Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-03 / 2. szám

4 KÉPÚJSÁG 1959. január 3„ szombat Jó eredmények és nagy tervek i megyei népművelés munkájában Az új év elején megkeres- < a megyei tanács művelő- sügyi osztályának népműve- ■i csoportját, ahol az elmúlt i munka iránti ' érdeklödé- nkre és a jövő évi terveKre natkozóan Vass Gyula cso- rtvezető az alábbiakban tá- coztatott: — 1959-ben fő feladatunk a pművelési munkában a inkásosztály és a parasztság zött végzett kulturális és ágnézeti nevelómunka. Az célunk, hogy a városok és vak közötti műveltségi szint- lönbség minél kisebbre zsu- rodjék. Ebbői a célbó.1 a oó- igszervezetekkel együtt je- itős programot dolgoztunk A hatvani járásban és a inkáslakta területeken fel- ;rjük a munkásság kulturá- ellátottságát és igényeit, a vési és a füzesabonyi járás- n a termelőszövetkezetek, ami gazdaságok és gépállo- isok kulturális igényeit és sblémáit derítjük fel, mig egri járásban a világnézeti vei és lesz hangsúlyossá, fő­it; ismeretterjesztő előad i- c formájában. A bükki fái­kban szívós munkát kell ytatnunk a különböző szek- c haladást gátló hatásának ^szüntetésére. A pétervásári és hevesi já- .ban a cigánykérdést tanul- uiyozzák munkatársaink, a ángy ősi járásban a nemze- ígek által lakott falvak kér­őit és igényeit tárják fel. — Ez az alapos munka 1959. én kezdődött, jövő május- n fejeződik be. A felmért es ■galapozott igények szerint népművelési munkába gyö- res fordulat áll be. — A munkásság körében gzett népművelési munká- n már eddig is jelentős xlmények mutatkoznak, lapátfalván, a cementüzemi ltúrotthon és a tanács is- :retterjesztő clőadásoikat :rvez. Ecséden a Külszíni téseknél levő munkásszállá- cban ugyancsak előadások ngzanak ed, gyakran 150— ) ember előtt Gyöngyös ameiben is hasonló a hely- . Az MTH iskolák és álta- >an a munkáslakta terüle- c részére a rendszeres nép- ivelési munka fokozott se- ése, — ez évi programunk leskérdése. A megyei népművelési mun- általános mérlege és utána öntevékeny kultúrcsopor- c munkájáról Dienes Tibor, népművelési csoport elő- ója beszélt. — Az öntevékeny csoportok inkáját elsősorban a meny­nyiségi növekedés jellemzi, A kulturális seregszemle meg­mutatta, hogy a megye váro­saiban és falvaiban élénk az érdeklődés a kultúrmunka iránt, de aZ alapos bírálat sze­rint a minőségi szint még a kívánt alatt marad. — Jelentős javulást mutat a színjátszó csoportok munká­ja. Műsorpolitiká'uk megvál­tozott. A népszínművek mű­magyarkodásai és műparaszt­jai szívós munka áfán lefogy­tak a színpadokról, operette­ket is csak olyan helyen ad­nak elő, ahol elfogadható és nívós zenekarok működnek. Serényen dolgoznak több he­lyén új magyar darabok be­mutatásán, szovjet színműve­ket is betanulnak. — A megye öntevékeny kultúrcsoportjainak felvonulá­sa és mérlegretevése volt a Hámán Kató kulturális sereg­szemle. A seregszemlék járási megrendezését még értékeseb­bé tette az, hogy a kialakuló hagyományoknak megfelelően, Gyöngyösön a Mátrai napok keretében, az egri járásban a Felsőtárkányi-tónál, a hevesi járásban a kiskörei Tisza-parti találkozó formájában rendez­ték meg. A festői környezet, a rendezés talpraesettsége az ifjúság nagy részvételét bizto­sította és így hatásuk sokszo­rosa volt egy esetleges kultúr- otthoni rendezvénynek. Az elmúlt: esztendő zenei eseményei közül meg kell em­lítenünk az Egerben megren­dezett Éneklő Ifjúság Hang­versenyét. Külön kell szólnunk jelentő­sége és méretei miatt, de az fűért sikere miatt is a IV. Eg­ri Dalosünnepről, amelyet Egerben a Mártírok tere festői szépségű környezetében ren­deztek meg. Az ország külön­böző részeiből 36 kórus érke­zett a dalosünnepre Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról, öttevényről, Budapestről 8 kó­rus, Salgótarjánból, Miskolc­ról, Diósgyőrből, Szolnokról jöttek az énekeseik. Felemelő élmény volt a több ezer főnyi hallgatóság számára az össze» gyűlt 1700 énekesből álló kó­rus megszólalása. A Heves megyei napok kere­tében ismét rendezett a műve­lődési osztály dalosünnepet, megyei népi-zenekari hang­versenyt. Nagy érdeklődés kí­sérte a Suha—Csemiczky-zene- kar élménybeszámolóját, ame­lyen külföldi szerepléseik so­rán szerzett hangulataikból és zenei gyarapodásukból adtak elő. A Heves megyei napok negyven kiállítása közül ti­zenhat kulturális jellegű vólt. Tízezer főnyi közönséget vonzott az őszön a gyöngyösi Szüreti daljáték, a maga ne­mében páratlan méretű kezde­ményezés. A daljátékot meg­tekintette. dr. Münních Ferenc miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja is. Gyöngyösön zeneiskola in­dult és ez megyénkben jelen­tős állomása kűltúrforradal- m úriknak. Említésre méltó Vá- mosgyörk példája. A szülők vettek egy zongorát, hogy öt­ven gyermek zenét tanulhas­son Remek példája ez a kez­deményezésnek és a művelődni akarásnak. Az 1959. éves tervről nagy vázlatokban és csak kiemelke­dőbb célokra utalva, az aláb­biakat közli Dienes Tibor: — A jövő év központi kérdé­se számunkra a Tanácsköztár­saság 40. évfordulójának mél­tó megünneplése lesz. A mű­velődési osztály a KISZ-szel együtt rended meg az ünnep­ségeket és az ifjúsági kulturá­lis seregszemlét is enne a cél­nak a szolgálatába állítja. A munka jó megszervezésére a művelődési osztály módszer­tani útmutatót és tájékoztatót bocsát ki. A márciusi sereg­szemlén helyi és körzeti bemu­tatókat tartunk, hogy a fejlő­dést lemérhessük és hogy az egyes csoportok a mások mun­kájából és eredményeiből ta­pasztalatokat szerezhessenek. A kórusokat nevelni igyek­szünk. Különösen nagy súlyt fektetünk a jövőben a mun­kásmozgalmi dalok és indulók bemutatására. A tavasz folya­mán nagy eseményt jelent majd Egerben az Északma­gyarországi Kamarazenei. Fesz­tivál megrendezése, amelyen a terület minden jelentős kama­razenekara megmutatja tudá­sát. Május elején rendezik még az Úttörő dalos találkozót, május végén pedig, a Gyöngy-Ör­si Művelődési Ház rendez nagyszabású találkozót a me­gye legíobb fe'nött kórusai ré­szére. Az V. Egri Dalosünnep megrendezése az év reprezen­tatív eseményének ígérkezik. Ugyancsak nyárra tervezik Egerben az Országos Népmű­vészeti találkozót, amely há­rom hétig fog tartani. A talál­kozón részt vesznek majd az egyetemek, a főiskolák és a tanítóképzők szakkörei, szak- kollégiumai, az akadémiák ve­zetői, professzorok és külföldi szakemberek. (f. a.) Névnap C? Ne feledjük, vasárnap: TITUSZ 1959. január 3, szoínbat: 1839-ben született Thaly Káltfnán történetíró, (120 éve.) 1909-ben halt hieg P. I, Djakonov kiváló orosz örVostudós és sebész, '50 éve.) — 418 SZÁMOSÁLLATTAL, rendelkeznek az egri járás termelőszövetkezetei A ter­vet közel negyvennel túltel­jesítették és így 100 holdra már 28 darab számosállat jut. — AMERIKÁBA exportált december hónapban 9000 10 köbcentis orvosi fecskendőt az Egri Finomszerelvénygyár. — POROSZLÓN 3 tsz és 5 tszcs működik. A község összes szántóterülete 4500 hold és ebből 2179 már a szocialista szektorhoz tarto­zik. — A MÁTRAVIDÉKI Erő­műben 100 főre növekedett a KISZ-tagság létszáma. Ezért alapszervezeteket szerveznek, hogy jobban el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. — 1959-BEN 30 000 forintot fordítanak az egerszóláti Bre­• zovai-íéle kastély tatarozá­sára és rendbehozatalára. — A Selypi Cukorgyár a lő­rinci munkásházak felújítása, ra 196 000 forintot költ ebben az évben. — NYOLCVANEZER fo­rintos állami költséggel utat épitenek ebben az évben , Maklar .községben, Az útépí­téshez már a tavasszal hozzá­kezdenek. — Dr. ALMASI KABOLY orvos temetése a hatvani temetőben szombaton délután három órakor lesz. Almási-család. Egerben este fél 8 órakor: Viktória, (Bérle tszünet) Merénylet — ellenem Mély megdöb­benéssel és őszinte felháborodással ol­vastam a sótokat a fogyasztói árak részleges módosí­tásáról, arról at intézkedésről, amely alapjaiban forgatta fel min­den viharon ke­resztül is eddig megőrzött lelki nyugalmamat. Én nem tudom, mi van ebben az or­szágban, itt már igazán élni se le­het. Nesze neked boldog új esztendő és miegymás: fel­emelték a kötél és a zsákszövet árát, nem beszélve ar­ról a merényletről, hogy drágább lett a nád és a gyé­kénylemez, vala­mint a vatta és né­hány vegyszer. Az ember él és tervez gyanútla­nul, s életébe, ter­vei közé, mint de­rült égből a ma vil­lámcsapás, úgy vág be az ilyen emberellenes in­tézkedés. Éltem és terveztem: szép, derékban Svájfolt zsákszövel-ruhát, vastagon vattázva. a vállbán egy kis gyékénylemez alá­téttel, mellben nádlemezzel fe­szítve. Almaimban már fel is öltöz­tem eme igazán egyéni ás sajátos ruhába, sőt arra is gondoltam, hogy kötélből jó meleg turbánt csinálta­tok a téli hóna­pokra., s azt nyá­ron is lehet hor­dani, csak le kell kérni az ember­fők a fejéről... londom, már erre is gondoltam és másra is, amikor fölt ez a felhábo­rító intézkedés és itt állok télvíz ide­jén zsákszövet- ruha, kötélturbán nélkül... S ezt nevezik életszínvonal eme­lésnek, ezt neve­zik a dolgozókról való fokozott gon­doskodásnak. Jár­hatok meztelenül, járhatok rongyo- , san. Az én szeme­met nem lehet holmi olcsóbb zsírral, eltörölt százalékkal, csont­nélküli hússal, alacsonyabb áru nylon-holmival és kordbarsonriyal ki­szúrni. Én nem hagyom magam félrevezetni, tu­som, amit V’dok. "rab adságról be­szélnek itt és én nem járhatok zsákszövet-ruhá- ’■m, vállbán egy anékénulemez alátéttel, nem jár­hatok, mert fel­ment az ára. Angol szövetből egy öltönyre csak. i. csak, de zsákszö­vetre manavsag már nem telik aZ, egyszerű dolgozó­nak Magyarorszá­gon. Ezt ajánlom szi­ves fegyelmébe a Szabad Európa rádiónak! (egri) Az angol Rank filmgyártó cég elkészítette új filmjét. Az emlékezetes éjszaka címmel. Az új produkció a Titanic ka­tasztrófáját viszi ismét vászon­ra. Rendezője Roy Backer. * Moszkvában és a Szovjet­unió több nagy városának filmszínházában kínai film- fesztivált rendeztek. Ennek ke­retében bemutatták a Futbal­listák, A pálmák éneke és A szakasz folytatja a harcot cí­mű filmeket. 1 ! * Az egyik hollywoodi filmcég filmet akar készíteni Csehov Három nővér című müvéből. A címszerepeket Audrey Hep­burn, Ingrid Bergman és So­phia Loren játszana­* Turgenyev Előeste című szovjet—bolgár koprodukciós filmjének nagy sikere van Szófiában. A kritika szerint a nézőnek az az érzése, hogy a hősök egyenesen a könyv lap­jairól léptek a vászonra és az olvasók elképzelései tökélete­sen megegyeznek a film készí­tőinek elképzeléseivel. Elkészült az első koreai fihtt- vígjáték, Menyeink és vejeink címmel. köznél*fejleszt érire •’ 181893 forint Domoszló község a jövő esz­tendőben ugyancsak több tíz­ezer forintot kap községfej­lesztésre. A bevétel összesen 181 893 forint, amelyhez a köz­ség lakosai még 127 500 forint értékű társadalmi munkát biztosítanak. Úgy tervezik, hogy ezt az összeget a járdák, utak és a közvilágítási, lámpák létesítésére fordítják. kopogtatta a fémfalat: r- Azt hittem, hogy maguk sokkal tehetségesebb emberek. Mert ezt a kamrát, őszintén szólva, elég ostobán tervezték meg! — Elismerem — felelte az előbbi^ közvetlenséggel Har­wood, gyors és jelentős pillan­tást véve társára. A másik el­sápadt és összeszoritotta az álllcapcsát. Látszólag nem történt sem­mi különös. Ki tudja, hogy mi­kor, hogyan értelmezhető egyik-másik ember viselkedé­se? Ha ez a beszélgetés más kö­rülmények között folyik le, Scseglov mérnök valószínűleg nem tudta volna ilyen élesen megfigyelni azokat az aprósá gokat, ameli ek nagyon sokat elárulnak ugyan, mégis majd­nem mindig észrevétlenek ma­radnak, Harwood szemében csak egy pillanatra villantak fel a meg­vetés, gúny és a káröröm, je­lei. És Smith is csak egy bal­jós tekintetet vetett Harwood- ra. De Scseglov megérezte hogy Harwood és Smith ellen­ségek. Titkos ellenségek. A rút öreg valószínűleg irigykedik a fiatal és szép férfire, de ugyan­akkor tart is tőle.^A fiatalem­ber viszont lenézi, kigúnyolja az öreget. Azért mindig óva­tos: sohasem lépi át a kötelező korlátokat. Smith dühös szem- villanása mellesleg azt bizo­nyította, hogy a. kamrát vagy ő, vagy valamelyik beosztottja tervezte. Igazán nem kellett volna az öreg csontot felingerelni, de hiába. Scseglov nem tudta türtőztetni magát: — Egyébként bocsánatot ké­rek. A kamra szerencsétlen megkonstruálása — s itt kis szünetet tartott, mintha gon­dolkozna: — Mister Smith bű­ne. ha nem tévedek. Harwood segédje megrez­zent, de nem szólt, Harwood ■ledig felnevetett: — ön tetszik nekem. Mister 'sekloff! ön talán varázsló?... ?agy gondolatolvasó? — Nem, én csak a gazem­berek »esőjébe látok — felelte gúnyosan a. mérnök. Smith egészen közel lépett hozzá, s fejét válla közé húz­ta. mintha, rá akarna ugrani r,nlkan. fenyegetően mondta­— Majd megtudod hogy kik „gazemberek"!... És imád­'■ozni fogsz a halálodért, de én nem hagylak meghalni. Nem én’ — Pszt!... Mister Smith csak tréfál. Nagy tréfamester!... — mondta Harwood, s vállánál fogva a folyosóra tuszkolta Smith-t. — Mi pedig most be­széljünk úriemberek módján. A tréfálkozáshoz lesz még elég idő... ha Muter Csekloff szeret tréfálkozni. De amikor Smith eltávozott, Harwood levette magáról a. kedvesség és a fesztelenség ál­arcát, s szigorúan igy szólt: — Üljön le, kérem. A segé­demnek igaza van: ő tényleg meggyötri az embereket. Az ön elődje, egy kiváló mérnök, nem is bírta ki ebben a kam­rában, öngyilkos lett. Akkor majdnem elkergettem Smith-t. Mert túl kegyetlen. Közönsé­ges. Láthatta, hogy tombolt, amikor ön a kamra konstruk­cióját említette. Ilyen ő min­dig... A munka pedig temér­dek... De ne higgye, hogy én itt az emberölés valamilyen új, tökéletes eszközét találtam fel. Egyáltalán nem. Sőt: az em­beriség boldog jövőjéről van szó. Felfedezéseim magaszto­sak és korszakalkotó jelentősé­gűek. Az élő agy titkát már- már teljesen kiderítettem. S ön bizonyára megsejtette szerke­zeteim. működését, őszinte le­szek: a „koncertet”, ahogy ön nevezte, csak, azért kellett megrendeznünk hogy az aka­ratát megtörjük. Mert maguk, oroszok, olyan csökönvösek, mint a szamarak Nekem pe­dig segítőtársra szövetségesre van szükségem. Azt javaslom tehát, hogy dolgozzunk együtt. (Folytatjuk.) teljesített katonai szolgálatot. Neki eleve ilyen éles és go­nosz lehetett a hanghordozása. „Ezek szerint Smith a má­sik.” Harwood közelebb lépett hozzá cs tovább kérdezőskö­dött: \— Hogy érzi magat, Mister Csekloff? — Nem is rosszul, Mister Harwood. Befejezték már a „koncertet”? Amikor Scseglov a logikai gondolatsor végére ért, kis ide­ig még magába folytatta vá­laszt, s ez a kényszeredett szü­net gúnyos és öntudatos színe­zetet adott szavainak. Har­wood, bárhogy uralkodott is magán, nem tudta leplezni csodálkozását. — Hogyan, ön tudja a, neve­met? — Igen. És nemcsak én. Ma­gának már régesrég a vádlot­tak padján lenne a, helye. — Nagyon megnyugtató — mosolygott Harwood — De én nem sietek. Maga azonban amint látom, már hűvösre ke­rült. Scseglov lassan kimászott az asztal alól, lekicsinylőén vé­gigmérte a helyiséget és meg­alatt, végigmérte a belépőket és nem válaszolt. Szándékosan játszotta meg a tehetetlen, minden iránt közömbös em­bert, hogy ideje legyen a tá­jékozódásra. „Jonson, Smith, Harwood... — emlékezett vissza a mérnök. — De kik ezek?” Akárcsak egy háromisme ret­ten algebrai egyenletet kellett volna megoldania. Három ve­zetéknevet ismert, kettőnek a hangját is hallotta, de az arcát még egyiknek sem látta. Scseglov először azt hitte, hogy ezt az egyenletet nem lehet megoldani. De a követke­ző pillanatban már így okos­kodott: ...Jonson a csapatszállító pán­célautóban volt. Smith pedig csak akkor jelent meg, amikor ideérkeztünk a. börtönbe. Az ö hangjuk vem. ilyen. Tehát az egyik itt nem lehet más, mint Harwood”. Most már azt kellett ki­derítenie, hogy ki követi Har- woodot: Jonson vagy Smith? Jonson olyan szaggatott és parancsoló hangon beszélt, mint egy katona. Pedig bizo­nyos, hogy ez a hosszúkezű, töpörödött emberke sohasem (15) — Elég! — legyintett Har­cod. — Menjünk oda hozzá. ’. kérlek, ne nézz úgy, mint y farkas, mert az ember skomor Ze>!2 a tekintetedtől. Harwood felállt és az ajtó é indult. Smith pillantásá- n, ahogy ránézett, valóban tt valami farkasszerű, aztán kapcsolta a televíziós ke­llékei és utána bicegett. Lifttel ereszkedtek le a 'd alatti helyiségbe. Hosszú '.yosón mentek keresztül, jjd• megálltak a kamra előtt. : ajtón kis számtábla: „5”. — Csend! — suttogta Har­cod. — Váratlanul nyissunk ... Amikor a fémajtó gyen- n megzördült, Scseglov tud- már, hogy érte jönnek, ionnal ki kellett volna búj- a az asztal alól, de erre már ■m volt ideje. Az ajtó kinyílt ketten álltak a küszöbön: y fiatal, jóképű férfi meg y hosszú kezű, ötvenes em- :r. — Hogy van, Mister Csek- ff? — kérdezte barátságosan fiatal. Scseglov kényelmesebben ?lyezkedett el az asztal

Next

/
Thumbnails
Contents