Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-17 / 279. szám

25 NEPOJSAG 1958. december 17., szerda Szórakoztató és tudományos előadások — iíj utcák — szabadtéri színpad — jelentős városfejlesztés Népfrontgyűlés Gyöngyösön A választások óta először gyűltek össze az elmúlt héten a Hazafias Népfront gyöngyösi tagjai. A gyűlés részvevői tel­jesen megtöltötték a tanács­ház nagy tanácstermét. Az ér­tekezleten részt vett Páti Je­nő, a HNF megyei titkára, Varga Ferenc városi vb. el­nök, és Boros Vince, a városi pártbizottság részéről. Egyed Antal elnöki megnyi­tója után dr. Molnár Mihály, a városi népfront titkára tar­tott beszámolót. Beszámolójában értékelte a népfront-tagok választási mun­káját, majd ismertette a nép­front-bizottság előtt álló új feladatokat. Különös részletes­séggel tért ki a téli kulturá­lis, politikai és ismeretter­jesztő előadásokra. Mint el­mondotta, a tél folyamán szá­mos tudományos előadást ren­deznek, és az előadások téma- választásánál figyelembe ve­szik a város sokrétű lakossá­gának különböző igényeit. Lesz például egy részletes is­mertetés a szputnyikokról, egy másik a csillagászatról, több alkalommal pedig — a mező- gazdasági lakosság részére — a világ egyes államainak gaz­dasági életét, mezőgazdasági jellegét ismertető előadásokat fognak szervezni. Egy alka­lommal irodalmi estet tarta­nak a város tollíbrgatóinak be­vonásával, egy este pedig nép­szerű ,,dupla, vagy semmi”- játékot rendeznek a fiatalság számára. Végül, de nem utolsósorban több politikai előadásra is sor kerül, melyen párttagok és pártonkívüliek egyaránt részt vesznek majd. Dr. Molnár Mihály után Varga Ferenc tanácselnök emelkedett szólásra. Beszá­molt a tanács- és képviselő- választások eredményéről, majd a tanács köszönetét tol­mácsolta a népfront tagjainak lelkes, választási munkájukért. Ezek után Varga Ferenc részletesen ismertette a nép­front-bizottságokkal a városi tanács gazdag jövő évi ter­veit és eddig már megvalósult célkitűzéseit. Elmondta: a jövő évben fo­kozott gondot fordítanak a vá­ros járdáinak és útjainak ja­vítására, illetve új vonalak építésére. Ezért a tanács út­fenntartó gépeket, hengert, dömpert, betonkeverőt vásá­rolt. A jövő év folyamán több helyen kerül sor városrende­zésre, egy helyen új utcát is nyitnak. Radikális változtatá­sokat vezetnek be a köztiszta­ság és a parkosítás terén is: a tanács átveszi a Városgaz­dálkodási Vállalattól a kerté­szetet és a köztisztaság inté­zését, új parkokat létesítenek, modern gépek és még több munkaerő beállításával az ut­cák tisztaságát is rendezik. Kulturális téren lesz a legna­gyobb a város fejlődése. Űj szabadtéri színpad, szélesvász­nú mozi készül el jövőre, most vásároltak 28 ezer forin­tért egy új hangversenyzon­gorát. Tervek vannak a város közvilágítási és egészségügyi hálózatának kibővítésére, a periférián pedig új üzleteket nyitnak. Ezenkívül még számos érté­kes elképzelés merült fel. A vb. elnöke hangsúlyozta, hogy a tervek legnagyobbrészt meg­valósulás előtt állnak, de van­nak közöttük távolabbi elkép­zelések is. Kifejtette, hogy a megvalósulás túlnyomórészt a lakosságtól függ, a városfej­lesztés munkálataiban erősen számítanak a város dolgozói­nak, elsősorban pedig a nép­front munkásainak • hathatós segítségére. Az elnöki beszámoló után számos hozzászólás hangzott el, ezek között is igen értékes gondolatokat hallhattunk. Ró­nai Kálmái\ tanár a fürdő fejlesztésére tett javaslatot, Nagy József dolgozó paraszt hasznos fásítási tervvel állt elő. Dr. Herédy Dezső egész­ségügyi, Farkas Gábor oktatá­si problémákról beszélt. Fel­merült többek között egy rep­rezentatív borkóstoló, létesíté­se, a Mátra Vasút korszerűsí­tése, népfront-bizottsági mun­kanapok kérdése. Felszólaltak a helyi egyhá­zak vezetői is, Kubalik Mihály plébános összehasonlítást tett a mai és a felszabadulás előtti élet között és Berzétey László református lelkésszel együtt önzetlen segítséget ajánlottak fel a népfront munkájához. Boros Vince a párt részéről szintén támogatást ígért és hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány minden becsületes emberre számít a szocializmus építésében. Az utolsó felszólaló, Póti Jenő elvtárs, főképp a tanács­tagok oktatása, a politikai fel­világosító munka és a szellemi társadalmi munka fontosságát hangoztatta. Végül Varga Ferenc válaszolt a felszólalásokban elhangzott kérdésekre, majd dr. Molnár Mihály zárszavaival véget ért a kétségtelenül igen hasznos és lelkes hangulatú gyűlés. rr- ró r~ Működjenek a szakbizottságok, legyenek rendszeresek az üiések Néhány megjegyzés a hevesi járási NEB munkájához IGEN NEMES cél érdeké­ben hívták életre a népi el­lenőrzési bizottságokat. Az a feladatuk, hogy a szocializ­mus építése során adódó visz- szásságokat felderítsék, védjék a társadalom tulajdonát és ne­velő jellegű munkával térít­sék jó útra a megtévedteket és ha kell, kezdeményezzék a bírósági eljárást Nem kell tehát különöseb­ben ecsetelni, hogy milyen lényeges a bizottságok műkö­dése. A hevesi járáshoz is ér­kezett az elmúlt időkben több bejelentés, amelyek különböző visszásságokat tártak fel. He- vesvezekényben például a NEB kezdeményezésére váltot­ták le a beosztásával vissza­élő tanácselnököt. Szathó Ist­ván pélyi lakosnak egy kül­földi utaztatási engedély meg­szerzésében segítettek. Zárón­kon ellenőrizték a járda építé­sét, ahol a munka jobb minő­ségű és olcsób kivitelezésére tettek javaslatot. Ha a népi ellenőrzési bi­zottság naplóját nézzük, ott csak a szóbeli bejelentések nyomát találjuk. Amíg például a gyöngyösi járásban a népi ellenőrzési bizottsághoz havi 6—8 írásbeli bejelentés is ér­kezik, addig a hevesihez meg­alakulása óta egyetlen egy sem érkezett. Talán a hevesi járás­ban minden jól megy? Ezt semmiesetre sem lehet állítani, de azt már inkább, hogy a NEB munkájában lehet kifo­gást találni. A BAJ OTT KEZDŐDÖTT, hogy a járási népi ellenőrzési bizottságnak csaknem félévig nem volt elnöke, és így ne­hézkesen, sok zökkenővel kez­dődött meg a munka. Amikor elnököt kapott Szőke Benjá­min személyében, akkor sem az igényekhez mérten foly­tatta a munkáját az ellen­őrzési bizottság. Bizonyítsuk ezt néhány példával. Elsősor­ban is az elmúlt hat hónap­ban hatszor kellett volna ülé­seznie a héttagú járási ellenőr­zési bizottságnak, de csak há­romszor ültek össze, a felada­tok, a tapasztalatok megbe­szélésére. A felelősség főleg az ellenőrzési bizottság elnö­két terheli, aki nem hívta össze a bizottságot megbeszé­lésre. De nem kisebb felelős­séggel tartoznak a bizottsági tagok sem; miért nem kezde­ményezték a megbeszéléseket, ha már az elnök elhanyagolta ezt. A szakbizottságok működésé­hez is lehet véleményt fűzni. Három szakbizottságot: mező- gazdaságit, pénzügyit és keres­kedelmit szerveztek az ellen­őrzési munkákhoz és ezzel meg is elégedtek. Arról már nem gondoskodott a NEB járá­si elnöke, hogy munkájuk is legyen a bizottságoknak, hogy az élet különböző területén végezzenek ellenőrzést. Egy­szóval megalakultak a bizott­ságok, de nem kezdték meg működésüket és ez majdcsak annyi, mintha nem is létezné­nek A hevesi népi ellenőrzési bi­zottság munkájának tervszerű­ségében is lehet kifogást talál­ni. Alkalomszerűen dolgozik, munkaterv nélkül. Nincs mun­katervük a szakbizottságoknak, pedig ez nagyon hasznos dolog volna. Készítsenek olyan ala­pos munkatervet, mint példá­ul a gyöngyösi városi ellenőr­zési bizottság, amelynek még arra is van ideje, hogy felül­vizsgálja a város határában elterülő Sárhegy művelhető- ségét és kidolgozza a hegy hasznosításának költségvetését. AZ VOLNA A KÍVÁNA­LOM a hevesi járás: NEB munkájával kapcsolato­san, hogy rendszeresen tart­sanak bizottsági üléseket, mozgósítsák munkára a szak- bizottságokat és dolgozzanak munkaterv alapján. Ha mind­ez » megtörténik, alaposabbá, és renszeresebbé válik a gaz­dasági ügyek és visszaélések ellenőrzése. —Tóth— A Magyar—Szovjet Baráti Társaság hírei December 13-án megalakult a magyar—szovjet barátsági hónap megyei bizottsága. A bizottság tervet dolgozott ki a barátsági hónap időtartamára. A bizottság a párt, a tömeg­szervezetek, tanács és a kul­turális intézmények vezetőiből tevődik össze. XXX December 16-án az Üzem­élelmezési Vállalatnál Kiss István MSZBT aktíva előadást tartott Űrhajózás és rakéta­fegyverek címmel. XXX Az emléklapok terjesztésé­ben ez idáig a gyöngyösi gim­názium 1500 forint értékben, a Közgazdasági Technikum 800 forint értékben árusított em­léklapot, vagyis az iskola min­den hallgatója és tanára vásá rolt. Növekszik a szakmunkások számé a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél Az év elejétől rendszeres ok­tatás indult meg a Mátravidé­ki Szénbányászati Tröszt üze­meiben. Ezeken az oktatásokon sok bányász szerzett szakmai oklevelet. Az oktatás sikeres­ségéről számolt be az a tény, hogy már eddig 302 bányász­nak adták ki a szakmunkás oklevelet. Az év végéig még további 48 bányász teszi le a szakvizsgát és ezzel a szak­munkások száma 350-nel emelkedik. A szakvizsgára kerülő mun­kások között legnagyobbrészt vájár, lőmester, gépkezelő és elektrolakatos okleveleket osz­tottak ló. A Szovjetunió Kommunista .Pártja Központi Bizottságának plénuma Moszkvában december 15-én megnyílt a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának plénuma. Nyikita Hruscsov, a Központi Bizott­ság első titkára beszámolt a szovjet mezőgazdaság fejlesz­tésének ötéves eredményéről és a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatai­ról. Nyikita Hruscsov hangsú­lyozta: a plenum feladata, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőgazdaság hely­zetéről. A központi bizottság 1953. szeptemberi plénuma óta eltelt öt évben — a párt intéz­kedései nyomán — kibontakoz­tak a kolhozrendszer erői, mű­ködésbe léptek tartalékai. Reá­lis alapokon feladatul tűzték ki a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését és a mezőgazdaságban a nagyobb munkatermelékenység elérését. A párteflenes csoport szégyenteljes veresége Hruscsov hangsúlyozta, 1953-ig nehéz volt a szovjet mezőgazdaság helyzete. Ezután emlékeztetett azokra az intéz­kedésekre, amelyeket a Szov­jetunió Konímunista Pártja tett a mezőgazdasági fejlesz­tés igen fontos gazdasági kér­déseinek megoldásáért. Hang­súlyozta: mindezek eredmé­nyeként a mezőgazdaság össz­termelése az 1954—58-as idő­szakban évente átlagosan több mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949—1953-as évek­ben elért 300 milliárd rubellel. Hruscsov kijelentette, hogy szégyenletes vereséget szenve­dett Malenkov, Kaganbvics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja, amely igyekezett meghiúsítani a szep­temberi plénum és a XX. kongresszus határozatainak megvalósítását, az ország fej­lesztésének alapvető kérdései­ben revidiálrii akarta a párt lenini irányvonalát. Ezek az emberek az utóbbi években kitartóan akadályozták a leg­fontosabb mezőgazdasági in­tézkedések megvalósítását és ezzel fékezték a szovjet gaz­dasági fejlődést. Molotov, Kaganovics és Ma­lenkov, és a többiek — mon­dotta Hruscsov — olyan embe­reknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben. Olyan erőt láttak a paraszt­ságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szem­ben. Ez a kolhozokkal és kol­hozistákkal szembenálló, Le­nin nézeteivel ellentétes, ha­zug vonal vezetett gyakorlati­lag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely > 1953-ra kialakult. A Szovjetuniónak még sohasem volt ennyi gabonája Hruscsov jellemezve a me­zőgazdaságnak a szemes takar­mányok termelésének növelé­se terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össz­termelés 3 milliárd 508 millió púd volt, a beadás pedig 3 és fél milliárd púd. A Szovjet­uniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabo­nája. Ez annál is nagyobb si­ker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert éppen a szemestermé­nyek termelésében mutatko­zott a legkomolyabb lemara­dás, — valójában 1953-ra az ország a gabonafélék összter­melése és terméshozama tekin­tetében a forradalom előtti Oroszország színvonalán állott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gabonatermelés fokozása to­vábbra is fő feladat. Az ál­lam szükségleteinek teljes ki­elégítésére évente mintegy tíz- tizenegy milliárd púd gaboná­ra van szükség. Ezért van nagy jelentősége a gabonanö­vények terméshozama növelé­sének. Hruscsov ezután más mező- gazdasági termékek termelé­sének növelését jellemző ada­tokat ismertetett, majd az ál­lattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólt. Hruscsov hangsúlyozta be­számolójában a szovhozok egy­re növekvő szerepét a Szov­jetunió szocialista mezőgazda­ságában, majd a mezőgazda­ság anyagi és műszaki bázi­sának erősödéséről szólt. Az elért eredmények ösztönzően hatnak A továbbialtban a kolhozok társasgazdálkodásának megszi­lárdulásáról, a kolhozparasz­tok anyagi jólétének emelke­déséről beszélt. A kolhoztagok reáljövedeme egy dolgozóra számítva 1958-ban 1,6-szeresé- re növekszik az 1952. évihez képest. Ezután hangsúlyozta, hogy á plénumon megvitatandó kér­déseknek óriási jelentősége van a kommunizmus építése szem­pontjából. Az elért eredmé­nyeknek, hangsúlyozta Hrus­csov — ösztönzően kell hatol­ok a mezőgazdaság újabb, még nagyobb fellendülésére. Hruscsov ezután utalt azok­ra az alapvető feladatokra, amelyeket az 1959-től 1965-ig terjedő hétéves tervben a föld­művelés és az állattenyésztés fejlesztése terén még meg kell valósítani. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beszolgáltatás csali kényszerintézkedés volt. Ezt most a szabad árusítás és a me­zőgazdasági termékfelvásárlás váltotta fel. Hruscsov alaptalannak minő­sítette azt az aggodalmat, hogy a kolhozok szabad termékáru­sítása az ösztönösség elemét viszi a mezőgazdaság fejleszté­sébe. Az állam a nép szükség­leteinek megfelelően szabályoz­za maid az egyes termékfajták termelését és árát, hogy a kol­hozok a bővített újratermelés szempontjából elegendő fel­halmozott termékkel rendel­kezzenek. Célunk — mondotta Hrus­csov —, hogy növeljük a gaz­daság áruszerűségét. Az áru­viszonyok fejlesztése mezőgaz­dasági termékbőséghez vezet. Ez a kommunizmusba való át­térés egyik fontos feltétele. A termékek szabad árusítá­sának elvét fokozatosan kiter­jesztjük a mezőgazdasági élet minden ágazatára. Az állam ott vásárolja majd fel a mező- gazdasági termékeket, ahol ol­csóbban kapja. Hruscsov felvetette a kolho­zokban alkalmazott részesedési és munkabérrendszer felül­vizsgálásának kérdését, még­pedig a rendszer tökéletesítése céljából. Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta a szovjet mezőgazdasági tu­domány érdemeit. A szovjet kormány — mondotta Hrus­csov — sohasem sajnálta az anyagi eszközöket a tudomány fejlesztésére. Arról van sző ugyanis, hogy a tudományos intézetek finanszírozása olyan tudományos kutatások fejlesz­tésére irányuljon, amelyek va­lóban segítik a kolhozokat és szovhozokat, s előbbre viszik a tudományt. A TASZSZ Jelentése a genfi szakértői értekezletről HÍREINK SZÓFIA (MTI): Manoliez Glezosz, az ismert görög de­mokrata letartóztatása nagy felháborodást váltott ki Bul­gáriában is. A bolgár társadal­mi szervezetek, üzemek és hi­vatalok dolgozói a görög kor­mányhoz intézett tiltakozó táviratukban szabadságot kö­vetelnek a görög hazafinak. XXX TAJPEJ (MTI): Az Egyesült Államok 7. flottája, amelyet a kínai partmenti szigetek körül kirobbant válság idején Tajvan térségében vontak össze, meg­kezdte visszavonulását a Csen­des-óceán nyugati részébe, — jelentette be Frederick Kivette altengernagy, a flotta parancs­noka a csangkajsekisla fővá­rosban tartott sajtóértekezle­tén. XXX PÁRIZS (AFP): De Gaulle hétfőn negyven perces beszél­getést folytatott Fanfani olasz miniszterelnökkel és külügy­miniszterrel. Az ülésről ki­adott közlemény a többi kö­zött hangoztatja, hogy az ülés részvevői, az európai közös pi­ac és a piacon kívülálló többi OEEC tagállam között felme­rült gazdasági problémák el­lenére is „minden erővel igye­keznek fenntartani az európai egységet." Mint a váratlan támadás megelőzésével foglalkozó érte­kezlet részvevőihez közelálló körökből ismeretessé vált, a nyugati hatalmak és a szocia­lista országok képviselői kö­zött az utóbbi napokban nem­hivatalos tárgyalások folytak az értekezlet további munká­járól. E tárgyalásokon a nyugati országok küldöttségei, amellett Géniben, a Nemzetek Házá­nak nagytermében a Béke-Vi- lágtanács küldöttsége sajtó- értekezletet tartott. F. Vigne, a Béke-Világtanács főtitkára a sajtóértekezletein közölte: a Bélié-Világtanács felhívással fordult minden nemzetközi és országos békeharcos szerve­zethez, hogy egyesítsék erőfe­szítéseiket és követeljék a ta­nácskozás részvevőitől a meg­egyezést az atomfegyver-kísér­letek örök időkre szóló meg­szüntetésében. C. K. Carapkin nagykövet, a Szovjetunió képviselője, vala­mint az Egyesült Államok és Anglia megbízottai hétfőn fo­gadták a küldöttséget. állhatatoskodtak, hogy az ér­tekezlet a legközelebbi napok­ban fejezze be munkáját, anél­kül, hogy időpontot tűzne ki a megbeszélések újrafelvételé- re. A nyugati hatalmak kép­viselőinek magatartása erős visszatetszést keltett és sejteni engedi, hogy a nyugatiak álta­lában meg akarják hiúsítani a tárgyalásokat. A Béke-Világtanács küldött­sége kérte a genfi értekezlet titkárságát, járuljon hozzá, hogy a tanácskozásokon ki­fejthessék az atomfegyver-kí­sérletek megtiltásáról szóló követelésemet. Időjárásjelentcs Több helyen újabb eső. Várható időjárás szerdán estig: felhős, párás idő, több helyen újabb eső, mérsékelt, helyenként élénkebb délkeleti-déli, később délnyugati szél, az enyheség to­vább tart. Várható legalacsonyabb éjszaka? hőmérséklet: plusz 2—plusz 5 fok. legmagasabb nappai hőmérséklet üzerd&n: 8—11 fok között. (MTI) A Béke-Világtanács küldöttségének genfi sajtóértekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents