok népét, dolgozóik életét, kultu­rális, irodalmi, művészeti és technikai eredményeit. De eme egyéni érdekeken túlmenően az a cél is vezette a TIT, hogy az idegen nyelvet elsajátított dol­gozók, esetleges kapcsolataik révén erősítsék, izmosítsák né­pi államunk eredményeinek, sikereinek külföldi visszhang­ját és elismerését. Nyugodtak lehetünk, mert pl. Oltay Ru­dolf tanár elmondta: — Az a szilárd meggyőződésem, hogy a kapitalista országok nyelveit olyan demokratikus szellem­ben kell tanítani, hogy majdan a tanulók nyelvtudásukkal je­lentős hasznára váljanak népi államunknak. A SZOVJETUNIÓ utóbbi he­tekben hozott határozatai is megerősítik a TIT becsületes céljait. Mint tudjuk, a Hrus­csov-javasolta oktatási reform keretében, a jövőben jelentő­sen kiszélesítik az idegen nyel­vek tanítását. Az egyik felszó­laló azt hangsúlyozta, hogy he­lyes lenne ezen nyelvek okta­tását már az óvodában meg­kezdeni! Mi még itt nem tar­tunk, de azt máris bevezettük, hogy a gimnáziumokban, á kö­telező orosz nyelv mellett, a tanulóknak választaniok kell az angol, német, olasz vagy francia között. Egyre többen ismerik fel a magyar szólásmondásnak az igazát, mely szerint: Id hány nyelvet beszól, annyi embert ér. Sugár István karovics Endréné bátor és élet­revaló kezdeményezéséről. Ö 7—8 éves kicsinyeket oktat né­metre. Az aranyos csöppségek igén nagy buzgalommal bir­kóznak a germán szavak és mondatok titkaival. A jövő tanév folyamán már megkí­sérli Abkarovics Endrémé a ki­csinyeknek francia nyelvokta­tását is. Amikor meglátogattuk az egyes nyelvtanfolyamokat, — mindig feltettük a kérdést, hogy miért is tanulnak idegen nyelveket? Leplezetlenül mon­dották meg a hallgatók, hogy egy-egy idegen nyelv ismerete révén teljesebb emberekké, tökéletesebb szakemberekké, társadalmunknak hasznosabb tagjaivá válhatnak. Ez vezette éppúgy a pincértanulót, mint a Nemzeti Bank tisztviselőjét, aki például máris elhatározta, hogy ha sikerül jól elsajátítania az angol nyelvet, akkor sze­retne a bank valuta-deviza osztályán dolgozni. Igen talp­raesetten felelt meg egy csöpp leányka: „Én láttam egyszer, hogy anyukám, aki az IBUSZ irodában dolgozik, nem tudott egy külföldi bácsival beszélni. Majd ha megtanulok, én fogok neki segíteni nyáron, amikor sok idegen jön Egerbe”. Helyesen állapította meg Darvasné, a TIT megyei admi­nisztratív vezetője, hogy azt tűzték ki célul, hogy az ala­posabb nyelvismeretek elsajá­títása révén, a hallgatók meg­merni a hatvani es gyöngyösi járás területén is beindította a TIT az idegen nyelvtanfolya­mait. A hatvani járás szerve­ző titkára 2 orosz és 6 német tanfolyamot indított meg. A gyöngyösi járásban német és angol nyelvet tanítanak a TIT nyelvkurzusain. Sőt azt is hal­lottuk, hogy a gyöngyösiek egy olasz tanfolyam megszervezé­sén is szorgoskodnak, ugyanis a következő római olimpiászra szeretnének jónéhányan kijut­ni és ott kamatoztatni olasz nyelvismereteiket. A tanítást végző pedagógu­sok: Pallagi Béláné (orosz), Ol­tay Rudolf és Király tanárok (angol), Mjazovszky Albert (francia) és az Abkarovits-há- zaspár (német) nagy odaadás­sal foglalkoznak növendékeik­kel. A hallgatók valóban ke­resztmetszetét adják haladó társadalmunknak. A franciát tanulók között éppen úgy ta­lálhatunk úttörőfiút és leányt, mint a Park Szálló szakács- és pincértanulóit. Van, aki a mű­vészettörténeti ismereteinek el­mélyítése céljából tanul fran­ciát. Az oroszt nemcsak SZTK- tisztviselő, erdész, de fűrész­telepi munkások is tanulják. Az angol nyelv rejtelmeibe a Nemzeti Bank tisztviselője és adminisztratív dolgozók mel­lett találunk színházi díszlet­festészetben dolgozó fiatal leányt is. A KÜLÖN DICSÉRET hang­ján kell megemlékeznünk Ab­AZ ELMÚLT hetekben az egri Kossuth Lajos utcán ha­ladtomban, egy négytagú tár­saságra lettem figyelmes. Egy idősebb hölgy élénk taglejté­sek közepette, meglehetősen hangosan, német nyelven me­sélt társainak valamit. Mellet­tem egy egri vállalat két tiszt­viselőnője haladt, akik közül az egyik, az idegen szó halla­tára, sokatmondóan szólt oda társának: „Külföldiek!” A má­sik, egy eleven-élénk szemű leány, pillanatokon belül így válaszolt társának: „Tudod, ilyenkor úgy elfog a vágy: mi­lyen jó lenne legalább egy ide­gen nyelvet is ismerni!” Ked­ves kislány! Nem volt a társa­ság külföldi, hanem csak pestiek voltak és az idősebb hölgy csu­pán társbérlőjével vívott har­cait ecsetelte társaságának. Mindenesetre a szíve mélyéről jött szava annyira megütötte a fülemet, hogy elhatároztam: utánanézek, hogyan is állunk Egerben a felnőttek rendsze­res, idegen nyelvtanításával. Utunk a TIT egri megyei központjába vezetett. Itt dr. Darvas Andométól megtudtuk, :bogy 1957. tavaszán rendezték :meg az első orosz, német, an­gol és francia nyelvtanfolya- ; mókát. Az idei tanévben már ; nemcsak kezdők, de haladók :is járnak az oktatásokra. Az : 1958-as tanév során már dup­lájára nőtt a hallgatók száma. DE NEMCSAK Egerben — mondotta dr. Darvasné —, ha­kezd. Közbeszólás, vitatkozás, ez is, az is mond valamit, míg végül több mint egyórás vita után békejobbot nyújt egymás­nak a két panaszos. Búcsúzóul barátságosan fognak kezet az elnökkel, és már egyikük sem gondol arra, hogy a bíróság­hoz menjen panaszra. Kibé­kültek ... A munkaidő már rég lejárt, amikor a tanácsteremben gyü­lekezni kezdenek a gazdák. Az elnök nagyrédei születésű, így ő maga vállalta az oltó­tanfolyam vezetését. Harminc- nyolc hallgatója van a tanfo­lyamnak, akik esténként pon­tosan megjelennek és figyel­mesen hallgatják a fiatal ta­nácselnök szavait. Kilenc óra is elmúlik már, amikor Sánta Imre tanácsel­nök befejezi a napi munkát. A gyerekek alszanak, amikor hazaér és alaposan meghűlt már a vacsora is .. . SÁNTA IMRÉT szereti a falu. Ennek tanújelét adta akkor, amikor egyhangúlag választották tanácstaggá a község dolgozói. Szeretik őt, de ő is szereti1 a falut és a munkát, fáradságot nem saj­nál, ha, a falujáról, Detkről van szó. Az a véleménye, hogy szép szóval, emberséggel nagyon messze lehet haladni és — mint mondja — ez a titka annak is, hogy egy em­bert, egy vezetőt ne csak tisz­telje, de szeresse is a nép, (Sz. I.) lapját, kabátját és személye­sen megy ki a villanyszere­lőkkel, hogy megmutassa a hangszórók helyét. Tizenegy órára jár az idő, amikor újra visszajut a ta~ nácsházhoz és most már gyor­san a gép mellé ül. Jelentést ír a járási tanácshoz, majd 52 darab MSZBT emléklapot rendel a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságtól. Munka köz­ben ketten is keresik, szeren­csére csali apróbb ügyekben, amit néhány perc alatt is el tud intézni. A félórás ebédszünet után újból munkához lát. A vb. titkárral együtt közösen készí­tik el a tanácstagok oktatásá­nak ütemtervét. Az oktatáson 35 tanácstag, valamint a tö­megszervezetek vezetői hat előadáson vesznek részt, eze­ket osztják be pontos idő és előadó megjelölésével. ŰJBÓL KOPOGTATNAK. Két ember vár a szomszéd irodában, mindketten az el­nököt keresik. Néhány percet kell csak várakozniok és már­is elmondhatják ügyeiket. A felek közül az egyik tanács­tag, aki összeveszett szom­szédjával és mindenáron per­re akarja vinni a dolgot. A másik fél szintén sértettnek érzi magát és ő sem akarja hagyni annyiban. Az elnök meghallgatja a panaszokat, aztán már többé nem hivata­losan, hanem barátságos, em­berséges szóval magyarázni REGGEL FÉL NYOLC. Sánta Imre detki tanácselnök már bent van az irodában. Háromnegyed nyolcra jön a többi dolgozó, akikkel megbe­szélik a napi programot. Nyolc óra után érkezik a posta, va­lamennyi levél Sánta Imre vb. elnök kezeihez. Felbontja, szignálja a leveleket és alig 8 óra, máris kopogtatnak aj­taján. Idősebb asszony lép be, Taxi Istvánná, aki egy kisko­rú árva gondnoka. Ezúttal mint gyámügyi előadót keres­te fel Sánta Imre vb. elnököt és elmondja panaszát. A fia­tal tanácselnök kedvesen hely- lyel kínálja az asszonykát és elmagyarázza neki a törvénye­ket és választ is ad minden kérdésére. Alighogy Tariné elmegy, a legeltetési bizottság elnöke ko­pogtat. Tanácsülés lesz a na­pokban, ahol ő fog beszámol­ni a bizottság ügyeiről, és ezért kéri az elnök tanácsait Sok minden szóba kerül a be­szélgetés alatt. A fűbér-hátra- lékck beszedése, a gyomtala­nítás, a legeltetés ügyei, mind olyan problémák, amit most közösen, együtt tárgyalnak meg. Még be sem fejeződik a tárgyalás, máris szól valaki, hogy megérkeztek a villany­szerelők és szeretnék felrakni a megrendelt két darab hang­szórót. Sánta Imre kis türel­met kér, amíg befejezik a be­szélgetést a legeltetési bizott­ság elnökével, majd fogja ka­Reggeltől estig egy falusi tanácsnál

Next

/
Thumbnails
Contents