Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-04 / 268. szám

4 NtSPÜJSAQ 1958. december 4., csütörtök HEVESI SÁNDOR: I. A „Posuerunt"- A MEREDEKEN MAGAS­RA törő Bélkő aljén, Bekölce, Balaton és Bélapátfalva kör­nyéki forrásokból ered az Eger- patak. A kis csermely sietve bálád dél felé, csillogó vize já­tékosán ugrál á nagy hegyes közötti Köves mederben. Szarvaskőnél az egykori vár hatalmas sziklája int búcsút az elfutó haboknak, azután a His folyócska kiérve a lanka • sább vidékre, felveszi az Al- píár-pataK, majd Felnémet alatt, a Tárkányi-paták vizét. Ipnéfrtől : kezdve futása meg- Vw.su!, kényelmesen . folydogál á barátságos partok Között hogy Eger városán is áthalad­va, messze délen, Poroszlóná . ömöljék a Tiszába. Patakunk rendes vízbősége általában elég csekély — ké­nyelmesen elfér a részben maga vájta, részben mestersé­gesen Kialakított mederben, tje a jámbornak látszó, csen­des kis patak tud ám szörnyű haragos, pusztító is lenni Az Egertől északra fekvő gyűjió- területen néha keletkező fel­hőszakadások sokszor olyan . nagy víztömeget zúdítanak a mederbe, hogy ilyenkor nem elégendő a levezetésre és a víz kiáradva, óriási károkat okoz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a patak felső folyása aránvlag elég meredek. 25 km távolságon majdnem 160 mé­ter! és Eger felett válik a völgy kevésbé lejtőssé —ezért a hirtelen leömlő víztömegek itt torlódnak fel a legerőseb­ben. Érdekes az is. hogy a tö­rök idők óta ismert árvizek nrnd nagy. felhőszakadások — és nem gyors hóolvadás kö­vetkezményei. Ilyenkor a pa­takmederben normálisan át­futó másodpercenkénti, mint­egy 1,7 köbméter víz néha hatvanszorosára is felszaporo­dik. 80—100 köbmétert is ki­tesz Ez a roppant víztömeg azután az Összeszűkült belvá­roson hirtelen rohanva át, nagy pusztításokat okozott. A XVIII. SZAZAD legem­lékezetesebb legrcvmbolóbb ár­vize 1757. július 4-én zajlott le. Ez a patak-k'áradás olyan vészes volt, amilyen ember- emlékezet óta nem érte váro­sunkat A patak forrásvidé­kén, Bekölce határában ször­nyű felhőszakadás történt, amely azután jégesős-vihar g1oV:óKon . v,‘VH1i^ fp^nk, itt is tönkretéve az egész határt. Ebben az idouen már állott a városfal, így Felnémet felé is a XVII. század folyamán kőből kiépített kettős falsza­kasz; amely keresztben elzár­ta a patak völgyét. Ezen a falon csak akkora nyüást Wales csodálatos időgépe emberi korokon száguld elő­re és vissza: a jövő és a múlt személyes élménye örök ál­ma az emberiségnek. Örök, de nyilván megvalósíthatat­lan! Am a múltba mégis vissza lehet jutni, személyes élményeket is lehet gyűjteni, csak arra van szükség, hogy te, aki kíváncsi vagy: mi volt, hogy volt és miért volt — gyere el ide, ezek közé a falak közé. A falak mentén és szoba közepén is polcok... polcok... polcok .... S a pol­cokon rendbe sorakozva ott van a múlt, csak kezedbe kell venned, bele kell lapozni ezekbe a könyvekbe, mert könyvek sorakoznak itt év­századokat őrizve öreg lap­jaikon. Az Országos Széchenyi Könyvtár gyöngyösi tudomá­nyos könyvtára olyan kincse­ket rejt, amiről nem is hal­lottál még, amelyek a nem könyvrajongó emberek fan­táziáját is méltán felgyújt­ják. Nem „országok rongya”, de egy egész világ, a huma­nista világ kincseinek egy darabja rejtőzik itt a hű­vös. a könyvet szerető ember számára oly kedves, kicsit avitt levegőjű termekben. Nézzük meg ezeket a kin­cseket, ismerkedjünk meg egynéhánnyal és legyen ki­hagytak, hpgy az ott átfolyó víz kényelmesen elférjen a mederben. A nagy esőzések és hóolvadások alkalmával a fái előtt feltorlódott víz időszakos tavat alkotott, ezt jelzik régi térképeink ..Hidegtó” néven A felgyülemlett különösen nagv mennyiségű víztömeg azonban most áttörte a kettős gátfalat és óriási erővel zúdúlt végig a belvároson. A mélyebb ré­szeken a két métert is meg­haladta az ár magassága, a városban több mint ötven ház omlott össze. A menekülő emberek egy csoportja a régi Barátok hídjára szorult, itt ér­te őket utói a szörnvű végzet: a híd összeomlott és a fékte­len áradat elsöpörte őket. Alig tudott egv-kettő megmenekül­ni’ közülük, a halottak anya­könyvében 13 vízbefult szere­pel... Néhány évvel később ■*> 1770-ben — újabb árvíz pusz­tított falaink között. Ha ez kisebb méretű is volt, mint az emlékezetes 1757. évi, a város vezetősége úgy érezte, hogy az árvizek megakadályozására most már alapos munkát kell végeznie. Elsősorban a patak medrét akarták szabályozni. A XVIII. századi térképek még feltün­tetik azokat a nagy kanyaro­kat, zátonyokat, és szigeteket, amelyeket a szabályozatlan patak a város területén alko­tott. Ezeket igyekeztek meg­szüntetni, hogy így a víz lefo­lyása gyorsabbá váljék. A leg­nevezetesebb szabályozási rész a Buttler-háztól (a mai turista- szállótól) délre volt, ahol a patak akkoriban kelet felé, csaknem az Almagyar utcáig felkanyarodott. A most is meg­levő kiegyenesítés a K'apka- utcai híd felé ekkor történt. a patakszabAlyozäst azonban elődeink nem tartot­ták elegendőnek — elhatároz­ták az északi városfal helvén egy komoly völgyzárógát épí­tését is. Az elhatározást tett követte: 1771-1781 között meg­valósult a hatalmas létesít­mény, — amelyet a régi egri­ek „Posuerunt” vagy „Obsta- culum”, sőt népiesen „nagy masina” néven emlegtritek. Az első elnevezés onnan szárma­zott, hogy az ekkor egyidejű­leg kiépített Cifrakapu falába táblát helyeztek, amelynek szövege egy bibilai idézettel kezdődött: „Posuerunt me custodem ...” (őrzőnek rendel­tek engem). Az elkészült nagy mű — akkori szokás szerint — megáldása nagy ünnepélyes­séggel 1781-ben történt, ami­kor is, május 22-én. a városi protocollumök feljegyzik, hogy a közreműködő zenészek ré­szére „ ... Rhen FI 4 Kr. 18” összeget fizettek ki... Az építkezés adatait a le& részletesebben ismerjük. A vé­dőfal elkészültével ugyanis a helytartótanács annak pontos rajzát, va’amint a részletes számadások felterjesztését kí­vánta. A városi tanács mind­ezeket 1782 április 15-én kül­dötte el a püspök — földesúr­hoz — és a visszakapott ere­deti fel*erjeszfés ma is rendel­kezésünkre áll. A rajzokat Za- thureczky Sándor, egy, a mér­nöki tudományokban is jártas­sággal bíró városi tanácsos ké­szítette nagy szakértelemmel. Ezek szerint a védfal há­rom sarkantyút képező tört vonalban, a Ráczkaoun túli mélyebb résztől a Cifrakapu­tól keletre eme’kedö dombig terjedt. A mai Mária utcai és Malom utcai telkek között mari a jelenlegi Mária u*cai hídnál futott, innen pedig kis­sé északkelet felé kanyarodva a mostani úttest felett a véd- falban volt kialakítva a Cifra­kapu. A fal teljes hossza 120 bécsi öl, magassága 3, vastag­sága 2 bécsi öl volt. A Cifra­kapun innen, a patakmeder fö­lé hata’mas hidat építettek, amely különös gonddal volt díszítve. A híd északi oldalán magas barokk oltárszerű \ építmény készült, amelyet kőszobrok ékesítettek. Középen a kis Jé­zust tartó Mária szobra állott (erről nyerte nevét a Mária utca), jobbra-balra pedig két szent (Szt. Mihály és Nepumo- ki Szt. János) szobrait helyez­ték el. A három szobrot két oszlop választotta el egymás­tól, amelyek előtt még két an­gyal is térdelt, díszes ková- csolt-vas lámpákat tartva. Ezek a lámpák sötét éjjele­ken a h’d megvilágítására is szolgáltak. Az egész szobor- csoportozatot ugyancsak ková­csoltvas-korlát védte. A ídá- ria szobor alatt vésték fel la­tin szöveggel a kezdés (Í771) és befejezés (1781) időpontját. A BETERJESZTETT szám­adás szerint a védbástya a városnak akkor rengeteg pén­zébe, 24 559 forint 0,7 kraj- czárjába került, Téves tehát egyes régebbi helytörténet­íróknak az az állítása, hogy a védőfalat Eszterházy püspök építtette volna a városnak — bizony annak költségét Eger szorgalmas polgárainak kel­lett sok munkával előterem­teni — az építkezéshez a püs­pök csak anyagok nyújtásá­val, a káptalan pedig ké*évi „taxa” (adók) „kegyes” elen­gedésével iárult. (Folytatjuk) 1958. december i, csütörtök: 1798-ban halt meg L. Galvini ólasz filológus. 1893-ban halt meg J. Tindal an­gol tudós, fizikus és természet­kutató. V Névnap <2 Ne feledjük, pénteken: VILMA Íj i mii- DECEMBER 6-AN tartja zárszámadási közgyűlését a gyöngyösi Üj Élet Termelő- szövetkezet. A közgyűlés után a tagok és a meghívott vendé­gek disznótoros vacsorán vesz­nek részt. — BEFEJEZŐDÖTT a mély­szántás a ' pétervásári járás terme'őszö vetkezeleib en.- 27-30 MÁZSÁS átlagter­més volt az idén a domoszlói állami gazdaság szőlészetében. Egyes mustok cukorfoka elér­te a 30 fokot. — KICSERÉLTE giimőkór- ral fertőzött tehénállományát a dormándi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet. A gaz­daság jelen'eg 16 fiatal, törzs­könyvezett tehénnel és 15 nö­vendő kmarhával rendelkezik. — 30 TAGÚ lengyel turista- csoport látogatott tegnap Eger­be. Az egy hetet Magyarorszá­gon töltő csoport szerdai láto­gatásakor megismerkedett a város nevezetességeivel, ellá­togatott a ' várba, majd este visszautazott a fővárosba. — HAVONTA 8—10 beje­lentés érkezik a Gyöngvös Járási Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz. Ezek a bejelenté­sek közérdekűek, de sok a magán jel'egű panasz is. — A MEGYE termelőszövet­kezetei gépparkjuk növelésére jelentős beruházásokat irá­nyoznak elő. Legutóbb a kom­lói Haladás Termelőszövetke­zet vásárolt egy Zetort. TIT hírek IMPRESSZIONISTÁK cím­mel előadást tart dr. Baksai Frnöné, csütörtökön este 6 órakor a főiskola 65. számú termében. műsora s Egerben, este ys 8-kor: BÁSTYASÉTÁNY 77 (Bérletszünet) Könyvek és elmúlt évtizedek között lauzunk Lévai Ferenc, ez a fiatal és lelkes biblio­gráfus. a könyvtár őre, rend- szerezője. Induljunk hát! * Húszezer kötet könyv van itt, ebből 14 ezer már meg­volt 1951-ben, amikor a fe- rencrendi szerzetesektől át­vette az állam az eddig el­zárt könyvtárat. A könyvtár most mindenkié és járnak is ide sokan tanulni, élményt gyűjteni, vagy csak nézelőd­ni. A könyvek hallgatnak, pe­dig sok titkot tudnának el­mondani, sok szenvedést és hányódást, míg mostani nyu­godt helyükre értek. A gyön­gyösi tüzek, a törökdúlás, harc a némettel, a két világ­háború, — de a könwek meg­maradtak. Oláh Miklós, az egykori egri érsek, neves tör­ténetíró a 16. század eleién. Itt van egyik könyve. Meg­járta az a pesti ferences rendházat, eliutott Szé'-sény- be és valamikor, a 18. szá­zad végén került ide. Gyön­gyösre. Két évszázadon ke­resztül menekült a könyv a török elől! Itt láthatod Antonius Flo­rences firenzei érsek „Con- fessionale”-ját két példány­ban is: kéziratban és nyom­tatva. A kéziratos példány 1412. körül keletkezett; a nyomtatott 1470-bő! való ős- nyomtatvány. Ebből a nyom­tatott példányból az egész világon csak négy példány található: mind a négy Ma­gyarországon. A nyomtatott példánynak van egy nagy titka is. Ugyanilyen betűtí­pussal találtak egy búcsú­levelet és egy breviáriumot is: a pam'r megegyezik az akkori idők Magyarorszá­gon használt papírfaitá- jával, de nem egyezik Hess András nyomdá iának betű­típusaival. Pedig jóidéig úgy tudta a tudomány, hogy Má­tyás királv ideién, a 15. szá­zadban Hess András nyom­dája volt az első és egyetlen nyomda hazánkban. A tudomány tehát előbbre lépett Antonius Florencius firenzei érsek segedelmével • Magyarországon már a 15 században is két nvomda volt. nedig annak ideién Angliában még egy sem volt A könyvtárban egyébkén! 202 ügynm'pzett ősnyomtat­vány található, valamennyi Sikereseit szerepellek a Heves megyei kisipari szövetkezetek kultúr csoport fai a budapesti Kultúr Fesztiválon Az országos Kultúr Feszti­válon részt vett Heves megyei kultúrcsonortok eredményéről és szereplésről az pa.-st-pc; vezetőségének tagja, Vigh László nyilatkozott lapunk ■munkatársának. — Novembervégi kultúrver- senyen Heves megyéből két kisipari szövetkezeti csoport vett részt, a száztagú Egri Szö­vetkezetek énekkara és a haf- fős hatvani színjátszó csoport Az énekkar Huszty Zoltán karnagy vezetésével három esetben lénett a budapesti kö­zönség elé és kitörő taps­vihart. nagy sikert aratott. Az e'ső fe'lénés a MÁVAG ’-"Húr- otthonban volt. szombaton. A dÍ6zünnepségen, november 30-án a Néphadsereg Szín­házban kétszer lénett szín-ad- ra az énekkar. Egervár dia­dala, Tinódy históriája 1512 címmel egri témát feldolgozva első ízben szerepelt egri ének­kar R"d»no«fpn. A díszelőadáson az egriek meghívott vendégeként részt vett a zeneszerző is. Farkas Ferenc. Szólót az Operahaz magán énekese. Varga András énekelt, aki elismerés hang­ián szólt az egriek lelkes énekkaráról. A bemutató előadás végén percekig zúgott a taps, ünne­pelték a vidéki együttes jól sikerült műsorát. A hatszázót- ven fős összkarban az e°riek teljes számmal vettek részt és énekelték a Magyarodhoz című dalt. befp*"ző számként. A csoportok szereplését nagy izgalommal vártuk. Csenki Imre dicsérő, elismerő szavai után úgy éreztük, érde­mes volt annyi estét eltölteni a próbákkal, nem vallottunk szégyent az ország fővárosában sem. Az előadásainkról a film­híradó, televízió és a rádió is Míg a Néphadsereg Színház­ban az énekkarunk szereplésén 'zgultunk. addig a Fővárosi Tanács nagytermében zailott a •»zfn'iátszó csoportok versenye, amelyen a Hatvan! Kisipari Szövetkezetek a ,Bélának meg­lőtt a szava” című 1 felvonást« színdarabbal léptek fel Kisió Sándor vezetésével részvevő hatvaniak értékes jutalomban részesültek. A csővárt herendi porcelánból készült olvasó 'ányt ábrázoló szobrot, az eg­riek pedig Dérynét ábrázoló szobrot kaotak e'i«morésül. A vörös bársonyba Iv'nv'ett Kisipari Szövetkezetek jelvé­nyét közöopfi hoztuk el Pest­ről, a két csoport együttes eredménye alapián nekünk Ítélte a bíráló bizottság. Egyénileg is jutalmazták az együttesek vezetőit. Huszty Zoltán 1000 forintot és okleve- 'et. Dózsa Károly, Kiss Béla és én is oklevelet kaptam. — -nondia szerényen a KTSZÖV táiéko-tatási és információ fe- 'eiőse. Vigh elvtárs. A hatvaniak közül Rohály Antal és Almássy József szer­zett oklevelet a ió szervező és aktív munkájáért. Az eredményhirdetés után nagyon örültünk az elért si­kernek és sok tapasztalattal, -ni'Vá.ttctqi tértünk haza Eger­be, ahol továbbra is folytatni nkariuk a megkezdett munkát. S”eretnénk a továbbiakban ugyanilyen sikerrel szerepelni idehaza is. de az országos ver­senyeken is. — feiezte be nyi­latkozatát Vigh László elvtárs. (k. j.) Vöröskeresztes csoportok alakulnak Gyöngyősön Gyöngyös városban az utób­bi időben egyre több vállalat nál határozzák el a dolgozók, hogy megalakítják a vörös­keresztes csoportot. A Vörös kereszt közeljövőben lezailó kongresszusa tiszteletére 10 helyen vállalták a csoport megalakítását. Eddig a kitérő­gyárban. a városgazdálkodás­nál és a vasútnál alakult meg a vöröskeresztes csoport. Je­lenleg a 34-es számú AKÖV- nél halad nagy lendülettel a csoport szervezése. December 7-re felezik be a zárszámadásokat a gyöngyösi járásban A gyöngyösi járás 18 ter­melőszövetkezete feiezte be eddig a zárszámadásokat. A járási tanács 16 helyen erősí­tette meg a mérleget és a -lel­tározást 21 termelőszövetkezet feiezte be. A terv szerint de­cember 7-ig fejezik be a zár- -zámadási közevűirépVpt a já­rás terme'őozövetkezetei. /1 TECHNIKA ES , , , OT TUDOMÁNY VILÁGÁRÓL 1500 előtt nyomatott; emel­lett 1711-ig, az első magyar bibliográfia, Zwittinger Dá­vid munkája megjelenéséig számítva, 298 régi magyar nyomtatvány, aztán vagy ezer 16. századbéli külföldi könyv. Itt van Mórus Tamás híres Utópiája, annak is első 1517-es, baseli kiadása, Szil­veszter János magyar nvelvű bibliája, amely az első ma­gyar nyelvi kiadvány ha­zánkban. Ha tovább kutatsz a polcokon, megtalálod a külföldiből magyarrá lett Heltai Gáspár nvomdász és író bibliáiét, Kálti Márk 1662-ben. Bécsben megielent, ugyancsak magvar nyelvű imádságos könyvét. Külön kincse a könyvtár­nak az 1401-ben kézzel íra­tott és. megjelent „Regulák és végrendeletek”, amely Szent Ferenc tanításait gyűj­tötte össze és valamelyik fe­rencesrendi rendházban, füs­tölgő gyertya fénye mellett másolta nagy óvatosan egv ‘adós barát. Temesvári Pel- bárt ferencesrendi prédiká­tor legíeüesebb préd'kációs ívűiteménye is itt található meg. itt van a Pomerium és a Rosárium is. egyesült Államok Az egyre gépesedő Amerika lakói számára maholnap már Kinn, a folyosón, üveg- szekrény alatt fekszik Sepszi Csombor Márton, a „négy bujdosó” egyikének görög nyelvtankönyve, odább Pá­pai Páriz Ferenc „Pax cor- poris”-a, az első magyar! nyelvű orvoskönyv, amelyet Lőcsén nyomattak 1692-ben. 1. 'Rákóczi Ferenc temetésén elmondott halotti beszéd egyetlen példánya is itt van és érdekes és értékes kincs a hatkötetes hét nyelvű bib­lia is. A Mazarin bíboros ki­adásában. 1045-ben, megka- póan szép rézmetszetekkel megielent párizsi biblia hé- ber-kaldeus, görög, szír, la­tin, arab és szamaritánus nyelven nyomatott az egyko­ri párizsi nyomdában ... * Nem órákat, napokat le-< hetne eltölteni ebben a né­hány szobából álló könyv-] tárban, hogy mind mélyebbre', és mélyebbre ássuk magun-' kát az emberi szellem múlt-J iának pompázatos talajába.', Sok a mi kincsünk, olyan •<ok, hogy gyakran nem is, •udjuk, mennyi. Ezek közé a! kincsek közé tartozik a gyön-', gyösi könyvtár is. Most már< ‘udjuk. hogy kincs, s azt is, hogy a miénk. Becsüljük meg! Gyurkó Géza az is fáradságos és hosszú munkát jelent, hogy a telefo­non egy hatiegyű számot fel­tárcsázzanak. Két nagy válla- ! lat, how a beszélgetők dolgát megkönnyítse, most olyan ké­szüléket állítotl elő, melyen I számokkal ellátott nyomógom­bok találhatók. A telefon ilyenformán nagyon hasonlít a ; számológéphez. JAPAN Több mint nyolc esztendei munka után japán szakembe- -ek elkészítették a világ első elektromos orgonáiét, melyet Elektronnak kereszteltek el. Az >itípusú készüléknek 184 bit- 'ent.yűie és 32 pedálja van. melveket 2000 tranzisztor irá­nyít. VÍZALATTI TELEVÍZIÓ Egy új típusú televíziós ké­szülék és ernyő segítségével a víz felszíne alatt nagy mély­ségben is lehet fogni a TV- műsort. Az érdekes kísérlet­hez rendkívül finom fényérzé­keny ernyőt és higanygőz- 'ámpát. úgynevezett imaseortí- ”on-csövet használtak, mely 200 darab 50 vattos égő fény­erősségének felel meg. F.: Nagy Kafali*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents